Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-15 / 39. szám
I MEGKEZDŐDÖTT A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KONGRESSZUSA czeg Károly, a vasasszakszervezet főtitkára, Gömöry Zsuzsa, a Fogtechnikai Vállalat fogtechnikusa, Szatmáry Zoltán, a KFKI Atomenergiakutató Intézetének igazgatóhelyettese, Medveczky Antal, az Építők Baranya Megyei Bizottságának titkára, Kun Lászr lőné, a XVII. sz. Autójavító Vállalat szb-titkúra, dr. Kormos Ferenc, az Állatorvostudományi Egyetem rektora, P-uer Gézáné, a Centrum Áruházak szakszervezeti intéző bizottságának titkára és Antal Géza, a Bonyhádi Cipőgyár szakszervezeti bizottságának titkára szólalt fel. A mandátumvizsgáló bizottság jelentését Simó Tibor elnök terjesztette elő. Bejelentette, hogy a megválasztott 803 küldöttből 774-en jelentek meg, NÉMETH KÁROLY: kongresszus két legidősebb küldöttét, a 92 éves Hunya Istvánt, aki 1918 óta szak- szervezeti tag, és a 91 éves Török Jánost, aki 1913 óta vesz részt a mozgalomban. Szintén köszöntötte a legfiatalabb küldötteket, Szabó Tamás és Vadász Zsolt szakmunkástanulókat. A további felszólalók Varga Miklósné, a Kispesti Textilgyár szakszervezeti bizottságának titkára és Zsurzs Éva, a Magyar Televízió Kossuth- díjas rendezője voltak. Ezt követően' Németh Károly emelkedett szólásra. A NÉP MAGÁÉNAK VALLJA POLITIKÁNKAT Németh Károly bevezetőben köszöntötte a kongresszus valamennyi részvevőjét, majd átadta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága szívélyes üdvözletét és jókívánságait. — Kifejezem köszönetünket politikánk támogatásáért — mondotta. — Pártunk nagyra értékeli a szakszervezetek tevékenységét, a választott testül eteli, a tisztségviselők, a bizalmiak, az aktivisták sokszázezres táborának odaadó munkáját, a szocializmus iránti elkötelezettségét. A több mint egy évszázados múltra visszatekintő magyar szakszervezeti mozgalom mindig a társadalmi haladás ügyét szolgálta. A szakszervezetek ma is nélkülözhetetlen szerepet töltenek be szocialista társadalmunkban. A szocializmus építésének hazai tapasztalatai bizonyítják, hogy a dolgozók élet- és munkakörülményeit befolyásoló kérdésekben, feladatokban sem országosan, sem a munkahelyeken nem lehet megalapozottan dönteni a dolgozók és az őket képviselő szakszervezetek véleménye nélkül. Közös eszmék és célok A mögöttünk levő nehéz öt év bizonyította, hogy a szak- szervezetek nagy és eredményes erőfeszítésekre képesek, de arra is figyelmeztet, hogy még nagyobb megújulási kész. ségre, munkájuk továbbfejlesztésére van szükség. Hazánkban megvannak a társadalmi, politikai és törvényi feltételei annak, hogy a magyar szakszervezetek még magasabb színvonalon töltsék be hivatásukat. Nagy vívmányaink sorában tarthatjuk számon, hogy a szakszervezeti mozgalom társadalmunk elismert tényezője, s határainkon túl is tekintélynek örvend. Biztosíthatom önöket arról — mondotta Németh Károly —, hogy feladataik megoldásához a párt ezután is megadja a szükséges támogatást, a szak- szervezetekben dolgozó kommunisták tisztességgel teljesítik megbízatásukat. A világban zajló események és folyamatok hatással vannak a mi belső viszonyainkra, javítják vagy rontják az építőmunka feltételeit. A legfontosabb kérdés az, hogy meg tudjuk-e védeni a békét, országépítő terveink megvalósításának elengedhetetlen feltételét. Ami rajturfk múlik, megtesszük érte. Meggyőződéssel támogatjuk a Gorbacsov elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára által legutóbb előterjesztett nagy jelentőségű leszerelési javaslatokat, amelyek éppen úgy, mint a genfi csúcstalálkozón képviselt szovjet álláspont, teljes mértékben egybeesnek nemzeti érdekeinkkel, kifejezik saját külpolitikai törekvéseinket • is. Hazánk függetlenségének, népünk biztonságának legfőbb nemzetközi támasza, hogy a közös eszmék, célok és érdekek elszakíthatatlanul összefűznek bennünket a Szovjetunióval, a szocialista országokkal. A béke ügyének is szolgálatot teszünk, amikor nemzeti érdekeinkkel összhangban szorosabbra fűzzük szövetségesi kapcsolatainkat, és magasabb színvonalra emeljük a KGST keretében a gazdasági, műszaki tudományos együttműködést. Megalapozott program A mostani időszak, amely az előző ötéves terv zárása és az új ötéves terv kezdete, a visz- szapill'antás mellett teendőink kijelölésének ideje’ is. Nagyon fontos, hogy a végzett munkát reálisan értékeljük. Eredményeinket és gyengéinket — azt is, ami jó, és azt is, ami rossz — a maguk valóságában lássuk, s a valóságot ne tévesszük össze vágyainkkal. A felelős állampolgári gondolkodásnak és cselekvésnek csakis az eredmények és a problémák reális számbavétele lehet az alapja. Az önök számvetése is ilyen szemléletet tükröz. Ezen a fórumon is elismeréssel gondolhatunk arra, hogy a magyar nép támogatja a párt politikáját, magáénak tekinti, félti eredményeinket, kész újabb erőfeszítésekre értelmes célok megvalósításáért; igényli a határozott fellépést a visszásságok ellen. Népünk helytállásának köszönhetőén olyan világgazdasági helyzetben, amikor országok egész sorában visszaesett a termelés, mi — ha szerény mértékben is — előrehaladtunk, Anyagiakban és szellemiekben is gyarapodott az ország. Azt is látnunk kell, hogy társadalmunkban gondok, feszültségek is vannak. Ezeknek egy része saját hibánkból, munkánk fogyatékosságaiból ered. Jelentős rétegeknek romlottak a megélhetési lehetőségei. A fogyasztói árak az eredetileg tervezettnél gyorsabban emelkedtek. Az ágazati szákszervezeti kongresszusokon is megfogalmazott gondoltat, problémákat a párt és a kormány ismeri, számon tartja. Ezek között azonban több olyan is van. amelynek megoldása mindenekelőtt helyi intézkedéseket igényel. A társadalom közös erőfeszítésével kell viszont biztosítanunk, hogy növekedjen az állami hozzájárulás a gyermeknevelés költségeihez; javuljanak a fiatalok első, önálló lakáshoz jutásának feltételei, erősödjön az idős emberek létbiztonsága. Hangsúlyozom, hogy ehhez a jó szándék egymagában nem elég. A társadalmilag jogosnak elismert igények kielégítésében is csak fokozatosan és akkor léphetünk előre, ha ennek alapjait megteremtjük. Bizonyos, hogy közös akarattal leküzdjük a nehézségeket, megoldjuk az előttünk álló feladatokat. Pártunk XIII. kongresszusa ehhez jól megalapozott programot fogadott el. Az eredményes munkának a legfontosabb feltétele megvan: népünk az országgyűlési képviselői és , tanácstagi választások során ismételten hitet tett politikánk, a szocia- 1 izmus ügye mellett. Döntő a munkaszervezés Közvéleményünket élénken foglalkoztatja, .hogy el tudjuk-e érni a magunk elé tűzött célokat olyan viszonyok között, amikor a múlt évi népgazdasági terv előirányzatai fontos területeken nem teljesültek, s az előttünk álló esztendőkben a gazdaságfejlesztés külső feltételei sem lesznek számunkra kedvezőbbek. Erre felelősen igennel válaszolhatunk, de tudatában vagyunk, hogy teljesítéséhez SOKAT VÁR TŐLÜK A TAGSÁG MÍSItíOTiS PEST MKW KiilDÖTTPKKil MEGPEZSDÜLT közéletünk ismét a magyar szakszervezetek XXV. kongresszusára készülve. Ahogyan a tegnap kezdődött — öt esztendő eredményeit, gondjait mérlegelő, s a továbblépés irányát megszabni hivatott — tanácskozás • megnyitójában mondotta Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára: a szakszervezeti választások, területi küldöttértekezletek, ágazati kongresszusok során 4 millió résztvevő, több mint félmillió felszólaló fejtette ki véleményét, józanul, politikailag éretten. Tegnap, a kongresszus első napján, Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a SZOT elnökének beszéde után, még a vita előtti percekben beszélgettünk három Pest megyei delegátussal. ZSIVNOVSZKI GERGELYNÉ, a Csepel Autógyár gépügyintézője 1983 óta a SZOT tagja. Most ezt mondja: —Végigkövethettem az előkészületeket, a testület tagjaként megismerhettem a beszámolót.. s a szóbeli kiegészítés tartalmát is. Mégis meglepett az a közvetlen, személyes hang, amellyel a szakszervezeti mozgalom vezetői szóltak a sokmilliós tagságot foglalkoztató kérdésekről, a népgazdaság helyzetéről, a szakszervezet részvételéről építőmunkánkban, az életkörülmények alakulásáról, a foglalkoztatás, a bér- és árpolitika alakulásáról, önállóságunkról és felelősségünkről. S igazán tetszett, amit Gáspár elvtárs említett: Az élethez kell igazodnia a mozgalmunknak, helyibbnek, napra készebbnek kell lennie ... grondzsák János, a MEDÖSZ Pest Megyei Bizottságának titkára: — Negyven- hétezer mezőgazdasági dolgozó véleményét hozták magukkal a MEDOSZ küldöttei, közöttük négyen vagyunk Pest megyeiek. A megyei küldött- értekezletünk és ágazatunk szakszervezetének XXVI. kongresszusa után úgy vélem, hogy most is izgalmas vita előtt állunk. Osztom a szóbeli kiegészítésben elhangzott nézetet: közös gondjainkat csak a szak- szervezet, a munkáltatók s az állam egymás iránt türelmes, figyelmes, együttes tevékenysége révén oldhatjuk meg. A mi szakszervezetünk nagy jelentőséget tulajdonít a környezetvédelemnek, s várom, hogy ez ügyben milyen véleményeket mondanak küldötttársaim, akárcsak az újonnan létrejött szakszervezeti ifjúsági tanácsokról, tagozatokról és a KISZ-szel való kapcsolatukról, vagy a szocialista brigádok versenymozgalma és az érdekeltség viszonváról. TOMASEK MIHÁLYNÉ, a Dunakeszi Konzervgyár szak- szervezeti bizottságának titkára: — Tőlünk, küldöttektől rendkívül sokat remél most a tagság. Hadd mondjak erre egy apró példát. A kongresz- szus 9 órakor kezdődött, és reggel 7-kor még benéztem a gyárba. Az egyik takarító néni meglátott, s megrökönyödve kérdezte, hogyhogy nem vagyok a kongresszuson ... Talán kissé érzelmesnek tűnhet, de higgye el: amikor a teremben felcsendült reggel a Himnusz, az járt a fejemben: óriási dolog, hogy mi itt békében beszélhetünk közös dolgainkról, jövőnkről. Mert ahogyan el is hangzott, hatékonyabban kell majd cselekednünk a tagság érdekében, az ország boldogulásáért. Őszinte szavakat hallottam arról, hogy az életszínvonalat nem sikerült mindenkinél megőrizni, s arról is, hogy a nyugdíjasokért, a pályára most lépőkért többet kell tenni. Már az első percekben meggyőződtem arról, hogy téved a dolgozó, aki egy-egy problémába botolva kérdezi: a szakszervezet vezetői ezt nem tudják?... Az összegzésen, a vitán a sor tehát: keresni s meglelni utat-módot a továbblépésre. Vasvári G. Pál Pest megyei küldöttekkel beszélgettünk a szünetben a folyosón. Balról jobbra: Tomasek Mihályné, Grondzsák János és Zsiv- novszki Gergelyné Részt vettek a tanácskozáson a magyar szakszervezeti mozgalom veteránjai is. Képünkön az első sorban a jobb szélen Hunya István, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának tagja, a MEDOSZ elnöke az eddiginél többre, jobb, színvonalasabb munkára van szükség. Elengedhetetlen feltétel, hogy az országban továbbra is őszinte, nyílt politikai légkör, egészséges közszellem legyen. olyan, amely népünket még szorosabb egységbe fogja, cselekvésre ösztönöz. A gazdaság intenzív fejlesztésének meggyorsítása, jövedelmezőségének lényeges javítása az egész társadalom közös erőfeszítését igényli. Terveink megvalósításának kulcsa, hogy a szocialista, nagyüzemekben jól szervezett munka folyjon. Ezt, ahol indokolt. hasznosan kiegészítheti a különböző munkaközösségek, kisvállalkozások tevékenysége. Ha előbbre akarunk jutni, a tettek felé kell fordulnunk. Az irányításban és a végrehajtásban egyaránt mindent meg kell tennünk, hogy munkánk színvonala és termékeink minősége lényegesen javuljon. Ez úgy válhat általánossá, ha az emberi értékek sorában vitathatatlanul első helyre kerül, nagyobb rangot és megbecsülést kap a fegyelmezett, jó munka. A munkában a teljesítmény szerinti bérezés, a szociálpolitikában a rászorultság elvének, a társadalmi életben az igazságosabb közteherviselésnek az érvényesítése az irányadó. Tudjuk azonban azt is, hogy munkamorál, az állampolgári fegyelem és magatartás körül nincs minden rendben. A lazaságokat meg kell szüntetni. Mindenkitől elvárható, hogy a törvényes munkaidőben azt nyújtsa, ami képességeiből telik. A magunk elé tűzött célok elérése megköveteld, hogy mindenütt erősödjön a rend, a szervezettség, a munka- és az állampolgári fegyelem. Nagy számiban vannak olyan emberek, akik odaadással, önzetlenül szolgálják a közérdeket, s ennek ellenkezője is megtalálható. Vannak a társadalom iránt közömbös, a szerzést egyedüli életcélnak tekintő, önző emberek. Előfordulnak a közerkölcsöt, az állampolgári fegyelmet sértő. megnyilvánulások. Elég gyakori a tragédiákhoz vezető gondatlanság a mnkahelyeken és a közutakon. A mértékeién italozás, az alkoholizmus sok fe-. gyelmezetlenségnek, családok széthullásának, mostoha gyermeksorsoknak, garázdaságnak és a bűnözés növekedésének is okozója. Egyesek a törvényeket kijátszva, dologtalanul élősködnek a közösség kárára. A törvény szigorával is Ezekkel a jelenségekkel az eddigieknél komolyabban kell foglalkoznunk. Kevés csak felháborodni a visszásságok láttán. Arra van szükség, hogy mindenki tegyen is ellenük a maga területén. A törvény szigorával is lépjünk fel a negatív jelenségek, a korrupció, a hatalommal való visszaélés ellen, a tisztességtelen jövedelmek visszaszorításáért. A szakszervezeteknek is többet kell tenniük, hogy az olyan közösségi értékek, mint amilyeneket a szocialista brigádmozgalom is megtestesít, ne szoruljanak háttérbe. Itt jegyzem meg, hogy csakis értelmes célokért szabad és kell mozgósítani, versenyre hívni, társadalmi munkára szervezni az embereket. Nem szorul magyarázatra, hogy a nevelő-oktató munka, a szakemberképzés, a kulturális és a tömegtájékoztató tevékenység, az egészségügyi ellátás színvonala, az ügyintézés, az áruellátás és a szolgáltatások minősége, a szocialista törvényesség és a közrend biztosítása befolyásolja a társadalom közérzetét, hatással van a teljesítményekre. Fontos, hogy színvonalasan működjenek a demokratikus fórumok a munkahelyeiken és közéletünk más területein. Mindenkinek éreznie kell, hogy beleszólása van az ország ügyeibe, munka- és lakóhelyének dolgaiba. Széles körű összefogás $ok gonddal és nehézséggel kell szembenéznünk. Mégis bizakodhatunk, mert a jövőt szilárd gazdasági és politikai alapokra, széles körű társadalmi összefogásra építhetjük. Ebben a szakszervezetek munkája is testet ölt, és bizonyosak vagyunk benne, hogy a jövőben is aktív részesei lesznek, a haza és a nép érdekeit szolgáló közös erőfeszítéseknek. A Központi Bizottság nevében ebben a meggyőződésben kívánok sikeres munkát kongresszusuknak, és kérem a magyar szakszervezetek támogatását politikánk megvalósításához — mondotta végezetül az MSZMP főtitkár- helyettese. Németh Károly nagy tapssal fogadott beszéde után Fekete Sándor, a MÁV Buda- pest-Keleti körzeti üzemfei- nökség villamosmozdony-ve- zetője, Martos Istvánná, a Textilipari Dolgozók Szak- szervezetének főtitkára és Tárnák Gyula, a Borsodi Vegyi Kombinát szakszervezeti bizottságának titkára szólalt fel. Ibrahim Zakaria. a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára tolmácsolta az SZVSZ üdvözletét a kongresszusnak, majd Zámbó Árpádné, a Pedagógusszakszervezet Szolnok Megyei Bizottságának titkára, Somogyi Gyula, az Építők Szakszervezetének titkára szó- 'alt fel, majd Vass Tiborné, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének titkára bé- keíelhívást olvasott fel. Ebben a magyar szakszervezetek XXV. kongresszusa felhívja a szervezett dolgozókat, hogy jobb, felelősségteljesebb munkával, tettekkel bizonyítsák békeakaratukat. A küldöttek a felhívás szövegét egyhangúlag elfogadták. Végezetül Pabl,o Checa, a latin-amerikai dolgozók állandó egységkongresszusának képviselője, Krieg Csabáné, a Bács-Kiskun Megyei Műanyag- és Gumifeldolgozó Vállalat szb-titkára, Harangozó István, a Postások Szakszervezete debreceni területi bizottságának titkára, Ganem Ganem, az Arab Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének küldötte, Ágoston József, a Szak- szervezetek Csongrád Megyei Tanácsa vezető titkára, Bra- xátor Margit, a Vörös Október Férfiruhagyár szabásza és Kristóf Ferencné, a Répcela- ki Szénsavtermelő Vállalat csoportvezetője szólalt fel. Ezzel a tanácskozás első napja véget ért. A kongresz- szus ma reggel folytatja munkáját. 2!)-en betegség miatt maradtak távol. Mivel a küldöttek 96.4 százaléka jelen van, a kongresszus határozatképes. Simó Tibor köszöntötte a Veteránok, fiatalok köszöntése