Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-05 / 30. szám

Zsákokba kerül a burgonya ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Évente 242 vagon burgonya kerül ki konyhakészen Pilisről, az Aranykalász Termelőszövetkezet burgonyatisztító üzemé­ből. A 34 személyt foglalkoztató részlegből kikerülő hámozott burgonya nagy részét a Zöldértnek értékesíti a közös gazda­ság. Képünkön: Tóth Jánosné és Ferencz Júlia 20 kilós nylon­zsákokba méri a tisztított burgonyát. (Hancsovszki János fel­vétele) Pillanatkép Kocsi a túloldalon A monorí főtéren mindig történik valami. Most például az, hogy a Hangulat eszpresz- szó elé méltóságteljesen be­gördül egy ’86-os évjáratú, ezüstszürke színű, Ford típusú autócsoda. Ilyenről álmodnak a gyerekek, meg a szép lá­nyok is... Gazdája komótosan kiszáll belőle, körbenéz, figyeli-e őt — akarom mondani az autót — valaki. Az emberek azonban csak jönnek-mennek, nem néz oda senki sem. De mégis. A túloldalról töb­ben is átkelnek az úttesten, s máris szemügyre veszik az autókölteményt. Nézik, must­rálhatják, de csak tisztes tá­volból. A tulajdonos felnyitja a motorháztetőt, beindítja alap- jciratban a motort, s gyönyör­ködik a tulajdonában lévő rv,tóban. Kiszáll a volán mel­lől, zsebre dugja a kezét és vár. Eltelik néhány perc, jön egy ismerőse, neki is elmagya­rázza a végsebességet, meg még, ki tudja, micsodát, aztán visszaszáll a kocsiba, s el­indul. Az egészben csak az a fur­csa, hogy az arcán egy pilla­natig sem lehet felfedezni az elégedettséget, a jókedvet. Lehet, hogy még szebb ko­csira fáj a foga?-ér XXVIII. ÉVFOLYAM, 30. SZÁM 1986. FEBRUÁR 5., SZERDA Vallatják a múltat Méltó emlékezés az elődökre Vecsés újratelepítésének alapító oklevelét 1786. június 14-én írták alá. „Hogy a ma élők kellő tisztelettel emlékez­zenek meg az elődökről’’ — írták a 150 éves emlékkönyv­ben. Ezt az idézetet választot­ták mottóul a 200. évforduló megünnepléséhez is. S hogy maradandót” alkossanak, tervbe vették Vecsés monográ­fiájának megírását. Szerkesztőbizottság A honismereti kör gyűjtő- és kutatómunkája révén, ko­moly alapokra támaszkodva határozta el: életre hívják a monográfia szerkesztőbizott­ságát. 1985. április 19-én ke­rült sor az alakuló ülésre, amelyen már dr. Lakatos Er­nő, a Pest Megyei Levéltár igazgatója is részt vett, s vál­lalta a készülő helytörténeti mű gondozását. Ezt követően rendre összejöttek, s decem­berben megalakult az ünnep­séget rendező operatív bizott­ság is. Az ez év január 15-i ülésen már összeállt az ünne­pi év forgatókönyve, oly gaz­dag programmal, mely a 200. évforduló megünneplésének jegyében teszi majd emlékeze­tessé az egész 1986-os évet Ve- csésen. Nyitány a februári ünnepi tanácsülés, s ezt követi a vi­galom, ugyancsak februárban Levelesládánkból Tetszett a divatbemutató A múlt péntek este a mono- ri Vigadó Étterem rendezésé­ben nagy sikerű műsoros divat- revűt mutatott be a Mátra Metál Stúdió. Hetényi József műsorvezető szellemes, pergő bevezetésével a Forrás áruház, valamint a cipőbolt, kollekciójának széles skáláját vonultatták fel a csi­nos manökenek. A mintegy kétórás program Labdarúgás Két gól és más semmi Barátságos előkészületi lab­darúgó-mérkőzés: Gyiimrő— . iilysáp 1-1 (1-1), Gyömrő, vezette: P. Szabó. Az időjárás inkább a ta­vaszra, mintsem a télre em­lékeztetett a múlt szombaton, amikor a Gyömrő—Sülysáp barátságos előkészületi mér­kőzést játszották az előbbi csapat otthonában. László Fe­renc. a sülysápiak edzője először egy tévedésünkre hív­ta fel a figyelmet. Ezek sze­rint a Monortól valóban ki­kaptak saját otthonukban, de nem 5-0-ra — mint írtuk —, hanem csak 4-3-ra. A találkozóra meglepően sokan voltak kíváncsiak, még Sülysápról is eljöttek jó né- hányan. Mindkét csapat játé­kán látszott még', hogy csak a felkészülés elején tartanak. Ennek ellenére a vendégek a mezőnyben szebben adogat­tak, de a kapura nem sok ve­szélyt jelentettek. A 31. perc­ben egy szöglet utáni kava­rodás végén Békési a Süly­sápnak szerezte meg a veze­tést. Tíz perc múlva a túl­oldalon Nagyot szabálytalanul választották el a labdától a 16-oson helül. A megítélt — jogos — büntetőt a sértett biztosan lőtte a hálóba. A második félidőben nem sok érdemleges történt a pá­lyán, végül maradt az igazsá­gos döntetlen eredmény. Egyik csapat sem lehet elé­gedett a játékkal. Az elkövet­kező napokban erősíteni kell a felkészülésben, mert csak így számíthatnak sikerekre a tavaszi mérkőzéseken. Sülysápon örömet okoz, hogy Béres a Monorból visz- szatért anyaegyesületébe, vele lényegesen gólerősebb lesz a csatársor. Gyomron több já­tékos sérülése okoz szomorú­ságot. Kucserát Achilles-szel műtötték (még Nyáregyházán rúgták meg az ősszel), rá sajnos hosszú ideig nem szá­míthatnak. G. J. Menőén Spartakiád A téli spartakiád, valamint a MEDOSZ munkahelyi olim­piájának körzeti döntőjét feb­ruár 15-én szombaton délelőtt 9 órakor a mendei Petőfi Sán­dor Művelődési Házban rende­zik meg. A versenyeken — sakk és asztalitenisz — a köz­ségi vetélkedőkön győztesek vehetnek részt a különböző szamokban. betétszámaiban nagy sikert aratott Stefanidu Janula, Far­kas Károly slágerénekes, vala­mint Endrész Edit táncművész. Leipán Zoltán, a Metál Stú­dió vezetője elmondta, hogy az együttes tavaly novemberben alakult, fő törekvésük, hogy értékes, színvonalas előadá­sukkal nyerjék meg a szóra­kozni vágyó közönség rokon- szenvét. összességében csak gratulál­ni lehet a rendező Vigadó Ét­terem vezetésének és a szerep­lőknek, valamint a divatbemu­tató anyagát szolgáltató Pest Megyei Ruházati Kereskedelmi Vállalat monori egységeinek a bátor kezdeményezésért, a kel­lemes estéért, B. S. Monor a honismereti kör rendezésé­ben: a hagyományőrző sváb­bál, majd a húsvéti tojásfutás, az arató, a szüreti bál is. S lesz talán egy igazi vecsési lakodalmas is, s a vecsési szeptemberi búcsú, a nemzeti­ségi népszokások jegyében ugyancsak része lesz az esz­tendő eseménysorozatának. A jövő nemzedék is méltón szerepel: a hagyományos ve­csési ifjúsági napok rendez­vénysorozata reflektorfénybe kerül, csakúgy, mint az úttö­rők, akik vetélkedőikkel, is­kolai énekkaraikkal lesznek fontos szereplői az esemény­sornak., Nem marad el a „szomszé­dolás” sem. Ecser és Vecsés a sportban, s remélhetőleg a né­pi táncban is vetélkedni fog. S ha már a táncnál tartunk, a vecsésiek népi tánccsoport­jának vidám felvonulásán a soroksáriak is a meghívottak között lesznek. Ám az ünnep­ség június 14-én csúcsosodik, amikor zenés ébresztővel in­dul a nap, ünnepi emlékülés, kiállítások, kirakodóvásár tar­kítják a napot, amely utcabál­lal végződik. Tűzoitóhangverseny A zenerajongókra is gondol­tak. A zenés-táncos rendezvé­nyek, térzene mellett,'sor ke­rül a tűzoltóhangversenyre, melynek sok évtizedes hagyo­mánya van. S itt kell megem­líteni a tehetséges karmestert, Fazekas Józsefet, aki az ope­ratív bizottság által meghir­detett pályázatra komponált ünnepi szignójával, a szigorú zsűri által elfogadott zenemű­vel elvitte a pálmát. Ezekkel a fúvószenei akkordokkal kez­dődik majd valamennyi ren­dezvény az ünnepi- évben. Különlegesen szépen meg­tervezett meghívók adják majd tudtul, mikor mely ren­dezvényre várják Vecsés la­kosságát. Vecsés régi címere, s az 1788-as évtől" használatos pecsét díszíti a reprezentatív kivitelű emléklapot. A postai emlékbélyegző révén vala­mennyi levélküldeményre ez a pecsét képül, s juthat hatá­rainkon túl, szerte a világba. De maradjunk a szűk pát­riánál, s ragadjuk meg azt a kezdeményezést, amelyet Tóth János, a Kun Béla téri iskola igazgatója terjesztett elő „200 év, 200 fa” jelszóval. Itt kell megemlíteni a június Alkatrész a vetítőhöz A Filmtechnikai Vállalat monori üzeme az év első felében 73-féle filmtechnikai berendezés alkatrészét készíti el. Ezek között akad olyan — mint például a keskenyfilmvetítő —, amely több száz alkatrészből áll össze, s van olyan is, amely csak 2—3 darab alkatrészt igényel. Képünkön: az írásvetítő karját készítik. (Barcza Zsolt felvétele) 20-ára tervezett vöröskeresztes jubileumi ünnepséget, az ala­kulás 35. évfordulójához ér­kezve. Jeles eseménynek ígér­kezik a Damjanich utcai sza­badidőpark átadása, de a meg­szépülő parkok, terek is szín­helyévé lesznek az év rendez­vényeinek. A Hősök terén az emlékoszlop kőbe vésett betűit újrafestik. Az egész életét Vecsés boldogulásáért áldozó néptanító, Róder Imre bronz portréját az eredeti helyére, a Vörös Hadsereg út és Kálmán utcai parkba helyezik vissza. Jegyzet Betömték T apunkban utoljára a ■*"* múlt évben, szeptem­ber 20-án foglalkoztunk az­zal a lyukkal, amely több mint fél évig tátongott Monor on, a Németh Ágos­ton utca kellős közepén. Idézet az akkori jegyzet­ből: „Pontosan nem meg­állapítható, de tény, hogy Monoron. a Németh Ágos­ton utcában az aszfaltúton majd’ fél méter átmérőjű lyuk keletkezett. Egy biz­tos, a lyult már két hónap­ja létezik az autósok, mo­torosok és kerékpárosok nem kis bosszúságára.” Nos, a lyukat a múlt hét utolsó munkanapján az il­letékesek betömték. Akkor még az időjárás kedvezett a munkának, betonnal töm­ték tele a lyukat. Nem tar­tott sokáig, hiszen hamar elvonultak a helyszínről, akik dolgoztak vele. De miért kellett több mint fél évig várni rájuk? Sélyegkiáílítás A bélyegkiállításnak már hagyománya van, ezúttal a MABEOSZ segítségét már megelőlegezve, az eddigieknél is nívósabb tárlattal kecsegtet. A könyvtár író-olvasó talál­kozóin jeles írókat látnak-ven­dégül. Bálint Ágnessel április­ban találkoznak. Rakovszky Zsuzsa, a Martinovics téri is­kola tanára kezdeményezésére községi ének- és szavalóver­senyt hirdetnek meg. össze­mérik tudásukat a szocialista brigádok is. „Ki tud többet Vecsésről?” címmel. Mint az Csányi János ta­nácselnök bejelentéséből ki­tűnik: záró akkordként az éves programot koronázza az a helytörténeti kiállítás, mely a falumúzeum ünnepi átadá­sán nyitja kapuit. S mert itt helyezik el Goldmann György­nek, a mártírhalált halt szob­rászművész alkotásainak gyűj­teményét, az átadás decem­berben, a születésnapon lesz. Az egymilliós költséggel átala­kítandó Vörös Hadsereg úti Hideghéty ház földszinti és emeleti tárlói alkalmasak lesz­nek a honismereti kör gyűjte­ményének állandó kiállítására. Fekete Gizella Aktíva Szülök részére Szülői munkaközösségi ak­tívaértekezletet tartanak Mag­lódon, a központi iskolában február 5-én, szerdán este 6 órakor. Az értekezlet témája: Az iskola külső kapcsolatai, jelentősége. Előadó: Ladányi János iskolaigazgató. Szabásminták Űj szolgáltatással állnak az érdeklődők rendelkezésére Ve- csésen, a József Attila Művelő­dési Házban. A Divatintézet mintáiból szabásmintákat má­solhatnak a szabni-varrni sze­rető lányok, asszonyok minden héten, szerda, csütörtök és pénteki napokon 15-től 18 óráig. A nap programja Ecseren szerdán 17 órától: a nyugdíjasklub foglalkozása, 17.30-tól: balett-tanfolyam, 18- tól: számítástechnikai szakkör, 19-től: ifjúsági klubfoglalko­zás. Gyomron 16.30-tól, filmvetí­tés: Titokban Hongkongban. Mentién 17-től: sportolási le­hetőség. Monoron a filmszínházban 18-tól, a filmmúzeumi napok keretében: Halálos tavasz, 20- tól: Aranyoskám. Vecsésen 17-től: a Szekta együttes próbája. Kártyaszenvedély A minap egyik ismerősöm minden különösebb bevezető nélkül nekem szegezte a kér­dést: mit gyűjtök? — A fizetésemet rakom fél­re, pontosabban, ami a hónap végéig megmarad belőle. Mást semmit — válaszoltam kajá­nul, pedig tudtam, nem fogja jó néven venni ezt a sokszor elsütött poént. — No, ne viccelj, komolyan kérdezem — adta a sértődöt­tet— , mert ha érdekel, kap­hatsz tőlem vagy negyed kiló kártyanaptárt a régiekből. Persze cserébe. Hatéves a gyűjteményem, de a gyerekkel nem tudok „üzletelni", más nem érdekli, csak a bélyeg. — Kösz, hogy gondoltál rám, de sajnos velem sem mégy sokra, én ugyanis az ideieken is túladtam. Pedig szép számmal kaptam, elhihe­ted. Szinte már divat lett, hogy az újévi jókívánságok mellé ilyen lapocskát is a ke­zébe nyomnak az embernek. De tudod, én mindig csak olyasmit szerettem gyűjtöget­ni, ami hasznos 'is, szép is. Csak az a baj, hogy azokra másnak is fáj a foga. Ezért lett lassanként a szomszéd Pistié a gyufacímke-gyűjteményem, a bélyegeimet meg a sógor ku- nyerálta el. Mit gyűjtsék hát? Kártyanaptárt? Mi abban a fantázia? — Te mondtad! Szép és hasznos. — Igen, de bőven elég be­lőle egy is. Elteszem a legin­kább kedvemre valót és slussz. A többi megy apránként öcsi­nek, bácsinak, villanyszámlás­nak. — Csúnya dolog, amit mű­velsz. Nem gondolsz az aján­dékozókra? Végtére is azok kedves, mondhatnám baráti gesztusát csúfolod meg. Há­látlan vagy és még van mer- szed eldicsekedni vele? — Mit tegyek, amikor ne­kem is olyan jólesik adni. Nincs az a dekoratív kártya- naptár, amit el ne tudnék ajándékozni. Azaz... rosszul mondom, az idén mégiscsak találkoztam eggyel. Ritka, mint a fehér holló — tettem hozzá sokat sejtetően, s zse­bemből előhúztam egy szerény küllemű, zöld-sárga lapocskát. Kártyanaptár ez is, mégis más, mint a többi. Nincs rajta ser­téstápot reklámozó pucér nő, nem írtak rá hangzatos szöve­get. még csak az Otthon kávé erényeit sem tették rajta köz­hírré. Csupán apró betűk, szá­mok vannak ott szépen osz­lopokba rendezve. Szinte már bosszantó ez az egyszerűség. No, de akik megtervezték, ar­ra törekedtek, hogy lehetőleg niinél hasznosabbat alkossa­nak. Ezen a lapocskán ugyan­is rajta van az összes postai díjszabás. — Hm, okosabban nem is tudták volna felhasználni a dekorációs oldalt —mondta el­ismerően barátom, miközben kívánsága félreérthetetlen jele­ként kopogtatni kezdi vele jobb kezén a bütyköt. — Ne is haragudj, ezt nem tudom neked adni. Szükségem van rá. Hasznos is, szép is. My. J. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom