Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-23 / 19. szám

1986. JANUÄR 23., CSÜTÖRTÖK %Mihm 3 Oazdaságvezetők továbbképzése Hasznos vita a mezőgazdaságról Mennyi jut a városoknak, községeknek? A Pest Megyei Tanács végrehajtó bizottságának ülése A fórum résztvevői (balról jobbra): dr. Kabal Gyula, a TOT főosztályvezető-helyettese, dr. Szőllősi End­re, a MÉM főosztályvezető-helyettese, Mészáros Gyula, a PM főosztályvezető-helyettese, dr. Balogh László, a Pest Megyei Tanács elnöke, dr. Eleki János, a TÓT főtitkára, Lénárd László, az MSZMP megyei bizottságának titkára. Főző József, a TESZÖV elnöke, dr. Gyovai Pál, a TESZÖV titkára, Csonka Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese, dr. Masa István, a MÉM főosztályvezető-helyettese — válaszol a kérdé­sekre. Barcza Zsolt felvétele (Folytatás az 1. oldalról.) Az újszerű eljárások hasz­nosságát bizonyítandó, dr. Murvai László, a solymári Rozmaring Tsz elnöke ismer­tette a mini burgonyagumó előállításának, valamint az úgynevezett merisztéma sza­porításának lehetőségeit. Mint mondotta, egy sejtből vagy szövetből korlátlan számban lehet növényeket előállítani. E munkára még 1976-ban képez­ték ki az embereket a szegedi biológiai laboratóriumban és egy évre rá elkészült a saját laboruk is. 1980-ban létrehoz­ták a Melikron Gazdasági Tár­sulást, és tavaly befejezték a labor bővítését, amely így már évente négymillió nö­vény előállítására alkalmas. Dr. Serester Kálmán, az ócsai Vörös Október Tsz gaz­dasági társulásának vezetője a hulladékhasznosítás tapasz­talatairól beszélt. Valószínűleg kevesen értesültek még arról, hogy Ócsán 1979-ben egy olyan üzemet hoztak létre, amely évi négyezer tonna hul­ladékkenyér -feldolgozására al­kalmas. Tehát nem vész kár­ba a kereskedők nyakára szá­radt mindennapink, sőt, devi­zát ad, mert mintegy 1200 ton­nát szállítanak a nyugat-euró­pai piacokra, elsősorban Svájcba. Az édesiparnál fö­löslegessé váló kakaóbabhéj- ból is ezer-ezerkétszáz tonnát dolgoznak föl évente és a sör­gyárakból is összegyűjtik a sörélesztő 60—70 százalékát. Juhász János, a dömsödi Dózsa Tsz elnökhelyettese a biogáz gazdasági hasznosítha­tóságát elemezte. A szerves — épp ezért bomlékony — melléktermékek ártalmatla­nítása elkerülhetetlen és költ­séges eljárás. Ezért újrahasz­nosítására dolgozták ki —- a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tapasztalatainak fel- használásával — a nagyüzemi biogáztelep elkészítésének ter­veit. Dömsödön, az ezer férő­helyes bő almos tartásmódú tehenészeti telepről 440 ton­na fűtőolaj értékű biogázt nyernek évente. Délután fórumra került sor. A szakemberek kérdéseire Lé­nárd László, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának titkára, Csonka Tibor, a Pest Megyei Tanács elnökhelyettese, dr. Szőllősi Endre, a MÉM fő osztályvezető-helyettese, Mé­száros Gyula, a PM főosztály­vezető-helyettese, Kábái Gyu­la, a TOT főosztályvezető-he­lyettese és dr. Masa István, ugyancsak a TOT főosztály vezető-helyettese válaszolt. Sokan érdeklődtek az iránt, hogy egyszerűsödik-e a gaz­daságok elsőszámú vezetőinek járó fizetések rendje. E té­ren nem lehet nagyobb vál tozásra számítani, hiszen a küldöttgyűlésre és a közgyű­lésre tartozik a téeszelmökök fizetésének megállapítása. Az azonban igaz, hogy helytele­nül járnak el azokon a helye­ken, ahol az adható fizetés maximumát szavazzák meg a vezetőnek, mert ténykedésé­nek értékét csak a munkája alapján lehet mérni. Általá­ban elfogadott elv, hogy az éves bérfejlesztés dupláját kaphatja meg egy vezető. Vagyis, ha hét százalékkal nö­vekednek az átlagbérek, ak­kor az elnök fizetése 14 szá­zalékkal növelhető. Mások arra voltak kíván­csiak, hogy az új vállalatve­zetési formákkal összefüggés­ben változik-e a megyei párt- bizottság gazdaságpolitikád munkája. Új munkakapcsola­tok kialakítására van szük­ség mind a gazdaságokban, mind a gazdaságok és a fel­sőbb szervek között. Termé­szetesen az új forma nagyobb önállóságot ad az üzemi párt­testületeknek is. Ehhez kap­csolódik, hogy a Pest Megyei Tanács mezőgazdasági osztá­lyának munkamódszerében is lesz némi változás. A törvé­nyességi feladatok ellátására valószínűleg új osztályt hoz­nak majd létre. A témák között szerepelt az adózási és a fizetési rendszer változása is. Sokan említették az ipari üzemek fizetéskép­telenségét. Többen érintették a kisvál­lalkozások és a nagyüzemek közötti kapcsolatokat. Szóvá tették, hogy a kisvállalkozá­sokban gyakran előfordul a fedezet nélküli bérkiáramlás is. Valamennyi kérdés és vá­lasz nem vehető sorra. Egy azonban tény: a háromnapos vezető-továbbképzés sok olyan információval bővítette a résztvevők ismereteit, amelye­ket a mindennapi életben hasznosíthatnak majd. Bőna Zoltán Tegnap a megyeházán ülést' tartott a Pest Megyei Tanács végrehajtó bizottsága. A tes­tület — hatáskörének megfe­lelően — néhány település ki­vételével döntött az idei fej­lesztésekhez a helyi tanácsok­nak nyújtandó céltámogatások összegéről. A tanácskozáson részt vett Lénárd László, a megyei pártbizottság titkára és dr. Kocsis Péter, a gazda­ságpolitikai osztály vezetője, valamint ott voltak az érin­tett megyei tanácsi szakigaz­gatási szervek vezetői. Saját forráshoz Jelentős mérföldkő volt ez az eszmecsere a testület törté­netében, hiszen először hozott határozatot a vb az idén élet­be lépett új rendszerű tanácsi gazdálkodás szellemében. Mint köztudott, a megyei tanács ha­tározata értelmében a hetedik ötéves tervben az állami költ­ségvetésből kapott pénzt négy kiemelt terület fejlesztéseinek támogatására, a helyi tanácsok pályázatainak elbírálása alap­ján egységes normatívák fi­gyelembevételével osztja szét a végrehajtó bizottság. Emellett a városok és a községek saját bevételeikkel önállóan gazdál­kodnak. A pályázatok elbírá­lásának alapvető feltétele volt, hogy a tanácsok jelöljék meg a rendelkezésükre álló saját forrást, melynek kiegészítése­képpen a céltámogatást igény­lik. Amint az ülésen elmondot­ták, a megye 130 tanácsából 102 nyújtott be pályázatot la­kásépítési, vízgazdálkodási, közoktatási és egészségügyi fejlesztési elképzeléseihez se­gítséget igényelve. Az idei esztendőre — mivel a régi és az új gazdálkodási rendszer közötti átmenet számos súlyos pénzügyi feszültséget okoz — 69 községnek és városnak ja­vasolt a pályázatokat elbíráló bizottság céltámogatást. Akik nem kapnak Amint Balogh László megyei tanácselnök rámutatott, a ja­vaslat ellentmondani látszik az érvényes rendelkezéseknek, melyek a szigorúan normatív, vagyis egységes elvek alapján nyugvó elosztási rendszert ír­nak elő. Ezt — mint mondotta — helyesnek, igazságosnak is­merjük el. Mégis, a zökkenő- mentes átállás érdekében —, ha azt akarjuk, hogy megva­lósuljon az ötéves tervkoncep­ció — átmenetileg rugalmas­nak kell lennünk. A legégetőbb problémák megoldásához, az áthúzódó beruházások befeje­zéséhez, az áthidaló bankhite­lek visszafizetéséhez kell eb­ben az évben elsősorban se­gítséget nyújtanunk, hogy szá­mos városi, községi tanács ne kerüljön pénzügyileg lehetet­len helyzetbe. Tudjuk: ez nem a legszerencsésebb indulás, de bízunk benne, hogy az új gaz­dálkodási rendszer révén a ké­sőbbiekben elkerülhető lesz a hasonló helyzet. A jogosnak ítélhető, a pályázatokban in­dokolt igények ugyanis jóval meghaladják a lehetőségeket, a mintegy 400 millió forintot. Tehát csak úgy tudunk valaki­nek pénzt juttatni, ha másva­lakitől elveszünk. Arra is fel­hívta a figyelmet, hogy ahol most nem kaptak támogatást, ott próbálják meg mindenkép­pen helyi erőből, összefogás­sal, esetleg olcsóbb lehetőséget felkutatva megoldani a fej­lesztési gondot! A jelenlegi pénzszűkében csak ilyen szem­lélettel teljesülhetnek az el­képzelések, javulhatnak a la­kosság életkörülményei. Lássunk néhány példát, me­lyik településnek milyen beru­házáshoz mennyi támogatást szavazott meg a végrehajtó bi­zottság. Cébk, összegek Aszódon 9 tanácsi szolgálati bérlakás építésének befejezé­séhez 2 milliót, Pilisszentke- reszten, Szigetmonostorban és Nagybörzsönyben egy-egy or­voslakás beköltözhetővé téte­léhez 500—500 ezret. Taksony­ban egy nyolcgyermekes csa­lád számára felépítendő szo­ciális bérlakáshoz ugyancsak félmilliót. Pilisvorösváron 16 bányászlakás befejezéséhez 4 millió 640 forint támogatást hagytak jóvá erre az esztendő­re. A gyűli súlyos vízgondok enyhítésére, a megkezdett 400 milliós beruházás folytatásá­hoz az idén 24 milliót, Abony- ban ugyancsak a munkálatok folytatásához az 1,5 milliós sa­ját forrás kiegészítéseként 1,2 milliót hagytak jóvá. Veres­egyház 3, Galgamácsa 6, Tököl 10, Cegléd 18 millióval egészít­heti ki saját pénzeszközeit. Meghatározó jelentőségű, hogy az érdi gondok megoldása nem a céltámogatási alapot terhe­li, ugyanis az OVH-val tör­tént megállapodás szerint más forrásból biztosítják a vízellá­tás fejlesztéséhez szükséges 100 milliót a városnak. A tervek szerint jövőre át­adandó általános iskolák épí­téséhez Pilisvörösvár 6, Cse- mő 3, Bag—Hévízgyörk 3, Ká­ka 1, Inárcs 6 millió hozzájá­rulásra számíthat. A ceglédi szakmunkásképzőhöz 8, a gö­döllői gimnázium bővítéséhez 2, a nagykátai gimnáziumhoz 6 milliós támogatást szavaztak meg. A szigetszentmiklósi szakközépiskola beruházásá­nak megkezdéséhez 1 millióval járulnak hozzá az idén a cél- támogatásra fordítható összeg­ből. A jövőre átadandó szakorvo­si rendelőintézetek építésének, felszerelésének befejezéséhez Dunakeszi 25, Tököl 3, Nagy­kőrös pedig az igényelt 30 he­lyett 24 milliót kap. Ez utóbbi esetében a jövőre leszállítandó és fizetendő műszerek, felsze­relések — melyek értéke 6 millió forint — már most meg­rendelhetők, a fedezetre kezes­séget vállal a megyei tanács. Az átadás időpontjának csú­szását tehát pénzhiány nem okozhatja. További egyeztetés Néhány település céltámoga­tás iránti igényeinek elbírálá­sa még további egyeztetést igé­nyel. Így ezekről február 5-i ülésén dönt a megyei tanács végrehajtó bizottsága. M. J. Már nem aratás, okos gazdálkodás Szinte észrevétlenül húzó­dik meg a Ferihegy II. re­pülőtér közelében a MAVAD vecsési feldolgozóüzeme. Mun­ka most akad bőven, hiszen Zala, Somogy, Baranya és Veszprém megye kivételével szinte az ország minden ré­széből ideszállítják a lőtt va­dat. Kovács Károly szerint: — A mai vadászat már nem aratás vagy egyszerű betaka­rítás, mint őseink idején volt, hanem a gazdálkodás, vad­gondozás, fenntartás, tenyész­tés célszerű láncolata. Ezért sok mindent kell szabályozni a vadászok létszámától a vadföldek kiterjedéséig, a a külföldi vadászok lődíjai- tól, a védettnek nyilvánított, de az apróvadakban kárt te­vő ragadozók időnkénti felül­vizsgálatáig egyaránt. — Minderre miért van szükség? — A vadgazdálkodás nem azt jelenti, hogy irtsuk az er­dők, mezők állatait, hanem elsősorban azt, hogy ügyel­jünk a biológiai egyensúlyra, szükség szerint tervezzük az állomány apasztását vagy gyarapítását a 38 vadászható fajnak. — És jól csinálják? — Meggyőződésem, hogy ma már elsősorban gazdál­kodnak a társaságok. Az ál­taluk elejtett vadak legtöbbje a mi kezünkön megy keresz­tül, hogy aztán feldolgozva kerüljön a nyugat-európai piacokra. Elsősorban Olaszor­szágba, az NSZK-ba, Auszt­riába, Svájcba és Hollandiába szállítjuk az árut — hallot­tuk Szabó Józsefné telepve­zető-helyettestől. Hogy állítá­sának nagyobb nyomatékot adjon, invitál, menjek vele, nézzük meg közelebbről a nyugati exportra előkészített árut. A hűtőkamrában, ahol jóval mínusz 20 fok alatt van a hőmérséklet, tetszetős cso­magolásban sorakoznak a da­rabolt, osztályozott vadak. — Lassan vége a vadászati szezonnak — veszi vissza a szót az üzemvezető. — Ezen azonban nem búsulunk, mert úgy tűnik, sikerül teljesíteni terveinket. Bevételeinket az­zal is növeljük, hogy a fá- cántollat, a vaddisznóagyart, az őzfogat is értékesítjük. Mindemellett az itthoni ke­reslet kielégítésére orvosi piócát is felvásárolunk — igaz, ebből kicsi a kínálat — és azt gyógyászati célokra ad­juk át. A hűtőkamrában mínusz 2« tok alatt tárolják a készárut. Erdösi Agnes felvételei Az értékes húsokat szorgos asszonykezek dolgozzák fel eladható A vadak Itt még szőröstül-bőröstül. Raktározás előtt Molnár Ferenc ellenőrzi az előkészítést (balra). Vá­ái .vá. kuumcsomagolásban Indul útnak a darabolt hús (jobbra).

Next

/
Oldalképek
Tartalom