Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-11 / 59. szám

1986. MÁRCIUS 11., KEDD pr.sr . MELYEI Közös érdek a térség jövője Szigetszentmiklósért összefognak a dolgozók Az MTESZ küldöttértekezletén Nem tényezők, emberek vagyunk 2 A következő évek sem kecsegtetnek azzal, hogy ^ a tanács dúskálni fog a fejlesztésre fordítható penz- ^ ben. Ezért kért támogatást — mint az 1. oldalon hírül £ adjuk — a körzetközpont-város, Szigctszentmiklcs £ vezetése a szakmaközi bizottsággal közös felhívásban j a körzet üzemeitől, dolgozóitól. Vajon meghallgatásra talált-e. a kérő szó? A hallgatóság a hozzászólásokat figyeli A tények dióhéjban. Egy- egy kommunista műszak be­vételét vagy egynapi munka­bérüket ajánlották fel a Ter­minál. a Kotex, a Pestvidéki Gépgyár, a Csepel Autógyár, a ‘Nyugat-Pest Megyei Sütő­ipari Vállalat, a Hal-Inno, a városi tanács, a szakorvosi rendelőintézet, a Szigetfő Tsz, a Duna Tsz, a Szimfi dolgo­zói. A felajánlások értéke 50— 300 ezer forint közötti, együt­tesen 2 millió forintnál több. A tegnapi tanácskozáson pontos listát nyújtott át a szakmaközi bizottság vezető­jének ílabecz János, a Dunai Vegyesipari Vállalat pártve­zetőségének titkára arroi. hogy a Kék tó szabadidő- központ építéséhez ezer tár- sadaimimunka-órát, jutányos áron az útépítésekhez ötszáz tonnányi betontörmeléket, to­vábbá építőanyagokat adnak, s ezen túl a tsz-eknél a beta­karításkor vállalt munka el­lenértékét ajánlják fel. Pénzzel ugyan nem segít­hetnek a pedagógusok, ám pél­dául a halásztelkiek szívesen vállalják, hogy amíg a szülők kommunista műszakot tarta­nak, ők vigyáznak a gyerme­kekre, s szerveznek számuk­ra programot. A Termoflex szövetkezet gépi földmunkát, tervkészítést ajánlott, máris vannak tehát a felhívásban foglalt anyagi segítségen túl társadalmi munkára vállalko­zók. Még februárban említették az első eszmecsere résztvevői, hogy a tanács készítsen gyorslistát a szükséges társa­dalmi munkákról. A listát — ötoldalas, s rendkívül részle­tes — tegnap közreadták, így minden munkahelyen, minden egyes szocialista brigádban kiválaszthatják a profiljuk­nak megfelelőt a város gya­rapítását szívügyüknek te- kintők. ★ A szakmaközi bizottság ülése után kérdeztük Jámbor Miklóstól, a Szakszervezetek Pest Megyei Tanácsa elnöké­től: mit szól az eredményhez? üzemi lapokról — kiváPkénp a mezőgazdasági szövetkeze­tekben megjelenőkről. Ez utób­biakban a gazdaságok leg­többje állandó rovatban vá­laszol a korábban fölmerült jogi kérdésekre. A témák a tagság legszélesebb köreit ér­deklik, felölelve a szövetkezeti jogot, munkaügyi, társadalom- biztosítási, tulajdonjogi, bérle­ti, tartós használati, egyszó­val földigazgatási kérdéseket, esetenként kitérve az építke­zésekkel kapcsolatos jogszabá­lyokra is, nyugdíjazásra, gyes­re, gyedre családjog, problé- nákra. Napjainkban egyre többszö- hallható hogy a fiatalság nem vesz részt számarányának es képességeinek megfelelően a közéletben. A közéleti tevé- kenység egyik formája lehet­ne a fiatalok közreműködése a jogi ismeretterjesztésben, ám ebben a munkában zömmel idősebb, tapasztalt szakembe­rekkel találkozunk. A hatósá­gi és igazgatás-korszerűsítési kollégium állásfoglalása sze­rint ezen a gyakorlaton — az ésszerűség határain belül — változtatni kell. A különböző testületek — a tanácsiak is — megfiatalodtak az utóbbi idő­ben. A legutóbbi falugyűlések tapasztalatai szerint a közélet fórumain is jelen van az ifjú­ság. Minden bizonnyal számít­hatunk rájuk a jogpropagan­dában is. majd pedig a jog­követésben. Ennek érdekében a KISZ-szel kötött együttmű­ködési megállapodás napjaink­hoz igazításával, iskolai okta­tásunk tematikájának a szo­cialista jogtudat irányába tör­ténő formálásával lehet — s kell — fiataljainkat meggyőz­— A felajánlássorozat e térség érdekeinek felismerését bizonyítja, s a siker talán azt is, hogy a város vezetése megfontoltan választotta ki a sokféle lehetséges cél közül a támogatásra érdemeseket. Pongrác? Gábor, a városi tanács elnöke ugyané kérdés­re így feleit: — Tiszteletet érdemlő, ahogyan a körzet­ben dolgozók önzetlen segít­séget kínálnak. Biztos, hogy a szakszervezetiek jó példája a lakosságot is ösztönzi majd, hozzájárul, hogy körükben is mind többen közelítsenek problémáinkhoz a sokat emle­getett térségi szemlélettel. S Tegnap délelőtt a Magyar Kereskedelmi Kamara VII. közgyűlését megelőző, Pest megyei tisztújító tagvállalati ülést tartottak az MKK szék- házába/i. Az eseményen részt vett Keserű Jánosné. a Kama­ra alelnöke, Kocsis Péter, az MSZMP Pest Megyei Bizott­ságának gazdaságpolitikai osz­tályvezetője és Csonka Tibor, a megyei tanács elnökhelyet­tese. Népgazdaságunk helyzetéről, a VII. ötéves terv feladatai­ról, illetve a Kamara munká­jának új vonásairól Keserű Jánosné tájékoztatta a részt­vevőket. A középtávú tervvel kapcsolatban kiemelte, hogy a következő években még na­gyobb szerepet kell kapnia a gazdaság dinamikus fejlődésé­nek, a hatékonyságnak és a vállalkozókészségnek. A Ka­mara munkájáról szólva első­sorban az érdekképviseleti, érdekvédelmi funkció erősö­déséről beszélt. Ez alkalommal került sor a Pest megyei területi bizott­ni arról, hogy a közélethez szükséges ismeretek megszer­zésének egyik útja éppen a jogpropagandában való aktív részvétel. Megítélésünk szerint elju­tottunk oda, hogy a jogpropa­ganda összehangolásai állami és társadalmi szervezetek kö­zött legjobban az együttmű­ködési megállapodásokkal szolgálhatjuk. A megfelelő harmónia hozzásegítheti a kü­lönböző hatóságokat is az egy­séges szemlélet kialakításá­hoz, a hatékonyabb informá­ciócseréhez, a gyakorlati ta­pasztalatok közreadásával. Az összehangolás segíti az állam- élet és a szocialista demokrá­cia fejlesztését is. Meggyőződésünk, hogy csak széles körű jogi ismeretterjesz­téssel tudjuk i leküzdeni azo­kat a negatív társadalmi je­lenségeket, amelyek a rendel­kezéseket — nemegyszer a túlszabályozást — kijátszva születnek, irritálják a kiseob és a nagyobb emberi közös­ségeket egyaránt, mindig újabb feszültségeket keltve. A tár­sadalom ellenőrizni is jobban tudja — kellő ismeretek bir­tokában — a nem kívánatos jelenségeket, hatásosabban szót emelhet, ha észleli, hogy éppen a közösség védelmében foganatosított intézkedéseket — büntetlenül — nem hajt­ják végre valahol. A jogpro­paganda megszüntetheti azo­kat a mulasztásokat, amelvel ma gátjai közéletünk további fejlődésének. Arany István, a hatósági és igazgatás-korszerűsítési kollégium elnoKe ha a mai eredményt öt éven át ismételhetjük, a felajánlá­sok értéke több lesz 10 millió forintnál. ★ Egy hónapja említettük: Szigetszentmiklóson olyasfajta együttműködés van kibonta­kozóban, amilyennek nyomán néhány év múlva jobban megfelelhet a város körzet- központi feladatainak. S most hogyan tovább? A szakmaközi bizottság tegnap vállalta, hogy koordinátora lesz a társadalmi munkának. A tanács elnöke ígéretet tett arra, hogy a felajánlott pén­zekről pontos elszámolást nyújt egy év múlva. Az pedig már csak természetes, hogy a most készülő és az ezredfor­dulóig szóló terv formálásá­hoz véleményt várnak azok­tól, akiken múlik a következő öt esztendő sikere. V. G. P. ság elnökségének megválasz­tására. A szervezet elnöke is­mét Édes István, a Pest Me­gyei Vegyiáru és Divatcikk­ipari Vállalat vezérigazgatója lett, aki egyben a Budapest— Pest megyei bizottság társel­nöki tisztét is betölti. Az el­nökség tagjai: Lakatos Tibor. a Pest—Nógrád—Komárom Megyei AGROKEK. Fövényesi Ervin, a Pestvidéki Gépgyár. Heinrich János, a Mechanikai Művek, Ivanics László, az Ipari Műszergyár vezérigaz­gatója, dr. Sátor János, a Mechanikai Művek nyugalma­zott vezérigazgatója, Somos Béla, a Budapest és Környé­ke MÉH Vállalat, dr. Lenyó László, a Forte, Somorjai Bé­la, a Pest Megyei Állami Épí­tőipari Vállalat, Góg Mátyás, a Herceghalmi Kísérleti Gaz­daság, Görbe Ferenc, a Nagy­kőrösi Konzervgyár, Szilvási lmréné dr., a Pest Megyei Iparcikk Kereskedelmi Válla­lat igazgatója, Lévai Ferenc, a Galgamenti Magyar—Kubai Barátság Tsz, Szomor József, a ráckevei Aranykalász Tsz és Varró Károly, a TEXELEKTRO elnöke. Hétfőn ülést tartott az Or­szággyűlés építési és közleke­dési bizottsága a Parlament­ben. Tagjai előzetes megbeszé­lést tartottak azokról a té­mákról, amelyek — a tervek szerint — az Országgyűlés ta­vaszi ülésszakának napirend­jén szerepelnek. így előbb az illetékekről szóló törvényja­vaslattal és a készülő sajtó- törvény tervezetével foglal­koztak a képviselők, Csúcs Lászlónak, a Pénzügyminisz­térium főosztályvezetőjének, illetve dr. Somogyvári István­nak, az Igazságügyi Miniszté­rium osztályvezetőjének elő­terjesztésében, majd meghall­gatták az építő- és az építő­anyagipar helyzetét és felada­tait taglaló beszámoló főbb té­ziseit, amelyeket Somogyi László építésügyi és városfej­lesztési miniszter ismertetett, kiegészítve a témáról koráb­ban megküldött munkaanya­got. Somogyi László elmondta, hogy ilyen miniszteri beszá­moló, amely é tárca egész te­vékenységi területét felöleli, most első alkalommal hang­zik majd el az Országgyűlé­sen. Mindazonáltal a Parla­ment szakbizottsága — amint az elnöklő Stadinger István utalt rá — az elmúlt tíz év­ben e tárgykörnek már szin­te minden részével foglalko­zott. Pest megye — a főváros közelsége miatt — gazdasági életévei is különbözne a töb­bi 18 megyétől. Jelentős az ipara, ugyanakkor kiemelke­dő helyet elfoglaló mezőgaz­dasága is van, s ennek ter­mészetes következménye, hogy itt mind az agrár, mind a műszaki értelmiségre nagy feladat hárul. A hetezer fő­ből álló MTESZ — mint ahogy az első oldalon jelez­tük — 22 tudományos egye­sülete közül a legnagyobb az agrártudományi csoport, majd a gépipari tudományos egye­sület következik. Speciális vonása még a Pest. megyei szervezetnek, hogy a megye- központ szerepét városi inté­ző bizottságok töltik be, Ceg­léden, Dunakeszin, Gödöllőn, Nagykörösön, Százhalombat­tán, Szentendrén és Vácott. A megyéöen három Technika Hazat sikerült létrehozni, a központi* a váci, de számos rendezvénynek ad otthont a ceglédi és a nagykőrösi épü­let is. Rendezvények sora Konferenciák, ankétok, ki­állítások, pályázatok. Ezek azok az eszközök, amelyek­kel mozgósítani lehet a szunnyadó szellemi erőket a különféle országos progra­mokban való részvételre, a megye gazdasági, fejlesztési feladatainak a megoldására. Mint mondanak a számok? A múlt évben 1240 rendezvé­nyen több mint 44 ezren vet­tek részt. A rendezvények száma harmadával nőtt 1981- hez képest, a hallgatóság ötö­dével. S vajon milyen volt ezek sikere, hatékonysága? Ez az, amit számszerűsíteni nem lehet. Tény, hogy a megye évente megrendezett nagy előadássorozata: a műszaki hetek közkedvelt lett, s he­lyesnek bizonyult az is, hogy a nagy horderejű megnyitó előadásról a vállalati témák­kal foglalkozó sok kis elő­adásra terelődött á figyelem. S melyek voltak azok a té­mák, amelyek kutatásához Pest megyében tartottak kon­ferenciákat, ámde országos jelentőségűek? Ilyenek többek között a talaj környezetvé­delmének problémája, a mű­anyagok alkalmazása az ipar­ban, a hulladékok elhelyezé­sének környezetvédelmi kér­dései. S folytatható a köz­ponti kérdések köre: a hul­ladékok és melléktermékek hasznosítása, az anyag- és energiafelhasználás csökkenté­A vitában felszólaló képvi­selők általában elismerték az építő- és az építőanyagipar­ban elért eredményeket, vi­szont szóvá tették, hogy a jo­gos minőségi kifogásoknak jobb, szervezettebb munkával elejét lehet és kell venni. A magánépítők segítésére létre­hozott építőgép-kölcsönző szol­gálatot tetszéssel fogadta a la­kosság. Az építőanyagokból javult az ellátás, de lehetne még javítani rajta, térben és időben egyenletesebbé tenni a forgalmazást. Szorgalmazták a képviselők, hogy tegyék érde­keltebbé a termelésirányító­kat és a vállalatvezetőket' a munkafegyelem erősítésében, a jó minőségben. Szóba került, hogy esetenként az állam anyagi eszközeivel ne utólag segítsenek például a lakás- építkezésekben „tönkrement” vállalatokon, hanem előre kö­zöljék velük, mennyi preferen­ciát kapnak, de ezért szigo­rúbban követeljék meg tőlük a jó munkát. Többen szorgal­mazták, hogy az építőipar idő­ben készüljön fel — gépekkel, technológiával egyaránt — a paneles lakóházak esedékessé váló tömeges felújítására. A vitában többek között fel­szólalt Koltai Imre (Pest m.). Az elhangzottakra Somogyi László válaszolt, majd Stadin­ger István zárszavával ért vé­get az ülés. se, az élelmiszer-gazdaság ipari háttere, ezen belül a biotechnológia kutatása és gyakorlati alkalmazása, az elektronika, az automatika. A közös bennük az, hogy vala­mennyi az ipar és a mezőgaz­daság együttes problémája; s megyénkben több gazdálko­dót, kutatóintézetet és termelő vállalatot is követlenül érint. A küldöttgyűlésen tegnap délután körülbelül tízen kértek szót, közöttük Fock Jenő is, az MSZMP KB tagja, a Műszaki- és Természettudományi Egye­sületek Szövetségének elnöke. Megköszönte és elismerte Pest megye szervezetének munká­ját. Legyen vonzóbb A hozzászólásokban termé­szetesen sokféle nézőpontból — hiszen ki-ki saját egyesüle­tét, szakmáját képviselte első­sorban —, és hol átfogóan, hol egy-egy részletet kiemelve közelítették meg a feladatokat a szakemberek. Dr. Várnai Ti­bor, a Csepel Autógyárból pél­dául azt hangsúlyozta, az a tény, hogv nőtt a GTE-tagok száma, szép-szép, de a megyé­ben dolgozó műszaki értelmi­ség arányához képest még így is kevés. Egyrészt vonzóbbá téve az egyesület programjait, másrészt magának a műszaki pályának a presztízsét növelve léphetnének előre. Dr. Ábra- hám Tibor, a Nagykőrösi Kon­zervgyárból azt vetette fel, hogy miért beszélünk mi min­dig az „emberi tényező” fon­tosságáról, s miért nem egy­szerűen a szaktudás, a ráter­mettség, az innovatív készség elismerését kérjük számon. Az MTESZ feladata az, hogy be­vonja a gondolkodókat a ter­melésbe, s közelebb hozza a már-már elidegenedett embe­reket. Tunyogi András, a Pest Megyei Tanácstól az MTESZ belső szervezeti rendjével kap­csolatosan rajzolt fel kérdője­leket. Megállapítva, hogy min­den 100 agrár szakemberből hetven tagja egyesületüknek, ami igen jó arány; ezért a fel­adat a jövőben a minőségi munka javítása. Érseki Csa­ba, a Pest megyei KlSZ-bizott­Talán emlékeznek még ol­vasóink: az elmúlt év június 22-i számunkban adtuk hírül, hogy a Vöröskereszt két me­gyében — az egyik a miénk, a másik Bács-Kiskun — mo­dellkísérletbe fogott. A lénye­ge: egészségnevelés a rács mögött. A börtönökben — Vá­cott, Márianosztrán, Tökölön — egy esztendőn át alapvető tisztasági ismeretekre, elsőse­gélynyújtásra oktatták, csalá­di életre nevelték a szabadu­lás előtt álló elítélteket, hogy megkönnyítsék számukra a társadalmi beilleszkedést. Hétfőn Tökölön, a fiatalko­rúak börtönében és fogházá­ban ülésezett a Vöröskereszt Pest Megyei Végrehajtó Bi­zottsága, s ez alkalommal a kísérlet tapasztalatait össze­gezték. Mint elhangzott, a többnyi­re szakképzetlen, az általános iskola 8. osztályát sem befeje­Fock Jenő is felszólalt a vitában (Veress Jenő felvételei) ság tagja elismerte, hog^ az MTESZ és a KISZ együttmű­ködése bizony hagy még né­mi kívánnivalót maga után. Furcsa, hogy mondandóját így kezdte: „Nem volna ésszerű tovább terhelni az amúgy is el­foglalt fiatalokat” újabb egye­sületekbe való tömörítésükkel, hanem az MTESZ ifjúsági klubjának színvonalát kellene emelni. Új vezetőség A beszámolók, majd az azt követő vita után a küldöttgyű­lés fontos napirendi pontja volt az MTESZ Pest Megyei Szervezete vezetőségének újra­választása. A közgyűlés MTESZ-titkárt nem választott, mert a jövőben ezen a poszton függetlenített státusban, más­fajta gazdasági munkával nem terhelt szakembert szeretnének foglalkoztatni. A végrehajtó bizottság elnöke Tóth B. Zol­tán lett, korábban ő látta el a szervezet titkári teendőit, és a társelnökök Vágvölgyi József és Császár Ferenc. A megnyi­tót és a zárszót is Vágvölgyi József mondta el. El. E. ző, gyakorta csonka családból, nem épp feddhetetlen körül­mények közül kikerülő fiata­lok s idősebbek, akik már el­indultak a bűnözés útján, meglepően fogékonyak voltak az egészségügyi felvilágosítás iránt. Bár, a személyi tiszta­ság, a káros szenvedélyek, az alkoholizmus elleni küzdelem témái nem bizonyultak eléggé érdeklődést keltőnek, az első­segélynyújtás már inkább, egészében sikeresnek ítélhető a próbálkozás. Ugyanis a csa­lád helyével, szerepével, az öröklődéssel és környezeti ha­tásokkal, a gyermek—szülő kapcsolattal, a családépítés lehetőségeivel, a válással, lát­hatással, állami gondozással kapcsolatos témakör oly von­zó volt, hogy például Mária­nosztrán — ahol kimondottan önkéntes volt a részvétel az előadásokon — egyre nőtt az érdeklődés, míg zsúfolásig megtelt a 120 személyes terem. A Kereskedelmi Kamara közgyűlése előtt Újjáalakult a testület Országgyűlési bizottság tárgyalta Követeljék meg a jó munkát Egészségnevelés a börtönökben Egy kísérlet tapasztalatai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom