Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-02 / 1. szám

1986. JANUAR 2., CSÜTÖRTÖK

3

Nagyobb önállóságot a kereskedelempolitikában

Megfontoltan mérlegelt jövő

y A most berejeződött tervidőszak elején kapta meg a vállalati '/ önállóságot a Ganz Árammérőgyár. Aztán folytatódott a Kiváló </ Vállalat cím és a minisztériumi dicsérő oklevél elnyerésével. A C műszeripari alágazat leghatékonyabban működő szervezeti í egységeként tartották számon. Mindez igazolta a megye poli- ^ tikai. szerveinek kezdeményezésére meghozott döntés, az önál- ^ lóság megadásának a helyességét. Am az utóbbi időben mind í többször elhangzott Pest megyében a sommás vélemény: baj- y ban van a gödöllői Ganz Árammérőgyár, Igaz-e ez a hír, s ha í igen, akkor mi a látványos visszaesés oka? — kérdeztük Zöld f József né gazdasági igazgatóhelyettestől.

A fejlődés kulcsa

— Magam . :is hallottam a nehéz helyzetünkről szóló baljós híreket, de nem értem, milyen tényeken alapulnak — kezdi Zöld Józsefné. — Vállalatunk jövedelmezően működik, fizetési kötelezettségeit pontosan teljesíti, nyeresége várhatóan nyolcvanmillió forint lesz, kilencven százalékkal nagyobb a tavalyi, tartalékkal ki nem egészített nyereségünknél. öt éve elhatározott vállalati stratégiánk résziéként átfogó infrastrukturális és komplex rekonstrukcióval pótoljuk húsz év elmaradásait, s ez tavaly is mintegy negyvenmillióba került, tehát eny- nyivel több lenne a nyereségünk, ha a vállalat megújításának ezekre a kiadásaira nem lenne égető szükségünk. December 31-ével befejeződött az a százmillió feletti beruházói sunk is. amely a technológia korszerűsítésével alapozza meg a jövőnket. Mindehhez hadd tegyem hozzá: tavaly január elsejétől a keresetszabályozási formákból mi nem a szigorított központi bérszabályozást — amit a szakemberek nyo- morvariációként emlegetnek —, hanem a versenyszférának megfelelő keresetszint-szabá- lyozást választottuk, s ma már bizonyos, hogy jól döntöttünk, mert a vállalati kollektíva jövedelmét így tudjuk elfogadható mértékben növelni. Végezetül még ihriyit, hogy év végén a kollektív szerződésünk szerint ^áró prémiumokat kifizettüTV s jutalmazásokra is jutott körülbelül egymil- lió-négyszázeaer‘forint.

tr ,ii

Áldozatok árián is

— A gazdasági szakemberek nyelvezetében a nehéz helyzetű vállalat fogalmához hozzá tartozik a veszteséges működés, az alapfíiány, a fizetésképtelenség. Mindez távol áll a Ganz Árammérőgyár mai valóságától. Annak azonban csak lehet valqrni oka, hogy

a már említett hír lábra kaphatott.

— Ha a nehéz helyzetet úgy értelmezzük, hogy munkánk, gazdálkodásunk feltételei kedvezőtlenebbé váltak, akkor a vitatkozásra nincs okunk. Vállalatunk annyiban hasonlít a népgazdaság egészére, hogy három — belföldi, szocialista és tőkés — piacon értékesíti termékeit. A tőkés export 35 százalékos részarányt képvisel kiszállításaink között, s tulajdonképpen a gondjaink túlnyomó többsége éppen ebből származik. Nagyon érzékenyen érint bennünket az, hogy a világpiac hogyan ismeri el a termékeinkbe^ testet öltő munkát. És meg kell mondani, hogy az árrammérő órák — eltérően a korábbi években tapasztaltaktól — tavaly már nem tartoztak a konjunkturális árucikkek közé. Minthogy azonban vállalatunk alapvető kötelességének ismeri el az ország devizamérlegének javításához való hozzájárulást, ezért a tőkés export fenntartásához áldozatok árán is ragaszkodtunk. Árengedményeinket, új típusú termék bevezetését, devizában fizetett jobb ügynöki jutalékot és fuvarköltséget vállaltunk a tőkés piacokon való bentmara- dás érdekében. Ez azért volt lehetséges, mert akkor is gondoltunk a jövőre, amikor termékeink jó piaci feltételek között találtak vevőre. Az akkor képzett árkülönbözeti tartalékalap most segít át bennünket a nehézségeken.

— Nem tudom, e beszélgetés keretében kifejthetnék-e egy olyan gondolatot, amelyet véleményem szétint a felsőbb irányító szerveknek is érdemes lenne fontolóra venniük. Hosszú távú piacpolitikánk sikeresebb lehetne, ha az új vevők megrendeléseinek elnyerése érdekében — japán és néhány szocialista országbeli vállalathoz hasonlóan — jelentősebb árengedményeket tehetnénk úgy, hogy az átmeneti időszakra szóló vállalati veszteséget ellensúlyoznánk a

szocialista relációban történő gazdaságos termékeladásaink, kai. Ma azonban az a helyzet, hogy azt a jelentős nyereséget, amelyet a rubelelszámolású piacokon elérünk, adóban elvonják tőlünk, s így a tőkés piacokon érvényesített kereskedelempolitikánkhoz koránt sincs olyan eszköztárunk, mint világpiaci versenytársainknak.

Sokoldalú vizsgálat

— Amennyire az idei szabályozókat ismerjük, a vállalati terhek nem csökkennek. Mit tesznek a tovább szigorodó követelményekhez való alkalmazkodás érdekében?

— Természetesen ez évben sem akarunk az úgynevezett •nehéz helyzetű vállalatok sorába kerülni. Ezt talán a?zal is érzékeltetem, ha felsorolom stratégiai tervünk néhány vonását. Alapos célvizsgálatot végzünk, hogy tisztában legyünk valódi képességeinkkel. Ehhez társul a környezetvizsgálat: versenytársaink lehetőségeinek és szándékainak féltérképezése, a világgazdaság változásainak prognosztizálása. Változtatni akarunk termékszerkezetünkön, de úgy, hogy alapvető gyártmányunk továbbra is az árammérő óra legyen, amelynek hetven százalékát exportáljuk, s a mel-r lék- vagy kiegészítő profilnak az legyen a szerepe, hogy áthidalja a tőkés megrendelések hullámvölgyeit. A tavalyi szabályozóváltozás már nemcsak mértékében, hanem rendszerében is megváltoztatta az elvonást a vállalattól, s kikényszeríti a költségérzékenység fokozását és a takarékosabb munkaerőgazdálkodást. Mivel önálló számítógépparkkal rendelkezünk, január 1-től számi- tógépss hátterű termelésirányítást vezetünk be. Olyan érdekeltségi' rendszert honosítunk meg, amely a költséges munkaerőgazdálkodást alapvető követelménnyé teszi a gyáregységek elszámoltatásában. Piaci helyzetünk stabilnak ígérkezik.« Belföldön nincs értékesítési gondunk, a szocialista országokba irányuló kiszállításaink az eddig megkötött szerződések alapján — gazdaságosak lesznek. Tőkés megrendelésünk máris meghaladja az ötmillió dollárt.

Cseri Sándor

gezni. Miként a hallgatás, éppoly káros lehet a szép szólamé, de az objektivitást nélkülöző demagógia is. Korántsem érthetünk egyet minden vitatkozóval, véleményt mondóval, mint ahogy nem szólhatunk dicsérettel az •• egyéni felelősseget nem vállalókról, akik mindenkor csak a testületekre, a határozatokra, a nehézségekre' hivatkoznak az érvek és a megoldást kereső elképzelések helyett.

A demokrácia nem jelenthet szembeállást a kollektívák és a vezetők között, de nem jelenthet vezetői következetlenséget sem, ahogy ezt egyesek gondolják. A közösségért való felelős tettrekészsóg szilárdságot, kötelezettséget igényel, ami nemegyszer ellentmondásokban, ütközetekben juthat csak érvényre. Ez az ellentmondás és ütközés nem szembehelyezkedést, hanem a megfelelő megoldást elősegítő útkeresést kell hogy jelentse.

Tsrssddmi életünk fejlődésének vannak területei, amelyekre a kelleténél kevesebb gondot fordítottunk, arra számítva, hogy ezek természetszerűen önmaguktól megoldódnak, tudatosulnak. A lét és a tudat egybe nem eső fejlődését nem kell, hogy ma találjuk fel. Arra viszont szükség van, hogy tudatosan tegyünk bizonyos folyamatok érdekében. A demokráciát, a demokratikus vezetést is tudatosítani, gyakorolni kell. Nem lehet meghátrálni a gyakorlatában jelentkező nem kívánatos, kellemetlen hatások láttára. Ha jól értelmezzük, ha felelősséggel, tudatossággal

talanságot. Meg kell találni összeegyeztethetőségét a demokratikus centralizmussal, s nagyfokú fegyelmet ■ és figyelmességet követéi, igényli a jogok és kötelességek összhangjának megfelelő értelmezését és gyakorlatát, az objektivitást.'A mindennapok a példák sokaságát adják, amikor nem vagyunk tekintettel a követelményekre. Előfordul, hogy a demokrácia égisze alatt látszólag hosszan vitatkozunk, valójában azonban csak a már megcáfolt érveinket ismételgetjük, amikor eltökélt szándékunk, hogy nem hagyjuk magunkat meggyőzni, amikor nem is koncentrálunk arra, hogy mit mondanak, azt tartva, hogy eleve nem lehet igaz, mert X. Y. mondja.

A demokrácia szabályait figyelmen _ kívül hagyok végül is anarchikus állapotokat idéznek elő, még ha azt tudat alatt is teszik. Mint ahogy súlyosan vét a szabályok ellen az, aki kifecseg, olyan körökben hangoztatja kritikáját, egyet nem értését, akikre nem tartozik az ügy. Sérti a pártdemokráciát a jogokkal való visszaélés és amiről ritkán beszélünk, a jogokkal való nem élés is. A visszaélés felismerése egyszerűbb. A joggal való nem élés kárt okozásáról ritkábban beszélünk, nem is gondolunk arra, pedig aki nőm hallatja hangját ott, s abban a kérdésben, amikor lehetősége van és szükséges is hogy szóljon, hallgatásával — azaz jogával való nem élésével — a kedvezőtlen folyamatokhoz, döntősekhez járul hozzá maga is.

Semmiféle demokrácia nem

érvényesül csak a várakozással, egyoldalú igényléssel. A pártdemokrácia is ütközetek során jut érvényre, harcban edződik. Igényli a tagság állandó ébrenlétét, aktivitását, közélet is égét. Mint ahogy nem elég a vezetés részéről a puszta kinyilatkozás, éppen úgy nem elég a hallgatag tudomásulvétel sem. A vezetés nem érezheti, hogy kegyet gyakorolt, amikor informálta környezetét, amikor véleményt kért, hisz számára is nélkülözhetetlennek kell lennie a kontrollnak, a közös gondolkodásnak.

A tagság igénye nem merülhet ki csupán abban, hogy információt kapjon. Igényelje beleszólási lehetőségét, vitatkozzon, harcoljon véleménye meghallgatásáért, érvényre juttatásáért. A kétoldalú igény és annak kielégítése erősíti a tulajdonosi szemléletet, a felelősségérzetet, a végrehajtásban való tettrekészséget. Nem engedhető meg a felszínesség. Nem sajnálható az idő és az energia. Likvidálni kell a ne szólj szám, nem fáj fejem intelmet, s a hosszú élet titkaként emlegetett vezetői tiszteletet. Nem vall felelősségre a majd a fülkében elintézzük gyakorlat sem, amivel az utóbbi időben volt módunk nem egyszer találkozni. Igaz, ha nincs meghallgatás, ha a véleményeket nem veszik komolyan, ez a módszer sem elítélendő, és tanulságait nem a demokráciával, a szabadsággal való élni nem tudással, az azokhoz való fel nem növésben kell keresni, mint inkább önmagunk kotrollját kell elvéElőször a főútvonalakat tisztítják, a mellékutcákra csak utána kerül sor

Havazással búcsúzott az óév

Ünnep után, héti

(Folytatás az 1. oldalról.)

szesedés sem lesz kevés, a vállalati nyereség jól alakult,

Néptelen utcák, üres buszok

gyakoroljuk, eredményei csak gyümölcsözők lehetnek. A tudatosság, a gyakorlás, a felelősség azonban nemcsak a vezetői posztra állítottakkal szemben követelmény, a társadalom minden tagjára vonatkozik, aki tenni akar, tenni képes hazánk, népünk érdekében, akár szélesebb, vagy szűkebb környezetében.

A demokrácia mindenekelőtt elhivatott tettrekészséget, együtt gondolkodást, közös elhatározást, majd a végrehajtásban való együttes helytállást kell, hogy jelentsen. Mindez jó légkört, jó közérzetet, eredményes munkát biztosíthat. Hogy ez miként jut érvényre, abban meghatározó szerepe van a pártszervezeteknek, minden egyes párttagnak.

Ahcl az alapszervezetekben, az irányító párttestületekben eltorzul a demokrácia, ahol a párttagság nem képes a demokrácia követelményeit magával szemben érvényesíteni, ott torzulást szenved a munka- és a lakóhelyi demokratizmus is, ott a problémák felhalmozódásával, állandósult konfliktushelyzettel találkozunk. Ne engedjük tehát sem az önmagunkkal, sem a másokkal szemben támasztott követelményekből, ne engedjünk se a frázisoknak, se a demagógiának. Pártosan, elkötelezetten tegyük kötelességeinket, hogy biztonságban legyenek jogaink.

RÓNAI ÄRPÄD, az MSZMP Dunakeszi Városi Bizottságának első titkára

mintegy húsz százalékkal lesz több a tervezettnél.

A málnaitermelői szerződések nagy részét már megkötötték. Az idén szeretnék elkerülni a tavaly sok panaszt okozó zavarokat, melyek az átvételnél fordultak elő. Már az év első napjaiban megvizsgálják annak a lehetőségét is, hogy a kistermelőktől közvetlenül az üzemben is vehessenek át málnát, és más bogyós gyümölcsöt, ugyanany- nyit fizetve azért, mint ameny- nyit az átvételt bonyolítók kapnak a beszállítás után. Több lesz a dolguk, de ezzel is növelik a termelökedvet, gyorsítják az átvételt.

Húsvétra már most

A PENOMAH váci gyárában, népszerű nevén a Váci Húsipari Vállalatnál is serény volt a munka az év utolsó napjaiban. Himmer Zoltán igazgató sem sokat pihent ez alatt az idő alatt. A számára is kötelező fehér köpenyben járta a munkatermeket, ellenőrizte a szállításokat. Bár jogilag az úgynevezett ellátási kötelezettség megszűnt, az erkölcsi felelősséget a 460 tagú kollektíva minden tagja át.- érezte a hozzájuk tartozó területért. Vác, Dunakeszi és Gödöllő körzetében nem lehetett ok panaszra. Még a kereskedők ünnep előtti izgalmai is feleslegesnek bizonyultak. Sertéshúsból a múlt évi termelési kedv csökkenése ellenére is jutott elég a boltokba. Sőt, szilveszter előtt a Dunakeszi Hűtőház felé tartó kamionokkal találkoztunk. Az üzletekből mag nem vásárolt húsféleségeket igyekeztek visz- szatárolni a biztonságos hűtőkamrákba. Nóhánv jellemző adat a húsfogyasztásról: 1930- ban karácsonyi, újévi ünnepek idején 8 vagon sertés-, 10 vagon marhahús került forgalomba. Ez a szám 1985-ben mindkét húsféleségből két vagonnal volt több. A jó ellátás eredményeként igen nagy arányban nőtt a' virsli fogyasztása. A PENOMAH-nál a várható kínálathoz igazodó vágási terveket sertésből 103,

szarvasmarhából 130, a készítménytervet, a felvágottak, kol - bász, virsli és a tőkehús fel-’ dolgozását 104 százalékra teljesítették. Pedig az évi sertésfelvásárlási tervet nem sikerült megvalósítani. Jelentősen nőttek a költségek azáltal, hogy tavaly többnyire a távoli megyékből érkeztek a szállítmányok.

A váci húsüzem ma reggel munkásgyűléssel kezdik az évet. Himmer Zoltán ismerteti az idei tervet. Ebben az évben is a lakosság ellátása lesz a legfontosabb feladat. Csaknem 86 ezer sertés, 7000 szarvasmarha feldolgozására kerül sor. Jelentős marhahús- exportot kell teljesíteni.

— Mi lesz az idei év első intézkedése?

— Megkezdjük a húsvéti felkészülést, sorba rakjuk az ünnepi sonkát — közölte az igazgató.

K. T. I.—M. N. P.

Háztulajdonosok téli kötelessége

Ennek az autónak a vezetője nem vette figyelembe a hirtelen megváltozott időjárást

Veress Jenő felvételei