Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-01 / 27. szám
1986. FEBRUAR 1., SZOMBAT 7 Mmr Mh l. i Kinevezések Horváth altábornagy Az Elnöki Tanács Horváth István vezérőrnagyot — akit a Minisztertanács honvédelmi miniszterhelyettessé nevezett ki — altábornaggyá, dr. Rámán József ezredest katonai főügyésszé, a legfőbb ügyész helyettesévé, egyúttal vezérőrnaggyá nevezte ki. Egyidejűleg dr. Bíró György vezérőrnagyot, katonai főügyészt, a legfőbb ügyész helyettesét — érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulása miatt — e tisztségeiből felmentette. Megújuló anyanyelvi oktatás Az előzetesen a választmány elé terjesztett írásbeli beszámolóban és Jakab Róbertné- nak, a szövetség főtitkárának szóbeli kiegészítésében helyet kapott, hogy az elmúlt év fontos belpolitikai eseményei, az MSZMP XIII. kongresszusa, a népfrontkongresszus és az általános választások jó alkalmat adtaik a nemzetiségi politika eredményeinek, a nemzetiségiek társadalomban elfoglalt helyének számbavételére. Ezeken a jövőnket meghatározó eseményeken is markánsan kirajzolódott a párt következetes, szövetségi, nemzetiségi politikája. — A szocialista építőmunka eredményeit a szlovákság is gazdagította, a népgazdaságot próbatétel elé állító gondok őket is érintették. A tanácstagi és az országgyűlési képviselői választások eredményeként majd minden újonnan alakult testületben megfelelő a szlovák nemzetiségiek aránya, a Parlamentben pedig biztosított a kollektív képviselet is. Ez a tény megnyugtató és egyben serkentő hatású a szlovákság számára. A beszámolók és a felszólalók hangsúlyosan foglalkoztak a kulturális örökség ápolásával, az anyanyelvi oktatás eredményeivel, gondjaival, viszont kevesebb szó esett arról, hogyan élnek, dolgoznak a nemzetiségiek. Csizmadia Vilmos, a szobj bányaüzem energetikusa szerint — aki Kós- pallag, Ipolydamásd és Má- rianosztra szlovákságát képviseli a választmányban, — ennek az az oka, hogji a társadalmi beilleszkedéssel, a megélhetéssel nincsenek gondok, annál több a nyelvoktatással. Inkább csak az idősebbek beszélik a nyelvet és sok fiatal költözik el szülőfalujából, s ezt gyakran megsínyli anyanyelvi kultúrájuk is. Ipolyda- másdon az érdeklődés megcsappanása miatt éveikkel ezelőtt megszűnt a szlovák nyelvoktatás. A kóspallagi általános iskola alsó tagozatában sincs nyelvoktatás, mert az ezzel foglalkozó pedagógus nyugdíjba ment, s nem tudnak kit a helyére állítani. A felső tagozatosok Verőcemarosra járnak, ahol tanulhatnak szlovákul, de félő, hogy itt nem lesz utánpótlás. Negyven éve történt Magyarország köztársaság lett Hazánk második világháború utáni történetének demokratikus vívmányokban különösen gazdag időszaka volt az 1944— 1948. közötti periódus. Ekkor olyan történelmi jelentőségű események zajlottak le, mint például a földosztás, a köztársaság kikiáltása, az egységes állami iskolai rendszer létrehozása. A polgári átalakulás idején megoldatlanul hagyott kérdések közül ezek voltak leginkább hatással a felszabadulást követő évek politikai életére, s ezeknek volt a legnagyobb társadalmipolitikai jelentősége a népi demokrácia megszilárdítása és továbbfejlesztése szempontjából is. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány 1944. december 21-22-1 létrejöttével1 megszületett a népi demokratikus hatalom Magyarországon. Az új hatalom a demokrácia szocialista és polgári erőinek együtt- ■ működésére épült. Tevékenységét antifasiszta, antifeudális és demokratikus intézkedések jellemezték a politikai közélet minden területén. Az Ideiglenes Nemzeti Kormány határozott lépéseket tett a feudalizmus egyik örökségeként itt maradt király nélküli királysággal, mint államformával való szakításra. 1944 decemberében az államfői jogkör ideiglenes ellátására bővítették az Ideiglenes Nemzet- gyűlés elnökségének jogkörét; 1945 januárjában felállították a Nemzeti Főtanácsot, amely mint testület lényegében az államfő funkcióját töltötte be; majd márciusban eltörölték a „királyi” jelző használatát egyebek között az állami hivatalok (bíróság, honvédség, pénzügyi és más közigazgatási hatóságok) címében és pecsétjében. A népi demokratikus államhatalom létrehozása és kiépítése, valamint annak intézkedései a királysággal, mint államformával való de facto szakítást, és ugyanakkor lényegében a köztársaság -melletti állásfoglalást jelentették. Közfelkiáltással választották A köztársaság - megteremtésének időszerűségét a Szociáldemokrata Párt vetette fel elsőként a koalíciós pártok közül, közvetlenül az 1945. november 4-i nemzetgyűlési választások után, a Tildy- kormány programjának parlamenti vitájában. E javaslatot a Magyar Kommunista Párt elvileg azonnal magáévá tette, s hasonlóan kedvezően fogadta az ellenzéki Magyar Radikális Párt és a Polgári Demokrata Párt is. A királyság mellett a Habsburgok visszatérésében reménykedő, egyébként politikailag gyenge és elszigetelt legitimista csoport, valamint a katolikus egyház emelte fel a szavát. A Nemzeti Parasztpárt hivatalos támogatását követően a Független Kisgazdapárt _ baloldalán lévő Dobi István és Tüdy Zoltán egyénileg foglalt állást a köztársaság mellett. Hosszas párton belüli viták után a kisgazdapárt centruma, élén Nagy Ferenccel, szintén tudomásul vette a köztársaság . megteremtésének napirendre tűzését. A demokratikus erők 1946 január közepére egyetértésre jutottak tehát az államforma tekintetében, de abban a kérdésben, hogy ki töltse be a köztársasági elnöki tisztséget, még hosszan tartó viták voltak. Számos kiemelkedő személyiség neve merült fel. A nemzetgyűlés többnapos vita után, 1946. január 31-én elfogadta a köztársasági törvényt, amely az 1946. I. törvénycikk. Magyarország államformájáról címet viselte, majd február 1-jén közfelkiáltással megválasztotta Tildy Zoltánt a Magyar Köztársaság elnökévé. Kompromisszum született A köztársasági törvény bevezetője megfogalmazta az állampolgárok természetes és elidegeníthetetlen jogait („a személyés szabadság, jog az elnyomatástól, félelemtől és nélkülözéstől mentes emberi élethez, a gondolat és vélemény szabad nyilvánítása, a vallás szabad gyakorlása, az egyesülési és gyülekezési jog, a tulajdonhoz, a személyi biztonsághoz, a munkához és méltó emberi megélhetéshez, a szabad művelődéshez való jog, s a részvétel joga az állam és önkormányzatok életének irányításában”). A köztársasági elnök megválasztását és jogkörét illetően kompromisszum született. A kisgazdapárt javára a baloldali pártok beleegyeztek abba, hogy a köztársasági elnök megválasztása a parlamentben titkos szavazással történjék, s hogy az államfő a parlamenti többséggel rendelkező pártból nevezhessen ki miniszterelnököt. A törvény a köztársasági elnök hatáskörét azonban jelentősen korlátozta, ami a baloldali pártoknak kedvezett. Az 1946: I. törvénycikk leszögezte, hogy a törvényhozó hatalmat a nemzetgyűlés, a végrehajtó hatalmat pedig a nemzetgyűlésnek felelős minisztérium, vagyis a kormány gyakorolja. Egyéb állami főszervekről, intézményekről azonban nem rendelkezett, többek között ezért ez a törvény a szó igazi érteimében alkotmánynak -nem tekinthető. Jóllehet a nemzetgyűlés 1945 decemberében úgy határozott, hogy a „Nemzetgyűlés állapítja meg Magyarország alkotmányát és államformáját”; az alkotmány törvény 1949 augusztusában született meg. Fontos állomás A köztársasági törvényhez kapcsolódóan, annak mintegy kiegészítéseként 1946 tavaszán további két jogszabály született. Az 1946: VII. törvénycikk a demokratikus államrend és a köztársaság büntetőjogi védelméről szólt. A törvénynek igen széles volt a hatóköre és rendkívül szigorúak a rendelkezései a bűn- cselekmények, illetve vétségnek minősített esetekben. Ezzel a baloldal olyan eszköz birtokába jutott, amely valóban hatásosan biztosíthatta a népi demokratikus rend védelmét minden polgári jobboldali kísérlettel szemben. Az emberi alapjogok védelméről szóló 1946: X. törvénycikk pedig kimondta, hogy „Bűntettet követ el és — amennyiben súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik — öt évig terjedő börtönnel büntetendő az a közhivatalnok, aki hivatali eljárásában vagy intézkedésével másnak az 1946: I. törvénycikk bevezetésében foglalt valamely természetes és elidegeníthetetlen jogát törvényellenesen megsérti.” A köztársaság megteremtésével a legitimizmus magyar- országi hívei súlyos vereséget szenvedtek. Az új államforma létrehozása a demokratikus, baloldali erők küzdelmének fontos állomása volt. Rajk László a köztársasági államforma történelmi jelentőségéről a következőket mondta a törvényjavaslat parlamenti vitájában: A mi pártunk álláspontja az, hogy a köztársaság az az államforma, amely egyesegyedül felel meg a magyar nép demokratikus történelmi hagyományainak, a magyar nép nemzeti sajátosságainak, az évszázadokon keresztül megmutatkozó magyar népi és nemzeti törekvéseknek. Dr. Föglein Gizella Hasonló a véleménye Gombár Sándornak, a dabasi Fehérakác Tsz elnökhelyettesének. Néhány éve még a szülők 90, ma körülbelül 60 százaléka taníttatja szlovákul a gyerekét. A gondokhoz hozzájárul az is, hogy a település egyes részein nincs házhely, a fiatalok máshová költöznek. Fontos lenne — hangsúlyozta — a korszérű nyelvoktatási eszközök alkalmazása, valamint az iskolarádió és a televízió lehetőségeinek kihasználása. Az ülésen felszólaló Garam- völgyi József is arra hívta fel a figyelmet, hogy általában és a nemzetiségi közművelődésben is sürgető a videotechnika elterjesztése. Fantázia van a helyi közösségi tv-adók kihasználásában is. Garamvölgyi József a szlovák szövetséget élő, fejlődő szervezetnek minősítette, amely világosan látja a feladatokat és jó prog ramja van. Ennek a programnak a megvalósítása az idén is sok feladatot ad. A szövetség átfogó vizsgálatot kezdeményez a szlovák nyelvoktatás helyzetének megismerésére és ösztönzi a pedagógusok szakmai és nyelvi továbbképzését. Szorgalmazzák, hogy az 1986- 87-es tanévben kísérleti céllal bevezessék a kétnyelvű oktatást Pest, Komárom, Békés és Nógrád megyében. Számba veszik a szlovák művészeti mozgalom eredményeit, problémáit és foglalkoznak a művelődési otthonok nemzetiségi kultúrát ápoló, terjesztő tevékenységével is. Meghirdetik a negyedik kulturális szemlét, amelynek döntőjét 1987-ben tartják meg. A szlovák nemzetiségi együttesek az idén is bemutatják produkcióikat a nemzetiségi településeken. Különböző programokon, találkozókon, augusztusban pedig az országos nemzetiségi fesztiválon is fellépnek. Az elképzelések szerint az idén szlovák ifjúsági találkozót rendeznek. A szövetség ifjúsági bizottsága a helyi, állami és társadalmi szervekkel együtt arra ösztönzi a fiatalokat, hogy beszéljenek anyanyelvükön is, vegyenek részt a nemzetiségi kultúra ápolásában. Számítanak aktív közreműködésükre a tizedik szlovák néprajzi táborban is, amelyet júniusban rendeznek meg Sátoraljaújhelyen. íróikat, költőiket új irodalmi művek alkotására ösztönzi szövetség és támogatja azok megjelentetését. K. L. ■■A HÉT HÍREHBHSI FÖLDABROSZ ® Salgótarján volt a helyszíne a fiatal közgazdászok országos találkozójának. © Külföldi szakemberek részvételével hungarológiai napokat rendeztek a Szombathelyi Tanárképző Főiskolán. @ A Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesületben vitaülésen tekintették át a konzervipar nyersanyag-ellátásának helyzetét. © A hét híre az is, hogy lezajlott a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület küldöttközgyűlése. Hazai bölcsője Visegrádon ringott. Ott hozta meg a király döntését, legyen. Ami legyen, az a magyar térképészeti tudomány néhány _ első alapköve, a döntés arról is rendelkezett, hogy olasz mérnökök segítségével tétessék le az alapok köve, s a király, aki minderről határozott, Mátyás volt. A ma ismert, legrégibb, térképekként számon tartható rajzokat az ókori Egyiptom tudósai készítették. Nyomukban, munkásságuk eredményeit felhasználva formálták meg alkotásukat, a pinaxot az ismeretlenül maradt ógörög térképészek, a birodalmi Róma szakemberei pedig az orbis pictusok fölé hajoltak. A térképet egy vonzó és egy taszító emberi foglalatosság hívta életre, követelte ki. A hajózás és a hadakozás. Sokféle ága-boga lett azután ennek a tudásnak, ismeretnek. majd tudománynak. A geodéziai, geográfiai, topográfiai stb. föld- és tenger- abroszok csak az osztályozás egyik lehetséges módját testesítik meg. A köznapibb célok szerint ugyanis seregnyi kategória alakult ki, mint a katonai, a mezőgazdasági, a bányászati, az erdészeti, az autótérképeké, á várostérképeké, melyek lehetnek mappák. atlaszok. Darabka földabroszt nézegetek. Olyan települések nevét szűri ki a tekintet a megyéből, mint Szeremle, Bogy iszló, Kis-Kun-Majsa, Kecskemét... A megyéből? Igen, nincsen tévedés. Sőt, a városok teljes névsora a következő : Budapest, Kecskemét, Cegléd, Kis-Kun-F élegyháza. Kis-Kun-Halas, Nagy-Körös, Szent-Endre, Vác. Ha másból nem, az írásmódból már sejti az olvasó, aligha manapság kibocsátott néznivalóról van szó. A térkép P est-Pilis-Solt- Kis-Kun vármegyéé. Kereken kilencvenesztendős. 1896-ban bocsáttatott ki. Tervezte Gön- czy Pál, a metszés és a nyomás Posner Károly Lajos és fia térképészeti műintézetének munkája. Ha előbb a többletet említettük, soroljuk a mínuszt is. Például Rád, Kösd nem volt a megyében, amint Váctól felfelé, a Duna mentén V erőcén, Kis-Maro- son, Nagy-Maroson áthaladva, már régóta Hont vármegyében rójuk — képzeletbeli — utunkat... A térkép: a megmerevített valamikori valóság. Vagy éppen a jelen pillanat. Ami esetleg holnapra — és még inkább a történelmi távlatú holnapra — megint más lesz. Űj térképet, új megmerevített valóságot követel. Ami ma könnyen megy. Valamikor a korográfia, a térképrajzolás kevesek féltett tudománya volt, s a térképlap eredeti rézlemeze hatnyolc esztendei munkával készült el! A fényképezés és a galvanoplasztika azután hetekre, napokra, a számítógépek elindította technikai forradalom pedig — ha szorít a szükség — órákra zsugorították ezt az időt. Féltett kincs volt a térkép, az 1500-as évek második feléből származó, már nyomtatott föld- és tengerabroszok eddig ismert első gyűjteménye pénzben ki nem fejezhető értéket képvisel, amint egy-egy kézzel festett korábbi térképlap is vagyonokért cserél nagy ritkán gazdát. Hazánkban — sokak émlékezetében ól ez a név még ma is! — közönséges köznapi holmivá Kogutowicz Manó 1890-ben megnyitott első magyar térképészeti műintézete tette a földabroszok sok-sok változatát. Az ország legnagyobb térképgyűjteménye a Széchényi Könyvtárban található, de nélkülözhetetlen eszköz egy-egy ilyen papír-, kartonlap azok számára is, akik a MÉM Repülőgépes Szolgálattól hol a gabonát fejtrágyázzák a megye egyik részén, hol a másik részén a szőlőket permetezik. Térkép van a nagymarosi vízlépcső építőinek kezében, a régész is azt nézegeti, miközben a múlt emlékeit kutatja a Körös-ér vidékén ... A földabrosz köznapjaink közönséges tárgya, ám úgy lett azzá, hogy ezer évek tudománya és emberek százezreinek munkája kristályosodott ki benne. Mészáros Ottó Gazdag építőanyag-kínálat A Beton- és Vasbetonipari Művek szentendrei gyárában az idén mintegy 300 millió forint értékben készülnek az építkezésekhez, közmű fejlesztéshez szükséges anyagok. Az idén az előfeszített „P” födémgerendából mintegy 3000 —3500 családi házhoz elegendőt gyártanak. A sentáb feszített nyomócsőből 16 kilométer, a gravitációs betoncsőből 270 ezer folyóméter előállítását tervezik. A gazdag kínálatra jelle mző, hogy a BVM összes termékeire (amely a magánlakás építéséhez szükséges) 10 százai ékas engedményt adnak a gyár területén levő boltban. Képünkön: készülnek a sentáb csövek.
