Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-13 / 10. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM 1986. JANUÁR 13., HÉTFŐ Csőtörések a jég alatt A fagyos földet csákányozzák Már a nyári szezonra is készülnek Tavaly nyáron nagy port vert lel — lapunkban mi is többször foglalkoztunk vele — a gyömrői vízhiány. Sorra elromlottak a kutak, leégtek a szivattyúk, bizony alaposan próbára tette a helybeli lakosság idegeit. A vízfogyasztás akkor meghaladta az ötezer köbmétert-, s ezt egyszerűen nem bírták a víznyerő helyek. Téli karbantartás — Vajon mennyi mostanában a napi vízfogyasztás? — erre voltunk kíváncsiak a Pest Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat vecsési üzem- mérnökségének gyömrői üzemegységében. — Sokkal kevesebb, mint nyáron, sőt csak az egyhar- mada az akkori mennyiségnek — mondja Tóth István, az üzemegység vezetője. — Naponta átlagosan 1 ezer 700— 1 ezer 800 köbméter vizet fogyaszt Üllő és Gyömrő lakossága, a hétvégeken valamivel többet. — A tél a karbantartás ideje, hogyan haladnak vele? — Tavaly november 15-én kezdődött meg a téli karbantartás, a csövek, kutak fertőtlenítése. De azért akadt más dolgunk is. Mendén például 300 méter vezetéket fektettünk le, hogy a négyes ikrekhez, Bakó Sándoréihoz is beköthessük a vizet. A gyömrői Lenin Vadásztársaság Bubik-tanyai vadászházába is elvezettük a vizet, ez több mint két kilométer csőfektetést igényelt. — A kutak jelenleg üzemképesek? — A 14 kútból tizenegy- gyei most nincs semmi baj, három viszont homokszórá- sos, ezért kompresszorozással igyekszünk ezt megszüntetni. Ezt a munkát — ezekben a napokban — a vállalat kútfúró brigádja végzi. Sajnos, a mi szerelőink sem unatkoznak. — Miért? — Az ünnepek szerencsére csendben elteltek, de január 6-tól jóformán nincs megállásunk, annyi a csőtörés. A Petőfi telepen, a Dózsa György, a Frangepán, az Erzsébet, a Mendei utcákban tört a felszínre a víz. Néhány dolgozónkat még a szabadságról is vissza kellett hívni, hogy időben ki tudjuk javítani a hibákat. Különösen a nagy átmérőjű vascsövekkel gyűlt meg a bajunk, általában ezek törnek a föld alatt. A pvc műanyagcsövekkel szerencsére kevesebb a baj. Éjjel-nappal A gyömrői üzemegységben éjjel-nappal fogadják a hiba- bejelentéseket, mivel folyamatos az ügyeleti szolgálat. Varga Imre hálózati szerelő sem unatkozik mostanában, vízhatlan, impregnált öltözéke olyan, mint egy űrhajós ruhája. — Egyik helyen még be sem fejezzük a hibajavítást, máris máshová hívnak bennünket. Bizony nem valami kellemes dolog ilyenkor a fagyos földet felcsákányozni, a föld mélyen dolgozni, de hát a víz nem folyhat el a végtelenségig. Reménykednek Tóth Istvántól még megtudjuk, hogy a vízminták megfelelnek a higiénés előírásoknak, de azért többször kell a szokásosnál iis nagyobb meny- nyiségű klórgázzal fertőtleníteniük. A vízmű központjában „megfordul” az összes víz, jtt egy injektorral — zárt rendszerben — juttatják be a klórt a rendszerbe. A tavasz beköszöntéig befejezik a karbantartást, s felkészülnek a nyári szezonra. Abban reménykednek, hogy nem ismétlődik meg a tavalyi krónikus vízhiány a kánikulai napokban sem. G. J. Disznótor, szalagszeren Egyre ritkábban hallatszik hajnalban malacvisítás, itt-ott dübörög már csak hétvégeken a gázpörkölő a Monor környéki falvakban. A két ünnep — karácsony és újév — között szinte valamennyi házi fogyasztásra szánt hízó kés alá került, helyükön az ólakban itt-ott már fiatal, mit sem sejtő kocák röfögnek. A régi disznótoroknak, amikor még szalmával, vagy nyakba akasztott fatüzelésű pörzsölővel szabadították meg bundájától a hízót, jószerével csak az emléke él. Főleg az olyan helyen nincs idő a nosztalgiázásra, mint a Kossuth Tsz húsüzeme, ahol évente csaknem háromezer sertést szabadítanak meg földi szenvedéseitől. A levágott jószágok húsából körülbelül húszféle terméket készítenek, s azokból a tsz boltjain kívül más üzletekben is vásárolhatnak a vevők. Tóth József és Léé Károly a zsírszalonnát dolgozzák föl Hancsovszki János felvétele Szeptemberben Testnevelés tagozat indul A. monori Kossuth Lajos Általános Iskola a következő' — 1986-87-es — tanévben is indít testnevelés tagozatos osztályt a leendő első osztályosok számára. Felvételt nyerhetnek azok a tanköteles korba lépő ügyes, rátermett gyermekek, akik az előzetes alkalmassági vizsgán megfelelnek, továbbá szüleik kérik felvételüket, valamint vállalják az ezzel járó kötelezettséget. Nemcsak Monorról, hanem a vonzáskörzet többi községéből is számítanak a mostani 6 évesek jelentkezésére. Jelentkezni lehet 1986. február 16-ig személyesen vagy írásban az iskola igazgatóságán. Cím: 2200 Monor, Kossuth L. utca 98. Kevesebb foglalkoztatott A monori vonzáskörzetben köztudottan magas az eljáró dolgozók, az ingázók száma. Ügy tűnik a helyben foglalkoztatottak aránya továbbra sem javul, sőt tavaly ismét 3,6 százalékkal csökkent. Különösen érzékenyen érintette ez a tény az állami vállalatokat, ahol a létszám összetételét is kedvezőtlenül befolyásolta. Elsősorban a magasan képzett műszaki és szakmunkás gárda hiánya, elvándorlása okoz nehezen pótolható veszteséget. Hogy hová mennek ezek az emberek? Nos nem a téesz melléküzemágakba, mint korábban, hanem más vállalkozási formákban — kisszövetkezetekben, gmk-ban, társulásokban, esetleg szabadfoglalkozásúként — igyekeznek megtalálni számításukat. A jövőben épp emiatt jelent az eddiginél is fontosabb feladatot a jó szakemberek megtartása, kiképzése, a szakmunkásutánpótlás megszervezése minden üzem számára. A jövedelmek körülbelül 4,5 százalékkal növekedtek, amely kisebb ugyan a népgazdasági átlagnál, de összhangban van ^segítőpultok, szellőzők A gyömrői székhelyű Lakatos és Szolgáltatóipari Szövetkezet monori részlegében a jól bevált melegííőpultok gyártása mellett, az idén hegeszlőberendezésekhez is készítenek lemezvázakat. Kész és félkész termékeik értéke a terveik szerint körülbelül 5 millió forintra rúg majd. Böszörményi Sándor és Bajkai József egy hegesztőapparát szellőzőrácsát állítja össze. a teljesítmények változásával. Ebből következik, hogy még az e területen meglevő tartalékokat is fel kell tárniuk a vállalatoknak a gyorsabb előrejutás érdekében. Kulturális program Ecseren, hétfőn 18 órától: filmvetítés. Gyomron, a művelődési házban filmvetítés 11-től és 15-től: Jöjjön vendégségbe, 16.30-kor, 18.30-kor: Önbíráskodás. Monoron, a moziban, 18-tól és 20-tól: Kék Villám. Vecsésen, 18-tól: ismeretterjesztő előadás, Útiélmények hollandiai tájakon, előadó: dr. Jókúti Ferenc, a kertbarát- és a bélyeggyűjtő kör; 19-től: a színjátszó kör foglalkozása. Gombán, a Filmszínházban, főidők lázadása. Művelődési 17-től: AndÜllői Maugfi és a farkasok Kígyók a szekrény mögött A lábszárvastag, kamaszkorú kígyók már elérték a háromméteres hosszúságot, lustán araszolnak, hullámza- nak a meleg szobában. Az a lajhármozgású ott még a szekrény alá is bekíváncsis- kodik, majd a tetején dugja ki lapos fejét. — Most éppen vacsora után vannak — közli és szíves szóval invitál befelé Ül- lőn Gyanúi László—rrrtrkwívelő ‘artista és állatgondozó. Készségesen nyitná az ajtót, én azonban kívülről húzom, markolom az ajtó kilincsét, ilyen „rusnya férgeket” csak messziről kívánok látni. Úgy is csak akkor, ha dupla falú üvegketrecben mászkálnak. A beszélgetés aztán a gondosan zárt ajtón kívül folytatódik, ahol megtudjuk, hogy az „étlapon” élő süldő házi nyulak voltak, a változatosságot a tengerimalacok jelentik. Ezek a csúszómászó óriás hüllők az amatőr artisr t.a műsoros estjein „rekvizít- ként” szolgálnak. — Ezeket szeretgetem, emelgetem vállaimon, a nézőtér első soraiban még sikoltozik is a közönség a gyönyörtől. Vagy talán a félelemtől? — mondja házigazdám. Különben az állatkertben állatgondozóként áll alkalmazásban már, tíz éve a különös hobbinak hódoló Gyá- nyi László, ahol mindjárt a „mély vízben” kezdett, a farkascsorda gondozását bízták rá. Az ordasfiókákat cucliból táplálta, jó játszópajtásokká is váltak, amíg az egyik csak úgy játékos paj- kosságból az „ülőkéjébe” harapott. „Életem végéig hordom a nyomát” — kesereg. Néhány évvel ezelőtt, amikor kezdetét vette az állatkert korszerűsítése, az ordascsordát vidéki zoók vették kölcsön. A lelkes gondozó azonban maradt és a jól megtermett két oroszlánpár ketreceihez irányították, ahol napi négy kiló marhahússal csillapítja a berber oroszlá- ~nok éhségét. Persze az adagoláson kívül a ketrecek tisztán tartása is a munkaköri kötelességek közé tartozik, van is ott mit takarítani, lapátszámra hordja ki a kenyér-, zsemle- és kiflidarabokat, cukorkákat, még a töltőtoll sem ritkaság. Ilyenkor persze a vicsorgó állatokat a szomszédos ketrecekbe kényszerítik. A disznóhús adagolása tilalmi táblán szerepel, zsíros és elhíznának az állatok. A karcsú vonalakra pedig vigyázni kell még az oroszlántársadalomban is. Aztán, hogy a napok ne teljenek unalmasan, a népes, 10 tagú párduccsalád gondozását is vállalta. Ezek az állatok már itt születtek, állat- pszichológiához értő, gondos óvó bácsik állatóvodában nevelték. — Úgy sétálok közöttük — hangoztatja —, mint délidőben az Astoria aluljáróban. Mert késő este ott veszélyesebb ... Az audiencia ezzel véget is ért, mert a puruttya állat lapos feje már az ajtó üvegtábláján motoszkált, sietve el is köszöntem, nem nyugtatott meg a kijelentés, hogy szelídek ezek, mint a bégető húsvéti bárányok. Kiss Sándor Kopasz karácsonyfák potyognak az emeletekről, minden szeméttároló . mellett ott támaszkodnak a díszeiket és leveleiket veszített örökzöldek. A gyerekek könyörtelenül rángatják, hurcolják, szán- káztatják a fenyőket, amelyeknek még nemrég hogy örültek! Kirángatnak egy kétméterest a házPillanatkép Örökzöld tömb sarkára is, belerúgnak, ott hagyják. Jön egy idős férfi, kerékpárjára pakolt szatyrokkal. Leszáll, megtámasztja a biciklit, mustrálja a kopott fát, elővesz a zsebéből egy bicskát. Megállók, nézem. — Nem nevet ki? — kérdezi és nekiáll lenyesegetni az oldalsó ágakat. — Tudja, kár ezt veszni hagyni. Ha látná, micsoda jó ge- reblyenyél lesz ebből! Nagy szemeket meresztenek a visszaszállingózó gyerekek. Jó, hogy visszajöttek. Jó, hogy látják. (ISSN 0133—2851 (Monori Hírlap) Hancsovszki János felvétele Kellemetlen sarok A kényelmesség nagy úr 7papjainkban sok szó ■L ’ esik arról, hogyan lehetne hatékonyabbá tenni az üzemekben a munkát, miként valósulhatna meg a nagyobb intenzitású termelés. Tudott dolog, a legtöbben azzal érvelnek, hogy nincsenek meg ehhez a feltételek az ipari üzemekben, akadozik az anyagellátás, nem perspektivikusan gondolkodnak a felelős vezetők. Van ebben sok igazság, de azért máshol is keresendők a hibák. Például az úgynevezett középvezetők, a közvetlen termelésirányítók háza táján. A kiemelkedő teljesítményt produkáló, évről évre dinamikusan fejlődő ipari üzem igazgatója arról panaszkodik, hogy amióta elfoglalta helyét, nagyon sokszor kopogtatnak az ajtaján, mindig akadnak néhányon — kollégái közül —, akik tőle várják a napi problémák, üzemszervezési és egyéb teendők megoldási . kulcsát. Pedig hát valamennyien rendelkeznek az előírt képesítéssel, többéves szakmai gyakorlat van a hátuk mögött. Mégis mindig a legkönnyebb megoldáshoz folyamodnak: majd a főnök eldönti, jó lesz-e, amit akarunk csinálni. S bár az igazgató ajtaja mindenki előtt nyitva van, ő azért mégsem örül a gyakori kopogtatásoknak, mert azt tartja: azért vannak jól megfizetve ezek a szakemberek, hogy sorozatban önállóan döntsenek, vállalják a felelősséget egy-egy intézkedésükért. A dolog könnyebbik végét fogja meg az, aki mindig mástól várja a segítséget, nem mer dönteni fontos kérdésekben. Az ilyen esetek még a tekintélyét is lerombolják, nem beszélve az egyéb hátrányokról, amelyeknek a kollektíva issza meg a levét. Az igazgató arról is beszél, hogy elmozdultak már a holtpontról, múlóban a rossz szokás, a beidegződés. AZ elmúlt hetekben már találkozott olyan — kedvező — változásokkal, amelyek térhódítása, tömeges elterjedése már nem késhet soká. Egy középvezető felke. reste öt, s elmondta, egyszerűen képtelen megoldani a reá és munkatársaira háruló, összetorlódott feladatokat. Az igazgató próbára tette az illető agyte- kervényeinek szürke állományát, s imigyen fakadt ki: — Gondolkozz rajta, hogyan lehetne megoldani a feladatot. Ha nem megy, akkor gyere vissza, majd segítünk. Történetünk szereplője először megszeppent, de másnap ismét megjelent az igazgató irodájában, s örömmel jelentette be, megtalálta a megoldás módját, bár ehhez némi anyagi támogatást is igényel a kollégák számára. Az igazgató nem zárkózott el a kérés teljesítése elől, megadta a segítséget, zöld utat kapott az elképzelés. Sajnos még nem mindennaposak ezek az esetek, de jó lenne, ha tömegesen elterjednének mindenütt. A gazdasági egységek vezetőinek feladata a vállalatok, gyárak, üzemek irányítása. A rangsorban utánuk következő középvezetőkre há- - rulnak a mindennapi problémák, teendők végrehajtatása a munkásállománnyal. T[/l indez azt jelzi, hogy nemcsak a fizikaiak körében nem szabadítottuk még fel a tartalék energiákat, hanem az őket irányító vezetők fejeiből sem a szellemieket. A kényelmesség nagy úr, de ezen változtatni sürgető szükségszerűség, mert csak így oldhatók fel a ma még meglevő ellentmondások, így léphetnek arra az útra, amelyen már régen járniuk kellene. Gér József
