Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-22 / 18. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM 1986. JANUAR 22., SZERDA A gazdálkodás rögös útjain Gúzsba kötözött magasugrók A közelmúltban fontos politikai fórumon hangzott el a hasonlat — a gazdasági szabályozó rendszerrel kapcsolatban — egyik körzetbeli ipari üzem vezetőjének a szájából: „Ügy érezzük magunkat, mint egy hosszú és kemény, korszerű edzésmunkával remekül fölkészített magasugró, akinek azután a versenyen kezét, lábát összekötik.” A szemléletes példa nagy sikert aratóit a hallgatóság körében, ahol számos olyan érintett ült, aki úgy gondolta, hasonló cipőben kénytelen topogni a gazdálkodás egyébként is rögös útján. Persze mint minden hasonlat, a lényeget tekintve valószínűleg az idézett mondat is túlzó. Hiszen a gyakorlat éppen úgy bizonyítékot kínál az ellenkezőjére mindannak, amire a termelésirányítók, szervezők panaszkodnak. Természetesen nem mindegy, egy- egy újabb szabályozó „kit hogyan talál meg”, melyik üzem milyen helyzetet teremtett a maga számára korábban. Nem erőltetve tovább a hasonlatot: nem mindegy, az a bizonyos magasugró az edzések során milyen kondíciót szerzett, mennyire edződött meg az akaratereje, és — sportnyelven szólva — eléggé fiíikás-e. HRH A moncni pártbizottság legutóbbi ülésén — akkor is megírtuk — szintén sok bírálat érte a szabályozó rendszert. A legtöbben azt kifogásolták, olyannyira aránytalanul nőttek meg az elvonások, hogy már a bővített újratermelést veszélyeztetik. Érdemes azonban felidézni, hogy — érdekes módon ■— olyanok kértek szót, akiknek ettől kevésbé kell tartaniuk, mint másoknak. Az ő esetükben nyilván az volt az indíték, hogy nem is szeretnének ilyen veszélyhelyzetbe kerülni. S ezért szólnak, de ami fontosabb: tesznek is. A Monorvidéki Áfésznél például-az utóbbi öt esztendőben megduplázódott a forgalom, a nyereség is. Nem titkolják, azt jórészt a jövedelemérdekeltségi rendszer elterjesztésének köszönhetik. A bérek ugyan nem nőttek a kétszeresére, de akadt olyan boltjuk, ahol az év végi vég- elszámoláskor 60 ezer forint többletjövedelmet oszthattak szét a dolgozók között. Az ilyen keretek között, illetve szerződésesként üzemelő egységek mellett szól az is, hogy míg az összforgalomnak 44 százalékát ők bonyolították le, a nyereség 70 .százaléka származik tőlük. — Csak ott a baj — mondta a szövetkezet elnöke —, hogy a legjobban dolgozó üzemeinket, épp a progresszíven növekvő terhek miatt, jobban járnánk, ha szakcsoporttá szerveznénk át. A másik gondunk, hogy ha egy dolgozó, mondjuk, megtermel egymillió forintot, neki száznegyvenezret adhatunk, de ösz- szességében az adókkal, egyebekkel együtt 230 ezret kell a kasszánkból kifizetnünk. Szó se róla, így elképzelhető, hogy egy bizonyos határon túl a szövetkezetnek sem érdeke az érdekeltség növelése. Azt persze aligha vitatja a vezetők többsége, hogy az újabb és újabb szabályozókat. a fölbukkant fogalmakat, meghatározásokat az élet kényszeríti ránk. A népgazdaság nem lombikban, hanem a világgazdaság adott ko- zegében fejlődik. S amelyik családban sok a gyerek, sőt féltestvérek is akadnak, gyakran csattannak ' el fülesek. Még ha nem is mindig haragból. jfHH Nem tudom, miért, de azt hiszem, okkal ez jutott eszembe, amikor Császi Sándor, a vecsési Ferroelektrika Ipari Szövetkezet elnöke azon meditált, vajon helyes-e minden esetben a tőkés piaci árakhoz igazítani a belföldi árainkat. Hiszen köztudott, hogy a „nyugati standokon” a mi termékeink hátrányos megkülönböztetésben részesülnek, az ottani vevők sok olyan költségtényezőt nem ismernek el, amelyek nálunk pedig fontosak, tgy azután persze, hogy gazdaságtalan egy-egy termék előállítása — az ára miatt. Ám a fogyasztónak, a vásárlónak ettől biztosan különbözik az álláspontja. Régebben, de még pár évvel ezelőtt is az ipari szakemberek gyakran mondogatták: a mezőgazdáknak köny- nyű, nekik tágak a lehetőségeik, a fantáziájukat nem teA Lakatos és Szolgáltató Ipari Szövetkezet a gyömrői és a monori részlegébe felvesz hegesztő, lakatos, asztalos szak- és segédmunkásokat. Szakcsoportos lehetőség. Jó fizetés. Jelentkezni lehet a következő címen: Gyömrő, Steinmetz kapitány u. 12. relgetik karámba. Sőt: ki is rúghatnak onnan, akár az ipar területére is. S olyankor is mögötte az alaptevékenység garantálta biztos háttér ... Az utóbbi időben ritkábban hallani ilyen hangokat. A mezőgazdaságban 1981. óta nőttek még az elvonások — mondta Tóth József, a Rákosmezeje Tsz elnöke. Az ecseri székhelyű közös gazdaság szakembereinek számítása szerint négy év alatt összesen 65 millió forintot kellett befizetni olyan számlákra, amelyek azelőtt számukra nem is léteztek. A közös gazdaság ennek ellenére az elmúlt tervciklusban kétszeresére növelte a nyereségét. „Sokak szerint szerencsénk volt — mondta Tóth József. — Hát, ha a következetes, szívós munka, az áldozatkész termelésirányítói és dolgozó gárda, a kölcsönös bizalom Fortuna istenasszony adományának tekinthető, akkor valóban szerencsénk volt!” Ehhez emlékeztetőül csak annyit: a Rákosmezeje Tsz- ben az elsők között vezették be az átalánydíjas elszámolást, náluk alakultak — a mezőgazdasági szektorban — elsőként szakcsoportok. Állandóan résen voltak: ha kellett, átcsoportosítottak, ha szükségessé vált, egy-egy tevékenységet megszüntettek, átszerveztek. S mindezeken túl vállalták a ' mezőgazdasági szakmunkásképzés körzeti bázisának megteremtését, az elektronika bevezetését, a tehenészeti telepük rekonstrukcióját, s tervezik egy tojóház megépítését... Ha igaz, hogy mindez Fortunának köszönhető, akkor nem igaz, hogy a szerencse vak. Visszatérve eredeti hasonlatunkhoz: a fenti példák talán igazolták, hogy a folyamatos, kemény felkészülésnek igenis, értelme van, A túlságosan nagynak tűnő terhelés pedig erősíti azokat, akik nem hagyják el magukat. Nekik összekötözött kéz- zel-lábbal is sikerül a többieknél nagyobbakat ugra- niuk, s ennek haszna akkor látszik meg igazán, ha a kényszerű gúzsból majd kibújhatnak. Vereszki János Kulturális program Ecseren szerdán 17 órától: a nyugdíjasklub összejövetele, 17.30-tól: dzsesszbalett, 18-tól: számítástechnika-tanfolyam. Gyomron 19-től: karate, 16.30- tól filmvetítés: A házibuli folytatódik. Monoron a moziban, 18-tól és 20-tól: Szenvedély. végszóra. Vecsésen 18-tól: a Szekta együttes próbája. Szolgáltatás és árutermelés A bizonytalanság már véget ért A szövetkezet monori lakatosüzemében dolgozók is vállalják az idei többletmunkát. Hatan • mellékfoglalkozású szakcsoportot alakítottak, éves tervüket egy—másfél millió forinttal tudják ily módon növelni. Képünkön: Fazekas Károly és Csintalan Dezső a VISZEK részére készülő hegesztőapparát vázát állítja össze Iiancsovszki János felvétele Egy évvel ezelőtt nem tűnt túl rózsásnak a jövő a gyömrői székhelyű Lakatos és Szolgálj tató Ipari Szövetkezetben. Az árutermelő— részlegek ők hozzák a bevétel zömét — kapacitása csupán az első negyedévre volt lekötve. Egész évben tartott a bizonytalan állapot, s ezt megsínylette a szövetkezet. A legnagyobb gondot az jelentette számukra, hogy a gyömrői lakatosüzemben a felére csökkent a munkáslétszám. A nehézségek ellenére jó néhány területen sikerült előbbre lépniük, az idei évet egészen más alapokról kezdhették több mint három héttel ezelőtt. — Talán a legnehezebb év a tavalyi volt a szövetkezet négy évtizedes fennállása óta — mondja Hajdú János, a szövetkezet elnöke. — A szolgáltatási ágazatban általánossá vált az átalánydíjas rendszer — az ilyen jellegű üzletek 98 százaléka működik így — a gazdasági szabályozók sem a mi malmunkra lmjtották a vizet, bizony én sem gondoltam volna, hogy végül egész tisztességesen zárjuk az évet. Először a szolgáltatás eredményeit érdemes értékelni. Három évvel ezelőtt ez az ágazat egymillió százezer forint veszteséggel zárt, most dotáció nélkül két százalék nyereséget produkált. Mindez azt jelenti, hogy helyesnek bizonyultak azok a lépések, amelyeket akkor elkezdtünk. Dolgozóink érdekeltté vannak téve, csak jobb munkával tudták megtartani a vendégeket a fodrász- részlegekben, kozmetikai szalonokban. Az árutermelő részlegekről már nem lehet ilyen jókat elmondani, de ez nem róható fel az ott dolgozók hibájául. Kevesebb megrendelést kaptunk a nálunk gyártott termékekre, ez az ország nehéz gazdasági helyzetével, a beruházások visszaszorításával magyarázható. Ennek ellenére, az év végéig nem sokkal maradtunk le a tervezett árbevételtől, a nyereségünk viszont kevesebb lesz, mint ahogy elterveztük. — Hogyan alakult a szolgáltatások színvonala a vonzás- körzetben? — Ezen a területen vannak hiányosságaink, de el sem titkolható eredményeink is. A legnagyobb eredménynek azt tartja vezetőségünk, hogy a személyi szolgáltatások színvonala szembetűnően javult, olyan panasz nem érkezett Csak pénteken Változik a rendelési idő Február 1-től módosulnak a pénteki rendelések időpontjai a monori orvosi körzetekben. Eddig a hét utolsó munkanapján .— pénteken — 18 óráig tartottak a rendelések, utána kezdődött a hét végi ügyelet, amely hétfő reggel 8 óráig tartott. Február 1 - tői másképpen lesz: dr. Kövesi László, dr. Rados Mária, dr. Zsédely Ferenc 8-tól 11 óráig, dr. Kovács Imre, dr. Füri Judit és dr. Burzuk Valéria 11-től 14 óráig fogadja péntekenként az ellátásra szoruló betegeket a rendelőben. A hót végi orvosi ügyelet ezentúl pénteken 14 órától kezdődik, s továbbra is hétfő reggel 8 óráig tart. A változások a Pest megyei főorvos jóváhagyásával lépnek életbe. A hét többi napján — hétfőn, kedden, szerdán és csütörtökön — a monori körzeti orvosok rendelési ideje nem változik. Az illetékesek a változással kapcsolatban kérik a lakosság megértését. szövetkezetünkhöz, amely intézkedést igényelt volna. _Ugyanakkor sajnos meg kellett szüntetni a háztartási kisgépjavító részleget — szakemberhiány miatt —, szünetel a termelés a monori kékfestő részlegben, nem működik a rádió-tévé javító és az olaj- kályhaszerviz sem. Monoron, a s zol gáltat óh ázba n a szabórészleget is bezártuk a közelmúltban. Ez zel szemben Péteriben — hosszú évek után — ismét megnyitottuk a női-férfi fodrászrészleget, Vecsésen a lakótelepen egy kozmetikai szalon kezdte meg működését, Pilisen szintén kozmetikai és férfi fodrászüzletet nyitottunk. Ecseren is szélesítettük a szolgáltatások körét — létszám- és szolgáltatásbővítéssel. Ma már ezen a főváros menti településen női, férfifodrász, kozmetikus és cipész áll a lakosság rendelkezésére. — Az árutermelés? — Említettem már az ezzel kapcsolatos nehézségeinket. Az év közben kapott megrendelések tervszerűtlenséghez, kapkodáshoz vezettek, s ezt nem tudtuk máig kiheverni. Időközben jelentős szervezeti intézkedéseket is végrehajtottunk. Csökkentettük az adminisztratív létszámot, a termelésbe irányítottuk a dolgozókat. S mivel sokan kiléptek tőlünk, most szakcsoportok szervezésével igyekszünk megtartani az embereket, mert erre az évre ismét sok megrendelést kaptunk partnereinktől. Tavaly szeptembertől a piackutatás eredményeként sikerült kedvező alapokat teremtenünk az idei induláshoz. December 10-ig befutottak az idei rendelések, amely 40 százalékkal több a múlt évinél. — Milyen termékeket gyártanak? — Megnőtt az érdeklődés saját termékeink iránt, így az ételtermoszok, a fűthető ételpultok, a hűtőkamrák, a csempevágók és a létrák könnyebben eladhatók a piacon. Az idén profilátvétellel hozzáfogunk a mélyhűtőládák alkatrészeinek gyártásához, amelyeket eddig a MIRKÖZ Ipari Szövetkezetben készítettek. Egyre nagyobb az érdeklődés az 50 literes nagy konyhai fémedények iránt, s a fagylalttégelyek iránt is nőtt a kereslet. Csempevágó készülékünk harmadszor nyerte el a Kiváló Áruk Fórumán az emblémát, ezzel végleg a birtokunkba került ez a megtisztelő elismerés. — Az export viszont visszaesett a szövetkezetnél. — Ez valóban így van, de van reményünk a felzárkózásra. Tavaly — az őszi BNV mellett — Münchenben és Prágában is képviseltettük magunkat a különböző bemutatókon. A bajor fővárosban szervírozákocsikat, ételtermo- _ szóikat, flaimbírozó- és saláta- hűtőkocsikat mutattunk be. S bár külföldi megrendelést nem kaptunk, néhány magyar vállalat ott rendelt nagyobb mennyiséget ezekből a termékekből. Prágában viszont komoly érdeklődést váltottak ki az ottani szakemberekből ételtermoszaink, a 900 darabos megrendelést a napokban várjuk. — Az idén is ott leszünk néhány külföldi bemutatón, így Bulgáriában, a Szovjetunióban és Kínában. Nem nyugodhatunk bele a közép- szerűségbe, igyekszünk újabb piacokat szerezni. Természetesen ehhez a jó minőség, az elfogadható ár feltételeit kell megteremtenünk. G. J. Elhunyt Benke Sándor Vasad Község Közös Tanácsának kollektívája fájdalommal tudatja, hogy Benke Sándor nyugalmazott vb-titkár életének 59. évében súlyos betegségben elhunyt. Temetése 1986. január 23-án, csütörtökön 14 órakor lesz a vasaöi református temetőben. Peroelánt is festenek vele Az idén 15 millió forint értékben terveznek ecseteket gyártani a monori Kefe- és Játékgyárban. Az egészen kicsi porcelánfestő ecsettől a nagyméretű — négycolos — laposecsetekig széles a termékskála. Képünkön: Bánóczki Józsefné nagy szakértelemmel készíti a kéziecseteket a műhelyben Hancsovszki János felvétele (ISSN 0133—2551 (Monori Hírlap)
