Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-10 / 34. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM 1986. FEBRUÁR 10., HÉTFŐ Kórháziak kötelmei A gyógyító emberek felelőssége Öt évre szóló etikai intézkedési terv Soha nem szabad félni Még messze van Franciaország mondjuk duplaszaltót, azután | statikus—dinamikus kombiná­ciót. Az elemeket át kell ve­zetni, hogy a mutatvány ne essen szét, s minél tetszető­sebb legyen, ezért szükségesek az összekötő részek. — Mennyire fontos a zene? Az edzőtök választja ki? — Zene nélkül a legszebb produkció is üres lenne. Hisz az adja meg az alaphangula­tot és a ritmust. Akinek nincs jó ütemérzéke, az valószínű, hogy nem lesz jó sportakro­bata. A dalokat mi választjuk ki. A statikus részhez lassú komolyzenét, a dinamikushoz lendületes diszkót. A mozgást gyakran Tünde találja ki, s utána mi is betanuljuk. Ter­mészetesen szükség van a ko­reográfus munkájára. Vendég­ként éppen Bulgáriából van itt egy nálunk. — Ez a sport látványos, ám nem veszélytelen. — Hát persze. Ha leestél, el kell gyorsan felejteni. Soha nem szabad félni. Ez csapat­munka, mindenkinek fontos a szerepe. Móniéknak nemcsak rám, de magukra is vigyáz­niuk kell. Elég egy rossz moz­dulat, és vége a számnak, sőt még meg is sérülhetünk. — A tornán kívül mit sze­retsz csinálni? — Tudományos könyveket olvasni. — Fantasztikusát? — Nem. Csak tudományost. Nagyon szeretek tévét nézni, a Deltát, a sorozatokat, és szinte mindent. — Még messze van Francia- ország. — Nagyon. De nem számo­lom a napokat. Egyébként volt olyan, aki azt mondta: köny- nyű úgy országos bajnokságot nyerni, ha kicsi a mezőny. Lehet. De mi mindig" azért küzdöttünk, hogy jó minősí­tést szerezzünk, aranyat, ki­válót, vagy bármit. Életünk legszebb élménye lehet a no­vemberi világbajnokság. Ren­geteget dolgozunk. És megbe­széltük, hogy minket nem az izgat:, hányadik helyen vég­zünk, csak ne okozzunk csa­lódást önmagunknak. Fehér Ferenc Volán Vállalat Korszerűbb szervezette! Az emberek egy része köny- nyen hajlik némely fogalom értelmezésének végletes leegy­szerűsítésére. Az orvosetikáról főleg az jut az eszükbe, amit a hálapénzzel kapcsolatban hallani. Ennél azonban sok­kalta többről van szó, s* ezt szerencsére azok jól tudják, akiken a dolgok meghatározó része múlik. Szigorú szempontok Elkészült a ceglédi Toldy Fe­renc Kórház-Rendelőintézet 1990-ig szóló etikai intézkedési terve, amelyet dr. Szabadfalvi András igazgató főorvos állí­tott össze, majd megvitatta és jóváhagyta az intézeti pártve­zetőség, a szakszervezeti és a KISZ-bizottság is. Nem érdektelen foglalkoz­nunk ezzel a dokumentummal, mert hiteles forrásból kapunk képet azokról a törekvésekről és gondokról, amelyek a gyó­gyító embereket napjainkban foglalkoztatják. Már a bevezetésben leszö­gezett megállapítás, hogy va­lamennyi egészségügyi dolgo­zótól elvárt követelmény a szakmai munka színvonalának emelése, a szakismeret folya­matos bővítése, a joggal meg­kívánható humánus magatar­tás általánossá tétele. Minden intézkedésnek az emberek gyógyító-, megelőző ellátásá­nak lehető legjobb és legtel­jesebb biztosítását kell szol­gálnia. Következetesen fel kell, lépni azokkal szemben, akik ezt az ellátást anyagi vagy más jogtalan előnyökhöz kötik, egyéb módon megsértik az eti­kai szabályokat. Ennek érdekében az orvo­sokra és valamennyi egészség- ügyi dolgozóra érvényes előírá­sokat még az eddiginél is szi­gorúbban be kell tartani. Mindehhez természetesen nem elegendő a vezetők irányító, ellenőrző tevékenysége, az egészségügyiek hivatásszerete- te, jó munkája'. Legalább ilyen fontos a lakosság megértése és együttműködő támogatása. Intézkedések egész sora fo­galmazódott meg. A munkatár­sak kitüntetésénél az etikus magatartást 1 mindig alapvető feltételnek kell tekinteni. Ve­zető beosztásra is csak az le­het alkalmas, aki ezeket az el­veket magára nézve is kötele­zőnek elismeri. Nem feledkez­hetünk meg a jó munkahelyi légkörről, az önzetlenségről, a szakmák közötti szoros együtt­működésről, amely mind a beteg érdekét szolgálja. Meg kell akadályozni az önös érde­kek eluralkodását. A pálya­kezdő fiatalokkal célszerű bő­vebben elbeszélgetni az etikai kötelmekről. Alkalmas fó­rumnak tekinthető e témák megemlítésére az ifjúsági par­lament és a fiatal diplomások fóruma is. Fecsegési tilalom Ezentúl a továbbképzések programja az etikai és az egészségpolitikai témakörökkel bővül. Évente megtárgyalják az intézet etikai helyzetét, szólva a felbukkanó gondokról és a megoldásuk érdekében tett intézkedésekről, azok eredményéről. Az egészségügy­ben meghonosodott szocialista munkamozgalom egyik fontos célkitűzése is az etikai helyzet javítása; a betegekkel való hu­mánus, gondos, udvarias bá­násmód általánossá tétele, a megengedhetetlen anyagiasság visszaszorítása. A dokumentum kitér arra is, hogy nem csak orvosi titok­tartás létezik, hanem az egész­ségügy valamennyi dolgozójá­ra kiterjedő a fecsegési tila­lom. Ennek betartását fokozot­tan fogják ellenőrizni, és meg­szegőivel izemben szigorúan eljárnak. Teendőként szabják meg a sürgősségi betegfelvételi részleg tevékenységének kitel­jesítését. az orvosi szakmák és a szervezeti egységek közötti kapcsolatok erősítését, a kon­zíliumok szerepének növelését. (Ez utóbbi témáról -egyébként dr. Szabadfalvi András tanul­mányt is írt.) Megerősítésre szorulnak a diagnosztikai osztályok, ahová több szakorvosra volna szük­ség. ám a szerény kereseti le­hetőségek elriasztják az érdek­lődőket. Ezen a helyzeten köz­ponti bérintézkedéssel kellene változtatni. Az intézkedési terv határo­zott fellépést ír elő az intézeti magángyakorlatot folytatók el­len. Vissza kell szorítani mind az egészségügyiek, mind a be­tegek oldaláról tapasztalható próbálkozásokat, amelyek a ki­vételes ellátást provokálják ki. isszásságok A kórházban tíz éve alakult meg az intézeti etikai tanács, melynek élén dr. Jójárt György kandidátus, gyermek- gyógyász főorvos áll. ö egyben a Pest Megyei Orvosetikai Bi­zottság tagja is, és e tisztségé­ben a két testület együttmű­ködését biztosítja. Az 1985-ös évről készített je­lentés nem ke-ndőzi el a gon­dokat. Így például az idősko­rúak szociális problémái az egészségügyre is áthárul­nak. Az úgynevezett hiány­szakmák köre tovább bővül. Az időnkénti gyógyszerhiány, az elmaradott műszerellátott­ság is gyakori beszédtéma. Az egészségügyi dolgozók túlter­helése nem csökken. És ilyen helyzetben is mindent meg kell tenni az ellátás színvonalának megtartásáért, illetve folyama­tos javításáért. Szórványosan elhángzanak olyan panaszok, hogy az alkal­mazottak a betegekkel ridegen bánnak, nem megfelelő hang­nemet alkalmaznak. Ugyanak­kor az sem hallgatható el, hogy nem kevés a renitenske- dö, kellemetlenkedő szándékú betegek száma, akik az orvosi utasításokat sem tartják be. A panaszügyeket mindig nagy körültekintéssel vizsgálják, szerencsére a súlyos vétség rit­ka. A kórházigazgató főorvos meggyőződése szerint a para­szolvencia (hálapénz — a szerk.) nem vezet megkülön­böztetett bánásmódhoz. Min­den beteg — állapotának meg­felelően — azt az ellátást kap­ja, amelyet a jelenlegi lehető­ségek közepette maximálisan nyújthatnak. Jóllehet, a szülé­szek, sebészek, más manuális szakmák képviselői közül töb­ben kapnak anyagi ellenszol­gáltatást a betegektől vagy hozzátartozóiktól, ez azonban így nem általánosítható, hiszen szép számmal vannak olyan orvosok (laboratóriumban, röntgenben stb.). akik sohasem részesülnek ilyesmiben, jólle­het az ő munkájuk is nélkü­lözhetetlen a gyógyításban. Tudomásul kell venni, hogy napjainkban nem egy jóságos doktor bácsival állunk szem­ben, ha gyógykezelésre szoru­lunk, hanem egy egészségügyi intézmény közös munkát végző szakgárdájával, amelyben együtt fáradnak értünk orvo­sok. asszisztensek, laborosok, ápolónők, de a takarítónők és a műszakiak, a konyhások is, akiket nem látunk, nem isme­rünk. Ezért is erkölcstelen a jelen­legi társadalmi gyakorlat, amely az esetek egy részében megengedhetővé teszi a forin­tokban kifejezett hálát, ám szemet huny az igazságtalan­ság felett, tudniillik, hogy nem részesül belőle mindenki, aki a betegért — munkaköri köte­lességének megfelelően — te­vékenykedett. — Háromnegyed éve jöt­tünk össze. Az elején a Mónit ki nem állhattam. De ez leg­több csoportnál előfordul. Va­laki nem bír valakit, mert rosszul mennek a gyakorla­tok. ő tudja, én tévesztek, vagy fordítva. Kezdjük újra... sokadszor. Kitör a fáradtság. Nincs már türelem egymáshoz. Viták. Aztán végre sikerül egy flikflak vagy dupla szaltó, s hirtelen elsimul minden. És azt érzed, olyan- jó így együtt. Most itt tartunk. Törékeny, csinos alakú kis­lány érkezik a Mészáros iskola könyvtárszobájába. Ladányi Beáta a VII. t. osztályból. Sza­bályos, szinte koreografált lép­tei sejtetnek valamit. I. osz­tályú tornász, az 1985-ös or­szágos versenyen Sági Tündé­vel és Pető Mónikával — har­madikos gimnazisták — a sportakrobatika magyar bajno­kai. Válogatott kerettagok. Az 1986-os világbajnokságon ők képviselik a magyar színeket Franciaországban. — Sportolt valaki a családo­tokban? — Anyu fel volt mentve tornából, apu iskolai szinten ügyesen atletizált. tornázott. Bátyám vízipólózik és úszik. Mivel gyakran virgonckod- tam és nem féltem, 5 éves koromban szüleim különtor- nára járattak. Az edző, Vára- di Laci bácsi — jelenleg is ő a mesterem — azt mondta, hogy a suliba a testnevelés ta­gozatra jelentkezzem. Akkor még nem gondoltam, hogy egyszer nagyon komolyan fo­gom csinálni. Tornázgattam. csak úgy, néha hónapokat ki­hagytam. Majd az első kisebb sikerek után megjött a ked­vem. Már nem kellett figyel­meztetni, hogy menjek edzés­re. — Nem furcsa gyerekfejjel felnőtt bajnoknak lenni? — Én örömmel viselem ezt a gyerekzíelnőttséget. Ebben a sportágban a 13—15 éves lá­nyok akár felnőtt világbajno­kok lehetnek. A tornában, aki a 14. évet betöltötte, az már felnőttnek számít. — Hogy telik el egy napod? —r Reggel fél hétkor kelek, iráhy a fürdőszoba, nem szok­tam reggelizni, ilyenkor még nem vagyok éhes. Fél egyig, fél kettőig iskola, aztán ebéd, tanulás, edzés, s estére már nem sok időm marad, elég ko­rán lefekszem. — Hány edzésed van? — Heti öt. Mindig attól függ, hogy versenyre készü­lünk-e. Ha igen, akkor 2 órá­nál hosszabb, alapozáskor rö- videbb. — Egy ilyen trió produkció­ja egyszerű: két lány lent. a harmadik fent, és kész a gúla. — Ennél azért valamivel több. Három percig tart a gyakorlat, s öt elemet kell be­mutatni. Statikust, például kézenállást; dinamikust, Január 1-től az újonnan megalakult Pest Megyei Volán Vállalat égisze alatt falják a kilométereket a ceglédi üzem- igazgatóság járművei is. Nincs szó gyökeres változásokról, ám az átformálódott szerveze­ti rend a hatékonyabb fuvaro­zói munka ígéretével kecseg­tet. — A Volántefu igazi nagy- vállalat volt, olyan, ami mére­tei miatt nem tud eléggé ru­galmasan alkalmazkodni a változó körülményekhez — mondja Molnár Péter, a ceg­lédi üzemigazgatóság vezetője. — A kisebb egységek jobban megfelelnek az ilyesfajta kö­vetelménynek. Arról nem is beszélve, hogy Pest megyében mások a fuvaroztatási szoká­sok, mint a fővárosban. Tulaj­donképpen egy korszerűbb vállalati szervezet részesei le­szünk, aminek lényege a de­centralizáció, a helyi egysé­gek, az üzemigazgatóságok ha­táskörének növelése, az önál­lóság kiterjesztése, s lazább, kevésbé bürokratikus kapcso­lat a kisebb létszámú vállalati központtal. Ugyanakkor ez az intézkedés valószínűleg kedvez a megrendelőknek, a szállítta- tóknak is, hiszen gyarapítja a fuvarozók közötti verseny es­hetőségét. — Mindez annyit jelent, hogy a ceglédi üzemigazgató­ság szervezete érintetlenül ma­rad? — Kisebb módosításoktól eltekintve, rgen. Például a köz­pont „leadja” a bevételelszá­molási és ellenőrzési osztályt. De bővülünk jogkörökben is. Ezentúl miénk, mondjuk, az önálló szerződéskötés vagy a díjszabás lehetősége. — A többi megyében műkö­dő Volán vállalatoktól elté­rően a Pest megyei tiszta pro­filú, vagyis kizárólag árufuva­rozással foglalkozik — olva­som. — Igen, mert csupán a mi megyénkben végzi két külön vállalat a személy- és a teher­szállítást. — De a tervek között szere­pel az is, hogy külső cégek ko­csijait javítanák. Ez szolgál­tatás, távol esik a tiszta profi­lú árufuvarozástól. — Nincs ellentmondás, mert az alapító levélben rögzítették, hogy közel húsz fajta tevé­kenységgel foglalkozhat a vál­lalat, ezek között van ez a szolgáltatás is. De a hangsúly továbbra is a fuvarozáson van. — Illetve ahogyan önök mondják: a szállítmányozá­son ... — Ez két különböző dolog. Fuvarozunk akkor, ha a fel­rakott portékát valahová to­vábbítjuk. A teherfuvarozás azonban ma már kevéssé gaz­daságos, mert a költségek nőt­tek, a kiszabott díjak viszont alig-alig. Ezért kell a szállít­mányozáshoz folyamodnunk, ami hosszabb és minőségileg is más, mint az egyszerű szállí­tás. Más annyiban, hogy egy csomó lehetséges feladat szö­vődik köré. Mi vállaljuk pél­dául a lerakást, felrakást, az árukísérést, a csomagolást, raktározást stb. A költségek nem ugranak meg, viszont töb­bet hoz a konyhára. V. S. Könyvterv A három város A Gondolat Kiadó tervei szerint idén lát napvilágot Novák László „A három vá­ros’’ és népe című munkája. Az idézőjelbe tett történeti és néprajzi összefoglaló elneve­zés Kecskemétet-, Nagyköröst és Ceglédet takarja. E váro­sok történeti fejlődésében, a nép sorsának alakulásában, et­nográfiai arculatának formá­lódásában sok közös vonás fe­dezhető- fel, ami indokolttá teszi összehasonlításukat és néprajzi jellemvonásaik réven kiemelésüket a környezetből. A mezővárosi nép szokásha- gyománya, hiedelemvilága, népművészetének sajátos meg­nyilatkozásai egységes, de mégsem egyforma néprajzi karakterrel ruházzák fel A három város népét. Novák László, a nagykőrö­si Arany János Múzeum igaz­gatója több mint két évtizede kutatja és publikálja a táj néprajzi jellegzetességeit. Angol, testnevelés Tagozatos felvételi Az általános iskola első osztályába készülődő gyerekek egy részének lehetősége nyílik arra, hogy tagozatos osztály­ban kezdje meg tanulmányait, ha az adott témakörben alap­vető készséget tanúsít. ' A Földváry Károly iskolá­ban, a Szabadság tér 4. szám alatt angol tagozatra lehet je­lentkezni. A felvételi beszél­getés február 17-én és 18-án délután 2 és 6 óra között lesz. Testnevelés tagozatra a Mé­száros Lőrinc Általános Iskola Pesti úti 2—4. szám alatti épületében lesz felvételi vizs­ga február 24-én és 25-én a tornateremben délután 2 és 6 óra között. Thaiföldi diák A ceglédi Kossuth Művelő­dési Központ Vitis klubjában február 11-én, kedden este 6 órakor Nánási Iván diavetí­téssel kísért ^ útibeszámolót tart thaiföldi látogatásáról. Köszönetnyilvánítás. Hálás szív­vel mondunk köszönetét mind­azoknak a rokonoknak, szomszé­doknak, Ismerősöknek, akik fe­lejthetetlen drága jó édesanyánk, nagymamánk, dédnagymamánk özv. BIRÖ ISTVÁNNÉ szül. Pál Teréz temetésén részt vetlek, a búcsú virágait elhozták Szóban vagy táviratban együttérezni igyekeztek. Külön köszönjük a cscmői Mgtsz vezetőségének és tagságának rólavaió megemléke­zését és a küldött koszorút. A gyászoló Bíró család. ISSN 0133-2600 (Ceglédi Hírlap) T. T. Strada-szerkezet a gázmüveknek Régi gázvezeték-rendszerek szétszerelés nélküli tisztítására, impregnálására, korrózió elleni védelmére, tömítésére használják a Fővárosi Gázmüveknél a KÖZGÉP ceglédi gyárában készített HK-2-es hálózatkezelő gépkocsit. A Strada műszaki tervező munkaközösség tervei alapján gyártott berendezésből eddig kettő darab készült. (Apáti-Tóth Sándor felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom