Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-01 / 27. szám

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A VI. ötéves tervidőszakban tovább erő­södtek a szocialista társadalom műszaki és gazdasági alapjai, gyarapodott a nemzeti va­gyon. A lakosság jövedelme és fogyasztása emelkedett, élétkörülményei javultak. A népgazdaság egyensúlyi helyzete az időszak folyamán kedvezőbb lett, ezen belül a kül­gazdasági egyensúly lényegesen javult. A külkereskedelmi mérleg az 1980. évi jelentős passzívummal szemben 1985-ben mind rubel, mind nem rubel elszámolásokban aktívum­mal zárult. Ezt a társadalmi termelés haté­konyságának némi javulása, valamint a nemzeti jövedelem növekedése mellett a bel­földi felhasználás visszafogása tette lehetővé. Az ötéves terv a nemzeti jövedelem 14—17 százalékos növelését irányozta elő. Az éves tervek, a külső és a belső feltételek változása miatt, mérsékeltebb növekedési ütemet tűz­tek ki célul. 1985-ben a nemzeti jövedelem kb. 840 milliárd forint volt, volumenben 7 százalékkal több az 1980. évinél és kb. 1 szá­zalékkal kevesebb, mint 1984-ben. Az előző évitől legnagyobb mértékben a mezőgazdaság és az építőipar termelése maradt el. A bruttó nemzeti termék volumene öt év alatt 9 szá­zalékkal emelkedett. A külgazdasági egyensúlyt nehezebb kö­rülmények között kellett javítani, mint ami­lyenek a. terv jóváhagyásakor előre láthatók voltak. A tervidőszak folyamán eszközölt in­tézkedések és a gazdálkodó szervek erőfeszí­tései eredményeképpen 1982-itől a külgazda­sági kapcsolatok minden évben kiviteli több­lettel zárultaik. Az 1985. évi kiviteli többlet a tervezettnél és az előző évinél is kisebb, mintegy 22 milliárd forint lett. A belföldi felhasználás, azaz a fogyasztás és felhalmozás együttes volumene 1985-ben mintegy 4 százalékkal kevesebb volt az öt évvel korábbinál, és megközelítette az 1984. évi szintet. 1985-ben az egy lakosra jutó reáljövede­lem 7—8 százalékkal volt magasabb az 1980. évinél. A reálbér csökkenése 1985-ben meg­állt, és színvonala mintegy 5 százalékkal ala­csonyabb volt az öt évvel korábbinál. A reál- jövedelem emelkedése az egyéb munkajöve­delmek és különösen a társadalmi juttatások növekedéséből származott. A lakosság fo­gyasztása 1980-tól 1985-ig kb. 7 százalékkal emelkedett. Mind a reáljövedele-m, mind a fogyasztás növekedése lényegében megfelelt a tervezettnek. A felhalmozás 1985. évben sem emelkedett, s így öt év alatt a nettó felhalmozás volu­mene jelentősen, a bruttó felhalmozásé ki­sebb mértékben csökkent. A VI. ötéves terv időszakában az aktív keresőik száma folyamatosan csökkent, Öt év alatt 2,7 százalékkal. Az anyagi ágakban en­nél nagyobb. 4,9 százalék volt a létszám­csökkenés, míg a nem anyagi ágakban 7,2 százalékkal nőtt a keresők száma. Ezenkívül mérsékelte a munkaidőalapot a törvényes munkaidő csökkentése az ötnapos munkahét­re, majd több ágazatban a 40 órás munka­hétre való áttéréssel. A munkaidőalapot nö­veli« viszont a kiegészítő tevékenység terje­dése. A termelés növekedését a munkaterme­lékenység emelkedése biztosította, amely az anyagi ágakban öt év alatt mintegy 10 szá­zalékkal nőtt. A beruházások csökkenése miatt a népgaz­daság állóeszköz-állománya a nyolcvanas években évi átlagban mintegy. 4 százalékkal nőtt, lassabban, mint az előző ötéves terv­időszakban. A termelés ennél mérsékelteb­ben növekedett, így az állóeszközök kihasz­nálásának hatékonysága egészében romlott Emellett egyes, főleg feldolgozóipari ágaza­tokban — pl. a gépiparban, a vegyiparban, a könnyűiparban — javult az eszközkihasz- nálás. A tervidőszak elején a termelés anyaghá­nyada csökkent. 1985-ben azonban elérte az 1980. évi szintet. Az anyagfelhasználás ala­kulásában nagy szerepe volt az energiafel­használásinak. Az anyagi ágak energiafel­használása 1985-ben 3,8 százalékkal keve­sebb volt az öt évvel korábbinál. Az egység­nyi termelésre jutó energiafelhasználás kb. lé százalékkal csökkent. A népgazdaság összes energiafelhasználása, a lakosság, valamint a kommunális és egyéb nem anyagi ágazatok fogyasztásának növe­kedése miatt emelkedett, öt év alatt 5,1 szá­zalékkal. Az energiaforrásokon belül a ha­zai termelés aránya 1984-iig fokozódott, az importé csökkent. 1985-ben a rendkívül hideg tél miatt ismét nagyobb import vált szüksé­gessé. A termelés importigényessége mérséklő­dött, a termelés 1 százalékos növekedésére jutó importnövekedés a VI. ötéves tervidő­szakban kisebb volt, mint az előző öt évben. Az elmúlt öt évben a termelés szervezeté­ben és a gazdálkodó szervezetek tevékenysé­gében jelentős átalakulás ment végbe a ru­galmasabb alkalmazkodó képesség érdeké­ben. A valós igények kielégítésére emelkedett a kisvállalatok és egyéb kisebb termelő szer­vezetek száma, részben a meglevő nagy vál­lalatok egyes részlegeinek önállósulása út­ján. Üj típusú gazdasági szervezetek is létre­jöttek és növekedett a magánkisiparosok száma. Ezzel egyidejűleg a gazdálkodó szer­vezetek tevékenysége sokrétűbbé vált. Főleg a mezőgazdasági és az építőipari szervezetek végeztek növekvő arányban az alaptevékeny­ség mellett más munkát. A népgazdaságban létrehozott összes jöve­delem öt év alatt folyó áron több mint 40 százalékkal emelkedett.. A jövedelemnövek­mény négyötöde az árszínvonal emelkedésé­ből származott. A külkereskedelmi csereará­nyok romlása csökkentette a jövedelmeket. A bruttó munkajövedelmek növekedése egyenletesebb volt, mint a tiszta jövedelemé. A gazdasági szféra egészéből a költségvetés­be központosított jövedelem hányada emel­kedett. Az állami költségvetés egyensúlya 1984-ig javult, ez azonban 1985-ben nem folytatódott. A tervidőszak folyamán az állami szektor aránya valamelyest csökkent, a szövetkezeti szektoré emelkedett. Az időszak végén a nemzeti jövedelem 94—95 százalékát a szo­cialista szektor állította elő, ahol az aktív keresők mintegy 95 százaléka dolgozott. A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS FŐBB MUTATÓI 1985. év 1985. év 1934. év 1980. év %-ában °,0-ában Nemzeti jövedelem kb. 99 kb. 107 Belföldi felhasználás 99,5—100 96—97 Ipari termelés Országos építési­101 112 szerelési tevékenység 95 88 Mezőgazdasági ter­mékek termelése Egy lakosra jutó 94 112 a) reáljövedelem 101—101,5 107—108 Lakosság fogyasztása 101—101,5 107 1985. év 1981—1985. év összesen Szocialista szervek be­ruházása, milliárd Ft 190—191 kb. 935 Lakásépítés, 109 db 72,5 370 a) 1981—1985. évek átlaga az 1976—1980. évek átlagának százalékában. Az ipari termelés öt év alatt 12 százalék­kal, az utolsó évben 1 százalékkal nőtt. A VI. ötéves terv 19—22 százalékos növekedést irányzott elő. Az ipar nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása öt év alatt a bruttó ter­melésnél valamivel gyorsabban nőtt, de 1985-ben ez a cél nem valósult meg. Az ötéves terv céljainak megfelelően az ipari termékek értékesítésében emelkedett az export aránya. 1985-ben rubeLviszonylat- ban 38 százalékkal, nem rubelelszámolásban 14 százalékkal több ipari terméket expor­táltak, mint 1980-ban. 1985-ben azonban a rubelben elszámolt kivitel gyors növekedése mellett a konvertibilis valutákban elszámolt kivitel- csökkent. Ebben jelentős szerepe volt az élelmiszer-ipari termékkivitel visszaesé­sének. Belföldre az ipar öt év alatt 4 százalékkal növelte értékesítését. Ezen belül a lakosság­nak eladott termékek mennyisége 11—12 százalékkal, a beruházási célú és a termelő­felhasználást szolgáló értékesítés 4, illetve 1 százalékkal nőtt. Az ipar anyagellátása az ötéves tervidő­szak folyamán — az egyensúlyi követelmé­nyek elsőbbsége miatt — változó volt. 1985- ben a fokozódó , import a korábbiaknál jobb feltételeket biztosított a termelők számára. Energiagondok a szokatlanul hideg 1984/ 1985-ös tél folyamán akadályozták a ter­melést. Az egyes ipari ágazatok, szakágazatok fej­lődése differenciált volt. Az ipari termelés kb. kétharmadát képviselő szakágazatok ter­melése öt év alatt kisebb-nagyobb mérték­ben bővült, egyharmaduké nem változott vagy csökkent. A központi fejlesztési prog­ramok által felölelt területek többségénél a termelés fejlődési üteme meghaladta az ipa­ri átlagot. A terv előirányzatától eltérően a termékmegújítás lassú volt. Az iparban foglalkoztatottak száma öt év alatt több mint 100 000 fővel, 7 százalék­kal csökkent. 1984-ben és 1985-ben a lét­számcsökkenés, a korábbi évi 2—3 százalék­ról 0,5—0,6 százalékra mérséklődött. A lét­számcsökkenés lassulásában szerepe volt a vállalati gazdasági munkaközösségek megje­lenésének. Az 1981—1985. években az ipari termelés hatékonysága javult. A javulás főként a tervidőszak első négy évét jellemezte, és lé­nyegében a munkatermelékenység növeke­déséből származott. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 1985-ben 18 százalékkal maga­sabb volt az 1980. évinél. Az egy órára szá­mított termelés öt év alatt 33 százalékkal nőtt. Az energiaforrások között a szénhidrogé­nek aránya az 1980. évi 63,6 százalékról 1985-ben 59,9 százalékra csökkent, úgy, hogy a kőolaj aránya számottevően mérséklődött, a földgázfelhasználásé kissé emelkedett. Nőtt az energiafelhasználásban az importált vil­lamos energia és az atomenergia szerepe. A Paksi Atomerőmű I. és II. blokkja szolgáltat­ja a villamosenergia-termelés egynegyedét, az összes energiafelhasználás 4,6 százalékát. A szén aránya az energiaforrásokon belül csökkent. Az energiatermelés bővítésére és korszerű­sítésére öt energetikai szakágazatban a terv­időszak folyamán kb. 130—140 milliárd fo­rintot fordítottak, az összes ipari beruházás 40 százalékát. Ennek az összegnek közel egy- harmadát a Paksi Atomerőmű építésére használták fel. Ezenkívül elkészült többek között a márkushegyi és a nagyegyházi bá­nyaüzem, folyamatban van a mányi barna- szénbénye nyitása. A tervidőszak folyamán üzembe lépett a Testvériség gázvezeték har­madik szakasza. A vaskohászat termelése öt év alatt 7 szá­zalékkal csökkent. A termelésben nőtt az értékesebb hengerelt acélok és a kohászati másod-, illetve harmadtermékek aránya. Az időszak folyamán befejeződött a Lenin Ko­hászati Művek kombinált technológiájú acél­művének és a Dunai Vasmű konverteres acélművének a beruházása. A vaskohászati termékek exportja öt év alatt a rubelelszá­molású országokba számottevően emelkedett, a nem rubelelszámolású országokba csök­kent. Az ötéves tervidőszak folyamán a Bitó II., a Halimba III. és a fenyőfői bauxitbányák üzembe helyezése révén bővült a bauxitter- melő kapacitás. A Székesfehérvári Köny- nyűfémmű fejlesztése befejeződött, ez is hozzájárult ahhoz, hogy a magasabb feldol­gozottsági fokú alumínium félgyártmányok termelése emelkedett. A gépipar termelése 1985-ben 18 száza­lékkal haladta meg az 1980. évi színvonalat, öt év alatt legnagyobb mértékben a vi­szonylag kisebb anyag- és energiaigényű híradás- és vákuumtechnikai, valamint a műszeripar termelése emelkedett. A terv­időszak folyamán nagymértékben fokozódott a gépipar exportcélú termelése: mind a ru­belben, mind a konvertibilis valutákban el­számolt kivitel emelkedett, bár az utóbbi a számítottnál lényegesen kisebb mértékben. A tőkés exportot nehezítette a nem eléggé versenyképes kínálat, de korlátozták azt a fejlődő országok fizetési nehézségei, vala­mint a fejlett tőkés országok diszkriminá­ciós intézkedései is. Belföldre elsősorban a gépipar fogyasztási célú értékesítése bővült: öt év alatt 30 százalékkal. A beruházási célú eladás csökkent. A vegyipar termelése öt év alatt 11,8 -szá­zalékkal emelkedett. A kőolajfeldolgozó-ipar termelése csökkent, a többi vegyipari ága­zaté emelkedett. A kőolajfeldolgozó-ipar ter­melésében nőtt a külpiacokon jól értékesít­hető aromás termékek gyártása. A Dunai Kőolajipari Vállalatnál a katalitikus krakk- üzem üzembe helyezése nyomán a fehéráru- kihozatal az 1980. évi 54 százalékról 1985- ben 65 százalékra emelkedett. Korszerűsö­dött a műanyag alapanyag-termelés szerke­zete, emelkedett a műanyagtermelés és -fel- használás, fejlődött a kevésbé energiaigé­nyes műanyagfeldolgozás. Kiemelkedően fej­lődött az elmúlt öt évben a gyógyszeripar, a háztartási és kozmetikai vegyipar, a gáz­gyártás és -elosztás. A vegyipari termékek exportja öt év alatt és 1985-ben is mind a szocialista, mind a tőkés országokba számot­tevően bővült. Belföldre a vegyipar 1980-tól 1985-ig 4 százalékkal növelte értékesítését, ezen belül fogyasztási célra mintegy 30 szá­zalékkal. Az építőanyag-ipar a tervidőszak első négy évében 4 százalékkal növelte termelé­sét. 1985-ben 3,8 százalékkal csökkent az ágazat kibocsátása, így az öt évvel korábbi szintnek felelt meg. Az építőanyag-ellátás az időszak folyamán nem volt egyenletes, 1985- ben a kínálat meghaladta a keresletet. A könnyűipar az 1981—1985. években 6 százalékkal növelte termelését. Az időszak folyamán üzembe helyezett új termelőkapa­citások hatására az átlagosnál gyorsabban emelkedett a nyomdaipar, valamint a papír­ipar termelése. A ruházati termékek terme­lése a hazai és külföldi kereslet, valamint munkaerő- és anyagellátási gondok miatt egyes években csökkent. A könnyűipar öt év alatt a nagy- és kiskereskedelemnek mint­egy 7 százalékkal növelte értékesítését. 1985- ben a rubelelszámolású országokba az 1980. évinél - több, a tőkés országokba kevesebb árut exportáltak. Az élelmiszeripar termelése az elmúlt öt évben 11 százalékkal emelkedett. Az ágazat a lakosság igényeit kielégítette, s emellett termelésének több mint egyötödét expor­tálta. Az ötéves terv az építési tevékenység nö­vekedését írta elő, az éves tervek azonban csökkenő építési feladatokat határoztak meg. Az országos építési-szerelési tevékenység 1985-ben az előző évihez képest 5 százalék­kal csökkent és kb. 10 százalékkal volt ki­sebb az 1980. évinél. A beruházások és a la- káséoítés mérséklése elsősorban a kivitelező építőipart érintette. Ennek termelése 1985- ben .8 százalékkal maradt el az előző évitől és 24 százalékkal az öt évvel azelőttitől. A nem építőipari szervezetek építési tevékeny­sége 1981—1982. években bővült, ezt köve­tően csökkent. A magánépítési tevékenység volumene számottevően növekedett. 1985-ben 72 500 lakás épült az országban, ezzel lényegében elkészült az öt évre elő- , irányzott 370 ezer lakás. A lakosság magán­erős lakásépítését a pénzügyi és hite'ezési feltételek javításával is segítették, öt év alatt a lakások négyötöde magánerőből épült. Az épített lakások alapterülete nőtt, 1985-ben átlagosan 80 négyzetméter volt. A VI. ötéves tervidőszakban a kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma több mint 52 ezer fővel, 16 százalékkal csökkent. A létszámcsökkenés döntően a fizikai fog­lalkozásúak körében következett be, és fő­leg a hagyományos építőipari szakmákat érintette. Az éplfőÍDarba nem, tartozó szer­vezeteknél az építési-szerelési munkákon foglalkoztatottak száma kevésbé csökkent, a magán-építőiparban és a lakosság házila­gos építkezésein dolgozóké emelkedett. A mezőgazdasági termékek termelése a VI. ötéves tervben az előző öt óv átlagát 12 százalékkal meghaladta., és ezzel a tervben előirányzott növekedés alsó határát érte el. 1985-ben mind a növénytermelés, mind az állattenyésztés termelése elmaradt az előző évitől. 1985-ben 14,8 millió tonna gabona termett, 6 százalékkal kevesebb az 1984. évi rekord­mennyiségnél. öt év alatt 9 millió tonnával, 14 százalékkal több gabonát takarítottak be a gazdaságok, mint az előző öt évben. A több termés a hozamok növekedéséből adódott, a vetésterület 4 százalékkal csökkent, öt év át­lagában a búza hektáronkénti hozama 4630 kg, a kukoricáé 6110 kg volt, 570, illetve 1260 kilogrammal több, mint az 1976—1980 évek­ben átlagosan. Az ipari növények közül 1981—1985 évek átlagában a cukorrépa termésmennyisége is meghaladta az előző öt évit, a napraforgóé pedig megkétszereződött. 1981—1985 évek átlagában a burgonyából és zöldségből egyaránt kevesebbet termeltek, mint az előző öt évben. A csökkenés a vetés- terület mérséklődésének következménye, öt év átlagos gyümölcstermése 14 százalékkal több volt az 1976—1980 évek átlagánál. Szőlő­ből — az 1985. évi nagymértékű csökkenés következtében — öt év alatt 7 százalékkal kevesebb termést takarítottak be az előző öt év átlagánál. 1985-ben az állatállomány csökkent: a szarvasmarha-állomány 7 százalékkal, a ser­tésállomány 10 százalékkal, a juhállomány 13 százalékkal. Az 1985. évi sertésállomány így is meghaladta az ötéves tervben előirányzot­tat. A tervhez képest visszaesés elsősorban a juhállományban, továbbá a szarvasmarhák számában van. 1981—1985 évek átlagában a vágóállat-termelés közel 15 százalékkal emel­kedett. 1985-ben a vágóállat-termelés 2,3 mil­lió tonna volt, 4 százalékkal kevesebb az elő­ző évinél, de az ötéves tervben számítottat meghaladta. A fontosabb állati termékek kö­zül a tej-és a tojástermelés is csökkent 1984. évhez képest. A mezőgazdasági-élelmiszeripari termékek kivitele a tervidőszak folyamán 34 százalék­kal emelkedett. Rubel elszámolásokba 30 szá­zalékkal, nem rubel elszámolásokba 36 szá­zalékkal adtak el többet 1985-ben, mint 1980- ban. A mezőgazdasági nagyüzemek alaptevé­kenységen kívüli tevékenysége az 1981—1982 években gyors ütemben emelkedett, 1983 óta a növekedési ütem mérséklődött. A kiegészítő tevékenységet is figyelembe véve a mezőgaz­dasági ágazat összes bruttó termelése 1985- ben a mezőgazdasági termékek termelésénél kisebb mértékben, 3—4 százalékkal csökkent 1984- hez képest. A nettó termelés bővülése 1981—1984 között meghaladta a bruttó terme­lését, 1985-ben azonban jobban csökkent, mint a bruttó termelés. Az aktív keresők száma a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban a tervidőszak első há­rom évében, a kiegészítő tevékenység bővülé­sével összefüggésben növekedett, az utóbbi két évben csökkent. Az 1986. január 1-jei lét­szám az egy évvel korábbinál 4,4 százalékkal, az öt évvel azelőttinél 6,4 százalékkal volt ki­sebb. A mezőgazdaság állóeszköz-állománya a VI. ötéves tervidőszakban szerény mértékben emelkedett. Több gabonatárolót helyeztek üzembe és nőtt a kapacitásuk, több sertés- férőhelyet építettek, mint az előző öt évben. A traktorok száma évek óta alig változott, teljesítőképességük kismértékben nőtt. Az ül­tetvénytelepítés az évek folyamán erőteljesen csökkent. A műtrágya-felhasználás a tervidő­szak első három évében nőtt, azótá csökkent. Az ötéves tervidőszakban 35 ezer hektár területen végeztek erdőtelepítést és fásítást, és 100 ezer hektáron erdőfelújítást. Nőtt az erdő­vel borított terület, az élőfakészlet. A nettó fakitermelés öt év átlagában 6,5 millió köb­méter volt, ennek 58 százaléka ipari fa, a töb­bi tűzifa. Termelő ifífrasíriikfúra A közlekedési vállalatok és szövetkezetek 1985- ben az előző évivel közel azonos, az 1980. évinél 3 százalékkal kisebb tömegű árut szál­lítottak. Az árutonnakilomóter-teljesítmény megegyezett az 1980. évivel. Az áruszállítási feladatok mérséklődése elsősorban a vasúti közlekedést érintette, amiben jelentős szerepe volt a tranzitforgalom visszaesésének. 1982-tői a belföldi szállítási teljesítmények is mérsék­lődtek. A közúti és városi közlekedés belföldi szállításai szintén csökkentek 1982 óta, nem­zetközi szállításai viszont folyamatosan növe­kedtek. A vízi közlekedés a tengeri szállítások révén fokozta árutonnakilométer-tel.jesítmé- nyét. A csővezetékes szállítás 1985. évi telje­sítménye ugyancsak jelentősen meghaladta az öt évvel korábbit. A távolsági forgalomban szállított utasok száma 1985-ben az 1980. évitől 11 százalékkal maradt el. Az utaskilométer-teljesítmény csökkenése 8 százalék volt. A vasúti közleke­désben 18 százalékkal, a távolsági autóbusz­közlekedésben 1 százalékkal csökkent a sze­mélyszállítási teljesítmény. A légi közlekedés teljesítménye öt év alatt 24 százalékkal nőtt A helyi személyszállítás utasainak száma öt év alatt 11 százalékkal emelkedett. A növe­kedés a vidéki városokban és a helyi közle­kedési járatokkal ellátott községekben követ­kezett be. 1985-ben az autóbuszok utasainak száma az 1980. évit 19 százalékkal múlta fe­lül. A villamosok utasforgalma 3 százalékkal elmaradt az öt évvel azelőttitől. A metrót, el­sősorban az új vonalszakaszok üzembe helye­zésével összefüggésben, az 1980. évinél 13 szá­zalékkal többen vették igénybe. öt év alatt 415 km vasútvonalat villamosí­tottak, így a villamosított vonalak aránya megközelítette a 25 százalékot. A villamos vontatás aránya 51 százalékról 60 százalékra emelkedett. Befejeződött a Budapest Kelen­föld és a Budapest Nyugati pályaudvar re­konstrukciója, folytatódott a záhonyi átrakó­körzet fejlesztése. Az autópálya-hálózat 51 km-rel bővült és 28 km hosszúságú fél-autó­pálya épült. Befejeződött az Árpád híd re­konstrukciója és a Flórián tér rendezése. 1985- től fogadja az utasokat az új Ferihegy 2 légi­kikötő. öt év alatt összesen 150 új villamoskocsit, 78 trolibuszt, 96 metró-motorkocsit és 4771 autóbuszt helyeztek üzembe. Budapesten két új metrószakaszon indult meg a forgalom, összesen 4 km hosszúságban. A személygép­/

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom