Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-23 / 19. szám

must im i f 1986. JANUÄR 23., CSÜTÖRTÖK A huszonnegyedik órában Védeni, óvni kell a szigetet A Szentendrei-sziget 65 négyzetkilométernyi területe négy község öt és fél ezer la­kójának ad otthont, ennek csaknem a dupláját teszi ki az üdülő lakosság, jelentős a földművelés és a turizmus, különlegesek a természeti adottságai, s végül, de nem utolsósorban, a főváros ivó- vízellátásának nélkülözhetet­len bázisa. Nem csoda hát, hogy jövőjének a sorsa soka­kat érdekel. Mert koránt sincs minden rendben a sziget kö­rül. Zavaró hatások Ennek az egyik bizonyítéka, hogy a Pest Megyei Tanács az 1/1985-ös számú rendeleté­ben az említett 65 négyzetki­lométernyi területet védetté nyilvánította, hogy megőriz­hető legyen a természetvédel­mi értékek jelenlegi állapota. De hát miért kell óvni a szi­getet? A terület ősi adottságait az utóbbi harminc évben három alapvető célra használták fel. A parti kavicsteraszok vizét a Fővárosi Vízművek termeli ki. Intenzív öntözéssel és mű­trágyázással epret termelnek, a táj szépségét és a Duna kö­zelségét az üdülők ezrei él­vezik. Ezek a tényezők erőtel­jes változásokat idéztek elő az eredeti állapotokhoz viszo­nyítva, s ugyanakkor egymást zavaró környezeti hatásokat szültek. Nevezetesen: a Fővá­rosi Vízművek kútjai, szivaty- tyúházai, vezetékei a sziget te­rületének 20 százalékát fog­lalják el. A maradék négy­ötöd nem az említett cég tu­lajdona mégis kizárólag a vízművek érdekeinek szem előtt tartásával lehet földet művelni, állatot tartani, hajó­val kikötni, fürödni, a lakó­házakba bekötni a vizet. Azaz gyakorlatilag a 65 négyzetki­lométer hidrogeológiai védő­övezetté vált. Az eddigi vizsgálatok sze­rint az ivóvízkincs tisztaságát veszélyezteti a földekre ki­szórt oldódó műtrágya, az üdülőterületek rohamos ki­épülése, s épp a közművesí­tés elterjedése miatt hatal­masra duzzadt szennyvízter­melés. A zárt rendszerű szik­kasztók és főként a csator­názás elmaradása furcsa helyzetet teremtett. Például: a rohamosan népesedő Ko­rányban és Surányban azzal a szennyvízzel veszélyeztetik a főváros lakosságát ellátó víz­bázisokat, amelyek a vízmű­vek által szolgáltatott életet adó folyadékból keletkeznek. Vagyis a budapesti üdülőtu­lajdonosok hét végén azt a vizet szennyezik, amelyet máskor fogyasztanak. Környezetszennyező forrás továbbá az egyre piszkosabb vizű folyam, s a hajózás ér­dekeit szolgáló szabályozás miatt bekövetkezett eliszapo­sodás. Hogyan lehetne lokalizálni a veszélyforrásokat? A me­zőgazdaságban szüntessék be a műtrágyázást? Ez esetben ki fedezi a terméscsökkenés­bői, minőségi romlásból eredő veszteségeket? Csatornázzák Kisoroszit, s a többi község szennyvizét a Duna alatti át­vezetéssel ömlesszék a szent­endrei regionális rendszerbe? Ahogyan a sziget általános rendezési terve javasolja? Mikor lesz erre pénz? Enged­jék tovább bővülni az egyéni és vállalati üdülést, vagy szabjanak gátat a hétvégi tel­kek kialakításának és házak építésének? Talán az volna a helyes, ha a sziget népességmegtartó és vízellátó szerepének biztosí­tanának elsőbbséget. A csa­tornázás helyett anyagi lehe­tőségeinkhez szabotlabbnak tűnik a kommunális szemét és szennyvíz gyűjtésének, elhe­lyezésének és ártalmatlanítási rendszerének a megvalósítá­sa. A szigeten, s nem azon kívül, mert a Dunakanyarban nem található egyetlen befo­gadóhely sem. Fontos az ivóvíz Persze ezek a feladatok is meghaladják Pest megye anyagi lehetőségeit. Olyan központi intézkedésekre vol­na szükség, mint a Balaton érdekében hozottak. Hiszen a kétmilliós főváros és a több százezer lakosú agglomeráció ivóvízzel való ellátása leg­alább annyira fontos. A meg­felelő infrastruktúra kiépíté­séig hasznos volna a megyei védettség alá helyezett szigeten építési tilalmat elrendelni. A következő lépés a szenny­vízgyűjtés, -szállítás és -tisz­títás megteremtése lenne. (A Kék Duna Szakszövetkezet az elkövetkezendő hónapokban számolja fel sokat bírált le­rakóhelyét, hárommilliójába kerül, s még ebben az esz­tendőben szeretné üzembe ál­lítani a szennyvíztisztítóját.) Milyen jó lenne, ha a térség többi településének a folyé­kony hulladékát is fogadhat­ná. Természetesen a beruhá­zási költségek megosztásával! Eljött az ideje annak is, hogy a Fővárosi Vízművek kútjait leginkább veszélyez­tető helyeken kötelezővé te­gyék a zárt rendszerű tározók építését. Hasznos lenne, ha a környezetvédő műtárgyak építésére kedvezményes hite­leket nyújtana az OTP. Olcsóbb megoldás A szemétgyűjtés intézmé­nyének kiterjesztése a 65 négyzetkilométerre mindössze 3 millió forintba kerülne. Má­sodik lépésként a szigorú kö­vetelményeknek megfelelő szeméttelepet kellene kialakí­tani. Sokan mondják, nem is szabadna helyet kapnia a két Duna-ág között. De a szemét — elképesztő mennyiségben — most is a szigeten talál­ható, igaz, szétszórva, illegá­lis lerakóhelyeken. Hová is vihetnék? Pomáz és Szent­endre tömörítői legkésőbb két éven belül telítettek lesznek, az újaknak még a helyük sincs kijelölve. A szigeten pe­dig több olyan bánya talál­ható. ahová — vízzáró aljzat létesítése után — hosszú éve kig hordhatnák a szemetet. Az nyilvánvaló, hogy a végleges megoldást a csator názás jelentené. Csakhogy még a fővárosban is három- százezren élnek csatornázat­lan területen, pedig ott a népsűrűség 390 fő négyzetki­lométerenként. Nekünk pedig olyan kalappal kell köszönni, amilyen van. Az olcsóbb meg­oldás is célravezető, azzal, hogy az anyagi lehetőségek függvényében nem mondunk le arról, hogy a Szentendrei-szi­get egyszer csatornázott legyen. SZENTENDREI vüriftp A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Ötvenmillió évente üég helyén marad a bit Az Érdért szaküzletében most is a fűrészelt áru a legkeresettebb. Egegi László üzletvezető a rakomány számlájának helyességét ellen­őrzi Már tizenegy esztendeje, hogy megnyitották az Erdő­gazdasági és Faipari Termé­keket Értékesítő és Készletező Vállalat 30. számú szaküzletét Szentendrén a Paprikabíró utcában. A boltot a környéken nagyon sokan ismerik. Egegi László üzletvezető el­mondta, hogy fűrészáruból ha­vonta mintegy 380—400, le­mezekből 50, lombos fűrész­áruból mintegy 40 köbméter talál gazdára. Ugyanennyi idő alatt lambériából, hajópadló­ból és parkettából csaknem 5000 négyzetmétert visznek el a vevők. A kurrens cikk az elmúlt Kedvezőbbek a kölcsönfeitételek Minden út a takarékba vezet Az építési költségek növe­kedése, a magánerős otthon- teremtés lehetőség szerinti bővítése szükségessé tette a lakásépítés pénzügyi rendsze­rének továbbfejlesztését. Ja­nuár elsejétől a kedvezmé­nyes állami hitelt és a szo­ciálpolitikai kedvezményt dif­ferenciáltan emelték. A leg­lényegesebb változásokat Po­litzer György, az OTP szent­endrei fiókjának vezetője fog­lalja össze. — A lakásépítéshez, -vá­sárláshoz a szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett építési összköltség 85 százalé­káig — a kedvezményes hi­telen kívül — igénybe lehet venni bankkölcsönt is. Ezen túlmenően a saját munkaerőt ki lehet egészíteni kamat­mentes munkáltatói és taná­csi támogatással. A jövőben az építési költség részeként szerepe] a közműpótló épít­mény és berendezés összege, Ráfizetés? ló a kistermelőnek Olvastam valahol, hogy kör­zetünkben már egyik nagy­üzemben sem termelnek zöld­séget, pedig a főváros olyan piaci lehetőségeket kínál, ami az agglomeráción kívüli tele­püléseknek nem adatik meg. De mit mondanak az illetéke­sek? Tóth Géza, a dunabogdányi Üttörő Tsz főmezőgazdásza na­gyot néz a kérdés hallatán. Hi­szen a dolog annyira egyér­telmű, hogy az iskolásgyerek is tudja rá a választ — Magas a kézi munka igé­nye, Folyamatos gondozást kí­ván. Mire a szabadföldön be­érik, nincs ára, Fólia alatt termesztve ráfizetéses. A ter­melő nem kapja meg érte a tisztességes árat. Tizenöt évvel ezelőtt is annyit adtak kiló­jáért, mint manapság. A tahitótfalui Kék Duna Szakszövetkezetben szinte szó­ról szóra ugyanezeket a vála­szokat hallottuk. Csak itt a főkönyvelőnő számokkal is alátámasztotta mondandóját. A szövetkezetben a zöldségféle­ségek előállításának a költsége éppen a duplája a felvásárlási áraknak. így aztán, miként Dunabogdányban, itt is abba­hagyták a sárgarépa, petrezse­lyem, s káposztafélék terme­lését. Ugyanakkor Szentendre és Békásmegyer piacán — ahol az áruikat kínáló kistermelők fele tahitótfalui és dunagobdá- nyi — borsos áron kelnek el a zöldségfélék. Vagyis, ami ráfizetéses közösben, szép hasz­not hoz a kiskertekben. Ám erre a jelenségre is kész az illetékes szakemberek ma­gyarázata: a nagyüzem képte­len kiállni a portékájával úgy, mint a kistermelő. Nincs hoz­zá embere. Nekik nagyban kel! értékesíteni a terméket, s a nagykereskedelem leszorítja az átvételi árakat. De ugyanez a helyzet a csereszny ével, az eg­ressel, a szamócával .,, az elektromos hálózatfejlesz­tési hozzájárulás és a közmű­építésre fordítandó pénz. Tel­jesen új az úgynevezett át­hidaló kölcsön, amely nem más, mint a meglévő lakóin­gatlan forgalmi értékének megelőlegezése bankkölcsön­ként, az új otthon megte­remtésének fedezeteként. Ma­ximum három évre, 8—12 százalékos kamatra adja a takarékpénztár. A munkáltatói kölcsön ad­ható felújításra, korszerűsítés­re és magánforgalomban tör­ténő lakásvásárlásra is. Lé­nyegesen kedvezőbbé vált az ifjúsági betét után felvehető kölcsön feltétele, öt év eltel­tével 150, hat év után 180, hét esztendő után 210 ezer forint igényelhető. Az új pénzügyi rendszer előírásai szerint családi ház építésére, attól függően, hogy hányán költöznek, az engedélyezhető kölcsön alsó és felső határa 260, illetve 440 ezer forint. (Kettő, illetve hat lakó eseté­ben.) Ugyanez többlakásos kategóriában 320, illetve 500 ezer forint. Fiatal házaspá­roknak a két gyerekért járó kedvezmény bankhitelként megelőlegezhető. Ha azonban az utódok hat esztendő el­telte után nem születnek meg, a bankkölcsönre előírt kama tokkal együtt kell az összeget visszafizetni. A változások miatt ezután a takarékpénztáraknak mérle­gelniük kell a családok teher­bíró képességét. Alapelv, hogy a kedvezményes hitel havi törlesztőrészlete nem lehet kevesebb, mint a lakásba köl­tözők együttes jövedelmének 10 százaléka, s nem lehet több nettó munkabérük 33 százalé­kánál. Szeretnénk a lakosság fi gyeimét felhívni arra, hogy a változások csak azokra érvé­nyesek. akikkel az OTP vagy takarékszövetkezet a kölcsön­szerződést január elseje után kötötte meg. Hely hiányában az apróbb részletekre nem tértünk ki. Például arra, hogy a január elseje előtt kötött szerződé­sek kötelezettségeinek határ­idő előtti teljesítése esetén milyen kedvezmények járnak. A mindenre kiterjedő felvilá­gosításért az érdekelt olvasók keressék fel az OTP-fiókot. esztendőben is a fűrészáru volt. A Tüzépek keveset tar­tanak ebből az építőanyagból. Nem csoda, ha a 30. számú szaküzletben szinte korlátlan mennyiséget el tudnának ad­ni belőle. Hiányciíkkineik szá­mított a szarufa és a gerenda, s időnként a colos és félcolos deszka. A hosszú nevű vállalat csak kereskedik a faipari termé­kekkel, s a közhiedelemmel ellentétben nem termeli és ál­lítja elő azokat. Furcsa módon még a Pilisi Állami Parkerdő Gazdasággal sem állnak ke­reskedelmi kapcsolatban, pe­dig ez a cég biztosítja a szak­bolt számára a telephelyet. A városban hírek kelték szárnyra arról, hogy az Er- dért-boltot kitelepítik a Pap- rikabiro utcából. Valóban van határozat arra, hogy az ipari létesítményeket, kereskedelmi egységeket a Bükkös-patak közeléből áthelyezik a Kőzúzó utca térségében kialakított ipari övezetbe. E terv végre­hajtásának eredménye, hogy a város szélére került a kenyér­gyár, s a,z Ergépnék is készen van az új csarnoka. Az emlí­tett bolt esetében azonban még nem született döntés ar­ról, hogy miikor tudnak köl­tözni. Szoborpark J anuár végén és feb­ruár első hetében az érdeklődők a PMKK elő­csarnokában kiállításon te­kinthetik meg a nyáron felépülő szoborpark ma­kettjét. Mészáros Dezső szob­rászművész ugyanis a vá­rosnak ajándékozta hu­szonhat faragott mészkő­szobrát, amelynek az anya­gi értéke is megközelíti a 10 millió forintot. Az illetékesek ideális he­lyet találtak az alkotások­nak. A Dunakanyar körút és a Csillag utca mentén fekvő, mintegy 2500 négy­zetméteres füves területet jelölték ki telepítésre. A műalkotások telepíté­séhez csak minimális nö­vénykiegészítésre lesz szük­ség. A területet meghagy­ják természetes állapotá­ban. Ahogy az autósok Bi- dapest felől Leányfalu fe­lé közlekednek, a Pismány áruház előtti kanyarban fog feltűnni a szoborpark, amely Szentendre újabb jelentős kulturális, művé­szeti objektuma lesz. E te­rületnek eddig nem volt funkciója, s mi tagadás, a. új négysávos út két oldala meglehetősen sivár. A műalkotásokat nem emelik magasra, az a cél, hogy a vendégek pihenő- parkban érezhessék magu­kat. Mészáros Dezsőtől meg­kérdeztük, hogy miért Szentendrének adományoz ta a műveit? — Részint mert szeretem ezt a várost, részint mert Barcsay Jenő sokat tett azért, hogy ezek a térplasz­tikák méltó helyre kerülje­nek. S mert szerettem vol­na egy helyen látni őket. Eddig kisebb részük Viseg- rádon, Esztergomban és Dömösön volt felállítva. — De ezek a szobrok ha­talmas értéket képvisel­nek ... — Én sohasem azt néz­tem, hogyan járok jól anya­gilag. Tanulmányaimból és tapasztalataimból is azt szűrtem le, hogy jeleseink önzetlenül dolgoztak. Az vezette őket, hogy — kép­letes értelemben véve — letegyék névjegyüket, örül­ni fogok annak, ha látoga­tók sétálnak majd a szob raim között. Nincs tehát akadálya an­nak, hogy városunkban új nevezetességgel gazdagod­jon. A tervek azt mutatják, hogy szép, érdekes és érté­kes színnel gyarapítja te­lepülésünket. Mészáros Dezsőnek pedig ezúton is megköszönjük nemes gesztust. Fomáznál a szerelvény lelassít Jövőre kész a felújított pálya A Hévvel utazók tapasztal­hatják, hogy Pomáz állomás­hoz közeledve a szerelvény egyre lassít, a sebességét fe­lér; csökkentve halad kilomé­tereken át. Az időt rabló je­lenségnek az az oka, hogy a nagyközség térségében rosz- szak a vágányok. Több mint fél évszázaddal ezelőtt ugyan­is a pályát ezen a szakaszon tégla- és cseréptörmelékre fektették, s az immáron bele­süppedt az alatta levő lápos földbe. Javítása csak teljes talajcserével és alagcsövezés- sel oldható meg. Vagyis újjá­építik a terhet hordozó ala­pokat, síneket, talplakat egy­aránt. A felújítás több tízmil­lió forintba kerül. A kivitele­ző az Üt- és Vasútépítő Válla­lat lesz. Bajcsy Géza üzemegységve­zetőtől kérdeztük: mikor kez­dődnek a munkálatok? — Amint az időjárás enge­di. felvonul a kivitelező vál­lalat. A tervek szerint hét hó­napon át dclgoznak, májustól decemberig. Az utasok 120— 150 napon át fogják tapasztal­ni az ezzel járó kellemetlen­ségeket. — Máris a lényegnél va­gyunk. Mennyire zavarja majd az építkezés a helyiérdekű vas­úttal közlekedőket? — Igazság szerint forgalom­mentességre lenne szükség ilyen nagy felújításhoz. Mi azonban, két-három hétvége kivételével, járatjuk a szerel­vényeinket. Azonban bárhogy törekszünk a munka tökéletes szervezésére, zavarokra számí­tani kell. A vonatok ugyanis Pomáz állomás térségében egy vágányon futnak majd. A kö­vetési idő 8 percről 10-re nö­vekszik. Az építkezés egyes fázisaiban változik a le- és felszállóhely, mintegy 50—100 méterrel. Arról gondoskodunk, hogy szilárd burkolaton köz­lekedhessenek az utasok. Min. den eszközt megragadunk ar­ra, hogy folyamatosan tájé­koztassunk mindenkit az ép­pen soron levő változásról. Még arra szeretném felhívni a fi­gyelmet, hogy az építkezés hét hónapjából csak öt érinti az utazóközönséget, mert kettő az elő- és utómunkálatok ide­je. Azt reméljük, hogy októ>- berben helyreáll a megszokott rend. — Milyen változásokat ész­lelünk a munka befejezése után? — Mindenekelőtt azt, hogy a vonatok tartani tudják a me­netidőt. A szerelvény simán fut majd, mert megszűnnek a hatalmas döccenések, amelye­ket Pomáz állomás térségében mindenki érezhet. S végül megszépül a park, felújítjuk a rakodóterületet, általában rendezzük a megállóhely köz­vetlen környékét. — Hogyan oldják meg a te­herforgalom gondjait? — Ez nagy problémát okoz. Most keressük a módjajt an­nak, hogy a Tüzép-telepet leg­alább a legfontosabb árukkal ellássuk. Többre nem leszünk képesek. Az esztendő derekától tehát alaposan megváltozik a po- mázi állomás és környéke. Nagy mennyiségű építőanya­got halmoznak fel a rakodó­kon. Még a szolgáltatóházak­kal szembeni füves területet is elkérte a BKV a nagyközségi tanácstól. Ugyanis tanultak a Budakalász térségében történt rekonstrukcióból. Ott erősen hátráltatta a munkát az épí­tőanyagok ütemtelen szállítá­sa. A sok ezer utazó abban re­ménykedhet, hogy legkésőbb jővö év jauártól valóban ja­vuló feltételek között szállít­ja őket a BKV. Az oldalt írta: Vicsotka Mihály Fotó: Erdős» Agnes

Next

/
Oldalképek
Tartalom