Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-01 / 51. szám

1986. MÁRCIUS I., SZOMBAT 3 Megszavazták a határozatot (Folytatás az 1. oldalról.) meny-növekedést azonos lét­számmal teremtették elő. Egy főre jutó nyereségük 51693 forint, 1984-hez viszonyítva 9575 forinttal több. Három pilléren nyugszik a gazdálkodás: az anyaszövet­kezeten, a mellék- és főfog­lalkozású szakcsoportokon, va­lamint a társulásokon. Az olvasó a számok mögött a Sasad virágaira, a Buda- tejre, a Leo jégkrémre gon­dol elsősorban, holott a hát­térből nemigen látható mun­kája — növénytermesztése, faiskolája, szőlőtermelése, ál­lattenyésztése ... — sok-sok hasznot hajt. Nem gondtalanul Ki állítaná, hogy ebben a híres gazdaságban ne küzde- nének napi gondokkal, oly­kor saját szűk keresztmetsze­tük miatt, olykor a túlszabá­lyozás, a bürokrácia, a kész­letgazdálkodás miatt fájt a fejük, a szociálpolitikában sem sikerült elérni minden ki­tűzött célt. Súlyos gond, hogy nincs átfogó, gyors informá­ciórendszerük, s eltelik egy­két év, mire a személyi és tár­gyi feltételek megteremtésével a napi közgazdasági elemzést Az alapítvány Először azt akartam ír­ni: szép színfoltja volt a közgyűlésnek, amikor Zsí­ros Bélának, a szövetkezet alapitó tagjának felajánlá­sára került sor. De ez nem színfolt, valójában kifeje­zése a hovatartozásnak, a tulajdonosi szemléletnek! Zsíros Béla, aki egész életét a Sasad Termelő- szövetkezet dísznövényter­mesztésének szentelte és szövetkezetét, szakmáját nagyon szerette, SZÁZEZER forintos alapítványt bizto­sított a gazdaságnak üzem­viteli célra, s az abból származó tízszázalékos ka­matát pedig kiváló ker­tésztanuló külföldi tanul- mányútjára ajánlotta. A hatás? Elképzelhető.. A gazdaság megkétsze­rezte az alapítványt saját forintjaival. Ezentúl min­den évben — először 1987- bera — két kertésztanuló utazhat kiváló munkája alapján külföldi tanul­mányútra. szolgáló információs rendsze­rük készen lesz. Gondjaikból fogalmazták meg a jövő tennivalóit is. A többi közölt első helyen sze­repel a stabilitás megtartása és javítása, az ipari szolgál­tató tevékenység bővítése, a gazdasági hatékonyság állan­dó emelése, a tehenészeti te­lep növelése a férőhelyek rekonstrukciója által, s fel­újítják öntözötelepüket is. Két vegyes vállalat alapí­tását tervezik, egyet francia céggel egy munkavédelmi kesztyűüzemet — s egy Ská­lával, valamint egy belga cég­gel közös bőrtalpat gyártó üzemet. Nyolcmillió forintot kívánnak gépek vásárlására fordítani. Számok, adatok, s mind mögött az alkotó ember. Be­csületes, felelős, hozzértő munka. A viták itt munka­viták — a végrehajtásban már nincs demokrácia, fe­gyelmezett végrehajtáson mú­lik az eredmény. Így áll kö­zéppontban a teljesítmény és a teljesítményt biztosító em­ber. Mint Scjátjukksl „Bármihez fogtok, nektek úgyis minden sikerül" — hangzik néha a társszövetke­zetek egy-egy tagjának véle­ménye. Pedig nincs titok az eredmények mögött, csak szi­gorú és mindig számonkért Folytatódtak a zárszámadások Vállalkozásra ösztönző szemlélet Újabb szövetkezetek tettek pontot máit évi gazdálkodásuk végére a tegnap megtartott zárszámadásokon. A kartali Petőfi Termelőszö­vetkezet vérségi részközgyűlésének vendége volt Cservenka Ferencné, az MSZMP KB tagja, az Országgyűlés alelnöke. A csemöi November 7. Termelőszövetkezet küldöttgyűlésén részt vett Bállá János, a ceg­lédi városi pártbizottság első titkára, Békési Sándor, a Pest Megyei Tanács mezőgazdasági osztályvezető-helyettese, Pesei Ferenc, a TESZÖV osztályvezetője, Krekács László, a körzet országgyűlési kép­viselője. Az alsónémedl Közös Út Mezőgazdasági Szakszövetkezet kül­döttgyűlésén ott volt dr. Balogh Pál, az MSZMP Pest Megyei Bizott­ságának titkára. Zárszámadó közgyűlésre gyűltek össze tegnap Váceg- resen, ahol a kartali Petőfi Termelőszövetkezet vezetősé­gének beszámolóját Kovács László elnök terjesztette a tagság elé. összegezve az el­múlt esztendő és az utolsó öt év tapasztalatait, kiemelte, hogy a körültekintő tevékeny­ség eredményeként tavaly kétszer annyi nyereséget ér­tek el, mint 1984-ben. Ebben bizonyára közrejátszott az a kockázatvállalásra ösztönző szemlélet is, amelyet az el­nök röviden így fogalmazott meg: a jó szándékú és körül­tekintő munkán alapuló si­kertelenség nem azonos a ku­darccal. A téesz valamennyi vezetője és a tagsága ennek szellemében dolgozott, s ért el olyan sikereket, amelyek ugyan önmagukban szerények, összegezve viszont több mint 25 millió forint nyereséghez juttatták a nagyüzemet. Ilyen például az, hogy a tervezett veszteség helyett nyereséggel zárt az alaptevékenység. A részközgyűlésen felszólalt Cservenka Ferencné is. El­mondta, hogy már tavaly is részt vett a kartaliak zár­számadásán és szembetűnő, hogy az akkori szerényebb eredményeket és sok gondot soroló beszámolóhoz képest a mostaniban túlsúlyban van­nak a sikerek. Röviden átte­kintette az ország mezőgazda­ságának helyzetét, s befejezé­sül kiemelte, hogy a hazai el­látásban és a külkereskede­lemben betöltött fontos fel­adatnák ma a nagyüzemek alig több mint ötödé tesz ele­get kimagasló színvonalon, s ezek közé tartozik a Petőfi Tsz tagsága is. ★ A tagság többsége kíváncsi volt arra, hogy a végső elszá­molásnál milyen eredmények­ről ad számot Fölföldi Sán­dor, a csemöi November 7. Termelőszövetkezet elnöke. Összegezve a múlt év ta­pasztalatait, kiemelte, hogy a körültekintő munka eredmé­nyeként a közös gazdaság több mint hét és fél milliós nyereséggel zárta az évet, ami jóval több a tervezettnél. Pe­dig 85 telén kevesen bíztak abban, hogy a gazdaság na­gyobb megrázkódtatás nélkül átvészeli a szokatlanul kemény hideget. A szőlőben pótolha­tatlan fagykárok keletkeztek, és a tavaszi csapadék is csak nagyon későn érkezett meg. Bővebben csak májusban esett az eső, szinte lehetetlenné té­ve a takarmánybetakarítást, aztán július elején a kalá­szosok aratásának kezdetekor is bőséges volt az égi áldás. Az őszön mégis porba kellett vetni a gabonát. Mindez je­lentősen hátráltatta a munkát. Az építőipari tevékenység körül meglévő gondok a szerszámkészítő üzem meg­rendelésének csökkenésével tetéződtek. A hordóüzem sem váltotta be a hozzá fűzött re­ményeket. Ezen túlmenően hátrányosan érintette a közös gazdaságot a kedvezőtlen adottságú üzemek támogatási rendszerének változása, csak ez mintegy 7—8 millió forint­tal csökkentette az árbevételt. A kedvezőtlen hatások ki­védésére év közben gyors in­tézkedések születtek. A reális helyzetelemzések után pon­tosabban, célirányosabban ha­tározták meg' a feladatokat, a dolgozók sok új ötlettel, költségtakarékos megoldással rukkoltak elő. Ezért is sike­rült jó évet zárnia a csemöi November 7. Termelőszövet­kezet kollektívájának. ★ Az alsónémedi Közös Ot szakszövetkezet zárszámadó munka. S még valami, a leg­fontosabb: a tulajdonosi szemlélet. Valamennyi beosz­tásban dolgozóra jellemző: javaikkal, mint sajátjukkal bánnak, gazdálkodnak. Velük együtt A zárszámadó közgyűlésen sokszor hangzott el, milyen összeforrott a tagság, s hogy eredményeiket csak ilyen egy­ségesen formált szemlélettel lehetett elérni. Sokszor han­goztatták, hogy milyen hű­séges társak a régi és a fia­tal tagok. Az erősebb nem mellett nélkülözhetetlen a nők tudása, szorgalma ... A gazdaságban természet­szerűleg a munka áll a kö­zéppontban. Csakhogy tudjuk, nem mindenütt mondhatják el, amit a Sasad Termelő- szövetkezetben : az igyekezet itt gazdag gyümölcsöt ter­mett. Arról sem lehet hall­gatni, hogy mindez nem ma­gától alakult így. A pártalap- szervezetek, a pártbizottság, a KISZ-szervezet és a nőbi­zottság — vagyis a párt- és HAVASI FERENC: A sikerek fölött örülve, azt elismerve köszöntötte a Sasad tagságát a Központi Bizott­ság, valamint a megyei párt- bizottság nevében. A beszámolót meghallgatva — mondotta Havasi Ferenc — az jut az ember eszébe, hogy a szövetkezet olyan szervezet, amely talán min­den eddigi formától legin­kább tudott közel kerülni az emberekhez. Tudományt, de­mokráciát, termelékenységet, emberséget tud nyújtani tag­jainak — így • találnak egy­másra. Sok szövetkezetét ismerek az országban — hangsúlyoz­ta a Politikai Bizottság tagja —, amelyek kiválóan dolgoz­nak, de külön tisztelettel kell szóini ilyen fővárosközeli gazdaságról, amely páratlan eredményeket tud felmutatni. Igen tiszteletreméltóan dol­küldöttgyűlésén Illés György elnök értékelte a múlt esz­tendő munkáját. Egyebek kö­zött hangsúlyozta, hogy a szövetkezet eredményei nem értékelhetők az erőfeszítések számbavétele nélkül. A gyen­ge minőségű földeken, mos­toha körülmények közepette gazdálkodó nagyüzem szí­vós munkával, kezdeményezé­seket ösztönözve rugalmasan alkalmazkodott a változó kö­rülményekhez. Az elmúlt esztendőben a tervezettnél nagyobb nyeresé­get: 11,5 millió forintot köny­velhettek el. A legeredménye­sebbek voltak a növényter­mesztő, a tehenészeti és a háztáji ágazatok. Ugyancsak nyereséget hoztak a különbö­ző gazdasági társulások. Ter­ven felüli eredményt hozott a mag- és a szerződéses zöld­ségtermesztés is. Fontos fel­adat — hangsúlyozta az elnök —, hogy a jövőben gazdasá­gosabbá tegyünk a sertéste­nyésztést és a tehenészetet. Ehhez hozzásegít a korsze­rűbb takarmányozás, a jobb fajtakiválasztás és az állatok-; kai való körültekintő bánás­mód. Sikeresnek bizonyultak a szövetkezeten belül működő szakcsoportok s a különböző közös vállalkozások. Munka­időn túli keresetkiegészítésre csak akkor adnak lehetőséget a dolgozóknak, ha főmunka­időben maradéktalanul eleget tettek kötelezettségeiknek. A sikeresebb munkavégzés érde­kében tovább korszerűsítik az érdekeltségi rendszert. Furucz—Bóna—Surányi társadalmi szervezetek segí­tettek tudatosítani hosszú éveken át: mit, miért kell tenniük. Csak a tudatosan cselekvő ember képes a több­re. S mert a tudatformálók ebben a szövetkezetben nem­csak tájékozott emberek, szakmailag-politikailag jól felkészültek, hanem könnyen szót értenek a tagsággal, kö­zöttük élnek — szavuk így nem marad pusztába kiáltott szó. Az, hogy ebben a gazda­ságban ismeretlen a nemze­déki kérdés; a nyugdíjasok tisztelete, megbecsülése nem merül ki egyszer egy eszten­dei uzsonnáztatásban, hanem figyelik sorsuk alakulását, nemcsak a nyugdíjasok szá­mára jelentős. Fontos a fia­talságnak is, hiszen elődeik­ről van szó. Azokról, akik megvetették a szövetkezet mai alapját. Igaz, akkor kicsi volt a tsz, s nem lehetett gazdag­nak sem elkönyvelni. Ez az alap mégis olyan erős volt, hogy a mai dicsőség benne gyökerezhetett. Havasi Ferenc is hozzászólt a közgyűlésen: goznak! Több mint 30 millió forinttal növelték nyereségü­ket 1984-hez képest! Lelelmé- nyesség jellemzi tevékenysé­güket, s jó, hogy gazdálkodás mellett az értékesítéssel is foglalkoznak, sőt bővítik an­nak a körét. Igazi gazda­módján bánnak a javaiakkal. Azért is elismerést érdemel­nek, mert tudják, hogyan le­het egyszerre több profillal foglalkozni, s hogyan haszno­sítsák az egyik ágazat hasz­nát a másik javára. Olyan emberek közösségét tudták megalkotni, akik oly­kor különböző világnézetet vallanak, más-más a képzett­ségük, más-más réteghez, osz­tályhoz tartoznak, olykor nemzetiségük is különböző — o munkában mégis egymásra találtak. Ez nagy erénye a szövetkezet vezetőséginek. Büszkék lehetünk arra — emelte ki Havasi Ferenc —, hogy nemzedékektől függetle­nül, fiatal, idős is egyfelé húz. Hiszen egy gazdaságban nemcsak termelési, értékesí­tési gondok vannak — az emberről is gondoskodni kell. Havasi Ferenc felhasználta az alkalmat arra, hogy né­hány szót szóljon az SZKP XXVII. kongresszusáról. Ez az esemény a szovjet határo­kon túl is foglalkoztatja az embereket. A magyar nép is élénk figyelemmel, rokon- szenvvel figyeli a kongresz- szus munkáját. A tanácskozás negyedik napján összegezve a tapasztalatokat és a vélemé­nyeket, megállapítható, hogy a Kremlben történelmi jelen­tőségű események zajlanak. Ott is elhangzott és mi is azt valljuk, hogy nem a szokásos hangról van szó, joggal vívja ki magának a történelmi jel­zőt. Havasi Ferenc felszólalása közben Az éles fogalmazás, a fel­adatok meghatározása nem­csak középtávra, öt évre szól­nak, hanem átvezetnek a har­madik évezredbe is. Választ adnak a béke megvédésének kérdéseire, a társadalmi ha­ladás garanciáira. A jövő nem a háború, hanem a bé­kés egymás mellett élés. A kongresszus őszintén elemzi a szocializmus tényleges viszo­nyait, hol tart ma a Szovjet­unió népe. A Szovjetunió be­lépett a fejlett társadalom megvalósításának szakaszába. Vállalta annak a stratégiának a kimunkálását, amelyben a Szovjetunió új fejezetet nyit a társadalom minőségi átala­kításában. A gazdasági előre­haladás nem egyszerűen mennyiségi, hanem minőségi átalakítást jelent, ami az egész társadalmi életre hatás­sal lesz. Olyan műszaki fej­lesztésre törekednek, amely segíti a gazdasági rendszer reformjának megvalósulását, az ipar és a mezőgazdaság előrehaladását. Jobbítják az egész politikai intézmény- rendszert. Erősítik a társada­lom szocialista vonásait, a szocialista munkásönigazga­tást szélesítik. Napirenden van a párt vezető, irányító szerepének és belső életének fejlesztése. Jogos a szovjet nép büsz­kesége elért eredményeik fe­lett, s amit helyesnek, jónak értékelnek, folytatják, de készek változtatni mindenen, ami korszerűtlen, elavult. Er­re minden erőt mozgósítanak. Az SZKP nagy horderejű küldetést vállalt magára, amelynek hatása kisugárzik majd az egész nemzetközi munkásmozgalomra is. Ne­künk, magyaroknak az MSZMP XIII. kongresszusának hatá­rozatait kell valóra válta­nunk. De végrehajtásában se­gítséget nyújt az SZKP XXVII. kongresszusa. S. A. Krasznai Lajos, Czinczok György köszönti Zsíros Bélát, aki saját forintjait ajánlotta fel. (Erdősi Ágnes felvételei) Átvezetnek a harmadik évezredbe V

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom