Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-18 / 15. szám

1986. JANUAR 18., SZOMBAT 5 Mew , huxrci. * 79 Kongresszus előtt Együtt a tagsággal - a tagságért — A HÉT híremBBí V8LÁNSZ0KÁS @ Debrecen volt a helyszíne a nemzetközi geo­metriai konferenciának. © Kiállítás nyílt a főváros­ban, a FészeK Klubban, Várkonyi Zoltán, a Színész címmel. © Előadást rendezett a Magyar Közgazdasá­gi Társaság piac és információ kapcsolatáról. © A hét híre az is, hogy vitaülésen tekintették át a Köz­lekedéstudományi Egyesületben a magánszemélyek gépjárműhasználatának tapasztalatait. Kongresszusra készül a szövetkezeti mozgalom, öt esztendő tevékenysége kerül mérlegre. Az ilyenfajta ösz- szegezés mindig nagy jelentő­ségű. ám az értekelés, külö­nösen a fogyasztási szövetke­zetek esetében naponta meg­történik, hiszen kapcsolataik az emberekkel, a tagokkal ál­landóak, legyen szó Áfész- egysegekről avagy takarékszö­vetkezetekről. Hogyan tudnak a Fest megyei általános fo­gyasztási és értékesítési szö­vetkezetek megfelelni az igé­nyeknek, milyen főt b felada­taik vannak az elkövetkező ötéves tervidőszakra — erről beszélgettünk a MÉSZÖV el­nökével, Tuza Sándorné dr.- ral. Kettős feladat — Gyűlések sorozata előzi meg a kongresszust, s noha az októberben kezdődött esz­mecsere csak tavasszal ér vé­get, nyilván már eddig sok tapasztalat gyűlt össze arról, hogy a megye 220 ezer fo­gyasztási szövetkezeti tagja mit ítélt jónak s mit vár a jövőben? — Valóban széles a tábora azoknak, akik ellátásáért s így lényegében életkörülmé­nyeikért is felelősséggel tar­tozunk — mondja Tuza Sán­dorné dr. — A falvakban min­den második-hármadik fel­nőtt, míg a városokban min­den ötödik-hatodik ember kö­tődik valamilyen formában a mozgalmunkhoz. Száznégy szövetkezetét számlálunk, legszélesebb bázisú ezek kö­zül az Áfész-ágazat, 13 ezer dolgozónk mellett mintegy öt­ezer választott tisztségviselő segíti munkánkat. Nem kis eredmény, hogy ettől az év­től kezdve már minden tele­pülésen takarékszövetkezet is szolgálja a lakosokat. Felada­tunk kettős:1 egyfelől1 minit gazdálkodóknak" hatékony te­vékenységet kell ■ folytatnunk, másfelől azonban eleget kell tennünk az alapellátás köve­telményének, különös tekin­tettel a kistelepülésekre. Üj vonás, s nem mondhatnám, hogy ebben teljesen egységes ma a szemlélet, hogy erőtel­jesen előtérbe került a gaz­dálkodás. Túl kell jutni azon a sok éven át jellemző hely­zeten, amikor csak az ellátás a fontos, kerül, amibe kerül. Világosan kell látni, hogy ha egy szövetkezet anyagi biz­tonsága felbillen, akkor nincs pénz árura és így tovább. Mindenesetre azon kell igye­keznünk, hogy az ellátás szín­vonala megyénkben se legyen lejjebb, mint az országban általában. S ez esetenként kemény harc árán érhető csak el. Orvosság a leltárhiányra — Az egyes Áfészek kö­zötti különbség függhet a he­lyi adottságoktól, de egyéb tényezőktől is. Például mitől? — Nyilvánvalóan meghatá­rozó a vezető gárda, az üzlet­vezetők rátermettsége, de egy bizonyos: az utóbbi időkben ott volt látványos javulás, ahol üzletrekonstrukciót haj­tottunk végre; nem ritka ilyen helyeken a forgalom akár 20 százalékos növekedé­se sem. Többek között a mo­dernebb körülmények ered­ményeként, azért, mert beál­lítottak hűtőpultot, racionáli­sabban alakították ki az el­adóteret. Egyébként legalább ilyen fontos az Áfészek dol­gozóinak anyagi érdekeltsége, ami feltétlenül hajtóerő. De ugyanez, ha jól alakítjuk, nem csupán bővebb választé­kot, hanem takarékosabb gaz­dálkodást is eredményez, hi­szen, ha megvan az anyagi felelősségük, akkor az üzlet­vezetők ügyelnek a költsé­geikre, kétszer is meggondol­ják, hogy mire adnak ki ke­mény forintokat, megfontolás tárgyává teszik, mit honnan szereznek be, hogy olcsóbban jussanak áruhoz. Ennek ki­alakítását az új formák: szer­ződéses, jövedelemérdekeltsé­gű és a többi hozta magával. Itt azonban van még tarta­lék, van tennivaló, mert az áruházak és az ABC-boltok csupán egyharmada válasz­totta a régimóditól eltérő üzemelési formát. Itt teszem hozzá, hogy az említett anya­gi felelősség a legjobb ellen­szere a sajnos nem kis mér­tékű leltárhiányoknak is, hi­szen melyik vezető tűri el a portékák vagy a pénz eltű­nését, ha az ő zsebe bánja?! Jól kell sáfárkodni A rangsorban elfoglalt helyről még annyit: a me­gyében működő 17 Áfész egy­harmada kistelepüléses kör­zetben található, s különö­sebb magyarázatra nem szo­rul, hogy a jelentős számú kicsiny élelmiszerbolt mel­lett, amelyek úgyszólván visz­nek csak és nem hoznak, milyen nehéz talpon marad­ni. Mindamellett pillanatnyi­lag négy olyan fogyasztási szövetkezetünk van, amelyik amehéz helyzetéből való ki­lábalás érdekében hároméves intézkedési terv szerint dol­gozik. Erőfeszítéseik eredmé­nyei máris mutatkoznak a Budakörnyéki és a Ceglédi Áíésznek. Kemény munkába fogtak a taksonyiak és az ocsaiak, ők azonban meg a kezdeteknél tartanak. Ocsán a baj fő oka az volt, hogy a fejlesztések előtt, amit végre­hajtottak az ipari es a mezo- gazuasagi termeitei.es leuut- latasahoz, nem merték Jel reálisán a szövetkezet teher­bíró képességet. Itt erdeme- újra hangsúlyozni: a kózgaz- dasagi szemlélet neikúiözne- tetien manapsag. Benkitól sem akarjuk megtagadni az egészséges üzleti kockáztatás jogát, am a közös vagyonnal úgy kell sáfárkodni, nogy a toobi szövetkezet ne lassa ká­rát, azaz ne a jók jövedelmét kelljen megcsapolnunk azért, hogy a bajba jutottakat kise­gítsük ... — Ez az esztendő a VII. tervcikius induló éve. A fej­lesztés ío vonalaiban mar ki­alakult. Mire számíthat a la­kosság a tagság ellátásának, életkörülményeinek alakulá­sában? — A most kezdődő ötéves időszakra félmilliárd forint értékű beruházással számo­lunk. Ennek a felét a lakás­építés teszi ki; 100 otthon, többségében Szigetszentmiklós térségében idén épül fel, la­kásszövetkezeti formában. A beruházási tervek 72 telepü­lést érintenek, 10 lakásszövet­kezetet, hét takarékszövetke­zetet és három kivételével valamennyi Áfészt. Ez évre 165 milliót szánunk, ebben nyolc nagyobb ABC és a kis­települési boltok korszerűsíté­se foglaltatik, 12 Áfész 42 egysége nyer szebb külsőt, közülük kilenc vendéglő, harminc vegyesbolt, két Tü- zép-telep, valamint egy fel­vásárlótelep. Területileg: Dél­pest megyében, a Galga vidé­kén, Buda környékén, a Gö- döllői-dombság körzetében, Nagykáta térségében, ezenkí­vül Ráckevén, Szentendrén és a Szob—Vác vonalon. Az ABC-program keretében Al- bertirsán, Biatorbágyon, Szo- kolyán létesül élelmiszer-kis- áruház, Ür'.ban rekonstrukció révén bevásárlóközpont. Kis^- orosziban vendéglő épül, és remélhetőleg ez évben tető alá kerül Verseg 424 négy­zetméteres ABC-boltja. Na­gyon fontos hangsúlyoznom: fejleszteni csak ott tudunk, ahol a tanács és a tagság támogatására számíthatunk. Ez azonban sajnos azzal jár együtt, hogy nem feltétlenül ott gyarapodik a tagság, ahol a legínségesebb a helyzet. 1986-ban, ha az állami támo­gatást megkapják, megkez­dődhet a munka a budakalá­szi és a nagymarosi ABC- üzletek létesítésénél, s sikeres pályázat esetén Kerepestarcsa is gazdagodhat új, korszerű bevásárlóhellyel. A kisbolt is fontos Végezetül szövetkezeteink tagsági kapcsolatairól szólnék. Mlűköílésünk ugyanis akkor sikeres, ha a tagsági kötődés­re támaszkodhat. Jólesően vesszük tudomásul, hogy a részjegyjegyzések nagymér­tékben megnövekedtek a ko­rábbi évekéhez képest. Ez mintegy visszaigazolása a be­ruházási, fejlesztési elképzelé­seink helyességének. Ezzel együtt a tulajdonosi tudatot erősíteni szeretnénk, különö­sen fontosnak tartjuk a fia­talok megnyerését. Az érte­kezleteken elhangzó kritikai észrevételeknek is örülünk, hiszen ezek segíthetik a to­vábblépést. Ellátási politi­kánk, a mezőgazdasági kis­termelés segítése, de vala­mennyi szolgáltatásunk azt célozza: megmaradjon, illetve növekedjen a települések — kivált a kicsik — népesség- megtartó ereje. (Folytatás az 1. oldalról.) Ugyancsak tegnap tartotta meg a Csepel Autógyár Mű­velődési Központjában a rác­kevei Lakatos Péter munkás- őregység is az ünnepi szám­vetését. A levezető elnök sze­repét betöltő Dobozi Lajos kü­lön is üdvözölte Kovács Pé­tert. az MSZMP Központi Bi­zottságának alosztályvezető­jét, Fehér Béla vezérőrnagyot, a munkásőrség országos pa­rancsnokságának helyettesét, dr. Bíró Ferencet, a megyei párt-végrehajtóbizottság tag­ját, a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem rektorát, Macz- kó Józsefet, a ráckevei városi jogú nagyközségi pártbizott­ság első titkárát, Nagy József- nét, a megyei pártbizottság tagját, a szigetszentmiklósi városi pártbizottság első tit­kárát, Halász Józsefet, a Cse­pel Autógyár pártbizottságá­nak titkárát. Lakatos Péter­nél, a névadó özvegyét, Ko­vács Jánost, a munkásőrség Pest megyei parancsnokának helyettesét és Farkas József alapító munkásőrt. Baráth László egységpa­rancsnok beszámolójában el­KNEB Az idei tervekből A népgazdaság, a társada­lom előtt álló legfontosabb feladatokhoz kapcsolódva az idén is több jelentős vizsgálat szerepel a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság 1988. évi munkatervében. A gazdasági kérdések vizsgálata mellett a K.NEB az idén is nagy figyel, met fordít a társadalompoli­tikai célok megvalósításának elősegítésére. A testület 1986-os első fél­évi programtervét a kormány jóváhagyta. Ennek megfele­lően a Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság egyik legfonto­sabb feladata lesz ebben az esztendőben o dollárelszámo­lású ipari kivitel bővítési le­hetőségeinek felmérése. Másik széles körű vizsgála­tuk az egészségügyi intézmé­nyek műszerellátásának hely­zetét értékeli; s célja, hogy feltárja a gyógyító Intézmé­nyek műszerezettségi fokát. A fővárosi és a megyei népi el­lenőrök bevonásával — a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának közreműködésével — megvizsgálják továbbá a hazai, illetve külföldi gyártmányú gyógyászati eszközök arányát, s választ keresnek arra is, hogy a magyar gyártók — el­sősorban a Medicor — termé­kei miért nem jutnak el meg­felelő mennyiségben az egész­ségügyi intézményekbe. Pénteken a Magyar Újság­írók Országos Szövetségének székházában Papp Dezső ve­zérőrnagy, a Honvédelmi Mi­nisztérium főosztályvezetője a fiatalok katonai pályára irá­nyításának időszerű kérdései­ről tájékoztatta a sajtó kép­viselőit. A hiyatásos katonai állo­mány utánpótlásáról a vezér­őrnagy elmondta: a magyar néphadsereg tiszti és tiszt- helyettesi kara a szocialista építőmunka elkötelezett híve­ként jól teljesíti a hivatásá­ból fakadó feladatokat, s ak­tívan részt vesz a népgazda­sági célok megvalósításában. E tennivalók magas szintű el­látása — a hadsereg techni­kai színvonalának növekedése és az összetett kiképzési fela­datok miatt — ma nagyobb erőfeszítést követel a hivatá­sos állománytól. Szólt arról, hogy az utóbbi években gondok jelentkeztek az utánpótlás biztosításában. Ez egyrészt azzal magyaráz­ható, hogy csökkent a tiszti pálya vonzereje a fiatalok körében, másrészt sokan érik el ezekben az években a nyugdíjkorhatárt, távábbá, a mondta, hogy az állomány 60 százaléka tölt be valamilyen választott tisztséget. Példa­ként említette Horváth József szerelőcsoport-vezetőt, a Köz­ponti Bizottság tagját, Heré­nyi János kiskunlacházi ta­nácselnököt, Babolcsay Sán­dor és Kolmann József vál­lalati tanácstagokat, Szikom Mihály tanácstagot. A Laka­tos Péter egység munkásőrei az ifjúság hazafias, honvé­delmi nevelésében értek el igen jó eredményeket. Az ál­taluk patronált ráckevei és apaji általános iskolák mun­kásőr úttörőgárdistái a me­gyei versenyben első és má­sodik helyezést értek el, s a mezőgazdasági szakmunkás- képző intézetek ifjúgárdistái­nak országos versenyén a ha­lásztelkiek vívták ki a máso­dik helyezést. Maczkó Józsefnek a mun- kásőregység tevékenységét méltató szavai után Fehér Béla köszöntötte az egység­gyűlést és átadta dr. Novák Bélának, a Csepel Autógyár vezérigazgatójának, ország- gyűlési képviselőnek a Bor­bély Sándor országos pa­Vliathataílan mindennapos benyomás: tíz volánforgató — férfi — közül kilenc azt hiszi, nála jobban a Forma—1 menői sem vezetnek, csak ép­pen azoknak más járgányt adott a feneke alá a szeren­cse, nem úgy, mint neki, aki­nek be kell érnie ... ami per­sze nem rossz kocsi — nem olyan hörgő rozsdahalom, mint a ... —, de azért... A Közlekedéstudományi Intézet­nek egy, tavaly végrehajtott kérdőíves felmérése szermt a gépkocsi-tulajdonosoknak a huszonhárom százaléka elége­dett csupán négykerekű jó­szágával. Tartsuk meghökkentőnek vagy éppen ítéljük természe­tesnek a megyében a növeke­dési ritmust? Húsz esztende­je tízezret sem érte el a ma­gántulajdonban levő személy- gépkocsik száma, évtizede 43 tiszti főiskolákon különböző okok miatt, a hallgatók mint­egy 30 százaléka nem fejezi be tanulmányait. A néphad­sereg utánpótlásigényeinek mennyiségi és minőségi ki­elégítése érdekében — muta­tott rá Papp Dezső vezérőr­nagy — tovább kell javítani a hivatásos állomány élet- körülményeit. A Honvédelmi Minisztérium tervei szerint erősíteni kell a megyei hadkiegészítő parancs­nokságok felvilágosító, propa­gandatevékenységét. Célszerű lenne olyan információs köz­pontok felállítása is, amelyek irányítanák, szerveznék a fia­talok katonai pályára irányí­tását. Ugyanakkor a hivatá­sos tiszti, tiszthelyettesi pá­lya vonzóbbá tétele érdeké­ben, erősíteni kell a kapcsola­tot az illetékes katonai szer­vek és az üzemek, a taninté­zetek, az ifjúsági szervezetek között, s különös figyelmet kell szentelni a pedagógusok honvédelmi nevelőmunkájá­nak. A jövőben tovább bővül a középiskolai honvédelmi kollégiumok, valamint a tiszt­helyettesképző szakközépisko­lák hálózata is. rancsnok által adományozott dísztálat. Kiváló parancsnok kitünte­tés birtokosai lettek: Réti György diszpécser, Sóhajda János géplakatos, Győrfi Ist­ván rendészeti vezető és Bé- kefi János csoportvezető. Ki­váló munkásőr kitüntetést vettek át: Sivák Endre Ká­roly szerelő, Kovács József szakmunkás, Takács Imre sze­relő, Rékasi Sándor gépkeze­lő, Miklovics István szakmun­kás, Karácsony Imréné szak­munkás, Pencz János trakto­ros, Halmai László ágazatve­zető, Kovács Zoltán szerelő. Boros Béla gépkocsivezető, Heilman János szakmunkás, Vank József szakmunkás, ifj. Szikora Mihály gépkocsiveze­tő, Czunyi Károly nyugdíjas. A Szolgálati Érdemérem 25 éves fokozatát Dombai Ferenc műszerész, Reinholcz Antal géplakatos és Varga János rendész, 20 éves fokozatát Máté Jenő osztályvezető, Zima Jenő diszpécser, Feith János szakmunkás és Németh József betanított munkás kapták meg. Cseri Sándor ezer volt, ma pedig felette van a 120 ezernek. Szerencsé­re, a személysérüléssel járó közlekedési balesetek koránt­sem szaporodtak el ilyen mértékben a megyében, de — óvakodva az illúzióktól — sajnálatosan évek óta folya­matosan több a tragédia, esz­tendőnként közepes nagyságú község lakosságának megfelelő ember, két és fél ezer fő sé­rül meg, hal meg a megy« közútjain. Az okok? A könyö­künkön jön már ki... sza­bálytalan előzés, gyorshajtás, az elsőbbségadási szabályok megsértése, ittas vezetés... holott — és ezt a holottat nem lehet eléggé hangsúlyos­sá tenni — a balesetekben vétkes járművezetők döntő többsége kimondottan jó föl­di pilótának tartja magáti Csak éppen a körülmények ... Lássuk, az első autósország, Amerika neves fia, Scott Fitzgerald miként vélekedett erről. Azt írta: „ ... azzal, aki rosszul vezet, csak addig nem történik baj, amíg egy másik rossz vezetővel nem akad össze." Megszívlelendő szavak, de találkozott már .bárki is olyan valakivel, aki elismerte, ő rossz vezető, rosszul forgatja a volánt? A közlekedés-lélektannal foglalkozó szakemberek azt mondják, a volánnál ülők többsége — mindenkor tisz­telet a kivételnek — két tí­pust ismer csupán. Az egyik az agresszív, a másik a tehe- tétlenkedő. Kivétel egyetlen. Az illető maga. Elgondolkoz­tató tapasztalat. S még elgon- dolkoztatóbb, hogy ilyen gon- dolkodásúakkal kellene társ­kapcsolatokat találni a nap minden percében, az utak minden kilométerén. Aligha túlzás tehát az, amit olykor azoktól hallani, akik sok százezer kilométert vezettek le saját hibájukból bekövet­kező baleset nélkül. Azt mondják: a szerencse isten- asszonya, Fortuna tenyerén vagyunk. Megkérdezzük azon­ban magunktól, az olvasótól: szabad-e erre hagyatkoz­nunk?! A tavaly őszi — pon­tosan október 27-én reggeli — megdöbbentő hazai rekord­döntés, az M3-as autópálya Gödöllő és Budapest közötti szakaszán, kilenc helyszínen, hét kilométer hosszúságban összeütközött száz gépkocsi — huszonhét sérült, közülük az egyik később meghalt, negyvenkilenc erősen megron­gálódott gépkocsi volt a vég­számla —, azt mutatja, a vo­lánszokás rettenetes árat fi­zettethet, ha olyanok nem szokták meg a volánt — mindazt, ami a volánnal jár —, akik azt hiszik, nagyon is megszokták, s ebben a hie­delemben cselekednek. Riasztó példák serege fi­gyelmeztet, autóink többet tudnak, mint a kormánykere­küket forgató ember. Persze, nem azt kellene a fejekhez igazítani, ami a gépokcsikban van, hanem a fejeknek ille­nék igazodnia — felelősségér­zetben, erkölcsi magatartás­ban, vezetési készségekben, seregnyi másban — ahhoz, amit a gép lehetőségként fel­kínál. A megyében több mint húszezer olyan négykerekűt találhatunk, amelyek tizenkét esztendőnél régebben kerültek le a gyártószalagokról, s bár közöttük rábukkanhatunk ki­válóan karbantartottakra is, java részük nem ilyen... A megszokott volán úgy látszik, új volánszokásokat alakíttat ki, nemcsak az öreg járgá­nyok kényszerű megtartásá­val. hanem például azzal is, hogy növekszik — ma 30 szá­zaléknál tart — azoknak a száma, akik évenként nyolc­ezer kilométernél kevesebbet autóznak. Mészáros Ottó Híd a romok között r - "■W""'— '< ••• r • -r r ’ '”8 A háború okozta károk helyreállítása során felépült az első ál­landó Duna-híd Budapesten, a Kossuth-híd. Ünnepélyes meg­nyitása 1946. január 18-án volt Szigethi Teréz Kiemelkedő eredmények az ifjúság nevelésében Rászolgáltak a kitüntetésre A Honvédelmi [Misztérium tájékoztatója it tiszti állomány pótlása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom