Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-03 / 2. szám

Egyre többen Helyken dolgoznak Sülysápon és a hozzá tar­tozó társközségben, Úriban, az utóbbi években egyre töb­ben vállalnak munkát hely­ben. A Tápióvölgye Tsz-ben több mint hatszázan dolgoz­nak rendszeresen, a Monori Állami Gazdaság helyi üzem­egységének pedig harmincöt állandó és huszonöt idény­munkása van. A két település erősödő ipa­ri jellegét mutatja, hogy a te­rületen működnek a VISZEK, a Papírfeldolgozó Ipari Szö­vetkezet, a TRANSZVILL, KELTEX, a Helios Ruhaipari Szövetkezet, a Pannónia Go­belin ést Háziipari Szövetkezei kihelyezett üzemei, továbbá az ÉMÁSZ kirendeltsége. Az el­múlt év végén alakult meg az Unitechnika Ipari Kisszövet­kezet. Az előbb felsorolt mun­kahelyek több mint hatszáz helybelinek nyújtanak megél­hetési lehetőséget. A kisiparosok létszáma az utóbbi években stabilizálódott. Úriban huszonhatan vannak, Sülysápon hetvenkilencen, egyre jobb színvonalon látják el feladatukat. A Tápióvölgye Tsz-nek zöld­ség-gyümölcs-, a tápiószent- mártoni Aranyszarvas Tsz-nek húsáruboltja van Sülysápon. Érdekesség, hogy a monori Kossuth Tsz-nek két vendég­látóipari egysége is található Sülysápon ... Kilenc gazdasá­gi munkaközösség is alakult az elmúlt években. Az elmúlt év utolsó sülysá- pi tanácsülésén is szó volt a község iparosodásáról, a jövő tennivalóiról. Általános fel­adat lesz a jövőben a megle­vő ipari egységek korszerűsí­tése, a fejlettebb technológiák bevezetése. Az Unitechnika Ipari Kis­szövetkezetnek száz tagja és harminc alkalmazottja van. Az idén májusban fejeződik be az a környezetvédő beru­házás, amelyhez tavaly fog­tak hozzá a Nagykátai Építő­ipari Szövetkezet dolgozói. A több mint 40 millió forintba kerülő munka jobb és egész­ségesebb munkafeltételeket te­remt majd az üzemben. Acélt tisztító üveggyöngy A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM 1986. JANUÁR 3., PÉNTEK Pilis: tanácstagi alap A bankbetétnél jobban kamatozik Már az új esztendő második napját kezdjük, tehát tegnap­tól érvénybe lépett a tanácsok új gazdálkodási rendszere. Hogy ennek előnyei, esetleges buktatói hol, mikor mutatkoz­nak meg, pontosan nem lehet tudni, de az biztos, ott járnak jól, ahol igyekeznek az elméle­ti lehetőségekből mielőbb gya­korlati hasznot kovácsolni. A bevételek egyik lényeges eleme — politikai jelentősége miatt is — a lakosság által — Monor kivételével — mindenütt meg­szavazott . településfejlesztési hozzájárulás. Az sem mindegy tehát, hogy az ebből befolyó összeget hol, milyen célok megvalósítására fordítják. Pilisen és társközségében Nyáregyházán is éppen ezért fordítottak gondot már az óesztendő első félévében a lakosság igényeinek, a fizetésre kötelezhetők szá­mának felmérésére. Mi­kor az idei, illetve a VII. öt­éves terv fejlesztési koncep­cióit kellett elkészíteniük, így gazdag információs anyag bir­tokában láthattak munkához. Mindkét községben elsőbbséget kapott az iskolabővítés. Pilisen öt, Nyáregyházán négy tanter­met akarnak építeni. Ezen fe­lül piactereket alakítanak ki, továbbá folytatják az utak Visszapillantó tükör ’85 Mélyebbre, mint a Titanic A múlt esztendő is bővelke­dett izgalmas sportesemények­ben. A körzetben a legnépsze­rűbb sportág változatlanul a labdarúgás, most a különböző bajnokságok, mérkőzések né­hány érdekesebb epizódjait elevenítjük fel, természetesen a teljesség igénye nélkül. Március 10-én rajtolt a me­gyei II. osztályú laibdarúgó- bajnokság. Az első fordulóban: Hernád—Pilis 1-5. Az első fél­időben még a hernádiak vezet­tek, de a szünet után ellenáll­hatatlannak bizonyultak a ven­dégek, s megérdemelt, biztos győzelmet arattak. További eredmények: Bugyi—Gyömrő 1- 0, Kiskunlacháza—Monor 2- 1, Kakucs—Üllő 4-3. Egy héttel később ismét érdekes eredmények születtek: Pilis— Nagykáta 2-1, Gyömrő—Her­nád 2-3. (Részlet a mérkőzés tudósításából: „Úgy látszott, marad a pontosztozkodás, ami­kor a 81. percben a csereként beállt hernádi csatár 30 méter­ről bődületes erővel a bal fel­ső sarokba védhetetlen gólt lőtt. Ritkán látható hatalmas találat volt.) A harmadik tava­szi fordulóban nem született különösebb meglepetés, bár a Monor 2-0-ás ikladi győzelme alaposan megrázta a vesztese­ket, akik ezután hosszú ideig nem találtak magukra. A gyömrőiek 0-0-ás döntetlent értek el Nagvkátán, ekkor még élt a halvány remény a bent- maradásra. Mint később kide­rült. a reményből nem lett va­lóság . .. Március 31-én sor ke­rült az első körzeti rangadóra is: Monor—Üllő 0-0. Gyömrő— Kiskunlacháza 0-4. ,.A gyöm- rői csapat tagjai kishitűen. minden elképzelés — s ami na­gyon fájó — lelkesedés nélkül játszottak. Morálisan szétesett a társaság ...” Május 5-én a pilisiek so­káig emlékezetes rangadót vívtak Gödöllőn, az egyetemi gárda ellen. Érdemes felidézni a tudósítás néhány mondatát: „A 84. percig a helyiek vezet­tek 1-0-ra ... Ekkor Gáspár J. javította korábbi hibáit, a 16- osról bődületes erővel egyen­lített. Egy perccel a lefújás előtt Haluszka a 16-oson belül — a kapunak háttal állva — ollózva vette be a helyiek háló­ját, megszerezve ezzel az ér­tékes győzelmet.” Május 26-án eldőlt az első­ség a körzeti bajnokságban: Maglód—Nagykőrös 0-1. Érde­kesség, hogy a találkozóra öt (!?) bíró érkezett, így ket­ten csak a pálya széléről néz­hették végig a mérkőzést. Óriási kapushibából szerezte meg győztes találatát a városi gárda, amely ezzel bajnok lett, s feljutott a megyei II. osztály­ba. Június 2-án már eldőlt, hogy a megyei I. osztálytól a Sülysáp és a Vecsés is búcsúra kényszerül, s hogy a II. osz­tályban a Pilis csak az ezüst­érem birtokosa lett, innen a gyömrőiek búcsúztak. Szomorú őszi focirajttal kez­dődött az 1985/86-os bajnokság, mert Monor—Nagykőrös 0-1, Sülysáp—Bugyi 0-2, Mária- nosztra—Vecsés 6-0. A követ­kező héten 12-1-re kapott ki a Vecsés Aszódon. Ezt írtuk ak­kor: „Nem kétséges, nagyobb törődést és — főleg — segítsé­get érdemelnek a süllyedő ha­jón maradtak a község részé­ről.” Mint utóbb kiderült, az ősz folyamán a hajó tovább süllyedt, már-már olyan mély­re. rhimt a Titanic . . . Jégtörés szeptemberben — a Pilis 1-0- ra legyőzte Bugyit, a Sülysáp ugyanennyire a Nagykőröst. Szeptember 22-én Monor— Sülysáp 3-2. A monoriak leg­jobbja Béres volt, aki egyéb­ként sülysápi. de katonaideje alatt a Monorban játszik... A körzeti bajnokság rangadóján: Gyömrő—Dánszentmiklós 2-1. Gól: Nagy F„ Kucsera, illetve Zátrok (11-esből). A mezőny legjobbja a veterán dánosi ka­pus. Karsai volt. Tavasszal folytatódik a mér­kőzéssorozat. Most még pihen­nek a csapatok, de hamarosan megkezdik az alapozást. A hát­ralevő két hónap munkáján dől el minden, nevezetesen az, hogy tavasszal mennyi örömet szereznek majd a játékosok a szurkolóknak. G. J. A pilisiek összefogásának pél­dája a község középpontjában társadalmi munkában meg­épült park, amelyben Kecskés Lajos helybeli születésű szob­rászművész felszabadulási em­lékműve áll. Mutnéfalvy Zoltán felvétele karbantartását, járhatóbbá té­telét, illetve a járdaépítést. A közvélemény messzemenő figyelembevételével így termé­szetesen a lakosság túlnyomó többségének egyetértésével ta­lálkoztak. A negyvenöt tanács­tagi körzetben a választók 72 százaléka szavazta meg a tele­pülésfejlesztési hozzájárulást úgy, hogy az idén nyolcszáz forintot fizetnek, s azután évenként ötven forinttal emel­kedik a teho összege. A pilisi nagyközségi közös tanács az előzmények ismeretében, s a többség egyetértő szavazatának birtokában az óesztendő utol­só tanácsülésén alkotta meg a településfejlesztési hozzájáru­lással kapcsolatos rendeletét, Ebben benne foglaltatnak mindazok a kötelezettségek, le­hetőségek, kedvezmények, amelyeket az Elnöki Tanács 1984. évi XII. számú törvény- erejű rendelete szabályoz. A teho-ból befolyt pénzt köztudottan mindenütt hely­ben,! az előre meghatározott feladatok megvalósítására kell felhasználni. Nem kötelezhe­tők a teho fizetésére a 2 ezer 500 forint alatti személyi jö­vedelemmel rendelkezők. Pili­sen ezen felül mentességet él­veznek a három-, vagy több- gyermekes nagycsaládok, az olyan egyedülállók, akik 3 ezer 500 forintnál kevesebb havi jövedelemmel rendelkeznek, il­letve akik közműfejlesztési, vagy társulati hozzájárulást fi­zetnek. Eddigi ismereteink szerint a körzetben egyedülálló az a pi­lisi gyakorlat, hogy a teho ösz- szegének 30 százalékából úgy­nevezett tanácstagi alapot ké­peznek. vagyis ezt az összeget egyenlően felosztják a 45 kör­zet között. Körülbelül 15 ezer forint lesz az az összeg, amely­nek felhasználásáról egy-egv tanácstag — választóival együtt — közvetlenül dönt. Nem nagy pénz, mondhatja bárki, de egészen biztos, hogy segít megoldani a legsürgetőbb — kisebb — körzetbeli gondo­kat, hozzájárul az emberek érdeklődésének, közéleti akti­vitásának fokozásához. S lehet, hogy ez többet kamatoz majd, mint egy nagyobb összegű bankbetét. Vereszki János Szombatén ílmé^hesmméé Chrudinák Alajos, a Ma­gyar Televízió főszerkesztője politikai élménybeszámolót tart január 11-én, szombaton este fél kilenckor Pilisen, a Móricz Zsigmond Művelődési Házban. A vendég szívesen válaszol a közönség kérdéseire, amelyeket személyesen vagy írásban lehet feltenni. Az írás­ban feltett kérdéseket a ruha­tárban elhelyezett urnába le­het bedobni. Az így leadott kérdések felolvasásában köz­reműködik Franki Gábor. Nem mulatságba, vidám maszkabálba készül a képünkön lát­ható férfi, hanem nagyon is komoly, felelősségteljes munkát végez. Ehhez van szüksége az űrhajósöltözékhez hasonlító védőruhára. Az élelmiszer-feldolgozó iparban ma már ugyan­is alapkövetelménynek számít, hogy a felhasznált berendezé­sek felülete a legkorszerűbb technológiával készüljön és meg­felelő védelmet kapjon. Monoron, a MEZŐG£l£rnél szinte csak rozsdamentes acélból készítik a különböző berendezéseket. Ezdk tisztítására is felhasználják azonban a nedves üveg­gyöngy fúvó készüléket, amelyből még kevés működik az or­szágban. Bágyi Csaba, akit a védőöltözet rejt, ezzel a beren­dezéssel teszi fémtisztává az NDK-exportra készülő forrázó­kád részegységeit is. Hancsovszki János felvétele Pás „oktatás Gyomron Fontos a vitakészség is A Politikai Bizottság 1983. augusztus 2-i határozatában áttekintette a propagandamun­ka továbbfejlesztésének és ha­tékonyságának növelésére tett intézkedéseket és meghatározta a feladatokat. Gyömrőn a nagyközségi pártbizottság is áttekintette a határozat végre­hajtásának helyi tapasztalatait. Megállapították, hogy a pro­pagandisták személyével és képességeivel szemben támasz­tott követelmények megnőttek, ezért szükség van az állandó és rendszeres továbbképzésük­re. A gyömrői pártalapszerve- zetekben agitációt kifejtők részt vesznek a monori városi jogú pártbizottság által szerve­zett tanfolyamokon, előadáso­kon, előadói ankétokon. A párt programjában a következő években egyre inkább előtérbe kerül a marxista—leninista eszme és gondolkodásmód ter­jesztése. Fontos a szocialista építőmunka javítása, az erköl­csi értékek tudatosítása. Az elmúlt évben a pártbi­zottság mellett működő agitá- ciós és propagandabizottság újjáalakult, ezzel egyidejűleg új propagandisták láttak mun­kához az 1985—86-os évadban. Jelenleg tizenketten vannak az agglomerációs településen, jól felkészültek mindnyájan. Saj­nálatos, hogy — jelentkező hiánya miatt — ezúttal nem indult marxista—leninista kö­zépiskola a községben. Az 1984—85-ös évadban 11 cso­portban kétszázhatvanketten vettek részt a politikai okta­tásban. A hallgatók nagy vá­rakozással tekintettek az MSZMP XIII. kongresszusa elé, ezt hozzászólásaikban is kifejtették. Tavaly tizennégyen tettek — eredményes — vizs­gát a marxista—leninista kö­zépiskola helyi tagozatán. A tavaly októberben kezdődött új oktatási évben két fontos téma megvitatását kezdték meg az alapszervezetekben: egyrészt a XIII. pártkongresz- szus határozatairól hallgatnak tájékoztatókat, másrészt társa­dalmi fejlődésünk időszerű kérdéseiről. A propagandisták megfelelő iskolai végzettsége még nem lehet garancia a sikeres politi­kai oktatásban. Ehhez az is szükséges, hogy a kommunis­ták ne csak passzív hallgatók, hanem aktív vitapartnerei le­gyenek az előadóknak. Tehát ne csak befogadók legyenek, hanem fejtsék ki gondolatai­kat, véleményeiket. Erre tö­rekszenek minden gyömrői pártalapszervezetben. —ér Építőipari gyorsmérleg Önntagukon kell segíteniük Folynak a SZOT XXV. kongresszusának előkészületei, sorban tartják tanácskozásai-' kát az ágazati szakszerveze­tek. December 6-án ült ösz- sze az Építő-, Fa- és Építő­anyag-ipari Dolgozók Szak- szervezetének XXXIV. kong­resszusa. Megvitatták és ér­tékelték az elmúlt öt év mun­káját, gazdálkodást segítő te­vékenységüket, érdekvédelmi, érdekképviseleti munkájukat, és határozatot hoztak az el­következő évek feladatairól. Sor került a tisztségviselők újjáválasztására is. Az építők szakszervezete új titkárainak egyikével, G. Nagy Jánossal beszélgettünk a kongresszus után az ágazat helyzetéről, az aktuális teendőkről. — A kérdés talán egy ki­csit anakronisztikusnak tűnik, de tágabban értelmezve, azt hiszem, mégis időszerű: van-e nálunk becsülete a kőműves­nek? — Az építőipari ágazatban manapság már valóban nem a kőművesek vannak több­ségben, hiszen ide tartozik a fa- és az építőanyag-ipar is, de a szorosan vett építőipar­ban is rengetegféle szakma képviselteti magát. Sajnos azt kell mondanom, hogy az épí­tőiparban dolgozók megbe­csülése az évek során csök­kent. Gondoljunk csak arra. hogy például Budapesten az építőiparban dolgozók több mint hetven százaléka vidékről jár be naponta, vagy munkás- szállón lakik. Ez a kétlaki élet sokba kerül. Régen a kü­lönélési pótlék fedezte a plusz- költségeket, de mivel ennek az emelése kisebb mértékű volt, mint az áremelések, ma már alig jelent valamit. Amíg nem volt általános a szabad szombat, addig ez is vonzotta hozzánk az embere­ket. Ma már ez sem vonzerő. A munkaikörülmények — bár javultak valamelyest — még mindig igen mostohák. A nép­gazdaság helyzetéből és egyéb okokból adódóan az átlagke­resetek az iparág egyes terü­leteim jócskán elmaradtak az országos átlagtól: így az el­sődleges faiparban, a tégla- és cserép-, kő- és kavicsipar­ban. Mindezek következtében az előző kongresszus óta el­telt öt év azalatt ötvenezer­rel csökkent az általunk kép­viselt dolgozók száma. Az el­vándorlás pedig mindig biz­tos jele annak, hogy a szak­ma megbecsülése csökkent. — Mit tehet ebben a hely­zetben a szakszervezet? — Először is meg kell ér­tetni a vállalatvezetőkkel és a dolgozókkal, hogy ne szá­mítsanak külső támogatásra: önmagukat kell segíteniük, használják ki az önállóság adta lehetőségeket. Ugyanak­kor a SZOT-on keresztül a minisztériumi partnereket ar­ra kérjük, hogy a szabályo­zók megalkotásánál vegyék figyelembe az ágazat sajátos helyzetét. Például azt, hogy a panelos építési mód vissza­szorításával a házgyárak ka­pacitása részben kihasznál- hatatllanná vált, s ez termé­szetesen kihat gazdálkodásunk eredményességére is. Új alapokra kell helyezni a szocialista munkaversenyt is, hiszen az még sok lehetőséget rejt magában. A jelszó az le­hetne: kevesebb formalitás, több konkrétum! S ebben szo­rosan együtt kell működnünk a gazdasági vezetéssel: nekik kell kijelölniük a konkrét cé­lokat. feladatokat, lebontva a legalsóbb szintekig. Aztán jö­het csak a szakszervezet a maga mozgósító tevékenysé­gével. Mert konkrét célok nélkül elveszünk az általá­nosságok között, s a várt ered­mény elmarad. A munkahelyi demokrácia fejlesztése is egyik eszköze lehet az ágazat helyzete ja­vításának. Meg kell értetnünk mindenkivel, hogy a kereset a vállalat kollektívájának munkájától függ. Ugyanak­kor el kell érni. hogy való­ban attól függjön, azaz erő­síteni kell a tulajdonosi szem­léletet vezetőkben és beosz­tottakban egyformán. Ebben is szívesen leszünk partnerei a szakmai vezetésnek, de eh­hez is az szükséges, hogy konkrétan adják meg a ten­nivalókat: mondják meg, hol, mit, mikor kinek kell ten­ni. Csak így végezhet a szak- szervezet személyre szóló ne­velő-segítő munkát. — Sorra épülnek hazánk­ban a magyar tervezésű, de külföldi kivitelezésű épüle­tek, méghozzá gyorsan és ki­váló minőségben. Képes len­ne-e ilyen teljesítményre a magyar építőipar is? — Hogyne, csak három do­log szükséges hozzá: jobb szervezés/ jobb anyag és ma­gasabb bérek. Persze meg kell jegyeznem, hogy magyar vállalatok is végeznek kiváló munkát, itt van például az Opera felújítása, az Árpád híd átépítése, vagy a paksi atomerőmű felépítése. El kell ismerni, hogy van mit tanul­nunk az osztrák építőipari cé­gektől — mert hiszen róluk van szó —, amelyek évek óta tevékenykednek nálunk. Leg­először meg kellene tanul­nunk igazán jól szervezni, de nemcsak az építőiparban, ha­nem a többi ágazatban, sőt népgazdasági szinten is. A munkát értékén kellene meg­fizetni. Ezek után már meg lehetne követelni a nagyobb fegyelmet, a végeredmény pe­dig a jelenleginél jobb mi­nőség volna. _____ M. É. (I SSN 0133—2651 (Monori Hitlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom