Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-12 / 60. szám

1986. MÁRCIUS 12., SZERDA Zenei panoráma Az Er(d)től az óceánig — áriával A közönség mint egy nagy család találkozott mondatlanul érzékeltük: itt ugyanazt, vagy talán még többet szeretne nyújtani, mint a milánói Scala, vagy a New York-i Metropolitan szín­padán. Nem véletlen,, hogy az érdi házban felcsendültek a híres operák — a Paraszt­becsület, az Anyegin, a Tosca, a Manón Lescaut — nagyáriái. Valamennyit énekelte a világ nagy színpadain. Sass Sylvia miközben átnyújtotta az ér­dieknek a dalok csokrát, megmutatta önmagát. „Tisz­tán szerettem” énekli Ma­nón szerepében, mintegy ars poeticáját adva eddigi életé­nek, művészetének. A testvérmúzsák gyakorta találkoznak egy embernél. Az énekesnő egy ideje úgy érzi: más formában is jó lenne ki­fejezni érzéseit, véleményét a világról. Teszi ezt, amikor ecsetet ragad s vászonra ál­modja gondolatait. Az érdi kamarakiállításon a szülő­föld, a gyermekkori színek s az operaszínpadok hangulatai ötvöződnek. Az Érdi álmok, a Várakozás, a Szomorúság, a Próféta, az Éjszakai hangulat és sorolhatnánk a képeket, amelyek sajátos látásmódjá­ról tanúskodnak: értékeket mutatnak fel. Sass Sylvia ha két napra is, de egy kicsit hazaérkezett Érdre. Ismét róhatta az uta­kat, szemével végigsimogat­hatta a szeretett tájat. S kell-e szebb pillanat, amikor az Ér(d)től az óceánig útját végigjárhatja, s az állomáso­kat felmutatja egy szűkebb közösségnek? Erdősi Katalin Drámai erővel szólaltatta meg az operairodalom legszebb áriáit Sass Sylvia áriaestjére hí­vogattak a plakátok az érdi művelődési központba, hétfő estére. Ha a világhírű énekes­nő a fővárosban lép színre, a zenerajongók pillanatok alatt elkapkodják a jegyeket. Természetesen Érden is ott tolongott a nézőtéren, a .város apraja-nágyja. Eljöttek a szomszédok, a régi barátok és iskolatársak, a közeli és távoli ismerősök. A közönség mint egy nagy család talál­kozott ezen az estén, hogy meghallgassa világot járt, hír­nevet szerzett gyermekét. A tőlünk indult büszkesége le­begte be a termet. S amikor a színpadra lépett Sass Syl­via, egyszerre látták az ér­diek a hajdani kislányt, amint az iskolai ünnepségen szerepelt, s a mai, érett mű­vészt. Ebben a hangulatban bi­zony meglehetősen nehéz a választás: mit is mutasson meg önmagából a művész? Melyek legyenek a jellegze­tességek, amelyekkel érzékel­tetni tudja az emlékeihez oly közelálló közösségnek: mivel is nyerte el a zeneértő és -ra­jongó nagyvilág elismerését? Így aztán a rendhagyó meg­oldást választotta. Rendhagyó volt már az est azzal, hogy a zenepedagógus édesanya, Sass Józsefné vállalta, úgymond, a konferanszié szerepét. Mert lehet-e nagyobb bol­dogság egy édesanya számá­ra, mint az, ha a tehetség ki­bontakozásának csúcsán maga mutathatja be gyermekét? Szelíd egyszerűséggel elmon­dotta az ismerősöknek — ter­mészetesen a színpad jelen­tette meghatottsággal —, mi is történt azóta, mióta Érdről elindult Sylvia a világot je­lentő deszkák felé. Felidézte az egykori hajlékot a zenét idéző hársfával, s a Székely­föld, a szülőhaza emlékét sut­togó fenyőkkel. A nosztal­gikus szépségek mellett meg­elevenedtek az egykori gon­dok is. a gyermekkor árny­oldalai. Ám Sass Sylvia szá­mára mindig a zene jelen­tette az életet. S ahogyan tel­tek az esztendők, úgy mélyült előadásmódja. A zeneirodalom remekeiből egyéniségének megfe'elő, sziv- szorongatóan emelkedett han­gulatú áriákat válogatott erre az estre. Nagy gonddal állí­totta össze a csaknem kétórás műsorát. Kimondva — ki­Id % Sass Sylvia üdvözlete Kiállítótermek bő l A szecesszió és a művelődés Gádor Emil: Nagymarosi Március 14-én nyílik kiállítás a magyar századforduló és szecesszió művészetéről, arról a korszakról, amely a millen­niumtól a Tanácsköztársaság időszakáig, 1896-tól 1919-ig ter­jed. A budapesti tavaszi fesz­tivál keretén belül rendezik meg a Fórum Hotelben a Hazai tájak című tárlatot, három fes­tőművész — Gádor Emil, Pus­kás Imre és Krupa József — alkotásaiból. Nagy érdeklődés nyilvánult meg festményei iránt, eljöttek a helyi képzőművészek is a tárlat megnyitására Hancsovszki János felvételei Lélek és forma A Nemzeti Galéria föld­szinti és első emeleti termei­ben több mint hatszáz építé­szeti, képző- és iparművészeti tárgy, könyvművészeti alko­tás, irodalmi, zenei, film- és színházművészeti dokumentá­ció várja a látogatót. A kiál­lítás címét — Lélek és forma — Lukács Györgytől kölcsö­nözték a rendezők: Éri Gyön­gyi és Jobbágyi Zsuzsanna. A századvég és századelő ma­gyar művészetét 1976-ban Pá­rizsban is bemutatták, s en­nek oly nagy sikere volt, hogy azóta a;-, magyar szecesszió iparművészeiét, grafikai és éremanyagát bemutatták 1977- ben Nantes-ban, 1978-ban az USA-ban és 1979-ben Chica­góban. E siker nyomán most, 1986-ban, Párizs fogadja az osztrák szecesszió kollekcióját. A márciusban megnyíló tár­lat a Magyar Nemzeti Galé­riában felvonultatja a pesti millenniumi kiállítás egykori anyagának legérdekesebb da­rabjait és az 1900-as párizsi világkiállításon szerepelt ma­gyar tárgyakat. Láthatjuk a Feszty-körkép részleteit, Eisen- hut Ferenc történelmi tabló­ját, ékszereket, a pécsi Zsol- nay-gyár eozinos kerámiáit, Faragó Géza plakátjait és a Oktatás a számok tükrében Évről évre több középiskolás Jelenleg 2 millió 254 ezren tanulnak a hazai oktatási in­tézményekben : az óvodákba és a szakmunkásképző, isko­lákba kevesebben, az általá­nos és a középiskolákba vi­szont többen járnak, mint a megelőző tanévben. Az 1985—86-os tanévben az ország 4823 óvodájában a ta­valyinál 16 ezerrel kevesebb, mintegy 424 600 gyermek jár. Tovább csökkent a gyermek- csoportok átlagos létszáma, mérséklődött a zsúfoltság. Országosan mindössze 1960 gyermek felvételét kellett el­utasítani helyhiány miatt, Bu­dapesten viszont minden gyermeket el tudtak helyezni. Az általános iskolákban az előző évinél 11 170-nel tanul­nak többen: 3546 iskolába 1 297 800 gyermek jár. Ezen belül — 31 ezerrel — tovább csökkent az l—4■ osztályosok száma, a legnépesebb az ötö­dik évfolyam, az 5—8. osztá­lyosok 42 ezerrel vannak töb­ben, mint tavaly Az első osz­tályokba a tanköteles korba lépő gyermekek 92,5 százalé­ka iratkozott be. A beiskolá­zási arányszóm további csök­kenése mellett figyelemre méltó az általános iskola 8. osztályát időben — 14 éves korban — el nem végzők arányának növekedése is. E tanévben építés révén 438, bővítés útján 334 osztály­teremmel gyarapodtak az ál­talános iskolák: jelenleg 43 800 osztályteremben 48 610 tanulócsoportban folyik az oktatás, az osztálytermek 7,7 százalékát használják válta­kozva. A pedagógusok száma az előző évinél 2 százalékkal magasabb, ennek ellenére a pedagógusellátottság tovább romlott. Az 1985—86. tanév elején 765 általános iskola rendelke­zett személyi számítógéppel, s ez lehetővé tette, hogy a fa­kultációs oktatás keretében 8218 tanuló részesüljön szá­mítástechnikai oktatásban. Az 1984—85. tanév végén 130 992 tanuló fejezte be eredményesen a 8. osztályt — négyezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az ország 274 szakmunkás- képző iskolájában — 188 szakmában — 176 380-an ta­nulnak Ebben a tanévben az általános iskolát végzők 43.8 százaléka került az első év­folyamokra. A középiskolák száma 561, nyolccal több, mint a meg­előző évben. Jelenleg több mint 236 ezren járnak közép­iskolába, számuk évről évre jelentősen növekszik. A tanév elején 75 műszaki szakközépiskolában, 7104 el­sőévessel indult meg a tech­nikusképzés: a legtöbben a mechanikai, a villamos és az építési szakcsoportban tanul­nak. A középiskolákban 17 889 pedagógus tanít, közülük 366 a pályakezdő. Mára valamennyi szak­munkásképző iskolában és középiskolában van számító­gép. Az utóbbiban 180 ta­nulócsoportban 3163 tanuló részesül fakultációs számítás- technikai oktatásban, ezen­kívül 1148 szakkörben 17 488 iskolás ismerkedik a számí­tógéppel. A felsőoktatási intézmé­nyekben ebben a tanévben 99 344 nappali, esti és levele­ző tagozatos hallgatót oktat­nak. A nappali tagozatosok száma 1,5 százalékkal több az előző tanévinél Legtöbben a tudományegyetemeken, a mű­szaki egyetemeken és az or­vostudományi egyetemeken tanulnak, a pedagógusképző intézményekbe együttesen 14 398-an járnak. A tanév végén várhatóan több mint 14 700 hallgató fejezi be a tanulmányait, s az utolsó éves pedagógus szakos hallgatók száma meghaladja az 5200 főt. gödöllői szecesszió több alko­tását. Gödöllő nemzetközi mű­hely volt a századfordulón, ne­ves angol, svéd iparművészek is dolgoztak itt. A gödöllői szecesszió párhu­zamos törekvéseket mutat a finn századelő festészetével. Akseli Gallen-Kallela és a gö­döllői Kőrösfői-Kriesch Ala­dár, Nagy Sándor, Remsey Je­nő eszményei rokoníthatók, formarendjük nemkülönben. E korszak kiváló képviselője volt Kozma Lajos. Az ő mű­vei mellett az akkor népszerű Kakas Márton című folyóirat karikatúráit is láthatjuk a több hónapig nyitva tartó ki­állításon. Ihlető környezet Érdemes lesz megvenni a katalógust, amely 1323 té­telt sorol fel. Ennyi műtár­gyat sorakoztat fel ez a múl­tunkat művelődéstörténeti em. lékekkel és műalkotásokkal regisztráló kiállítás, amelynek fontos - részleteit 1981-ben Ljubljanában és Velencében is bemutatta a Magyar Nem­zeti Galéria. A Dunakanyar elhivatott festője Gádor Emil, aki közel ötven éve kiállító művész. Ezek a tájak, házak, városké­pek varázslatosan szépek, mint a valóságban a nagybörzsönyi román kori templom, a karéj­ban elhelyezkedő pincék, az őszi kopasz fák, a régi pa­rasztházak, a zsámbéki romos bazilika. Képein megörökíti a Dunántúl dombos tájait és az Alföldet is, de legnagyobb sze­retettel kedves tartózkodási helyét, Nagymarost és annak környékét festi. Puskás Imre ihletője az al­földi táj. Témáit a falusi kör­nyezetből, a paraszti életfor­mából meríti. Képei hitelesen őrzik és a valósághoz ragasz­kodva vetítik elénk a termé­szet egy-egy részletét, a mo­csaras tájat, az árva kútágast, a vályogfalú düledező tanyát, a Tiszát, a bedőlt kukorica- górét. Festményeinek szerke­zete világos, áttekinthető. Hazai tájak Krupa József festői világá­ban az erdők, sziklás hegyol­dalak, romantikus tanyák éb­resztettek tartós élményeket. Ez az élethez és a környezet­hez fűződő érzelmi kapcsolat teszi munkáit valóságszerűvé. Ezek a tájképek nem pilla­natnyi impressziók, hanem va­lós élményeken alapszanak, elmélyült meditációról tanús­kodnak. Ecsetje nyomán a va­lóság újjászületik, átitatódik a képzelettel, így nyújt új él­ményeket. Képeit szemlélve közeli és távoli vidékeket jár­hatunk be gondolatban, fénv- nyel átitatott erdőket, békés alföldi tájat, dunántúli dom­bokat, szelíd és szép világot, amely mögül harmónia árad. L. M. — P. V. MOZIMŰSOR MÁRCIUS 13-ATOL 19-EIG ABONY 13: Idő van** 14: Kabaré** 15—16: örült- római vakáció (este) 17—18: Jorgensen, a zsaru* BUDAÖRS 13—14: A legyőzhetetlen Vutang* 17: Utószó* 18: Vérnász CEGLÉD, Kamaraterem 13—16: Lopják a koporsómat* 15—16: Az irigy köcsög (du.) 17—19: A tanú* CEGLÉD, Szabadság 13—16: 101 kiskutya (du.) 13—14: Quilombo* (este) 15—16: Halló, taxi!* (este) 17—19: A tizedes meg a többiek (du.) Forró nyáréjszaka (este) DABAS 13—16: Szexmisszió* 17: Egymillió zöldhagymával DUNAHARASZTI 13—14: A piszkos ügy* 15— 16: Frances** (este) 16: Csalás az ötösért (du.) 18: Halló, taxi!* DUNAKESZI, József Attila 16— 17: Aranyeső Yuccában 19—20: Idő van** DUNAKESZI, Vörös Csillag 13—19: Szexmisszió* (du.) 13— 16: Balekok (este) 17: ördögi kísértetek* ÉRD 13: Farkasverem I—II.* 14— 18: Csillagok háborúja I—II. 15: Jézus Krisztus szupersztár (du.) 17— 19: Balekok FÓT 13— 15: Pöttöm Panna (du.) 14— 16: önbíráskodás** (este) 16: A király, akinek nem volt szíve (du.) 17—18: Gregory barátnője GÖDÖLLŐ 13—16: Hurrá, nyaralunk! (du.) 13—14: Gregory barátnője (este) 15— 18: Poszeidon-katasztrőfa* (este) 17—19: A kis egyszarvú (du.) GYAL 13—14: Kémek a lokálban** (este) 15—16: A házibuli (este) 17: A7. alvilágot felszámolni teste) KEREPESTARCSA 13—14: Eszkimó asszony fázik** 15—16: Rendőrök háborúja** 17—18: Poszeidon-katasztrőfa* MONOR 13— 16: Jorgensen, a zsaru* 14— 16: Szaffi (du.) 17—18: Akit Bulldózernak hívtak (du.) 17—19: Quilombo* 19—20: Seriff az égből NAGYKATA 13: A tanú* 14— 16: A tenger zamata* 17: A megkínzott ember mosolya* 18: Tegnapelőtt NAGYKÖRÖS, Stúdiómozi 13—19: Boszorkányszombat (du.) 13—14: Ben Hur I—II. (este) 15— 16: Amit tudni akarsz a szexről*** 17—19: Angyali üdvözlet* NAGYKÖRÖS, Arany János 13—16: Szenvedély végszőra 17—19: Fantom az éjszakában** PILISVÖROSVAR 13: Dutyi-dili 16— 17: Életben maradni (este) POMAZ 13: Városbú jócska* RÁCKEVE 13—16: Poszeidon-katasztrőfa* 17— 18: Farkasverem I—II.* SZENTENDRE 13—16: A kis egyszervú (du.) A tűz háborúja** (este) 17—19: Ivanhoe (du.) Frances** (este) SZIGETSZENTMIKLÓS 13—16: Agyúgolyófutam (este) 15—16: No, megállj csak! (du.) 17—18: Csak egy mozi* 19: Eper és vér TÄPIÖSZELE 13—16: Életben maradni 17—22: Hamupipőke (du.) 17: Idő van** (este) VÁC 13—16: Vértestvérek (du.) 13: ördögi kísértetek* (este) 14: Végelszámolás** (este) 15—16: Várlak nálad vacsorára* (este) 17—19: Pöttöm Panna (du.) Szenvedély végszóra* (este) VECSÉS 13— 16: A piszkos ügy* (este) 14— 17: Fel a cseresznyefára! (du.) 17—18: Frissen lopott milliók * 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •• Csak 16 éven felülieknek. *** Csak 18 éven felülieknek. Az új filmek ismertetése a Mozgó Képekben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom