Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-13 / 61. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX ÉVFOLYAM, 61. SZÁM 1986. MÁRCIUS 13.. CSÜTÖRTÖK Kilábaltak a bajokból Perőcsényben bizakodnak A növénytermesztés jé! jövedelmezett 2 A rendkívüli kedvezőt- ^ len közgazdasági helyzet, ^ az előforduló kiszolgálta- ^ tottság és a mostoha időjá- /- rás kiemelt szerepet kapott ^ a vezetőség beszámolójá- ^ ban, melyet dr. Pásztor ; Imre, a pcrőcsényi Vörös £ Csillag Szövetkezet elnöke 4 terjesztett a tagság elé. Az éves tervek összeállítá­sánál már számoltak a ked­vezőtlen tendenciákkal, hiszen a nyereségüket már eleve ala­csonyabbnak tervezték az elő­ző évinél. Az év folyamán ez a terv is sok esetben teljesít- hetetliennek látszott. Évközi elemzéssel Azért, hogy a célok teljesül­jenek, igen alapos, körültekin­tő, elemző-, szervező- és el­lenőrző munkát kellett végez­ni minden egyes vezetőnek. A döntéseket előkészítő közgaz­dasági elemzés gyorsabb és megbízhatóbb volt a korábbi időszakénál. Az évközi ered­mények és folyamatok rend­szeres figyelemmel kísérése és elemzése meghozta a várt eredményt, hiszen ■ nyereség- előirányzatukat 11 százalékkal túl is teljesítették. A szabályozórendszer elvo­nó hatásait csak úgy tudták ellensúlyozni, hogy szigorú költségtakarékosságot, új részlegek beállítását határoz­ták el. A helyes intézkedések ellenére is egész évben pénz­ügyi nehézségekkel küszköd­tek, mivel a legjelentősebb partnergazdaságuk nem tu­dott fizetni. Tartozása már el­érte a szövetkezet egész évre tervezett nyereségét is. Végeredményben a terme­lőszövetkezet 9,2 millió forint nyereséget ért el úgy, hogy az előző évhez képest 5,2 millió forinttal nőtt az elvonás. A mezőgazdaságii főágaza­ton belül a növénytermesztés igen szép eredményeket szá­molhatott el. A búza s a mus­tár által produkált bevétel megközelítette a 2 millió fo­rintot, a termésátlag búzából elérte a 4,3 tonna/ha átlagot. A növénytermesztés túltelje­sítette bevételi és nyereség­tervét. Felszámolták A termelőszövetkezet veze­tői többször is értékelték az állattenyésztés helyzetét és úgy döntöttek, hogy azt fel­számolják. A tehenészeti te­lep és az alkalmazott techno­lógia elavult, rekonstrukcióra szorult. A bekért szakvélemé­nyek szerint több min$ 15 millió forintot kellene beru­házni, hotgy egy .korszerű, az igényeket kielégítő telepet le­hessen létrehozni. Ezt a veze­tőség és a tagság nem vállal­ta. A felszámolást — a terve­zettnél kevesebb költség fel- használásával — szeptember­re végrehajtották. A gyümölcstermesztési ága­zat eredményeit olyan objek­tív tényezők befolyásolták, amelyek komoly károkat okoztak. A rendkívül hideg időjárás sokszor volt —25 C fok, majd a kora tavaszi fagy, mely a meggy-, körte-, ribisz­ke- és szamócakultúrákat érin­tette. Mindezeket tetézte a málna érésekor bekövetkezett jégverés, ami miatt az érés első hetében nem tudtak el­érni extra gurulós minőséget. A fenti nehézségek okán ez az ágazat elmaradt kitűzött céljaitól, de a szakemberek úgy vélik, hogy a befektetett munka meg kell hogy hozza a gyümölcsét. Az ágazatok között jelentős helyet foglal el az erdőgazdál­kodás. A fakitermelésben is­mert nehézségek ellenére is jó eredmények születtek. Kiter­meltek és leszállítottak 3700 köbméter tűzifát, ezzel is hoz­zájárulva a lakosság igényei­nek kielégítéséhez. Ered­ménytervüket egymillió fo­rinttal teljesítették túl. Eílűv&lüdési központ A gyermekfarsang örömei Több száz kisdiák gyűlt ösz- sze a Madách Imre Művelő­dési Központban, a hagyo­mányos gyermekfarsangon. A Város minden általános isko­lájából jöttek gyerekek. A művelődési központ és a Ha­jós Alfréd Üttörőház gazdag programmal várta őket. Rajz­filmeket nézhettek videomag­nón. majd Budai László szín­művész, megnyitotta a farsan­gi mulatságot. Bevonult a karnevál herce­ge teljes díszkíséretével, ezt követte a jelmezes felvonulás. Ötletes és színvonalas bemu­tatója volt a Radnóti Miklós és a Petőfi Sándor általános iskolának. A két intézmény gyermekcsoportjai rövid mű­sorral szórakoztatták a vendé­geket. A felvonulást követően a karnevál végig tánc volt. nem diszkó- vagy popzene szólt, ha­nem a Jdnosi-együttes muzsi­kált. A táncházi muzsikára aki eddig nem tudott táncol­ni, az is hamar megtanult. Kép és szöveg: Kékesi Attila, az úttörőház fotószakkörének tagja, 8. oszt. tanuló A termelőszövetkezet nagy gondot fordított a háztáji és a kisegítő gazdaságok szerve­zésére és segítésére. Az itt megtermelt értékek jól járul­tak hozzá az árualapok bőví­téséhez, és nem utolsósorban a dolgozók életszínvonalának emeléséhez. Az év során több mint 4 millió forint értékű bogyós gyümölcsöt, 861 ezer forint értékű nyulat és 281 ezer forint értékű sertést vá­sároltak fel. Van véleményük ' A szövetkezet eredményeit nem érhette volna el a dolgo­zók, a munkahelyi közösségek odaadó, lelkiismeretes mun­kája nélkül. A szövetkezeti demokrácia fórumai megfele­lően működtek, a munkahelyi közösségekben a dolgozók szí­vesen mondták el véleményü­ket, fejtették ki álláspontju­kat. Ezt bizonyítja az is, hogy a közgyűlést megelőzően, a tagok majdnem 20 százaléka fejtette ki véleményét a gaz­dálkodásról, szűkebb munka­helyi gondjairól. A közgyűlés végén a terme­lőszövetkezet elnöke ismertet­te az idei év főbb céljait, me­lyek (ismerve a tovább szigo­rodó gazdálkodási körülmé­nyeket) igen tisztelétremél- tóak. A vezetők, a dolgozó kollektívák tudják, hogy a mezőgazdasági üzemekben ki­emelten kell kezelni a terme­lést és úgy kell gazdálkod­niuk, hogy az eredmény lehe­tőleg ne csökkenjen. Juhász János Mozi Kultúr filmszínház (Lenin út 58.): március 13-tól 16-ig csak fél 4 órakor a Vértestvé­rek című NDK-kalandíilmet vetítik. Főszereplői: Gojko Mi- tic és Dean Reed. — Március 13-tól 16-ig este fél 6 és fél 3 órakor az Ördögi kísértetek című új magyar filmet játsz- szák. Rendezte: Maár Gyula. Főszereplői: Fehér Anna, Ko­zák András és Dörner György. A prémek ára az aranyéval vetekszik Róka koma és a többiek A telepet magas betonkerí­tés veszi körül. Belépünk a kapun. Amíg a szem ellát, ketrec, ketrec mellett. Az egyszemélyes rekeszekben ide­ges mozgolódás támad, in- nen-onnán halk vonyítás üti meg a fülünket. Az állatok megérzik az idegent, türel­metlenül szaladgálnak méter­nyi életterükben. Sarki ró­kákkal nézünk farkasszemet. A sződi Virágzó Termelő­szövetkezet 1980-ban alapítot­ta prémtelepét. A rókákat ha­marosan követték a prémgö­rények. 1982-ben pedig a nyércek és a csincsillák. Lá­togatásunk nemcsak az álla­tokat karvarta föl, őszintén szólva Udvardy Jenő, a pré­meságazat vezetője is nehez­telt: — Maguk mindig itt kí­váncsiskodnak! Bezzeg a szarvasmarha-ágazatról nem akarnak írni! Ezek után úgy érzem tisz­tességesnek, hogy ideírjam: noha a szarvasmarha-tenyész­tés országszerte nehéz hely­zetben van, a sződligeti gaz­daság ez irányú tevékenysé­ge elfogadható. Értékesítenek vemhes üszőket, tartanak hí­zóbikákat. Sőt a lúdágazat is exportbevételt biztosít. Ám a prémes állatok szőre-bőre a leginkább versenyképes áru a nemzetközi aukciókon. Hogy mi is történik addig? Tavaly 300 rókamama 1300 kölyke cseperedett fel. Mint azt dr. Jakab László állator­vostól, a termelőszövetkezet főállattehyésztöjétől megtud­tuk, több született, de az első napokban magas az elhullás! arány. — Az okok nem egészség- ügyi, hanem ösztönös élettani dolgokban keresendők — mondja az állatorvos. — Elég egy nagy vihar ahhoz, hogy az anya önmaga elpusztítsa kicsinyét, mert egyszerűen nem látja biztosítva életüket. Kétszáz tenyészállatot he­lyeztek ki öt háztáji tenyé­szetbe, a szaporulatot vissza­vásárolja a szövetkezet. Jó­val többet, összesen 700 gö- rópyt nevelnek szintén há­zaknál, mert ezek a rókáknál szelídebbek, így könnyebb bánni- velük. — A hazai prémgörény- tenyésztést szövetkezetünk in­dította be. Mi dolgoztuk ki és terjesztettük el a hazai körülményekre adaptált te­nyésztési, takarmányozási és állategészségügyi technológiát. Először Norvégiából érkeztek az állatok, később Skóciából vásároltunk extra minőségű egyedeket — mondja Udvar­dy Jenő. Az állat rendkívül szapora, ugyanis egy év alatt 100—120 utód is születhet. Ezéírt van nagy jelentősége a kiválasz­tásnak, hiszen a prémek ára a tavalyi helsinki,aukció ada­tai szerint 1—70 dollár között mozog Külön világ a csincsilláké. Az állatka rendkívül kényes, csak a fülénél, vagy a far­Vajon kik a hívatlan vendégek? Csincsilla feketében: Márton Gyuláné, fehérben: Czinege Jenöné karján. A sok-sok érmef nemzetközi kiállításokon nyerték az állatok, s velük gondozóik. (Veress Jenő fel­vételei) kánál szabad megfogni, kü­lönben úgy levetkőzik, mint a rossz lány a vastag pénz­tárca láttán. Egyébként nem egy gourmann fajta, menüje mindössze lucerna, némi táp és víz. A nyércek a szab; 1 levegőn élnek, no persze ketrecekben. Ennek ellenére előfordult már, hogy egyik-másik vala­hogy kiszabadult. Ilyenkor aztán elkezdődik a versenyfu­tás a szökevény és gondozója között. Az utóbbi időben minden eddiginél nagyobb keletje van a nemesprémeknek. A Helsinkiben megrendezett aukciók hol ezt, hol azt a szőrmét ejtik, illetve futtat­ják. Az igazán divatos és gazdag nő manapság róka­bundában jár, görényből ké­szült kabátját most a szek­rénybe. Sikasztig.. Divat ide, módi oda., a nyérc, de külö­nösen a csincsilla uralja a piacöt Csak a miheztartás végett 'közöljük: egy-egy, ' szaitonyelven mutációsnak ne­vezett csincsillabőrért 52—55 dollárt is fizetnek. Fazekas Eszter Tanulmány Ipolydamásdról Kastély helyén palánk Jakus Lajosnak, a penci Cserhát Tájmúzeum igazgató­jának a neve főként Petőfi Sándorral kapcsolatos tanul­mányai révén vált ismertté. Több könyve, cikke jelent meg a halhatatlan költőről, s kutatómunkája nem ismert adatokkal gazdagította a Pe- töfi-irodalmat. Hosszúra nyúli vendégség Találkoznak az érdekeink Arra lerónék kíváncsi, hogy mi dolga akad egy minőség- ellenőrnek télen, ha egyéb­ként málnaátvétel a feladata. A kérdést azonban elhallga­tom, mert kiderül, hogy lai­kusnak tűnne, mivel egész évben indulnak a kamionok a dunakeszi hűtőházból. Te­hát ilyenkor is van mit át­venni, miközben odakint nagy peiyhekben hull a telet hosz- szabbító márciusi hó. Sven Henrysson, a svédor­szági Findus cég minőségi el­lenőre most is fehér munka­köpenyben szorít velem kezet, s mint az üzemben mindenki, ő is a főszezonra készül. Je­lenleg a csomagológépek ja­vításával foglalatoskodik. Otthon érzi magát nálunk, szinte Dunakeszi tiszteletbeli polgárává is avathatnák, hi­szen évente átlag 7 hónapot tölt itt, a hűtőház melletti szolgálati lakásban. Ennek az idén öt esztendeje. —■ Mi a feltétele, hogy va­laki külföldi átvevő legyen? — Harminckét évvel ezelőtt már dolgoztam Magyarorszá­gon. Akkor Csepelen vettük át a málnát — emlékezik vissza a jó kapcsolatok kez­detére, Szerinte 1955-ben in­dultak az első gyorsfagyasz­tott gurulósmálna-szállítmá- nyok, s Helge Andersson volt a svéd megrendelő. Sven Henrysson a nyolcvanas évek elején Miskolcon is töltött néhány hónapot, majd otthon lett művezető, s egyszer hir­detést olvasott, mely szerint két embert keresnek magyar- országi munkára. Erre negy­venhármán jelentkeztek, ö felelt meg a követelmények­nek. Szakmai tudását a mi élelmiszer-ipari techniku­munknak megfelelő iskolában szerezte, a tapasztalatait pe­dig majdnem három és fél évtized alatt annál a nagy- vállalatnál, amely a svájci Mesle konszern leányvállala­taként egész Nyugat-Európá- nak szállít fagyasztott halat, konzervet, szörpöt, készétele­ket. A magyar málna dobozos csomagolásban svédországi kereskedők boltjaiban, más részét feldolgozva értékesítik. — Hogyan érzi magát ná­lunk? — Kitűnően — válaszolja mosolyogva, s a konkrétumok listájára a kialakult barátsá­gok, a magyarok közvetlensé­ge, családias kapcsolatai ke­rülnek, s a jó kollégák. No és nem utolsó szempont, hogy a külföldi pénzéhez képest itt az árak is alacsonyabbak. Ha tehát a két ország közül is­mét választania kellene, Ma­gyarországra jönne — vála­szolja a kérdésre. Magyarok és svédek egyfor­mán szeretik a sportot. Főleg a foci számít közös témának. A magyar konyha ? Hát... Sok a panírozott étel, ez szo­katlan. Gödöllőn most talált egy helyet, ahol sokféle mó­don készítik a halat, gyakran látogat ide. Ismeri Budapest műemlékeit. Mondják, hogy a szezon idején Stop jelzésű cédulákat ragaszt a kiválasz­tott szállítmányokra. Ez azt jelenti, hogy igényt tart rá. A Findus cég öt éve nem reklamált, s a hűtőházakkal itthon sem volt vita. A házi­gazdák sok ilyen -kis cédulát szeretnének látni ezután is, Henrysson úr pedig minél több. lehetőleg marosi guru­lóst átvenni, mert akkor még hosszú ideig maradhat Ma­gyarországon. Így találkoznak az érdekek. Közben az üzleti kapcsola­tokkal együtt mélyül a szim­pátia, .erősödik a barátság. A svéd partner szerint ennek hosszú távon is van jövője. A Studia Comitatensia (Ré­gészeti tanulmányok Pest me­gyéből) 17., most megjelent kötetében i,s találkozunk Ja­kus Lajos nevével, de ez al­kalommal „Damásd vára a pogány ellenség torkában” cí­mű tanulmánya más témával foglalkozik. Damásd neve legkorábban 1138-ban kelt ok­levélben szerepel. II. Béla megerősíti az Álmos herceg által a dömösi egyháznak tett adományokat. A szerző bemutatja a királyi vadász- kastélyt és környékét, majd a török uralom idejének részle­tes leírása következik. Vác neve is gyakran szere­pel a következő oldalakon, Karakas Mehemed budai pa­sa kétnapos ostrom után el­foglalta a Duna melletti vá­rost, s ez kihatott a damás- diak további sorsára is. Da­másd jelentőségét a török is felismerte, azért épített az Ipoly-parti várkastély helyé­re palánkat. Az értékes ta­nulmányt kiegészíti a damás- di várnagyok és főkapitá­nyok névsora, s Damásd 1610—1632 közötti őrségének (lovasság, gyalogság, tüzérség) adattáblázata. r. r. Kilencnapos Iskolai tárlat Somogyi István festőművész képeiből rendeznek kiállítást a váci mezőgazdasági szak- középiskolában. A tárlat már­cius 19-től 28-ig tekinthető meg. ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom