Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-11 / 35. szám
lila mit látunk? Hétfőnként naponta kétszer megtelik a színházterem a gödöllői művelődési központban, jobbára idősekkel, akik nosztalgiáznak a régi sikerfilmeken, visz- szaidézve a hajdanit. Üjab- ban kialakult egy kellemes társasjáték is, a neve: Ma mit látunk? A most programon lévő IV. sorozatot feljegyeztem. Január 13- ára hirdették a Királyné huszárját, kaptuk az Okos mamát. Január 20-ára az Édes mostohát hirdették, a Barátságos arcot kérek jött. (Hát milyet vágjunk?) Január 27-én a Halló, Budapest helyett az Ember a híd alatt című filmet vetítették. Ekkor többszörösen kihirdették, hogy február 10 helyett 3-án lesz vetítés, de nem a Címzett ismeretlen, mert az korábban ment, hanem a Csúnya lány. Erre a szegény Csúnya lányra már rég várunk, de úgy látszik, nagyon csúnya, mert ahogy elsötétült a terem és berregni kezdett a gép, megjelent a felirat: Egy csók és más semmi — a közönség derültségére. Az, hogy ez a film a Tolnay-sorozatban nemrég ment a tévében, különösképpen nem zavart, de sokunkat bosszant a kvízjáték. Mit szólna az illetékes, ha az étteremben a rendelt kacsasült helyett székelykáposztát hozna a pincér, méghozzá szó nélkül? Azért csak szívesen járunk és izgatottan várjuk február 17-én a Nem élhetek muzsikaszó nélküli. Vagy valami mást... f. m. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM 1986. FEBRUÁR 11., KEDD Gpnyörű kelmék között A vásárló kívánsága szerint Veresegyház Nyulkiállítás Kisállat-kiállítást és -vásárt tartanak Veresegyházon, a művelődési központban február 15-én és 16-án. A fóti Vörösmarty Termelőszövetkezet keretében működő helybeli nyulászklub rendezvényére az egész országból érkeznek a tenyésztők állataikkal. Láthatjuk a zalaegerszegiek többszínű rókáit, görényeit, csincsilláit, a nagykovácsiak íajmacs- káit. Jelezték érkezésüket a fővárosból, Győrből, Szegedről, Üllőről, Gödről, Fótról, Nagyorosziból, Szekszárdról, Monorról, Erdőkertesről. Tombolát is rendeznek a kiállításon, nyulat és sok egyebet sorsolnak ki. Derenkó Béláné és Laukó Nóra frottírköntösöket szab. (Han- csovszki János felvétele) \ Ki ne szeretné a szépet? Melyik nő utasítana visz- sza egy elegáns ruhát? Jó érzés lehet a gyönyörű kelmék között válogatni, szabni, varrni, és ha másokon látjuk is, örülni az általunk készített ruhakölteményeknek. A munka milyensége mellett talán ezek az indokok is meghatározzák, hogy a gödöllői Diana Ruhaipari Szövetkezet dolgozóinak kilencvenhat százaléka a gyengébb nemből kerül ki. A szövetkezetben lányka, bakfis és női alsó- felsőruházati cikkeket, köntösöket, szabadidő-ruhákat gyártanak. Két éve már, hogy élve az új hitelforma adta lehetőségekkel, harmincnégy mindentudó japán gépet szereztek be. A régi, még működőképes berendezéseiket hozzáillesztették az új gépsorhoz. Üzemszervezési okokból és a termelés zavartalansága végett fokozatosan állnak át a zárt technológiai rendszerre. Ezeken a nagy teljesítményű eszközökön csak képzett szakemberek dolgozhatnak, ezért is Sakk Ütőképes csapatokat A GSC sakkszakosztályának vezetője, Varga Mihály játékosként számos versenyen ült és ül asztal mellé, hogy megmérkőzzön ellenfeleivel. Mikor Portisch Lajos Gödöllőn vendégeskedett, Varga döntetlent ért el a nemzetközi nagymester ellen. Most az iránt érdeklődtem, hogy áll a szakosztály szénája, milyen az utánpótlás. A szakosztálynak 25—26 tagja van, az utánpótlást az iskolákból merítik. A tehetségkutatás több fiatalt nyert meg a sportágnak. Különösen a Petőfi iskolával alakult ki jó kapcsolat, ahol maga Varga Mihály foglalkozik az ifjú sakkozókkal, és tart rendszeres edzéseket nekik. Hétfői jonnapokon 15.30—18 óráig nek össze az iskolában. A felnőttek ugyancsak hétfőn, 17 és 22 óra között, az agráregyetem sportcsarnokában lévő klubhelyiségben edzenek. A csapathoz Pestről jár ki Balogh Béla szaktanár, a Budapesti Vasas mestere, ő irányítja az edzéseket. A szakosztályt, a csapatokat újjászervezték. Az utóbbi időben rossz volt a hangulat, érdektelenség ütötte fel a fejét, egyszóval kezdtek a csapatok szétzilálódni. Ezen kívánnak változtatni, ütőképes csapatokkal jó hírnevet szerezni, úgy, mint régen, eredményesen szerepelni. Cs. J. Kézilabda Megkezdődöttateremtorna Lejátszották az első forduló mérkőzéseit a körzeti kézilabda-szövetség által ebben az évben harmadszor kiírt Gödöllő Kupa teremtornán. Eredmények, nők, A-cso- port: Hernád—Tóalmás 16-22 (8-11), Tóalmás—Veresegyház 29-15 (12-8). Az Ózd—Veresegyház mérkőzést nem játszották le, mivel az ózdiak nem érkeztek meg. B-csoport: Isaszeg—Tápióvölgye 25-30 (14-13), Kartal— Dány 20-16 (10-7), Isaszeg— Dány 20-19 (4-8), Tápióvölgye —Kartal 21-14 (11-6). Férfiak IMI—Kartal 33-18 (17-8), Verőcemaros—Gyömrő 24-22 (12-13), GEAC—IMI 19-22 (8-8), Gyömrő—Balassagyarmat 17-18 (6-8), Balassagyarmat—Veresegyház 26-23 (13-10), Kartal—Verőcemaros 19-31 (10-14), Veresegyház— GEAC 20-37 (9-16). A körmérkőzésen kialakult sorrend szerint döntik el a csapatok a következő fordulóban a végső helyezéseket. Szarvacska Manóeska. Színes, magyarul beszélő szovjet mesefilm. Csak 4 órakor! Hülyeség nem akadály. Színes magyar film. 6 és 8 órakor! féltek először, fölöslegesen lesznek idegesek a gépkezelők. Kellemes meglepetés érte azonban a vezetőket, mert nem idegenkednek az újdonságtól, sőt tudják már, idővel, az összes teljesítményfokozat kihasználásával rejtett tartalékokat lehet előbányászni. Itt nem türelmetlenkednek az emberek, a norma ismeretlen fogalom. A szabászok, varrónők az új rendszerben premizált törzsbérben dolgoznak. Az órabér a gép korszerűségi fokától, munkafázisai számától függ. Nincs vita a fizetés miatt, hiszen tudják, annak különbözőségével a szakmai felkészültséget is megbecsülik. Szívesen fogadják máx a jutalmazásokkor személyenként történő elbírálást is. Amire nagyon büszke a vezetőség, az elmúlt évben 14,1 százalékkal növekedett, 54 ezer forint lett az átlagkereset. Tudatosan kis sorozatú termelésre törekszenek 1983 óta, hiszen senkinek nem mindegy, hányszor találkozik az utcán saját ruhájával, blúzával. Saját nevelésű szabászuk van, a modellező csoport vázlatai alapján megvarrt holmikat kereskedő munkatársuk kínálja az országban, ő deríti fel az újabb piacokat. Rendkívül nagy vevőkörrel rendelkeznek, áruik nyolcvan százalékát a nagy-,. a többit közvetlenül a kiskereskedelem veszi meg. Mindenkor alkalmazkodnak megrendelőik igényeihez, kívánságra módosítanak, változtatnak például a zseb vagy a gallér alakján, esetleg alkalmazzák a kért kiegészítőket. Módszereik sikerességét bizonyítja, hogy 1985-ben fennállásuk óta a legjobb eredményt érték el, árbevételük meghaladta a 70 millió forintot. Ez annyit jelent, a 136 dolgozó 190 ezernél több terméket készített el. Tervüket huszonhét százalékkal teljesítették túl. Gödöllőn van egy üzletük, ahol a szebbnél szebb nadrág, kosztüm, szoknya, blúz mellett ízléses fehér hímzéses térítőikét is megtaláljuk. Ezenkívül Budapesten, a Bulcsú utcában is működik egy mintaboltjuk. Számos sikert, elismerést szereztek már a nemzetközi vásárokon bemutatott tárgyaik. Kiváló üzletpolitikájuk mellett az emberekkel való törődésüknek is köszönhetik, nincsenek munkaerőgondjaik. Kartalon két éve indítottak be egy kihelyezett egységet, az egyszerűbb termékeket tizenhárom asszony varrja rugalmas munkaidőben. Négy vagy hat órát töltenek el itt az asszonyok, ki mennyit tud vállalni a családja mellett. Az is igencsak ritka és követésre méltó példa, gödöllői telepükön délutánonként helyben várja a fodrász a vendégeket, még a hatgyermekes családanya is ápoltan mehet haza munka után. Báskai Erzsébet Kint még hótakaró fedi a földeket, bent, a szövetkezet gépműhelyeiben azonban szorgos munka folyik. A tavaszi szántás, vetés megkezdése előtt át kell vizsgálni az erőgépeket. A vácszentlászlói Zöldmező Termelőszövetkezet gépjavítói is most vannak a legnagyobb hajrában, ebben a hónapban minden. a termesztésben részt vevő gép javítását be kell fejezniük. Felvételünkön: Bényi László szerelő és Kővári Zoltán traktoros egy Rába-Steiger lámpájának a vezetékeit cseréli ki. (Hancsovszki János felvétele) Lemezbemutató Az eSöadásck este hétkor kezdődnek Mielőtt a márciusi kínálatot említenénk, felhívjuk a színházkedvelők figyelmét, hogy Udvaros Dorottya február 23-i élő lemezbemutatójára még kapható jegy. Előadásának címe Átutazó. Közreműködik Eperjes Károly, kísér Dés László és együttese. Március 2-án a fővárosi Katona József Színház jön Gödöllőre. Luigi Pirandello Az ember, az állat és az erény című vígjátékát adják elő három felvonásban, Heltai Jenő fordításában, Zsámbéki Gabor rendezésében. Benedek Miklós. Szacsvai László, Csomós Mari, Bodnár Erika lép fel többek között. Az előadás este 7-kor kezdődik. Akárcsak március 14-én. Ekkor a székesfehérvári Vörösmarty Színház vendégszerepei a városi művelődési központban. Wassermann Kakukkfészek című színművét adják elő, amely Ken Kesey regénye, a Száll a kakukk fészkére alapján készült. A főbb szerepekben: Eperjes Károly, Bujtor István (egyben rendező), Meszléry Judit. A fővárosiak előadására február 10-től, a székesfehérváriakéra 20-tól vehetők jegyek. húszéves a város Ünnepi munkabizot^$4g Gödöllő várossá nyilvánításának 20. évfordulóját április közepén, a tanácsház- pártház átadásával egy időben készülnek megtartani. Az ünnepség megrendezésére munkabizottságot hozott létre a városi tanács. Az alakuló ülésen dr. Horváth Ilona vb-tit- kár elmondotta, hogy az idő rövidsége és a feladatok sokoldalúsága miatt minden napot jól ki kell használni. A bizottság tagjai munkahelyük segítségével sokat tehetnek a sikeres rendezésért. Az elmúlt 20 év történetéről írásos és fotódokumentumokat kívánnak bemutatni. A szervezők fontos szerepet szánnak a helybéli művészek, a helytörténeti gyűjtemény, a könyvtár, a fotóstúdió és a gödöllői, tavasz rendezőinek is. íf A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Lehetétíen . tárgyaink ’86, kiállítás, megtekinthető 15—19 óráig. A Gödöllő, Szilhát lakóterület beépítésének tervpályázata, kiállítás, megtekinthető az előtérben. A hét gödöllői műtárgya: Kádárgyaluk, megtekinthetők az előtérben. MÉG A NYÁRON kérdezte tőlem tizennyolc éves fiam: miért írok olyan sokat az öregekről? Meglepett a kérdés, mert figyelmeztetett az éveimre. hiszen általában saját korosztályom egykor átélt élményeit, szokásait, örömeit és gondjait vetem papírra. Persze, a hatvanhoz közeledve, inkább érzem magam mellett a hetven-nyolcvanéveseket, mint a tizennyolc, húszéveseket, ezért aztán soraim jelentős részéből valóban múltat idéző emlékek kerekednek. Azt hiszem, szívesebben is írok az öregekről, mert ha kihalnak, utódaik, akik már más történelem részesei, más idők tanúi, apáikat könnyen elfelejtik. Az ősök sorsát megismerni, természetüket megtudni. a jövőnek megőrizni — akár a többi népi kincseket, dalokat, táncokat, meséket, szerszámokat és épületeket, mindenféle szellemi örökségeket — kötelességünk. Réti István, Tóth Gábor, Fercsik Gábor — a hévízgyör- ki nyugdíjasklub vezetői, vagy Csorna András, Tasnádi Ferenc, Valentinyi János és ötven klubtársuk élete tulajdonképpen történelmi eseményeket idéző évek emlékeit őrzi. A bagi nyugdíjasok közé csak le kellene ülni egy magnetofonnal, s megismerhetnénk a bagi kövezők nem könnyű életét, világjáró vándorlásaikat, hányódásaikat, s a nyomában született a bagi kő elnevezést. Túrán elég lenne egy vasárnap délután a ház Régiekről szólva Nyakkendős kupec előtti kispadon üldögélők közé telepedni, s még élő öregek szájából ismerkedhetnénk a vasutat építők, az aláverő pályamunkások nehéz robotjával, s megismernénk asszonyaik ügyes kezét is, akik ünnepi ruhává alakítottak a vasutaszubbonyt, s megteremtették Túrán a vasutaskabát és a népi alkotóerő találkozásából az újmódi divatot, ami már nem is paraszt, de nem is uras. Az egykori kartali új gazdák történelmi beszámolót tudnának tartani a kultúrotthon büféjében. hogyan is, mint is volt az az idő, amikor 1945 tavaszán a nagybirtokot a szegények között fölosztották. Galgahévizen is élnek olyanok, akik sírtak, meg olyanok is, akik a mezsgyekarót saját fejszéjük fokával verték a földbe, amikor átvitatkozott éjszakák gondtól terhes fenyegetései után tagosították a táblákat, mert megalakult a termelőszövetkezet. András bácsi most hetvennégy éves. Galgamácsán beszélgetünk a fából készült étterem kocsmájában. Azt mondja, 2890 forint nyugdíjat kap az államtól. Ebből meg a háztáji földje jövedelméből eléldegélnek ketten az asszonynyal. Nem szorulnak senkire, nem kérnek könyöradományt senkitől. — Próbáltam én mást is, nem voltam mindig nyugdíjas paraszt. Ácsok mellett dolgoztam Pesten. Hétfőtől vasárnapig padláson aludtunk. Vasárnap hazajöttünk, aztán kezdtük elölről. Nyáron aratni mindig megtérünk. Soha végleg a földtől el nem szakadunk. Apámnak hét holdja volt, de nyolcán akaszkod- tunk bele. Ö még felülhetett a kocsijának a bakjára, s ha kedve tartotta sallangos ostorával a lovak közé csaphatott. — De amikor szétosztottuk a vagyont, akkor Klára ángyom minden testvérem sóhaját kimondta: kaszával egy suhintás, ennyi lett a jussod, András! — I^y volt. Nem a bor beszél András bácsiból, hanem az öreg korára utolért elégedettségi Hív nagy szeretettel az otthonába. Mennék, de esteledik, s lám, milyen szerencsém van. A házam előtt Sápi Pali bátyámmal akadok össze, s mivel a faluban egyetlen ember sem él ragadványnév nélkül, elmondom, hogy őt Kupecnek mondják. Akik hozzá közeláll- nak, a szemében is, a többiek meg csak a háta,, mögött. De maga sem takargatja, mintha erény volna, az okosság példája vagy a tökélyre vitt fineszesség. Pali bácsi nem igazi kupec. Én a kupecségről Kiss Lajos Szegény emberek című könyvében olvastam. Az igazi kupecnek földje nem volt. de akár egy úriember, mindig öltönyben, kánikulában is zakóban, nyakkendő- sen járt. Sokat ült a kocsmában. A táskája tele volt pénzzel. Más helyett bonyolították le a vásár szellemes komédiáját bizonyos összeg fejében. SOHA SEM VOLT kupec valójában. Volt néhány saját hold földje, csupán a lovait váltogatta sűrűbben. Olcsóbbért vette, s amikor ideje engedte. drágábban adta. — A szép állatoknak mindig örültem — mondja, s ha tehettem, ott teleltem, nyaraltam.az istálló ajtajában. Nagyon örültem, ha két szép lovat hajtottam, olyanok, amik szántottak, terhet húztak, de parádézni is tudtak. Most is van két gyönyörű állatom. De hát a nyolcvanadikhoz közeledem. Bár még két lóval kocoghatnék haza a kecskeméti vásárból. Sápi Pál egészen beleringatózott a régiekbe. Ügy mesél, mintha diktálna. — Mindig akkurátus ember voltam, az akkurátus emberek pedig precízek, a komótosság meg talán az állataikról ragad rájuk, így passzol egymáshoz ember és ál.at. Igen. Talán a múlt, jelen és jövendő is. Fercsik Mihály ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)
