Pest Megyei Hírlap, 1986. március (30. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-11 / 59. szám

Ümrn#/V«í x^tinan 1986. MÁRCIUS 11., KEDD Mindenkinek vannak tapasztalatai Ritkán panaszkodnak az orvosra Régen váltott ki akkora visszhangot a Százhalom­battai Hírlapban megjelent cikk, mint nemrégiben az egészségügyi ellátással foglal­kozó írás. Szinte mindenkinek volt hozzáfűznivalója. Ismé­telten elmondta véleményét a rendelőintézet igazgatója, majd orvosok, egészségügyi dolgo­zók és mások is ragadtak tol­lat. Kartoték Az egészségügy része, mi több, fontos része életünknek, ezért is tűzte nemrégiben na­pirendre a város párt-végre­hajtóbizottsága a téma meg­vitatását. A tapasztalatokról a városi tanács elnökhelyette­sét, Ferenczi Illést kérdez­tük: — Számtalan bejelentés ér­kezik szerkesztőségünkbe, s feltételezem, önökhöz is, az egészségügyi ellátásról, amely­ben hol elégedettségüknek, hol sérelmeiknek adnak hangot a százhalombattaiak. Ez azon­ban egy-egy ember vélemé­nyét tükrözi. Általánosságban mégis mik a legjellemzőbbek ezen a téren? — Véleményünk szerint az ágazat jó színvonalon látja el feladatát, amihez hozzájárul, hogy biztosítottak a személyi feltételek. Stabilizálódott az állomány, s minimálisra csök­kent a fluktuáció. Gyarapo­dott a gyógyászatban haszná­latos technikai eszközök szá­ma, s a megyében elsőként bevezettük a kartotékozó rendszert. — Melyek azok a területek, ahol az elmúlt években fej­lődött a munka színvonala, s melyek azok, ahol nem tapasz­talható javulás? — Egyértelmű a fejlődés az anya- és csecsemővédelmi, a gyermek körzeti orvosi és az üzemorvosi munkában. Az anya- és csecsemővédelemre jellemző, hogy városban ala­csonyabb az országos és me­gyei átlagnál a koraszülés és az egy éven aluli halálozás. Ugyanez mondható el az ál­talános iskolásokról is. — Említette, hogy a 14—18 éves korosztály szervezett egészségügyi ellátásában nem v.olt javulás az elmúlt idő­szakban, s ugyanez jellemző az elemző, összegző, értékelő munkára a lakosság tájékoz­tatására. Tennivalók — Ennek oka egyértelműen az, hogy a városban nincs kö­zépiskola, ezért ennek a kor­osztálynak az egészségügyi ál­lapota, helyzete nem áttekint­hető, mivel szűrővizsgálatok­ba nem vonhatók be és az egészségügyi szolgáltatások egy részét városon kívül ve­szik igénybe. Lényeges válto­zást jelent majd e téren a középiskolai oktatás beindítá­sa. — Az elmondottak arra engednek következtetni, hogy nincs különösebb gond az or­vosi ellátással. Akkor mégis minek köszönhető, hogy any- nyi panasz hangzik el az or­vosok munkájával kapcsolat­ban? — Az az igazság, hogy elég, ha egy-két betegnek tönkre­teszi a hangulatát valamilyen kellemetlen tapasztalat. Ám bátran merem állítani, hogy az egészségügyi dolgozók több­ségének munkájával a lakos­ság elégedett. Ismétlem több­ségével. Panasz csak ritkán fordul elő, s az is általában ugyanarra a két-három sze­mélyre vonatkozik. Visszaté­rő gond a hosszú várako­zási idő, s az érkezési sorrend be nem tartása. Négyből hármat. Már hagyo­mánynak számít, hogy tavasz- szal a városi tanács művelő­dési és sportosztálya, a váro­si KlSZ-bizottság és a sport- központ szervezésében meg­rendezik a Négyből hármat futóakciót. Az első futamra március 15-én kerül sor, mely­re 9 órakor gyülekeznek a Ba­rátság-emlékműnél a részve­vők. Ugyanez a célpont is. A második versenyre április 4-én 9 órától, a harmadikra április 26-án kerül sor. Mind­egyiknél azonos a táv és a cél az első versenyével. A futók két korcsoportban és két kategóriában indulhat­nak, de vendégeket is várnak a rendezők. A részvételhez szükség van igazolólapra, melynek ára öt forint, s a szer­vezőknél, a városi sportköz­pontban, a városi KISZ-bi- zottságon, a tanács művelő­dési és sportosztályán kapha­tók. Természetesen mindenkit érdekel, hogy mivel jutalmaz­zák a győzteseket, a jól sze­replőket. Korcsoportonként, nemenként helyezési plakett jár az Indulóknak, de ha a kategóriában legalább öten rajthoz állnak, egy-egy vásár­lási utalványt is kisorsolnak a helyezettek, között. Azok a százhalombattaiak, akik tel­jesítik a három távot, helye­zéstől függetlenül részt ve­hetnek a május 1-i OSN- sportnapen tartott sorsoláson, melyen értékes díjak találnak gazdára. Sportolj velünk. Asztalite­nisz. A százhalombattai test- edező klub szervezésében fel­nőtt férfi egyéni asztalitenisz­bajnokságra kerül sor az or­szágos sportnapok keretében. A versenyt a Barátság Műve­lődési Központ és Könyvtár presszótermében rendezik március 15-én 14.30-tól, amely­re jelentkezni délután 7 óráig lehet. A nevezési díj húsz fo­rint. A helyezettek plakettet és háromszáz, kétszáz, és száz- forintos jutalmat kapnak. Másfél millió kötet könyv Megyénkben Bernecebarátitól Abonyig a szövetkezetek és vál­lalatok egész sorában működik a munkahelyi könyvbizományo­si szolgálat. Az irodalom terjesztői, szám szerint 74-en Százha­lombattáról a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat könyvszol­gálatától szerzik be olvasóik igényének megfelelő különféle könyveket. Bősze Jánosné és Kovács Jánosné számlázzák, il­letve csomagolják a megrendelt műveket. százhauímbattai xJcírlan A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Mikor lesznek újabb telefonvonalak? Központ hálózat nélkül — Ha még oly rózsásnak 's tűnik a jelenlegi helyzet, bi­zonyára akadnak tennivalók az elkövetkezendő időszakra is. Mely területen szeretne előbbre lépni Százhalombatta egészségügye? — A rendelőintézet a VII. ötéves tervre szakmai progra­mot készít, melynek célja leg­fontosabb irányelvek, és az ebből adódó tennivalók meg­valósítása. Mit jelentenek ezek konkrétan? Itt van például a körzeti orvosi ellátás. Jó len­ne, ha maguk a körzeti orvo­sok segítenének egy-egy gon­don, hogy a betegeknek ne kelljen feltétlenül megjárniuk a kórházat vagy a szakrende­lőket, hiszen az további herce­hurcával jár. Külön feladatot jelent a középiskolai oktatás beindítása, mivel fel kell ké­szülni az egészségügyi ellá­tás kiterjesztésére a 14—18 éves korosztály jelentős részé­nél is. A rendelők előtti hosz- szú várakozási időt minden­képpen csökkenteni kell a kö­vetkező időszakban. Ám ugyan­ezt el lehet mondani a gyógy­szertárról is, ahol szintén nagy a zsúfoltság. * Ipari város — Százhalombatta életét az ipari jelleg határozza meg, s ez vonatkozik a lakosság egészségügyi állapotára is. Mi­lyen tennivalók vannak e té­ren? — .Mint minden új, főleg ipari környezetű településre jellemző speciális betegségként itt is kialakultak — méghozzá elég nagy számban — a felső légúti allergiás megbetegedé­sek, amelyek nem súlyosak, s maradandó elváltozást sem okoznak, de okát vizsgálja az Országos Közegészségügyi In­tézet. Ebből adódik, hogy erő­síteni kell az üzemorvosi szol­gálatban a munkahelyi ártal­mak megelőzését, az üzemi technológiák kapcsán megje­lenő újabb termékek ártal­mainak feltárását, s a szűrő- vizsgálatok kiterjesztésére va­ló felkészülést. Hónapokkal ezelőtt felállí­tották a főtéren a telefonköz­pont-konténert a város lakói­nak szeme láttára, s termé­szetesen ezután minden tele­fonigénylő arra számított, hogy rövidesen boldog tulaj­donosa lesz egy távbeszélő- készüléknek. Azonban telt, múlt az idő, semmiféle érte­sítés nem érkezett a Postától, hogy a közeljövőben újabb vonalakat kapcsolnának be a városi hálózatba. Azok, akik már régóta vártak a század­elő e csodájára — arpi még ma is csak vágy sok helyen — joggal türelmetlenkedtek, s joggal feltételezték, hogy a Posta tehetetlenségének kö­vetkeztében nem jutnak tele­fonhoz. E kérdést tisztázandó, for­dultunk a Budapest Vidéki Postaigazgatóság vezetőjéhez, Szatmári Gézához. — Mi annak az oka, hogy hónapokkal ezelőtt üzembe állították ugyan az új konté­nerközpontot, de még mindig nem kötötték be a vonalakat? — Hiába készült el a köz­pont, ez csak egy része a rend­szernek, hiszen szükség van megfelelő kapacitású hálózat­ra is. Ebben az esetben éppen ez hiányzik. Rendkívül ter­helt volt a korábbi központ, s onnan átkapcsoltunk kétszá­zat az újba. Ezzel a régi ter­heltsége jóval kisebb lett, s elképzelhető, hogy feloldják az egykor elrendelt állomás­bekapcsolási tilalmat. Ám ez­zel nem megyünk sokra, mi­vel szórványosan, elvétve akad szabad hálózatkapacitás a vá­ros különböző területein. Csu­pán ott nincs, ahol legtöbben várnak telefonra, a Déli-lakó­telepen. — Ezek szerint több száz vonalat lehetne bekapcsolni, ha lenne megfelelő hálózat? — Valóban ez a helyzet. Ezért most felülvizsgáljuk a jelenlegi rendszert, a hálózat bővítésének lehetőségét. Ké­szítünk erre egy tervet, s amennyiben a költségek enge­dik, a városi tanács megren­delése alapján megkezdjük a hálózat bővítését. Ez azonban távolabbi terv. Az idén legfel­jebb egypár vonalat tudunk bekapcsolni a rendszerbe, s azt is csak akkor, ha a Posta­vezérigazgatóság felbontja az állomásbekötési tilalmat. Honismereti szakkör. Már­cius 12-én, szerdán fél hattól a magyar történelem egyik legszomorúbb periódusáról és az ezt követő még szomorúbb eseményről tart előaadást Parragi György történész a Matrica honismereti szakkör tagjainak. Az előadás címe: Mi történt Mohácsnál? FIN-hétvége. E hétvégen kezdődnek meg a forradalmi ifjúsági napok rendezvényei. A megnyitóra a városi párt- bizottság dísztermében kerül sor március 14-én, pénteken délután négy órától, ahol a Theátrum Színjátszókor mű­sora szórakoztatja az érdek­lődőket. A forradalom nap­ján, március I5-én szomba­ton, délután 2 órakor kezdőd­nek a FIN-kupaversenyek, ahol asztalitenisz, számító- gépes játékok, sakk várja a Beiratkozás Ezekben a napokban kell beíratni azokat a gyermeke­ket az általános iskola első osztályába, akik augusztus 31- ig betöltik a hatodik életévü­ket. Az 1. számú, Damjanich úti általános iskolába március 11-én, kedden 9-től 13 óráig és március 12-én, szerdán 14- től 17 óráig. Ide tartozik az óváros, Dunafüred, Pannónia- lakótelep. Kertváros. Benta újtelep. Az iskola címe: Száz­halombatta, Damjanich utca 24. A 2. számú, Ságvári Endre Általános Iskolába és a 3. szá­mú áitalános iskolába március 11-én, kedden 9-től 13 óráig és március 12-én, szerdán 14-től 17 óráig. Ide tartozik a Déli la­kótelep, a Rózsa Ferenc körút és a Május 1. tér által körülha­tárolt terület. A beiratkozás helye: a 3. számú általános is­kola: Százhalombatta, Május 1. tér. A beíratáshoz szükséges a szülő személyi igazolványa vagy a gyermek születési anyakönyvi kivonata. Azok­nak a gyermekeknek, akik nem járnak óvodába, orvosi vizsgálaton kell részt venni, művelődési házba látogatókat. Délután hat órától a Helyi já­rat együttes ad koncertet. Es­te hét órakor kezdődik a mű­sor fénypontja, a diszkó, mely nem az új lemezek miatt lesz igazán érdekes, hanem azért, mert a szünetekben Pleszkán Frigyes zongorázik. Vasárnap, március 16-án délután két órától játszóház várja a gye­rekeket, három órától pedig video szórakoztatja a fiata­labb korosztályt. Állatorvosi ügyelet Március 15-én dr. Harmath Attila tart állatorvosi ügyele­tet. Címe: Pilisvörösvár, Kis­faludy utca 4. Az állatorvost a 06-26-30-216-os telefonszá­mon lehet segítségül hívni. Kulturális programajánlat Anyja helyett anyja Gyere sógor, fogd a holmidat! — Nenus! Ha elküldesz, én kiugróm kz ablakon! — mondta egyszer nekem a test­vérem. Persze, nem enged­hettem vissza az anyjához, és ma sem adnám semmi pén­zért. E szavak történetünk hősé­nek, B. A.-nénak szájából hangzottak el. A történet előz­ménye a következő: Valamikor az ötvenes évek vége felé frigyre lépett egy nő és egy férfi, s a házasságból született egy kislány. Csak­hogy az anya többet foglalko­zott a borospohárral, mint 'gyermekével, s így a kislányt magukhoz vették a nagyszü­lők. Az idős emberek sem dúskáltak éppen a jólétben, hiszen a férj, a családfenntar­tó a téglagyárban dolgozott, kevés fizetésért. Teltek-múl- tak az évek. A kislányból a nagyszülők gondoskodása mel­lett nagylány lett, családot alapított, s neki is született egy fia. Közben meghalt a lány édesapja, az anyja pedig ismételten házasságot kötött, s ebből a szövetségből született egy fiú. Nagyon közeli kap­csolat nem volt a féltestvérek között, hiszen az egyik a nagyszülőknél élt, a másikat pedig a részeges anya „ne- velgette”. A fiatalasszony munkahe­lyén, az öltözőben beszélget­tünk. Alig van pár perce a számomra, hiszen műszakban van, s ráadásul mint vezető­re sok feladat hárul. — Egyszer nálunk volt az öcsém, amikor ebédelni ké­szültünk. Kérdeztem tőle, éhes vagy-e. Nemmel vála­szolt, de mikor faggattam, hogy mit evett otthon, kitért a válasz elől és bement a ki­csihez játszani. Aztán megte­rítettem, leültettem a testvé­remet az asztalhoz, s látom, hogy nem eszik, hanem egy­szerűen fal az a gyerek. Éhes volt, ki tudja, mikor ehetett utoljára. Ezután már magától jöttek a dolgok. Először csak egy-egy trikóját, ingét, kis- nadrágját hozta el, hogy mos­sam ki, utána egy-egy napra nálunk maradt, s végül hoz­zánk költözött. Ekkoriban itt laktunk fent a lakótelepen, de elcseréltem a lakást egy óvá­rosi házra, s a költözésnél hangzott el az öcsémnek ez a mondata: Nenus, ha elküldesz, kiugróm az ablakon. Még ma is — ha eszébe jutnak a fiatalasszonynak ezek a pillanatok — elfogja a szomorúság, könny szökik a szemébe. — Ennek a fiúnak nem volt gyerekkora, nem tudja mi az, hogy tinédzser. Iskolába nem szeretett járni, nem érdekelte különösebben a tanulás* de mitől is érdekelte volna? Egyik osztályból a másikba bukdácsolt. Ha hazament, nem azt kérdezték tőle, hogy mi történt az iskolában, hanem az üres üvegekkel kellett in­dulni újabb munícióért. #.w .wwwwwwwwv — S a férje mit szólt ehhez, hogy magához vette az öcs- csét? — Semmit. Természetes volt számára, meg sem kellett be­szélnünk, hogy költözködéskor velünk jön az öcsém. Vállára tette a kezét, s azt mondta: na gyere sógor, fogd a holmi­dat! A történetnek ez a fejeze­te bizakodással tölti el az em­bert. Egy gyermek kiszakadt abból a környezetből, ahol jót alig-alig, rosszat viszont an­nál többet tapasztalt. Ma már nem bukdácsol az iskolában, s bár még most hozza be az elszalajtott éveket, céljai van­nak. Tovább akar tanulni, s az osztályfőnöke is javasolja felvételét a szakmunkásképző­be. Azonban korai lenne az ujjongás, hiszen komoly anya­gi gondokkal küzd a testvér, aki felelősségtudatával hatal­mas terheket vett a vállára. Tudta, hogy anyja minden hó­napban kapja volt férjétől a gyermektartást, körülbelül 1500 forintot, s ezen kívül, mint egyedülálló — bár iga­zából van egy alkoholista élettársa — a megemelt csa­ládi pótlékot. De ebből a gyermek semmit sem lát, míg féltestvére háromezer forintot keres, még szerencse, hogy a férje is hazavisz havonta öt­ezret. k\\\\\\\\\\\\\w\\\« — Négy esztendővel ezelőtt jártam bent először a taná­cson, s. elmondtam az ügyin­tézőnek a gondomat. Szeret­tem volna, ha az említett ösz- szeget én kapom meg, nem magam miatt, hanem az öcsémnek. Hiszen ekkora pénzből, amennyi most van, nagyon nehéz egy kamaszodó fiút nevelni, arról nem is be­szélve, hogy a szakmunkás- képző miatt még további há­rom nehéz év következik. Saj­nos azonban máig sem történt semmi. Beutalták már elvonó­kúrára az anyámat, többször behívták a tanácsra, s egyszer azt is megígérte, hogy min­den hónapban elküldi nekem az öcsém után járó pénzt, vagy beteszi egy takarék­könyvbe. De sajnos ebből sem lett semmi. Végignézve a tanács aktáit, úgy tűnik, mintha az elmúlt esztendőkben az egymást kö­vető ügyintézők le akarták volna magukról rázni a kel­lemetlen tennivalókat. Kö­zömbösen szemlélik annak az embernek a kérését, aki já­ratlan a rendeletek, törvények sokaságában. Honnan tudhat­ta volna egy kívülálló, hogy milyen úton induljon el? S az ügy már csaknem négy éve áll a hivatalban. Közben lassan kicserélődik a gárda, minden előadó újabb ötlettel áll elő: egyik elvon óra küldeti az anyát, a másik a gyermek el­helyezését javasolja. Egyik ötlet jobb, mint a másik, bár mindegyik csak eszköz azért a célért, melynek lényege, hogy valamilyen módon, hivatalos formában js segítséget kapjon a nővér, aki vállalta az anya szerepét. Szekeres József tanácselnök: — Sajnos, nagyon sok ilyen ügyünk van, és nem olyan egyszerű a megoldásuk, mint sokan gondolnák. Különböző rend eletek és törvények kötik meg a kezünket, s hogy eze­ket feloldjuk, hosszú időre van szükség. Szomorúan kell megállapítani, hogy itt tulaj­donképpen társadalmi jelen­ségről van szó. Szegedi Sándor, a városi ta­nács hatósági osztályának ve­zetője: — Nem hiszem, hogy ezzel a témával ilyen régóta foglal­koznának, arról biztosan tud­nék, bár erről pontos felvilá­gosítást fesák az ügyintéző tud adni. JV//////////////////y Vándorol egy ügyirat a ta­nácson, hol alkoholelvonás, hol gyermekelhelyezés cím­mel mindenkinek van hozzá­fűznivalója, s mi több, úgy is érzik, hogy tesznek vala­mit, csupán annak a gondja nem oldódik meg, aki a ta­nácshoz fordult segítségért. Az oldalt írta: Fiedler Anna Mária Fotó: Hancsovszki János Futóakció és asztalitenisz

Next

/
Oldalképek
Tartalom