Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-14 / 38. szám

2 iSfftyfap 1986. FEBRUAR 14., PÉNTEK Fókusz KÉSIKA MEGBÉKÉLÉS Vasárnap óta ismét heves harcok dúlnak az iraki—iráni fronton. Az eddigi hadijelen­tések szerint több mint nyolc­ezer ember vesztette életét a harcokban. Amióta 1980 szeptemberé ben kirobbant a két közép-, keleti ország konfliktusa, hosszabb-rövidebb megszakí­tásokkal ugyan, de mindkét fél újabb és újabb nagysza­bású offenzívak indításával igyekszik dűlőre vinni az ér­telmetlen pusztítás végkime­netelét. A háború azonban ed­dig semmit sem oldott meg. Hatalmas emberveszteségeket, az ipari és műszaki berende­zések pusztulását, a lakosság szenvedését fokozta csak, mindkét oldalon. A két szemben álló fél, megfigyelők számításai szerint több mint nyolcszázezer em­bert tart fegyverben, s csak­nem 700 ezerre becsülik a háború eddigi halálos, illetve sebesült áldozatainak a szá­mát. Hosszabb távon Irán látszik az esélyesebb ország nak, hiszen lélekszáma há­romszorosa a 14 milliós Irak­nak. Az arab ország viszont korszerűbb szárazföldi fegy­verekkel rendelkezik, • légi­ereje is jelentősebb, mint Iránnak. Minden bizonnyal ez az egyik magyarázata annak, hogy az elmúlt hónapokbon a konfliktus pusztán légi csa­tározásokra korlátozódott, s a kezdeményező, fél — mint a korábbi hadijelentésekből ki­tűnik — Irak volt. Az elmúlt napokban azon­ban alapvetően megváltozott a helyzet. Az 1979-es iráni isz­lám forradalom hetedik évfor­dulóján a teheráni vezetés új offenzívát indított „Nyolcadik csillag” fedőnévvel. Ha nem is látványos, de mindenkép­pen figyelemre méltó eredmé­nyeket értek el az irániak, amikor ellenőrzésük alá von­ták Fáó iraki kikötőváros tér­ségét. Teheráni beszámolók szerint az olajipari berende­zések jelentős részét, valamint az ellátási útvonalakat is a pérzsa ország egységei ellen­őrzik. Bagdad cáfolja ezeket a híreket, s nagyszabású el­lentámadásról beszél. Mindenesetre tény, hogy Irak egyetlen tengeri kikötő­jének elvesztése, s az, hogy a harcok immár közvetlenül a kuvaiti határ közelében folynak, ismét a konfliktus kiszélesedésének veszélyeit hordozza magában. Mivel az eddigi sorozatos közvetítési kí­sérletek nem hoztak érdemi eredményeket — megfigyelők véleménye szerint — a jelen­leg Bagdadban tanácskozó hét arab állam képviselőinek is csak halovány esélye van ar­ra, hogy eredményt tud fel­mutatni. Az öböl menti konfliktusok megszüntetése a világnak eb­ben a robbanásveszélyes tér­ségében ma már nemcsak Te­herán és Bagdad ügye. A har­cok immár hoszabb ideje tar­tanak, mint a második világ­háború, s ez egyre véresebb végkifejlet felé taszítja a két országot Az elmúlt időszak­ban jó néhány alkalommal alakult ki olyan veszélyhely­zet, hogy más országok is be­lesodródnak a háborúba, s lángba borul a Közel- és Kö­zép-Kelet. Ennek veszélye most is fennáll, mivel a déli frontvonal eltolódott a kuvaiti határ felé. Az Arab Liga hét országa a kialakult helyzet megvitatására az ENSZ Biz­tonsági Tanácsának sürgős összehívását kérte. Bár a ta­nácskozásra valószínűleg csak a jövő héten kerül sor, a BT elnöke máris konzultációkat kezdett a Szovjetunió és az Egyesült Államok ENSZ-kép- viselpivel, s arra kérte őket, hogy befolyásukat felhasznál­va próbáljanak gátat szabni a konfliktus további kiszélese­désének. Egyelőre nehéz el­dönteni, hogy a nyolcadik iráni offenzíva pusztán újabb értelmetlen áldozatokat köve­tel-e a két féltől, s minden marad a régiben, vagy hosz- szabb távú kihatásai is lesz­nek-e. Cs. J. Pravdc-cikk a moratóriumról Meg kell szüntetni a nukleáris kísérletet Az Egyesült Államoknak a nukleáris robbantásokra meg­hirdetett szovjet moratórium­hoz való csatlakozását sürget­te csütörtöki számának vezér­cikkében a Pravda. A cikk a nukleáris fegyve­rek megszüntetéséhez köze­lebb vivő fontos lépésként jel­lemezte a nukleáris kísérletek beszüntetését, amely véget vetne\ a legszörnyűbb tömeg- pusztító fegyverek tökéletesí­tésének. Ha az Egyesült Álla­mok is csatlakozna a mora­tóriumhoz, az olyan bizalom- keltő lépés lenne, amely köze­lebb vinne a kölcsönös meg­értéshez. A Szovjetunió a múlt év­ben meghirdetett moratórium március 31-ig történő meg­hosszabbításával újabb gesz­tust tett, ismét megkísérelte, hogy akadályt állítson a ve­szélyes irányba tartó esemé­nyek útjába. A moratórium még tovább érvényben ma­rad. ha az Egyesült Államok is beszünteti a nukleáris rob­bantásokat. A Szovjetunió azt kívánja, hogy elzárják az utat a nuk­leáris fegyverek tökéletesítése elől. Számára nem jelent gon­dot a robbantási tilalom el­lenőrzése sem, amely megva­lósulhat akár nemzeti eszkö­zökkel. akár nemzetközi el­lenőrző eljárásokkal, beleért­ve szükség esetén a helyszí­nen tartott ellenőrzést is. Szovjet részről .erről már megállapodást is javasoltak az Egyesült Államoknak — emlékeztetett rá a cikk. A Fehér Ház két lényeges elemet elutasít az európai te­lepítésű közép-hatótávolságú rakéták megsemmisítésére tett szovjet javaslatból, és egy új előfeltételt is támaszt. Ez de­rül ki Paul Nitzének, az elnök tanácsadójának szavaiból. Nitze a NATO központjában a szervezet európai tagjaival tanácskozott a szovjet indít­ványokra adandó amerikai válaszról. Washington ragaszkodik ah­hoz, hogy — a szovjet feltéte­lekkel ellentétben — átadhas­son nukleáris fegyvereket szö­vetségeseinek, s ahhoz is. hogy Franciaország és Nagy­Britannia továbbfejleszthesse a már most több száz egység­ből álló atomfegyverkészletét. Nitze szerint ráadásul a Szov­jetuniónak először Ázsiában felére kellene csökkentenie közepes hatótávolságú atom­eszközeinek számát, s csak azután jöhet szóba az Európá­ban telepített szovjet és ame­rikai közép-hatótávolságú ra­kéták megsemmisítése. Az előbbiekre vonatkozó szovjet javaslatok értelme az, hogy lezárják a .kiskapukat”, vagyis hogy ne lehessen át­játszani az amerikai rakétá­kat a nyugati szövetség más tagjainak. Ádeni sajtóértekezlet Úrrá lenni a helyzeten A Jemeni Szocialista Párt és a dél-jemeni kormány erő­feszítéseket tesz annak érde­kében, hogy úrrá legyen a ja­nuári események következté­ben kialakult helyzeten — je­lentette ki Haidar Abu-Bakr Attasz. A Jemeni Szocialista Párt Politikai Bizottságának tagja, a JNDK legfelsőbb népi ta­nácsa elnökségének elnöke (államfő) ádeni sajtóértekez­letén beszélt az ország belső helyzetéről. Kijelentette: „erő­feszítéseket teszünk a párt át­szervezése, ideológiai, szerve­zeti és politikai egységének, valamint a tömegekkel való Követelik az alkotmány módosítását Kim De Dzstmg házi őrizetben A szöuli hatóságok csütör­tökön ismét házi. őrizetbe vet­ték Kim De Dzsungot, a dél­koreai ellenzék vezetőjét. A dél-koreai ellenzék az el­nökválasztás rendszerének megváltoztatása érdekében már régóta követeli az alkot­mány módosítását. A jelenlegi alaptörvény ugyanis egyértel­műen a hatalmon levő De­mokratikus Igazságpárt szá­mára kedvező közvetett el­nökválasztást irányoz elő, amelynek értelmében az el­nököt nem a nép, hanem egy elektort tanács választja. Az ellenzék ezzel szemben köz­vetlen, azaz. általános, válasz­tásokat követel. Csőn Tu Hvan — akinek mandátuma 1988-ban jár le — határozot­tan elutasítja e követelést, mondván, hogy — úgymond — előnyben részesíti a „bé­kés és zökkenőmentes” hata­lomátadást. Ez pedig — mu­tatnak rá a megfigyelők — nem jelent mást, mint a ha­talom átruházását az előre kijelölt utódra, bár az sem kizárt, hogy Csőn Tu Hvan 1988 után is hivatalban kíván maradni. kapcsolatainak erősítése érde­kében”. Haidar Abu-Bakr Attasz köszönetét mondott a Szovjet­uniónak és a többi szocialista országnak a dél-jemeni nor­malizálódáshoz nyújtott se­gítségükért. Jasszer Arafat Egyiptomban Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet vég­rehajtó bizottságának elnöke csütörtökön — előzetes beje­lentés nélkül — Egyiptomba érkezett, hogy tárgyalásokat folytasson Hoszni Mubarak elnökkel. A Bagdadból érkező Arafat és az egyiptomi veze­tőség tanácskozásainak közép­pontjában egy amerikai nyi­latkozat áll. Az amerikai külügyminisz­térium szóvivője szerdán ugyanis azt mondta, hogy a közef-kelétt rendezést szolgáló tanácskozásoknak tekintetbe kell venniük a palesztin nép törvényes, jogait, s hogy bár­mifajta rendezés előfeltétele a palesztin nép előzetes hoz­zájárulása. Ezt a nyilatkozatot az egyip­tomi diplomácia a közel-kele­ti békefolyamat előrelendíté- sére alkalmas, pozitív fejle­ménynek festette le, a PFSZ azonban azt hangoztatta, hogy mégsem ismerte el a palesz­tin önrendelkezési jogokat. Tarsolyukban társaik H alk szavú, szerény, mo­solygó fiú Kiss László, a MÁV Dunakeszi Járműjavító Üzem lakatosa. Szinte nincs is múltja, néhány mondatban összefoglalható. 28 esztendős, Kispesten végzett esztergá­lyosként, s gyakorlatokra, majd még három esztendeig a Vörös Csillag Gépgyárba járt dol­gozni. Mellette focizott. Utá­na az Egyesült Izzóban foly­tatta, majd 1979-ben Dunake­szire nősült, költözött, új mun­kahelye a Járműjavító lett, s fél éve hagyott fel csak a lab­darúgással. — Megszerettem ezt a vá­rost, sok minden köt ide. El­ső osztályos a kislányunk, Edi­na, már itt született. Éppen a katonaidőmet töltöttem, ami­kor megkaptuk a lakást, a szövetkezeti másfélszobásat, s a nyáron belevágtunk, hogy nagyobbra cseréljük. A gyár, a MÁV segítségével persze, hiszen 180 ezer forint kamat­mentes kölcsönt kaptam. De nemcsak — s főleg nem — a pénz miatt maradok itt. Jól érzem magam a gyárban, a brigádban. Megbecsülnek. Bi­zalmivá választottak 1984-ben, s tavaly megerősítették a vok- sukat, a szakszervezeti bizott­ságnak is tagja lettem. Az if­júsági érdekek képviselete a feladatom ott, s az, hogy köz­vetítsek a KISZ és a szakszer­vezet között. — Mint bizalmi? Elsősorban a brigádtagok véleményeit gyűjtöm össze, s hangoztatom minden magasabb fórumon. Jó közösség a miénk, nyíltan beszélünk mindenről, a mun­kakörülményekről éppúgy, mint a politikáról. Itt van pél­dául a VGM. Tagja vagyok én is negyedmagammal a brigád­ból, de volt aki kimaradt, s neki nem esett jól. Igaz, tud­ja mindenki, hogy a többlet- jövedelemért többet — napi 11—12 órát is — keli dolgoz­ni. Vagy beszéljünk csak a fiatalokról, a kortársaimról. Amit felemlegetnek, az el­hangzott a vasutasszakszer- v?zet XI. kongresszusán is: a prémium igazságosabb elosz­tását, a teljesítmény szerintit, vagy az életkezdés, családala­pítás nehézségeit. Kiss László nem a hangere­jével érvel. Most is, szinte ma­gának mondja: — rossz a vi­lágítás a műhelyben. Szeren­csére nem történt emiatt bal­eset, de rengetegen szóltak már, én is említettem a ter­melési tanácskozáson. Tény, hogy változtatni kell, s most ott tart a dolog: lehet, hogy az egész lakatosműhely kor­szerűbb helyre költözik. Most mit tart a legfonto­sabbnak Kiss László, a vas­utasszakszervezet küldötte? Elsősorban azt: a magyar szak- szervezetek XXV. kongresszu­sa határozottabban álljon ki a dolgozók életkörülményei­nek jobbításáért, s némi kor­osztályi elfogultsággal, de nem ok nélkül azt: ezen belül for­dítson megkülönböztetett fi­gyelmet a fiatalokra. S erfőző István, a PÁÉV fő­bizalmija Gödöllőn, büsz­ke arra, hogy kinevelte az utánpótlást; a fiává is szíve­sen fogadná Fodor Andrást, a helyettesét, de van már ket­tő... Tudjuk jól: az építőiparban nagy a jövés-menés, igy nyil­vánvalóan érték, ha valaki ki­tart egy vállalat mellett. Fo­dor András maradt, kőműves­tanuló korától itt, Gödöllőn. Amikor felszabadult, csak egy kérése volt: helyben, egy jó brigáddal maradhasson. Teljesült a vágya. Azóta fel­építette a házát, feleségével (ő is a vállalat dolgozója), s 15 éves lányával, 14 esztendős fiával él benne. Amikor sé­tálni indulnak, nem minden büszkeség nélkül, mutatja a gépészmérnöki kar épületét, a János utcai lakótelep házait, a 202-es Szakmunkásképző In­tézet kollégiumát, az új váro­si művelődési központot — őr­zik a kezenyomát, akár a Gyógyért. a Humán épületei, vagy a kerepestarcsai kórhá­zé. Kiváló társadalmi munkás kitüntetést is kapott, amikor Diplomácia több csatornán Utazások terve készül A Szovjetunió és az Egye­sült Államok között diplo­máciai csatornákon most foly­nak a tárgyalások arról, hogy pontosan mikor kerüljem §or Mihail Gorbacsov ez évre ter­vezett egyesült államokbeli látogatására — jelentette ki csütörtökön Moszkvában Va- lerij Szuhin, a szovjet külügy­minisztérium képviselője. Szuhin, aki a minisztérium sajtóosztálya vezetőjének he­lyettese, időszerű nemzetközi kérdésekről tartott tájékozta­tót. Kérdésekre válaszolva kö­zölte, megvan a lehetősége annak, hogy Mihail Gorba­csov. az SZKP KB főtitkára az idén ellátogat Görögország­ba. Az utazás időpontjáról azonban még nem született megállapodás a két ország kö­zött. Elmondta a szovjet kül- ügyminisatérium képviselője azt is, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a diplomáciai érintkezésnek több csatornája alakult ki, s ezek mindannyiszor működésbe lépnek, valahányszor békét fenyegető helyzet alakul ki valamely térségben, mint pél­dául most a Földközi-tenger medencéjében, Líbia partjai­nál. A diplomata rövid nyilatko­zatot is tett, amelyben elítél­te a Líbia partjainál szerdán kezdett új amerikai flottama­nővereket, s a KNDK köze­lében folytatott Team Spirit fedőnevű hadgyakorlatot. Le­szögezte: a Szovjetunió állás­pontja szerint ezek a feszült­séget keltő amerikaá lépések ellentétesek a genfi szovjet— amerikai csúcstalálkozón szü­letett megállapodások szelle­mével. Ellentmondanak annak a Reagan elnök által Géni­ben megerősített törekvésnek is, hogy Washington a nem­zetközi légkör javítására tö­rekszik. Genscher Rabatba érkezett Gazdasági kérdésekről szólnak A kétoldalú kapcsolatok megvitatásán túl, a nyugat­európai—arab párbeszéd fel­elevenítése a célja Hans-Diet- rich Genscher nyugatnémet külügyminiszter csütörtökön kezdődött marokkói és tuné­ziai látogatásának. Erre utal az a- körülmény, hogy Gen­scher útiprogramjában szere­pel egy találkozó Tuniszban Sedli Alibivel, az Arab Liga főtitkárával is. Genscher csütörtök reggel utazott el háromnapos kőrút­jának első állomására, Rabat­ba, A nyugatnémet külügy­miniszter mindazonáltal a Kö­zös Piac tagországainak kép­viseletében is fellép a tárgya­lásokon, s megvitatja vendég­látóival egyebek között azok gazdasági vonatkozású aggo­dalmait. Mindkét országot érzékenyen érinti ugyanis Spanyolország és Portugália csatlakozása az EGK-hoz. Köl­csönös érdeklődésre számot- tartó téma' a terrorizmus el* leni hőire is. Ami a Maghreb-országok és az egész Közel-Kelet politikai helyzetét illeti, e kérdésekkel kapcsolatban Genscher ismét a Közös Piacot is képviseli. ; ■ -SC' r tre Libanon fővárosát lőtték Karc a „zöld vonal" mentén Bejrútban mohamedán és keresztény fegyveresek még csütörtök hajnalban is lőtték egymást a libanoni fővárost kettészelő „zöld vonal” men­tén. Mindez tovább korbá­csolja azt az erőszakhullámot, véleménye elkészült a Helytörténeti mú­zeum. — Hogyan lesz egy kőmü- vesbrigád tagjából szakokta­tó? — Ügy, hogy a tanulók nem mehettek az építkezésre, ahol a brigád volt, s valakivel kel- lei1 maradniuk. Megtetszett a dolog, és amikor megalakult 1977-ben az önálló szakokta­tási csoport, vállaltam a fel­adatot. Azóta félszáz kőmű­ves szabadult fel nálam. S a kilenc tizedük maradt a szak­mánál. — Sok múlik azon, milyen a mester? — Biztosan. Tény, hogy ide, s általában az építőiparba nem a legjobb tanulók jelent­keznek. De megpróbálom be­lopni a beszélgetésekbe a tör­ténelmet, a politikát, mind­azt, ami érdekel. Le is érett­ségiztem, elvégre kínos lehet az, ha a gyerek többet tud a szakoktatónál... A srácokkal nem mindig könnyű. Van aki érdektelen, s van — ne szépítsük — olyan is, aki iszik. Igaz, otthon lát­ta. De a mostani másodéve­seim, ha azt mondom, odébb kell vinni egy hegyet, nem azt kérdezik: hogyan, hanem azt: milyen messzire.,. Szakszervezeti tag 1974-ben lett igazán, mert a tanulóidő alatt csak a bélyeget fizette. Még bizalmiként harcolta ki — hiszen első szóra ritka az eredmény — hogy kapjon a brigád a tűző napon, meleg­ben védőitalt. Most a főbizal­amelyet a falangista párt Ain Rummane-ben lévő helyi székháza közelében történt előző napi pokolgépes me­rénylet, illetve a Dél-Libanon- ban zajló heves harcok kel­tettek. 0* 1 ■ " ............... mi helyetteseként főleg a szer­vezés a dolga. Fodor András felszólalt az ágazat szakszervezeti kong­resszusán. A munkahelyi de­mokratikus fórumokról be­szélt, arról, hogy régebben a termelési tanácskozások két­harmada azzal telt: felsorolta a vezetőség a termelés szá­mait. Mostanában ezt írásban adják közre, a kiegészítés leg­feljebb két-három percig tart, s a többi érdemi munka, a feladatokról esik szó, s ami a lényeg: konkrétabban. Készül ő is a magyar szak- szervezetek XXV. kongresszu­sára. Nem tudja még, kér-e majd szót delegátusként, de lenne mondandója. Hiszen a mai szakmunkástanulók majd­nem mind szakszervezeti ta­gok. Csak épp a mozgalmi éle­tük maradt olyan, mint az övé volt: legjobb esetben fizetik a tagdíjat, s ennyi. Pedig a mozgalom adhat jó példát, so­kat tehet azért, hogy a mun­kájukat értő és szerető felnőt­té váljanak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom