Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-13 / 61. szám

Napirenden Rendszeres olvasóink bi­zonyára észrevették, hogy a tanácsi végrehajtó bi­zottsági ülésekről készített tudósításaink általában az­zal fejeződnek be: a testü­let egyhangúan — olykor elismeréssel — elfogadta az előterjesztést. Maga a hír'tehát, misze­rint az egyik legutóbbi ülésen a vb a Beszámoló a Ceglédi Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat Nagy­körös város élelmiszer- és egyéb napicikk-ellátásában kifejtett tevékenységéről, meglehetősen hosszú és bo­nyolult címet viselő elő­terjesztést tárgyalásra al­kalmatlannak nyilvánítot­ta, így a napirendről levet­te, egyfajta szenzáció — azonnal tegyük hozzá: szo­morú szenzáció! Lehetne most idézni a vb-ülés kérdéseiből — a hozzászólásokig el sem ju­tottak! —, sorolhatnánk az előkészítés hosszadalmas előmunkálatait. Szóba hoz­hatnánk a vállalat megbí­zott igazgatójának szokat­lan, sőt, vezetőhöz méltat­lan magatartását, s minő­síthetnénk akár kioktató kirohanásait is —, ám úgy gondoljuk, a lényeg másutt keresendő. Nevezetesen abban, hogy a testület merte vállalni a nemet mondás felelősségét, alátámasztva a tanácsi munka demokratizmusát. Meglehet, most vannak, akik furcsálkodnak, s fe­jüket rázzák: a nemet mon­dás mór demokratizmus, sőt iskolapélda? Korántsem erről van szó, s a valóság amúgy sem tűri a leegy­szerűsítéseket. Azonban a pedagógiában idézgetett té­tel : a követelek, mert tisz­tellek elve — s ez is de­mokratizmus ám! — fellel­hető, sőt, megerősítést is nyert. Választott testületnek kü­lönösen nagy felelőssége van. Kötelessége, hogy ál­lásfoglalásában a város leg­jobban felfogott érdekei szerint döntsön, s joga, hogy ennek érdekében tör­vényes eszközökkel eljár­jon. A tanács végrehajtó bi-, zottságának tehát joga, hogy a város alapellátását végző kereskedelmi válla­lat munkájáról beszámolót hallhasson. Felelősségéből eredeztethető kötelessége ugyanakkor, hogy ne elé­gedjék meg hevenyészett, összecsapott, nem eléggé alapos beszámolóval. S hogy jön’ ide a demokrá­cia? Egy helyütt Lenin pél­dául ezt írja: „...a való­ságban minden demokrácia végső soron a termelést szolgálja.. Az idézet teljesen ösz- szecseng az elébb már em­lített elvvel. S esetünkre alkalmazva, azonnal iga­zolható, a végrehajtó bi­zottság saját tekintélyét is óvta, amikor rtemet mon­dott, ugyanakkor a vállalat munkáját is elismerte az­zal, hogy azt nem szedett- vedett előterjesztés alap­ján kívánta áttekinteni. Az elkészített beszámoló talán legnagyobb hibája ugyan­is éppen az volt, hogy a cég nagykőrösi dolgozóinak ál­dozatos munkájáról említést sem tett. Mindez máskülönben azo­kat is igazolta, akik a ta­valyi választásokat köve­tően munkamódszer-vál­toztatásokat jósoltak. A végrehajtó bizottság min­den tagja érzi a felfokozott várakozást, a megnöveke­dett közéleti érdeklődést, de egyúttal a bizalmat is. S e demokratikus légkörben éppúgy, testet ölthet, meg­fogalmazódhat a item, mint ahogy az igen is. Nem kétséges, egy város nyer ezáltal! Ballai Ottó Csonthéjas gyümölcseink Célszerű a telepítésük A PEST MEGYE! HlRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 61. SZÁM 1986. MÁRCIUS 13., CSÜTÖRTÖK Áfész-küldöttközgyűlésí tartottak Adjunk kedvet a kistermelőknek A Magyar Agrártudományi Egyesület és a Nagykőrösi Konzervgyár szervezésében dr. Nyújtó Ferenc, a Gyü­mölcs- és Dísznövénytermesz­tő és Fejlesztő Vállalat ceg­lédi állomásának igazgatója tartott előadást a csonthéjas gyümölcsök temesztéséről. A cseresznye, meggy, szil­va, kajszi és őszibarack ter­mését több év átlagában 30 százalékban az Alföldön a té­li fagykár és 70 százalékban az áprilisi virágzáskor bekö­vetkező fagykár teheti tönk­re. A réztartalmú szerekkel va­ló permetezéshez való vissza­térés gazdaságos, a téli lemo­só permetezés pedig elenged­hetetlen a gombabetegségek elleni védekezésben. Terjedő­ben vannak a vírusbetegsé­gek, különösen a szilva' érzé­keny vírusbetegségekre, és ha a gyümölcsön is megjelenik, friss exportként nem értéke­síthető. Egyelőre a Stanley szilva nem mutat tünetet a vírusra, a levelén igen, de.a gyümöl­csén még nem látható a ví­ruskártétel. A besztercei 970 típusú szilva sem mutat ví­rustünetet. A sarka, azaz gvű- rűsmozaikvírus ugyanakkor gyakori a szilvafélékben. Ami gazdaságos A meggyek közül az újfe­hértói fürtös a legmegbízha­tóbb és legbővebb termő. Tisz­tán, tehát pollenadó fajtákkal való keveredés nélkül is tele­píthető a redhaven ősziba­rack, a besztercei szilva, a magyar kajszi, az újfehértói fürtös meggy. A kajszi és az alma jól tűri az erős vissza- metszést. ezzel szemben a szil­va és meggy nem. A ceglédi kutatóállomás fel­adata a csonthéjasok és körte számára magról szaporítható alanyok előállítása. Az erős növésű sajmeggy- alanyon bővebb termést ka­punk. mint a vadcseresznye- vagy vadmeggyalanyon. A kiskertekben a meggyte- lepítás sor- és tőtávolsága öt­ször öt méter, az újfehértói fürtös esetén ötször hat mé­ter. Akkor jó a terméshozam, ha a törzskeresztmetszet egy négyzetcentiméterére számít­va legalább 1 kilogramm ter­més van. A kajszifák az el­múlt decemberi meleg időben majdnem piros bimbós álla­potba jutottak, így félő. hogy a február végi 15—20 fokos fagyok kárt okoztak. Inkább tavasszal Visszavágások esetén fon­tos a Cellcid sebkezelő viasz használata, mert a különböző gomba- és baktériumbetegsé­gek a seb felületén keresztül fertőződnek. Az újabb meg­figyelések szerint eredménye­sebb a csonthéjasok tavaszi telepítése, mint az őszi tele­pítés. Az elkövetkező években hiány lesz cseresznyéből, kaj­szi- és őszibarackból. Tehát ezek telepítése célszerű a kis­kertekben. Dr. Konrád Zoltán A Nagykőrös és Vidéke Áfész a tagok részére rende­zett, 1985. évi munkáról be­számoló részközgyűlések után a napokban a Központi étte­remben tartotta meg küldött- közgyűlését. A vendégek so­rában megjelent: Görbe Fe­renc, a körzet országgyűlési képviselője, Gotzián Lájzlóné dr., az MSZMP városi bi­zottság titkára, Tóth Dénes tanácselnök-helyettes, Barna Benő, az MSZMP városi bi­zottság politikai munkatársa, Kurucz Sándor, a MÉSZÖV képviselője, Csípő Balázs, a Hazafias Népfront városi bi­zottságának titkára. Labancz Árpád, Nyársapát község ta­nácselnöke, Kis János, a ko- cséri és Hegedűs József nyársapáti párttitkár * 130 Kiemelkedő húsellátás A küldöttközgyűlést Gulyás Sándor, az Áfész osztályve­zetője nyitotta meg és vezet­te le. Bekő Józsefné igazgató- sági elnök az írásos beszá­molót szóbeli adatokkal egé­szítette ki. Elmondta, hogy a szövetkezetnek Nagykőrösön, Kocséron és Nyársapáton 6707 tagja van. A tagok szá­ma évente körülbelül hatvan­nal gyarapszik. A tagok a szövetkezetét több mint egy­millió forint részjegykölcsön- nel segítették. A kiskereskedelmi ágak ál­talában eleget tettek a köve­telményeknek, csak a ruhá­zati forgalom választékában fordultak elő hiányosságok. A Zöldért-boltok átvételével jelentősen növekedett a sze­mes takarmányok és tápok forgalma. Növekedett a cuk­rászüzem teljesítménye, job­ban ment a bútorbolt és so­kat fejlődött a könyvesbolt. Az élelmiszer-forgalom a boltokban 1980-hoz viszonyítva 130 százalékkal növekedett. Megyei viszonylatban is ki­emelkedett a hússal és a hús­ipari termékekkel való ellá­tás. A kis vágóhidat saját kezelésbe vette a szövetkezet. A múlt évben 2500 sertést vágatott' le, amelyet saját hizlaldáikban hizlaltak. Csak a vasbolt forgalma mutatott csökkenést. A vendéglátóipar 3 üzlet kivételével szerződéses alapon dolgozik. A forgalom az 1981. évi 45 millió 773 ezer forint­tal szemben, 1985-ben 56 mil­lió 47 ezer forint volt. A leg­nagyobb az ételforgalom, az ott ebédelő nyugdíjasok 2 fo­rint árengedményt kapnak. • Zöldségfélét 1981-ben 45 millió’ 625 ezer forint érték­ben, gyümölcsöt 12 millió 105 ezer forint értékben vásárol­tak fel, 1985-ben pedig a zöldségfelvásárlás 73 millió 475 ezer forintot tett ki. 1985- ben a tervezett 759 helyett 923 súlyvagon árut vásárol­tak fel a nagykőrösi, a kocsé- ri és nyársapáti telepeken. A beszámolóban az elnök meg­állapította, hogy a fizetett árak nem fedezik a termelési költségeket; félő, hogy elve­szik a kistermelők termelési kedvét és rontják a szerző­déses fegyelmet. Az árak ugyanis kedvezőt­lenül alakultak. Például 1981- ben egy kiló paradicsom át­vételi ára 2 forint 91 fillér, 1985-ben 2 forint 98 fillér volt. A zöldpaprikát 1981-ben 9 forint 12 fillérért, 1985-ben 7 forint 93 fillérért vették. A meggy ára 1981-ben 16 forint 77 fillér, 1985-bén 18 forint 30 fillér, a cseresznye 1981 - ben 15 forint 51 fillér és 1985-ben 15 forint 81 fillér volt. Az elhatározások sorában a küldöttközgyűlés hozzájárult, hogy az Áfész a kertészeti szakcsoport (a B. Tóth Ferenc Kertbarátkor) igazolt tagjai­nak a leszerződött és beszál­lított gyümölcs- és zöldség­féle minden kilója után 50 fillér visszatérítést fizessen. A paradicsom után n:m jár vsszatérítés. Ez a kedvezmény a kör előadásain sokat tanuló tagokat gondosabb, jobb és több termelésre buzdítja. Bejelentette az elnök, hogy a részközgyűléseken elhang­zott kívánságokat igyekeznek teljesíteni. Majd Dobóczy Fe- rencné, felügyelő bizottsági elnök terjesztette elő beszá­molóját, amely szerint az el­lenőrzést az egész vonalon gondosán végezték. Egyenlő fajtájúak A hozzászólások sorában Gotzián Lászlóné dr., a párt- bizottság titkára, a pártbi­zottság, a Mészöv, a Haza­fias Népfront, a nagykőrösi és nyársapáti tanács nevében mondott beszédet. Méltatta a szövetkezet múlt évi szép eredményeit, s azt, hogy a szociális szempontok szerint kedvezményeket nyújt a nyugdíjasoknak. Kérte a szö­vetkezetei, hogy növelje az olcsóbb ruházati áruk válasz­tékát. A továbbiakban Kurgyis Jánosné, Csikai Pál, Pálfy Tünde, Somodi Zoltán, Kopa László, Szűcs István nagykő­rösi, Klein Imre nyársapáti. Kis Janos és Vincze Sándor koeséri küldöttek szintén el­ismeréssel szóltak a szövet­kezetről. Helyeselték, hogy az Áfész ' segíti a kistermelőket és a kertbarátokat, s hogy a tagok közt minden évben gyümölcsfa- és bogyósgyü- mölcs-csemetéket. oszt ki Nagykőrös régi, híres gyü­mölcstermelésének is az volt az alapja a századforduló idején, hogy az akkori ötszáz tagot számláló Kertészeti Egyesület minden tagnak a kát pengő forint tagdíj fejé­ben minden évben négy gyü­mölcsfacsemetét adott aján­dékba. A most újraszülető 3 ezer zártkerti gyümölcsösből is csak akkor lesz export, ha komoly mennyiségű, egyenlő fajtájú és minőségű gyümölcs terem. Javasolták, hogy a szűk Szolnoki úti gazdi-boltot a Kálvin téri kisállatátvevő he­lyére helyezzék át. Végül ar­ra kérték Görbe Ferencet, a konzervgyár igazgatóját, hogy olyan gyümölcs- és zöldség­árakat biztosítsanak, amelyek fedezik a termelési költsége­ket. Idei nyereségterv A küldöttközgyűlés a javas­latokat elfogadta, majd vá­lasztottak. Igazgatósági elnök újra Bekő Józsefné, elnökhe­lyettes Botocska Dezsőné lett. Elfogadták a zárszámadást — 655 millió forint összbevétel­lel és 20 millió forint nyere­séggel. Az idei nyereséget 23 millió forintra irányozták elő. Beikő Józsefné elnök zár­szavaiban megköszöntet a ve­zetők és a dolgozók jó mun­káját és a tagok további tá­mogatását kérte azzal, hogy minden téren igyekeznek mi­nél eredményesebbé tenni a szövetkezet munkáját. Igyek­szik minden utat megkeresni, már a Skála-Coop áruházzal is tárgyal. A küldöttközgyű­lést Gulyás Sándor osztályve­zető zárta be. NB III-as tekézőink előbb a temetőhegyi tekecsarnokban, majd idegenben folytatták jó csapatbajnoki szereplésüket. Az utánpótlás vidékre utazott, kettős mérkőzésre. Az NB Ill-ban. Nk. Mészá­ros Tsz SK—Tiszakécske SC 5:3 (2251-2222 fa). Nk.: Nagy 362. Kovács 394 (1), Fekete (csere: Farkas J.) 334, Tóth F. 383 (1), Lóczy 399 (1), Szabó B. 379. Szoros találkozón a tsz. beliek végig vezettek és meg­érdemelten vágtak vissza az őszi vereségért. — Nk. Mészá­ros Tsz SK—Makói Spartacus Vasas 4:4 (2296-2235 fa). Nk.: Lóczy 403 (1), Tóth F. 391 (1), Nagy 389, Kovács 374, Farkas J. 374, Szabó B. 365. A döntet­len sokat ér, mert ebben a sportágban vendégként nehéz pontot szerezni. A körösiek to­vábbra is listavezetők a dél­keleti csoportban. A Bács-Kiskun megyei csa­patbajnokságban. Nk. Mészá­ros Tsz SK B—Kecskeméti MÁV B 5:1 (1352-1293); biztos .volt a győzelem az NB II-esek tartalékjai ellen. Egyéni pont­szerzők: Mikulás (370), Fekete (352) és Zatykó (326). Nk. Mé­száros Tsz SK ifi—K. MÁV ifi 4:0 (766-635): utánpótlásunk is biztosan nyert; e. p.: Nagy (411) és Kiss (355). A Kecske­méti TE B—Nk. Mészáros Tsz SK B felnőtt, valamint ifjú­sági mérkőzést pályaelfoglalt­ság miatt későbbre halasztot­ták. A lépcsőzetes rendszerű ií- sági egyéni tekebajnokság te­rületi viadalára 2 nap Debre­cenben került sor. A körösi Nagy Péter 403 fával a 15. he­lyen végzett, ami azt is jelenti egyben, hogy bejutott a vidéki bajnoki mezőnvbe. TORNÁSZLÁNYOK SIKERE Szép és jó alakú, Valamint mozgású leányok sportvetélke­dője volt a városunkban, a Toldi-tornacsarnokban meg­Oktatás Könyvből, videóval Elkészült a Mezőgazdasági Könyvkiadó szak-, illetve tankönyveihez tervezett $lső, oktatási célokat szolgáló- vi­deofilm A borjúnevelés tech­nológiája című tankönyvet ki­egészítő illusztráló 25 per­ces film minden kockája szo­rosan a tananyaghoz kapcso­lódik. Oktatási témánként 2—5 perces vetítési időkre tagolódik. Az egyes részeket úgy állították össze, hogy al­kalmasak legyenek témán­kénti, illetve részletenkénti vetítésre, de például a tan­anyag ismétlése során — fo­lyamatos vetítésre is. A videofilm mezőgazdasági oktatási alkalmazását Debre­cenben próbálják ki. A ta­pasztalatokat az év végén összegezik, s ezeknek fo:Hos szerepük lesz a mezőgazdasá­gi oktatási célokat szolgáló további videofilmek készíté­sében. Gyégykenyér A Lajta-hansági Állami Tangazdaság gyógykenyeret készít a hansági lenmagból. Sovány, kavicsos talajon ter­melik jó eredménnyel az ét­kezési lent. a magjából éven­te mintegy 4500 mázsát ex­portálnak, s minőségétől füg­gően egy mázsáért 2300—2800 forintot kapnak. Így a len­magtermesztésből származó bevételük annyi, mintha bú­zából ezen a területen hektá­ronként 80—90 mázsát ter­mesztenének. Ki nyer ma? Március 14-én, pénteken a Vénusz presszóból közvetíti a rádió közkedvelt műsorát, a Ki nyer ma? című vetélkedőt. Mozi * 5 A nagyteremben Szenvedély végszóra. Színes, francia filmvígjáték. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben Ben Hur I—II. Színes, ame­rikai film. Előadás fél 6-kotr. rendezett 1985'86-os tanévi megyei középiskolás női tor­nász C- kategóriás csapatbaj­nok) döntő. Talajon, gerendán, felemáskorláton és ugrásban mutatták be gyakorlataikat a résztvevők. Az élelmiszer-ipa­riaknál az őrségváltás jól sike­rült, amit az első hely is bizo­nyít. Gimnazistáink főleg a jövő csapata, zömmel fiatalok ők is. Tizenegy csapat küzdelmé­ben: 1. Nk. Toldi Szakközép- iskola (Fábián Tünde, Flórián Ildikó, Borkics Márta, Sallai Marianna, Dávid Anita, Szi­getvári Ágnes) 176,4; 3. Nk. Gimnázium (Gorócz Helga, Sziládi Hedvig, Kollár Anikó, Kecskés Ildikó, Dér Gabriella, Tóth Anita) 174.6 ponttal. KÉZILABDA, TEREMBEN A Nk. Kgy. Kinizsi idén a megyei II. osztályban játszott felnőtt és ifjúsági férfi kézi­labdacsapata január 6-án kezdte a felkészülést. Hetente két alkalommal 3 órát edzenek a Toldi-Sportcsarnokban. Üj játékos a 22 éves Bognár Jó­zsef. Kecskeméten kétszer is elő­készületi terem mérkőzést vív­tak a körösiek az NB Il-es Dutéppel. A 2X25 perces találkozókon még idény eleji volt a mozgás először, másod­szor már jobban helytálltak a mieink. Utóbbi találkozón Szondy kapus nagyon jól vé­dett. A Nk. Kgy. Kinizsi serdülő fiú kézilabdásai Abonyba utaztak. Ott derült ki (pontat­lan volt a versenykiírás), hogv felnőtt-teremtornát rendeztek. Sor került az Abonyi Tsz SK serdülőivel egy játékra, ahol sok gól esett és a vendéglátók voltak eredményesebbek a 13 főt i szerepeltető körösieknél. S. Z. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap) Farsang után is áll a bál A farsangi szezonnak immáron vége, az egyik utolsó bálra Nyársapáton, az óvodában kenteitek sort. Ezúttal a kicsinyek öltöztek maskarába, ki varázslónak, ki medvének, ki doktor­nak „álcázta” magát. A jó hangulatú mulatságon nyeremé­nyekért folyt a jelmezvetélkedö: zsebkendő, csoki járt a be­öltözötteknek. S hogy az óvó nénik se maradjanak ki, ők meg este hálózhattak a szülőkkel. (Varga Irén felvétele.) Kopa László Sporthírek IVSegérdemelt visszavágás Tekézőink az NE Hl élén

Next

/
Oldalképek
Tartalom