Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-13 / 61. szám

1986. MÁRCIUS 13., CSÜTÖRTÖK Feladatok 19SÖ-;g Korszerű vezetési módszerekkel A városi pártbizottság 1986. február 26-án tárgyalta meg az 1985.. évi. gazdaságpolitikai célkitűzések végrehajtásának tapasztalatait, s meghatározta a feladatokat, melyek részei a decemberben elfogadott VII. ötéves tervi elképzeléseknek. jók és kiválók A testület megállapította, hogy az üzemek zöme telje­sítette a kitűzött szinteket. A termelési érték összességé­ben három százalékkal növe­kedett, tovább folytatódott az egységek differenciálódása. A nehéz helyzetben lévők közül az előrejelzett gazdasági mu­tatókat felülmúlta az Építő­ipari Szövetkezet és az Er­dészeti Gépgyártó Vállalat. A III. negyedévi mérlegben még jelentős veszteséget kömmelő Erdészeti Gépgyártó Vállalat közel 11 millió forint­ra teljesítette nyereségtervét. A körzet iparának terme­lése közel öt százalékkal nö­vekedett. A múlt évben jó eredményeket ért el: a BUDÁ- FLAX Lenfonó és Szövőipari Vállalat, a Pest Megyei Fém­ipari Vállalat, a Pomázi Író­szer Szövetkezet, a Papíripari Vállalat szentendrei gyára, a PEVDI Irószergyára és a Szentendrei Ipari Szövetkezet. A kitűzött céloktól jelentő­sebben elmarad a Szolgáltató és Ipari Szövetkezet, a Laka­tos és Épületkarbantartó Kis­szövetkezet, a Pomázi Faipari Szövetkezet, valamint a Kö­zép-Duna menti Vízgazdálko­dási és Talajvédelmi Társulás. A körzet iparának exportja tíz, ezen belül tőkés kivitele 12 százalékkal növekedett. Az exporttevékenységben meg­határozó jelentőségű a BXJDA- FLAX termelése. A mezőgazdasági egységek közül jelentősen növelte az alaptevékenység hozamait és eredményességét a dunabog- dányi Úttörő Tsz és a tahi Kék-Duna Szakszövetkezet. Az Óbuda Tsz-ben a hozamok növekedtek, de a költségek nagymértékű emelkedése kö­vetkeztében csökkent a jöve­delmezőség. Mindhárom tsz-ben az ipari tevékenység eredményessége a meghatározó. Ennek megfele­lően a termelés optimális va­riálásával, az igényekhez való jobb alkalmazkodással pótol­ták a kieső jövedelmeket. A Munkaterápiás Intézet gazda­ságában a mezőgazdaság ered­ményességét nagymértékben javította a „szedd magad” mozgalom költségkímélő ha­tása. Ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy a szerve­zés hiányosságai egy-két eset­ben feszültséget okoztak. Az Úttörő Tsz a nehéz gazdálko­dási körülmények ellenére ki­egyensúlyozott munkával jó eredményeket ért el az alap- és a kiegészítő tevékenység­ben egyaránt. Jól működtek területünkön a kisvállalkozások is. A párt- bizottság határozottan állást foglalt az itt elérhető szemé­lyi jövedelmek ellenőrzése és a fellelhető korrupciós jelen­ségek felszámolása mellett. Emberi képességek A pártbizottság értékelése szerint a településfejlesztés­ben a legfontosabb célki­tűzések megvalósultak. Leg­nagyobb eredményt a Móricz Zsigmond Gimnázium 12 tan­termének. egy évvel korábbi átadása és a sziget két köz­ségében felújított boltok megnyitása jelentette. Ám nincs érzékelhető javulás a körzet kereskedelmi ellátásá­ban, a szolgáltatás színvonala nem éri el a kívánt szintet. A László-telepen átadott la­kások egv részében sok a mi­nőségi kifogás. A települések többségében változatlanul sú­lyos gond az elektromos energiaellátás elégtelensége. Mik a jövőbeni feladata­ink? A gazdálkodó egységek fő feladata jövedelmezőségük ja­vítása annak érdekében, hogy a népgazdasági célok meg­valósítása miatt megnövelt vállalati elvonások ellenére is biztosíthassák további fej­lődésük pénzügyi alapjait. A vállalatok fejlődésének egyik fő mozgatórugója az emberi képességek megfelelő kihasználása. Ezért a belső érdekeltségi rendszereket — a helyi sajátosságoknak meg­felelően — úgy kell kidolgoz­ni, hogy a dolgozók közvetle­nül érzékeljék munkájuk eredményességét. A körzet iparában elsődleges gazdaság- politikai cél az intenzív fej­lődés kiterjesztése. A gyártás és gyártmány fejlesztésében törekedni kell a korszerű ter­mékek bevezetésére és olyan technológiák meghonosításá­ra, amelyek javítják a piaci versenyképességet, a vállalati jövedelmezőséget. Meg kell valósítani a tudatos, minden részletében átgondolt anyag- és energiagazdálkodást, a vál­lalaton belüli szervezettséget. Az exportáló üzemek feladata a kivitel növelése és a gaz­daságosság javítása. Vala­mennyi egységben bővíteni szükséges a tőkés importból származó anyagok hazaival történő helyettesítését. Kiemelt figyelmet kell for­dítani az új vállalatirányí­tási formák bevezetésére, az ezekre való áttérésre és azok jól szervezett működtetésére. A gazdaságirányítás tovább­fejlesztése javítsa az üzemi demokrácia színvonalát, a döntések jobb előkészítését, a vállalat és a vezetők ésszerű, kookázatvállaló, kezdeménye­ző képességét. A gazdasági egységekben törekedjenek a korszerű vezetési módszerek, a számítástechnikai eszközök gazdaságos bevezetésére. Földvédelem A kisvállalkozások, kisipa­rosok szolgáltató tevékeny­ségét szélesíteni szükséges. Elő kell segíteni a fogyasztók érdekében álló tisztességes versenyt. Az e szektorban je­lentkező illegális tevékenysé­geket vissza kell szorítani. A mezőgazdasági üzemek­ben biztosítani kell egyrészt a termelés mennyiségi növe­lését, másrészt javítani kell gazdálkodásuk hatékonyságát. Ennek érdekében meg kell valósítani a termőföld eddi­gieknél fokozottabb védelmét, a termőhelyi adottságok jobb kihasználását és a termelési ráfordítások csökkentését. A tanácsok az 1986. évi és a VII. ötéves tervi elképze­lések, majd a konkrét tervek megfogalmazásakor és meg­valósításakor alakítsanak ki eredményesebb kapcsolatot a lakossággal és a gazdálkodó egységekkel. Javuljon mun­kájukban a tervszerűség, használják ki az új gazdál­kodási rendszer adta lehető­ségeket a tanácsi bevételek növelése érdekében. Fordítsa­nak kiemelt figyelmet a la­kásépítésre, a magánerős la­kásépítkezés segítésére, az alap- és középfokú iskola- hálózat bővítésére. Töreked­jenek a rendelkezésre álló anyagi források legoptimáli­sabb felhasználására. A kereskedelmi ellátás ja­vítása érdekében meghatáro­zott feladat az e területre még jellemző feszültségek megszüntetése. Ehhez biztosí­tani kell a tárgyi és szemé­lyi feltételeket, a hálózat bő­vítését, a kereskedelmi szak­munkásképzés bevezetését és a kiszolgálási kultúra javítá­sát. A tanácsok illetékes szer­vei az ellenőrzés szigorításá­val is segítsék elő a keres­kedelmi hálózat jobb műkö­dését. Koncz László és Miakich Gábor az'MSZMP Szentendre Városi Pártbizottság munkatársai SZENTENDREI ^Cítian A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Programok a FIN idején Városismereti vetélkedő A városi KISZ-bizottság el­készítette- a körzet települé­sein tartandó forradalmi if­júsági napok programját. Az események március 14- én délután 5 órakor a városi temetőben Petzelt József 1848 —49-es szadadsághős sírjának megkoszorúzásával kezdőd­nek. Este 6-kor a városi ta­nács dísztermében Katona Ta­más történész tart előadást a polgári forradalom esemé­nyeiről. Március 15-én délelőtt 9 órakor a Kossuth Lajos Kato­nai Főiskolán nyílt honvédel­mi napot rendeznek, amelyen a város és a község úttörői vesznek részt. A FIN Kupa küzdelmén kézilabdában, asz­taliteniszben, futballban, atlé­tikában, sakkban és lövé­szetben mérhetik össze tudá­sukat a résztvevők. Délután 4 órakor a Pest Megyei Műve­lődési Központ és Könyvtár­ban magyar táncház, egy órá­val később a FIN Kupa ered­ményhirdetése lesz. Este 6 órakor a fiatalok fáklyákkal vonulnak a Marx térre, ahol a Kossuth Lajos Katonai Fő­iskola pol-beat zenekarát hallhatják, majd este 7.30 órá­tól a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtárban a Szenátor együttes koncerte­zik. Március 21-én nyitják a Kossuth Lajos Katonai Főis­kolán a propagandisták kon­ferenciáját, majd kitüntetése­ket adnak át és közzéteszik a pályázati felhívást a város- ismereti vetélkedőről. Este 7 órakor a főiskola--új művelő-r dési központjában politikai fórumokra kerül sor. Már­Lelkes tanár volt Mészáros Lázár megbízásából Hrenkó Pál írja Egy 1848- as hadmérnök szentendrei sírja nyomában című cikké­ben, hogy Petzelt József hon­véd alezredes sírja eredetileg a helyi Kálvária falánál voilt, ahová 1950. augusztus 14-én helyezték. A Magyar Királyi Tudományegyetem professzo­rának az első magyar hadi akadémia aligazgatójának a földi maradványait 1977-ben a Kossuth Lajos Katonai Főis­kola közreműködésével az új temetőbe, díszsírba helyezték. Ki volt Pelzel.t József, s ho­gyan került a szentendrei Kálvária szűkös temetőjébe? Az ausztriai Wachauban született 1805-ben, de 1810-től Székesfehérvárott élt. 1823-tól 1841-ig katonáskodott, volt al­tüzér, zászlós, alhadnagy, majd az olmützi hadapródiskola ta­nára. A győri egyetemen . fi­lozófiát tanult, majd 1830-ban a Magyar Királyi Tudomány- egyetemen doktorrá avatták. Az uralkodó 1841. március 27- én a pesti Mérnöki Intézet földmérés és vízépítészeti ta­nárává nevezte ki. Lelkes tanár volt, figyelem­re méltó volt a munkája, külföldi viszonylatban is kor­szerűnek nevezhető színes kéziratos térképeket készített tanítványaival. Az 1848-as forradalom és szabadságharc a katonavisell egyetemi tanárt is válaszút elé állította. Júniusban beállt a nemzetőrségbe, szeptember­ben már százados, majd Mé­száros Lázár hadügyminiszter kérésére elvállalta a Magyar Hadi Főtanoda aligazgatói ál­lasat. Gyakorlatilag minden munka az ő vállára hárult, Mészáros Lázár csak látta­moztatta a tervezeteit. Mire azonban a tanítás megindult volna, 1949. január 5-én Win- dischgrátz seregei bevonultak a fővárosba. A hadi tanoda ügye Buda visszafoglalása után kapott új lendületet. Már a pecsétje is elkészült, amikor ismét visszajöttek a császáriak. A világosi fegyverletétel után nehéz napok következtek a szabadságharcban részt vett katonákra és támogatóikra. Petzelt József az önkényura­lom alatti listákon mint a ..gyakorlati mértan tanszéké­nek felfüggesztett tanára” szerepelt, 1850. január 4-én Szentendréről kéri fizetése fo­lyósítását. Természetesen el­utasítják. A munkában keres vigasztalást, a kőbányai sző- lőskertek térképén dolgozik. Negyvennégy éves korában, 1850. augusztusának elején azonban ideglázban meghal. Augusztus 14-én temették a szentendrei Kálvária temető­jébe. Igen érdekes lenne kutatni, hogyan került több szabad­ságharcos tiszt és hozzátarto­zója az egyházfők közé. Éppen az önkényuralom legválságo­sabb esztendőjében. Ki lehe­tett az a hazafias érzelmű plé­bános, aki segített elrejteni a hősök földi maradványait? Ugyanide temették Petzelt apó­sát és sógornőjét is. Ez idő szerint sem taninté­zet. sem közterület elneve­zése nem őrzi emlékét. Modern esztergagépek cius 20-án délután 4 órakor ugyanitt dr. Nógrádi György tart előadást, majd április 24- én délután 3 órakor Szent­endre vezetőivel találkozhat­nak a fiatalok a városi tanács dísztermében. Május 8-án délután 4 órakor pedig ifjú­ságpolitikai fgrum lesz Báná­ti Ferenc vezetésével a tömeg­szervezeti székházban. A kulturális és sportrendez­vények közül kiemelkedik még március 27-én este 6-kor a PMKK kávézójában tartandó breaktánc-bemutató, április 10-én este 6-kor ugyanitt Lu­kács Sándor előadói estje, s az április 26-án délelőtt tű­kor kezdődő úszóverseny a leányfalui strandon. Május 16- án pedig délután 3 órakor a PMKK-ban a gimnázium és szakmunkásképző fiataljai vesznek részt a városismereti vetélkedőn. Filmeket is bemutatnak a FIN-napok keretében. Március 24-en este 6-kor a budakalá­szi moziban Bacsó Péter Teg­napelőtt, április 28-án este 6- kor a pomázi moziban a Te rongyos élet című filmet lehet megnézni. Kiemelkedő ese­mény még a KlSZ-kongresz- szus küldötteinek bálja, ame­lyet április 12-én este 7-től rendeznek a Beton- és Vasbe­tonipari Művek szentendrei gyárának kultúrtermében, Dé­vényi Tibor közreműködésé­vel. A FIN-napokhoz kapcsoló­dik a Magyar Úttörők Sző vétségé megalakulásiának 40. évfordulója. Ennek keretében május 18-án a Kossuth Lajos Katonái Főiskolán úttörőgárdá- szemlére kerül sor, majd má­jus 24-én a vízi telepen a ki váló őrsök tagjai, május 25- én Mogyoróhegyen a kiváló rajok tagjai találkoznak. Jú­nius 2-án lesz 40 éves az út­törőszövetség, s ezen a napon ünnepi rendezvények egész sorára kerül sor. A FIN-na­pok programja június 6—7—8- án zárul a skanzenben tartan­dó megyei nemzetiségi talál­kozóval. Közösségi és egyéni pályázatok Céltámogatás A VII. ötéves tervkoncepció kialakításakor a városi tanács úgy határozott, hogy a társu­lat formájában megvalósítás­ra kerülő út-, járda- és köz­művezetékek építéséhez támo- gatást biztosít. Ezt pályázat útján kérheti valamelyik tár­sulás vagy egyén is, utóbbi abban az esetben, ha a társu­lásban való részvételét a szo­ciális helyzete akadályozza. A pályázatok elbírálásánál az illetékesek azt vizsgálják, hogy a tervezett beruházás összhangban van-e a városfej­lesztési elképzelésekkel, az ál­landó lakosság igényét kép­viseli-e, az alapellátást bizto­sítja-e. Természetesen sorrendiséget is felállítanak. Első helyen sze­repel az ivóvízhálózat támo­gatása, ezt követi a villany, szennyvízcsatorna-, út- és jár­daépítés, a csapadékvíz-elve­zetés, s végül a gázhálózat­létesítés. Nem adható tanácsi támo­gatás annak a társulatnak, ahol az egy telekre jutó épí­tési költség kisebb, mint a ki­vethető út- és közműfejlesz­tési hozzájárulás mértéke. Kö­vetelmény az is, hogy a tá­mogatással csökkentett beru­házási költségnek nagyobbnak kell lennie, mint a kivethető út- és közműfejlesztési hoz­zájárulások összege. A társu­lások a kivitelezési költség feléig kérhetnek támogatást, kivéve, ha városfejlesztési okokból az adott közösség igé­nyénél nagyo.bb kapacitású vezetéket vagy műtárgyat kell építeni. Egyéni pályázatot nyújthat­nak be a három-, vagy több- gyermekes családok, a nyug­díjasok, ha nyugdíjuk három­ezer forint alatt van, s azok a .családok is, ahoj az egy főre jutó jövedelem nem éri ej a 2500 forintot:'­A pályázatokat a városüze­meltetési osztály várja. A pá­lyázatnak tartalmazni kell a társulás célját, műszaki ter­veit, a társulásban részt ve­vő személyek névsorát, lakcí­mét, az érintett telkek hely­rajzi számát, a létesítmény költségvetését, s a társulásban részt vevők által vállalt, illet­ve a tanácstól kért támogatás összegét Hírek a város életéből Fogadóóra. A város tanács­elnöke minden páros héten pénteken 8-tól délig, a helyet­tese minden páratlan pénte­ken 8-tól délig, a vb-titkár minden szerdán 8-tól délután 4-ig fogadja az ügyfeleket. Befejezik. Megkezdődtek a Hunyadi út 1. szám alatti Vajda Lajos Múzeum befejező munkái. A pénzt a város szá­mára a Művelődési Miniszté­rium biztosította. Rendelési idő. A szakorvosi rendelőben több osztály foga­dóórája megváltozott. Esze­rint az orr-, fül-, gégészeten kedden, csütörtökön és pénte­ken 7.30-tól délután 3-ig, hét­főn fél egytől, szerdán egy órától este hétig fogadják a betegeket. Ismét két műszak­ban dolgoznak a nőgyógyá­szát! szakrendelőben. Szerdán és csütörtökön 7.30-tól, ked­den 8-tól, hétfőn 9-től este 7-ig, pénteken 7.30-tól délután kettőig várják a betegeket. Tanfolyam. A városi MHSZ- ben befejeződött az első szá­mítógépkezelői tanfolyam. 26 felnőtt és 15 gyermek végezte el. Az utóbbiaknak nem kel­lett fizetni. A nagy érdeklődés miatt újabb tanfolyam indítá­sát tervezik. Lomtalanítás. Március 19, 20 és 21-én a belvárosban, 24-én és 25-én ízbégen, a Vas­vári és Füzespark lakótele­pen, 26-án, 27-én és 28-án a Felszabadulás lakótelepen lesz tavaszi lomtalanítás. Ügyességi verseny a Kőzúzó utcában Pótnőnap a parkolóban Az Óbuda Tsz szentendrei ipari ágazatábán sokat költenek a nagy teljesítményű gépek vásárlására. A képünkön a prog­ramvezérlésű NC esztergán dolgozik Kálmán Zoltán, a mező- gazdasági nagyüzem szakmunkása. A munkadarabok szinte emberi kéz érintése nélkül készülnek. Istenes Györgytől, a Szent­endrei MHSZ autócross-szak- osztályának mindenesétől hal­lottuk, hogy március 15-én. szombaton nőnapi rendez­vényt. autós ügyességi ver­senyt terveznek. Ez a hölgy­verseny immár hagyományos­nak mondható, s azért tartják egy héttel a hivatalos nőnap után. mert akkor általában, sok egyéb megemlékezés ve­szi el a lányok-asszonyok ide­jét. Tehát ezen a hét végén vár­ják a versenyezni kívánókat, csakis a gyengébb nem kép­viselőit, a Kőzúzó utcában. Reggel kilenckor kezdődik a program, amelyben részt vesz a Szentendrei Közlekedésbiz­tonsági Tanács is. A verseny fél tízkor kezdődik, nevezés a helyszínen. A 11-es úton érkezőknek irányítótáblákat fognak kihe­lyezni. Mi pedig jó versenyzést, a szokásos jó hangulatot kívá­nunk a pótnőnapi rendezvé­nyen. Az oldalt összeállította: Vicsotka Mihály Fotó: Erdősi Ágnes

Next

/
Oldalképek
Tartalom