Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-05 / 30. szám

1986. FEBRUÁR 5., SZERDA Péteri István 1923. július 15-én született Budapesten, munkáscsaládban. 1940 óta volt a párt tagja. 1948-tól 1954-ig a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagja, 1954-től 1962-ig a párt Központi Ellenőrző Bizottsá­gának tagja volt. Iskolai tanulmányai befe­jeztével 1940-ben a Viktória harisnyagyárban helyezkedett el ipari tanulónak. Ebben az évben lépett be a Szociálde­mokrata Pártba, majd 1942- töl tagja lett a Textilmunká­sok Szakszervezetének. A Szo­ciáldemokrata Párt Vili. ke­rületi szervezetében tevékeny­kedett mint pártaktivista, s a szakszervezeti ifjúsági cso­port munkájába is bekapcso­lódott. 1944 novemberében Mauthausenbe deportálták. A felszabadulás után aktívan bekapcsolódott a politikai életbe, a „Viktória” ha­risnyagyárban helyezkedett el, ahol 1946 elején megválasz­tották az üzemi bizottság alel- nökének. 1946 májusától a Textiles Szakszervezet ifjúsá­gi titkárhelyettese lett, 1948. ■március 15-től a Magyar Ifjú­ság Népi Szövetségének főtit­kárhelyettese volt. 1949-től kétéves pártfőiskolát végzett, ezután a Gazdasági és Mű­szaki Akadémia marxizmus— leninizmus tanszékén dolgo­zott docensi beosztásban, majd a Műszaki Egyetem politikai gazdaságtan tanszékének cso­portvezetője lett. 1956. május 1-től a párt Központi Bizott­ságának káderosztályára , ke­rült politikai munkatársi mun­kakörbe, 1958. február 1-től a Központi Bizottság adminiszt­ratív osztályának helyettes ve­zetője volt. 1963 májusától nyugdíjazásáig, 1979. július 1-ig a Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság általános elnök- helyetteseként dolgozott. Tevékenységét több magas kitüntetéssel, köztük a Mun­kás-Paraszt Hatalomért Em­lékéremmel, a Szocialista Ha­záért Érdemrenddel, a Mun­ka Érdemrend arany fokoza­tával, a Szocialista Magyaror­szágért Érdemrenddel ismer­ték el. Országgyűlési bizottság Az agrárgazdaság fejlesztéséről Az Országgyűlés mezőgazda- sági bizottsága — Cselőtei Lász­ló (Pest megye 2. vk.) elnök­letével — kedden a MÉM-ben ülést tartott. A testület Váncsa Jenő mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter és Kovács Antal államtitkár, az Orszá­gos Vízügyi Hivatal elnöke tájékoztatója alapján elemezte a mezőgazdaság és a vízgaz­dálkodás helyzetét, megvitatta a mezőgazdasági termelésben és az értékesítésben mutatko­zó gondokat' és megtárgyalta az agrárgazdaság fejlesztésével kapcsolatos előirányzatokat, elképzeléseket. A bizottság megvitatta az idei munkaprogramját is. A bizottsági ülésen felszólalt többek között dr. Fodor István (Pest megye 15. vk). Az ülésen részt vett Cser- venka Ferencné (Pest megye 4. vk.), az Országgyűlés alel- nöke. Égetni való mindenütt akad TŐzből születnek forintjaik A környezetvédelem sajnos ma még sok iparvállalat szá­mára inkább ijesztő, mint vonzó kifejezés. Hiszen kit a víz, kit a levegő szennyezé­séért marasztalnak el rend­szeresen, s bizony közel sem biztos, hogy a sokadik, ma­gas összegű bírság kifizetése után majd telik lég-, vagy szennyvíztisztító, szemétégető berendezésre. Nem csoda hát, hogy nagy érdeklődést keltett tavaly a Pestvidéki Gépgyár új termé­ke, a veszélyes hulladékok égetésére alkalmas berende­zés, amelyet kapacitásához, hasznosságához viszonyítva aránylag elérhető áron, más­fél millió forintért hoztak forgalomba. Fövényesi Ervin­nel, a Pestvidéki Gépgyár vezérigazgatójával arról be­szélgettünk, hogy az új ter­mék mennyire váltotta be a i@gá!iap®dás szerint Korszerű kamatrendszer A Magyar Nemzeti Bank január 1-től korszerűsítette a gazdasági hitelezés hazai ka­matrendszerét. Az intézkedés lehetővé teszi, hogy a hazai hitelező bankok a korábbinál rugalmasabban kapcsolódja­nak be a finanszírozásba. t Játékgyártás - piac nélkül A vevők nem keresik a jobbat Naponta kezünkbe vesszük a körömkefét, de nyilván soha­sem gondolkodtunk azon, hogy e tárgy évtizedek óta nem változott küllemében. Amióta megjelentek, a műanyagból készült változatok, színben, fazonban egyformák, bár­mely kefegyárban, Buda­pesten, Debrecenben, Moson- magyaróvárott, vagy Monoron születtek is. Kefe persze többféle rendel­tetésű van, a háztartásban használatosoktól a műsza­kiakig, a kereslet is adott, ám kizárólag e termékből képtelen megélni a gyártó. Bizonyíték erre a Monori Kefe- és Játékgyár, mint az már a nevében is benne rejlik. Amióta él a gyermeki játék- ösztön — márpedig az egy­idős a társadalommal —, bá­bu, autó, kocka is kell. Nem volt tehát egészen elvetélt öt­let annak idején e cikkcsopor­tot választani, ám a monori ksfegyár 40 milliós beruhá­zási hitellel létrehozott nagy­kőrösi telephelyén mégsem jöttek be a számítások. Pon­tosabban nem úgy, ahogyan azt tervezték. Más megoldás gyakat, amelyeket vásárokon értékesítettek. Érdemes volt tehát alapozni a tapasztala­tokra, megkeresni a vállal­kozókat, akik most bedolgozó rendszerben készítenek játéko­kat. Ebből tavaly 2,5-3 millió forint bevétele volt a gyárnak. A gyárban tehát az egyik tevékenység kiegészíti a má­sikat, a fő profil azonban vál­tozatlanul a kefe. Ebből 3 és fél millió forint értékben ex­portra is jut Ausztriába és Hollandiába. Az olcsó a sláger — Lehet, hogy meglepő, de vevőink nem fizetik meg a jó minőséget — folytatja Korsós István. — Keresik az egy­szerű, fatestű keféket, lehető­leg lakkozás nélkül és minél olcsóbban. Nem mintha jobbat nem tudnánk adni... És ez egyben magyarázata is a vál­tozatlan küllemnek, a fantázia nélküli megjelenésnek. Természetesen, a gyárban készülnek piciny, és meglehe­tősen drága retusecsetek és jó minőségű műszaki kefék is. Próbálkoznak új rendeltetésű termék előállításával, modern forma bevezetésével, de ez még gyermekcipőben jár és meglehetősen behatároltak a lehetőségek is. Az elmozdulás­nak azonban mutatkoznak a jelei: az előrelépést eddig jó­szerével az érvényben lévő hivatalos szabvány akadályoz­ta. Bűvös körben Nehezíti a helyzetet, hogy a kefegyárak mindegyike — így a monori is — nagyon el­avult, ötvenesztendős gép­parkkal rendelkezik, fejlesz­tésre pedig semmi sem jut. A termelékenységet nem tud­ják fokozni, mert az eltávo­zottak keze munkáját nem pótolja a technika. Maradnak a szervezési intézkedések, ezek azonban véges tartalékot rej­tenek. Fazekas Eszter — Az akkori vezetők olyan volumenű játékgyártásra ren­dezkedtek be Nagykőrösön, amekkorát a piac nem tudott felvenni — vélekedik Korsós István, a Monori Kefe- és Játékgyár műszaki igazgató- helyettese. — Kénytelenek voltunk más megoldás után nézni, értelmes elfoglaltságot, gazdaságos terméket keresni a nagykőrösieknek. Ekkor hoz­tuk létre a Budapesti Bútor­ipari Vállalattal azt a gazda­sági társaságot, amelynek ke­retében a BUBJV egri gyárá­nak szállítunk bútoralkat­részeket. Ezt minden gond nélkül vállalhattuk, hiszen az üzemet szerencsére nem spe- C’ális. hanem általános ren­deltetésű fainari génekkel ren­dezték be. Az együttműködés eredményes volt, az idén 40 millió forint értékű meg­állapodást kötöttünk. E. kapcsolat — közvetve — a játékgyártásban is segített. Nagykőrösön, de a környéken sem volt hagyománya a fa­kocka készítésének, a Bükk lábánál azonban igen. Az Eger melletti Novajon ügyes mes­terek már régen is készítettek Iából különféle használati tár­A MNB-ben elmondották: a korszerűsített kamatrend­szer már megfelel a jövőben kiteljesedő kétszintű bank- rendszer — amelyben a köz­ponti bank mellett hitelinté­zetek, üzleti bankok stb. tevé­kenykednek — követelmé­nyeinek. A _ továbbfejlesztett rendszerben a Magyar Nemzeti Bank által eddig kötelezően előírt kamatok helyett — bi­zonyos keretek között — a hitelező bankok önállóan ala­kíthatják a hazai partnereik­nek nyújtott kölcsönök kama­tait. Ennek kereteit a jegy­bank közvetve, a pénzintéze­teknek nyújtott kölcsönök kamataival, az úgynevezett refinanszírozási kamatokkal szabja meg. Mivel a hitelforrások korlá­tozottak, jelenleg még nincs lehetőség arra, hogy a kama­tok teljesen szabadon, a ke­reslet-kínálat alakulásának megfelelően mozoghassanak. Ezért átmenetileg szükségessé vált, hogy a Magyar Nemzeti Bank megszabja a finansziro- zási hitelek kamatától való eltérés mértékét. Az idén a kamatrés másfél százalék, ami azt jélenti, hogy a hite­lező bankok által nyújtott kölcsönök átlagos kamatának egy év alatt másfél százalék- ponttal meg kell haladnia a jegybanki kamatlábat. hozzá fűzött reményeket s mi­lyen szerepet szánnak neki a következő esztendők termelé­sében. Ha áruval ellentételezik — A hulladékégető gyártá­sára az ösztönzött bennünket, hogy hasonló termékeink, az olaj- és gázégők, a termoge- nerátorok iránt az utóbbi időben csökkent a kereslet. Üj gyártmányt keresve buk­kantunk egy osztrák cég kí­nálatában az égetőre. A szer­ződés szerint az injektorért kell valutával fizetnünk, a gyártási jogot egyébként meg­vásároltuk. A fáradt olaj, fes­ték, hígító, éghető műanyag és gumiszármazékok környe­zetszennyezéstől mentes eltü­zelésére s a termelt hő hasz­nosítására alkalmas szerkezet­ből tavaly legyártottuk a nullszériát, s tíz már gazdára is talált. Kilencet a MÁV vásárolt meg. — Milyen keresletre szá­mítanak ebben az évben? — Előreláthatólag a hazai piac húsz-harminc készüléket igényel majd. Az érdeklődést természetesen propagandával is igyekszünk növelnn Az el­ső negyedévre. ismét szim­póziumot tervezünk, ahol szé­les körben megismertethetjük a meghívottakkal az új ter­mék előnyeit. — Ha esetleg a vártnál na­gyobb sikert érnek el, s több megrendelés érkezik, ki tud- ják-e elégíteni a keresletet? — A nagyobb mennyiség gyártásának csak egyetlen akadálya van, hogy korláto­zott importkeretünkből nem tudunk bármennyi injektort vásárolni. Éppen ezért sürgős gazdasági célként tűztük ma­gunk elé, hogy megtaláljuk az áruval való ellentételezés lehetőségét. A tárgyalások osztrák partnereinkkel jól ha­ladnak, reméljük, sikerül olyan megállapodást kötni előbb-utóbb, amely mindket­tőnk érdekeinek megfelel. A tennék kilátásai jók — Vannak-e újabb elképze­léseik a környezetvédelmi be­rendezések gyártásának fej­lesztésére? — Tavaly még egy hasonló géppel jelentkeztünk a pia­con, a nagybálás szalmaége- tővel. A gabonatermelők a körbálákkal nem tudnak mit kezdeni, s az égetővel fej­lesztett meleg víz vagy forró levegő sokféle célra haszno­sítható. Bízunk benne, hogy az idén ez a termékünk is is­mertté válik a hazai mező- gazdasági szövetkezetek köré­ben. — Melyik terméküket tud­ják továbbfejleszteni? A veszélyeshulladék-égető fejlesztésében az Országos Környezet- és Természetvé­delmi Hivatallal folytatott tárgyalásaink alapján' már megkezdtük a kísérleteket az égetőíéri anyagok optimális keverési arányának kidolgo­zására, amely lehetővé tenné az égetőben további veszélyes hulladékok megsemmisítését is. Az OKTH kutatóintézete méri a távozó füstgázok mér­gező hatását, értékeli a kísér­leteket. Az OKTH-val műsza­ki együttműködési szerződés­ben fektetjük' le a környezet- védelemért folyó közös mun­kálkodásunk alapjait. Távlati­lag még az is elképzelhető, hogy minden veszélyes hulla­dékgyűjtő . telepet felszere­lünk az égetőberendezéssel. Elegendő megrendelésük van — A profilbővítés, a ter­mékszerkezet átalakítása már fél siker. Érezhetővé válik-e a piachoz való gyors alkal­mazkodás eredménye az elkö­vetkező években? — Az átalakulás természe­tesen nemcsak sikerrel, hanem kudarcokkal is jár. Nyilván nem beszélünk mindazokról a termékekről, amelyek gyár­tásával hiába kísérleteztünk. Szívesen említem meg azon­ban a biharkeresztesi gyár­egységünket, amelyet két éve vásároltunk, súlyos adósság- terhet vállalva. Az új egység beváltotta a hozzá fűzött re­ményeket, s a hetedik ötéves tervidőszakban közel három­szorosára szeretnénk ott fel­futtatni a termelést. De más szempontból is biztosítottnak látjuk a további gazdasági eredményeinket: a KGST megrendelései mintegy 15 százalékkal magasabbak az előző évinél, s az idén úgy néz ki, hogy a tőkés expor­tunk is felülmúlja a várako­zást. Hagyományos termé­keink mellett új típusok soro­zatgyártását is megkezdjük s a profilbővítés jegyében gyár­tási kooperációt alakítottunk ki egy- NSZK-beli céggel. Mindezv reméljük, elegendő lesz ahhoz, hogy gyárunk dol­gozói a jövőben is elégedettek lehessenek. Márványi Ágnes Arcok a mezőgazdaságból A kerítés nem választóvonal ő is csak olyan lenne, mint a partra vetett hal. Szívesen so­rolja viszont a terveket, el­képzeléseket. Növekvő export Hogy milyen ember Varga Tibor? Hát olyan, mint sok más. Egy­be» azonban mégis különbözik a nagy átlagtól, éspedig abban, hogy feltétlenül megbízható. Ezért is választották meg három évvel ezelőtt a kerepestarcsai Szilasmenti Tsz ellenőrző bizottsága függetlenített elnökének. A tagság — mint a szövetkezet dolgozói közül többen is megerősítették — nem csalódott benne. Személyében olyan ember került a fontos bizalmi funkcióba, aki maga is ringatta a születendő szövetkezetek bölcsőjét. A közös megalakításáért járt-kelt, agitált a Cinkotán született, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem oklevelét zsebében tudó mezőgazdász. Fegyelemre nevelték Ám nemcsak másokat akart megnyerni, hanem példájával vonzotta a többieket is. Ä tsz- szervezés után Hányban dol­gozott két esztendeig, nyolc esztendőt pedig a járási ta­nács apparátusában töltött. Jelenlegi munkahelyén 1967 óta dolgozik, illetve a közös gaz­daság elődjében, a kistarcsai tsz-ben volt főmezőgazdász. A kisebb üzemek egyesülésével alakult ki a Szilasmenti tsz, így lett ő is a nagyobb gazda­ság tagja. — Igazi munkáskörnyezet­ben nevelkedtem Cinkotán. Édesapám kőműves volt — mondja az ellenőrző bizottság elnöke. — A kerítésszomszé­dok egymás szeme villanásá­ból olvastak. Fegyelemre ne­velő életet éltünk. A rendet a családfő szabta meg nálunk. Két ruhánk volt, az egyiket viseltük, a másik a kötélen száradt. A háború esztendeiből a bombázásokra, az ívóhelye.k- re, a könnyekre, a nélkülözé­sekre emlékszik. Lehet, hogy éppen ebben a vérzivataros időszakban ivódott génjeibe az élet iránti szeretet, és ezért is lett mezőgazdász. Mert -ki vonná kétségbe a természet ama törvényét, hogy a tél után ismét kizöldül a határ? A há­ború után is új élet kezdődött a romokon, s ennek ő is ré­szese akart lenni. Vaítaemberek nélkül — Kicsi voltam a nagyok között, de amit a családi kör­nyezetemből hoztam, jó lec­ke volt. Figyeltek rám és én is figyeltem mindenkire. A háború után olyan időket él­tünk, amikor mindenki ta­nulni akart és tanítani. Fele­lősséget éreztünk egymás és az ország sorsa iránt. Ez az elkötelezettség most is munkál benne. Szűkebb és tágabb értelemben' egyaránt. A közös gazdaság sorsa az ő legfontosabb személyes ügye. És ezért, ha kell — szeren­Főleg üveggyárak galvánüzemek részére gyártják az úgynevezett Fibrisz körkeféket. Ezeket a csi- szolószerszámokat még ma is ké­zi munkával készítik. Kékedi Gyuláné (képünkön) hosszú évek óta végzi ezt a nagy szakértel­met kívánó munkát. Hancsovszki János felvétel« csére elég ritkán — ( vitába száll a gazdaság vezetőségé­vel is. Mindig pontosan tudja, hányadán állnak. Hol, mit rontottak el, mely ágazatot érdemes fejleszteni* mennyi lesz az árbevétel, a nyereség és mire futja abból. — Az már tény, hogy a múlt esztendőt jól zárta a szö­vetkezet. És ezt az adatok is alátámasztják. Az árbevétel .az előzetes számítások szerint —- mert hogy a végleges február 28-ra, a zárszámadásra lesz kész—1,2 milliárd körül ala­kul. a nyereség pedig megha­ladja a 60 millió forintot. Az egy dolgozóra jutó éves átlag- kereset eléri a 72 ezer forin­tot. Ha az élen járó gazdasá­gok adatait vesszük figyelem­be, a mi mutatóinkkal a kö­zépmezőnyben helyezkedünk el. Tehát még van javítaniva­lónk. Bár igaz, hogy az 1984. évihez hasonló eredményt mint­egy 600-zal kevesebb dolgozó­val értük el 1985-ben. Ez egy­értelmű hatékonyságnöveke­dést mutat. Hogy a vattaemberektől megszabadultak, abban része van az ellenőrző bizottság el­nökének is. Bár amikor az ő személyes érdemeit sorolnám, elhárítja magától a dicséretet. Mondván, munkatársai, a szö­vetkezet vezetőinek megértő segítsége nélkül egymagában — Még 1948-ban hozzákezd- tünk az aromaüzem bővítésé­hez, ami ez évben kerül át­adásra, A 100 millió forintos beruházással tovább stabili­zálódik a szövetkezet gazdál­kodása. Mert a hagyományos Szilas-termékek, a különféle tészták, ételízesítők, gyógy- cseppek mellett az aroma is jól értékesíthető és nemcsak bel-, hanem külföldön is. Enr nek megfelelően alakítjuk át a vetésszerkezetünket. Eddig ugyanis 1500 hektáron termel­tünk illóolajat adó gyógynö­vényeket, most 2000 hektárra növeljük a területet. Ez is ja­vítja majd valamelyest az alaptevékenység, a növényter­mesztés gazdaságosságát. Ugyanakkor a feldolgozóüze­münk részére helyben megter­melt .alapanyag csökkenti a szállítási költségeket, növeli a feldolgozás biztonságát. A Szilas-termékek nemcsak belföldön, hanem határainkon túl is jó! ismertek. A drogok, az illóolajok exportja tavaly is mintegy 1,3 millió dollárt hozott az országnak. A gazda­ságban meghonosodott egyéves konyhaköménnyel importot helyettesítenek, sőt jut belőle exportra is. Jó munkájukat dicséri a tavalyi OMÉK-on elnyert gyógynövénytermeszté- si nagydíj is. Bóna Zoltán Elhunyt Péteri István Mély fájdalommal tudatjuk, hogy Péteri István elvtárs, a munkásmozgalom régi harcosa, a Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság nyugalmazott általános elnökhelyettese, hosz- Bzantartó betegség, után elhunyt. Péteri István elvtárs temetése február 11-én, kedden 14.00 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai, volt munkatár­sai 13.30 órától róhatják le kegyeletüket a temető díszravata­lozójában. Az MSZMP Központi Bizottsága, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, a Textilipari Dolgozók Szakszervezete

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom