Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-05 / 30. szám
Gondol viselnek a környezetre Egyetlen üveghegy a telep Ismeretes, hogy örökösen a tavaly januári, februári kegyetlen hidegre hivatkozunk, amikor valamely munkaterületen a lemaradás okát kutatjuk. Általában gyanús, ha valaki az időjárást fogja perbe gondjai miatt, de most az egyszer tényleg alapos okunk volt rá. Esztendeje mindenki megszenvedte valamilyen formában a többhetes csikorgót. Nyáron a konzervgyárnak nem volt elegendő öblösüvege, végeredményben még az is a hidegre vezethető vissza. A kényszerű energiakorlátozások jó időre visszavetették az üveggyárak termelését. Mi a helyzet ma? Elég az országúiról szemügyre venni a konzervgyár göngyölegtelepét, sokkal megnyugtatóbb látványban van részünk, mint egy évvel ezelőtt: szinte egyetlen nagy üveghegy a sokhektáros terület. A vállalat vezetősége óvatosságból már tavaly feltöltette a telepi készletet, a jövőre nézve pedig biztató tény, hogy az üveggyárak is lényegesen jobb helyzetben vannak: A szállításban sincs fennakadás, a Volán-telep, a MÁV jobban ráér mostanában. Persze ilyentájt még az üvegfronton sincs valami nagy mozgás. A Il-es telepen a za- kuszkához. valamint a dzsem- és ízvonalon fogyasztják a literes, félliteres, s , az ezeknél apróbb edényeket. Mindez a szezon forgalmához képest elenyésző mennyiség. A nyár viszont a göngyölegtelep dolgozóinak is alaposan feladja mindig a leckét^ ezért már idejében készülnek rá. Az újonnan jött üvegekkel nincs különösebb ' gondjuk, annál több a kereskedelemből visszakerülő kis és nagy üvegekkel, amelyeket az itteni dolgozóknak kell válogatniuk, újrafelhasználásra alkalmassá tenniük. A konzervüzemből kitelepített nagy teljesítményű úgynevezett hakkenfa géppel többezer darabot mosnak tisztára. Gyakorlatilag tehát minden évszakban megoldótt itt a foglalkoztatás, sok ember számára rehabilitációs munkakört is tudtak biztosítani. Mi tagadás, a göngyölegtelep nem valami . népszerű munkaterülete a konzervgyárnak. Ez érthető, a körülmények itt mindig rosszabbak voltak, mint bárhol másutt a gyár területén. Ma sem arany az élet, de a korábbi évekhez képest sokat javultak az állapotok. Ma már elmondható, mindenütt fedél van az emberek f,eje fölött, fűtött helyiségekben végzik a munkájukat. Gondot fordítanak a környezet tisztán tartására, ápolására: parkosítanak, tavasszal virágokat ültetnek. Két nyug-, díjasuk jórészt csak e feladatokkal van megbízva. Bár nem termelőüzem, de önelszámoló egység lévén, természetesen az eredményesebb gazdálkodás érdekében is tesznek erőfeszítéseket. Legutóbb az adminisztratív munkakörben dolgozók segítettek magukon a gépi adatfeldolgozás bevezetésével. A rátermett irodai kollektíva érdeme ugyanis, hogy gyorsabb, precízebb azóta az adatszolgáltatás. Napjainkban az üveggöngyölegek — üzemi felhasználás során bekövetkező — törésének. csorbulásának okait elemzik annak érdekében, hogy minimálisra redukálják a' termelésből kieső, selejtes csomagolóanyagok számát. My, J. ŐRÖS A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 30. SZÁM 1986. FEBRUÁR 5., SZERDA Fogasokon a tavasz első ruhadarabjai Téli vásár, szolid készletekkel A Pest Megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat kész- ruhaboltjából tavaly kis híján tízmillió forint értékű áru kelt el, jócskán fölözve az előző év eredményét. Mindez jórészt az utolsó negyedév forgalmának köszönhető: ritkaság ugyanis, hogy a meleg holmiknak olyan nagy keresletük legyen, mint a mostani őszön, télen volt. Dzsem, szovjet exportra Több más termékkel egyetemben almadzsem is készül exportra a Nagykőrösi Konzervgyárban. Jelenleg a Szovjetunióba szállítanak ebből az ízletes, finom termékből a gyáriak. Műszakonként mintegy 3 ezer üveg telik meg dzsemmel. Képünk a folyamatos pasztőrizálónál készült, ahol Burján Lászlóné a szalagon rendezgeti az 5/8-as üvegeket. (Hancsovszki János felvétele) Az igazság az, hogy nem is annyira a szükség, mint inkább a lehetőség csalta a boltba a vevők seregét. Választékban, minőségben, meny- nyiségben szemmel láthatóan bőségesebb, jobb kínálat volt, most egy esztendeje. Főleg irha- és szövetkabátokból, düftin- és bársonynadrágokból, steppelt kamaszkabátokból, hogy csak néhányat említsünk a legkelendőbb cikkek közül. S amíg tavaly, hiába keresték az öltönyöket, most nem győztek válogatni közöttük. Túlzott lelkesedésre azért nincs okunk, hiszen ami a felnőtteknek megadatott, a gyerekeknek annál kevésbé, nekik ugyanis elég gyéren, csepegtetett ruhaféleségekból a kereskedelem. A fiúkabáto- 'kát tekintve meg állítólag annyira rosszul állt a helyzet, hogy nemcsak a helyi kereskedelemből, de az ország sok más üzletéből is hiányoztak, szerencsére a dzsekikből volt annyi, hogy azokból pótolni lehetett valamelyest. úgy találtuk, mindkét nem és minden korosztály megtalálja számítását. Biztató szavak Igaz, korai volna a közeljövő cipőellátásáról időt álló véleményt formálnunk, bár Szűcs Judit osztályvezető is hasonló információkkal nyugtatgat bennünket, mint a ru házati kereskedelem többi képviselője, miszerint divatos választékos árutömegre van kilátás. + Hogy mennyire volt megalapozott ez a biztatás, arról ezekben a napokban már mindannyian meggyőződbe tünk. Miklay Jenő Irha, bőr Nos, röviden összefoglalva így nézett ki a készruhabolt téli forgalma; mire eljött a kiárusítás ideje, nem sok ruhanemű maradt a fogasokon. Mindössze 650 ezer forint értékben, jórészt irhák, téliesített bőrkabátok várnak most gazdáikra 30 százalékkal olcsóbban kínálva magukat. Mellettük már felsorakoztak a tavasz első ruhadarabjai is, közvetlenül a gyárakból rendelt félkabátok, bársonyblézerek, szövetkabátok, modern divatkosztümök több színben, és sorolhatnánk, noha mindez csak töredéke annak a készletnek, amit a három hétig tartó vásár után majd kialakítanak. Mire számíthatunk? Barta Györgyné üzletvezető már eléggé jól tájékozott az ügyben, véleménye szerint gazdagnak ígérkezik a tavaszi ruhák választéka is. Az Áfész ruházati áruházában hárommillió forint értékű téli holmi képezi a hétfőn kezdődött vásár kínálatát. Közepesnek mondható készlet, ebből következik, hogy a téli hónapok alatt itt is szépen alakult a forgalom, és nagyjából hasonló ellátásról számolhatunk be, mint az eiózó helyszínen. Főleg a kabátos bál, és nadrágokból javult sokat az ellátás — mond iák az eladók. Könnyű cipellők A tavaszi ruhaneműkből még csak mutatóba láthatunk néhányat, a cipőosztály polcait szemlélve azonban már némi képet alkothatunk a la- vaszi lábbelidivatról. Ügy tűnik, mintha a cipőipar mos igyekezne jóvátenni a korábbi problémákat, gondolunk itt sokan a gyatra gyermckcsiz- ma-kinálatra. Egyes méreteit bői, főleg a 31—34-es szamokból szinte krónikus volt a hiány. A helyzet persze azóta sem változott, a cipőrészleg árengedményre bocsátott 1,3 millió forint értékű árui között jobbára most is a felnőttek találnak maguknak kedvükre1 való holmit. Szandálokat, könnyű tavaszi cipellőket illetően viszont Hazai gyártású kimosott farmerek Elkészült és. már az üzletekben van az első hazai gyártmányú, Wrangler védjeggyel ellátott ruházati ' kollekció A divathoz és az igényekhez jól alkalmazkodó, sportos ruházati cikkek alapanyaga Magyarországon készül, farmernadrágok indigószöve tét a Szegedi Kenderfonó és Szövőipari Vállalat gyártja Az ebből készült nadrágokat dzsekiket és ingeket úgynevezett kőmosott eljárással köp tátják divatos színárnyalatúra Az Interfer GT több kiskereskedelmi partnerrel márkabolt hálózatot hozott létre. Wrangler-kínálat egyelőre nadrágokból, dzsekikből, in gekből és sportos pulóverek bői áll. Terjed© gyógpövénykuitúra A Ceglédi út mellett hirdetőtábla: Béres-csepp, légzés- tisztító tapasz, kozmetikai szerek kaphatók. Akaratlanul keressük szemünkkel a hirdetett üzletet. Megvan. Gyógynövénybolt. Az üzletvezető. Nagy Dénesné mosolyogva kérdezi, mit óhajtok. Mondom, csak kíváncsiskodom. Ö készségesen magyarázni kezd. ★ — Van itt sok minden. Amikor megnyitottam ezt az üzletet, jórészt a gyógyszertári taDasztalatok alapján válogattam össze az áruimat. Tizennyolc évig ott dolgoztam. Ma már 120-féle gyógy- növénykészitményt forgalmazok. A gyógysiörpök skálája is széles. Sokféle teakeveréket készítek saját kezűleg. Működési engedélyemet drogériára és gyógynövények forgalmazására kértem. Mégis egyre inkább a gyógynövények érdekeinek. Fontosabbnak tartom, őket. Arra is büszke vagyok, hogy vidékről is sokan jönnek hozzám vásárolni. Hiszem, hogy ezek a gyógynövénykészítmények sokszor vannak -olyan jók, mint a -gyógyszerek. Hazánkban most kezd terjedni a gyógynövénykultúra. Jó dolog, hogy egymástól is kedvet kapnak az emberek egy-egy teakeverék vagy egy új gyógyító szer kipróbálására. Vannak, akik rendszeresen visszajönnek és beszámolnak egy-egy szer pozitív, illetve nem várj hatásáról. Ezt el is várom, hiszen a hibán csak úgy lehet javítani, ha tudunk róla. Mégis eddigi tapasztalatom az, hogy elég jó véleménnyel vannak az én kis „házi patikámról”. Jó érzés segíteni másokon. Hargitai Bernadett Áramszünet A DÉMÁSZ Nagykőrösi Üzemigazgatósága értesíti a lakosságot, hogy február 6-án és 7-én reggel 7 órától délután 4 óráig a Kádár Kata és a Cifrakert utcában áramszünet lesz. en Mozi A nagyteremben Zűrös hétvége. Színes, szinkronizált szovjet film. Előadás 5 és 7 órakor.. A stúdióteremben Egy asszony és négy férfi. Színes szovjet film, fél 6-kor. Sporthírek Készülnek a labdarúgók A Kinizsi labdarúgói az őszi bajnoki szezon befejeztével sem pihentek, mert heti egy edzéssel készültek a decemberi ceglédi teremtornára. Itt csalódást oköztak, csoportjukban harmadikok lettek, gyengébb ellenfelektől szenvedtek vereséget. Januárban is folytatták a heti egy edzést a Toldi tornatermében. A komoly munka január 28-tól folyik, heti három edzéssel, de a második héten már négy edzés lesz, a harmadik héttől kezd- ve_ pedig heti öt edzés, ebből kettő kétkapus mérkőzés lesz. Az edzőmérkőzések 80 százalékban biztosítottak, azonos osztályú, megyei I. osztályú és területi osztályú, jó sportbaráti kapcsolatban álló csapatokkal. Egyelőre a 22-es keret a következő: Leskó, Orell, Tiger — Farkas L, Kecskés I., Mihályi, Kovács Z. Szalai, Szabó B., Sallai, Benkór Vígh. Toricska, Szőke, Farkas J., Zöldi, Dajka, Fercsi, Kovács L., Dahi, Boros Cs., Nyári. Vígh térdét december végén operálták, lehet, hogy csak a bajnoki szezon második felében lesz harcképes, góljaira pedig nagy szükség lenne. További gond, hogy négy játéjíos bevonulhat sorkatonai szolgálatra. Átigazolási, erősítési lehetőségeket keres a szakosztály vezetőség, de ez nem olyan egyszerű. A megyei II. osztályban és a nagyon igyekvő. de szürke egyénekből álló szakosztályvezetőség erejéből kevésre telik. Eddig dicséretesen teljesítette munkáját. Az igény megvan: felsőbb osztályban szerepeljen a csapat. Program: február 19-én N agykőrös—Tápiószen tmárton edzőmérkőzés, 23-án Vecsésen MNK-mérkőzés, továbbjutás esetén (reméljük), március 2-án ismét MNK-mérkőzés lenne. A március 16-1 bajnoki rajtig az edzőmérkőzések biztosítva vannak. A tavaszi forduló bajnoki mérkőzései: március 16.: Újlengyel—Nagykőrös, március 23.: Nagykőrös—Újszilvás, 30-án Hernád—Nagykörös, április 6-án: Nagykőrös—Sülysáp, 13-án Bag—Nagykőrös, 20- án Nagykőrös—Üllő, 27-én Kakucs—Nagykőrös. Május 4-én Nagykőrös—Bugyi, 11-én Iklad—Nagykőrös, 18-án Nagykőrös—Nagykáta, 25-én Tápiószele—Nagykőrös. Június 1-én Nagykőrös—Pilis; 8-án Nagykőrös—Monor. A sorsolás. kedvező: hét mérkőzés hazai pályán, hat idegenben lesz. A serdülők is heti négy edzéssel Leskó László edző irányításával (20 fő) szorgalmasan készülnek a márciűs 23-i bajnoki rajtra./ A múzeumkertben edzenek. Az edző már 1985 szeptemberében beadta az elnökséghez a tornatermi igényt, de intézkedés nem, történt. A téli edzésre heti egy tornatermi edzés van, este 7—9 óráig a felnőtteknek, egy délután , a serdülő-utánpótlásnak (az, edző intézkedése nyomán). Budaörsön már sportcsarnok is van! P. S. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap) karítani. 1979-ig csináltam, akkor jött a nyugdíj, egészen őszig, hogy mégiscsak visszajöttem. De hát kettőnk nyugdíja most, az emelés után lépi csak túl az ötezer forintot, mert az uramé különösen alacsony. Az utolsó évében gyomorműtéten esett át, aztán most az számít (?) az alapba. A háztáji földeken — mert most éppen háromban dolgozunk — mindig tesz-vesz. az ember valamit. Jó darabig dohányt termesztettünk. Most már más az is, valamikor régen nagyság meg szín szerint kellett lelapolgatva, simítva leadni.. Most nincs vele annyi vesződség, de hát megunja a föld... Huszonkét disznót tartunk, isten tudja, hány év óta. A kert jó herét terem, szeretik a jószágok. Nyáron ott a krumplihaj meg a rossz alma, meg más,efféle konyhai hulladékok, mindig rászoktatjuk a malacokat. De úgy vagyunk velük: majd csak lesz valahogy velük. Most éppen tíz van, mert elég ennyit kiteleltetni, nem pusztítják a drága tápot. Disznót kétszer vágunk, inkább kisebbeket, novemberben, meg úgy március felé. Ad húst meg kolbászt, jó a tartalék otthon. Hát nem? Hogy megéri-e? Tudja, úgy van az, a magunkfajta ember nem szokta azt annyira kifillérezni meg a munkáját úgyse számolja soha. Inkább csak amit beletesz az ember a tápba, kukoricába, azt kapja vissza egybe... Élénkül a forgalom, vége az ebédidőnek. Lados József né megjegyzi: én elvagyok azzal a szelet kenyérrel, egy kis ez- zel-azzal, amit hozok hazulról, itt a boltban veszek egy Márkát, kibírom vele estig. Itt meg valamicske pénzt is keresek, a kézimunka is halad, | s. nem is unatkozom... Ballai Ottó Színes fostalak a vászon faggatta tovább. — Hát a kutya lyukában (azaz a kutyaólban) — felelte rá a húgom, £ csak nevetett rajta a pénzügyőr, mert gyerekjátéknak vélte a kislány mondását... Más volt abban is a, világ, hogy szigorúbbak voltak a szülők, mint manapság. Na, nem úgy értem én azt, hogy megverték volna a gyerekeket, hanem úgy, hogy sokkal nagyobb fegyelmet tartottak. Ha egyszer azt mondták: nem — akkor az nem volt, s tudta azt mindenki. Most meg ...? Ahogy nőttem, bizony már tizenkét éves koromtól,' sokszor segítettem a főzésben. A négy hold dohány munkát kívánt, s persze olyan ételeket, hogy bírjon, tűrjön vele az ember sokáig. Laktató, jó zsíros ételeket főztünk, babgulyást meg hasonlókat... Az urammal is így ismerkedtünk meg ... A húst nála vettem, mert henteslegény volt, azt’ mindig hozzá -mentem. ■ Hatévi ismeretség után, 1941-ben házasodtunk össze, ő 26, én meg 22 esztendős voltam. Októberben esküdtünk, aztán májusban már vitték is -katonának... 1943-ban került csak haza végleg, mert hiába szerelték le; ha két behívd jött a faluba, az egyik biztos az övé volt. A Széchenyi utcában, 1949- ben, házat építettünk, azóta is ott lakunk, de még a lányunk meg az unokánk is itt van A fiunk után két lányunk született. A fiam a ceglédi ruhagyárban dolgozik, az egyik lányom gyesen van, a másik meg gyalogmunkás. Az uram a körösi ládagyárba ment dolgozni, onnan men1 nyugdíjba. Én meg a téeszbc léptem be 1964-ben. Dolgoztam a kertészetben, még t .szakmunkásvizsgát is letettem aztán az irodára mentem taA kis épületben kellemes meleg fogad, villanykályha ontja. Lados Józsefné kézimunkázik. Szeme hol az ajtó üvegén, hol az ablakon, hol meg az öilében tartott színes fonalakon. — Ősszel az uramat hívták, jöjjön ide, a kocséri Petőfi Termelőszövetkezet gépállomására portásnak. Ö nem akart, én meg megkérdeztem: kézimunkázhatok-e mellette? Ha igen, akkor elvállalom, mert jól jön az a kis pénz a családi költségvetéshez! Kezelge- tem a telefonokat meg a CB-t; ha valamelyik megszólal, hát fölveszem és intézkedem. Vannak csöndes napok, de van olyan is, hogy egyik Beszélő az egyik, a másik meg a/másik fülemen, s amit -mondanak az egyikben, azt rögtön mondom a másikba is ... Lados Józsefné újra szur- kálni kezdi a térítőt. JJjjai sebesek, látszik, nem ma kezdte. Jó néhány alkotása már kiállításon is szerepelt, s elnyerte a községbeli asszonyok dicséretét. Valóságos népművészként választja a piros mellé az árnyalatokat, újítja fel a régi mintákat. S ahogy jár a tű, meg-megakad- va, úgy vall életéről, gyermekkoráról. — Kocséri vagyok én, ide való a családom is. Apám Dósa földbirtokos feles dohánytermelője volt. A munka volt a miénk meg a haszon fele... Akkor még más volt a világ, nagyon Sokan szívták a dohányt, s amit így-úgy meghagytunk, hamar eladtuk. Nálunk sohasem titkolózott senki, így hát mi, a négy gyerek is tudtunk a dohányról. Jön is egyszer a finánc, kérdezi a húgomtól, van-e dohányotok? — Van hát — mondta az erre. — Aztán hol? —