Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-14 / 38. szám
2 iSfftyfap 1986. FEBRUAR 14., PÉNTEK Fókusz KÉSIKA MEGBÉKÉLÉS Vasárnap óta ismét heves harcok dúlnak az iraki—iráni fronton. Az eddigi hadijelentések szerint több mint nyolcezer ember vesztette életét a harcokban. Amióta 1980 szeptemberé ben kirobbant a két közép-, keleti ország konfliktusa, hosszabb-rövidebb megszakításokkal ugyan, de mindkét fél újabb és újabb nagyszabású offenzívak indításával igyekszik dűlőre vinni az értelmetlen pusztítás végkimenetelét. A háború azonban eddig semmit sem oldott meg. Hatalmas emberveszteségeket, az ipari és műszaki berendezések pusztulását, a lakosság szenvedését fokozta csak, mindkét oldalon. A két szemben álló fél, megfigyelők számításai szerint több mint nyolcszázezer embert tart fegyverben, s csaknem 700 ezerre becsülik a háború eddigi halálos, illetve sebesült áldozatainak a számát. Hosszabb távon Irán látszik az esélyesebb ország nak, hiszen lélekszáma háromszorosa a 14 milliós Iraknak. Az arab ország viszont korszerűbb szárazföldi fegyverekkel rendelkezik, • légiereje is jelentősebb, mint Iránnak. Minden bizonnyal ez az egyik magyarázata annak, hogy az elmúlt hónapokbon a konfliktus pusztán légi csatározásokra korlátozódott, s a kezdeményező, fél — mint a korábbi hadijelentésekből kitűnik — Irak volt. Az elmúlt napokban azonban alapvetően megváltozott a helyzet. Az 1979-es iráni iszlám forradalom hetedik évfordulóján a teheráni vezetés új offenzívát indított „Nyolcadik csillag” fedőnévvel. Ha nem is látványos, de mindenképpen figyelemre méltó eredményeket értek el az irániak, amikor ellenőrzésük alá vonták Fáó iraki kikötőváros térségét. Teheráni beszámolók szerint az olajipari berendezések jelentős részét, valamint az ellátási útvonalakat is a pérzsa ország egységei ellenőrzik. Bagdad cáfolja ezeket a híreket, s nagyszabású ellentámadásról beszél. Mindenesetre tény, hogy Irak egyetlen tengeri kikötőjének elvesztése, s az, hogy a harcok immár közvetlenül a kuvaiti határ közelében folynak, ismét a konfliktus kiszélesedésének veszélyeit hordozza magában. Mivel az eddigi sorozatos közvetítési kísérletek nem hoztak érdemi eredményeket — megfigyelők véleménye szerint — a jelenleg Bagdadban tanácskozó hét arab állam képviselőinek is csak halovány esélye van arra, hogy eredményt tud felmutatni. Az öböl menti konfliktusok megszüntetése a világnak ebben a robbanásveszélyes térségében ma már nemcsak Teherán és Bagdad ügye. A harcok immár hoszabb ideje tartanak, mint a második világháború, s ez egyre véresebb végkifejlet felé taszítja a két országot Az elmúlt időszakban jó néhány alkalommal alakult ki olyan veszélyhelyzet, hogy más országok is belesodródnak a háborúba, s lángba borul a Közel- és Közép-Kelet. Ennek veszélye most is fennáll, mivel a déli frontvonal eltolódott a kuvaiti határ felé. Az Arab Liga hét országa a kialakult helyzet megvitatására az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását kérte. Bár a tanácskozásra valószínűleg csak a jövő héten kerül sor, a BT elnöke máris konzultációkat kezdett a Szovjetunió és az Egyesült Államok ENSZ-kép- viselpivel, s arra kérte őket, hogy befolyásukat felhasználva próbáljanak gátat szabni a konfliktus további kiszélesedésének. Egyelőre nehéz eldönteni, hogy a nyolcadik iráni offenzíva pusztán újabb értelmetlen áldozatokat követel-e a két féltől, s minden marad a régiben, vagy hosz- szabb távú kihatásai is lesznek-e. Cs. J. Pravdc-cikk a moratóriumról Meg kell szüntetni a nukleáris kísérletet Az Egyesült Államoknak a nukleáris robbantásokra meghirdetett szovjet moratóriumhoz való csatlakozását sürgette csütörtöki számának vezércikkében a Pravda. A cikk a nukleáris fegyverek megszüntetéséhez közelebb vivő fontos lépésként jellemezte a nukleáris kísérletek beszüntetését, amely véget vetne\ a legszörnyűbb tömeg- pusztító fegyverek tökéletesítésének. Ha az Egyesült Államok is csatlakozna a moratóriumhoz, az olyan bizalom- keltő lépés lenne, amely közelebb vinne a kölcsönös megértéshez. A Szovjetunió a múlt évben meghirdetett moratórium március 31-ig történő meghosszabbításával újabb gesztust tett, ismét megkísérelte, hogy akadályt állítson a veszélyes irányba tartó események útjába. A moratórium még tovább érvényben marad. ha az Egyesült Államok is beszünteti a nukleáris robbantásokat. A Szovjetunió azt kívánja, hogy elzárják az utat a nukleáris fegyverek tökéletesítése elől. Számára nem jelent gondot a robbantási tilalom ellenőrzése sem, amely megvalósulhat akár nemzeti eszközökkel. akár nemzetközi ellenőrző eljárásokkal, beleértve szükség esetén a helyszínen tartott ellenőrzést is. Szovjet részről .erről már megállapodást is javasoltak az Egyesült Államoknak — emlékeztetett rá a cikk. A Fehér Ház két lényeges elemet elutasít az európai telepítésű közép-hatótávolságú rakéták megsemmisítésére tett szovjet javaslatból, és egy új előfeltételt is támaszt. Ez derül ki Paul Nitzének, az elnök tanácsadójának szavaiból. Nitze a NATO központjában a szervezet európai tagjaival tanácskozott a szovjet indítványokra adandó amerikai válaszról. Washington ragaszkodik ahhoz, hogy — a szovjet feltételekkel ellentétben — átadhasson nukleáris fegyvereket szövetségeseinek, s ahhoz is. hogy Franciaország és NagyBritannia továbbfejleszthesse a már most több száz egységből álló atomfegyverkészletét. Nitze szerint ráadásul a Szovjetuniónak először Ázsiában felére kellene csökkentenie közepes hatótávolságú atomeszközeinek számát, s csak azután jöhet szóba az Európában telepített szovjet és amerikai közép-hatótávolságú rakéták megsemmisítése. Az előbbiekre vonatkozó szovjet javaslatok értelme az, hogy lezárják a .kiskapukat”, vagyis hogy ne lehessen átjátszani az amerikai rakétákat a nyugati szövetség más tagjainak. Ádeni sajtóértekezlet Úrrá lenni a helyzeten A Jemeni Szocialista Párt és a dél-jemeni kormány erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy úrrá legyen a januári események következtében kialakult helyzeten — jelentette ki Haidar Abu-Bakr Attasz. A Jemeni Szocialista Párt Politikai Bizottságának tagja, a JNDK legfelsőbb népi tanácsa elnökségének elnöke (államfő) ádeni sajtóértekezletén beszélt az ország belső helyzetéről. Kijelentette: „erőfeszítéseket teszünk a párt átszervezése, ideológiai, szervezeti és politikai egységének, valamint a tömegekkel való Követelik az alkotmány módosítását Kim De Dzstmg házi őrizetben A szöuli hatóságok csütörtökön ismét házi. őrizetbe vették Kim De Dzsungot, a délkoreai ellenzék vezetőjét. A dél-koreai ellenzék az elnökválasztás rendszerének megváltoztatása érdekében már régóta követeli az alkotmány módosítását. A jelenlegi alaptörvény ugyanis egyértelműen a hatalmon levő Demokratikus Igazságpárt számára kedvező közvetett elnökválasztást irányoz elő, amelynek értelmében az elnököt nem a nép, hanem egy elektort tanács választja. Az ellenzék ezzel szemben közvetlen, azaz. általános, választásokat követel. Csőn Tu Hvan — akinek mandátuma 1988-ban jár le — határozottan elutasítja e követelést, mondván, hogy — úgymond — előnyben részesíti a „békés és zökkenőmentes” hatalomátadást. Ez pedig — mutatnak rá a megfigyelők — nem jelent mást, mint a hatalom átruházását az előre kijelölt utódra, bár az sem kizárt, hogy Csőn Tu Hvan 1988 után is hivatalban kíván maradni. kapcsolatainak erősítése érdekében”. Haidar Abu-Bakr Attasz köszönetét mondott a Szovjetuniónak és a többi szocialista országnak a dél-jemeni normalizálódáshoz nyújtott segítségükért. Jasszer Arafat Egyiptomban Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet végrehajtó bizottságának elnöke csütörtökön — előzetes bejelentés nélkül — Egyiptomba érkezett, hogy tárgyalásokat folytasson Hoszni Mubarak elnökkel. A Bagdadból érkező Arafat és az egyiptomi vezetőség tanácskozásainak középpontjában egy amerikai nyilatkozat áll. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője szerdán ugyanis azt mondta, hogy a közef-kelétt rendezést szolgáló tanácskozásoknak tekintetbe kell venniük a palesztin nép törvényes, jogait, s hogy bármifajta rendezés előfeltétele a palesztin nép előzetes hozzájárulása. Ezt a nyilatkozatot az egyiptomi diplomácia a közel-keleti békefolyamat előrelendíté- sére alkalmas, pozitív fejleménynek festette le, a PFSZ azonban azt hangoztatta, hogy mégsem ismerte el a palesztin önrendelkezési jogokat. Tarsolyukban társaik H alk szavú, szerény, mosolygó fiú Kiss László, a MÁV Dunakeszi Járműjavító Üzem lakatosa. Szinte nincs is múltja, néhány mondatban összefoglalható. 28 esztendős, Kispesten végzett esztergályosként, s gyakorlatokra, majd még három esztendeig a Vörös Csillag Gépgyárba járt dolgozni. Mellette focizott. Utána az Egyesült Izzóban folytatta, majd 1979-ben Dunakeszire nősült, költözött, új munkahelye a Járműjavító lett, s fél éve hagyott fel csak a labdarúgással. — Megszerettem ezt a várost, sok minden köt ide. Első osztályos a kislányunk, Edina, már itt született. Éppen a katonaidőmet töltöttem, amikor megkaptuk a lakást, a szövetkezeti másfélszobásat, s a nyáron belevágtunk, hogy nagyobbra cseréljük. A gyár, a MÁV segítségével persze, hiszen 180 ezer forint kamatmentes kölcsönt kaptam. De nemcsak — s főleg nem — a pénz miatt maradok itt. Jól érzem magam a gyárban, a brigádban. Megbecsülnek. Bizalmivá választottak 1984-ben, s tavaly megerősítették a vok- sukat, a szakszervezeti bizottságnak is tagja lettem. Az ifjúsági érdekek képviselete a feladatom ott, s az, hogy közvetítsek a KISZ és a szakszervezet között. — Mint bizalmi? Elsősorban a brigádtagok véleményeit gyűjtöm össze, s hangoztatom minden magasabb fórumon. Jó közösség a miénk, nyíltan beszélünk mindenről, a munkakörülményekről éppúgy, mint a politikáról. Itt van például a VGM. Tagja vagyok én is negyedmagammal a brigádból, de volt aki kimaradt, s neki nem esett jól. Igaz, tudja mindenki, hogy a többlet- jövedelemért többet — napi 11—12 órát is — keli dolgozni. Vagy beszéljünk csak a fiatalokról, a kortársaimról. Amit felemlegetnek, az elhangzott a vasutasszakszer- v?zet XI. kongresszusán is: a prémium igazságosabb elosztását, a teljesítmény szerintit, vagy az életkezdés, családalapítás nehézségeit. Kiss László nem a hangerejével érvel. Most is, szinte magának mondja: — rossz a világítás a műhelyben. Szerencsére nem történt emiatt baleset, de rengetegen szóltak már, én is említettem a termelési tanácskozáson. Tény, hogy változtatni kell, s most ott tart a dolog: lehet, hogy az egész lakatosműhely korszerűbb helyre költözik. Most mit tart a legfontosabbnak Kiss László, a vasutasszakszervezet küldötte? Elsősorban azt: a magyar szak- szervezetek XXV. kongresszusa határozottabban álljon ki a dolgozók életkörülményeinek jobbításáért, s némi korosztályi elfogultsággal, de nem ok nélkül azt: ezen belül fordítson megkülönböztetett figyelmet a fiatalokra. S erfőző István, a PÁÉV főbizalmija Gödöllőn, büszke arra, hogy kinevelte az utánpótlást; a fiává is szívesen fogadná Fodor Andrást, a helyettesét, de van már kettő... Tudjuk jól: az építőiparban nagy a jövés-menés, igy nyilvánvalóan érték, ha valaki kitart egy vállalat mellett. Fodor András maradt, kőművestanuló korától itt, Gödöllőn. Amikor felszabadult, csak egy kérése volt: helyben, egy jó brigáddal maradhasson. Teljesült a vágya. Azóta felépítette a házát, feleségével (ő is a vállalat dolgozója), s 15 éves lányával, 14 esztendős fiával él benne. Amikor sétálni indulnak, nem minden büszkeség nélkül, mutatja a gépészmérnöki kar épületét, a János utcai lakótelep házait, a 202-es Szakmunkásképző Intézet kollégiumát, az új városi művelődési központot — őrzik a kezenyomát, akár a Gyógyért. a Humán épületei, vagy a kerepestarcsai kórházé. Kiváló társadalmi munkás kitüntetést is kapott, amikor Diplomácia több csatornán Utazások terve készül A Szovjetunió és az Egyesült Államok között diplomáciai csatornákon most folynak a tárgyalások arról, hogy pontosan mikor kerüljem §or Mihail Gorbacsov ez évre tervezett egyesült államokbeli látogatására — jelentette ki csütörtökön Moszkvában Va- lerij Szuhin, a szovjet külügyminisztérium képviselője. Szuhin, aki a minisztérium sajtóosztálya vezetőjének helyettese, időszerű nemzetközi kérdésekről tartott tájékoztatót. Kérdésekre válaszolva közölte, megvan a lehetősége annak, hogy Mihail Gorbacsov. az SZKP KB főtitkára az idén ellátogat Görögországba. Az utazás időpontjáról azonban még nem született megállapodás a két ország között. Elmondta a szovjet kül- ügyminisatérium képviselője azt is, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a diplomáciai érintkezésnek több csatornája alakult ki, s ezek mindannyiszor működésbe lépnek, valahányszor békét fenyegető helyzet alakul ki valamely térségben, mint például most a Földközi-tenger medencéjében, Líbia partjainál. A diplomata rövid nyilatkozatot is tett, amelyben elítélte a Líbia partjainál szerdán kezdett új amerikai flottamanővereket, s a KNDK közelében folytatott Team Spirit fedőnevű hadgyakorlatot. Leszögezte: a Szovjetunió álláspontja szerint ezek a feszültséget keltő amerikaá lépések ellentétesek a genfi szovjet— amerikai csúcstalálkozón született megállapodások szellemével. Ellentmondanak annak a Reagan elnök által Géniben megerősített törekvésnek is, hogy Washington a nemzetközi légkör javítására törekszik. Genscher Rabatba érkezett Gazdasági kérdésekről szólnak A kétoldalú kapcsolatok megvitatásán túl, a nyugateurópai—arab párbeszéd felelevenítése a célja Hans-Diet- rich Genscher nyugatnémet külügyminiszter csütörtökön kezdődött marokkói és tunéziai látogatásának. Erre utal az a- körülmény, hogy Genscher útiprogramjában szerepel egy találkozó Tuniszban Sedli Alibivel, az Arab Liga főtitkárával is. Genscher csütörtök reggel utazott el háromnapos kőrútjának első állomására, Rabatba, A nyugatnémet külügyminiszter mindazonáltal a Közös Piac tagországainak képviseletében is fellép a tárgyalásokon, s megvitatja vendéglátóival egyebek között azok gazdasági vonatkozású aggodalmait. Mindkét országot érzékenyen érinti ugyanis Spanyolország és Portugália csatlakozása az EGK-hoz. Kölcsönös érdeklődésre számot- tartó téma' a terrorizmus el* leni hőire is. Ami a Maghreb-országok és az egész Közel-Kelet politikai helyzetét illeti, e kérdésekkel kapcsolatban Genscher ismét a Közös Piacot is képviseli. ; ■ -SC' r tre Libanon fővárosát lőtték Karc a „zöld vonal" mentén Bejrútban mohamedán és keresztény fegyveresek még csütörtök hajnalban is lőtték egymást a libanoni fővárost kettészelő „zöld vonal” mentén. Mindez tovább korbácsolja azt az erőszakhullámot, véleménye elkészült a Helytörténeti múzeum. — Hogyan lesz egy kőmü- vesbrigád tagjából szakoktató? — Ügy, hogy a tanulók nem mehettek az építkezésre, ahol a brigád volt, s valakivel kel- lei1 maradniuk. Megtetszett a dolog, és amikor megalakult 1977-ben az önálló szakoktatási csoport, vállaltam a feladatot. Azóta félszáz kőműves szabadult fel nálam. S a kilenc tizedük maradt a szakmánál. — Sok múlik azon, milyen a mester? — Biztosan. Tény, hogy ide, s általában az építőiparba nem a legjobb tanulók jelentkeznek. De megpróbálom belopni a beszélgetésekbe a történelmet, a politikát, mindazt, ami érdekel. Le is érettségiztem, elvégre kínos lehet az, ha a gyerek többet tud a szakoktatónál... A srácokkal nem mindig könnyű. Van aki érdektelen, s van — ne szépítsük — olyan is, aki iszik. Igaz, otthon látta. De a mostani másodéveseim, ha azt mondom, odébb kell vinni egy hegyet, nem azt kérdezik: hogyan, hanem azt: milyen messzire.,. Szakszervezeti tag 1974-ben lett igazán, mert a tanulóidő alatt csak a bélyeget fizette. Még bizalmiként harcolta ki — hiszen első szóra ritka az eredmény — hogy kapjon a brigád a tűző napon, melegben védőitalt. Most a főbizalamelyet a falangista párt Ain Rummane-ben lévő helyi székháza közelében történt előző napi pokolgépes merénylet, illetve a Dél-Libanon- ban zajló heves harcok keltettek. 0* 1 ■ " ............... mi helyetteseként főleg a szervezés a dolga. Fodor András felszólalt az ágazat szakszervezeti kongresszusán. A munkahelyi demokratikus fórumokról beszélt, arról, hogy régebben a termelési tanácskozások kétharmada azzal telt: felsorolta a vezetőség a termelés számait. Mostanában ezt írásban adják közre, a kiegészítés legfeljebb két-három percig tart, s a többi érdemi munka, a feladatokról esik szó, s ami a lényeg: konkrétabban. Készül ő is a magyar szak- szervezetek XXV. kongresszusára. Nem tudja még, kér-e majd szót delegátusként, de lenne mondandója. Hiszen a mai szakmunkástanulók majdnem mind szakszervezeti tagok. Csak épp a mozgalmi életük maradt olyan, mint az övé volt: legjobb esetben fizetik a tagdíjat, s ennyi. Pedig a mozgalom adhat jó példát, sokat tehet azért, hogy a munkájukat értő és szerető felnőtté váljanak.