Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-10 / 34. szám

Ahogyan a tanúk látják Kevesebb közlekedési baleset A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIII. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM 1986. FEBRUÁR 10., HÉTFŐ Településfejlesztési hozzájárulás Évente ötszáz forint Gödöllőn A Gödöllői Rendőrkapitány­ság statisztikai adatait vizs­gálva megállapítható, hogy az elmúlt évben csökkent a köz­lekedési balesetek száma a ta­valyelőttihez képest. 1984-ben huszonöt közúti baleset végző­dött halállal, tavaly már csak tizenkilenc. Súlyos baleset ta­valyelőtt százhúsz volt, a múlt évben lecsökkent nyolcvanhét­re. Viszont a könnyű sérülé­se® közlekedési balesetek szá­ma növekedett 143-ról 166-ra. Ám ha összességében a bal­esetek súlyosságát nézzük, mindenképpen csökkenésről beszélhetünk, s ez nagy ered­ménye a Gödöllői Rendőrkapi­tányságnak. S ez az eredmény azért is nagy, mert szakmai berkek­ben nagyon jól tudják, hogy Gödöllő és térsége Pest me­gyei viszonylatban mind bűn­ügyi, mind közlekedésbizton­sági szempontból meglehető­sen fertőzött terület. Nos, ezek a számok tények. Nem kívánnak különösebb magyarázatot, mert önmagu­kért beszélnek. Nem kívánom magyarázni azt sem, hogy miért foglalkozom a témával, mert az ok egyértelmű, s az adatok erről is beszélnek. Ám úgy gondolom, mégis érde­mes egy kis kitérőt tenni sze­mélyes tapasztalataimra hivat­kozva, hogy a nem közlekedé­si szakemberekben ritkán föl­vetődő gondolatokról, a mö­göttes eseményekről, tények­ről essen néhány szó. A helyszínen A közelmúltban magam is szemtanúja voltam Gödöllő körzetében egy cserbenhagyá- sos gázolásnak. Ha már így hozta a véletlen — vagy nem is annyira a véletlen, inkább á vétkes cselekedete?! —, ter­mészetesen a helyszínen ma­radtam, és megvártam a hely­színelésre kiszálló gépkocsis rendőr járőrt. Vele beszélgetve vetettem föl először a gondo­latokat, majd a gödöllői rend­őrkapitányságon, a közlekedési és közbiztonsági alosztály he­lyettes vezetője. Otyahel Ist­ván rendőr főtörzsőrmester előtt megismételtem. Arról van szó, hogy az em­lített cserbenhagyásos esetnek velem együtt legalább négy szemtanúja volt. Két úrvezető útánament a gázoló teherau­Elegáns autó suhan az or­szágúton. Vezetője hanyag mozdulattal éppen előttünk hajítja ki, amire már nincs szüksége: repül a papírzacskó­ból a szalámibőr és a kiflima­radék. Kismama tolja egyik kezével a gyerekkocsit, a má­sikkal a tipegő nagyobbikat vezeti. Megállnak, a kicsiknek ki kell bontani a csokoládét. A papírt természetesen a járda mellé dobja, tanuljon az a gye­rek! Diákok várnak a vonatra. Hosszú az idő, valamivel el kell tölteni. Tök- és naprafor­gómagot rágcsálnak, van mindegyiknél, osztozni sem kell. Beáll a vonat, elmennek. Ott jártuknak nyoma marad: a nemrég felsöpört váróterem­ben valóságos szemétszőnye­gen járhatnak az utánuk jö­vők. (Arról sem tehetnek, hogy nem fogyott el a mag, a vona­ton ugyanígy folytatják. Még nem tanulták az iskolában, mi az a hulladékgyűjtő.) Szemetelünk. Úton, útfélen, iskolában, járdán — csak ott, ahol megfordulunk. Panaszkodnak a falu lakosai, miért nincs szemétbányájuk, hová vigyék a kivénhedt heve- rőt? Mert hiába fizetik a szál­lítást, a szemetesautó a nejlon­zsákban kitett limlomot sem viszi el. Egyébként is, a kocsi után minden felszedőhelyen ott marad egy nagy kupac, amit újból nekik kell eltakarí­tani. Megnyílt Gödöllő, Klapka utcá­ban, a 30-as főút mellett a tüzelő- és építőanyag-kereskedés, ahol mindennemű tüzelő- és építőanyag kapható. Fürdőszobai berendezé­sek. csempék, padlólapok. Ipar- művészeti csempék és más bur­kolólapok nagy választékban, va­lamint üvegtégla és síküveg mé­retre vágva kapható. Házhoz szállítást behordással vállalunk. tónak saját személygépkocsi­ján, de egyikük téves infor­máció miatt eredmény nélkül tért vissza a tett színhelyére. A másik úrvezető beérte, és le­olvasta a teherautó rendszá­mát, de később kiderült, téve­sen. Aztán a kihallgatott ta­núk között is volt vélemény­megoszlás, hogy milyen típu­sú, felépítményű volt a gázo­ló teherautó ... Hát nem iri­gyeltem a helyszínelő rend­őrt ... Feltűnésből Ezek után talán természetes, hogy első kérdésem így szólt az alosztályvezető-helyettes­hez: — Tapasztalatai szerint mennyire hitelesek a szemta­núk vallomásai? — Tízéves szakmai tapasz­talataimat nehéz lenne most hirtelenjében és konkrétan összefoglalni. Ugyanis ahány tanú, annyiféle dolgot jegyez­nek meg maguknak: van, aki a rendszám egyik felét, van, aki a másik felét: a harmadik tanú a kocsi típusát, a negye­dik mondjuk a színét tudja. Ez azért jó így, mert a több tanú által előadott részinfor­mációkból mozaikképszerűen lehet összerakni az eseménye­ket, s a keresett, cserbenha­gyásos gázoló gépjárművének jellemzőit, adatait. Akad azon­ban olyan tanú is, aki sem­mit sem látott, de feltűnési viszketegségben szenved, s ki­talált dolgokat tálal elénk, s ezzel félrevezeti a nyomozást. — Lehetséges az, hogy egy tanú szándékosan hamis in­formációt ad? — A szándékos dezinformá­Űj formában jelent meg az aszódi műsorfüzet, amely részletes tájékoztatást ad a Petőfi és a helyőrségi műve­lődési ház programjairól. Tar­talmazza az ikladi és a domo- nyi művelődési intézmények kulturális kínálatát is. A gon­dosan szerkesztett kiadvány­ban helyet kaptak az iskolák közérdeklődésre számot tartó programjai, valamint a könyvtárak kínálata. Külön Ellenvélemény is akad. A buszmegállókban üres a kuka, húsz méterrel odébb rakják le a szemetet. Azt miért vigyék el? A lakóknak is ugyanany- nyi a távolság. A temetőben két konténer van, ezeket he­tente ürítik, mégis innen-on- nan, a sírok közül gyűjti ösz- sze a gondnok a hervadt virá­gokat, csomagolóanyagokat. A kertész sem állja meg szó nél­kül. Hiába ügyel a virágokra, kapál, locsol nap mint nap, ha nem becsülik meg a munkáját. Hogy legyen így virágos a fa­lu? A gyerekek állandóan a rózsák között szaladgálnak, nem győzi felszedni a rágógu­mis és jégkrémes papírokat. ördögi kör. Kinek van iga­za? Mit kellene tenni? Talán ha vigyáznánk a másik mun­kájára, nem szabadulnánk meg azonnal a felesleges pa­píroktól, dobozoktól, hanem elvinnénk a hulladékgyűjtőig, a kukások is nagyobb belátás­sal lennének irántunk, ök is feldobnák egyszer a kocsira a selejtté vált mosógépet. Sok évvel ezelőtt mi is reklamál­tunk, Gödöllőn sehol nincs sze­metesedény. Azóta felszereltek belőlük nagyon sokat. Most mi a helyzet? Tartóiáról letörve hever nagy részük a földön, vagy ki tudja hol hányódik már. Ilyen viták után gyakran eszembe jut az az anyuka, aki­nek a hároméves fiacskája mindenáron zsebet akart talál­ni a szoknyáján, mert nem tudta hová tenni a kiürült cuk­roszacskót. Zseb nem volt, a mama a legnagyobb nyugalom­mal, megszokott mozdulattal tette a táskájába a zacskót — majd alkalomadtán a helyére teszi. B. E. lás nagyon ritkán fordul elő! Inkább az előbb említett fel­tűnési viszketegség a gyako­ribb. Megelőzés — Lehet korosztályok sze­rint megkülönböztetni az em­berek megfigyelőképességét? — Ezt így nem lehet szétvá­lasztani! Legfeljebb arról le­het szó, hogy a fiatalok job­ban ismerik az autómárkákat, pontosabban becsülik meg a száguldozó sebességét, s álta­lában konkrétabbak az infor­mációik. Az idősebbek sajnos csak magát a balesetet nézik, de hogy az milyen okból és hogyan következett be, arra alig emlékeznek — válaszolt sorban a kérdésekre Otyahel István rendőr főtörzsőrmester, majd a közlekedési balesetek leggyakoribb okairól beszél­gettünk. Elmondta, hogy sok az ittas vezető. Majd arról beszélt, hogy a közúti balesetek szen­vedői többnyire az idős embe­rek és a kiskorú gyerekek, legritkábban a huszonévesek. A leginkább veszélyeztetettek a gyalogosok, kerékpárosok, és a tizenéves segédmotoro­sok. Egyébként a segítséget el­mulasztó cserbenhagyásos köz­úti balesetek száma tavaly az 1984. évihez viszonyítva nagy­mértékben csökkent Gödöl­lőn és térségében. Ezt nyilván­valóan a rendőri munka ha­tékonyságának növekedése, s a különböző megelőző intéz­kedések, tájékoztatás, felhívá­sok, figyelemfelkeltések javá­ra is írható. Aszódi László Antal mutatja be a múzeum kiállí­tásait, s ajánlja a Múzeumi Füzetek című sorozatban meg­vásárolható kiadványokat. A családi iroda felhívja az olvasók figyelmét a házasság- kötés és névadó ünnepség megrendezésével és lebonyolí­tásával nyújtandó szolgáltatá­saira. A figyelmet felkeltő, szép grafikai anyaggal illuszt­rált műsorfüzet végül hasznos tudnivalókat közöl, köztük a tanácsi vezetők és a szakigaz­gatási szerv fogadóóráinak időpontját, a hétvégi orvosi ügyelettel kapcsolatos tudni­valókat. Azoknak is segít az eligazodásban, akik a vásárok iránt érdeklődnek, mert meg­találják a nagyközség vásár-, tartási rendjét is. A kiad­vány végül hirdetési lehető­séget kínál magánosoknak és közéleteknek egyaránt. A kapott információ szerint a műsornaptár 600 példány­ban havonta jelenik meg, s a gödöllői művelődési központ nyomdájában készül, kiadója Aszód Nagyközség Közös Ta­nácsa. A kádár hordókat, kádakat, faedényeket, köpülőt, puttonyt készítő mester. Ezek készítője és javítója. Igen kedvelt mes­terség volt, főleg a borvidé­kek városaiban. A kádármes­terek szerszámai: bárdok, sze- kercék, faragószók, vonókés, körzők, gyaluk, fűrészek, fú­rók, kalapácsok. Régebben az edény méretének megfelelően fűrésszel földarabolták a fa­törzset, majd hasítóvas segít­ségével dongasávokra hasítot­ták. A kiszárított dongákat faragószéken megtisztították, majd simára gyalulták. Ez­után a dongák összerakása és abronccsal való összeszorítása következett. Az abroncs régen mogyoróágbóf készült, ma fémből. A következő művelet a befeneklés. Csinvágóval csínt, azaz árkot vágnak az edény alsó részén, majd kör­zővel kimérik a fenékdeszka anyagát és behelyezik a fe­neket. így elkészül a hordó. A gödöllőiek közül a Szán- tay-műhely volt a legrégibb, amelyből évszámmal ellátott szerszámai közül több még A városi tanács múlt heti ülésén rendeletet aisotott a településfejlesztési hozzájáru­lás bevezetéséről Gödöllőn. A tervezet előterjesztője, Farkas Attila, a tanács terv- és pénz­ügyi osztályának vezetője rö­viden összefoglalta a lakos­sággal való eszmecsere tapasz­talatait. Emlékeztetett rá, hogy amikor a tanács a múlt év augusztusában úgy dön­tött. Gödöllőn javasolják be­vezetni a hozzájárulást, úgy vélték, 1200 forintot kémes a lakóktól. A családlátogatások során azonban bebizonyosodott, a többség ennyit nem hajlandó fizetni. Természetesen akad­tak, akik 1200-at^ ajánlottak fel. A legkisebb érték három­száz volt. A kettő között min­denféle szám előfordult. A rendelet tervezetének kidolgo­zói azt a számot keresték, amelynél a szavazatok aránya meghaladja az ötvenet. Ez pe­dig az ötszáz volt. Strand törölve Az 1990-ig érvényes rende­let szerint a városban a tele­pülésfejlesztési hozzájárulásra kötelezhetők évi ötszáz forin­tot fizetnek, összességében ez mintegy hárommilliót jelent minden esztendőben. A pénzt helyi és központi célokra használják fel. A központi cél, eredetileg a je­lenlegi pártbizottsági épület egészségügyi hasznosításra való átalakítása és a strand építése volt. Ezzel mentek a lakókhoz. Mivel nem szavaz­tak meg 1200, hanem csupán 500 forintot, a tanács úgy döntött, a strandot törlik a sorból. A településfejlesztési hozzájárulás központi célra fordítható összegét a pártbi­zottsági épület átalakítására használják föl. Milyen a felosztás? Az első két évben, tehát az idén és 1987-ben a családi házas öve­zetekben a befizetés 60, a la­kótelepeken 80 százalékát fordítják a központi célra. A fennmaradó összeg a helyi munkákra mehet. Az utána következő időszakban viszont az utolsó fillérig helyi felada­tokra költhetik a település- fejlesztési hozzájárulást. Gödöllőn 55 választói kör­zet van. Ennyi részre kár volna felosztani a pénzt. A ma is megvan. A legkorábbi egy szintbeigazító nagyoló gya­lu, amely 1800-ban készült. A művelődési házban most látható két gyalu Juhász De­zső kádármester szerszámai. Édesapja és nagyapja is ká­dármester volt. Édesapja, aki 1874-ben született még pintér mesterlevelet kapott. Régebbi megosztás szerint kádár vagy bodnár az az iparos, aki az edényeket keményfából, a pintér az, aki puhafából elkészítette. Később, az 1900-as évektől hívják a hordókészítőket egységesen ká­dároknak, a két másik elneve­zés a német pintér és a szláv bodnár szó elévülésével. A két gyalu a hordók felső záró részének gyalulására szolgáló eszköz. Juhász Dezső kádármester, aki becsüli szer­számait még ma is használja őket, kisebb méretű hordók készítéséhez. A kisebbik 1846- ban készült, különösen díszes, szépen formált forgórészével válik becses darabbá. A na­gyobbik igazításokra használt gyalu, 1858-ban készült. tanács ezért tiz területre osz­totta a várost. A helyi célra felhasználható pénzből egy- egy területre jut. Mindenütt arra költik, amire a legége­tőbben szükségük van. Ez le­het a kereskedelem fejleszté­se, utak építése, belvízrende­zés. fedett buszvárók kialakí­tása, nyilvános telefonállo­más létesítése — a lakóházas övezetben. A lakótelepeken parképítés és -fenntartás, lo­csolóhálózat és parkoló kiala­kítása. Hol, mit A felosztás a következő. I-es terület (Fenyves): 1—3-as választókörzet, Il-es (Besnyő): 4—12-es, III-as (Blaha): 22— 26-os, IV-es (ATE): 53—55-ös, V-ös (alvég): 46—52-es, VI-os (Táncsics Mihály út) 36—38- as. VII-es (Dózsa György út: 18-as, 27—28-as, 34—35-ös, 39-es, 44—45-ös, VIII-as (Rá­kos-patak—Kiss J. utca): 13— 17-es, 19—21-es, IX-es (köz­pont) : 40—43-as, X-es (Strom­feld sétány): 29—33-as. A településfejlesztési hozzá­járulást 1986. január" 1-től 1990. december 31-ig kell fi­zetni, évi két egyenlő részlet­ben. A tárgyév március 15., illetve szeptember 15. napjáig kamatmentesen fizethető be. Itt jegyezzük meg, hogy a rendelet megalkotásával a hozzájárulás adóként'1 vfáéllce- dik, tehát ugyanazok a sza­bályok érvényesek rá. ha ne­tán valaki elmulasztaná befi­zetni. A másik: a mentesítet­tek és kedvezményezettek ki­vételével mindenkire kötele­ző, ha megszavazta, ha nem. Mentesség Ki mentesülhet a fizetési kötelezettség alól? Akinél az egy személyre számított jöve­delem — beleértve az együtt lakó házastárs és más nagy­korú közeli hozzátartozó ke­resetét — nem haladja meg a 2500 forintot. Az a nyugdí­jas család, ahol az egy sze­mélyre számított jövedelem nem haladja meg a 2800 fo­rintot. Aki magánerős szenny­vízcsatorna építésében vesz rész, s a tanács nem ad tá­mogatást. Ha a szennyvízcsa­torna építése tanácsi támoga­tással, egy ingatlanra megha­ladja a 35 ezer forintot. A te­lepülésfejlesztési hozzájárulás ötven százalékát fizeti, aki­nek a szennyvízcsatorna épí­tésénél van tanácsi támoga­tása, s a beruházás ingatla­nonként 35 ezer forint alatt van. Jövedelembevallást csak azoknak kell adniuk, akik mentességet vagy kedvez­ményt kérnek. Ezt a minden fizetésre kö­telezettnek küldött forma- nyomtatványon tehetik meg. Megélénkült a farsangi élet a veresegyházi Váci Mihály Művelődési Házban is. A szü­lői munkaközösség jelmezes, műsoros bálján a résztvevők nem túl nagy létszámban vol­tak, de annál jobban mulat­tak. A fiatal pedagógusok Lá­zár-láz címmel verses panto­mimjátékot mutattak be, kardélre hányva a Miniszter­tanács elnökének őszi veres- egyházi látogatásával kapcso­latos készülődés izgalmait. A szószóló verseiben nem kímél­te sem a tanácselnököt, sem a posta építőit. Káli Erzsi if­jú pedagógus nagy átéléssel, Befejezésül még arról, hogy kik ellenőrizték a szavazás eredményét, hiszen ezzel kap­csolatosan szerkesztőségünk is kapott telefonokat. A Haza­fias Népfront városi bizott­ságának gazdaságpolitikai bi­zottsága, amelyben képvisel­tette magát a gödöllői szak­maközi bizottság is. A tanács ügyrendi bizottsága. Az utób­bi huszonnégy körzet adatait nézte át, s úgy találta, hogy minden törvényesen történt. Az adatok a következők: 9397 ingatlan gazdája közül 5204 szavazott igennel. 4695- en ajánlottak ötszáz forintot, vagy annál többet. K. P. Kerepestarcsa Fórum A Forma* 1-es világbajnok­sággal kapcsolatos kérdésekre válaszol Kerepestarcsa lakói­nak Auth Györgyi miniszteri biztos február 11-én, kedden 18 órától a Szilasmenti Mező- gazdasági Termelőszövetkezet kultúrtermében. Isaszeg Ünnepi hangulat Az isaszegi nyugdíjasklub és a kézimunkaszakkör tagjai ma, hétfőn délelőtt tíz órá­tól tartják hagyományos far­sangi báljukat. A délelőtti zenés rendezvényen is megta­lálják az ilyenkor szokásos ünnepi hangulatot. A jelmezes felvonulók tombolajegyeket vásárolhatnak, az üdítő mellé szendvicset is felszolgálnak számukra. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: A Dunaújvárosi Bemutató­színpad vendégjátéka, Lars Norén: Az éjszaka a nappal anyja, 19.30 órakor. Lehetetlen tárgyaink ’86, kiállítás, megtekinthető 15—19 óráig. A Gödöllő, Szilhát lakóterü­let beépítésének tervpályáza­ta, kiállítás, megtekinthető az előtérben. A hét gödöllői műtárgya: Kádáj-gyaluk, megtekinthetők az előtérben. Szarvacska Manócska. Szí­nes, magyarul beszélő szovjet mesefilm. Csak 4 órakor! Hülyeség nem akadály. Szí­nes magyar film, 6 és 8 óra­kor! jó humorral mondta a soro­kat és a mimusok nagy siker­rel jelenítették meg a kísérő­szöveget. Másnap az iskola felső ta­gozatosainak volt a jelmezbál­ja. A gyerekek számtalan friss ötlettel lepték meg a felnőtte­ket és magukat. Kiemelkedő sikere volt annak az osztály­nak, amely szépségkirálynő- választást mutatott be. A fiúk voltak a szépségkirálynő- jelöltck, míg az osztály öt lánytagja alkotta a férfizsűrit. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Próbáljuk meg másképp A szoknyán nincs zseb Aszód Megújult a műsorfüzet A hét gcdölSöi műtárgya iáit századi kádárgyaiu Veresegyház Farsangok} pedagógusok

Next

/
Oldalképek
Tartalom