Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-29 / 24. szám
1086. JANUÄR 29., SZERDA íróasztal mellel nem lehet politizálni Testre szabottabb mozgalmat Számvetésre készül a Kommunista Ifjúsági Szövetség. A tavaszi kongresszuson — immár a tizenegyediken — öt esztendő munkáját teszik mérlegre, s a levonható tapasztalatok alapján új, a korábbinál vonzóbb programot kívánnak kidolgozni. A felkészülés már megkezdődött, elsőként az alapszervezetekben, hogy majd a városi és megyei küldöttértekezleteken folytatódjon és magán a kongresszuson hozza meg eredményét. Miről is folynak a viták, az eszmecserék, mi ál] a fiatalok gondolkodásának a középpontjában, s mik a mozgalom legaktuálisabb kérdései? Erről beszélgettünk Halasi Mártonnal, a KISZ Pest Megyei Bizottságának első titkárával. Keresik az új lehetőségeket Egy sikertelen válóper után Küldettek száz országból Magyar ENSZ Társaság Kedden Budapesten ülést tartott a Magyar ENSZ Társaság intéző bizottsága. Simái Mihály akadémikus, elnök ismertette azt a felhívást, amelyet az elmúlt héten Genfben az ENSZ szervezésében tartott „Együtt a békéért” elnevezésű tanácskozáson fogalmaztak meg. A nemzetközi békeév nyitó eseményének számító konferenciára több mint 100 országból érkeztek küldöttek, akik a felhívásban többek között meggyőződésüket fejezték ki, hogy lehetséges, megállítható és visszafordítha.tó a jelenlegi veszedelmes irányzat a nemzetközi életben, és az ezredfordulóig megteremthető egy jobb, biztonságosabb világ. A főtitkári beszámoló kitért arra, hogy az elmúlt évben tovább bővültek a nemzetközi kapcsolatok. Számos tanulmányútra, megbeszélésre került sor itthon és külföldön. Ezek a programok, rendezvények előmozdították hazánk külpolitikai elképzeléseinek megvalósítását is. Ebben az évben számos jelentős eseményt szervez a Magyar ENSZ Társaság. Több nemzetközi tanácskozásra kerül sor: megrendezik például a helsinki folyamattal összefüggő regionális konferenciát, „A világközvélemény és az ENSZ” címen, s áttekintik — az Egészségügyi Minisztériummal közös szervezésben — az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyarországi tevékenységét is. Czinege Lajos Czinege Lajos, a Miniszter- tanács elnökhelyettese kedden Zala megyébe látogatott. Délelőtt Zalaegerszegen, a megyei tanács székházában Üjvári Sándor, a > megyei tanács elnöke fogadta, s tájékoztatta a nyugat-dunántúli megye életéről. A Minisztertanács elnök- helyettese ezt követően egyebek között az új tanácsi irányítási rendszer eddigi zalai tapasztalataival ismerkedett. Szó esett azokról a gondokKelyi autonómiák, tanácsi önkormányzatok Közvetítette a nép hangját A Hazafias Népfront Országos Tanácsa Belgrád rakparti székházában kedden sajtótájékoztatót rendeztek. Pozsgay Imre, a HNF OT főtitkára a népfront VII. kongresszusának tapasztalatairól és a mozgalom előtt álló feladatokról adott tájékoztatót. Az eseményen jelen volt Bányász Rezső államtitkár, a Miniszter- tanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. A HNF OT főtitkára bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a népfrontmozgalom kongresz- szusa betöltötte feladatát: jól közvetítette a nép hangját és szélesítette a társadalmi, politikai együttműködést és erősítette nemzetünk politikai egységét. A kongresszus előtt voltak kétségek, hogy vajon a tavalyi év sok jelentős politikai eseménye után a mozgalom tud-e újat felmutatni azokból a társadalmi tapasztalatokból, amelyeket a legutóbbi népfrontkongresszus óta eltelt időszak kínált. A tanácskozás bebizonyította, hogy a Népfront új kezdeményezésekkel tudta bővíteni tevékenységét. Pozsgay Imre a továbbiakban rámutatott arra is, hogy az MSZMP politikájából fakadóan, fejlődésünk fő iránya a szocialista demokrácia fejlesztése, s így a népfront törekvései szélesebb folyamatba illeszthetők. Az elmúlt esztendőben a társadalom a szocialista demokrácia fejlesztésével közvetlenül összefüggő eseZala megyében ról, külön feladatokról, amelyek a terület aprófalvas településszerkezetéből adódnak. A kormány elnökhelyettese délután a Zalaegerszegi Városi Tanácsnál tett látogatást. A megbeszélésen azzal ismerkedett, miként vesznek részt a városi tanácsok vonzás- körzetük községi tanácsainak irányításában. Czinege Lajos a délutáni órákban elutazott Zalaegerszegről. • Csökkent a KISZ vonzereje V utóbbi években. A mozgalom mostanában oly gyakran hallható megújulásának minden blzony- nyal ez az alapja. Ehhez azonban elengedhetetlen az okok föltárása. — Véleményem szerint nagyon óvatosan, mértéktartóan kell bánni ezekkel a kifejezésekkel, hogy megújulás, meg reform. Egyrészt, ha ezt túlhangsúlyozzuk, akkor azok, akik 10—15 éve jól és elkötelezetten dolgoznak a mozgalomban, munkájuk leértékelését hallhatják ki ezekből a szavakból. Másrészt könnyen kelthetünk túlzott, az illúziókkal határos elvárásokat, amelyeknek aztán rendkívül nehéz megfelelni. Ezért szívesebben fogalmazok úgy, hogy az elmúlt négy-öt évben oly mértékben változtak meg a társadalmi-politikai viszonyok, hogy ahhoz hozzá kell igazítani a KISZ tevékenységét. Mindezzel természetesen nem akarom megkerülni a kérdés lényegét. Tagadhatatlan, hogy a mozgalom veszített vonzerejéből. Ennek számos objektív oka is van: a megváltozott életmód, a munkában eltöltött idő növekedése, egzisztenciális gondok. Ezekkel számolnunk kell, de nem hiszem, hogy ezek a meghatározóak. Lényegesebb oknak tartom, hogy kialakult egyfajta társadalmi tudatzavar a mozgalommal kapcsolatban, A felnőtt társadalom nagyon sokszor egy, az ifjúság gondolkodását megregulázó, tevékenységét szigorúan szabályozó, a devianciákat lenyesegető szerepet kér számon a KISZ-től. A tagok viszont egy olyan szervezethez kívánnak tartozni, amelyik kiáll mellettük, amelytől kapnak valamit... • • Éppen ezért nem lehet mel- lékesen kezelni azokat az úgynevezett objektív okokat. Elegendő-e az, amit a KISZ az ifjúság gondjainak enyhítéséért —• pályakezdés, lakáskérdés cs általában érötfcvédelem — tenni tud? — Azt beláthatjuk az elmúlt időszak tapasztalatai alapján, hogy pusztán jogi megoldásokkal, s azzal, hogy hangosan követeljük jogainkat, nem tudunk előbbre lépni. Hiába van egy vezető, egy KISZ-titkár, aki a közösség nevében kér és követel, ha nincs mögötte szervezet és szervezeti élet. Csak az a járható út, ha maga a szervezet ereje kényszeríti ki a figyelmet. Éppen ezért az látszik megoldásnak, hogy növeljük a KISZ szellemi erejét, politikai befolyását. Ez valóban jelentős koncepcióváltást igényel. Rendkívül fontos az is, hogy az ifjúság érdekvédelmét többcsatornássá tegyük. A szakszervezet például nagyon jól él érdekvédelmi jogosítványaival. De mindez nagyon régi hagyományokon alapul, amelyekkel nemhogy a versenyt nem tudjuk fölvenni, de eddig még a kapcsolódási pontokat sem igen találtuk meg. Éppen ezért nagyon sokat várunk attól, ahogy a szakszervezet kívánja fejleszteni ifjúsági munkáját. Arról sem szabad elfeledkezni, hogy politikai határozatok szögezik le: az ifjúság nevelése össztársadalmi feladat. Eddig azonban nem alakult ki igazi munkamegosztás a különböző szervek és szervezetek között, s ennek az az eredménye, hogy minden, az ifjúsággal kapcsolatos feladat a KISZ-re hárult. Addig, amíg nincsenek más lehetőségek, a mozgalom kénytelen mindezt fölvállalni. Pedig az olyan problémák, mint a lakáskérdés, a differenciált bérezés nemcsak az ifjúságot érintik, legfeljebb ifjúsági mezben jelennek meg. Áz ilyen gondokat ott lehet leghatékonyabban megoldani, ahol az adott kérdésekben a döntéseket hozzák. 0 Nagy visszhangot váltott ki, hogy a jövőben csak 28 évnél fiatalabbakat lehet fölvenni a KISZ- be. Ennek kapcsán sokan erőteljes fiatalításról, jelentős létszámcsökkentésről beszélnek. — Ez valóban sok helyütt fölkorbácsolta a kedélyeket. Pedig szó sincs arról, hogy a tagsági viszonyt akarjuk limitálni. A 26 éves korhatár kizárólag az új tagok felvételére vonatkozik. Egyébként is elenyésző azoknak a száma, akik ennél idősebb fejjel kívánnak csatlakozni a mozgalomhoz. Mindez nem jelenti azt, hogy bárkitől is meg akarnánk válni, hiszen szükségünk van az idősebb, akár harminc feletti vezetőkre is. Másrészt erkölcsi alapunk sincs rá, hogy elküdjünk olyanokat, akik 10—15 éve dolgoznak a KISZ-ben. Kétségtelen azonban, hogy létezik a mennyiség és a minőség dilemmája. A KISZ abba az irányba akar elmozdulni, hogy azzá váljék, ami: Kommunista Ifjúsági Szövetséggé. Tehát a politikai jelleget mindenképpen erősíteni kívánjuk. Ehhez magasabb — természetesen messzemenően differenciált — követelményeket kell támasztanunk. Eddig az értékelésnél mindig nagyon toleránsak voltunk, mert féltettük a szervezettséget. Mivel tömegszerve- zét vagyunk, jó lenne, ha a jelenlegi létszámmal tudnánk ütőképesebbek lenni. De ahol ennek nincs meg a politikai fedezete, ott azt sem bánjuk, ha csökken a szervezettség. Nem örülünk neki, de ha dönteni kell, inkább ezt választjuk. A tömegszervezeti jelleget nem azzal akarjuk demonstrálni, hogy hányán vagyunk, hanem a programunkkal, s azzal, kiket hívunk a sorainkba és milyen platformon állunk. 0 Régi igény, hogy a KISZ differenciáltabban vegye figyelembe az egyes rétegek sajátosságait, hiszen teljesen azonos programmal nem lehet egyaránt sikert aratni munkások, értelmiségiek és diákok között. Számíthatunk-e arra. hogy egy testre szabottabb ifjúsági mozgalom alakul ki a kongresszus után? — Azzal előbb-utóbb feltétlenül le kell Számolnunk, hogy egy apparátus vagy egy testület az íróasztal mellett megálmodik egy rendezvényt és utána arra koncentrálja az erejét, hogy ahhoz résztvevőket toborozzon, hogy saját koncepciójának érvényességét igazolja. A különböző rétegek életkörülményeit, gondjait, érdeklődési körét kell fölmérnünk a jövőben és ehhez egy adekvát programot kidolgozni. Ez a törekvés már a megyei küldöttgyűlésünkön is tapasztalható lesz. A beszámolót és a szóbeli kiegészítést négy szekcióban — középfokú tanintézetek diákjai, intézményekben dolgozók (értelmiségiek), iparban és szolgáltatásban, valamint az élelmiszer- gazdaságban dolgozók — vitatják meg majd a küldöttek. S ezek a szekciók választják meg a rétegtanácsokat, amelyek kidolgozzák saját programjukat. E tanácsok elnökei pedig tagjai lesznek a megyei bizottságnak. 0 E rétesek közül a diákság került az érdeklődés homlokterébe, mivel az ifjúsági mozgalom éppen a középiskolákban szorul pezsdítő megújulásra. — Valóban így van. Szeretnénk szétválasztani a diákmozgalmat a KISZ konkrét tevékenységétől. Egy önkormányzati alapon működő diákmozgalmat képzelünk el, amelyhez alanyi jogon tartozna minden tanuló. Ez vállalná a színes, változatos diákélet megszervezését. A KISZ pedig — nevéhez méltóan — karakterisztikusabban, politikai jellegét erősítve, magasabb követelményekkel tudna funkcionálni. Oly módon természetesen, hogy hatását kifejtse a diák- mozgalomra is. 0 Reálisak ezek az elképzelések? — Mindenképpen. Célunk az, hogy a KISZ valóban azokat tömörítse, akik hajlandók valami pluszt vállalni a közösségért, akik az átlagnál aktívabbak, akik meg akarnak felelni a magasabb követelményeknek. Az iskolai KISZ eddig arcnélküli volt, mert a követelményeket csak deklaráltuk, s amikór ezek értékelésére került sor, csak nagyon óvatosan mondtunk véleményt, nehogy valaki is azt gondolja, hogy ő nem kell a mozgalomnak. 0 De ki fogja ezt a színes, vonzó diákéletet megszervezni? — A pedagógusok érdekeltségét kell megteremteni, diákéletet nélkülük nem lehet szervezni. A színes, mozgalmas diákélet megteremtése elsősorban az iskola feladata, de ez nem képzelhető el az ebben közreműködő tanárok anyagi és erkölcsi megbecsülése nélkül. Az kifejezetten pedagógiai célkitűzés, hogy a tanulók ízelítőt kapjanak a demokráciából, hogy megtanulják saját életüket szervezni, irányítani. A KISZ pedig kifejezetten a párt ifjúsági szervezeteként végzi majd tevékenységét. Ez nem jelenti azt, hogy elzárkózik az iskolától, sőt, éppen a társaiknál aktívabb KISZ-tagok lehetnek a diák- mozgalomnak is motorjai, alakítói, befolyásolói. 0 Az eddigiek alapján úgy tűnik, mintha a KISZ korábbi mo- nonolhelyzeténck feladására készülne. — A KISZ soha nem volt igazán monopolhelyzetben, inkább hegemon szerepet kíván betölteni a jövőben is. És nem arról van szó, hogy föl akarja adni eddig birtokolt bástyáit, hogy vissza akar vonulni, de politikai döntés van arra, hogy a maga módján minden szervezet adja meg az ifjúságnak a konkrét cselekvési teret. M. Nagy Péter A Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár kerepestarcsai gyárában mindazt megtalálhatjuk, ami textiliparunkat általánosan is jellemzi. Náluk is ismead jelenség a magas fluktuáció, a munkaerőhiány. Technikai színvonaluk átlagos, ami azt jelenti, vannak területek, ahol nemrégiben sikerült fejleszteni. 1978-ban fejeződött be egy olyan rekonstrukció, amely több mint 300 millió forintba került, s a géppark egy részének cseréjével járt együtt. A gyár azonban ipartörténeti emléktárgyakkal is rendelkezik, gyapjúmosó gépük elmúlt 105 esztendős. A ma is lelkiismeretesen kattogó gépmatuzsálem természetesen nem bírja a korszerű masinákkal a tempót, így a mosott gyapjút nagyrészt más gyáregységekből kell Kerepestarcsára szállítani. Ugyanakkor itt készültek fel a legmagasabb szinten színezésre, gyártmányfejlesztésre, így a többi gyár is bizonyos munkafázisban kénytelen termékeit ideszállítani. Mérhető teljesítményt Az egymásrautaltságnak ezen a szintjén nem kis feladatot jelent, ha meg akarják változtatni a szervezeti felépítést. Márpedig a vállalat hetedik ötéves tervidőszakra szóló célkitűzései között ez is szerepel. S hogy a kerepestar- csaiak régóta hangoztatott válási szándéka nem hirtelen összev es zésen, hanem megfontolt mérlegelésen alapult, azt bizonyítja, hogy az első, sikertelen kísérlet után is makacsul keresik az önállósodás lehetőségeit. Dr. Takács Éva, a gyár igazgatója a következőkben látja a szervezeti korszerűsítés lényegét. — Termelési tanácskozásokon, nemcsak nálunk, a többi gyáregységben Is felvetődött az önállósodás igénye. A különválásra azonban a minisztériumtól nem kaptunk engedélyt, így a korszerűsítésnek más útját kell választani. A termelés, a gazdálkodás érdekei azt kívánják, olyan legyen a szervezeti felépítés, hogy világosan meghatározható legyen, mit mennyiért termelünk, kooperációk, kedvezmények és dotációk ne térítsék el az árakat. Akkor lenne pontosan mérhető az itt megtermelt nyereség, s kialakítható lenne ezzel arányosan a dolgozók és vezetők számára a megfelelő érdekeltségi rendszer. Most, a leányvállalat-alakítás feltételeit mérlegeli a vállalati vezetőség. — Hogyan alakulnának át önállósulás esetén a jelenlegi kooperációs kapcsolatok? — Természetesen sóik területen megmaradna az egymásrautaltság, de a kooperáció helyett konkrét árakkal szerződéses viszonyba lépnénk. Mindenki a maga termékét értékesíthetné, s igy értékelhető lenne nemcsak a teljesítmény, hanem a minőségi különbség is. Csak béremeléssel — Sok gondra, mint például a munkaerőhiányra, a szervezeti forma megváltoztatása nem hoz gyógyírt. Ezen a területen hogyan tudnak előrelépni? — kérdeztük Sándor Mátyásné személyzeti és oktatási osztályvezetőt. — Néhány évvel ezelőtt kezdtük az iparitanuló-kép- zést. Ezt az utat találtuk egyedül járhatónak, ha viszonylag biztos utánpótlásra akartunk számítani. Eddigi tapasztalatunk szerint a lányok 80 százaléka nálunk marad a szakmunkásbizonyítvány megszerzése után — egy darabig. A társadalmi ösztöndíj-szerződés néhány évig helyhez köti őket. Az éves fluktuáció azonban jelenleg is körülbelül 60 százalék. Komoly hiányunk van középfokú képzettséggel rendelkező fiatal szakemberekben is. Ezért támogatjuk a szakirányú továbbtanulást, szeretnénk magunk közül kinevelni az új középvezetői gárdát. De terveink között szerepel az is. hogy érettségizett fiatalok gyorsított szakmai képzését vállaljuk, s közülük kerülnek majd ki a csoport- vagy műhelyvezetők. Viszonylagos stabilitást jelent a legtehetségesebb. szorgalmasabb munkásrétegben a vállalati gazdasági munkaközösségek létrejötte, ök — igaz, kemény túlmunkával — már olyan jövedelemre tesznek szert, ami a nehéz, fárasztó munka ellenére is ide köti őket. A textilipar, s benne a mi gyárunk munkaerőgondjában is végső megoldásnak mégiscsak a jelentős mértékű béremelést, a nehéz fizikai munka presztízsének visz- szaállítását tartom. Ennek a folyamatnak első jelét már tapasztalhattuk, abból, hogy év elejétől országosan 21 millió forinttal megemelték a fonó szakmunkások bérét. Laczonyi László főmérnök ményekben vett részt. Először választott az ország az új választójogi törvény alapján, és megkezdődött a vállalatoknál az új intézményi irányítási formák bevezetése. Ezek a feladatok ugyanakkor néhány kedvezőtlen gazdasági jelenség közepette tették próbára társadalmunkat. Aggodalom és türelmetlenség is érezhető volt amiatt, hogy a kijelölt társadalomfejlesztési célok megvalósítása csak lassan halad. A népfront kongresszusa — utalt rá a főtitkár — megerősítette a mozgalomba tömörülő politikai és társadalmi szervezetek szerepét és ez jól megmutatkozik a vezető szervek összetételében is. Megerősítést kapott az az elképzelés is, amely szerint erősíteni kell a népfront bázisát, hogy a mozgalom még inkább olyan fórummá váljon, amely szélesebb lehetőségeket teremt a társadalmi együttműködésre. A mozgalom előtt álló konkrét feladatok számbavétele során Pozsgay Imre többek között szólt az ifjúságról is, megállapítva, hogy ma a fiatalabb nemzedék jelentős része kívül marad a különböző mozgalmi kereteken. A HNF vonzó lehetőséget akar teremteni abból a célból, hogy a fiatalok a különböző egyesületekben, klubokban, munkabizottságokban megfelelő közéleti lehetőséghez jussanak. A természet- és környezetvédelem témakörében például több olyan kezdeményezés várható, amelyek megvalósításában elsősorban reájuk számítanak. A népfrontmozgalom a társadalom szociális gondjaival történő foglalkozást a családvédelem keretében végzi. A mozgalom fő tevékenységi területe a jövőben is a lakóhely és a lakóterület: a lakóhelyhez való kötődés elősegítése fontos nép- frontíeladat, ugyanúgy, mint a helyi autonómiák és a tanácsi önkormányzatok megerősítése is. Kitért a társadalmi viták kormányzati munkával összefüggő kérdéseire is. Utalva arra: szükséges, hogy minél szélesebb társadalmi rétegek vegyenek részt a döntések előkészítésében. a gyár műszaki állapotával 'kapcsolatos tennivalókról beszélt : — A néhány évvel ezelőtti beruházásnak köszönhetően gépparkunk, hazai viszonylatban korszerűnek mondható. Tagadhatatlan azonban, hogy egy hét-nyolc éves gép már se nem új, se nem abszolút modern. Különösen, ha hozzátesszük, hogy állóeszközein)! beállításuk óta három műszakban termelnek, akkor teljesen világos, mi lehet az előttünk álló legfontosabb feladat. A géppark műszaki állapotát kell szinten tartani, minél gondosabb, lelkiismeretes karbantartással kell elérni, hogy eszközeink meghibásodása miatt ne legyen termeléskiesés. A vállalat jelenlegi anyagi helyzete korszerűsítést, újabb gépek beszerzését, úgy néz ki, ebben a tervidőszakban nem tesz lehetővé. Szakmai színvonal Dr. Takács Éva a főmérnökhöz csatlakozva fogalmazza meg a gyár hetedik ötéves tervidőszakra szóló legfontosabb célkitűzéseit. — A termelés szinten tartása mellett a szakmai színvonal emelését is célul tűztük ki. Ennek érdekében igyekszünk a szakmunkás-állományt stabilizálni, hozzáértő középkádereket kiképezni. Idei, első féléves programunkban szerepel egy bolt megnyitása, itt a gyár területén, amely csak a mi fonalainkat fogja árusítani. Reméljük, a közvetlen értékesítésen lemérhető lesz, mekkora eséllyel állunk az önállósodás, illetve leányvállalattá alakulás lehetősége elé. Ezek a törekvések azonban csak a vállalati tanács megalakulása után kerülnek plé- num elé, s közvetlen termelési terveinket, a gyár mindennapjait nem befolyásolják. Mr. A.
