Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-03 / 52. szám

1986. MÁRCIUS 3., HÉTFŐ bártan Pillantás dere Hétfőn Mesterházi Lajos születésének 70. évfordulója al­kalmából koszorúzási ünnepsé­get tartanak a Mező Imre úti temetőben. Az évfordulóról Ráckevén is megemlékeznek. Kedden a terület- és telepü­lésfejlesztési koncepcióról tár­gyal a Hazafias Népfront tele­püléspolitikai bizottsága. Ugyanezen a napon az ország­gyűlés terv- és költségvetési, valamint mezőgazdasági bi­zottsága együttes ülésén az élelmiszerexport piaci prob­lémáival foglalkozik. Szerdán nevezetes évfordu­lóra emlékezünk: 40 esztende­je, kommunista kezdeménye­zésre alakult a baloldali blokk. Csütörtökön a Magyar Köz- gazdasági Társaság szervezé­sében előadást tartanak a Ha­tékonyság növelésének kérdé­seiről a vendéglátóiparban címmel. Pénteken ülést tart az or­szággyűlés szociális és egész­ségügyi bizottsága, amelyen egyebek között áttekintik a lakosság egészségügyi ellátásá­nak helyzetét. Méz exportra. A tőkés piacokon keresett áru­cikk a magyar méz. A Hunga- ronektár tavaly 12 ezer tonnát exportált nyugat-európai országokba, az USA-ba és Japán­ba. Emellett mintegy 3 ezer to'anát a hazai piacra is szállí­tott. A vállalat mézüzemében töltik hordókba, üvegekbe, mű­anyag tubusokba ezt a mézmennyiséget, amit az Áfészekkel szerződésben álló méhészek szorgos állatkái gyűjtöttek össze a nyár folyamán. Képünkön Dobreán Istvánné 15 dkg-os tu­busokat tölt. Latyakos utak, havas sípályák (Folytatás az 1. oldalról.) mint latyakos, nem akadá­lyozta a tegnapi gyér forgal­mat. Ennek ellenére is sok vesz­teglő járművel, főleg kétüte­mű gépkocsikkal találkoztunk az utak mentén. A főváros­ban és környékén 12 sárga angyal segített a bajbajutott autósokon. Spróh György, a Magyar Autóklub segélyszol­gálatának ügyeletese szerint a trabantosok és wartburgosok többsége gyűjtásproblémák miatt kényszerül pihenőre, mert a nedves útburkolatról felcsapódó latyak gyakran eláztatja a megszakítót. Job­ban kellene ügyelni a keveré­si arány betartására is, arrii- ' nek elmulasztása miatt a hét végén is sok hiba fordult elő. Az pedig már valamennyi autósnak szól, hogy rendsze­resen kell ellenőrizni az ak­kumulátorok állapotát. A tömegközlekedés jól állja a sarat (havat), minden fron­ton. Mint a Volánbusz ügye­letesétől, Majorosi Györgytől megtudtuk, a járatok menet­rend szerint közlekedtek, s csupán helyenként fordult elő 5—10 perces késés. Az apró pelyhekben hulló havat szin­te azonnal széttapossák a jár­művek. Inkább attól tarta­nak, hogy beigazolódik a me­teorológusok előrejelzése, mi­szerint ónos eső várható. Ha Ez a Zsiguli beragadt a hóba. Itt még nem jártak a hókot­rók. (Hancsovszki János felvételei) Beiratkozás Várják már az elsősöket Mint a Pest Megyei Tanács művelődési osztályán megtud­tuk, az 1986—87-es tanévben 14 ezer 200 első osztályos gyerek lesz szűkebb pátriánk­ban. A szülő azt a gyermekét kö­teles a lakóhely szerinti ille­tékes általános iskola első osztályába beíratni, aki 1986. augusztus 31-ig betölti 6. élet­évét, vagyis aki az 1979. szep­tember 1. és 1980. augusztus 31. közötti időben született. A beíratáskor a gyermek adatait a szülő saját személyazonos­sági igazolványával, a gond­viselő a gyermek születési anyakönyvi kivonatával tartó­suk igazolni. A beiratkozás időpontja: 1986. március 6., csütörtök és 7., péntek, 8-tól 12-ig, illetve 14-től 18 óráig. A beírt ta­nulók még a tanév megkez­dése előtt orvosi vizsgálaton vesznek részt. Az óvodába járó gyermekek kötelező or­vosi vizsgálatára az óvodában kerül sor. Az óvodába nem járók vizsgálatát később, a beíratást követően végzik el, amelynek idejéről és helyé­iről az iskola igazgatója tájé­ez bekövetkezik, s a csapa­dék ráfagy az úttestre, akkor jelentősen lelassulhat a forga­lom. Ettől félnek a BKV-nál is. Egyelőre azonban a megye településeit a fővárossal ösz- szekötő kék buszok is aka­dálytalanul közlekednek. Nem volt fennakadás a hét végén a gödöllői, a szentend­rei és a ráckevei HÉV-vona- lakon sem. A MÁVINFORM- tól kapott tájékoztatás sze­rint — a Belgrádból érkezett Meridián expressz kivételével — a vonatok is betartották a menetidőt. A ritka hóesés sze­rencsére nem tudja eltömíteni a váltókat. A frissen hullott hó min­denütt a szabadba csalta a> téli sportok kedvelőit. Bené­pesültek a Budapest környéki hegyek és sokan keresték fel a Dunakanyart is. Csúcsforga­lom volt Dobogókőn, ahol már délelőtt megteltek az autópar­kolók. A szitáló hóban síelők és szánkózók százai vágtak neki a lejtőknek. Szentendre közelében, a Lajosforrásnál családi szánkó- és sífutóver­senyt rendeztek. K. L. Hátrányban a háttéripar I. Áremelés, csak ha külföldön is Tönkremenni manapság sok­féle okból, eltérő módokon le­het. Vannak vállalatok, ame­lyek számára egyszer csak nyomasztóvá válik a hiteltör­lesztés, a megemelkedett adó- és kamatterhek mellett Más­hol a régóta gyártott termé­kekről derül ki, hogy a pia­con már nem túl népszerűek, a profilváltást azonban nincs miből fedezni. Sorolhatnánk még a változatokat, s ezek kombinációit az ismert témá­ra. De vizsgáljunk még inkább egy olyan esetet, amikor a cégnek van mit gyártani, sőt, bizonyos termékei kifejezetten keresettek, hiteltörlesztés sem terheli kasszájukat, és mégis töredékét tudták csak teljesí­teni nyereségtervüknek. Az Ik- ladi Ipari Műszergyár ugyan­is ilyen helyzetbe került. Kevesebb nyereség A pár éve még eredménye­sen gazdálkodó vállalat gyors hanyatlásának okairól elsőként Király László főosztályvezetőt, a csak néhány hónapja meg­alakult vállalati tanács elnö­két kérdeztük. — El kell ismerni, belső okok is közrejátszottak abban, hogy a tervezett 100—110 mil­liós nyereség helyett csupán 25—30 milliót sikerült elér­nünk tavaly. A vezérigazgató­váltás és a gazdaságirányítás korszerűsítése egyaránt meg­torpanáshoz vezetett. Évek óta kísérletezünk a gyáregységek önállóságának növelésével. Az átszervezés azonban nem vál­totta be a hozzá fűzött remé­nyeket. — Az egységek önállósodá­sa, az anyagi érdekeltség be­vezetése inkább az előrelépést szolgálhatják. Sikertelenségük, illetve az eredmények kése­delmessége még nem okozhat­nak ekkora veszteséget. — Valóban, veszteségeink java más okokra vezethető vissza. Az elmúlt öt esztendő­ben költségeink évente mint­egy 100 millió forinttal növe­kedtek. A korábbi, kedvező árviszonyok miatt kiterjedt hálózattal, sokrétű kooperá­ciós kapcsolatrendszerrel ren­delkezünk, s ezek fenntartása most jóformán mind gazda­ságtalan lett. Az általános ár­emelkedésnek köszönhető, hogy partnereink jelentős mér­tékben emelték a szállítási és munkadíjakat. S mint a leg­fontosabb tényezőt, meg kell említenem az alapanyagár­emelkedéseket. Szinte vala­mennyi, nálunk használatos nyersanyag — az öntvények, a réz, az alumínium — ára emelkedett, s a kompetitiv ár­képzés miatt ezeket a költsé­geket mi nem tudjuk a kívá­natos mértékben vásárlóinkra, más cégekre áthárítani. Per a partnerrel — Az áremelkedések to­vábbhárítása csak még na­gyobb mértékű inflációhoz ve­zet, s nyilván nem megoldás, akár a ji termelők, akár a fogyasztok érdekeit tartjuk szem előtt. Milyen más meg­oldást lehet találni a hátrányos helyzet leküzdésére? — A készülékgyártás és -ér­tékesítés természetesen nálunk is nyereséges. Háztartási ké­szülékekkel kísérletezünk, s némelyik be is váltotta a hoz­zá fűzött reményeket. Mindez azonban csak elenyésző hányar da termelésünknek, hiszen 80 százalékban háttéripari termé­keket, további felhasználásra kerülő motorokat gyártunk, többnyire veszteségesen. A nyersanyagárak emelke­désének következményeiről Szalay László kereskedelmi fő­osztályvezető tájékoztat. — A példa kedvéért vizsgál­juk meg az egyik jelentős partnerünknek, a Hajdúsági Iparműveknek szállított kor­szerű termékünket, az auto­mata mosógépbe való motoro­kat. Hat éve még 1470 forin­tért adtuk nekik darabját. 1981-ben — a partner cég ne­héz anyagi helyzetére, s a mi stabilitásunkra való tekintet­tel — 100 forint árcsökkentést vállaltunk. Most 1576 forint­ra kellene emelnünk az árat ahhoz, hogy a kellő arányú nyereséget magunkénak mond­hassuk. S mivel az 1 milliárd 700 milliós évi rendelésállo­mányunkból 1 milliárd 300 millió értékű árut ilyen és eh­hez hasonló megrendelőknek — a Lehel Hűtőgépgyárnak, az Ikarusnak — szállítunk, még csak le sem állhatunk a mind gazdaságtalanabb vil­lanymotor gyártásával egy esetleges profilváltás érdeké­ben. — Milyen mértékű áreme­koztatja a szülőket, akik kö­telesek gondoskodni arról, hogy gyermekük az orvosi vizsgálaton részt vegyen. A nemzetiségi származású kicsinyek számára az anya­nyelv tanítását a szülők a be­hatáskor kérhetik. Megyénkben gyakorta elő­fordul, hogy a gyerekek nem a lakóhelyükön, hanem vala­hol másutt járnak iskolába. Minden ilyen esetben kötele­ző a területileg illetékes ok­tatási intézménybe beiratkoz­ni, s az átirányítást onnan kell kérni. A rugalmas iskolakezdés, amely az új oktatási törvény­ben szerepel, csak a követke­ző tanévben lép életbe, ezért a mostani beíratási rend még nem változik. Ha a gyermek szeptemberben született, és a szülő szeretné, ha mégis el­kezdené a tanulást, úgy ezt április 15-ig kérheti az isko­lától. Az októberi gyerekek beíratásához a területileg il­letékes művelődési osztályok adhatnak engedélyt. A testi­leg vagy szellemileg fejletlen gyermekek későbbi iskolakez­désére természetesen a jelen­legi rendszerben is mód van. Erről olvastam ANTIALKOHOLISTÁK H a felhívást olvasnék, hogy jelentkezzenek akiken bőrátültetést haj­tottak végre, mert klubot akarnak számukra létre­hozni, nem szaladnék. Ko­mótosan sem ballagnék ar­ra a helyre. Sehogysem mennék. Pedig volt bőrát- ültetéses műtétem. Ha nemrég jöttem volna Nagy­fáról, ahol súlyos alkoho­lizmusból gyógyítottak ki, s hívnának a szeszmentesek klubjába, rá se hederíte­nék. A bőrátültetésesek közé azért nem mennék, mert nem érdekelnek a bőrátültetésesek. Előfor­dulhatna, hogy akadna köztük olyan, akivel lenne beszédtémánk, de hát ilye­neket akárhol találhatok, ha volt műtétjük, ha nem. Sót nagyobb a valószínű­sége másutt, hiszen sokkal többen vannak a nem bőrátültetésesek. A volt alkoholisták közé ugyan­ezen ok miatt nem men­nék. Ez esetben azonban már kacifántosabb a képlet. Távol tartanám magam tőlük azért is, hogy ne mondhassák rám, a részegesek klubjának va­gyok a tagja. Ha már si­került kigyógyulnom, fáty­lat rá, élek úgy, mint a többiek. Mivel így gondolkozom, csöppet sem lepődtem meg azon, amit a Pest Megyei Hírlap egyik különkiadásá­ban olvastam. A városban antialkoholisták klubját akarnak alakítani. Illő diszkrécióval szétküldték a meghívókat, a találkozó­ra azonban mindössze egy ember ment el. A szerve­zők persze nem adták fel a reményt, bíznak benne, legközelebb másképp lesz. Ezen sem csodálkoztam. A szervezőik mindenütt egyformák, nem adják föl. Pár éve abban a város­ban szerveztek ilyen klu­bot, ahol tevékenykedem. Az alakuló ülésekről való távolmaradásomat nagyon hiányolták, írták utána a hozzám küldött levélben. Hozzátették, alkoholizmus­sal kapcsolatos pesszimiz­musom hozzájuk is elju­tott, mégis helytelen volt távolmaradásom, hiszen az alkoholfogyasztásban az orvosokat csak az új­ságírók előzik meg. Éppen ezért nem lehetünk pasz- szívak, a meglőzésben kor­látlanok a lehetőségeink. Akkor még azt hittem, hogy azokat akarják egybe­terelni, akik valamilyen ok miatt nem isznak. Ma­gam is e ritka csoportba tartozom, de hát mi van akkor, gondoltam, ha időnként összejövünk, s tea mellett népdalokat dú- dolgatva merengünk a jö­vőn. Aztán felvilágosítottak, olyanok klubja ez, akik már túlestek ezen a beteg­ségen. Rövidesen megis­merkedtem vezetőjükkel, beszélgettem vele kétszer, háromszor, de nem jutot­tam közelebb a lényeghez. Valamikor ittak, most már nem isznak, klubot alakí­tottak, kirándulnak, filme­ket néznek, zenét hallgat­nak. Tetszetős nevet vá­lasztottak maguknak. L étezik azóta a klub, most már megyei pénzügyi támogatást kap, kirándulnak, zenét hall­gatnak, filmet néznek. Ar­ról azonban még nem hal­lottam, hogy bárkit is visszatartottak volna attól, hogy a poharat fenékig ürítse. Hogyan is tehették volna. ök a művelődési házban jönnek össze, a poháremelgetők pediglen a kocsmában. De hát ak­kor sem rossz ez, legalább azokat tartja vissza, akik már kigyógyultak az alko­holizmusból. Ez igaz. ök már túl vannak. A többiek szaporodó számban és mennyiségben isszák a bort, sört, pálinkát. Szerencsés esetben ők is túljutnak a nehezén, kigyógyulnak, klubot alakítanak, kirán­dulnak, nótáznak, moziz­nak. Csak abban nem le­hetünk biztosak, hogy a gyógyultak ugyanolyanok-e, mint a betegség eiőtt vol­tak. A bőrátültetés nyoma ma is látszik a karomon, működését azonban csöp­pet sem korlátozza. Az alkoholbetegség nyoma láthatatlan, mégis gyakori utána a működésbeli za­var. Érthető: ez a beteg­ség a szellemet is roncsol­ja. Kör Pál léssel tudnák pótolni a meg­növekedett kiadásokat?-- A kompetitiv árképzések által megengedett 1,5 százalék­nak többszörösét kellene elér­nünk. — Nemrégiben hozták nyil­vánosságra, hogy drágábban adják egyebek között éppen a mosógépeket. Az átlagosan 7 százalékos áremelés nem te­szi-e engedékenyebbé önökkel szemben a Hajdúsági Iparmű­veket? — Gazdasági per tárgya je­lenleg, hogy milyen mérték­ben hajlandók elfogadni a ne­künk megfelelő árakat. A vég­ső döntésbe, az alku eredmé­nyébe azonban még az Orszá­gos Anyag- és Árhivatal is be­leszól. Más erőforrások? Sárközi György, az Országos Anyag- és Árhivatal főosztály- tályvezetője talán a helybe­lieknél is részletesebben isme­ri az ügyet. Álláspontja azon­ban nyilván nemcsak az iik- ladi, hanem általános szem­pontok figyelembevételén alapszik. — Az Ipari Műszergyár épp­úgy szabad árformában érté­kesítheti termékeit, mint bár­ki más. Csupán az árképzés szabályain és a partnerekkel való érdekegyeztetésen múlik a dolog. Az ő esetükben azonban ahhoz, hogy az igényelt szá­zalékban árat emelhessenek, felmentést kellene kérniük az árhatóságoktól az érvényes szabályok alól. A kompetitiv szabályozás értelmében ugyan­is csak a külpiacon elért ár- melés arányában — azaz az ikladiak esetében 1,5 százalék erejéig — érvényesíthető a ha­zai piacon is a költségáthárí­tás, az áremelés. Ez a mérték azonban a jelen esetben ne­kik nem elegendő. — Kaphatnak-e felmentést az ikladiak? — Gazdasági mutatóik rész­letes, érdemi áttanulmányozá­sa még hátravan. Az eddig rendelkezésünkre bocsátott adatok tükrében úgy látjuk, vannak a gyárnak más erő­forrásai, amelyek feltárásával csökkenteni tudják a költsé­geket. A végső állásfoglalás kialakításánál sokat nyom majd a latban, hogy elsősor­ban az ésszerűi gazdálkodással, termékszerkezet-váltással, a korszerűbb szemlélettel kell ma már kivédeni a nehéz helyzeteket, nem pedig a sza­bályok alóli felmentéssel. Ar­ra természetesen már ebben az évben is módja van a gyár­nak, hogy a külpiacon olyan termékkel jelenjen meg, amely a jelenleginél nagyobb arányú áremelést tesz majd számára lehetővé. Arról, hogy milyen elkép­zelésekkel, eséllyel indul az Ikladi Ipari Műszergyár, s a hetedik ötéves tervben hogyan igyekeznek alkalmazkodni a szigorú gazdasági feltételek­hez, holnap tájékoztatjuk ol­vasóinkat. Márványi Ágnes (Folytatjuk.) Folyékony tápanyag A tavaszi munkák kezdeté­re bővíti folyékony műtrágya­választékát a szolnoki Tisza- menti Vegyiművek. A válla­lat házi tervezésében épült új üzeme a múlt év augusztusá­ban kezdte meg a termelést hármas hatóanyagú — nitro­gén-, foszfor-, és káliumtar­talmú — szuszpenziós műtrá­gya előállításával. Ezt a talaj­erőpótlót azonban a mező- gazdasági üzemek jórészt csak az őszi vetések talaj- előkészítéséhez használják. Ezért piackutatás alapján úgy döntöttek, hogy olyan folyé­kony terméket is készítenek, amely a tavaszi tápanyagpót­láshoz alkalmazható: kizáró­lag nitrogént tartalmazó mű­trágyát. A tavaszi munkák rajtjára már több mint ezer tonna nitrogén hatóanyagú szuszpenziós műtrágyát szállí­tanak a fogadásra felkészült környékbeli gazdaságokba.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom