Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-13 / 61. szám
Tanácskozott a megyei képviselőcsoport Törvénymódosítási javaslat Országgyűlési bizottságok ülései Budapesten, a Pest Megyei Tanács székházában tartotta ülését tegnap az országgyűlési képviselők megyei csoportja, Keltái Imrének, a Cement- és Mészművek vezérigazgatójának, a csoport elnökének vezetésével. Jelen volt Rabóczi László, a Hazafias Népfront Pest Megyei Bizottságának titkára is. A képviselők — a tavaszi ülésszak előkészületeiről szóló információk meghallgatása után — tájékoztatást kaptak a megye VII. ötéves tervének előkészületéről s annak főbb motívumairól (a terv e hónapban került a megyei tanács ülésének napirendjére) Vágvölgyi Józseftől, a megyei tanács általános elnökhelyettesétől. Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának várható napirendjéhez kapcsolódóan, az építő- és építőanyag-ipar helyzetéről Wächter Roland osztályvezető adott áttekintő megyei ismertetést. A vitában (a felszólalás sorrendjében) részt vettek dr. Dobi Ferenc, dr. Vona Ferenc, Kovács László, Viola Károly, Antal Imre, Balogh László, Polgárdi József, dr. Varga János, dr. Novák Béla képviselők. Az Országgyűlés külügyi bizottsága szerdán a Parlamentben Szűrös Mátyás elnökletével ülést tartott. Az ülésen részt vett Péter János, az Országgyűlés alelnöke is. A testületet Horn Gyula kül- ügyminiszériumi államtitkár időszerű külpolitikai kérdésekről, valamint az SZKP XXVII. kongresszusának külpolitikai programjáról tájékoztatta. A külügyi bizottság ezt követően meghallgatta Bányász Rezső államtitkárnak, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala elnökének időszerű tájékoztatáspolitikai kérdésekről szóló beszámolóját. A két napirendi pont vitájában heten szólaltak fel. ★ Az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága Nyers Rezső elnökletével tartott ülést a Parlamentben. A testület megvitatta a belkereskedelemről szóló 1978. évi I. törvény, valamint a magánkereskedelemről szóló jogszabályok módosítása tervezetét, s tájékoztatót hallgatott meg az építőanyag-ellátás és -forgalmazás helyzetéről. Az írásos előterjesztéshez fűzött szóbeli kiegészítőjében Juhár Zoltán belkereskedelmi -'rfiirriíztef'háhgsóryozfa'!' 8 ‘belkereskedelmi törvény1' kihirdetése óta jelentősen átalakult a belkereskedelem szervezeti, gazdálkodási rendszere. Módosultak a szövetkezetekről szóló jogszabályok, több esetben változtak a forgalmi viszonyokat alapvetően szabályozó polgári törvénykönyv rendelkezései. Megváltozott a vállalatirányítás rendszere: a vállalatok nagyobb önállósággal gazdálkodnak, tevékényr ségi körüket a jogszabályok keretei között szabadon határozhatják meg. Jelentősen növekedett a magánkereskedők száma, bővült az általuk gyakorolható szakmák köre Erősödött az idegenforgalom népgazdasági szerepe, devizatermelő funkciója. Mindezek a változások szükségessé teszik a belkereskedelemről szóló törvény korszerűsítését, a jogi szabályozással való összhangba hozatalát, a fogyasztók érdekelt védő szabályok kiterjesztését. A belkereskedelmi törvény alapvető rendelkezései időállóknak bizonyultak. A most tervezett változtatások egyebek között a kereskedelmi tevékenységre jogosultak körének szélesítésére, a gazdasági verseny feltételeinek egységesítésére vonatkoznak. Az építőanyag-ellátás és -forgalmazás helyzetéről szólva a miniszter kiemelte alapvető cél az építőanyagok kínálati helyzetének fenntartása, minőségük javítása, választékuk bővítése. A következő években fokozottan kívánják ösztönözni a magánerős építőket az energiamegtakarítást segítő építőanyagok használatára. A vitában felszólalók közül Békési Istvánné (Pest megye •3. vfc,). javasolta,, hogy a fogyasztói . érdekvédelem ne csali .ár' te'ereákeá el ifiét, 1 halnem az ipart is érintse, s a törvénymódosításban fogalmazzák meg a termékek minőségével kapcsolatban az ipar felelősségét is. Polgárdi József (Pest megye 17. vk.) a korszerű építőanyagok fokozottabb propagálását, megismertetését, a magánerős építőknek szóló tanácsadás ki- terjesztését szorgalmazta. A bizottság javasolta: a törvénymódosításba foglalják bele állami feladatként a kistelepüléseken működő élelmiszerboltok gazdálkodási feltételeinek javítását Gmdasági vezetők részére Döntéselőkészítés A gazdasági vezetők stratégiai döntéseinek megalapozásához úgynevezett döntési konferenciaközpontot hoz létre a Számítástechnika Alkalmazási Vállalat. Ezzel alkotó- műhelyt biztosítanak a hazai vállalati vezetőknek az üzemi stratégia megalapozásához, a tervezési módszerek kipróbálásához. A Számaik a vállalkozásban az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság rendszerelemzési irodájával és az angliai ICL céggel működik együtt; döntéselőkészítési módszert vezetnek be. Az alkalmazásához szükséges, korszerű mikroszámítógépeket és a technikai eszközöket az angol cég szállítja. A számítástechnikai eszközök használatához szükséges szoftvert a magyar szakemberek a londoni közgazdasági egyetem szakértőivel közösen már ki is fejlesztették. A vállalkozást az OMFB rendszerelemzési irodája az ilyen konferenciák rendezésével kapcsolatos tapasztalataival segíti. A döntési konferenciaközpont az idén megkezdi munkáját. Hungarotours-sziíletésnap kritikus elemekkel Az összefogásban több az erő Könnyebben terjednek a hasznosítható módszerek Ha az utazni vágyó, s meglehetősen tájékozatlan turista manapság fellapozza valamelyik idegenforgalmi hivatal ajánlatait tartalmazó füzetecs- két, a kínálat hosszabb tanulmányozása után sem lesz sokkal okosabb. A programokból ugyanis hamar kiderül, hogy az irodák tevékenysége túlságosan szálláscentrikus. Hiszen például ilyeneket olvashat az ember: „Graz—Bécs. Utazással együtt 4 nap. Útvonal... Elhelyezés ... Program: Az első két napon bécsi tartózkodás. Városnézés... Irányár... Költőpénz ... Időpontok ...” No de mi ebben a vonzó? — vetődik fel a leendő ügyfélben a kérdés, s ha csak nem szerez más módon — például az útikönyvekből — bővebb információt, a szakemberek ajánlata nem biztos, hogy eléggé csábító, s a hivatal számára megfelelő dönHajtóművek exportra Az idén több mint 4 ezer hajtóművet készítenek SzTB-szövő- gépekhez a Könnyűipari Alkatrészgyártó és Ellátó Vállalat váci gyárában. A motorokat szovjet megrendelésre készítik. (Bar. cza Zsolt felvétele) tésre készteti az utazni vágyókat. A propaganda és a reklám lehetőségét tehát még korántsem használják ki teljesen az idegenforgalmi hivatalok, amelyek éppen munkájuk javítására hozták létre szövetségüket. Az új szervezet — amely a Hungarotours nevet viseli — néhány napja ünnepelte első születésnapját. Bár sok szó esett a kétségtelenül figyelemre méltó sikerekről, az újságírókat vendégül látó szakemberek nem tartották ünneprontásnak, hogy szóljanak a gondokról is. Szakmai haszon is Az országban első és mindmáig egyetlen Hungarotours iroda Budapesten, az Akácfa utcában működik. A legfrissebb mérleg szerint beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Igaz, ez forintokban még alig mérhető, hiszen a forgalom nem éri el a várt szintet, de több, számokkal ki nem fejezhető előnyét máris nagyra értékelik a szakemberek. Dr. Jenkei László, a Pest Megyei Idegenforgalmi Hivatal, a Du- natours igazgatója például egy későbbi beszélgetés során azt emelte ki, hogy a szövetség különböző bizottságaiban folyó élénk szakmai munka mindenképpen hasznára van a résztvevőknek. Gyorsabban, könnyebben terjednek el a másutt is hasznosítható jó módszerek. A szegediek például személyi számítógépre kidolgozott könyvelést vezettek be, s ez — éppen a bennfenteseknek tartott tanácskozásokon — több iroda érdeklődését keltette fel. Túllépve azonban a szűkebb szakmai hasznon, mindenképpen, ki kell, emelnünk, Ijogy valamennyi társult hivatal együtt lép fel külföldön. Az idén adtak ki először közös, több nyelvű programajánlatot, ám annak, hogy az országban hat hivatal — köztük a Duna- tours is — megkapta a teljes körű nemzetközi működési jogot, más haszna is van Mint dr. Jenkei László megfogalmazta, a hatok felosztották egymás között a lehetséges külhoni piacokat, s így tárgyalásaik során, gyakorlatilag a szövetség húsz tagját képviselve, mint nagy vásárlók, olyan előnyöket is kivívhatnak, amelyeket egyébként külön-külön jelentkezés esetén nem kapnának meg. A külföldi programok árusításában valamennyi hivatal részt vesz s ezért természetesen megfelelő jutalékot kapnak. Vevőriasztás heíyeti A nemzetközi jelenlét már eddig is figyelemre méitó sikereket hozott. A legutóbbi két kiállításon, Münchenben és Utrechtben nagy volt az érdeklődés a magyarok standja előtt. A szakmai megbeszélések után az ottaniak úgy nyilatkoztak, hogy az IHSZ eddig még feltáratlan területeket próbál bevonni az idegenforgalomba, s mert nem csupán idehaza, hanem más országokban is nő az érdeklődés a tömegektől még nem, vagy csak kevésbé veszélyeztetett helyek — az úgynevezett exkluzív turizmus — iránt, így a magyarok jelentős sikerekre számíthatnak. Külföldön tehát egyértelműen hasznos a hivatalok összefogása, idehaza azonban minden erőfeszítés ellenére sem tudnak az egyről a kettőre lépni. Azazhogy mégsem: a szövetség megalakítása, hacsak szerény mértékű, ám mégis jól érzékelhető elmozdulást hozott a holtpontról. Jövőre például — igaz, csak a szakembereknek szóló — külön kiadványban adják közre a hivatalok teljes belföldi kínálatukat. Kihasználatlan lehetőségek azonban így is maradnak. Mint a bevezetőnkben említettük, az IH-k tevékenysége túlságosan szálláscentrikus, s ez inkább vevőriasztó, semmint új ügyfeleket vonzó. Az utazni vágyónak ugyanis jó propagandával és reklámmal olyan különlegességeket, egy-egy terület sajqtpsságait megragadó ajánlatokat keli adni, amelyek lehetőséget teremtenek a mérlegelésre, a választásra. A változtatásnak — s ezzel egyetértett a Dunatours igazgatója is — csupán szubjektív okai vannak: meg kell találni a felkészült, az idegenforgalomban járatos szakembereket, akik az igényeknek megfelelő katalógusokat, programfüzeteket tudnak összeállítaná. tény egy országgyűlési képvisclőnck? — Szívügyem volt, hogy Szi- getszentmiklós megkapja a megérdemelt városi rangot. Felvetették, hogy kapcsolódjon a város a tököli vízbázishoz, arra talán már sikerült az előbbiekkel válaszolnom, mások a szemétbánya kérdéséről a butikalapításról, a társadalmi munka szükségességéről, a telkek problémájáról, vagy a földterületek megosztásáról tájékoztattak vagy ezekkel kapcsolatban kértek valamit. Van, aki a hétvégi házát szeretné téliesíteni, akadt, aki a tanácsi ügyintézés gyorsítását sürgette. A 12- es körzet tanácstagja azért sürget, hogy oldjam meg a Kinizsi utca második szakaszának az aszfaltozását és az Ady Endre utca útgondjait is viseljem a szívemen, hiszen ott sok idős ember, gyerek, orvosra szoruló rokkant ember él... • Hallottunk arról, hogy esetleg új ABC-áruház épül! — Örömmel mondhatom, hogy a Fő utca és a Mester utca által határolt 400 négyszögöles telken épül fel az öt-hatszáz négyzetméter alap- területű új áruház, és a VII. ötéves terv során át is adjuk. De javítani kívánjuk továbbra is a kereskedelmi szolgáltatásokat és az úthálózatot is. A közelmúltban kaptak ajándékba színes televíziót a helyi öregek napközi otthonának lakói. • A képviselői fogadónapján miért keresték fel önt ebből a halásztelki térségből választói? — Javasolták, álljon meg településükön a piros 38-as autóbusz, hogy gyorsabban tudjanak közlekedni. Szóvá tették még a vidék és Budapest közötti villanyszámlakülönbséget, egy kis Tüzép alakításának igényét, a csatorna-, út-, telefongondokat is. Nem panaszkodhatok az érdekte'enségre! Már a bevezetőben is elmondtam, hogy úgy érzem, aktívabbá, igényesebbé váltak a választók. • Mi szerepel Halásztelek VII. ötéves tervében? — Először is a barakklakások felszámolása! Építeni kell egy tűzoltószertárt és mellé egy klubhelyiséget! Meg kell oldani a járda- és a házilagos útépítést! Gondolnunk kell a nyilvános telefonokkal való ellátásra és a házi szociális gondoskodás bővítésére! Jó lenne, ha jutna erő és pénz az öregek napközi otthonának és a művelődési központnak a bővítésére is. Ki kell alakítani hobbikerteket, és csatlakoznunk kell e településeken a gázprogramhoz. Gondolunk itt a lakosság kommunális kötvényeinek lehetőségére is. • Tudjuk, hogy személyében olyan országgyűlési képviselőt kértünk fel erre a beszélgetésre, aki az Országgyűlés alkotmányjogi tanácsának és a terv- és költségvetési bizottságnak is tagja. Ezért sem kerülhetjük meg végül azt a kérdést, amely nagyon is foglalkoztatja olvasóinkat. A vállalati tanács nem adta szavazatát arra, hogy ön lássa el a továbbiakban a vezérigaz- gatói feladatokat. így pályá- zatot hirdettek, ön tehát hatvanhárom évesen nyugdíjba készül? Mennyire hat ez ki képviselői munkájára és magánéletére? — Köszönöm a kérdésüket, és amilyen nyílt volt, én is megpróbálok olyan nyíltan és őszintén válaszolni! Hazudnék, ha azt mondanám, hogy úgy igazából felkészültem a nyugdíjra! Mint ahogy arra a szavazási eredményre sem számítottam. Igen, nyugdíjba megyek, erre a kérelmemet már el is küldtem dr. Kapolyi László ipari miniszternek, és nyugdíjba menetelemre való tekintettel írásban kértem felmentésemet a vállalati pártbizottsági és párt-végrehajtóbizottsági megbízatásom alól is. Az is igaz, hogy évek óta mondja feleségem és mondják felnőtt gyerekeim is, hogy végre pihenjem ki magam, mert tényleg nem kevés van mögöttem. Sok álmatlan éjszaka, gond és veszekedés! De akkor is megérte, mert ez a vállalat most az ország első vállalatai között van, és annak is örülök, hogy munkámat is elismerte a párt és a kormány. Tulajdonosa vagyok a Szocialista Magyarországért és a Munkás-Paraszt Hatalomért Érdemrendnek és sok-sok más kitüntetésnek. Ezt nem szerénytelenségből mondom, de ez legalább annyira hozzá tartozik már életemhez, mint az, hogy tizenhárom nem könnyű év után megvonta tőlem a bizalmat egy olyan vállalati tanács, melynek tagjairól nem feltételezem, hogy mind a közel tízezer ember véleményét adták le szavazataikkal. Én ugyanis egyetlen olyan tanácskozásról, gyűlésről sem halottam, hogy a helyi, nagy kollektívákat megkérdezték volna döntésük előtt a vállalati tanács tagjai. Pedig vallom, hogy nem egyéni szimpátia- vagy unszimpátiaérzései- ket kell majd érvényre juttatniuk azokban a felelős székekben! De térjünk rá a kérdés másik oldalára! Én itt a magam erejéből igyekszem részt venni nyugdíjba menetelemig a VII. ötéves terv előkészületeiből és időarányos megvalósításából. Az, hogy nyugdíjba megyek, nem zavarja képviselői munkám egészét, hiszen több lesz az időm a képviselői feladatokra! A szervezetek és vállalatok, az állampolgárok, akik e három településen élnek, hiszem, hogy a továbbiakban is mindén segítséget megadnak országgyűlési képviselői munkámhoz. • Nem hagy bennünket egy kérdés, talán udvariatlannak is tűnik... Ne haragudjon! Ki lesz ön fél év múlva? A sértődött volt vezérigazgató, vagy a „tettek embere”, a feladatainak eleget tenni akaró országgyűlési képviselő? — Én nem vagyok sértődött ember! Nem is leszek az soha! Számomra a párt ügyének szolgálata az elsődleges és választóim elvárásainak is eleget kell tennem! A Csepel Autógyárról pedig?... Ott segítek én már ennek a gyárnak, akármeddig élek is, ahol csak tudok és ahol lehetőségem van! Mert igenis érdekel engem a közel tízezer ember sorsia! És ha jól megy a gyár dolga a jövőben, az még — talán — az én érdemem is! Vállaltuk a lengyel munkát, ez még ad elég feladatot a jövő évben is... És itt van a 730 millió forintos fejlesztés is, amit az elmúlt hegekben írtam alá! — Ezzel már csak élni kell tudni! • Hogy érzi? Kihagytunk valamit? — Kihagyni?... Tudják, sok-sok mindent kihagy az ember, akár egy riportban, akár hatvanhárom év alatt... De ezt nem kell sajnálni! Hiszen Holnap is lesz még és a Tegnapon soha nem szabad sajnálkozni... Ezt elhihetik nekem! Erdélyi István és Turbók János (A Fényszóró március 5-i számában megjelent interjú rövidített formája.) Több együttműködést S ugyancsak az embereken múlik az is, hogy javuljon a hivatalok és területükön működő kulturális intézmények kapcsolata. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy például Pest megyében is sok olyan, a művelődést szolgáló rendezvény van minden esztendőben, amelyekre az ország más tájadról, sőt még külföldről is> lehetne csoportokat szervezni, ám az esemény időpontjának késői kijelölése egyszerűen lehetetlenné teszi ezt. Dr. Jen- kei László elmondta: különböző fórumokon már számtalanszor szóvá tették ezt a .hiányosságot, kérve a kulturális intézmények vezetőit a jobb együttműködésre, mindeddig azonban csekély eredménnyel. A szakembereknek az a véleménye, hogy ki kellene jelölni az országban 15—20 olyan, hazai és külföldi érdeklődésre is számot tartó eseményt, amelyekre a hivatalok is szerveznének csoportokat. Ezek rendezési időpontját egy esztendővel előbb meg lehetne állapítani. Hogy ehhez az érintett intézményeknek is érdeke fűződjön, ésszerű lenne az idegenforgalmi alap pályázatainak elbírálását előbbre hozni, így a döntés után maguk a szervezők is biztosabbak lehetnének a dolgukban. Az Idegenforgalmi Hivatalok Szövetségének születésnapi tortáján a gyertyát már elfújták az ünnepeltek. Hogy e jeles eseményen Varga József, a Szegedtours igazgatója, a szövetség igazgatóhelyettese és kollégái önkritikus és kritikus számvetést készítettek, biztató, s azt mutatja, hamarosan felnő, és egyre erősebb lesz az a képzeletbeli csecsemő, amely bébiruháján az IHSZ monogramot viseli. Furucz Zoltán
