Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-01 / 27. szám

2 &£Mm 198fí. FEBRUÁR 1., SZOMBAT A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS TÁVLATAI Mind a közép-, mind a hosz- szútávú terület- és település- fejlesztés koncepciójának megfogalmazását széles körű eszmecsere, a különböző véle­mények ütköztetése, társadal­mi vita, választott testületek állásfoglalása előzte meg. Másfél esztendős demokrati­kus és felelős előkészítés után került a tegnap tanácskozó pártbizottság elé a kikristályo­sodott koncepció. Több ezer lakos véleményét foglalja ma­gába a dokumentum. A rész­feladatok — mint az agglo­meráció fejlesztése, vagy a hosszútávú tervek fő iránya —, már szerepeltek különbö­ző ezervek előtt: miniszter- tanácsi ülésen napirendre ke­rültek például az agglomerá­ció gondjai. Noha Pest megye önálló egység, sok szál fűzi a fővá­roshoz, akár a munkaerő, akár az egészségügyi, oktatási, köz­műellátást tekintjük — a ter­vezésnél nagy hangsúlyt ka­pott a budapesti szervekkel való szoros együttműködés, amelynek már sokéves ha­gyományai vannak. 1970 óta számos közös terv, elhatáro­zás tanúsítja, milyen sok le­hetőség van az összefogásra. Időről időre át kell tekinteni a már meglévő határozatokat, hogy azok a gyakorlatban is megvalósuljanak, s keresni annak a módját minden in­dokolt esetben —, hogy a kö­zös lehetőségeket kölcsönös előnyök alapján kihasználhas­sák. Ugyanez a szemlélet kell, hogy vezérelje a szomszédos megyékkel való kapcsolatot is. A megye ipari és mezőgaz­dasági üzemei a korábbi évek­ben is jelentős támogatást nyújtottak' a településeknek. Részük van a gyermekintéz­mények fejlődésében, a mű­velődési lehetőségek bővítésé­ben, a városok, községek szé­pítésében. Továbbra sem nél­külözhető szerepük a terület fejlődésében Ez az együttműködés min­denki számára hasznos, hiszen az üzemekben dolgozók gyer­mekei is a telephely óvodái­ban, iskoláiban kapnak helyet, lakásproblémáik is így oldód­nak meg könnyebben. S az ellátás gondját is így enyhit- hetik ... Ezer szállal kötődik üzem és lakóhely. A jelenle­gi tervezésben — remélhető­leg átmenetileg —, az okozott gondot, hogy a gazdálkodó egységek később terveznek, mint ahogy a tanácsok szám­ba vették feladataikat, s így az összehangolás, a segítés forrásának mértéke még bi­zonytalan. Milyen távlatokat rajzolnak maguknak... A tervezés a korábbitól el­térő módon történt. S mint minden új, a tanácsi gazdál­kodás változó rendje is nehe­zen tör magának utat a fejek­ben, szívekben.. Amíg min­denki örömmel üdvözli a ta­nácsi önállóságot, nehezen fo­gadják el, hogy az eddiginél is nagyobb felelősséggel ícelí önállóan dönteni, rangsorol­ni megvalósítandó elképzelé­seiket. Nagy politikai felké­szültség, érettség, elkötelezett­ség, meggyőző érvelés szüksé­ges ahhoz, hogy az elkövet­kező tanácsüléseken megér­tessék — s majd a választó- polgárokkal is elfogadtassák: rajtuk múlik, mit tudnak a közeljövőben megvalósítani, s milyen távlatokat rajzolnak fel városaik, községeik számá­ra. Az új rendszer kétségtele­nül bonyolultabb a korábbi­nál, az érdekek, a különböző elgondolások most közvetle­nebbül ütköznek. Tudomásul kell venni: ha valamennyi be­vételi forrást kiaknáznak, ak­kor sem tudnak a helyi ta­nácsok minden jogos igényt azonnal kielégíteni. Nekik kell kiválasztani, mire fordítják forintjaikat. Bár szokatlan, a gyakorlat fogja igazolni, hogy a bevezetett normatív feltéte­lek mind a nagyközségeknek, mind a kistelepüléseknek ked­vezők lesznek. A települések kategorizálása, a kiemelt jel­leg is segít a nagyobb felada­tokat, feszültségeket hordozó problémák megoldásában. A legfontosabbakat pedig céltá­mogatással, a társadalom moz­gósításával, a munka össze­hangolásával kell megvalósí­tani. Anyagi, szellemi erővel, szorgalommal, megajánl ás i készséggel egyaránt számolni kell, amikor a rendelkezésre álló forrásokat térképezik fel a tanácsok. Így a lakásprog­ram: a nagycsaládosok, a pá­lyakezdők önálló otthonhoz jufása —, o közoktatáson be­lül a középiskolai gondok, a tanerőhiány, a képesítés nél­küli pedagógusok helyettesí­tése szakemberekkel —, az egészséges ivóvízzel való el­látás — és az egészségügy fej­lesztése — valamennyi ki­emelt tennivalója Pest megyé­nek. Ez nem jelenti, hogy egyéb téren kisebb lenne a felelősség. Például az egész­ségügy területén is: vissza­szorítani az alkoholizmust, nagyobb fegyelmet teremteni a táppénz körül, felvilágosító munkával elérni az egészsé­ges táplálkozást, a rendszeres sportolást, csökkenteni a cse­csemőhalandóságot, preventív munkával küzdeni a betegsé­gek ellen. Tehát nem is min­dig a kórházi ágyak számá­nak növelése az egyedüli megoldás az egészségügy fej­lesztésénél, hanem a járóbe­teg-ellátás bővítése, színvona­lának javítása. Társadalmi program a Icöz- mű fejlesztése is. Tarthatatlan, hogy több községben még mindig nincs egészséges ivó­víz. Elsősorban Érd, Dunake­szi, Gyál gondján kell eny­híteni. A Dunakanyar bal partján regionális vízmüvet építenek, elkészül majd a ceg­lédi tisztítótelep, a Csepel-szi­geti közművek fejlesztése is szerepel a tervekben. Ugyan­akkor természetes, hogy gon­doskodni kell a szennyvíz biz­tonságos elhelyezéséről, a kör­nyezetvédelemről. A türelmes meggyőzést mindenkinek vállalnia kell Bármilyen átgondolt, körül­tekintő is a tervezés, bár­mennyire figyelembe veszi a legfontosabb teendőket, ért­hetően várható vita az elfogad­tatásánál. Érthető, mert min­den település tanácsa saját választói igényét tartja leg­fontosabbnak. Helyben, test­közelben érzik a jogos pana­szok feszítését. A helyi taná­csoknak kell megválaszolniuk, hogy az áthúzódó beruházá­sokat — azokat is, amelyek összmegyei igényeket hivatot­tak teljesíteni —, nékik kell vállalniuk, hiszen a pénz fö­lött helyileg rendelkeznek. A megyei tanács természetesen figyelemmel kíséri a tanácsok tevékenységét, de egyetlen te­lepülés gondját sem tudja át­vállalni, az új gazdálkodási rend ennek gátat vet. A helyi tanácsok munkáját eddig is sokféle módon segí­tették a pártbizottságok, párt- szervezetek. Politikai munká­juk ebben az időszakban is nélkülözhetetlen. Az okos, tü­relmes érvelés, a meggyőzés nehéz feladatát minden poli­tikai munkásnak vállalnia kell. A tömegkapcsolat, amely eddig oly sok siker alapja volt —, a helyi önállóság nö­vekedésével még tartósabbá, erősebbé vált. A városok és vonzáskörze­tük harmonikus munkája alap­ján változhatnak, fejlődhetnek az ott élők körülményei. A köz­ségek, a nagyközségek, a kis­települések lakossága is ta­pasztalja majd, hogy a tervek megvalósulása nyomán javul az alapellátásuk, egy-egy te­lepülés elmaradottságát fel­számolva miként közelít egy­máshoz a város és a falu szín­vonala. Hosszú és középtávú célok­ról döntött a pártbizottság. Maholnap még nem számon- kérhető egy-egy konkrét fel­adat megvalósítása, de az irány meghatározása, az út megjelölése már ma is vilá­gossá teszi: érdemes erőt meg­feszítve dolgozni érte. Kihasz­nálni a megye társadalmi, gaz­dasági és természeti adottsá­gait, megóvni értékeinket és feltárni minden kínálkozó le­hetőséget. Elérhető cél, hogy javítsuk a társadalmi közér­zetet, esélyegyenlőséget bizto­sítva mindenkinek, s teremt­sük meg a lakosság szociális biztonságát. A megyében ma 987 ezren élnek, a népesség a század- fordulón meghaladja majd az egymilliót. A demográfiai hul­lám a munkaképes korúaknái a kilencvenes évtizedben idéz elő növekedést. Mindamellett, hogy a főváros hosszú távon igényt tart a bejáró dolgozók­ra — szükséges bővíteni, ahol erre mód nyílik —, a helyi foglalkoztatás lehetőségét. S míg ez igaz, várható, hogy az iparban, építőiparban és a me­zőgazdaságban kismértékű munkaerő-csökkenés áll elő. A termelőerők fejlesztésénél arra törekszik a megye, hogy a térségi adottságokat jobban vegye figyelembe. Javuljon a szellemi háttér, az infrastruk­túra, a piaci lehetőségek ki­használása. Alkalmazkodjon a környezet sajátosságaihoz Az elmúlt időben az ipar te­rületi elhelyezkedésében szá­mottevő változás nem követ­kezett be, a fejlesztések a már meglevő bázisokon valósultak meg. Az ipar teljesítménye meghaladja az országos átla­got. A vegyipar részaránya több mint kétszeresére nőtt, fejlődött a villamosenergia-, az élelmiszer- és könnyűipar, de a gépipar is. Itt állítják elő az ország ipari termelésének nyolc százalékát. Számotte­vően gyarapodott a szövetke­zeti és a kisipar. Sikefült fel­kelteni az emberekben a vál­lalkozási kedvet, nőtt a ver­senymozgalom. A mezőgazda- sági üzemek ipari tevékeny­sége is hozzájárult a nagyobb foglalkoztatottsághoz, a szol­gáltatások, a háttéripar bőví­téséhez. A VII. ötéves terv idején a termelőerők fejlődését a tér­ségi adottságok, a hatékony­ságra való törekvés és a pia­ci viszonyok alakulása befo­lyásolja. A termelékenység nö­velését a technikai felszerelt­ség, a szervezettség javítása, az eszközök jobb kihasználása biztosíthatja. Az ipar teljesítőképességét az intenzív fejlődés teljeskö­rű kibontakoztatásával, első­sorban a dinamikus növeke­désre képes területeken kell segíteni. A területi arányta­lanságokat — a termelő infra­struktúra és a meglevő mun­kaerő összetételére tekintettel — elsősorban azokon a helye­ken kell mérsékelni, ahol nincs, vagy kevés az ipari üzem. A termelési szerkezet korszerűsítésével, a verseny- képes termékek részarányának növelésével hozzá kell járulni a belföldi piac igényeinek ki­elégítéséhez, az export bővíté­séhez. A hosszú távú tervezés is azt igényli, hogy a fejlesztés al­kalmazkodjon a környezet sa­játosságaihoz, és a piaci igé­nyekhez. Az eddiginél jobban éljenek a rekonstrukcióval, az igények szerint változtassák termékszerkezetüket, korsze­rűsítsék technológiájukat. Olcsóbban, szervezettebben, határidőre Az építőiparban nincs ma sem összhang a szükségletek és a kapacitások között, bár a VI. ötéves terv idején bizo­nyos fokig mérséklődtek a fe­szültségek. Túlzott mértékben nőttek azonban az árak, gyen­ge a minőség és elfogadhatat­lan módon csúsznak a határ­idők. E gondokból adódnak a feladatok is: a beruházásokat tegyék gazdaságossá, teremt­sék meg az építőiparban a ki­vitelezés jobb feltételeit, dol­gozzanak szervezettebben, jobban gazdálkodjanak a mun­kaerővel és az anyaggal, bizto­sítsák a jogos minőségi köve­telményeket. Készüljenek fel a felújítási feladatok elvégzésére is. Mind mennyiségben, mind minőségben igazodjanak a me­gyei követelményekhez. Mind­inkább térjen át az ipar a komplex feladatok vállalására. A mezőgazdaság az elmúlt időben is dinamikusan fejlő­dött, a nagyüzemek hatása egész környezetükön érződik, a falu átalakulásában, az élet- körülmények javulásában nagy a szerepük. A szakosodás vala­mennyi üzem előnyét szolgálta. Létrejöttek az iparszerű állat­tartás és növénytermesztés fel­tételei. Fejlődött a termelés műszaki, technikai bázisa. Jól éltek a megyében folyó mag§a színvonalú kutató-fpjlesztő munka eredményeivel. Tgv van ez akkor is. ha bizonyos tevé­kenységeknél megtorpanás ál­lott be. Változatlanul nagv a szerepe a kiegészítő ágazatok­nak. Mind a közép-, mind a hosz- szú távú tervezés célja, hogy a talaj termelőképességének javítása, a települések közötti utak elfogadhatóvá tétele, a főútvonalak korszerűsítése. Fontosnak tartja, hogy újítsák fel az elavult vasúti pályákat és a kiszolgáló létesítményeket. Csökkenjenek a szállítási utak, javuljanak a vonzásközpontok megközelítési lehetőségei. Az ágazati és a tanácsi útépítése­ket az eddiginél jobban össze kell hangolni. Valamennyi uta­zási lehetőség korszerűsítésé­nél jobban vegyék figyelembe az illetékesek a lakosság jo­gos igényeit. A hírközlés javítása, bővíté­se elengedhetetlenül szükséges, kiemelt feladatnak kell tekin­teni. A megye ellátottságának a 90-es évtizedben el kell érnie az országos átlagot. A nyilvá­nos telefonállomások számát különösen ott kell bővíteni, ahol a közeljövőben nincs mód az egyéni előfizetők gyarapí­tására. A szolgáltatás színvo­nalát lényegesen javítani kell. A villamos- és gázenergia­ellátásban a megye adottságai kedvezőek, de messze elmarad­nak az igényektől. Ahol már megépültek a vezetékek, ott is sokszor akadályozza az ellátást üzemzavar. Tizenkilenc köz­ségben, illetve városban épült növelésével és a lehetőségek jobb kihasználásával javuljon a belföldi ellátás, bővüljenek az exportárualapok — mind­ez a fajlagos költségek csök­kentése mellett. Óvjuk termő­földjeink értékét, valamennyi művelésre alkalmas területet őrizzük meg a termelés szá­mára. A kiegészítő tevékeny­ség továbbra is javítsa jöve­delmezőségét, biztosítson jó munkaalkalmat a helyben élőknek. A gazdaságok szer­vezzék, integrálják a háztájit. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem mind oktatói, mind kutatói munkájával segítse a gyakorlatban megvalósulni tu­dományos eredményeit, töltsön be továbbra is meghatározó szerepet környezetében. A biotechnológia fejlesztésében elért sikereit honosítsa meg a megyében. Az elmúlt években Pest me­gyében tovább épültek az autópályák, fejlődött az elő­városi közlekedés. Ugyanakkor a tanácsi úthálózat színvonala az országos átlag alatt van. Befejeződött a megyét érintő vasútvonalak villamosítása, több vasúti pálya korszerűsíté­se. A HÉV- és metróvonalak találkozási pontjai kiépültek, javult a helyi és helyközi köz­lekedés. A Volán korszerűsí­tette járműparkját. A távbeszélő-hálózat a váci, a szentendrei és a budai térsé­gekben korszerűsödött, de még mindig feszítő gondokkal küz­dünk. az országos színvonal átlagát ebben sem érjük el. A tervben változatlan hang­súllyal szerepel a bejáró dol­gozók utazási körülményeinek ki a vezetékes gázhálózat, ti­zenkettőben pedig most van folyamatban az építés. A la­kossági és a közületi igénye­ket jobban össze kellene han­golni, a hatékonyság növelésé­ről nem lehet lemondani. Az elavult hálózat felújítására is a terv időszaka alatt szüksé­ges gondolni. A vízgazdálkodás — köztu­dott — kiemelt feladata a me­gyének. A tervidőszak végéig a megye lakosságának leg­alább 78 százaléka részesül majd vezetékes vízellátásban. A Szentendrei- és a Csepel- sziget vízbázisának megóvását széles körű összefogás garan­tálhatja. Mindenekelőtt a városok és a nagyobb községek, valamint a kiemelt üdülőterületek köz­művesítését szükséges megva­lósítani. A környezetvédelem általá­nos tennivalói mellett hangsú­lyosabban foglalkozott a me­gyei pártbizottság a Nagyma­ros—Bős vízlépcső építkezésé­vel kapcsolatos feladatokkal. Várhatóan ez a területnek je­lentős közművesítési, színvo­nalbeli változást hoz, kedve­zően befolyásolva az ott élők helyzetét. Védjük meg környezetünket, kincseinket Ma még a megye több terü­letén romlik a környezet ál­lapota. Míg eredményeket ér­tünk el a parlagföldek haszno­sításában, az eróziós károk mérséklésében — addig a vi­zek minősége nem javult, na­gyobb a szennyeződés, a fel­szín alatti vízkészlet — külö­nösen Vdc és Gyál területén —* sok kívánnivalót hagy maga után. A levegő tisztasága sem kielégítő, noha több beruhá­zás valósult meg (DCM, DKV, ATEV), az egészséges környe­zetért. A veszélyes hulladékok biztonságos tárolását sem si­került egyelőre megoldani. A veszélyforrások felderíté­sében, megszüntetésében sok feladat hárul a megyére a kö­vetkező időszakban. Továbbra is kiemelt a föld védelme, a talaj- és vízszennyeződés meg­akadályozása, a levegő tiszta­sága és a zajártalmak (kivált a Ferihegyi repülőtér környe­zetében) megszüntetése. A ve­szélyes hulladékok biztonságos elhelyezése Aszód térségében szintén a lakosság érdekét szolgálja. A VII. ötéves tervidőszak­ban 33—33 ezer lakás felépíté­se várható, ezen belül legalább ezer szociális bérlakás felépí­tését határozták el. Megvan arra a reménv. hogy a legin­dokoltabb lakásigén veket a je­lenlegi. de a távlati terv meg­valósulása során kielégítsük. Ebben épp úgv szerene van a tanácsoknak, mint a lakásszö­vetkezeteknek. az OTP-nek... Az eoífés mellett a lakáskor­szerűsítések is kedvezően hat­nak majd az életkörülmények­re. Az egészségügyi szolgáltatá­sok fejlesztése elsősorban a te­rületi aránytalanságok mér­séklését és az ellátási színvo­nal növelését célozza. Kibőví­tik a körzeti orvosi és szakren­delői hálózatot, folytatják az alapellátó központok kialakí­tását, korszerűsítik az orvosi ügyeletrendszert. Sürgetni kell, hogy a Semmelweis kórház re­konstrukciója a tervezett ha­táridőre befejeződjön. Az idő­sek szociális ellátását, gondo­zását az eddiginél jobban kö­zéppontba kell helyezni. A távlati tervben szerepel egy új kórház felépítése az el­látatlan területek lakói érde­kében. A nagy tanulólétszám, a szűkös személyi és tárgyi fel­tételek szükségszerűvé teszik az általános és a középiskolai oktatás megkülönböztetett fej­lesztését. Mintegy négyszáz általános és kétszáz közép­iskolai tanterem felépítését tűzte ki a testület. Pótolni kell a kollégiumi és a tan­műhelyi hiányokat. A megyei felsőoktatási szakemberképzés feltételeinek megteremtése sem elodázható feladat. A közművelődési és a sport- igények kielégítésére a meg­lévő intézményeket kell fej­leszteni, korszerűsíteni. A kereskedelemben folytató­dik az ABC-program, áruhá­zak, szaküzletek telepítése, a kistelepülések üzleteinek kor­szerűsítése. Szükséges javítani a lakossági szolgáltatást. A politikai egyetértés a megvalósítás alapja A VII. ötéves tervben csak­nem hatvanmilliárd forintot fordíthatunk a lakosság élet- körülményeinek javítására. Ez az összeg jelentősen megha­ladja az elmúlt ötéves terv le­hetőségeit. Gondjaink enyhí­tésére ez jelentős össszeg, de valamennyi reális álmunk be­teljesülését nem biztosíthatja. Akkor sem, ha hozzászámítjuk a gazdasági üzemek nagyará­nyú támogatását, a lakosság áldozatkészségét, lakóhelye iránti szeretetét, fáradhatatlan és kiapadhatatlan lelkesedését, amely forintokban, milliókban mérhető. A megyei pártbizottság azzal a tudattal fogadta el a kon­cepciót, s jószerint majd a ta­nácstestület is azzal nyugtázza a VII. ötéves, s a távlati terv elgondolását, hogy csele­kedetével, politikai öntudattal támogatja megvalósulását. A politikai egyetértés az alapja a nagy átfogó és a részlet- kérdések valóra váltásának. A tervek rámutatnak a leg­fontosabb összefüggésekre, se­gítséget adnak az új módsze­rek befogadására, megértésére. A tanácsi gazdálkodás új rendje melletti állásfoglalás megalapozza a biztonságos megvalósulás lehetőségét. A testületek dolga segíteni, koor­dinálni a munkát, a feszült­séggócok — így az agglomerá­ció — problémáinak mielőbbi oldását, összegészében a kis- és nagytelepülések a közeli és és a távoli közösségek életkö­rülményeinek szüntelen vál­toztatását, javítását. Sági Ágnes

Next

/
Oldalképek
Tartalom