Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-15 / 39. szám
19SG. FEBRUÁR 13., SZOMBAT Pénzzel nem helyettesíthető Együtt eredményesebb V eresegyház szép község. Jó látni takaros, rendben tartott házait, üzleteit, intézményeinek épületeit, gondozott útjait. Hangja nagyközség, lakosságának száma hatezer, a munkaképes korúaké 3500, s közülük két és fél ezren járnak el dolgozni, túlnyomórészt Budapestre, Naponként utaznak oda-visz- sza, csaknem mindnyájan vonattal. A legtöbben Rákospalota—Újpest állomáson szállnak le reggelenként, « munkájuk Végeztével onnan indulnak haza. Pásztor Béla tanácselnök elmondja — különben személyes tapasztalataim is vannak erről —, hogy azon az állomáson nyaktörő mutatványnak számított a le- és felszállás; mért nagyon alacsonyak voltak a peronok. Betontalpak felhasználásával és — a szakkifejezés szerint — saiakki- töltéssel meg is magasította a MÁV a peronokat, de csak a fővonalnak számító Budapest—Vác járathoz tartozó sínpárok mellett. Veresegyház és még jó néhány település utazóközönségét azonban nem ott, hanem a szárnyvonalon fogadja be, illetőleg bocsátja ki magából a vonat. A nekik szolgáló peron rendbetételére viszont nem volt pénze a MÁV-nak. Falugyűléseken és más alkalmakkor mindig panaszkodtak emiatt a veres- egyháziak. Végül is elhatározták, hogy majd ők maguk magasítják meg azt a bizonyos peront, társadalmi munkával. A MÁV illetékesei eleinte nem akartak ehhez hozzájárulni, mondván, hogy veszélyes területről és munkáról van szó. Néhány hónapos alkudozás után mégis sikerült dűlőre vinni a dolgot. Vasúti szakemberek kiszámították, hogy kétszáz ember, négy szombati és vasárnapi munkával, képes rendbe tenni a szóban forgó, mintegy 180 méter hosszú peront. A MÁV ad hozzá talpfát és salakot, sőt kü- lönvonatot is a társadalmi munkát végzők szállítására. A veresegyháziak is -számba vették a feladatokat, és úgy találták, hogy hatvan-hatvan ember egyetlen hét végén — szombaton és vasárnap — megbirkózik a tennivalókkal. Azt kérték a MÁV- tól, hogy vasárnap délben vigye vissza őket Veresegyházra a különvonat. Ilyen előzmények után láttak munkához, ám némi hiba csúszott a számításukba. Vasárnap ugyanis már délelőtt 10 órakor készen volt a hatvan ember a kijelölt rész megmagasításával, de a különvonat csak délben indult velük vissza. Hogy ne vesszen kárba az a két óra, további húszméteres szakaszon is rendbe tették a peront; persze a vasút illetékeseinek az engedélyével és a szakmai követelményeknek megfelelően. Ebben a társadalmi munkában szép számmal vettek részt olyan emberek is, akik nem járnák a fővárosba dolgozni. Veresegyházon természetes, magától értetődő dolognak tartják ezt. Évtizedek óta erős a közösségi szellem náluk, mert rendszerré tették, hogy minden közérdekű célt az egész lakosság véleményének, elgondolásának nyílt megvitatása után határoznak meg és rangsorolnak. Pénzt — a kötelező adókon és más címen fizetendő összegeken felül — sem a tanács, sem más intézmény, szervezet nem kér az emberektől. Csak anyagi ellenszolgáltatás nélkül, önként, együtt elhatározott munkát, amit pénzzel senki sem helyettesíthet. Ez a szellem, ez a rendszer öltött testet egyebek között abban is, hogy általános iskolája, orvosi rendelője, művelődési háza, ABC-áruháza, postája és úttörőtábora van a községnek. Csupán a rendelkezésre álló anyagi lehetőség egyikhez sem lett volna elegendő. Azok az általános iskolások, akik négyes rendű vagy még jobb tanulók, és legalább tízórányi társadalmi munkát végeznek, fényképes igazolványt kapnak, amivel egész nyáron ingye^ járhatnak a strandra és a művelődési ház rendezvényeire. A KISZ-korúak, ha 150 órányi munkával járulnak hozzá például a csatornázáshoz, a sportpálya építéséhez, tíz-tizenkét napos külföldi kiránduláson vehetnek részt. A közösségi szellemet tehát ilyen módon is a magatartás természetes elemévé teszik már a gyerekek iskolás korában. S ahogyan növekszenek, mindez úgy válik gondolkodásmódjuk uralkodó jellemzőjévé, A községben vannak tíztizenöt évvel ezelőtti létesítmények is. Senki sem rongálja, mindenki óvja, védi azokat. Mert benne van az ő munkájuk is, amit nem parancsszóra, nem kényszerből, hanem saját elhatározásukból végeztek el. Együtt, egymásért, s természetesen másokért is. Mint a Rákospalota—Újpest vasútállomáson a peron magasítását. Ugye, milyen egyszerű? Együtt dönteni és véghez vinni, amit elhatároztak. Ennyi az egész. Gulyás Pál A száz halom sorsa A kárt okozók pénzbüntetésre számíthatnak Régóta foglalkoztatja Százhalombatta lakóit, pontosabban azokat, akik érdekeltek az ügyben, a halomsírok területen leve zártkertekre vonatkozó építési tilalom Aki csak telrcti, különösen a városok lakói, telket vesznek. Nem csupán passzió vezeti ám az embereket, hanem a gazdasági szempontok is. ugyanis a hobbikertekben ki-ki meg tudja termelni a szükséges zöldséget, gyümölcsöt, burgonyát vagy az óvárosban élő állattartók a takarmányt. zártkertben csak különleges esetben lehet elrendelni tilalmat. Ám ha a halomsíroknál építkezni kezdenének, akkor amit évezredek megőriztek, mindaz pár esztendő alatt teljesen elpusztulna. Arról nem is beszélve, hogy utána soha nem folyhatna — bonyodalmak nélkül — megfelelő körülmények között feltáró munka, s később sem mutathatnák be a nagyközönségnek az itt rejlő páratlan régészeti, kultúrtörténeti anyagot. Építeni akarnak Az elmúlt, években fellendült az építkezési kedv is, azonban hiába rendelkeznek saját területtel azok, akiknek kertje a halmoknál van, kezük évek óta meg van kötve, s nem építhetnek akkora házat, szerszámoskamrát, amekkorát egyébként a zártkertekben engedélyeznek a jogszabályok. De miért nem? Azért, mert a föld régészeti leleteket rejt. Köztudott, hogy a Dunántúl, s egyben Közép-Európa egyik legnagyobb halomsírmezője ez, ahol ma szántóföld, gyümölcsös, szőlő található. Anonymus szerint Árpád az első nap a százhalom táján — versus centum montes — ütött tábort. Itt említették először a halmokat, s innen kapta a város is nevét. Kezdetben hunok sírjainak tartották azokat, egészen a legutóbbi időkig. Több kutató, közöttük Römer Flöris, a magyar régészet megteremtője is folytatott ásatásokat. Már 1872-ben a Magyarországon megtartott VIII. nemzetközi őstörténeti kongresszus résztvevői is megtekintettél: a halomsírmezőt, s egy expedíció rövidebb kutatást végzett. Kovács Tibor megállapította, hogy az egymásra rétegződött települési szinteken több mint ezer éven keresztül élt ember, először a kora bronzkorban, a nagyrévi kultúra idején. E halmok a kora vaskorban itt élt előkelő törzsi vezetők temetkezési helyei voltak. Alig-alig akad ilyen a földön manapság, Közép-Európában pedig szinte egyedülálló. Ezért is tiltották meg az építkezést. Üjabban azonban sokan szeretnének itt házat emelni, s ennek érdekében egyre többen fordulnak meg a tanácson. Régen nem titok Tiszta vizet önteni a pohárba ezúttal a Pest Megyei Tanácsi Tervező Vállalat város- rendezési osztályának kellene. Hogy miképp történik ez, arról Schuchmann Pétert, az osztály vezetőjét kérdeztük. — El kellene dönteni, hogy lesz-e lehetőség itt egyáltalán az építkezésre, s ha igen, mikor. Miért csak most került tilalom alá a terület, mikor már a múlt századtól ismert a jelentősége? — Feltételezem, hogy azért, mert nem volt erre pénz. Valóban, csak két esztendővel ezelőtt rendeltük el a tilalmat. Ennek az az oka>. hogy korábban nem is nagyon akartak itt építkezni. Egyébként ez átmeneti megoldás, hiszen a Milliónyi tekercs Több nagy teljesítményű, korszerű félautomata tekercselőgép dolgozik a Telefongyár nagykátai üzemében. Ezeken a berendezéseken évente egymilliókétszázezer különféle, az átviteltechnikái berendezések apró tekercsei készülnek. Felvételünkön: Gubicz Lászlóné a tekercseket forrasztja. Rendezési terv — Negyven esztendő távlatából ma már nehéz eldönteni, miért maradt ez a rész magánkézben, de most miért nem sajátítják ki? — A válasz ismét; nincs erre pénz. Jelenleg egyedül az képzelhető el, hogy kijelölnék az építkezésre alkalmas részeket a telkeken belül, s ahol régészeti anyag van, azt vonnák csak védelem alá. — Nehezen elképzelhető, hogy egy épülettől húsz vagy öt méterre levő urnasír kellőképpen védve lenne. Végül is a kisajátítás tűnik a legkézenfekvőbb megoldásnak. Mekkora ez az összeg, hogy eddig nem sikerült összeszedni? — Elét és fél millió a számításaink szerint, de ezt kevesli a százhalombattai tanács, mondván, nagyobb az értéke itt a földnek. Tudják a százha- iombattaiak is, hogy meg kellene védeni ezt a területet, de ők pénzt nem tudnak üldözni erre. s szeretnék, ha minői előbb feloldanánk a tilalmat. Nemrégiben érkezett levél a megyei tanácstól, hogy fejezzük be a rendezési terv készítését. Félmegoldás csupán Tölly Tivadarné, a megyei tanács környezetvédelmi és természetvédelmi bizottságának titkára: — Egy tavaly született határozat értelmében az idén természetvédelmi területnek nyilvánítjuk a halmokat, ám ez a védelem csak a sírokra vonatkozik. Az egész terület kisajátítására nincs pénzünk, de már ez is szép eredmény. — Mit jelent ez pontosan — Amennyiben feloldják az építési tilalmat, arra a részre nem lehet házat emelni, ahol a halmok találhatók. Ez ugyanolyan, mintha az ön kertjében lenne egy fa, amelyet védetté nyilvánítanának. — S ha mégsem vigyáz rá a terület tulajdonosa, mi történik? — Ahogy a védetté nyilvánított madarak elpusztítása esetén, öt-, tízezer forintot kell fizetni, itt is kell ezzel számolnia a kárt okozónak. Valami történik, az tény, de félő, hogy ez csak félmegoldás. Valószínű, ha most beépül a környék, nem lesz pénz — később még több pénz! — arra, hogy állami tulajdonba kerüljön a terület, s hogy egykor mint régészeti ritkaságot feltárás után a nagyközönség is láthassa. Fiedler Anna Mária Közkutak Gyáion Épül a víztorony A Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat tíz esztendővel ezelőtti kutatásai alapján terv készült Alsónémedi. Öcsa, Bugyi, Gyál és Felsőpakony vezetékes vízellátásának megoldásúra. E tervek szerint, a talajfelszínhez közeli kavicsrétegekből nyerték volna a jó minőségű ivóvizet. Ám az OVII újabb vizsgálata azt mutatta, hogy a tervezett vízbázis felhasználása csak akkor lehetséges, ha jelentős beruházásokkal nagyméretű víztisztító berendezéseket is létesítenének. Ezért üj megoldást kerestek. Az időközben beérkezett információk szerint ugyanis Gyálon néhány száz méter mélységben olyan vízkészletek találhatók, amelyek a helyi igényeket hosszú ideig kielégíthetik. A három kuta- tókút igazolta a feltevéseket, mert mintegy háromszázötven méter mélységben megfelelő vízkészleteket találtak. Mindezek alapján Gyál szükségletét a helyi lehetőségekből elégítik ki. s így nem kell a vizet messzi vidékről sok kilométeres vezetéken ide szállítani. A munkálatok tavaly megkezdődtek. A Gyál—Felsőpakony határában fúrt két kutat. valamint á település területén mintegy negyvennyolc kilométer hosszú gerinchálózatot már megépítették. Jelenleg a napi ezerkétszáz köbméter kapacitású víztorony felállítása is a befejezéshez közeledik. Várható, hogy ez év utolsó negyedében a berendezésekről olyan szolgáltatás indul meg, ami lehetővé teszi, hogy a közkutakról már egészséges ivóvizet nyerhessenek a nagyközség lakói. K. Z. Számít rájuk a megye ipara Ma tizenéves — holnap technikus Hiányoznak Két év útén lehetséges a pályamódosítás Ha a történelmi időkben kőfallal kötötték volna össze a váci Konstantin tér két oldalát, ma iskolavárnak nevezhetnénk. Reggelenként hosszú sorokban áramlik a diáksereg a barokk hangulatú hatalmas tér felé, a Sztáron Sándor Gimnáziumba és a Lőwy Sándor Műszaki Szakközépiskolába. Az utóbbi 1573-ig számos műszaki kö- zápkádert, gépéi ztcchnikust nevelt a környék ipara számára, s nagyon sok felsőfoké végzettségű szakember tekinti útra bocsátó iskolájának. Jó híre azóta sem változott, csupán a szerepe annyit, hogy a technikusképzés megszűnése után szakmuiiKásoklcvelct kaptak az érettségi' bizonyítvány mellé az itt végző maturánsok. zonyítvány nyújt az elhelyezkedésre lehetőséget. Az úgynevezett mechanikai szakcsoportban öt év alatt a legrátermettebb tanulókból finommechanikai és automatizálási, a gép és készülék szerkesztői, vagy gyártástechnoló- gusi szakon képeznek technikusokat. Reálisan számolnak azzal is, hogy a fiatalemberek egy része a felvétel után ismeri fel, hogy más pályát kellett volna választania. Az a körülmény, hogy az alapvizsgát megelőző első két évben a tanterv lényegében megegyezik a gimnáziuméval, lehetővé teszi a zökkenőmentes módosítást. Ebben az esetben a tanuló dönthet úgy is, hogy a szakmunkás ágon halad tovább, avagy átsétálhat a túloldali gimnáziumba, ahol a harmadik osztályban folytathatja tanulmányait. Jöhetnek a gimnazisták is, ha úgy érzik, érdeklődésüknek, alkatuknak a technikum felel meg jobban, s ott állják a próbát, teljesítik a követelményeket. Az idő múlása hebi?onyítot- ta, hogy o tcchmkusok hiányoznak a nagyüzemekből, nem lehet őket nélkülözni. A képzés tehát újra kezdődik, természetesen a jövő ma ismert igényei, követelményei szerint, magasabb fokon. Pest megye gép- és műszeripari középkádereit ebben az iskolában nevelik már az idei tanévtől kezdve, öt évfolyamon. Dr. Molnár Lajos igazgató örül annak, hogy időben sikerült megteremteni a feltételeket, s kialakult az az oktatói gárda, aki minden szempontból megfelel, s személyesen is garanciát nyújt a színvonalas képzésre. Nem kell szigorúan ragaszkodni a közigazgatási határokhoz sem, s az idén is úgy alakult, hogy Vác és környékén kívül sokan jelentkeztek a szomszédos Nógrád megye területéről, ezt az iskolát választó fiatalok. A továbbtanulás' forma elhatározása egyelőre még nem pályaválasztás — mondja az igazgató, s erről részletesebben szólva kifejti; az új ötéves képzés mellett tovább él a mostmár réginek számító négyéves képzés elektronikai műszerész szakon. A négyéves tanulást itt érettségi, vagy érettségi-felvételi vizsga követi, s aki az utóbbin megfelel, egyben felvételt nyer műszaki főiskolákra. A tovább tanulni nem szándékozóknak az érettségivel szerzett szakmunkás biNyelvtanufss A műszaki pályára készülő fiataloknak az orosz nyelv mellett egy nyugati nyelvet is meg kell tanulniuk, s nagy jelentőséget tulajdonítottak a tanterv összeállítói a természettudományoknak, a matematikának. Érettségi tantárgy lesz a négy éven át oktatott fizika. Arra való tekintettel, hogy a termelés irányító munkakörökben nagyon fontos az emberi tényezők ismerete, a harmadik osztályban általános, majd erre alapozva konkrétan az emberre vonatkozó biológiai ismereteket kell elsajátítani. Természetes, hogy a harmadik évben már megjelennek a középfokú műszaki tantárgyak, s mind határozottabban vezetik a hallgatókat a konkrét cél, a technikussá válás, vagy az egyetemi felvételi vizsga irányába. Középkáderek Négy osztályban, 140-en indultak neki annak az útnak, amely 1990-ben ér véget a tanárok és diákok azon bizakodásával, hogy nem lesznek elhelyezkedési gondjaik. Sőt az utánuk következő évfolyamok hallgatóit is tárt karokkal várják majd az iparban, hiszen az igényeket, a várható szükségleteket vették figyelembe, egyeztetve az Ipari Minisztériummal, a megyei tanács illetékes osztályával. Azt is tervezi a Lőwy Sándor Műszaki Szakközépiskola tanári kara, hogy gondos előkészítés után meghívják majd a megye nagyvállalatainak vezetőit, hogy az eddigi tapasztalatokról beszéljenek nekik, s hogy a tanácsaikat is kérjék. Lesz mit bemutatni a modern oktatóeszközökből is. A zárt láncú tv-vel, Commodore számítógéppel felszerelt számítástechnikai kabinetben programkészítést, feladatmegoldást gyakorolnak a hallgatók. Az iskola tanüzemében mérnökök és technikustanárok felügyeletével zajlanak a kiscsoportos gyakorlatok. A jövő napjainkban ismert műszaki feladataira készülnek a mai tizenévesek, a holnap technikusai. Kovács T. István
