Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-15 / 39. szám

I MEGKEZDŐDÖTT A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KONGRESSZUSA czeg Károly, a vasasszakszer­vezet főtitkára, Gömöry Zsu­zsa, a Fogtechnikai Vállalat fogtechnikusa, Szatmáry Zol­tán, a KFKI Atomenergia­kutató Intézetének igazgatóhe­lyettese, Medveczky Antal, az Építők Baranya Megyei Bi­zottságának titkára, Kun Lászr lőné, a XVII. sz. Autójavító Vállalat szb-titkúra, dr. Ko­rmos Ferenc, az Állatorvostu­dományi Egyetem rektora, P-uer Gézáné, a Centrum Áru­házak szakszervezeti intéző bizottságának titkára és An­tal Géza, a Bonyhádi Cipő­gyár szakszervezeti bizottsá­gának titkára szólalt fel. A mandátumvizsgáló bizott­ság jelentését Simó Tibor el­nök terjesztette elő. Bejelen­tette, hogy a megválasztott 803 küldöttből 774-en jelentek meg, NÉMETH KÁROLY: kongresszus két legidősebb küldöttét, a 92 éves Hunya Istvánt, aki 1918 óta szak- szervezeti tag, és a 91 éves Török Jánost, aki 1913 óta vesz részt a mozgalomban. Szintén köszöntötte a legfia­talabb küldötteket, Szabó Ta­más és Vadász Zsolt szak­munkástanulókat. A további felszólalók Var­ga Miklósné, a Kispesti Tex­tilgyár szakszervezeti bizott­ságának titkára és Zsurzs Éva, a Magyar Televízió Kossuth- díjas rendezője voltak. Ezt követően' Németh Károly emelkedett szólásra. A NÉP MAGÁÉNAK VALLJA POLITIKÁNKAT Németh Károly bevezetőben köszöntötte a kongresszus va­lamennyi részvevőjét, majd átadta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága szívélyes üdvözletét és jókívánságait. — Kifejezem köszönetünket politikánk tá­mogatásáért — mondotta. — Pártunk nagyra értékeli a szakszervezetek tevékenysé­gét, a választott testül eteli, a tisztségviselők, a bizalmiak, az aktivisták sokszázezres tá­borának odaadó munkáját, a szocializmus iránti elkötele­zettségét. A több mint egy évszáza­dos múltra visszatekintő ma­gyar szakszervezeti mozgalom mindig a társadalmi haladás ügyét szolgálta. A szakszerve­zetek ma is nélkülözhetetlen szerepet töltenek be szocialis­ta társadalmunkban. A szocializmus építésének hazai tapasztalatai bizonyítják, hogy a dolgozók élet- és munkakörülményeit befolyá­soló kérdésekben, feladatok­ban sem országosan, sem a munkahelyeken nem lehet megalapozottan dönteni a dol­gozók és az őket képviselő szakszervezetek véleménye nélkül. Közös eszmék és célok A mögöttünk levő nehéz öt év bizonyította, hogy a szak- szervezetek nagy és eredmé­nyes erőfeszítésekre képesek, de arra is figyelmeztet, hogy még nagyobb megújulási kész. ségre, munkájuk továbbfejlesz­tésére van szükség. Hazánkban megvannak a társadalmi, politikai és tör­vényi feltételei annak, hogy a magyar szakszervezetek még magasabb színvonalon töltsék be hivatásukat. Nagy vívmá­nyaink sorában tarthatjuk szá­mon, hogy a szakszervezeti mozgalom társadalmunk elis­mert tényezője, s határainkon túl is tekintélynek örvend. Biz­tosíthatom önöket arról — mondotta Németh Károly —, hogy feladataik megoldásához a párt ezután is megadja a szükséges támogatást, a szak- szervezetekben dolgozó kom­munisták tisztességgel teljesí­tik megbízatásukat. A világban zajló események és folyamatok hatással van­nak a mi belső viszonyainkra, javítják vagy rontják az épí­tőmunka feltételeit. A leg­fontosabb kérdés az, hogy meg tudjuk-e védeni a békét, országépítő terveink megvaló­sításának elengedhetetlen fel­tételét. Ami rajturfk múlik, megtesszük érte. Meggyőződéssel támogatjuk a Gorbacsov elvtárs, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtit­kára által legutóbb előterjesz­tett nagy jelentőségű leszere­lési javaslatokat, amelyek ép­pen úgy, mint a genfi csúcs­találkozón képviselt szovjet álláspont, teljes mértékben egybeesnek nemzeti érdekeink­kel, kifejezik saját külpoliti­kai törekvéseinket • is. Hazánk függetlenségének, né­pünk biztonságának legfőbb nemzetközi támasza, hogy a közös eszmék, célok és érde­kek elszakíthatatlanul össze­fűznek bennünket a Szovjet­unióval, a szocialista orszá­gokkal. A béke ügyének is szolgálatot teszünk, amikor nemzeti érdekeinkkel össz­hangban szorosabbra fűzzük szövetségesi kapcsolatainkat, és magasabb színvonalra emel­jük a KGST keretében a gaz­dasági, műszaki tudományos együttműködést. Megalapozott program A mostani időszak, amely az előző ötéves terv zárása és az új ötéves terv kezdete, a visz- szapill'antás mellett teendőink kijelölésének ideje’ is. Nagyon fontos, hogy a végzett mun­kát reálisan értékeljük. Ered­ményeinket és gyengéinket — azt is, ami jó, és azt is, ami rossz — a maguk valóságában lássuk, s a valóságot ne té­vesszük össze vágyainkkal. A felelős állampolgári gondolko­dásnak és cselekvésnek csak­is az eredmények és a problé­mák reális számbavétele lehet az alapja. Az önök számvetése is ilyen szemléletet tükröz. Ezen a fórumon is elisme­réssel gondolhatunk arra, hogy a magyar nép támogatja a párt politikáját, magáénak tekinti, félti eredményeinket, kész újabb erőfeszítésekre ér­telmes célok megvalósításáért; igényli a határozott fellépést a visszásságok ellen. Népünk helytállásának kö­szönhetőén olyan világgazda­sági helyzetben, amikor or­szágok egész sorában vissza­esett a termelés, mi — ha szerény mértékben is — elő­rehaladtunk, Anyagiakban és szellemiekben is gyarapodott az ország. Azt is látnunk kell, hogy társadalmunkban gondok, fe­szültségek is vannak. Ezek­nek egy része saját hibánk­ból, munkánk fogyatékossá­gaiból ered. Jelentős rétegek­nek romlottak a megélhetési lehetőségei. A fogyasztói árak az eredetileg tervezettnél gyorsabban emelkedtek. Az ágazati szákszervezeti kongresszusokon is megfogal­mazott gondoltat, problémá­kat a párt és a kormány is­meri, számon tartja. Ezek kö­zött azonban több olyan is van. amelynek megoldása mindenekelőtt helyi intézke­déseket igényel. A társada­lom közös erőfeszítésével kell viszont biztosítanunk, hogy növekedjen az állami hozzájá­rulás a gyermeknevelés költ­ségeihez; javuljanak a fiata­lok első, önálló lakáshoz jutá­sának feltételei, erősödjön az idős emberek létbiztonsága. Hangsúlyozom, hogy ehhez a jó szándék egymagában nem elég. A társadalmilag jogos­nak elismert igények kielégí­tésében is csak fokozatosan és akkor léphetünk előre, ha en­nek alapjait megteremtjük. Bizonyos, hogy közös aka­rattal leküzdjük a nehézsége­ket, megoldjuk az előttünk ál­ló feladatokat. Pártunk XIII. kongresszusa ehhez jól meg­alapozott programot fogadott el. Az eredményes munkának a legfontosabb feltétele meg­van: népünk az országgyűlési képviselői és , tanácstagi vá­lasztások során ismételten hi­tet tett politikánk, a szocia- 1 izmus ügye mellett. Döntő a munkaszervezés Közvéleményünket élénken foglalkoztatja, .hogy el tud­juk-e érni a magunk elé tű­zött célokat olyan viszonyok között, amikor a múlt évi népgazdasági terv előirányza­tai fontos területeken nem tel­jesültek, s az előttünk álló esztendőkben a gazdaságfej­lesztés külső feltételei sem lesznek számunkra kedvezőb­bek. Erre felelősen igennel vá­laszolhatunk, de tudatában vagyunk, hogy teljesítéséhez SOKAT VÁR TŐLÜK A TAGSÁG MÍSItíOTiS PEST MKW KiilDÖTTPKKil MEGPEZSDÜLT közéletünk ismét a magyar szakszerveze­tek XXV. kongresszusára ké­szülve. Ahogyan a tegnap kez­dődött — öt esztendő eredmé­nyeit, gondjait mérlegelő, s a továbblépés irányát megszab­ni hivatott — tanácskozás • megnyitójában mondotta Ba­ranyai Tibor, a SZOT főtitká­ra: a szakszervezeti választá­sok, területi küldöttértekezle­tek, ágazati kongresszusok so­rán 4 millió résztvevő, több mint félmillió felszólaló fej­tette ki véleményét, józanul, politikailag éretten. Tegnap, a kongresszus el­ső napján, Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsá­ga tagjának, a SZOT elnöké­nek beszéde után, még a vi­ta előtti percekben beszélget­tünk három Pest megyei de­legátussal. ZSIVNOVSZKI GERGELY­NÉ, a Csepel Autógyár gép­ügyintézője 1983 óta a SZOT tagja. Most ezt mondja: —Vé­gigkövethettem az előkészüle­teket, a testület tagjaként megismerhettem a beszámolót.. s a szóbeli kiegészítés tartal­mát is. Mégis meglepett az a közvetlen, személyes hang, amellyel a szakszervezeti moz­galom vezetői szóltak a sok­milliós tagságot foglalkoztató kérdésekről, a népgazdaság helyzetéről, a szakszervezet részvételéről építőmunkánk­ban, az életkörülmények ala­kulásáról, a foglalkoztatás, a bér- és árpolitika alakulásá­ról, önállóságunkról és fele­lősségünkről. S igazán tetszett, amit Gáspár elvtárs említett: Az élethez kell igazodnia a mozgalmunknak, helyibbnek, napra készebbnek kell len­nie ... grondzsák János, a MEDÖSZ Pest Megyei Bizott­ságának titkára: — Negyven- hétezer mezőgazdasági dolgo­zó véleményét hozták maguk­kal a MEDOSZ küldöttei, kö­zöttük négyen vagyunk Pest megyeiek. A megyei küldött- értekezletünk és ágazatunk szakszervezetének XXVI. kongresszusa után úgy vélem, hogy most is izgalmas vita előtt állunk. Osztom a szóbeli kiegészí­tésben elhangzott nézetet: kö­zös gondjainkat csak a szak- szervezet, a munkáltatók s az állam egymás iránt türelmes, figyelmes, együttes tevékeny­sége révén oldhatjuk meg. A mi szakszervezetünk nagy je­lentőséget tulajdonít a kör­nyezetvédelemnek, s várom, hogy ez ügyben milyen véle­ményeket mondanak küldött­társaim, akárcsak az újonnan létrejött szakszervezeti ifjúsá­gi tanácsokról, tagozatokról és a KISZ-szel való kapcsolatuk­ról, vagy a szocialista brigá­dok versenymozgalma és az érdekeltség viszonváról. TOMASEK MIHÁLYNÉ, a Dunakeszi Konzervgyár szak- szervezeti bizottságának titká­ra: — Tőlünk, küldöttektől rendkívül sokat remél most a tagság. Hadd mondjak erre egy apró példát. A kongresz- szus 9 órakor kezdődött, és reggel 7-kor még benéztem a gyárba. Az egyik takarító né­ni meglátott, s megrökönyöd­ve kérdezte, hogyhogy nem vagyok a kongresszuson ... Talán kissé érzelmesnek tűnhet, de higgye el: amikor a teremben felcsendült reggel a Himnusz, az járt a fejem­ben: óriási dolog, hogy mi itt békében beszélhetünk közös dolgainkról, jövőnkről. Mert ahogyan el is hangzott, ha­tékonyabban kell majd csele­kednünk a tagság érdekében, az ország boldogulásáért. Őszinte szavakat hallottam ar­ról, hogy az életszínvonalat nem sikerült mindenkinél megőrizni, s arról is, hogy a nyugdíjasokért, a pályára most lépőkért többet kell tenni. Már az első percekben meg­győződtem arról, hogy téved a dolgozó, aki egy-egy prob­lémába botolva kérdezi: a szakszervezet vezetői ezt nem tudják?... Az összegzésen, a vitán a sor tehát: keresni s meglelni utat-módot a továbblépésre. Vasvári G. Pál Pest megyei küldöttekkel beszélgettünk a szünetben a folyosón. Balról jobbra: Tomasek Mihályné, Grondzsák János és Zsiv- novszki Gergelyné Részt vettek a tanácskozáson a magyar szakszervezeti mozga­lom veteránjai is. Képünkön az első sorban a jobb szélen Hu­nya István, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának tagja, a MEDOSZ elnöke az eddiginél többre, jobb, színvonalasabb munkára van szükség. Elengedhetetlen feltétel, hogy az országban továbbra is őszinte, nyílt politikai lég­kör, egészséges közszellem le­gyen. olyan, amely népünket még szorosabb egységbe fog­ja, cselekvésre ösztönöz. A gazdaság intenzív fejlesz­tésének meggyorsítása, jöve­delmezőségének lényeges ja­vítása az egész társadalom közös erőfeszítését igényli. Terveink megvalósításának kulcsa, hogy a szocialista, nagyüzemekben jól szervezett munka folyjon. Ezt, ahol in­dokolt. hasznosan kiegészíthe­ti a különböző munkaközössé­gek, kisvállalkozások tevé­kenysége. Ha előbbre akarunk jutni, a tettek felé kell fordulnunk. Az irányításban és a végre­hajtásban egyaránt mindent meg kell tennünk, hogy mun­kánk színvonala és termé­keink minősége lényegesen javuljon. Ez úgy válhat álta­lánossá, ha az emberi érté­kek sorában vitathatatlanul első helyre kerül, nagyobb rangot és megbecsülést kap a fegyelmezett, jó munka. A munkában a teljesítmény sze­rinti bérezés, a szociálpoliti­kában a rászorultság elvének, a társadalmi életben az igaz­ságosabb közteherviselésnek az érvényesítése az irányadó. Tudjuk azonban azt is, hogy munkamorál, az állampolgári fegyelem és magatartás körül nincs minden rendben. A la­zaságokat meg kell szüntetni. Mindenkitől elvárható, hogy a törvényes munkaidőben azt nyújtsa, ami képességeiből telik. A magunk elé tűzött célok elérése megköveteld, hogy min­denütt erősödjön a rend, a szervezettség, a munka- és az állampolgári fegyelem. Nagy számiban vannak olyan em­berek, akik odaadással, önzet­lenül szolgálják a közérdeket, s ennek ellenkezője is megta­lálható. Vannak a társadalom iránt közömbös, a szerzést egyedüli életcélnak tekintő, önző emberek. Előfordulnak a közerkölcsöt, az állampolgá­ri fegyelmet sértő. megnyilvá­nulások. Elég gyakori a tra­gédiákhoz vezető gondatlan­ság a mnkahelyeken és a köz­utakon. A mértékeién italo­zás, az alkoholizmus sok fe-. gyelmezetlenségnek, családok széthullásának, mostoha gyer­meksorsoknak, garázdaságnak és a bűnözés növekedésének is okozója. Egyesek a törvé­nyeket kijátszva, dologtala­nul élősködnek a közösség ká­rára. A törvény szigorával is Ezekkel a jelenségekkel az eddigieknél komolyabban kell foglalkoznunk. Kevés csak felháborodni a visszásságok láttán. Arra van szükség, hogy mindenki tegyen is elle­nük a maga területén. A tör­vény szigorával is lépjünk fel a negatív jelenségek, a kor­rupció, a hatalommal való visszaélés ellen, a tisztesség­telen jövedelmek visszaszorí­tásáért. A szakszervezeteknek is töb­bet kell tenniük, hogy az olyan közösségi értékek, mint ami­lyeneket a szocialista brigád­mozgalom is megtestesít, ne szoruljanak háttérbe. Itt jegy­zem meg, hogy csakis értelmes célokért szabad és kell mozgó­sítani, versenyre hívni, társa­dalmi munkára szervezni az embereket. Nem szorul magyarázatra, hogy a nevelő-oktató munka, a szakemberképzés, a kultu­rális és a tömegtájékoztató te­vékenység, az egészségügyi el­látás színvonala, az ügyinté­zés, az áruellátás és a szolgál­tatások minősége, a szocialis­ta törvényesség és a közrend biztosítása befolyásolja a tár­sadalom közérzetét, hatással van a teljesítményekre. Fontos, hogy színvonala­san működjenek a demokra­tikus fórumok a munkahelye­iken és közéletünk más terü­letein. Mindenkinek éreznie kell, hogy beleszólása van az ország ügyeibe, munka- és lakóhelyének dolgaiba. Széles körű összefogás $ok gonddal és nehézséggel kell szembenéznünk. Mégis bizakodhatunk, mert a jövőt szilárd gazdasági és politikai alapokra, széles körű társa­dalmi összefogásra építhetjük. Ebben a szakszervezetek mun­kája is testet ölt, és bizonyo­sak vagyunk benne, hogy a jövőben is aktív részesei lesz­nek, a haza és a nép érdekeit szolgáló közös erőfeszítések­nek. A Központi Bizottság nevében ebben a meggyőző­désben kívánok sikeres mun­kát kongresszusuknak, és ké­rem a magyar szakszerveze­tek támogatását politikánk megvalósításához — mondotta végezetül az MSZMP főtitkár- helyettese. Németh Károly nagy taps­sal fogadott beszéde után Fe­kete Sándor, a MÁV Buda- pest-Keleti körzeti üzemfei- nökség villamosmozdony-ve- zetője, Martos Istvánná, a Textilipari Dolgozók Szak- szervezetének főtitkára és Tá­rnák Gyula, a Borsodi Vegyi Kombinát szakszervezeti bi­zottságának titkára szólalt fel. Ibrahim Zakaria. a Szak­szervezeti Világszövetség fő­titkára tolmácsolta az SZVSZ üdvözletét a kongresszusnak, majd Zámbó Árpádné, a Pe­dagógusszakszervezet Szolnok Megyei Bizottságának titkára, Somogyi Gyula, az Építők Szakszervezetének titkára szó- 'alt fel, majd Vass Tiborné, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének titkára bé- keíelhívást olvasott fel. Ebben a magyar szakszervezetek XXV. kongresszusa felhívja a szer­vezett dolgozókat, hogy jobb, felelősségteljesebb munkával, tettekkel bizonyítsák békeaka­ratukat. A küldöttek a felhívás szö­vegét egyhangúlag elfogadták. Végezetül Pabl,o Checa, a latin-amerikai dolgozók állan­dó egységkongresszusának képviselője, Krieg Csabáné, a Bács-Kiskun Megyei Műanyag- és Gumifeldolgozó Vállalat szb-titkára, Harangozó István, a Postások Szakszervezete deb­receni területi bizottságának titkára, Ganem Ganem, az Arab Szakszervezetek Nem­zetközi Szövetségének küldöt­te, Ágoston József, a Szak- szervezetek Csongrád Megyei Tanácsa vezető titkára, Bra- xátor Margit, a Vörös Októ­ber Férfiruhagyár szabásza és Kristóf Ferencné, a Répcela- ki Szénsavtermelő Vállalat csoportvezetője szólalt fel. Ezzel a tanácskozás első napja véget ért. A kongresz- szus ma reggel folytatja mun­káját. 2!)-en betegség miatt marad­tak távol. Mivel a küldöttek 96.4 százaléka jelen van, a kongresszus határozatképes. Simó Tibor köszöntötte a Veteránok, fiatalok köszöntése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom