Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-12 / 60. szám
4 #*r>r « .utó* vet 1986. MÁRCIUS 12., S7ERDA Általánosságok helyett konkrétumok Budaörs telefongondjairól Környezetvédelmi terv Ráckevén Jó hír a lakótelepieknek Egyre kevésbé állja meg a helyét az a vélekedés, amely a környezet védelmét a másodlagos kérdések közé sorolja. Am önmagában az a felismerés sem üdvözítő, hogy a környezet megóvása, tudatos alakítása fontos része a társadalmi, gazdasági fejlődésnek. Ez a megfogalmazás túlságosan általános, mim ahogy a különböző testületek, értekezletek, előadások sommázata is gyakran az: a környezet védelme az egész társadalom ügye. Ami persze igaz, de konkrét helyzetekben erre nem lehet hivatkozni. Ráckevén ennek szellemében készítették el a székhely- és a társközségek környezetvédelmi koncepcióját, amely majd ölven tennivalót jelöl meg a VII. ötéves tervben. líj helyzetben A közigazgatás két évvel ezelőtti átszervezése a környezetvédelemben is új helyzetet teremtett. Korábban járási operatív bizottság volt hivatott a feladatok összehangolására, míg 1984 januárjától ez is a helyi tanácsok hatáskörébe tartozik. Mivel a Ráckevei Városi Jogú Nagyközségi Tanács eddig még nem foglalkozott átfogóan a témával, a koncepció kialakítását alapos helyzetfelmérés előzte meg. Annál is inkább, mert a térség immár országos jelentőségű üdülőterület, s amellett a főváros vízellátásának egyik bázisa. A környéken több megyei jelentőségű természetvédelmi terület található, mint például a ráckevei Savoyai- kastély parkja, a makádi halastó és a nagyerdő. Az utóbbinak része a Csepel-sziget legősibb tölgyese, amelynek a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság a gazdája. További több száz hektár vár védelemre, egyebek között a makádi Kengyel es-tó, a ráckevei Tókert, a Páskom és a Sillingi erdők, a szigetbecsei holtág. A települések fekvéséből adódóan leginkább a víz védelmére koncentrálnak. Fontos érdekek fűződnek ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelés következményeként ne juthassanak ártalmas anyagok a Dunába. Ezt főleg az árokrendszerek kialakításával lehet elérni. A felszíni csapadékvíz nagy része még mindig tisztítatlanul kerül a nyílt vízfolyásokba: kiépített, zárt csatornarendszer csak Ráckeve belterületén működik. A szikkasztás káros hatása az első vízadóréteg, közvetve pedig a folyó szennyeződéséhez vezet. Egyéni arculat A helyzet ismeretében a tanács végrehajtó bizottsága határozatokat hozott, megjelölve Közös pénzalap - helyi célokért A legfontosabb a cél Térségi szemlélet. Nem a legszebb ez a kifejezés — nyelvtani értelemben, mégis egyre többet hallják, használják az államigazgatásban dolgozók. S hogy mit takar? Sok mindent: összefogást bizonyos nagyobb infrastrukturális beruházások közös megoldására, egy térség, körzet tervszerű, átgondolt fejlesztésére, a szomszéd tanácsok érdekegyeztetésén alapuló kapcsolatára gondolunk ilyenkor. Az új tanácsi gazdálkodás bevezetésével tovább szélesedhet e fogalom. A helyi tanácsok számára még szorosabb együttműködésre, segítségnyújtásra nyílik mód, mint azelőtt. A megyei tanács támogatja, szorgalmazza ezt, arra buzdítva a helyi állam- igazgatás vezetőit, hogy körzetükben közös pénzalap létrehozásával segítsék egymás fejlesztéseinek, felújítási munkáinak finanszírozását. Ez a pénzalap nem ismeretlen a tanácsi vezetők előtt, hiszen néhány esztendővel ezelőtt az egész megyére vonatkozóan már meghirdettek hasonló kezdeményezést. Az ígéretes javaslat, hogy a különféle beruházások indítására gyűjtő tanácsok pénzüket közös alapban helyezzék el, amelyből kölcsönt adhatnának más települések fejlesztéseihez, nem aratott sikert. Hiszen a legtöbb tanács inkább csak kivenni szeretett volna az alapból, s nem gyarapítani azt. Vajon, ami megyei méretekben hamvába holt kezdeményezés volt, hozhat-e sikert a körzetekben? A nagy- kátaiak bizakodnak. Ebben a körzetben mindig is nagy volt az összetartás. Talán azért, mert a megyének ez a tájéka mindig kevesebbet kapott, vagy mert a közös gondokból volt több errefelé. Tény, hogy amire a megyei tanács manapság buzdítja a helyi tanácsokat, az Nagy- káta környékén már több éves hagyomány. Tápiógyörgye vezetői például éveken át gyűjtötték a településfejlesztési társadalmi munka-verseny ben nyert pénzjutalmakat, hogy hozzákezdhessenek az általános iskola bővítéséhez. Ám, amíg szükségük lett a pénzre, két községnek is kölcsönadták. Pándon az ottani általános iskola felújításához jött jól a pénz, s Tápiószentmártonban is közösségi célok megvalósítására fordították a szomszédtól kapott hitelt. A nagykátai koordinációs bizottság, amelynek tagjai a körzet uzennarom telepalesé- neK vezetői ez évtől közős pénzalapot hoztak létre. — Az erről szoló dokumentum szerint a pénzalap za- ‘vartaláfltfelhasználásának feltétele a tagok objektív alapokon nyugvó erdenazonos- sága. Leteziik-e ilyen, ha pénzről van szó, ráadásul olyan összegről, amely nem korlátlan, tehát egyszerre több község nem biztos, hogy részesülhet belőle? Ilyenkor minden tanácsi vezetőnek a saját beruházása, felújítása á legfontosabb, legsürgősebb? — a kérdést Akantisz Mar- cellnek, a Nagykátai Városi Jogú Nagyközségi Tanács elnökének teszem fel. — Valóban nem elég pontosan paragrafusokba szedni a pénzalap felbontásának feltételeit — mondja a tanácselnök. — Ez a rendszer csak akkor működhet biztonságosan, ha minden résztvevő megérti, hogy olyan beruházásra kaphat kölcsönt a település, amely pénzügyileg és műszakilag is megalapozott, s csak olyan összeget, amelyet biztonsággal vissza tudnak fizetni. A koordinációs bizottságban minden résztvevő szavazata egyet ér. Az a község kaphat kölcsönt, amelynek a bizottság megszavazza. A lényeg annak a megértése, hogy a tétlen pénzeszközök mobilizálásával hol itt, hol ott meggyorsíthatjuk a különféle kitűzött célok elérését, s hosszú távon az egész körzet gyarapodik. A térségben hatvanezer ember él, a megállapodás értelmében a közös pénzalapot a lakosonként befizetett legalább ötvenforintos összeg képezi. Ez évente mintegy hárommilliót jelent. Tehát önálló beruházásra nem lenne elég, s nem is ez a cél, hanem, hogy az anyagilag megalapozott munkákat segítsék vele. Hogy például egy iskola elkészüljön tanévkezdésre. hogy tető alá kerüljön egy épület a tél beállta előtt. — Ügy gondolom, hogy a fejlesztési elképzelések ismeretében már ebben az évben is eredményesen tudjuk felhasználni az összegyűjtött forintokat — magyarázza a tanácselnök. — Természetesen csak akkor, ha képesek leszünk fölülemelkedni és a realitásokat számbavéve úgy határozni a pénz odaítéléséről. hogy az a legfontosabb érdekeket szolgálja. M. K. a konkrét tennivalókat. Egyebek között azt, hogy a most kezdődött tervidőszak végére tisztítótelepen kell ártalmatlanítani a kommunális és ipari szennyvizet. További intézkedéseket hoznak a Duna vízminőségének javítására, a hal- biológiai egyensúly megtartására, a nyitott strandok zavartalan működésére. Ugyanakkor — ezzel összefüggésben — támogatják a lakosság önkéntes hozzájárulásával, ösz- szefogásával történő ivóvízhálózat-bővítést. Hasonló határozottsággal őrködnek a környezet többi elemének védelmében is. Ennek értelmében csak nagyon indokolt esetben kerülhet sor a mezőgazdasági földterület művelés alóli kivonására. Felderítik és felszámolják az illegális szemétlerakóhelyeket, natósági eszközökkel is szorgalmazzák az elhagyott homokbányák és egyeo rendezetlen területek újrahasznosítását. A légszennyezést a gázprogram megvalósításával és a gépkocsiforgalom átszervezésével fogják csökkenteni. Támogatják az különböző környezetvédelmi, -szépítési akciókat, határozottan fellépnek a rongálok, az élővilág megkárosítói ellen. Ráckevén azt is a környezet védelméhez sorolják, hogy a település a városiasodás során is őrizze meg egyéni arculatát. Ez nemcsak azt jelenti, hogy karbantartják, felújítják, az idegenforgalmi szempontból fontos épületeket, hanem azt is, hogy a község fejlesztésekor figyelembe veszik a műemléki környezetet. Távolmaradók... A tervkoncepció összeállítását széles körű tájékozódás előzte meg. A tanácsiak kikérték a körzetben működő intézmények, gazdasági egységek véleményét is. A tiszteletre méltó szándék nem mindenhol talált megértésre, ezért csak a ráckevei földhivatal, a helyi Aranykalász Tsz, a Kö- zépdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság, a Közép-Dunavidéki Intéző Bizottság, a szigetbe- psei Űj Élet Mgtsz és a gazdasági ellátó szervezet észrevételeire lehettek figyelemmel. Az elképzelésekről mindenesetre a távolmaradókat is értesítették, s számítanak a segítségükre ... Egyben felhívták az érdekeltek figyelmét arra, hogy készítsék el saját intézkedési terveiket. K, L. A posta is mélyebbe Nem mindennapi vihart kavart tavaly ősszel Budaörsön a hír, hogy telefonkötvényt jegyezhetnek az új lakótelepen élők. Igaz, hogy 25 ezer forint ellenében ugyan, de elérhető közelségbe került a telefon sok száz család számára. Ugyanakkor érthető a Budaörs régi részein lakók felháborodása, hogy ők, az őslakók, akik közül sokan évtizedek óta várnak az áhított vonalra. nem jegyezhetnek kötvényt, nem kaphatnak telefont. Túljegyzés Annak idején voltak, akik már a pénzzel a kezükben léptek a tanács épületében működő kötvényirodába, s azonnal fizetni szerettek volna. Szép számmal érkeztek a régi Budaörs lakói, akik olvasták ugyan a ■kötvénykiírás, feltételeit, de reménykedtek, hátha mégis elfogadják a jegyzésüket. A Magyar Posta az elmúlt héten hozta nyilvánosságra a novemberi - kötvényjegyzés eredményét, erről beszélgettünk László Lajossal, a Budapesti Távbeszélő Igazgatóság igazgatóhelyettesével. — A közlemény szerint Budaörsön minden várakozást felülmúlt a jegyzés ... — Valóban terveinkben az szerepelt, hogy kötvényjegyzés útján 15 millió forintos lakossági kölcsönhöz jut a posta. Ezzel szemben több mint 23 millió forint értékben jegyeztek kötvényt a budaörsiek. összességében 913 jegyzi érkezett, ebből három gaz- dá lkodé szerv eretek tői.' — A posta vezetése úgy határozott, hogy valamennyi kötvényigénylést elfogadja ott is, ahol a vártnál sokkal kevesebben jegyeztek, mint például a káposztásmegyeri lakótelepen vagy Kazincbarcikán, és azokról a helyekről is, ahol jelentős volt a túljegyzés, ezek közé tartozik Budaörs mellett Debrecen vagy például a gazdagréti lakótelep. Megvan- naik-e ennek a döntésnek a műszaki feltételei? Megalapozott döntés — Nem volt könnyű helyzetben a posta, de úgy érti nyűi a zsebébe zem. a döntés megalapozott. Ismeretes, hogy a kötvényjegyzők által nyújtott hitel mellé a posta saját fejlesztési alapjából igen jelentős összeget tesz. Ott, ahol a vártnál kevesebbel járul hozzá a lakosság a bővítés költségeihez, ott természetszerűleg nekünk kell mélyebben a zsebünkbe nyúlni. Ahol viszont a reméltnél többen jegyeztek kötvényt, ott esetleg a tervezettnél nagyobb méretű beruházásokat kellene végrehajtanunk. — Mi a helyzet Budaörs esetében? — A budaörsi lakótelepen a fejlesztési terv egy konténer üzembe helyezését tartalmazta. E berendezés kapacitása ezer állomás. A gyakorlat azonban az. hogy postaszolgálati és a karbantartáshoz szükséges vonalak miatt a kapacitást százszázalékosan nem adhatjuk ki az előfizetőknek. A tervek szerint 865 állomást szerelhettünk volna föl ennek a konténernek a kapacitásából, vagyis 48 igénylő kötvényjegyzését kénytelenek lettünk volna visszautasítani. Végül is erre nem volt szükség, megteremtjük a műszaki lehetőségét annak, hogy mind a 913 állomást fölszereljük. — Tud-e biztatót mondani a Budaörs régi beépítésű részein élőknek? Vállalati hozzájárulás — Érezzük az ellentmondást és megértjük a régi budaörsieket. Budaörsön gyakorlatilag ma is egy 400 állomás kiszolgálására alkalmas telefonközpont látja el,a ..szolgáltatást. Közben azonban a falu várossá fejlődött, a lakosság lélekszáma megduplázódott és Budaörs ipari-kereskedelmi centrummá vált. Hogy napjainkban mennyire rossz a helyzet, arra elég egy adat: a budaörsi központban egyszerre 16 bejövő, ugyanennyi kimenő és két interhivás élhet. Ha egy időben ennél többen akarnak telefonálná, már senki nem kap vonalat. Vannak ugyan álllomások, amelyek közvetlen kábelen csatlakoznak a Lágymányos központhoz, ezek száma azonban kevés és elsősorban gazdálkodó egységek birtokában vannak. A helyi vállalatok régóta igénylik, hogy közvetlen kábel épüljön Budaörs és Lágymányos között és a helyi vállalatok ehhez a 45 millió forintos beruházáshoz fejlesztési alap átadása segítségével mintegy 17 millió forinttal hozzá is járulnak. Az új kábel megépítése után mód nyílik arra, hogy a kis forgalmú és rendkívül túlterhelt helyi központról átkapcsolhassanak a Lágymányos központ áramköreire. — Javíthat-e mindez az <5s- lakók telefonhelyzetén, újabb vonalakhoz juthatnak-e ennek segítségével a budaörsiek? — A posta tovább vizsgálja a várossá nyilvánított Budaörs telefonfejlesztési lehetőségeit. Az eredményről remélhetőleg akkor számolhatunk be. amikor elkészül a Magyar Posta végleges VII. ötéves terve. — Kaphat-e telefont Kamaraerdő? Nagy távolság — Levél érkezett hozzánk onnan 34 lakos és 3 közület képviselőjének aláírásával, miszerint kötvényt szeretnének jegyeztetni. Elég rápillantaná a térképre, hogy kiderüljön, a kamaraerdei igénylőket lehetetlen budaörsi vonalakkal ellátni. Rendkívül nagy a távolság, gazdaságtalan lenne onnan megoldani a kábelépítést. Azért sem lehet kötvényt jegyeztetni, mert ennek nincs meg a műszaki háttere. Valamint a posta nem rendelkezik azzal a pénzzel, amelyet minden kötvényhez hozzá tudna adni. Hiszen a jegyzés révén kapott kölcsön csupán egy részét fedezi az állomás kiépítési költségeinek. — Tehát jelenleg csupán a lakótelepieknek szolgálhat jó hírekkel a posta. Mikor szerelik a kötvényjegyzők telefonjait? — Budaörsön tulajdonképpen minden műszaki feltétel teljesült, elkészült a várost és a Lágymányos központot ösz- szekötő kábel is. Ám a budaörsiek a Teréz távbeszélő központ előfizetői lesznek, mivel egyedül itt volt szabad kapacitás. A budaörsi telefonok felszerelése a Teréz és a Lágymányos központ közötti kábel megépítésétől függ. Remélhetőleg ez év végére, a szerződésben szereplő 1988. június 30-a helyett, teljesíthetjük ígéretünket, — fejezte be László Lajos. Móza Katalin A csend áthatolhatatlan Négy évvel ezelőtt beszélgettünk először. A délután már régen az estébe nyúlt, mire befejeztük. Szó volt a munkáról, az életről, a dicsőségről. Milyen nagy tervekkel volt teli! Akkor, amikor a szövőgép szorításából, az ő magának diktált munkatempótól megszabadult, mennyire lekötötte az otthonteremtés, az új ház építése. Boldogan mesélt a hétvégekről. amikor malterhordástól fáradtan zuhant az ágyba, vagy vállt vállnak vetve hordták a téglát férjével együtt a mester keze alá. Idézte, ezeknek a napoknak boldog perceit. S képzeletben már berendezte a nagyszobát, a dolgozót, férje kuckóját. Kijelölte a varrógép helyét is. Ezen varrja majd lánya sta- firungját. Természetesen azért is az én körmöm kopik — mondta —, de megéri. A majdani kocsi színében is megegyezlek. így emlékeztem rá. Fárasztó, s hiábavalóan eltelt nap van mögöttem. S felesleges tülekedés percei a Szentendrére befutott s Pest felé induló HÉV peronján. Hosszú lesz az út hazáig, állapítom meg, s legalább a hátam megvetem a térelválasztó közön. Kifelé bámulok, amikor valaki tétován a nevemen szólít. Fáradt, törődött arc mosolyog rám kedvesen. Erről a kedvességről ismerek rá. Mire a szerelvény befut Po- mázra, rávesz, menjek el hozzájuk, nézzem meg a családi házat. Nem egykönnyen, de ráállok. Megmásszuk a dombhátat. A szél cibálja kabátunkat, elfojtja a hangunkat. de újra és újra más témába kezdünk. Én idézgetem az emlékeimet arról az estébe nyúló délutánról, amit együtt töltöttünk. Kérdezem, mi lett az álmokból? Majd meglátja — veti oda, de hangja repes a boldogságtól. Első pillantásra is tekintélyes a ház, ahogy elém magasodik a gyorsan alkonyuló februári délutánban. A láncra kötött kutya körülcsaholja a gazdát. A garázsbejárat feketén ásít felém, benn autót mos egy férfi. Az emeleten ég a villany, a Modern Talking hangját vélem kiszűrődni az ablaktáblák mögül. Békét, nyugalmat áraszt a ház, meleget ígér az átíázott vendégnek.- A mennyezetig csempézett konyha fehéren villan felém, a rozsdamentes mosogató hideg fényt áraszt. Csak a hűtőgép duruzsol. Kínos a rend, a tisztaság. Keres a szemem valami hanyagul odavetett tárgyat, mely az otthon melegében feloldódó ember hanyagságát, pillanatnyi nemtörődömségét jelzi. Nincs. A cipők, papucsok is rendben sorakoznak az előszobában. Benn nippek, térítők megszámlálhatatlan sokasága áll hadrendben. Rengeteg a könyv. Szeretnék egyet leemelni. de kettő jön helyette: Dumas Három testőrén még ott az összefűző szalag. A ház asszonya minden mozdulatával törekszik, hogy jól érezzem magam. Aprósütemény, üdítő, konyak. A kérdéseim elől kisiklik, nincs választ. Kapkod. A Modern Talking hangja felerősödik egy pillanatra, majd aj tócsapód ásra rezzenek össze. A nagylány toppan közénk a legmodernebb szerelésben. Szia, köszönti anyját, s megtoldja egy na. megjöttél ?-lél. Kabátba bújik és szó nélkül elszelel. Mielőtt bármi kicsúszhatna a számon, mely ezt a kínos pillanatot oldaná, nyílik és csapódik az előszobaajtó. a ház ura érkezett. Nekem egy jó estét jár, feleségének: „Elmegyek a haverokkal sörözni. Vacsorázunk is. Ne várj ébren ...” Az asszony nem így tervezte az estét, összezsugorodik. majd elkapja a karomat, kivonszol a konyhába, ahol a hűtőszekrény ajtaját rántja fel, s a töméntelen behűtött sörre, üdítőkre mutat. Majd szobáról szobára járunk, kirángatja a fiókokat, szekrényajtókat, amelyekbe egy gombostűnek sincs már hely. Minden telis-tele a legkényesebb, a legjobb holmikkal A Lada is alig kétéves, fényesre suvickolva pihen. A háziasszony egyedül elköltött vacsorájára gondolok. Sajnálom. A csend Is áthatolhatatlan. Pedig csak két ember távozott körünkből. A HÉV-ről már nem akarok lekésni, menni akarok. Az asszony szó nélkül kikísér, összehúzza magán a divatos, drága szövetkabátot. Háta mögött a ház feketén fölémagasodik. Tíz év gürcölésének gyümölcse. Amikor a nyaralást csak mások elbeszéléseiből ismerték, amikor az éttermek, presszók világát kívülről kóstolgatták, amikor ez az építmény töltötte ki életük minden percét. Mondván, hogy az öröm majd e ház falai között ver tanyát. De a tömött szekrények, hűtőgépek, szobák kiszorították. Mára már nem jutott hely az örömnek. Varga Edit
