Pest Megyei Hírlap, 1986. február (30. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-01 / 27. szám
2 &£Mm 198fí. FEBRUÁR 1., SZOMBAT A TERÜLET- ÉS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS TÁVLATAI Mind a közép-, mind a hosz- szútávú terület- és település- fejlesztés koncepciójának megfogalmazását széles körű eszmecsere, a különböző vélemények ütköztetése, társadalmi vita, választott testületek állásfoglalása előzte meg. Másfél esztendős demokratikus és felelős előkészítés után került a tegnap tanácskozó pártbizottság elé a kikristályosodott koncepció. Több ezer lakos véleményét foglalja magába a dokumentum. A részfeladatok — mint az agglomeráció fejlesztése, vagy a hosszútávú tervek fő iránya —, már szerepeltek különböző ezervek előtt: miniszter- tanácsi ülésen napirendre kerültek például az agglomeráció gondjai. Noha Pest megye önálló egység, sok szál fűzi a fővároshoz, akár a munkaerő, akár az egészségügyi, oktatási, közműellátást tekintjük — a tervezésnél nagy hangsúlyt kapott a budapesti szervekkel való szoros együttműködés, amelynek már sokéves hagyományai vannak. 1970 óta számos közös terv, elhatározás tanúsítja, milyen sok lehetőség van az összefogásra. Időről időre át kell tekinteni a már meglévő határozatokat, hogy azok a gyakorlatban is megvalósuljanak, s keresni annak a módját minden indokolt esetben —, hogy a közös lehetőségeket kölcsönös előnyök alapján kihasználhassák. Ugyanez a szemlélet kell, hogy vezérelje a szomszédos megyékkel való kapcsolatot is. A megye ipari és mezőgazdasági üzemei a korábbi években is jelentős támogatást nyújtottak' a településeknek. Részük van a gyermekintézmények fejlődésében, a művelődési lehetőségek bővítésében, a városok, községek szépítésében. Továbbra sem nélkülözhető szerepük a terület fejlődésében Ez az együttműködés mindenki számára hasznos, hiszen az üzemekben dolgozók gyermekei is a telephely óvodáiban, iskoláiban kapnak helyet, lakásproblémáik is így oldódnak meg könnyebben. S az ellátás gondját is így enyhit- hetik ... Ezer szállal kötődik üzem és lakóhely. A jelenlegi tervezésben — remélhetőleg átmenetileg —, az okozott gondot, hogy a gazdálkodó egységek később terveznek, mint ahogy a tanácsok számba vették feladataikat, s így az összehangolás, a segítés forrásának mértéke még bizonytalan. Milyen távlatokat rajzolnak maguknak... A tervezés a korábbitól eltérő módon történt. S mint minden új, a tanácsi gazdálkodás változó rendje is nehezen tör magának utat a fejekben, szívekben.. Amíg mindenki örömmel üdvözli a tanácsi önállóságot, nehezen fogadják el, hogy az eddiginél is nagyobb felelősséggel ícelí önállóan dönteni, rangsorolni megvalósítandó elképzeléseiket. Nagy politikai felkészültség, érettség, elkötelezettség, meggyőző érvelés szükséges ahhoz, hogy az elkövetkező tanácsüléseken megértessék — s majd a választó- polgárokkal is elfogadtassák: rajtuk múlik, mit tudnak a közeljövőben megvalósítani, s milyen távlatokat rajzolnak fel városaik, községeik számára. Az új rendszer kétségtelenül bonyolultabb a korábbinál, az érdekek, a különböző elgondolások most közvetlenebbül ütköznek. Tudomásul kell venni: ha valamennyi bevételi forrást kiaknáznak, akkor sem tudnak a helyi tanácsok minden jogos igényt azonnal kielégíteni. Nekik kell kiválasztani, mire fordítják forintjaikat. Bár szokatlan, a gyakorlat fogja igazolni, hogy a bevezetett normatív feltételek mind a nagyközségeknek, mind a kistelepüléseknek kedvezők lesznek. A települések kategorizálása, a kiemelt jelleg is segít a nagyobb feladatokat, feszültségeket hordozó problémák megoldásában. A legfontosabbakat pedig céltámogatással, a társadalom mozgósításával, a munka összehangolásával kell megvalósítani. Anyagi, szellemi erővel, szorgalommal, megajánl ás i készséggel egyaránt számolni kell, amikor a rendelkezésre álló forrásokat térképezik fel a tanácsok. Így a lakásprogram: a nagycsaládosok, a pályakezdők önálló otthonhoz jufása —, o közoktatáson belül a középiskolai gondok, a tanerőhiány, a képesítés nélküli pedagógusok helyettesítése szakemberekkel —, az egészséges ivóvízzel való ellátás — és az egészségügy fejlesztése — valamennyi kiemelt tennivalója Pest megyének. Ez nem jelenti, hogy egyéb téren kisebb lenne a felelősség. Például az egészségügy területén is: visszaszorítani az alkoholizmust, nagyobb fegyelmet teremteni a táppénz körül, felvilágosító munkával elérni az egészséges táplálkozást, a rendszeres sportolást, csökkenteni a csecsemőhalandóságot, preventív munkával küzdeni a betegségek ellen. Tehát nem is mindig a kórházi ágyak számának növelése az egyedüli megoldás az egészségügy fejlesztésénél, hanem a járóbeteg-ellátás bővítése, színvonalának javítása. Társadalmi program a Icöz- mű fejlesztése is. Tarthatatlan, hogy több községben még mindig nincs egészséges ivóvíz. Elsősorban Érd, Dunakeszi, Gyál gondján kell enyhíteni. A Dunakanyar bal partján regionális vízmüvet építenek, elkészül majd a ceglédi tisztítótelep, a Csepel-szigeti közművek fejlesztése is szerepel a tervekben. Ugyanakkor természetes, hogy gondoskodni kell a szennyvíz biztonságos elhelyezéséről, a környezetvédelemről. A türelmes meggyőzést mindenkinek vállalnia kell Bármilyen átgondolt, körültekintő is a tervezés, bármennyire figyelembe veszi a legfontosabb teendőket, érthetően várható vita az elfogadtatásánál. Érthető, mert minden település tanácsa saját választói igényét tartja legfontosabbnak. Helyben, testközelben érzik a jogos panaszok feszítését. A helyi tanácsoknak kell megválaszolniuk, hogy az áthúzódó beruházásokat — azokat is, amelyek összmegyei igényeket hivatottak teljesíteni —, nékik kell vállalniuk, hiszen a pénz fölött helyileg rendelkeznek. A megyei tanács természetesen figyelemmel kíséri a tanácsok tevékenységét, de egyetlen település gondját sem tudja átvállalni, az új gazdálkodási rend ennek gátat vet. A helyi tanácsok munkáját eddig is sokféle módon segítették a pártbizottságok, párt- szervezetek. Politikai munkájuk ebben az időszakban is nélkülözhetetlen. Az okos, türelmes érvelés, a meggyőzés nehéz feladatát minden politikai munkásnak vállalnia kell. A tömegkapcsolat, amely eddig oly sok siker alapja volt —, a helyi önállóság növekedésével még tartósabbá, erősebbé vált. A városok és vonzáskörzetük harmonikus munkája alapján változhatnak, fejlődhetnek az ott élők körülményei. A községek, a nagyközségek, a kistelepülések lakossága is tapasztalja majd, hogy a tervek megvalósulása nyomán javul az alapellátásuk, egy-egy település elmaradottságát felszámolva miként közelít egymáshoz a város és a falu színvonala. Hosszú és középtávú célokról döntött a pártbizottság. Maholnap még nem számon- kérhető egy-egy konkrét feladat megvalósítása, de az irány meghatározása, az út megjelölése már ma is világossá teszi: érdemes erőt megfeszítve dolgozni érte. Kihasználni a megye társadalmi, gazdasági és természeti adottságait, megóvni értékeinket és feltárni minden kínálkozó lehetőséget. Elérhető cél, hogy javítsuk a társadalmi közérzetet, esélyegyenlőséget biztosítva mindenkinek, s teremtsük meg a lakosság szociális biztonságát. A megyében ma 987 ezren élnek, a népesség a század- fordulón meghaladja majd az egymilliót. A demográfiai hullám a munkaképes korúaknái a kilencvenes évtizedben idéz elő növekedést. Mindamellett, hogy a főváros hosszú távon igényt tart a bejáró dolgozókra — szükséges bővíteni, ahol erre mód nyílik —, a helyi foglalkoztatás lehetőségét. S míg ez igaz, várható, hogy az iparban, építőiparban és a mezőgazdaságban kismértékű munkaerő-csökkenés áll elő. A termelőerők fejlesztésénél arra törekszik a megye, hogy a térségi adottságokat jobban vegye figyelembe. Javuljon a szellemi háttér, az infrastruktúra, a piaci lehetőségek kihasználása. Alkalmazkodjon a környezet sajátosságaihoz Az elmúlt időben az ipar területi elhelyezkedésében számottevő változás nem következett be, a fejlesztések a már meglevő bázisokon valósultak meg. Az ipar teljesítménye meghaladja az országos átlagot. A vegyipar részaránya több mint kétszeresére nőtt, fejlődött a villamosenergia-, az élelmiszer- és könnyűipar, de a gépipar is. Itt állítják elő az ország ipari termelésének nyolc százalékát. Számottevően gyarapodott a szövetkezeti és a kisipar. Sikefült felkelteni az emberekben a vállalkozási kedvet, nőtt a versenymozgalom. A mezőgazda- sági üzemek ipari tevékenysége is hozzájárult a nagyobb foglalkoztatottsághoz, a szolgáltatások, a háttéripar bővítéséhez. A VII. ötéves terv idején a termelőerők fejlődését a térségi adottságok, a hatékonyságra való törekvés és a piaci viszonyok alakulása befolyásolja. A termelékenység növelését a technikai felszereltség, a szervezettség javítása, az eszközök jobb kihasználása biztosíthatja. Az ipar teljesítőképességét az intenzív fejlődés teljeskörű kibontakoztatásával, elsősorban a dinamikus növekedésre képes területeken kell segíteni. A területi aránytalanságokat — a termelő infrastruktúra és a meglevő munkaerő összetételére tekintettel — elsősorban azokon a helyeken kell mérsékelni, ahol nincs, vagy kevés az ipari üzem. A termelési szerkezet korszerűsítésével, a verseny- képes termékek részarányának növelésével hozzá kell járulni a belföldi piac igényeinek kielégítéséhez, az export bővítéséhez. A hosszú távú tervezés is azt igényli, hogy a fejlesztés alkalmazkodjon a környezet sajátosságaihoz, és a piaci igényekhez. Az eddiginél jobban éljenek a rekonstrukcióval, az igények szerint változtassák termékszerkezetüket, korszerűsítsék technológiájukat. Olcsóbban, szervezettebben, határidőre Az építőiparban nincs ma sem összhang a szükségletek és a kapacitások között, bár a VI. ötéves terv idején bizonyos fokig mérséklődtek a feszültségek. Túlzott mértékben nőttek azonban az árak, gyenge a minőség és elfogadhatatlan módon csúsznak a határidők. E gondokból adódnak a feladatok is: a beruházásokat tegyék gazdaságossá, teremtsék meg az építőiparban a kivitelezés jobb feltételeit, dolgozzanak szervezettebben, jobban gazdálkodjanak a munkaerővel és az anyaggal, biztosítsák a jogos minőségi követelményeket. Készüljenek fel a felújítási feladatok elvégzésére is. Mind mennyiségben, mind minőségben igazodjanak a megyei követelményekhez. Mindinkább térjen át az ipar a komplex feladatok vállalására. A mezőgazdaság az elmúlt időben is dinamikusan fejlődött, a nagyüzemek hatása egész környezetükön érződik, a falu átalakulásában, az élet- körülmények javulásában nagy a szerepük. A szakosodás valamennyi üzem előnyét szolgálta. Létrejöttek az iparszerű állattartás és növénytermesztés feltételei. Fejlődött a termelés műszaki, technikai bázisa. Jól éltek a megyében folyó mag§a színvonalú kutató-fpjlesztő munka eredményeivel. Tgv van ez akkor is. ha bizonyos tevékenységeknél megtorpanás állott be. Változatlanul nagv a szerepe a kiegészítő ágazatoknak. Mind a közép-, mind a hosz- szú távú tervezés célja, hogy a talaj termelőképességének javítása, a települések közötti utak elfogadhatóvá tétele, a főútvonalak korszerűsítése. Fontosnak tartja, hogy újítsák fel az elavult vasúti pályákat és a kiszolgáló létesítményeket. Csökkenjenek a szállítási utak, javuljanak a vonzásközpontok megközelítési lehetőségei. Az ágazati és a tanácsi útépítéseket az eddiginél jobban össze kell hangolni. Valamennyi utazási lehetőség korszerűsítésénél jobban vegyék figyelembe az illetékesek a lakosság jogos igényeit. A hírközlés javítása, bővítése elengedhetetlenül szükséges, kiemelt feladatnak kell tekinteni. A megye ellátottságának a 90-es évtizedben el kell érnie az országos átlagot. A nyilvános telefonállomások számát különösen ott kell bővíteni, ahol a közeljövőben nincs mód az egyéni előfizetők gyarapítására. A szolgáltatás színvonalát lényegesen javítani kell. A villamos- és gázenergiaellátásban a megye adottságai kedvezőek, de messze elmaradnak az igényektől. Ahol már megépültek a vezetékek, ott is sokszor akadályozza az ellátást üzemzavar. Tizenkilenc községben, illetve városban épült növelésével és a lehetőségek jobb kihasználásával javuljon a belföldi ellátás, bővüljenek az exportárualapok — mindez a fajlagos költségek csökkentése mellett. Óvjuk termőföldjeink értékét, valamennyi művelésre alkalmas területet őrizzük meg a termelés számára. A kiegészítő tevékenység továbbra is javítsa jövedelmezőségét, biztosítson jó munkaalkalmat a helyben élőknek. A gazdaságok szervezzék, integrálják a háztájit. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem mind oktatói, mind kutatói munkájával segítse a gyakorlatban megvalósulni tudományos eredményeit, töltsön be továbbra is meghatározó szerepet környezetében. A biotechnológia fejlesztésében elért sikereit honosítsa meg a megyében. Az elmúlt években Pest megyében tovább épültek az autópályák, fejlődött az elővárosi közlekedés. Ugyanakkor a tanácsi úthálózat színvonala az országos átlag alatt van. Befejeződött a megyét érintő vasútvonalak villamosítása, több vasúti pálya korszerűsítése. A HÉV- és metróvonalak találkozási pontjai kiépültek, javult a helyi és helyközi közlekedés. A Volán korszerűsítette járműparkját. A távbeszélő-hálózat a váci, a szentendrei és a budai térségekben korszerűsödött, de még mindig feszítő gondokkal küzdünk. az országos színvonal átlagát ebben sem érjük el. A tervben változatlan hangsúllyal szerepel a bejáró dolgozók utazási körülményeinek ki a vezetékes gázhálózat, tizenkettőben pedig most van folyamatban az építés. A lakossági és a közületi igényeket jobban össze kellene hangolni, a hatékonyság növeléséről nem lehet lemondani. Az elavult hálózat felújítására is a terv időszaka alatt szükséges gondolni. A vízgazdálkodás — köztudott — kiemelt feladata a megyének. A tervidőszak végéig a megye lakosságának legalább 78 százaléka részesül majd vezetékes vízellátásban. A Szentendrei- és a Csepel- sziget vízbázisának megóvását széles körű összefogás garantálhatja. Mindenekelőtt a városok és a nagyobb községek, valamint a kiemelt üdülőterületek közművesítését szükséges megvalósítani. A környezetvédelem általános tennivalói mellett hangsúlyosabban foglalkozott a megyei pártbizottság a Nagymaros—Bős vízlépcső építkezésével kapcsolatos feladatokkal. Várhatóan ez a területnek jelentős közművesítési, színvonalbeli változást hoz, kedvezően befolyásolva az ott élők helyzetét. Védjük meg környezetünket, kincseinket Ma még a megye több területén romlik a környezet állapota. Míg eredményeket értünk el a parlagföldek hasznosításában, az eróziós károk mérséklésében — addig a vizek minősége nem javult, nagyobb a szennyeződés, a felszín alatti vízkészlet — különösen Vdc és Gyál területén —* sok kívánnivalót hagy maga után. A levegő tisztasága sem kielégítő, noha több beruházás valósult meg (DCM, DKV, ATEV), az egészséges környezetért. A veszélyes hulladékok biztonságos tárolását sem sikerült egyelőre megoldani. A veszélyforrások felderítésében, megszüntetésében sok feladat hárul a megyére a következő időszakban. Továbbra is kiemelt a föld védelme, a talaj- és vízszennyeződés megakadályozása, a levegő tisztasága és a zajártalmak (kivált a Ferihegyi repülőtér környezetében) megszüntetése. A veszélyes hulladékok biztonságos elhelyezése Aszód térségében szintén a lakosság érdekét szolgálja. A VII. ötéves tervidőszakban 33—33 ezer lakás felépítése várható, ezen belül legalább ezer szociális bérlakás felépítését határozták el. Megvan arra a reménv. hogy a legindokoltabb lakásigén veket a jelenlegi. de a távlati terv megvalósulása során kielégítsük. Ebben épp úgv szerene van a tanácsoknak, mint a lakásszövetkezeteknek. az OTP-nek... Az eoífés mellett a lakáskorszerűsítések is kedvezően hatnak majd az életkörülményekre. Az egészségügyi szolgáltatások fejlesztése elsősorban a területi aránytalanságok mérséklését és az ellátási színvonal növelését célozza. Kibővítik a körzeti orvosi és szakrendelői hálózatot, folytatják az alapellátó központok kialakítását, korszerűsítik az orvosi ügyeletrendszert. Sürgetni kell, hogy a Semmelweis kórház rekonstrukciója a tervezett határidőre befejeződjön. Az idősek szociális ellátását, gondozását az eddiginél jobban középpontba kell helyezni. A távlati tervben szerepel egy új kórház felépítése az ellátatlan területek lakói érdekében. A nagy tanulólétszám, a szűkös személyi és tárgyi feltételek szükségszerűvé teszik az általános és a középiskolai oktatás megkülönböztetett fejlesztését. Mintegy négyszáz általános és kétszáz középiskolai tanterem felépítését tűzte ki a testület. Pótolni kell a kollégiumi és a tanműhelyi hiányokat. A megyei felsőoktatási szakemberképzés feltételeinek megteremtése sem elodázható feladat. A közművelődési és a sport- igények kielégítésére a meglévő intézményeket kell fejleszteni, korszerűsíteni. A kereskedelemben folytatódik az ABC-program, áruházak, szaküzletek telepítése, a kistelepülések üzleteinek korszerűsítése. Szükséges javítani a lakossági szolgáltatást. A politikai egyetértés a megvalósítás alapja A VII. ötéves tervben csaknem hatvanmilliárd forintot fordíthatunk a lakosság élet- körülményeinek javítására. Ez az összeg jelentősen meghaladja az elmúlt ötéves terv lehetőségeit. Gondjaink enyhítésére ez jelentős össszeg, de valamennyi reális álmunk beteljesülését nem biztosíthatja. Akkor sem, ha hozzászámítjuk a gazdasági üzemek nagyarányú támogatását, a lakosság áldozatkészségét, lakóhelye iránti szeretetét, fáradhatatlan és kiapadhatatlan lelkesedését, amely forintokban, milliókban mérhető. A megyei pártbizottság azzal a tudattal fogadta el a koncepciót, s jószerint majd a tanácstestület is azzal nyugtázza a VII. ötéves, s a távlati terv elgondolását, hogy cselekedetével, politikai öntudattal támogatja megvalósulását. A politikai egyetértés az alapja a nagy átfogó és a részlet- kérdések valóra váltásának. A tervek rámutatnak a legfontosabb összefüggésekre, segítséget adnak az új módszerek befogadására, megértésére. A tanácsi gazdálkodás új rendje melletti állásfoglalás megalapozza a biztonságos megvalósulás lehetőségét. A testületek dolga segíteni, koordinálni a munkát, a feszültséggócok — így az agglomeráció — problémáinak mielőbbi oldását, összegészében a kis- és nagytelepülések a közeli és és a távoli közösségek életkörülményeinek szüntelen változtatását, javítását. Sági Ágnes