Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-05 / 30. szám

Gondol viselnek a környezetre Egyetlen üveghegy a telep Ismeretes, hogy örökösen a tavaly januári, februári ke­gyetlen hidegre hivatkozunk, amikor valamely munkaterü­leten a lemaradás okát kutat­juk. Általában gyanús, ha va­laki az időjárást fogja perbe gondjai miatt, de most az egy­szer tényleg alapos okunk volt rá. Esztendeje mindenki megszenvedte valamilyen for­mában a többhetes csikorgót. Nyáron a konzervgyárnak nem volt elegendő öblösüvege, végeredményben még az is a hidegre vezethető vissza. A kényszerű energiakorlátozások jó időre visszavetették az üveggyárak termelését. Mi a helyzet ma? Elég az országúiról szem­ügyre venni a konzervgyár göngyölegtelepét, sokkal meg­nyugtatóbb látványban van részünk, mint egy évvel ez­előtt: szinte egyetlen nagy üveghegy a sokhektáros terü­let. A vállalat vezetősége óva­tosságból már tavaly feltöl­tette a telepi készletet, a jö­vőre nézve pedig biztató tény, hogy az üveggyárak is lénye­gesen jobb helyzetben vannak: A szállításban sincs fennaka­dás, a Volán-telep, a MÁV jobban ráér mostanában. Persze ilyentájt még az üvegfronton sincs valami nagy mozgás. A Il-es telepen a za- kuszkához. valamint a dzsem- és ízvonalon fogyasztják a li­teres, félliteres, s , az ezeknél apróbb edényeket. Mindez a szezon forgalmához képest el­enyésző mennyiség. A nyár vi­szont a göngyölegtelep dolgo­zóinak is alaposan feladja mindig a leckét^ ezért már idejében készülnek rá. Az újonnan jött üvegekkel nincs különösebb ' gondjuk, annál több a kereskedelemből visszakerülő kis és nagy üve­gekkel, amelyeket az itteni dolgozóknak kell válogatniuk, újrafelhasználásra alkalmassá tenniük. A konzervüzemből kitelepített nagy teljesítményű úgynevezett hakkenfa géppel többezer darabot mosnak tisz­tára. Gyakorlatilag tehát min­den évszakban megoldótt itt a foglalkoztatás, sok ember számára rehabilitációs munka­kört is tudtak biztosítani. Mi tagadás, a göngyölegte­lep nem valami . népszerű munkaterülete a konzervgyár­nak. Ez érthető, a körülmé­nyek itt mindig rosszabbak voltak, mint bárhol másutt a gyár területén. Ma sem arany az élet, de a korábbi évekhez képest sokat javultak az ál­lapotok. Ma már elmondható, mindenütt fedél van az embe­rek f,eje fölött, fűtött helyi­ségekben végzik a munkáju­kat. Gondot fordítanak a kör­nyezet tisztán tartására, ápo­lására: parkosítanak, tavasszal virágokat ültetnek. Két nyug-, díjasuk jórészt csak e felada­tokkal van megbízva. Bár nem termelőüzem, de önelszámoló egység lévén, ter­mészetesen az eredményesebb gazdálkodás érdekében is tesz­nek erőfeszítéseket. Legutóbb az adminisztratív munkakör­ben dolgozók segítettek magu­kon a gépi adatfeldolgozás be­vezetésével. A rátermett iro­dai kollektíva érdeme ugyan­is, hogy gyorsabb, precízebb azóta az adatszolgáltatás. Napjainkban az üveggön­gyölegek — üzemi felhaszná­lás során bekövetkező — töré­sének. csorbulásának okait elemzik annak érdekében, hogy minimálisra redukálják a' termelésből kieső, selejtes csomagolóanyagok számát. My, J. ŐRÖS A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 30. SZÁM 1986. FEBRUÁR 5., SZERDA Fogasokon a tavasz első ruhadarabjai Téli vásár, szolid készletekkel A Pest Megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat kész- ruhaboltjából tavaly kis híján tízmillió forint értékű áru kelt el, jócskán fölözve az előző év eredményét. Mindez jórészt az utolsó negyedév forgalmának köszönhető: rit­kaság ugyanis, hogy a meleg holmiknak olyan nagy keres­letük legyen, mint a mostani őszön, télen volt. Dzsem, szovjet exportra Több más termékkel egyetemben almadzsem is készül export­ra a Nagykőrösi Konzervgyárban. Jelenleg a Szovjetunióba szállítanak ebből az ízletes, finom termékből a gyáriak. Mű­szakonként mintegy 3 ezer üveg telik meg dzsemmel. Képünk a folyamatos pasztőrizálónál készült, ahol Burján Lászlóné a szalagon rendezgeti az 5/8-as üvegeket. (Hancsovszki János felvétele) Az igazság az, hogy nem is annyira a szükség, mint in­kább a lehetőség csalta a boltba a vevők seregét. Vá­lasztékban, minőségben, meny- nyiségben szemmel láthatóan bőségesebb, jobb kínálat volt, most egy esztendeje. Főleg irha- és szövetkabátokból, düftin- és bársonynadrágok­ból, steppelt kamaszkabátok­ból, hogy csak néhányat em­lítsünk a legkelendőbb cikkek közül. S amíg tavaly, hiába keresték az öltönyöket, most nem győztek válogatni közöt­tük. Túlzott lelkesedésre azért nincs okunk, hiszen ami a felnőtteknek megadatott, a gyerekeknek annál kevésbé, nekik ugyanis elég gyéren, csepegtetett ruhaféleségekból a kereskedelem. A fiúkabáto- 'kát tekintve meg állítólag annyira rosszul állt a hely­zet, hogy nemcsak a helyi kereskedelemből, de az or­szág sok más üzletéből is hiányoztak, szerencsére a dzsekikből volt annyi, hogy azokból pótolni lehetett va­lamelyest. úgy találtuk, mindkét nem és minden korosztály megtalálja számítását. Biztató szavak Igaz, korai volna a közel­jövő cipőellátásáról időt álló véleményt formálnunk, bár Szűcs Judit osztályvezető is hasonló információkkal nyug­tatgat bennünket, mint a ru házati kereskedelem többi képviselője, miszerint divatos választékos árutömegre van kilátás. + Hogy mennyire volt meg­alapozott ez a biztatás, arról ezekben a napokban már mindannyian meggyőződbe tünk. Miklay Jenő Irha, bőr Nos, röviden összefoglalva így nézett ki a készruhabolt téli forgalma; mire eljött a kiárusítás ideje, nem sok ruhanemű maradt a fogaso­kon. Mindössze 650 ezer fo­rint értékben, jórészt irhák, téliesített bőrkabátok várnak most gazdáikra 30 százalékkal olcsóbban kínálva magukat. Mellettük már felsorakoztak a tavasz első ruhadarabjai is, közvetlenül a gyárakból ren­delt félkabátok, bársonybléze­rek, szövetkabátok, modern divatkosztümök több színben, és sorolhatnánk, noha mind­ez csak töredéke annak a készletnek, amit a három hé­tig tartó vásár után majd kialakítanak. Mire számíthatunk? Barta Györgyné üzletvezető már eléggé jól tájékozott az ügy­ben, véleménye szerint gaz­dagnak ígérkezik a tavaszi ruhák választéka is. Az Áfész ruházati áruházá­ban hárommillió forint érté­kű téli holmi képezi a hétfőn kezdődött vásár kínálatát. Közepesnek mondható készlet, ebből következik, hogy a téli hónapok alatt itt is szépen alakult a forgalom, és nagy­jából hasonló ellátásról szá­molhatunk be, mint az eiózó helyszínen. Főleg a kabátos bál, és nadrágokból javult sokat az ellátás — mond iák az eladók. Könnyű cipellők A tavaszi ruhaneműkből még csak mutatóba láthatunk néhányat, a cipőosztály pol­cait szemlélve azonban már némi képet alkothatunk a la- vaszi lábbelidivatról. Ügy tű­nik, mintha a cipőipar mos igyekezne jóvátenni a koráb­bi problémákat, gondolunk itt sokan a gyatra gyermckcsiz- ma-kinálatra. Egyes méreteit bői, főleg a 31—34-es sza­mokból szinte krónikus volt a hiány. A helyzet persze azóta sem változott, a cipőrészleg árengedményre bocsátott 1,3 millió forint értékű árui kö­zött jobbára most is a fel­nőttek találnak maguknak kedvükre1 való holmit. Szandálokat, könnyű tava­szi cipellőket illetően viszont Hazai gyártású kimosott farmerek Elkészült és. már az üzletek­ben van az első hazai gyárt­mányú, Wrangler védjeggyel ellátott ruházati ' kollekció A divathoz és az igények­hez jól alkalmazkodó, sportos ruházati cikkek alapanyaga Magyarországon készül, farmernadrágok indigószöve tét a Szegedi Kenderfonó és Szövőipari Vállalat gyártja Az ebből készült nadrágokat dzsekiket és ingeket úgyneve­zett kőmosott eljárással köp tátják divatos színárnyalatúra Az Interfer GT több kiskeres­kedelmi partnerrel márkabolt hálózatot hozott létre. Wrangler-kínálat egyelőre nadrágokból, dzsekikből, in gekből és sportos pulóverek bői áll. Terjed© gyógpövénykuitúra A Ceglédi út mellett hirde­tőtábla: Béres-csepp, légzés- tisztító tapasz, kozmetikai szerek kaphatók. Akaratlanul keressük szemünkkel a hir­detett üzletet. Megvan. Gyógy­növénybolt. Az üzletvezető. Nagy Dénesné mosolyogva kérdezi, mit óhajtok. Mon­dom, csak kíváncsiskodom. Ö készségesen magyarázni kezd. ★ — Van itt sok minden. Amikor megnyitottam ezt az üzletet, jórészt a gyógyszer­tári taDasztalatok alapján vá­logattam össze az áruimat. Tizennyolc évig ott dolgoz­tam. Ma már 120-féle gyógy- növénykészitményt forgalma­zok. A gyógysiörpök skálája is széles. Sokféle teakeveré­ket készítek saját kezűleg. Működési engedélyemet dro­gériára és gyógynövények forgalmazására kértem. Mégis egyre inkább a gyógynövé­nyek érdekeinek. Fontosabb­nak tartom, őket. Arra is büszke vagyok, hogy vidékről is sokan jönnek hozzám vá­sárolni. Hiszem, hogy ezek a gyógynövénykészítmények sokszor vannak -olyan jók, mint a -gyógyszerek. Hazánkban most kezd ter­jedni a gyógynövénykultúra. Jó dolog, hogy egymástól is kedvet kapnak az emberek egy-egy teakeverék vagy egy új gyógyító szer kipróbálásá­ra. Vannak, akik rendszere­sen visszajönnek és beszámol­nak egy-egy szer pozitív, il­letve nem várj hatásáról. Ezt el is várom, hiszen a hibán csak úgy lehet javítani, ha tudunk róla. Mégis eddigi ta­pasztalatom az, hogy elég jó véleménnyel vannak az én kis „házi patikámról”. Jó ér­zés segíteni másokon. Hargitai Bernadett Áramszünet A DÉMÁSZ Nagykőrösi Üzemigazgatósága értesíti a lakosságot, hogy február 6-án és 7-én reggel 7 órától dél­után 4 óráig a Kádár Kata és a Cifrakert utcában áram­szünet lesz. en Mozi A nagyteremben Zűrös hétvége. Színes, szinkronizált szovjet film. Előadás 5 és 7 órakor.. A stúdióteremben Egy asszony és négy férfi. Színes szovjet film, fél 6-kor. Sporthírek Készülnek a labdarúgók A Kinizsi labdarúgói az őszi bajnoki szezon befejez­tével sem pihentek, mert heti egy edzéssel készültek a de­cemberi ceglédi teremtornára. Itt csalódást oköztak, csoport­jukban harmadikok lettek, gyengébb ellenfelektől szen­vedtek vereséget. Januárban is folytatták a heti egy edzést a Toldi tor­natermében. A komoly mun­ka január 28-tól folyik, heti három edzéssel, de a máso­dik héten már négy edzés lesz, a harmadik héttől kezd- ve_ pedig heti öt edzés, ebből kettő kétkapus mérkőzés lesz. Az edzőmérkőzések 80 száza­lékban biztosítottak, azonos osztályú, megyei I. osztályú és területi osztályú, jó sport­baráti kapcsolatban álló csa­patokkal. Egyelőre a 22-es keret a következő: Leskó, Orell, Tiger — Farkas L, Kecskés I., Mi­hályi, Kovács Z. Szalai, Sza­bó B., Sallai, Benkór Vígh. Toricska, Szőke, Farkas J., Zöldi, Dajka, Fercsi, Kovács L., Dahi, Boros Cs., Nyári. Vígh térdét december végén operálták, lehet, hogy csak a bajnoki szezon második felé­ben lesz harcképes, góljaira pedig nagy szükség lenne. További gond, hogy négy játéjíos bevonulhat sorkato­nai szolgálatra. Átigazolási, erősítési lehetőségeket keres a szakosztály vezetőség, de ez nem olyan egyszerű. A me­gyei II. osztályban és a na­gyon igyekvő. de szürke egyénekből álló szakosztály­vezetőség erejéből kevésre telik. Eddig dicséretesen tel­jesítette munkáját. Az igény megvan: felsőbb osztályban szerepeljen a csapat. Program: február 19-én N agykőrös—Tápiószen tmárton edzőmérkőzés, 23-án Vecsésen MNK-mérkőzés, továbbjutás esetén (reméljük), március 2-án ismét MNK-mérkőzés lenne. A március 16-1 bajnoki rajtig az edzőmérkőzések biz­tosítva vannak. A tavaszi forduló bajnoki mérkőzései: március 16.: Új­lengyel—Nagykőrös, március 23.: Nagykőrös—Újszilvás, 30-án Hernád—Nagykörös, áp­rilis 6-án: Nagykőrös—Sülysáp, 13-án Bag—Nagykőrös, 20- án Nagykőrös—Üllő, 27-én Kakucs—Nagykőrös. Május 4-én Nagykőrös—Bugyi, 11-én Iklad—Nagykőrös, 18-án Nagykőrös—Nagykáta, 25-én Tápiószele—Nagykőrös. Június 1-én Nagykőrös—Pilis; 8-án Nagykőrös—Monor. A sorso­lás. kedvező: hét mérkőzés hazai pályán, hat idegenben lesz. A serdülők is heti négy edzéssel Leskó László edző irányításával (20 fő) szorgal­masan készülnek a márciűs 23-i bajnoki rajtra./ A mú­zeumkertben edzenek. Az edző már 1985 szeptemberé­ben beadta az elnökséghez a tornatermi igényt, de intéz­kedés nem, történt. A téli edzésre heti egy tornatermi edzés van, este 7—9 óráig a felnőtteknek, egy délután , a serdülő-utánpótlásnak (az, edző intézkedése nyomán). Budaörsön már sportcsarnok is van! P. S. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap) karítani. 1979-ig csináltam, ak­kor jött a nyugdíj, egészen őszig, hogy mégiscsak vissza­jöttem. De hát kettőnk nyug­díja most, az emelés után lépi csak túl az ötezer forintot, mert az uramé különösen ala­csony. Az utolsó évében gyo­morműtéten esett át, aztán most az számít (?) az alapba. A háztáji földeken — mert most éppen háromban dolgo­zunk — mindig tesz-vesz. az ember valamit. Jó darabig do­hányt termesztettünk. Most már más az is, valamikor ré­gen nagyság meg szín szerint kellett lelapolgatva, simítva leadni.. Most nincs vele annyi vesződség, de hát megunja a föld... Huszonkét disznót tartunk, isten tudja, hány év óta. A kert jó herét terem, szere­tik a jószágok. Nyáron ott a krumplihaj meg a rossz alma, meg más,efféle konyhai hulla­dékok, mindig rászoktatjuk a malacokat. De úgy vagyunk velük: majd csak lesz vala­hogy velük. Most éppen tíz van, mert elég ennyit kitelel­tetni, nem pusztítják a drága tápot. Disznót kétszer vágunk, in­kább kisebbeket, november­ben, meg úgy március felé. Ad húst meg kolbászt, jó a tarta­lék otthon. Hát nem? Hogy megéri-e? Tudja, úgy van az, a magunkfajta ember nem szokta azt annyira kifillérezni meg a munkáját úgyse szá­molja soha. Inkább csak amit beletesz az ember a tápba, kukoricába, azt kapja vissza egybe... Élénkül a forgalom, vége az ebédidőnek. Lados József né megjegyzi: én elvagyok azzal a szelet kenyérrel, egy kis ez- zel-azzal, amit hozok hazulról, itt a boltban veszek egy Már­kát, kibírom vele estig. Itt meg valamicske pénzt is ke­resek, a kézimunka is halad, | s. nem is unatkozom... Ballai Ottó Színes fostalak a vászon faggatta tovább. — Hát a ku­tya lyukában (azaz a kutya­ólban) — felelte rá a húgom, £ csak nevetett rajta a pénz­ügyőr, mert gyerekjátéknak vélte a kislány mondását... Más volt abban is a, világ, hogy szigorúbbak voltak a szülők, mint manapság. Na, nem úgy értem én azt, hogy megverték volna a gyerekeket, hanem úgy, hogy sokkal na­gyobb fegyelmet tartottak. Ha egyszer azt mondták: nem — akkor az nem volt, s tudta azt mindenki. Most meg ...? Ahogy nőttem, bizony már ti­zenkét éves koromtól,' sokszor segítettem a főzésben. A négy hold dohány munkát kívánt, s persze olyan ételeket, hogy bírjon, tűrjön vele az ember sokáig. Laktató, jó zsíros éte­leket főztünk, babgulyást meg hasonlókat... Az urammal is így ismerkedtünk meg ... A húst nála vettem, mert hen­teslegény volt, azt’ mindig hozzá -mentem. ■ Hatévi ismeretség után, 1941-ben házasodtunk össze, ő 26, én meg 22 esztendős vol­tam. Októberben esküdtünk, aztán májusban már vitték is -katonának... 1943-ban került csak haza végleg, mert hiába szerelték le; ha két behívd jött a faluba, az egyik biztos az övé volt. A Széchenyi utcában, 1949- ben, házat építettünk, azóta is ott lakunk, de még a lányunk meg az unokánk is itt van A fiunk után két lányunk szü­letett. A fiam a ceglédi ruha­gyárban dolgozik, az egyik lá­nyom gyesen van, a másik meg gyalogmunkás. Az uram a körösi ládagyár­ba ment dolgozni, onnan men1 nyugdíjba. Én meg a téeszbc léptem be 1964-ben. Dolgoz­tam a kertészetben, még t .szakmunkásvizsgát is letettem aztán az irodára mentem ta­A kis épületben kellemes meleg fogad, villanykály­ha ontja. Lados Józsefné kézi­munkázik. Szeme hol az ajtó üvegén, hol az ablakon, hol meg az öilében tartott színes fonalakon. — Ősszel az uramat hívták, jöjjön ide, a kocséri Petőfi Termelőszövetkezet gépállomá­sára portásnak. Ö nem akart, én meg megkérdeztem: kézi­munkázhatok-e mellette? Ha igen, akkor elvállalom, mert jól jön az a kis pénz a csa­ládi költségvetéshez! Kezelge- tem a telefonokat meg a CB-t; ha valamelyik megszólal, hát fölveszem és intézkedem. Van­nak csöndes napok, de van olyan is, hogy egyik Beszélő az egyik, a másik meg a/má­sik fülemen, s amit -mondanak az egyikben, azt rögtön mon­dom a másikba is ... Lados Józsefné újra szur- kálni kezdi a térítőt. JJjjai sebesek, látszik, nem ma kezdte. Jó néhány alkotása már kiállításon is szerepelt, s elnyerte a községbeli asszo­nyok dicséretét. Valóságos népművészként választja a pi­ros mellé az árnyalatokat, újítja fel a régi mintákat. S ahogy jár a tű, meg-megakad- va, úgy vall életéről, gyermek­koráról. — Kocséri vagyok én, ide való a családom is. Apám Dósa földbirtokos feles do­hánytermelője volt. A munka volt a miénk meg a haszon fele... Akkor még más volt a világ, nagyon Sokan szívták a dohányt, s amit így-úgy meghagytunk, hamar eladtuk. Nálunk sohasem titkolózott senki, így hát mi, a négy gye­rek is tudtunk a dohányról. Jön is egyszer a finánc, kér­dezi a húgomtól, van-e dohá­nyotok? — Van hát — mond­ta az erre. — Aztán hol? —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom