Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-02 / 1. szám

4 «rsT • MM, 1/7 1986. JANUÄR 2., CSÜTÖRTÖK Szociális foglalkoztató Tahitótfaluban Gondoskodásból a sok is kevés Az idős kordákról való gondoskodás hosszú évek óta a különböző szintű megbeszélések visszatérő refrénje. Hogyan segítjük mi sző­kébb pátriánkban a nyugdíjas korosztályt? Nézzünk először egy kis statisztikát. A vá­rosban és a 13 községben csaknem nyolcezer 5Í> illetve 60 évesnél idősebb ember él. Hatod­részük hópénze nem éri el a 2200 forintot, egyharmaduk nem részesül állami ellátásban. Mintegy 1200-an közülük egyedülállók. A jobb egészségben levők részt vállalnak az unokák nevelésében, tovább dolgoznak a munkahe­lyükön, földet művelnek, vagy állatokat tar­tanak. Differenciáltabb törődést igényelnének azonban a betegeskedők. SZENTENDREI ts/Cigfqp A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Bolt a bázison Haszon kis tételekből Klubok Kedvező társadalmi jelenség, hogy az elmúlt esztendőkben folyamatosan növekedett a rá­szorulók támogatása a taná­csok, üzemek és intézmények részéről. Az államigazgatási szervek például 1984-ben két­szer annyit fizettek ki szociá­lis juttatásokra, mint 1979-ben. Tizenkét ’ havonta csaknem kétszázan részesülnék külön­böző segélyekben. Rendkívüli esetekben külön összegekkel támogatják a bajbajutottakat. Szociális étkeztetést Szentend­rén, Pomázon és Pócsmegye- ren szerveztek. Az öregek nap­közi otthonában városunkban 18-an, Kisorosziban 15-en él­nek. Az anyagiakon túlmenően a vállalatok részmunkaidőben vagy kisegítőként foglalkoztat­ják nyugdíjasaikat, a BVM •szentendrei gyára, az LSZV budakalászi gyára, a Papíripa­ri Vállalat szentendrei üzeme szociális étkeztetést biztosít Az Építésügyi é« Városfejlesz­tési Minisztérium, az Országos Idegenforgalmi Hivatal, az Orszá­gos Műemléki Felügyelőség, a Pest Megyei Tanács V. B. a Szent­endre Városi Tanács V. B., az ÉVM magánlakásépítés-fejlesztési cél- programbizoltsága és a Közép- Dtmavidéki Intéző Bizottság or­szágos, nyilvános és titkos terv- pályázatot hirdet. Szentendre, Kos­suth Lajos utca és környékének rendezése címmel. A tervpalyazat célja:' Szentendrén a Bükkös-patak és Dunakanyar körút által közrefo­gott térség közvetlenül kapcsoló­dik észak felé Szentendre törté­nelmi belvárosához, egyúttal a fő­város felől érkező idegenforga­lom által elsőként érintett terü­let. A térség jelenlegi formájá­ban terjengős, rendezetlen benyo­mást nyújt, aminek oka egyrészt a Dunakanyar körút szabályozási szélességében és műszaki paramé­tereiben, másrészt a régi és újabb épületek egymástól eltérő lépté­kében és hangulatában kereshető. A kiírók a terület rendezésére várnak javaslatot a pályázóktól, elsősorban abból a szempontból, 1 hogy építészeti eszközökkel milyen módon javítható a kialakult hely­zet, illetve hozható létre távlat­ban a város jellegéhez jobban iga­zodó beépítés. A terület rendezé­sében adottságai folytán, kereske­delmi, idegenforgalmi, műemléki­régészeti. közlekedési szempontok is jelentős szerepet játszanak. A feladat jellegét a város sajátos hangulatához, léptékéhez való iga­zodás, valamint számos kisebb részlet (részterület) egymással és a meglévő településszerkezeti adottságokkal összehangolt meg­tervezése adja. A RÉSZVÉTEL FELTÉTELEI: A tervpályázaton saját szellemi mun­kájával részt vehet minden bel­földi és lakhatási engedéllyel ren­delkező külföldi magán-, vagy jo­gi személy, ha a tervpályázati ki­írás feltételeit magára nézve kö­telezőnek elismeri és vele szem­ben kizáró ok nem áll fenn. A tervpályázat lebonyolítására a g 1980. (II. 1.) ÉVM sz. rendelet rendelkezései az irányadók. A tervpályázati kiírás és mel­lékletei már átvehetők az ÉVM építészeti és településfejlesztési számukra, Kirándulásokat szervez, üdültet és klubot tart fenn. Az ipari szövetkezetek OKISZ alapból juttatnak a rá­szorulóknak. Az egészségügyi szolgálat a helyi gondozó mun­kából veszi ki a részét Munkahelyek Az • eddig leírtak sok-sok munkát takarnak, s szép ered­ményeket jelentenek, azonban mindez kevés, mert a legrászo­rultabb nyugdíjasok segítésé­nek kialakult formái nem elég­ségesek. A rendszeres segélye­zési gyakorlatból például ki­maradnak azok, akiknek meg­felelő anyagi helyzetben levő gyermekeik szülőtartásra köte­lezettek lennének. Ezt azonban nem élvezik, s a perindítástól is elállnak. Kevesen vannak olyanok, akik a házi szociális gondozói munkát vállalják. Nem csoda, mert a tiszteletdí­juk mindössze 1000—1500 fo­rint, ráadásul ők is a korosabb főosztálya titkárságán (Bp. V., Kossuth L. tér 2—4. IV. em. 43.) 10—14 óra között, és Szentendrén, a várost tanács vb hatósági osz­tályán (Szentendre, Rákóczi u. 2.) hétfőn 13—16, szerdán 8—16, pén­teken 8—12 óra között, 100 forint­nak a 767—395 368 városi tanács vb költségvetési elszámolási számla, Szentendre elnevezésű egyszámlára — postán — történő befizetését Igazoló csekkszelvény ellenében. (A csekk beszerezhető fenti címeken.) A befizetett ösz- szeget a pályázatoknak nem té­rítik vissza. A tervpályázattal kapcsolatos kérdéseket legkésőbb január 31-ig adhatják fel postán az ÉVM épí­tészeti és településfejlesztési fő­osztálya elmére (Bp. 1054. Kos­suth Lajos tér 2—4.). A boríték­ra feladó helyett az alábbi szö­veget kell írni: „Szentendre, Kos­suth Lajos utca és környékének rendezése c. tervpályázat kérdé­sei (A. I. 2Z. § |3] bek.)”. A fen­ti időpontig postára adott és be­érkezett kérdésekre a bírálóbi­zottság válaszait legkésőbb feb­ruár 14-ig postára adja a pályá­zók által a kiírás átvételekor meg­adott címre. A pályaműveket lezárt csomag­ban a Szentendre Városi Tanács V. B. címére (Szentendre, Város­ház tér 3 . 200»), kizárólag postán lehet benyújtani. Beküldési ha­táridő: 1986. május 5. 24 óra. A PÁLYAMŰVEK DlJAZASARA és megvételére 600 000,— Ft áll rendelkezésre. Megfelelő számú és színvonalú pályaművek be­nyújtása esetén a bírálóbizottság a teljes összeget kiadja. A leg­magasabb díj összege 120 000,— Ft-nál nagyobb, a legkisebb díj vagy megvétel összege 30 000,— Ft-nál kisebb nem lehet. A PÁLYÁZAT EREDMÉNYHIR­DETÉSE, valamint a pályadijak kifizetése 1986. május 30-ig meg­történik. BENYÚJTANDÓ MUNKARÉ­SZEK: 1. Részletes rendezési és beépítési javaslat (M — 1:1000). 2. Többcélú kereskedelmi létesít­mény (áruház) és szakközépisko­la "építészeti vázlatterve (M — 1:200). 3. Városképi részletek. 4. Műszaki leírás (magyarázó fel­iratok). 5. Lezárt boríték. nemzedékhez tartoznak, hova­tovább maguk is ellátásra szo­rulnak. Az alacsonynyugdíja­sok széles körű foglalkoztatá­sára nincs elég lehetőség. (Ki­vétel Pomáz és Dunabogdány.) A tanácsok munkaközvetítői nem rendelkeznek megfelelő információkkal e munkakörök­ről. A szociális étkeztetés szer­vezése a szükségletektől elma­radt, az elmúlt öt esztendőben például a napköziotthonos el­látás nem bővült. Az igazság az, hogy bizonyos jogszabályok módosítására is szükség volna ahhoz, hogy az idős emberek önmagukat job­ban tudják segíteni, s a társa­dalom is hatékonyabban avat­kozhasson bele az életükbe. Hasznos lenne például, ha a nyugdíjas években végzett munka emelné a járadékot, ha a szülőtartási ügyekben bün­tetőjogi felelősség jelentene jogi garanciát, ha az öregek napközi otthonai szélesebb kö­rű szociális étkeztetési felada­tokat is megoldanának. Orszá­gosan kellene bővíteni a ked­vezményes vásárlások lehető­ségét, a szolgáltatások körét. Az is zavarja az idős embere­ket, hogy az igazolványaikban a foglalkozási rovatban a nyugdíjas megnevezés szerepel. Indokolt lenne az eredeti fog­lalkozás megjelölése is. Otthonok Körzetünkben az elkövetke­zendő esztendőkben a visegrá­di szociális foglalkoztató át­helyezése miatt Tahitótfaluban nyílik lehetőség új szociális otthon létesítésére. Az elképze­lést a helyi tanács és pártszer­vek támogatják. Ha ez nem is jelentene teljes megoldást, ar­ra elegendő volna, hogy a leg­rászorultabbak megszabadulja­nak mindennapi gondjaiktól. A későbbiekben pedig az eddig is taposott úton kell továbbmenni jobb koordinációval, s egy ki­csit nagyobb áldozatvállalás- saL Önköltséges tanfolyamok Az anyag megállapította, hogy a TIT-előadások száma az utóbbi években erősen csökkent: 1980-ban még 639 volt, 1984-ben pedig már csak 249. Az ok kézenfekvő: az in­tézmények és az üzemek mű­velődésre fordítható pénz­ügyi kerete nem változott, a tiszteletdíjak és a ráfordítási költségek viszont jelentősen emelkedtek. A jövő az ön­költséges tanfolyamoké, ezek közül is azoké, amelyek ese­tenként képesítést nyújtanak vagy vizsgázásra jogosítanak. Ügy tűnik, hogy segíthetik a társadalmi szervezet gazda­sági megerősödését a hobby tanfolyamok, mint például az akvarista vagy a virágköté­szeti kurzus. Elképzelhető az is, hogy a nyugdíjas korúakat bevonják valamilyen tanulási formába, Szentendrén és a körzeté­ben jelenleg 141 TIT-tagot tartanak nyilván. Egyáltalán nincs szakember magyar nyel­vi, szociológiai, kémiai, köz- gazdasági, biológiai, fizikai és műszaki kérdésekkel foglal­kozó előadások tartására, ön­álló munkahelyi csoport is mindössze négy van. Legerő­sebb közülük a Kossuth La­jos Katonai Főiskoláé. Azon­ban az is igaz, hogy a körzet négy településén, Kisoroszi­— Változnak a körülmé­nyek — mondja Somos János áruforgalmi főosztályvezető, a Műszaki Árut Értékesítő Vállalat Bajcsy-Zsilinszky úti központjában. Bizony, 10—15 évvel ezelőtt nem gondolták a cég vezetői, hogy kiskereskedelmi boltokat fognak nyitni. Hogyha nem is döntő, de fontos része lesz az évi bevételüknek a kis té­telek eladásából befolyt pénz. — Miről is van szó? — A beruházások visszafo­gása, az áruvásárlási szoká­sok megváltozása miatt csök­kent a nagybani értékesítés lehetősége. Egyre többen kis tételek beszerzésének igényé­vel kerestek meg minket. E vásárlások adminisztrálása a régi módon drága lett volna. Ezért 1978-tól megkezdtük a kiskereskedelmi bolthálózat kiépítését. Ma már négy van, s a forgalmuk ebben az év­ben 330 millió forint körül lesz. — Az utolsót néhány hónap­ja nyitották a pomázi bázisuk területén. Miért éppen itt? — Ügy gondoljuk, hogy Észak-Pest megye területe el­látatlan 'műszaki árukkal. Itt volt helyünk, s az sem mellé­kes, hogy megtakarítjuk a szállítási költségeket. A telep­ről csak bevisszük az üzletbe a szükséges árucikkeket. Van parkolási, raktározási, bemu­tatási lehetőségünk. — Elégedettek a forgalom­mal? — Augusztus elsején nyitot­tunk. Még bevételi tervet sem készítettünk. Hosszabb időnek kell eltelnie ahhoz, hogy a la­kosság megismerje az üzletet. A havi kétmillió forintos for­galommal elégedettek va­gyunk. Jövőre azonban ennek a négyszeresét irányoztuk elő. — Sokan azt mondják, hogy nehezen megközelíthető he­lyen van az üzlet. Különösen azóta, hogy a HÉV-átjárón át­vezető utat lezárták. — Valóban. Éppen ezért ban, Pilisszentlászlón, Pőcs- megyeren és Tahitótfaluban egyetlen TIT-tag sincs. Van mit javítani a kapcsolatokon. A községi társszervezetekkel: a KISZ-szel, az általános és középiskolákkal, az értelmi­séggel. Egyelőre úgy tűnik, hogy a TIT csak előadó-köz­vetítő szervezet a városban. A gondok felsorolása után nem csoda, ha a tennivalók több oldalon fogalmazódták meg. Ezek között a legfonto­sabbak az ismeretterjesztő rendezvények csökkenésének megállítása, az önköltséges tanfolyamok, akadémiák, sza­badegyetemi sorozatok számá­nak növelése, s hatékony kap­csolat teremtése az értelmi­ségiekkel, az üzemi dolgozók­kal és a tömegszervezetekkel. Támogatást kapnak A városi tanács és a párt- bizottság illetékesei minden segítsége t megadnak ahhoz, hogy a TIT jelentősége régi híréhez, nevéhez méltóan megerősödjék. Például a leg­közelebbi városkörnyéki ta­nácselnöki értekezleten, az intézményvezetői megbeszélé­seken és az értelmiségi ak­tíva értekezleten napirendre tűzik a TIT-munka támoga­tásának kérdését. hosszabb a bejáratási Ideje. Ha valaki a fővárosból érke­zik, át kell mennie Pomázon, pedig. a falu végénél elmegy a bolt mellett. Azonban a HÉV-átjáróban sok volt a baleset, ezért zárták le az utat.. — Mi minden kapható az üzletben? — PVC-padló, tömlők, csö­vek. létrák, talicskakerekek, kézikocsik, könyvállványok, vegyes és gáztüzelésű kazá­nok. mélyhűtőládák, egyéni védőeszközök, csiszolóáruk, s minden más, amit a profi­lunkba tartozó cikkekből a vevő megrendel. A bolt pén­teken reggel nyolctól délután egyig, máskor délután háro­mig tart nyitva. Az 1985. esztendő korszak- határ volt abban a tekintet­ben is, hogy lezárult a tele­pülés életének az a szakasza, amelyben kialakult Szentend­re sajátos arculata, s elfoglal­ta megillető helyét a magyar városok sorában. Gyakorlati­lag megépültek azok a közok­tatási és közművelődési in­tézmények, amelyek megha­tározzák — immár határain­kon túl is — szerepünket. Kultúra Az 1985. esztendő lezárta azt a korszakot, amelyben elértük a csaknem 20 ezres lé­lekszámút, amelyet tovább nö­velni célszerűtlen lenne. A jö­vőben tehát az várható, hogy a település lakossága alig nö­vekszik, illetve stagnál, t Már a húszas években ki­alakult a város akkori veze­tőinek az a koncepciója, hogy Szentendre fejlesztésének irá­nya csak a kultúra és az ide­genforgalom lehet. Már ekkor kimondták, hogy mindenkép­pen meg kell őrizni azokat az értékeket, amelyek a termé­szeti adottságokból fakadnak, s azt az előnyt, amelyet a fő­városhoz való közelség jelent. Nem is telepítettek olyan ipart, amely a környezetet csúfítja, szennyezi. Ugyanakkor arra törekedtek, hogy a művész­emberek letelepedését segít­sék. Ezek a több mint 50 esz­tendős elképzelések mindmáig érvényesek. Nem kétséges, hogy a város művészeti és kul­turális életének köszönheti hírét, nevét, eredményeit. Ezt még azoknak is el kell ismer­niük, akik úgy vélik, hogy ke­vesebb múzeumot, s több is­kolát és üzletet kellett volna építeni. Az így érvelők azon­ban gondoljanak arra, hogy mi lenne a város idegenfor­galmával e közművelődési in­tézmények, s a történelmi em­lékek nélkül? Csak mellesleg tesszük hozzá, hogy a hatá­rainkon túl is ismert kép- és szobortárak szinte kizárólag célpénzekből épültek, azaz a városi költségvetést nem ter­helték. Az igazsághoz tartozik azon­ban, hogy eme eredmények megszülték árnyoldalaikat is. Az óriási idegenforgalom ter­hét például szinte teljes egé­szében a belvárosban élő la­kosság viseli el. Az ebből fa­kadó ellátási zavarok pedig a város minden polgárát bosz- szantják. Sok vezető vélemé­nye szerint a hétvégi forga­Titkárok tanácskozása Úttörő-évforduló A város és a körzet KISZ- alapszervezeteinek titkárai kétnapos értekezleten vettek részt Pilisszentkereszten. A résztvevők többek között — sorrendben — meghallgat­ták Solymosi Sándort, a KISZ Pest Megyei Bizottságának titkárát, Turcsányi Imrénét, az MSZMP Szentendrei Bi­zottságának titkárát, Kurdics Erikát, a szentendrei KISZ-bi- zottság titkárát és Bognár Má­riát, a városi úttörőelnököt. Az ifjúsági mozgalom háza táján újdonság az, hogy meg­alakult az úttörő-, a politikai képzési és az érdekvédelmi munkabizottság. Az 1986-os, idei munkájuk fontos részét képezi az, hogy az úttörőmoz­galom fennállásának 40. év­fordulóját .ünnepük. Január 15-től pedig kezdődnek az alapszervezetekben a választó, beszámoló, értékelő taggyűlé­sek. A résztvevők azzal a véle­ménnyel távoztak a festői szépségű pilisi faluból, hogy a kétnapos munkaértekezleten részletes útmutatást kaptak az elkövetkezendő időszak fel­adatainak színvonalas megol­dására. lom lassan eléri a tűrési ha­tárt. A lélekszám rohamos nö­vekedésével nem tartott lé­pést a csatornázás. A sűrűn beépült csodálatos dombolda­lak, ízbég, Pannónia területe, a Lenin út két oldalának csa­ládi házas övezete, a Bükkös patak partjai tele vannak — még csak nem iá! zárt rendsze­rű — derítőkkel. A talaj az évtizedek során teljesen átr itatódott szennyvízzel. Sajnos, ez a helyzet Leányfalun, Du- nabogdányban és a Szentend­rei-sziget községeiben is. A jövő egyik legsürgetőbb ten­nivalója tehát a csatornázás. A másik fontos kérdés az, hogy miképpen profitálhat­nak az itt (és a Dunakanyar­ban) élők a hatalmas idegen- forgalomból? Csak az utóbbi esztendőkben lendült fel a szobakiadás. A városi tanács pedig egy fillér haszonhoz sem jut az óriási turizmusból. A terheit viszont mind a lakos­ság, mind a város érzi. A többletkiadások nyilvánva­lóak. Karban kell tartani a műemlék jellegű épületeket, az utakat. Az illetékeseknek vannak elképzeléseik az ide­genforgalom megcsapolására. A tisztességes többletpénzhez jutás formáinak kidolgozása komoly feladata az 1990-ig tartó időszaknak. Kulissza S mindebből újabb veszély forrása fakad! Nehogy ope­rettváros jellegűvé váljon nya­ranta a település! Erre int az a film is, amelyet Szentend­réről készítettek, s eddig csak szűk körben (az ünnepi ta­nácsülésen) mutattak be. Jó alkotás, de túlságosan szép benne a menyasszony. Sehol egy tenyérnyi lehullott vako­lat, kopott kerítés, rozzant te­tő. S uram, bocsá! Még egy kósza papírdarab sem látha­tó az utcákon. A néző csoda­országban érzi magát a virá­gok, múzeumok, vendéglők, cégérek láttán. Még talán szerencsés is, hogy a valóság prózaibb, de a feladatot meg­adja a műalkotás. Tegyük olyanná Szentendrét, amilyen­nek a film mutatja. Ha ezt el­érjük, elmondhatjuk, hogy jő mulatság, férfimunka volt. Az oldalt írta: Vicsotka Mihály Fotó: Erdősi Ágnes ---------------------------r Pá lyázati felhívás Területrendezési tervre Csak előadó-közvetítő? Újjáéledő TIT-csoportok Az MSZMP városi végrehajtó bizottsága nemrégen & hallgatta meg a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat f helyi szervezete elnökségének a beszámolóját az is- ^ meretterjesztó munka helyzetéről és a további fel- 2 adatokról. A filmen túlságosan szép a menyasszony A város fényei és árnyai f Az 1985. esztendő korszakhatár volt a város éle- ^ tében. Nemcsak a VI. ötéves tervet zártuk, hanem tár- 2 sadalmunk építésének sajátosságai, és a megváltozott í külpolitikai helyzet miatt az életünk minden területén - 2 át kell térjünk az eddigitől eltérő magatartásformákra. \ E napokban már az 1990-ig kitűzött célok megvalósí- 2 tásán fáradozunk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom