Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-18 / 15. szám

A PEST MEGYEI

HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA

XXX. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM

1988. JANUÁR 18., SZOMBAT

Fejlesztések az EKV-nál

láva! túl a kétmilliárdul!

0

Együttgondolkodás a városkörnyékért

Bővítik a.szeli szakrendelőt

<5 Éppen két éve, hogy új jí fogalom került a közigaz- ( gatás szótárába. A meg- f, szűnt járás helyébe a vá- roskörnyéki települések léptek. Jelenlétük termé- szetesen nem ugyanaz, % ahogy a hozzájuk tartozó | . területek se fedik egy az p egyben egymást. A szom- % szédos települések kapcso- ^ lata a városkörnyéken ^ nem új, mégsem árt föl- ^ frissítem. Minden olyan lé- pest. üdvözölnünk kell te- ^ hát, amely ezt a viszonyt p javítani akarja, élőbbé kí- f vánja tenni.

Az új fogalom köré, születésével egy időben, bizottság .is Elakult. Ennek tagjai a tizenhat városkörnyéki település tanácselnökei. A városkörnyéki bizottság céljairól és mindennapjairól kérdeztük dr. Kovács Tibor titkársági osztályvezetőt.

— A iárási hivatal megszüntetésével a községek nagyobb önállóságát kellett elérni, vagyis az önkormányzat kiteljesülését. Hosszú távon a kétszintes irányítási rendszer az elérendő cél, nevezetesen, hogy a községek közvetlenül a megye irányítása alatt álljanak — kezdte dr. Kovács Tibor. — Addig is. amíg ez nem valósult meg, kellett találni egy olyan szervezett formát, amely gyorsítja, elősegíti e cél elérését.

— A tagtolepülésefc között teljes az egyenjogúság — kapcsolódott a beszélgetésbe dr. Monori Balázs. — Mégis kellett egy körzetközpont, lehetőleg olyan településen, ahol a legtöbb tapasztalattal rendelkeznek. Ez általában mindenütt egy-egy város. Hangsúlyozom, hogy nincs szó alárendeltségről, a belső dolgokba nem szólhatunk bele mindaddig, amíg a törvényességet nem sérti valamelyik intézkedés. A városkörnyéki bizottság legfőbb feladata az együttgondolkodá.3 közös célokért. Egyedi jogokkal a kölcsönös információáramlás javítása érdekében.

— Hogy néz ki mindez a gyakorlatban, milyen rendszer szerint dolgoznak?

— Éves munkaterv szerint folyik a munka, ami négy-öt találkozót tartalmaz. A bizottság tagjai maguk tesznek javaslatokat a megvitatandó kérdésekre, így a vízhálózat, a kereskedelmi hálózat bővítéséről vagy más tanácsi feladatokról- esik ilyenkor szó.

Fontos, hogy tudjanak egymásról, ki mit, mikor tervez.

— A két év alatt biztos

Zimankóban a fűtőműben

Ilyenkor, télen különösen reflektorfénybe kerülnek, nyáron azt sem tudjuk, hogy léteznek. Munkájuk minőségét ki-ki lemérheti (ha távfűtéses lakásban él) otthona hőmérsékletén, önmaga közérzetén. Ezekben a napokban a Városgazdálkodási Vállalat Földvári téri fűtőművének dolgozóira aligha lehet panasz, az öt kazánból három éjjel-nappal megy. Ezerkilencszáznegy- venöt lakás és számos intézmény fűtéséről gondoskodnak.

Ilcgycsi Tamás a szivattyúk teljesítményét figyeli

Zafiry László fűtő a visszajelző pultnál ellenőrzi a kazánok működését

Hancsovszki János felvételei

Orvosi ügyelet

Hétfőtől az alábbi orvosok tartanak éjszakai és hétvégi ügyeleti szolgálatot a városban. Hétfőn: dr. Afra Tamás, kedden: dr. Mechlinger László, szerdán: dr. Liebhardt József, csütörtökön: dr. Karádi Katalin, pénteken: dr. Bitesek Tibor, szombaton és vasárnap: dr. Liebhardt József, a körzetben (25-cn, 26-án): dr. Benedek János.

Az ügyeletes gyermekorvos szombaton és vasárnap dr. Barvircz János. Az ügyele* a régi kórházban (Vác, Március 15. tér 9. Telefon: 11-525) található.

Fogászati ügyeletet szombaton reggel 7 órától délután 1 óráig, vasárnap reggol 3 órától délig tart dr. Bíró Elemér, a Cházár András utca 17. szám alatti rendelőben, a régi városi fürdő épületében.

Parlamentlátogatás

A DCM KISZ-bizottsága az év első felében öt alkalommal szervez látogatást. az Országházba. Az utolsó, június 8-án induló csoportba még elfogadnak jelentkezést.

születtek már kézzelfogható eredmények is?

— Természetesen. Ilyen például az a tervünk, hogy Szo- bon bővítjük a szakrendelőt. A környék lakosságának könnyebb lesz így az élete, nem kell Vácra járni. A váci rendelőintézetnek is jót tesz, mert némileg tehermentesítik. Ezért mi vállaltuk, hogy szakemberekkel segítjük őket.

— A bizottság munkáját tökéletesítheti az a fél éve született kezdeményezés, hogy a városkörnyéki bizottság közös gazdasági alapot hozott létre — tette hozzá dr. Kovács Tibor.

— Nem kötelező részt venni ebben, de olyan meggondolásból, hogy közös erővel könnyebben és gyorsabban oldhatjuk meg közös problémáinkat, érdemes belépni. Amelyik tanács rászánja magát, az legalább annyiszor 50 forintot fizet be, ahány lakosú a települése.

D. Z.

iacskabarátoknak

A FAMKAT Klubban, a Herman Ottó Magyar Országos Állat- és Természetvédal-. mi Egyesület országos önálló macskabarát-szakosztálya váci klubjában január 20-án, hétfőn este ß órakor, dr. Fa- luhehji Magdolna kutató állatorvos a macskák belgyógyászati és parazitólógiai betegségeiről tart előadást a mezőgazdasági szakközépiskolában,

A hazai clelmiszer-kiskcreskcdelem anyagi helyzetére általában az a jellemző, hogy számos helyen csak úgynevezett közadakozásból tudnak felépíteni egy-egy ABC-áruházat. kisebb üzletet. Jóllehet ezt a fejlesztést a nyereségérdekeit vállalatnak kellene finanszíroznia. A Vác és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat évek óta tartó dinamikus fejlődését látva, úgy tűnik, itt valami kiapadhatatlan anyagi forrásra bukkantak a vállalat vezetői. Az eredményességüket bizonyítja az is, hogy 1968-tól hat alkalommal nyerték el a Kiváló vállalat címet.

— A vállalat életében évtizedekkel ezelőtt olyan egységes szemlélet alakult ki, amelynek kiemelt feladata a bolthálózat fejlesztése volt — tájékoztat Révai János igazgató. — Talán hihetetlennek tűnik, de sokszor a saját egyéni jövedelmünk növeléséről is lemondtunk és a nyereségből újabb és újabb üzleteket építettünk. A folyamatos fejlesztésre nagy szükségünk volt és lesz a jövőben is, hiszen az ellátási területünkön csaknem 150 ezer ember él. Míg húsz évvel ezelőtt a boltjaink száma százhatvannyolc volt, ez a szám 1985-re száztizenkilencre csökkent, de úgy, hogy az ősz- szes alapterület lényegesen megnőtt. A hálózat fejlesztésekor elsősorban az volt a célunk, hogy a korszerűtlen kis boltok helyett nagy áteresztő képességű ABC-áruházakat építsünk. Ez nem azt jelentette, hogy minden gazdaságtalan kis üzletünket bezártuk, hiszen a városok peremkerületeiben, kis településeken ma is több ilyen boltunk üzemel. Ahol lehető volt, négy-öt kisbolt centrumában építettük fel a nagy alapterületű üzleteket. Ma a vállalati forgalom nyolcvan- négy százalékát negyven ilyen üzlet adja. A hálózat fejlesztésével természetesen javultak a dolgozók munkakörülményei és kulturáltabb lett a kiszolgálás színvonala is.

A VI. ötéves tervidőszakban a már csökkentett beruházási feltételek ellenére is fejlesztettük a hálózatot. Tavaly például Dunakeszin egy 1300 négyzetméter alapterületű ABC-t adtunk át. Űj üzletet kapott Kerepestarcsa. Sződli- get és Nagymaros is.

— Hogyan alakult a vállalat árbevétele?

— A fejlesztésekkel arányosan nőtt a forgalom. A bűvös számot; az egymilliárd forintot 1970-ben léptük át. A tavalyi árbevételünk 2 milliárd 50 millió forint és a nyereségünk várhatóan több mint 50 millió forint lesz. Ezt az eredményt a korábbi évekhez viszonyítva kevesebb dolgozóval értük el. Az eredményünk alapján csaknem nyolc százalékkal növeltük a béreket is.

— Milyen a szakember-után- pótlás?

— Az a tapasztalatom, hogy ma már kialakult a vállalatnál egy olyan közösség, akikre mindig számíthat a vezetőség. Jelentős anyagi áldozattal

megteremtettük a kereskedelmi szakemberek képzését. A vállalat központjában korszerű oktatási kabinetet alakítottunk ki. Jelenleg több mint kétszáz tanulója van a vállalatnak.

— Milyen feladatokat jelöltek meg 19SQ-ra?

— Növelni akarjuk az árbevételünket. A tervek szerint ezt 2 milliárd 100 millió forintban határoztuk meg. Tovább folytatjuk a hálózat korszerűsítését. Az idén Szob kereskedelmi ellátását javítjuk a helyi Áfésszel közösen. Már megkezdtük a harminckilences számú boltunk átalakítását. A VII. ötéves tervben szerepel többek között Nagymaroson 700 négyzetméter alapterületű ABC-áruház építése. Tovább javítjuk az alapellátás helyzetét Verőcemaroson, Kismaroson, Kerepestarcsán és Vácott is.

Surányi János

Egész évben érkezik

Importszén a lakosságnak

A Lignimpax külkereskedelmi vállalat hosszú lejáratú — öt évre szóló — megállapodást írt alá jugoszláv partnerével, a boszniai Rudhem Tuzla céggel évi 350 ezer tonna háztartási tüzelésre alkalmas barnaszén vásárlásáról. A magyar külkereskedelmi vállalat az idén hozott be először nagyobb mennyiségű barnaszenet Jugoszláviából. A hazai ellátás javítására tavaly több mint 200 ezer tonna barnaszén érkezett, amelynek nagy

részét a Rudhem Tuzla cég

szállította.

A közelmúltban megkötött keretmegállapodás lehetővé teszi a lakossági ellátást javító jugoszláv barnaszén-import további növelését: 319 ezer tonna barnaszenet vásárol a Lignimpex. Az új importszállítmányok több boszniai bányából már januárban útnak indulnak, s a tervek szerint egész évben folyamatosan érkeznék Magyarországra.

Kultúr Filmszínház (Lenin út 58.): január 20-tól 22-ig, mindhárom előadáson a Kék Villám című színes amer kai szuperprodukciót vetítik, kiemelt helyáron. Főszereplője Roy Scheider, akit korábban A sakál napja, a Mindhalálig zene és a Maraton életre-ha- lálra című filmekben láttunk.

Madách Filmszínház (a művelődési központ színháztermében): január 21-én csak este 7 órakor — a filmklub Híres szerelmek, nagy találkozások sorozat ötödik előadásaként — felújítják a Moulin Rouge című filmet.

Gyerekzsivaj a grófi portán

Délelőtt üres a régi grófi kúria Vácdukán, ahol már harminc éve a gyerekek birtokolják az épületet. Amíg a fiúk az iskolában okosodnak, addig a nevelőotthon munkatársai értekeznek, megbeszélik egy hétre előre a teendőket. Szeptembertől új vezetők állnak az otthon élén, velük beszélgettünk négyhónapos tapasztalataikról, a gyönyörű, nagy park szélén álló irodaépületben.

Az igazgatónő, Molnár né

Berkó Márta korábban a váci KISZ-bizottságon dolgozott, helyettese, Szabadi József pedig öt évig volt az otthonban nevelőtanár.

— Nem lehetett határozott elképzelésem a vezetés mikéntjéről, tapasztalatok híján nem is jelenthettem ki, hogy ezt meg ezt gyökeresen megváltoztatjuk. A célom és alapállásom viszont szilárd volt és az ma is, szebbé tenni az itt élő gyerekek hétköznapjait, minél többet foglalkozni velük — kezdte az igazgatónő. — Lehet, hogy mindez túl szépen hangzik, a legtöbb pedagógus álma az, hogy így lé- nyegi dolgokra összpontosítva dolgozhasson. Én igazán szerencsés helyzetben vagyok, mert az elmúlt években megvalósultak azok a feltételek, amelyek elengedhetetlenek a nívós pedagógiai munkához. Hogy mik ezek? Elsősorban tárgyi dolgok, az épület rend- be'nozása, valamint az udvaron lévő sportpályák korszerűsítése, kibővítése.

— A régi kastélyépületből nagyon hiányoztak az új mosdók és zuhanyozók. Egy kővel leszórt focipálya és egy füves kispálya helyett most sokkal többféle mozgásra, sportra van lehetőség, totiaslabdázni, kézilabdázni, tekézni lehet.

— Miből áll az a bizonyos tartalmi munka? Gondolom, délután kezdődik, amikor _ a fiúk hazajönnek az iskolából?.

—■ Valóban. Először átöltöznek, megebédelnek és utána kezdődnek a foglalkozások. Kettőtől négyig lazítanak egy

kicsit, majd négytől hatig, a nagyobbak fél hétig tanulnak a nevelőtanár felügyeletével.

— Gyakran kapnak programot a két óra szabad időre is, hogy minél tartalmasabban, élményszerűen töltsék ezt az időt.

— Legnagyobb szükség talán a személyes kontaktusra van. Kik képviselik ezt hivatalból? — kérdeztem Szabadi Józseftől.

— Elsősorban a gyermek- felügyelők és a nevelőtanárok. Az előbbiek általában itt a községben élő asszonyok, akik tulajdonképpen anyapótló szerepet töltenek be. Ébresztik és fektetik a gyerekeket, valamint gondoskodnak róla, hogy rendesen felöltözve, tisztán és időben induljanak reggel iskolába.

A nevelőtanároké a többi idő, segítenek a szabadidős tevékenységeket megszervezni és tanulmányi kérdésekben is számíthatunk rájuk. Ha kell. bizonyos tantárgyakból korro- petálnak is.

— A személyes kapcsolatokat az otthonon kívül is bővíthetik — tette hozzá az igazgatónő. — Családokhoz járnak ki, ami spontán szerveződik. Azokhoz látogatnak el, akikkel az iskolában jóban vannak. Mi nem akadályozzuk ezt a szabad mozgást, inkább örülünk neki, mert a legtöbbjüknek nincs egészséges családélményük.

— Az iskolával, ahová tanulni járnak, milyen a kapcsolatuk? Nincsenek a köz- ségbeliekben előítéletek az önök gyerekeivel szemben?

— Kifogástalan kapcsolatot tartunk, aminek több oka is van. Egyik az, hogy nem vagyunk kisebbségben, körülbelül fele-fele a helybeliek és az intézetlek aránya. Másik, hogy az ott tanító pedagógusok csaknem nyolcvan százaléka korábban itt dolgozott.

— Meddig maradnak ebben az intézetben a gyerekek? Életkorhoz kötött, vagy a tanulmányokhoz?

— Nem küldjük el azokat, akik tizennégy éves korukra nem végezték még el a nyolc osztályt, de a túlkorosakat is csak egy bizonyos határig tudjuk itt tartani. Ez a határ a 18 éves kor. Kikerülve tőlünk munkába állnak és az utógondozó hálózat lesz segítségükre az indulásban. Ruhát és valamennyi pénzt kapnak. Segítenek munkahelyet és szállást találni. Megszervezik azt is, hogy esti iskolán be tudják fejezni az általánost.

— Nem hálátlan az önök munkája? Vannak egyáltalán rá vállalkozók?

— Sok fiatal munkatársunk van. akik elég gyakran cserélődnek. de nem hiszem, hogy a munka hálátlansága miatt. Ugyanazokkal a gondokkal, hátrányokkal küzdünk, amikkel bármelyik falusi iskola. E'őbb-utóbb étvágynak a tanárok máshová, főleg a közeli városokba. A munka sem hálátlan, a gyerekek sem azok. Megérzik, ha jószándékkal közeledünk feléjük.

— Ezek szerint nincsenek munkaerőgondjaik?

— így van. Annyira, hogy a jelentkezők közül egyeseket csak jövőre fogadhatunk állással. Nyolc szolgálati lakásunk ván, amelyek közül egy még üres. A gyerekek szempontjából természetesen nem jó a gyakori változás, mert ameddigre megszeretnek vall azaterve az iskolából egy kis lazítás jöhet, aztán újra tanulás hatig

A szerző felvétele

lakit, nemsokára más kerülhet a helyébe. Szerencsére az „anyapótló” gyermekgondozóink körében nem ilyen mértékű a cserélődés, hiszen ők idevalósiak.

Az udvaron csillog a hó, befedve a hintát, a tekepályát. Egészen az ebédlőig sétálunk az óriásira nőtt védett fák tövében. A konyhán már készen vannak az ebéddel, gulyásleves és grízes tészta lesz a menü. A kapunál már szállingóznak a gyerekek. Jól feleltek, vagy a szép idő teszi, mindenesetre igen jókedvűek. Jó falusi szokás szerint nagyot köszönnek a szembejövőnek, még ha idegen is az illető.

Dudás Zoltán

ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)