Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-05 / 30. szám
PEST Mf-Vl'E. 1986. FEBRUAR 5., SZERDA Amit a fűid művelői tehetnek Gázprogram önköltségi áron Valamikor a földesúr kénye-kcdvén, belátásán múlott, hogyan éltek a birtokon és környékén az emberek. Ma, a gyökeresen megváltozott körülmények között is megvan a termőföld használóinak a különleges szerepe: nemcsak munkát, megélhetést adva gazdálkodnak, hanem segítik a települések fejlődését is. Főleg ott szembetűnő ez, ahol hiányoznak a tőkeerős vállalatok, a tekintélyes ipari háttér. Mint például Ráckevén. Láthatatlanul... Aki belelapoz a hosszú évek során felgyűlt irathalmazba, az együttműködés ilyenképpen is tárgyiasult eredményeibe, az nem biztos, hogy megérti, felfogja, hogy miről is van szó valójában. Mert pontokba szedett, körültekintő hivatali nyelven megfogalmazott tennivalókat lát, s kimutatásokat arról: ki, mit csinál (t) s milyen értékben. Mindez többet mondhat azoknak, akik naponta élvezik áldásait. Vagy még azoknak sem? Nem valószínű ugyanis, hogy aki például megpihen egy pádon, kiviszi a gyermekét valamelyik. játszótérre, vagy aki éppen az öregek napközijében tölti szívesen az idejét, azt mormolná magában: e'z.t a tsz-nek is köszönhetem. Pedig ezekhez a dolgokhoz és még sok máshoz is köze van az Aranykalász Tsz-nek. — Az együttműködésünk annyira sokoldalú, hogy hirtelenjében nehéz rendszerbe foglalni — mondja Raffay Béla. a ráckevei városi jogú nagyközségi tanács elnöke. — A termelőszövetkezet egyaránt támogatja a település gazdasági, kulturális fejlődéfiskola meg szociális otthon Szolgáltatnak és termelnek Ahányszor csak Bahasról hall az ember, elsőként mindig a nyomda jut eszébe. Annak idején nagy elismerést hozott építőjének, a dabasi Építőipari és Költségvetési Üzemnek, amely azóta is sokat tesz a városi jogú nagyközség és környékének szépítéséért. Nincs bekötve — Milyen feladatok várnak ebben az esztendőben az üzemre? — fordulok Vörös Ferenc üzemvezetőhöz. — Mivel tavaly munkáiníkat a megszokott rendben végeztük — mintegy nyolcvanmillió forintos termelési értéket állítottunk elő —, mindössze két áthúzódó beruházásunk van. Az egyik, a nyolc tantermes dabasi iskola. Még huszonkét millió forint értékű munka van hátra: szerelés, festés, kerítés, térburkolat elkészítése. Az iskolát augusztus 20-án adjuk át. — S a másik beruházás? — Az ócsai szociális otthon, amely ötven személyes szárny- épülettel bővül. Átadása — program szerint — február végén lesz. Maximális elismeréssel adózunk a nagyközségi tanácsnak azokért az erőfeszítésekért, amelyeket a dabasi III. kerületi iskola és a szociális otthon befejezéséhez szükséges anyagiak előteremtéséért tesznek. — Hogyan halad az állami lakások fűtésének átállítása gázra? — Dabason kétszázhuszon- két állami, lakás van. Huszonkettőt eleve gázfűtésre építettünk, míg száznak a fűtését korszerűsítik. Ebből az idén ötvenhat lakásba kívánjuk bevezetni a gázt. Nagyon nehezen indultunk. Részben pénzügyi, részben pedig engedélyezési problémák miatt. Szomorú az, hogy mind ez ideig nincs bekötve negyven lakás, amelyekben tavaly már kiépítettük a vezetéket. Ugyanakkor az ott lakóknak nincs lehetőségük fűtőanyag tárolására. Rossz utak — Mi a helyzet a tanácsi lakások korszerűsítésével? — A rendelkezésre álló ösz- szeg nagy része a gázbekötésekre elegendő. Sor kerül azonban két lakás részleges felújítására, és befejezzük az áthúzódókat. Rendbe kell hoznunk még műemléki lakásokat is. A tanácsnak sikerült januárban átmeneti otthonokat biztosítani az ott élők számára a tatarozás idejére. — A Gelka leromlott állapotban levő épülete is műemlék jellegű. Ezzel mi lesz? — Üj szolgáltatóházat építünk, a tanács és a pártbizottság között levő területen. Az altalaj miatt rendkívül nehéz körülmények között ' dolgozunk. Mégis bízunk abban, hogy a nyár közepére készen lesz. Szívesen vállalnánk még szerepet a gimnázium építésében, a rendelőintézet és a szociális otthon bővítésében, valamint a gyógyszertár és a tatárszentgyörgyi tornaterem kivitelezésében. Ezenkívül rendelkezünk még 20 millió forintos szabad kapacitással. Erre felhívásokat bocsátottunk ki azoknak a partnereinknek, akikkel eddig kapcsolatunk volt. Megfelelő géplánccal rendelkezünk új típusú, olcsó szerkezetű útépítési technológiához-. Végzünk akvabitos ne- hézlemez-szigetelést, lágy fedésű tetőfelújítást öt év garanciával, Még sok olyan dologgal foglalkozunk, amik az úgynevezett több lábon álló üzem stabilitását biztosítják. Minőségi csere — Javult-e a szemétszállítás helyzete Dabason? — Hadd szóljak erről bővebben. Párt- és kormányhatározat van arra, hogy a városokban és a városi jogú nagyközségekben a tervciklus végére az alapellátást — így a szemét elszállítását is — biztosítani kell. Nagy gond azon- bans hogy az úthálózat mintegy húsz százalékának minősége ezt nehezíti. Akadnak olyan utcák, mint például az I. kerületi, a Petőfi utca, ahová az év nagy részében nem tudnak bemenni a kocsik. A tanács döntésétől és a lakosság pénzügyi támogatásától függ a változás. Vennes Aranka sét és sportcélokra is áldoz. Az anyagi segítség és a községért végzett különböző munkák értéke évente 8—9 millió forintra rúg. A legutóbbi, 1984-ben kötött megállapodás értelmében szükség szerint, de legalább félévente találkozunk: értékeljük a munkát és sorra vesszük a tennivalókat. Két héttel ezelőtt például a tanács VII. ötéves tervi koncepciójáról és az idei fejlesztési elképzelésekről tájékoztattuk a tsz vezetőit. Ennek alapján eldönthetik, hogy milyen feladatokból tudnak részt vállalni. Az arányok Raffay Béla nem túlzott, amikor rendkívül szerteágazó együttműködésről beszélt. E cikk keretei nem engedik meg a támogatás megannyi formájának felsorolását, csupán néhány jellemző vonást emelhetünk ki. A tsz önköltségi áron vállalta a gázprogram kivitelezését, a gerincvezeték lefektetését. Részt vett az öregek napközi otthonának, a különböző gyermekintézmér nyéknek az építésében, bővítésében, karbantartásában, az utóbbiak működését pénzzel, társadalmi munkával, eszközök, játékok ajándékozásával, kirándulások szervezésével segíti. Az utóbbi években tíz játszóteret alakítottak ki, amelyeket a szocialista brigádok gondoznak, csakúgy, mint a saját telepítésű parkerdőket.. A tsz támogatja a háztáji és kisegítő gazdaságokat, fontos a szerepe a lakosság ellátásában. Makádon művelődési házat működtet, a tanáccsal közösen tartja fenn a ráckevei művelődési házat és a tűzoltó-egyesületet. Jelentős Borászok lesznek A nagyüzemi szőlőtermelés elterjedése miatt, gazdasági szükségszerűségből, 85 éve kezdődött meg a szervezett borászképzés hazánkban, a borospincéiről híres Budafokon. Az egykori budafoki pincemesteri tanfolyam helyén jelenleg a Sós István Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetben oktatják a borkészítés csínjait. Az ország minden tájáról jönnek ide tanulók, akik az elméleti képzés mellett az iskola saját szőlőterületén, saját tanpincéjében, illetve a Pest Megyei Pincegazdaságnál, a Hungarovinnél és az Ágkernél szereznek gyakorlati tapasztalatokat. Fest megye tartja a teljesítményi It tejellátás jó msrsd A tejipar felvásárlása tavaly csökkent az egy évvel korábbihoz képest; 3 százalékkal kevesebb alapanyagot kaptak a mezőgazdasági termelőktől. Ennek ellenére az üzemek a lakosság igényeit tejből és tejtermékből változatlan színvonalon ki tudták elégíteni a termékszerkezet ésszerű átalakításával. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok kínálata egyaránt csökkent — az állami gazdaságoké valamivel mérsékeltebben —, míg a kistermelők 5,8 millió literrel, mintegy másfél százalékkal fokozták a tejértékekítést, ami viszont kedvező fejleménynek számít. A megyék közül Pest megye is elérte az egy évvel korábbi teljesítményt. A termelőszövetkezetek közül a Győr-Sopron és Pest megyeiek termeltek és értékesítettek tavaly több tejet, mint 1984-ben, A tej 84 százalékát a tejipari vállalatok, 16 százalékát pedig a termelőszövetkezeti tejüzeme!« vásárolták fel. A tejipari szakemberek arra számítanak, hogy mivel idén a termelők érdekeltsége a korábbinál nagyobb, fokozatosan javulnak majd a teljesítmények. töanyagiakkal támogatja nagyközség verseny- és megsportját. Mint említettük, a lista korántsem teljes. Az együttműködés nem egyirányú utca: a tanácsnak is vannak kötelezettségei. Képviseletet biztosít testületéiben a tsz dolgozóinak, a tanácsülésekre rendszeresen meghív egy-egy szocialista brigádot. Segíti a közös gazdaság munkaerőgondjainak megoldását. Megfelelő térítés ellenében vevőkijelölési jogot ad OTP-lakásokra. A tanács elhelyezi a tsz-dolgozók gyermekeit az óvodában, bölcsődében. Rendelkezésre bocsátja helyiségeit különböző rendezvények céljaira, a művelődési intézmények, az óvodák, iskolák igény szerint műsorokat adnak. A tanács rendeletéiről, a községet érintő fontosabb kérdésekről tájékoztatja a szövetkezetei és a tsz lapjában közzéteszi a közreműködésre számot tartó információkat. És még lehetne sorolni... « A fentiekből azért látszik, hogy más lehetőségei vannak a termelőszövetkezetnek, mint a tanácsnak. A tanács segítsége nem jelent annyit a ,tsz életében, mint megfordítva. Az arányok nyilvánvalóak. A kérdés: meddig mehet el a tsz? A mérték — Az Aranykalász Tsz a legnagyobb gazdasági egység a környéken — mondja Balogh Lászlóné, a tsz jogi, igazgatási osztályának helyettes vezetője. — Csaknem kétezren dolgoznak nálunk, s több mint 500 nyugdíjasunk van. Akik itt laknak Ráckevén, a gyerekeik, unokáik itt járnak bölcsődébe, óvodába, iskolába. Ha a gyermekintézményeket segítjük, az ő életük lesz jobb. Ugyanez a helyzet akkor, ha támogatjuk a különböző beruházások megvalósítását, hozzájárulunk a lakosság ellátásához, vagy ha környezetvédelmi akciókat szervezünk. A tsz és a falu fejlődése közös érdek. Ebben a tanács az összekötő láncszem. Szövetkezetünkből 12 tanácstag került ki a legutóbbi választások során, az elnökhelyettesünk tagja a végrehajtó bizottságnak. Az együttműködés, a község segítése mindebből táplálkozik. — A gazdasági eredményektől függ, hogy a jövőben mennyit adhatunk, mindenesetre a támogatás mostani mértékét továbbra is tartani akarjuk — teszi hozzá Urögi Lászlóné főkönyvelő. K. L. Kertészeti Egyetem Liszt a mérlegen A Kertészeti Egyetem gépér széti tanszéke alkalmazott kutatásokat végez üzemek, gazdaságok megbízásából, Munkatársai nemcsak az új gépek, berendezések, műszerek terveit készítik el, hanem esetenként a mintapéldányok kivitelezésére is vállalkoznak. Évente mintegy 6 millió forint értékben vállalnak el külső megbízásokat, s ezek teljesítésével a gazdálkodási gyakorlatot segítik, többnyire a költségek ‘csökkentésében. Az egyetemen új módszert dolgoznak ki a szőlő automatizált átvételére. Az egyre jobban terjedő részesművelés is szükségessé teszi, hogy tömeg és cukorfok szerint vegyék át a termést, éspedig úgy, hogy egyúttal pontos nyilvántartásba vegyék a szőlőt behozó nevét, az átadás időpontját és például a tétel cukorfokát is. Az adatokat számítógép segítségével rögzítik, és így pontos mérések alapján számolhatják el a teljesítményeket. A malomipar megrendelésére a kilós liszt automatikus mérésére új berendezést dolgoztak ki, amely önműködően ellenőrzi a súlyértékek alakulását és nyilvántartja az aznapi teljesítmé- .nyeket is. A Vetőmag Vállalat munkáját könnyíti meg a szintén önműködő készülék, amely kis tételeket, néhány grammos mennyiségeket is mér, és nagy pontossággal adagolhatják ezzel a vetőmagvakat a csomagolás- során. Az új berendezéseket a megrendelőknél felszerelték és ■üzemszerűen alkalmazzák, i Exportálnak is Több sörárpa A sörárpatermesztésj társasághoz tartozó gazdaságok az idén a tervek szerint 50 ezer tonnával több árpát adnak a söripar három hazai gyárának, ezen felül az exportot is jelentős mértékben akarják fokozni. A megnövekedett sörgyári igényeket papíron a termeltetési szerződésekbe foglaltakkal már január közepéig sikerült fedezniük. Eddig mint-, egy 35 ezer hektárra szerződtek és összesen 130 ezer tonna sörárpa átvételére kötötték meg az egyezséget a partnerek. A kivitel bővítésére más növények termesztéséhez is hozzáfognak, egyebek között kölest és fénymagot termelnek, szintén exportra. Az új növények korszerű termesztési módjának elsajátítására a rendszerközpont a taggazdaságok szakmai vezetőinek tanfolyamot szervez. A hűtőipar idei tervei Konyhakészen fogyasztva A magyar hűtőipar az idén belföldön a megszokott ellátást ígéri mélyhűtött gyártmányaiból. Az elmúlt évihez képest 9-10 százalékkal növeli konvertibilis exportját. Az üzemek több mint 90 ézer tonna terméket adnák. Gulyás Béla, a Magyar Hűtőipari Vállalat vezérigazgatója elmondotta: a vállalat tíz gyárában,' hűtőházában mintegy 30 féle árut állítanak elő, termékeik felét, külföldön értékesítik. Tervezett árbevételük az idén valamivel meghaladja a 3,5 milliárd forintot. ,A hűtőipar gyárainak több, mint ötven bázisgazdasága van. Szoros a kapcsolatuk a zöldséget és gyümölcsöt termesztő rendszerekkel, s egyre több háztáji termelő áruja jut el a hűtőiparhoz. Ilyen például a többihez képest kisebb mennyiségben igényelt, ám jó exportcikknek számító zöld spárga, francia borsó, póréhagyma és a mini kukorica. A hűtőipar legnagyobb mennyiségben az idén is zöldségféléket vásárol fel. Árujának 80 százalékát ezek teszik ki. A gyümölcsök 17 százalékban részesednek a termelésből. Javában tart a szerződések kötése: a gyárak ebben önállóan tevékenykednek, Segítik a termelőket a vetőmagok, a növényvédő szerek és a műtrágyák beszerzésében is. Tizenöt éve . annak, hogy' közvetlen exportot bonyolít le a magyar hűtőipar, s jelenleg 25 országba szállít. Legnagyobb vevőjük az NSZK, ahova egyebek mellett nagyobb mennyiségben adnak el zöldborsót, csemege kukoricát és bogyós gyümölcsöt. A skandináv országok is megrendelőik közé tartoznak. Továbbá Kuvaitba, az Egyesült Arab Emirátusokba és Japánba is szállítanak. A legújabb vevőjük — gyorsfagyasztott málnára — egyesült államokbeli és, kanadai cégek. Számos új terméküket külföldi ízlés .szerint gyártják, éspedig az üzemekben meghirdetett újítási verseny révén kialakított hazai gépsorokon, ilyen a csepeli gyárukban működő pizzakészítő gépsor, 'amellyel 200 ezer dollár megtakarítást értek el. : A magyar hűtőipar termékeinek mintegy a fele a hazai fogyasztókhoz jut el. Az áruk jórésze a jobban felszerelt városi és a megfelelő hűtve tároló pultokkal rendelkező szövetkezeti boltokba kerül. A múlt hét végén ta- nácsülést tartottak Gyálon. S bár a testület tagjai ez alkalommal is munkaértekezletre ültek össze, melynek pontosan meghatározott' napirendje volt, ünnepi hangulatban teltek az első percek. Nem véletlenül. Fontos eseménysorozat végéről adhattak számot a megjelentek, hiszen befejezték a településfejlesztési hozzájárulás melletti agitációs-szervező munkát, amelynek eredményeként Gyálon is elfogadták a tehót. E bejelentés mögött hosszú út állt, amelynek első szakaszát bizony bukdácsolva tették meg a tisztségviselők. Első nekifutásra ugyanis kudarcot vallott a próbálkozás, a nagyközség lakosai elutasították a közös anyagi teherviselésben való részvételt. A helyi tanács dolgozói azonban nem nyugodtak bele a nemleges válaszba, elemezni kezdték az okait. Ennek végeredménye egyértelmű volt: nem kellő átgondoltsággal kezdtek hozzá a szervezéshez. -Hol volt a hiba? Mindenekelőtt ott, hogy nem vették eléggé figyelembe a helyi sajátosságokat. Visszaküldendő kérdőíveken szavaztatták meg a lakosságot, holott a gyáliak döntő többsége a fővárosban dolgozik, reggeltől gyakran késő estig lakóhelyétől távol tölti napját, s örül, amikor hazaér, nemhogy még késő este papírívekkel szaladgáljon a postaládához. A visszaérkezett szavazóiéESTI DISPUTÁK pok kis száma, állapította még a tanács, nem biztos, hogy nemleges válaszokat takar. Ekkor döntöttek a személyes beszélgetés mellett. Igazuk lett, hiszen a családok többsége örömmel fogadta az este bekopogtató tanácstagot. Igaz, a beszélgetések során nemcsak a településfejlesztési hozzájárulásról esett szó, hanem főként a családokat érintő községi örömökről és gondokról. M; tetszik, s mi nem a gyáliáknak, milyen fejlesztéseket szeretnének, mivel elégedettek, s mivel nem? A disputák elsősorban erről folytak, a legtöbb helyen baráti hangnemben. Gyálon végül is a lakosság több mint 60 százaléka igent mondott a tehóra. A tanács azonban ez igazi nyereségnek mégsem a teho révén befolyó hárommillió forintot tartja — amelyből egyébként a felsőpakonyi iskolát szeretnék bővíteni, a nagyközségben pedig utakat és járdákat építeni —, hanem a kötetlen párbeszédet. JPbből ugyanis kiderült, hogy bár a lakosok döntő többsége napjaik jó részét a nagyközségtől távol tölti, lakóhelyének jelene és jövője mégsem' hagyja közömbösen. Eredményeket méltányló, dicsérő és jogosan kritikus véleményeket egyaránt hallhattak a lakásokba bekopogtató tanácstagok, akiknek jövőbeni munkáját alapvetően befolyásolják e családi vélemények. H. J.
