Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-08 / 6. szám

1986. JANUAR 8., SZERDA Gázfűtésű kazánok A szigetszení-niklósi Munkásőr úti lakótelep fűtéséről a költ­ségvetési üzem szomszédságában levő tömbfűtőmű gondosko­dik. A hatalmas gázfűtésű kazánok éjjel-nappal ontják a mele­get. A személyzet folyamatos műszakban dolgozik, így biztosít­va az egyenletes hibamentes üzemelést Veress Jenő felvétele Magyar-csehszlovák Népfronttalálkozó A Hazafias Népfront és a Csehszlovák Nemzeti Front vezetőinek határ menti talál­kozóját tartották kedden Győrött. Magyar részről Pozg- gay Imre, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára tartott tájékoztatót a legutóbbi időszak munkájáról, a népfrontmozgalom tapaszta­latairól, a Hazafias Népfront decemberben tartott 8. kong­resszusának előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos kérdésekről. Csehszlovák részről dr. Tamás Trávnicek, a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának albí­nóké és dr. Fedor Guild, a Szlovák Nemzeti Front Köz­ponti Bizottságának alelnöke ismertette a múlt évi eredmé­nyeket, és szólt a Csehszlovák Nemzeti Front részvételéről a Csehszlovák Kommunista Párt soron következő kongresszusa, valamint az országgyűlési vá­lasztások előkészítésében. Összetett megelőzés A fa és a fog sorsa hasonló Valaha büszke fa volt. Az­után rönk lett, feketén odvas, ezúette. Idomait a faszobrász arányosra igazította. A művel most a gödöllői szakorvosi rendelőintézet második eme­letén találkozhatnak a bete­gek. Étkezési szokások Bizonyára kitalálta már az olvasó a jelzőkből — szúette, odvas —: a fogászaton jár­tunk. A hasonlóság -a fa és a fog között, nem a véletlen műve. Dr. Makra Csaba cso­portvezető főorvostól kérdez­tük: — Mi is a baj fogainkkal? — A legfőbb az, hogy ijesz­tően sok a :^aj. Rendkívül el­terjedt a fbgszuvasodás, fog- ágybetegség, s gyakorlatilag nemigen akad tízévesnél idő­sebb ép fogazatú honfitár­sunk. Ha ilyen- jön a rende­lőbe. kuriózumként csodálom meg. — Mi a jelenség oka? Első­ként említem a rendkívül hi­bás étkezési szokásokat. Azt, hogy reggeli, ebéd, vacsora között nassolunk. Azt. hogy rengeteg finomított szénhidrá­tot, cukrot, csokoládét eszünk. Régebben ezt a tápanyagot főként a kenyér, a tészta, a krumpli keményítőjével vit­tük szervezetünkbe. Ez sem ártalmatlan, hiszen a magas keményítőtártalmú étek — mint a divatos burgonyaszi­rom — ugyanúgy árt, mint a cukor. — Mit tanácsol, mit együnk? — Az iméntiek után talán furcsának hat: bármit. Csak az a lényeg, hogy rie folya­matosan. S a főétkezés után azonnal mossunk fogat. Háromszori mosás — Nem túlzás minden ét­kezés után fogat mosni? — Nem. 'Ugyanis ha bármi­lyen szénhidrátos ételt rá­gunk. vagy italt iszunk, utána a fogakon lepedék marad vissza, s ebben a szájban élő baktériumok savat tudnak képezni. Ez pádig rombolja a fogzománcot. Ha egyet'en pon­ton 200 ilyen: savas támadás éri fogunkat, kioldódnak a zománcból a káleiumionok. és megjelenik a még nem fájdal­mas, de már szuvasodást jel­ző krétafo'.t. Ha a folyama­tot nem fordítjuk meg, hama­rosan ott lesz a lyuk és fáj­ni is fog. — Végül is mindannyiunk­nak kilyukad egy-két foga ... — Ez igaz, de összességében lehetne sokkal kevesebb. — M:ként? — Nézze, csapnivaló a száj- higiénénk. Pedig az összetett megelőzéshez elegendő lenne a lepedék mechanikai eltávo­lítása. azaz a háromszori fog­mosás, s a fluor. Ez hozott eredményt Svájcban is, ahol — jórészt a kellő propaganda hatására — változtattak az emberek szokásaikon, s IS év alatt 70 százalékkal csökkent a fogbetegségek előfordulása. Nálunk az emberek zöme még azt sem tudja, milyen a jó fogkefe, pedig kapható ilyen: kisfejű, műszálas, ritkán cso­mózott, közepesen kemény és — ne csodálkozzon — rövid élettartamú. Ha két hónap alatt tönkremegy a napi há­romszori fogmosástól, akkor megfelelő. Ugyanis ennyi idő alatt a szálai széthajlanak. a tisztító végei megkopnak. — Beszélt a komplex meg­előzésről. Ez ügyben é-oen az önök rendelője kezdett kísér­letbe, s bevezetés előtt áll az országos program. Mik a ta­pasztalataik, eredményeik? Már kcrási kei! kezdeni — Gödöllő, ' Valkó, Veres­egyház, Vácszentlászló, Zsám- bok 6 ezer 500, 10 évesnél fia­talabb gyermekét vontuk be a kísérletbe. Már a 2—3 éves gyermekek szüleit is tanács­adásra hívjuk, de a preven­ciót az első tejfog megjelené­sétől el lehet kezdeni. Hiszen a kicsi ínyét a megnedvesített fogkefével már lehet játéko­san tisztítani, s így nagyon könnyen kialakul a helyes szokás. De vegyük a nagyob­bakat. Idén először jutottunk el odáig, hogy nem volt szu­vas fogú gyerek azok között, akik az óvodából mentek is­kolába. Őket ugyanis az egész­ségvédő programmal az óvo­dában elérhettük. A többiek­nél sajnos nem ilyen rózsás a helyzet. S az is az igazsághoz tartozik, hogy az óvodások körében is 86 százaléknak, volt tömött foga, egy gyerekre át­lagosan négy -tömés jut. A különbség csak annyi a töb­biekhez képest, hogy nekik az a négy is lyukas. A fluorada­golást csak egy éve kezdtük. ennek első eredményei 3—4 esztendő múlva várhatók. y. G. p. Megnőtt a társadalom aktivitása Beszélgetés dr. Dobi Ferenccel, a MED0SZ főtitkárával Január 10-én, pénteken kez­di meg munkáját a Mezőgaz­dasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének XXVI. kongresszusa. Számve­tés és ünnep is ez egyben a küldötteknek és a szakszerve­zet tagjainak, hiszen a szak- szervezet megalakulásának 80. évfordulójáról is megemlékez­nek. Dr. Dobi Ferenc főtitkár­ral a kongresszusi készülődés befejezéséhez közeledvén sok mindenről beszélgethetnénk, de most csak néhány fonto­sabb kérdést érintünk. • A kongresszus előtt min­denütt befejeződtek az alap­szervezeti választások. A Me­dosz az egyik legnépesebb szakszervezet Magyarországon, így a választási tapasztalatok is jórészt általánosíthatók. Ho­gyan jellemezhető az alap­szervezeti taggyűlések légkö­— A Medosznak 400 ezer tagja van, akik több tízezer munkahelyen dolgoznak, s 1375 alapszervezetben tömö­rülnek. A választásokon 1 a tagság rendkívül aktív volt, amit egyebek között az is je­lez, hogy a tagok 80 százalé­ka részt vett rajtuk, s 50 ez­ren véleményt is mondtak. So­kan üdvözölték a választások új, demokratizmust erősítő vonásait, a titkos választás és a többes jelölés kiterjesztését. Azt tapasztaltuk, hogy a de­mokratizmus erősöd'ése a ta­gok bizalmát . is növelte a szakszervezet iránt. Az alap- szervezeti vezetőtestületek tagjainak 25—30 százaléka ki­cserélődött Ez az arány ked­vező, hiszen lehetőséget nyújt az állandóságra és a megúju- ásna egyaránt. Kivételt ké­peznek a kisebb termelőszö­vetkezeteknél dolgozó alap- szervezetek, melyeknél az országos átlagot lényegesen meghaladták a személycserék. Ez két dolgot is jelenthet egy­szerre: a demokratizálódási folyamat tartalmi változásokat hozott, másrészt a termelőszö­vetkezeti al aps zer v ez etekb en Január 1-én — minden kü­lönösebb hírverés nélkül — a Volán Tefu Vállalat 3-a:S (Bu­dapest, Zay utca), 11-es (Ceg­léd), és 12-es (Gödöllő) üzem­igazgatóságából, a Közlekedé­si Minisztérium új gazdasági egységet alapított, Pest Megyei Volán Vállalat (Duna-Volán) elnevezéssel. Az alapító ok­irat szerint a cég az ország legnagyobb megyéjének áru- szállítási igényeit köteles ki­elégíteni. A többi megyében működő Volán vállalatoktól eltérően a Past megyei tiszta profilú, vagyis kizárólag árufuvaro­zással foglalkozik. Több lábon Elhamarkodott dolog lenne arra következtetni: ezentúl minden gondunk megoldódik. Mert a szállításban meglevő egyenlőtlenségeket; az év eleji pangást, a betakarítási idény­hez kötődő felfokozott igénye­ket, vagy a decemberi hajrát a fuvarozók önmagukban kép­telenek megnyugtató módon rendezni. Mindenesetre azok az elképzelések, amelyek e napokban körvonalazódnak az új vállalatnál, bizakodásra adnak okot. — A fuvarozáshoz markáns szállítmányozási tevékenysé­get, akarunk kapcsolni, mert a partnerek igénylik és nekünk is gazdaságos — állítja Fábián János igazgató. 1— Manapság egyetlen szállító sem képes kizárólag fuvarozásból fenn­tartani magát. A jó üzletem­bernek rakodásban, csoma­golásban. a járművek bérbe­adásában is gondolkodnia kell, ha talpon akar maradni. Nem kergetünk illúziókat: a követ­kező 2—3 évben — amikor még vagyonadómentesek va­gyunk — kell megteremte­nünk azt a 100—120 milliós nyereséget, amely álapja lesz a biztos jövőnknek. Kemény feltételek Az indulás feltételei megle­hetősen kemények: az érvé­nyes szabályozórendszer olyan elvonásokat ír elő, hogy a gépjárműállomány pótlása a vázolt több lábon állás nélkül szinte megoldhatatlan. A vál­lalat a megye 17 pontján van jelen, így a működés általá­nos költségei jóval magasab­bak, mint ott, ahol csak egy­két telephelyet kell üzemel­tetni. Az egyesült üzemigazga­tóságok által összeadott jár­műpark átlagéletkora 4—5 esztendő, tehát a kocsik túl vannak a serdülőkoron. Javí­tási, karbantartási költségeik ebből adódóan magasabbak. Ráadásul sokféle típust üze­meltetnek, ami ismét nehezíti a feltételeket. Egy szó, mint száz: sok múlik a következő hónapokon. Sikerül-e a lehe­tő legkedvezőbb szervezési és működési rendet kialakítani, megtalálni azt a piaci straté­giát, amely hosszú távon gyü­mölcsöző lehet fuvarozónak és megbízónak egyaránt. — Bízom benne, hogy ja­nuár végéig összeáll a köz­ponti irányító apparátus, s rö­videsen elfoglalhatjuk új szék­helyünket a Bajcsy-Zsilinszky úton — mondja az igazgató. — Most toborozzuk a dolgo­zókat, szeretnénk a legjobb szakembereket megnyerni, de a fizetésükre ráígérni nem tu­dunk és nem is lenne tisztes­séges. A gépkocsivezető- és nagy a vezetőségi tagok fluk­tuációja. A jelenség minden­képpen figyelmet érdemel. • Az alapszervezeti taggyű­lések egyfajta társadalmi pár­beszédet is jelentenek, s ezt az ötvenezer felszólalás meg­erősíti. Mi foglalkoztatja ma­napság a szakszervezeti tago­kat? — Már a beszámolókból is kiderült, hogy a szakszerve­zeti tagok a korábbinál érzé­kenyebben reagállak a társa­dalmi, gazdasági eseményekre, folyamatokra. A taggyűlése­ken sokan például aggodalom­mal szóltak a mezőgazdaság, az erdészet és a vízügy hely­zetéről, hiszen tapasztalják, hogy ezek az ágazatok is mind nehezebben teljesítik tervei­ket, megcsappant a nyeresé­gük, s kevés pénzük van a ter­melés bővítéséhez. Markánsan megjelent az alapszervezeti tanácskozásokon két réteg problémája: a fiataloké és a nyugdíjasoké. A mi szakszer­vezetünk a tagok korát tekint­ve fiatal, a 30 éven aluliak aránya mintegy 30 százalék, ök szinte mindenütt hangsú­lyozták, hogy a korábbinál lé­nyegesen nehezebb a pálya­kezdés, a családalapítás, külö­nösen a kistelepüléseken em­legették, hogy az iskolából ki­kerülő lányok nem mindig találnak maguknak munkahe­lyet; a kisgyermekes családok gondjait szaporítja, hogy nincs elég hely a bölcsődékben, óvo­dákban. Másik sajátossága szakszervezetünknek, hogy a tagok között sok az átlagosnál jóval szerényebb jövedelmű nyugdíjas, öt év alatt ugyan mintegy ezer ember kapott közülük nyugdíjkiegészitést, de ez alapvetően nem oldhat­ta meg a kisnyugdíjasok hely­zetét. • Ma már közhely: elosz­tani csak azt lehet, ami meg­van. A szocialista munkaver­seny és az újítások szervezé­sével, a teljesítményeken ala­puló érdekeltség szorgalmazá­savai a szakszervezet is a tér­melés bővítésére ösztönzött. Milyen sikerrel? — Az agrárgazdaságot si­kerágazatnak tartják ország­szerte, s ezt az elismerést tel­jesítménye alapján ki is ér­demelte a mezőgazdaság. Az export növelésével és az im­port mérséklésével a mezőgaz­daság számottevően hozzájá­rult a külgazdasági egyensúly javításához, s közben a hazai ellátás is jobb lett. Ezek két­ségtelen sikerek, ám számos területen feszültségek is ta­pasztalhatók. Az utóbbi évek­ben tovább nyílt az agrárolló, növekedett a tartósan veszte­séges mezőgazdasági nagyüze­mek száma, sok helyütt rom­lott a dolgozók életszínvona­la is. Az erdészet pedig még a mezőgazdaságnál is kedve­zőtlenebb helyzetben van. Az erdőgazdaságok növelték a fakitermelést, az elmúlt télen szinte emberfeletti erőfeszíté­seket tettek a tűzifaellátás javítására, minden eddiginél nagyobb mértékben bővítették az exportot, de! ennék a helyt­állásnak az anyagi és erkölcsi elismerése elmaradt. Csökkent az ágazat nyeresége, a kisebb érdekeltségi alapból nem ju­tott elég pénz a nagyobb tel­jesítmények elismerésére, s a kedvezőtlenül alakuló bérek miatt sokan elhagyták az er­dőgazdaságokat. A vízügyi áigazat teljesítette a VI. ötéves terv célkitűzéseit, sőt a terve­zettet meghaladó mértékben bővült az ivóvíztermelés és a csatornahálózat. • A múlt esztendő egyik ki­emelkedő eseménye volt az új irányítási formákra való át- éllás. Az állami gazdaságok magukra vállalták a kezdemé- nyezést, elsőként választottak vállalati tanácsokat, igazgató­kat. A szakszervezet szervez­te a választások előkészüle­teit, s szerepe ma sem csök­kent a vállalati demokratiz­mus kiteljesítésében. Hogyan tudnak együttműködni az ön- kormányzati testületekkel? — Bár ma még jogszabályi átfedések vannak, de többsé­gében zavartalan az együtt­működés. Az ellentmondások könnyen megszüntethetők, ha a vállalati tanácsok és a szak- szervezeti bizottságok kölcsö­nösen tiszteletben tartják egy­más jogosítványait, nam ra­gaszkodnak mereven a jogsza­bályokhoz, hanem azok szel­lemét érvényesítik. Persze mindez csak átmeneti időre lehet érvényes, hiszen az egy­értelmű jogszabályi rendezést sem szabad elhanyagolni. Mint mindenben, e tekintetben is a célt kell szem előtt tartani: a vállalatok hatékonyabb gaz­dálkodását. Az ezt elősegítő módszereken, eszközökön lehet vitatkozni, de ennek eredmé­nye a célhoz igazodjék. V. Farkas József Termelés ellentmondásokkal Kevés és drága a széna Az ország tehénlétszámának mindössze 6,1 százaléka talál­ható megyénkben, de az ösz- szes tejtermelésnek már 7,2 százaléka innen származik. Ez a szám egyértelműen mu­tatja, hogy az egy tehénre ju­tó megyei tejhozam kiemel­kedik a többiek átlagából. Ugyanezt támasztja alá az a tény, hogy a hazai szarvas­marha-tenyésztés szakosításá­nak bevezetése óta megyénk tejtermelése megduplázódott. Ám az is tény, hogy a te­hénállomány genetikai válto­zását nem követte ugyan­olyan mértékű szaporodás­biológiai fejlődés. Javítani kellene a tehenek élettelje­sítményét. Magyarán, rövid ideig vannak a termelésben, túl gyorsan kerülnek a vágó­hídra, nagy részük meddőség miatt. Ezért évek óta magas — 30-on felüli — a selejtezé­si százalék, ezen belül pedig az elhullások száma. Ugyan­akkor kevés a borjúszaporu­lat. Szűkebb határainkon be­lük- termelőszövetkezeteink tö'f'b mint felében nem éri el a 80 százalékot sem. Hosszú a két ellés közötti idő. és sok költség terheli a borjút, amíg világra jön. Ami pedig a legjobban ter­heli az ágazatot: megyénkben kirívóan magasak a takar­mány-előállítási költségek. Statisztikai adatok szerint a silókészítés költsége Pest me­gyében kerül a legtöbbe. Nem kielégítő a szálastakarmány- termesztés sem, kevés a szé­na és gyenge minőségű. A januártól bevezetésre ke­rülő nettó energiaérték meg­honosításától, az új szabályo­zók életbeléptetésétől, de még a számítógép elterjedésétől sem várhatunk csodát. Leg­nehézkesebben az emberi tu­dat változik, a szemléletmód, amelyet rossz beidegződések, megszokások merevítenek. Te­hát jobban oda kell figyelni azokra az üzemeinkre, ahol a mostani körülmények között is gazdaságosan termel az ágazat: hogyan csinálják pél­dául az abonyi tsz-ekben, Jászkarajenőn, és nem utolsó­sorban Kocséron, ahol a ter­mőhelyi viszonyok jóval rosz- szabbak a megyei átlagnál, mégis magas termelési szín­vonalon gazdálkodnak. Az Alagi Állami Tangazda­ságban például 6317 literes, egy tehénre jutó tejhozamot képesek elérni, intenzív gyep­re alapozott takarmányozás­sal. Nekik már megéri, hiszen a jövedelmezőség — a leg­ügyesebb számítógépes terme­lésirányítással is — 6000 liter tej termelése fölött kezdődik. szerelőáltomány adott, legfel­jebb azon gondolkodunk, hogy például a monori telephelyen miként tudnánk a műhely ka­pacitását' teljesem lekötni. Va­lószínűleg külső vállalatok autóit is vállaljuk majd javí­tásra. A lakossági szolgáltatás bő­vítése érdekében a Pest Me­gyei Volán Vállalat anyagér­tékesítéssel egybekötött fuva­rozásra is vállalkozik. Nagy segítséget nyújthat e tevé­kenységük az építkezőknek. Arról van szó, hogy az embe­reknek csak a fuvarválla’ó irodában kell megrendelniük a kívánt mennyiségű sódert, kavicsot, murvát, s azt a Vo­lán a kért időpontra házhoz viszi, megkíméli az építkezőt az anyag után járás nyűgeitől. Á vasúti «szállítmányozásban, a terítő- és begyűjtő fuvarozás­ban szintén komplett kiszol­gálásra törekszenek. A későb­biekben — a lehetőségekhez képest — a nemzetközi fuva­rozásból is ki szeretnék ven­ni a részüket. E területen nyilvánvalóan nem a nagyok- val való konkurencia, hanem a velük való egészséges együttműködés a cél. Megbízói bizalom Január 1-től 3400 dolgozó és 1500 jármű, illetve rakodógép áll a Pest megyei vállalatok szolgálatában. Hogy az együtt­működés végül is milyen lesz, az még a jövő titka. Tény vi­szont, hogy az új vállalat csak a megbízóiból élhet, bizalmu­kat pedig kizárólag gyors, pontos munkával, a fuvarfel­adatok maximális teljesítésé­vel érdemelheti ki. Fazekas Eszter Nyereséget termelni a stabil mOküdéshez Fuvarozó a megye szolgálatában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom