Pest Megyei Hírlap, 1986. január (30. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-13 / 10. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM 1988. JANUÁR 13., HÉTFŐ Felújítási költség, fizetési morál Társasházak fedezet Milyen pénzügyi helyzetben vannak a társasházak lakói? Fizetnek-e felújításra, a befizetett összegeket ho­gyan kezelik? A pénzek fedezik-c a várható kiadáso­kat? Ilyen és hasonló kérdésekre keresték a választ leg­utóbbi ülésükön a városi népi ellenőrzési bizottság tag­jai. S hogy a válaszból is sejtessünk valamit: a hely­zet korántsem megnyugtató ... A városban a társasházak kétféle formában léteznek. Vagy a lakásszövetkezethez tartoznak, vagy közös képvi­selőt választottak, s kisebb kö­zösségként foglalkoznak pénz­ügyekkel. A vizsgálat a két formáról egymásnak ellent­mondó tényeket tárt fel. Vagy van, vagy nincs Míg a lakásszövetkezetnél lényegében rendben lévőek a pénzügyek, addig a közös kép- viselős megoldású lakásoknál — ezeket a továbbiakban egy­szerűen csak társasházaknak fogjuk nevezni — ahány ház, annyi (rossz) szokás, amelyek­nek szinte közös jellemzőjük, hogy szabálytalanok. Kevesen tudják, hogy a fel­újítási alap mértéke közpon­tilag szabályozva van. Tizen­öt évesnél régebbi épületek esetében négyzetméterenként három, ennél fiatalabbaknál két forintot kell fizetni. Hogy ez a pénz mire elég, mire nem, azt majd kicsit később vizs­gáljuk. Előbb nézzük annak okát, miért nem népszerű ez a pénz. Egy átlagos, 50—60 négy­zetméteres otthon esetében a kiadásokat a törlesztés meg az úgynevezett közös költség alakítja ki. Ám a pénzügye­ket jócskán bonyolítja, hogy az utóbbi aránya évről évre növekszik, s nemcsak arányai­ban, de összegében ‘is egyre jelentősebb. Van olyan épü­let, ahol magasabb, mint a törlesztőrészlet! Másutt egye­nesen összemérhető a lakbé­rekkel. Aki nem rest, s utána­számol, rájön, hogy a nagyjá­ból háromszáz forintos (váro­si átlagnak vehető) közös pénz­ből fele-egyharmada megy csak felújításra, a többi a sze­métszállítás, a víz meg a vil­lany díja és a közös képviselő bére, SZTK-díja is ebből fedezendő. Ahány ház — mint már írtuk —, annyi szo­kás a befizetendő összegeket tekintve. Van, ahol lakógyű­lést hívnak össze, másutt egy­szerűen többet szednek be, s elszámolás vagy van, vagy nincs. Ezek után konkrét példák. A Szabadság tér 2. szám alat­ti 17 lakásos ház használói nem tették bankba a felújítá­si pénzt, így a kedvezményes hitelből önmagukat zárták ki. A Bárány utca 15/a lakói sem kezek k külön a felújítási ala­pot, s a pénzt sem az OTP- ben tartják. A Gát utca 1. szá­mára ugyan a rendelet szerint állapították meg az összeget, ám azt mégsem tudták a bank­ba vinni — ugyanis mindig akad fizetésképtelen lakó, s a folyó kiadásokra is kell a pénz, tehát elsőnek azokat kell kifi­zetni. A Bárány utca 2., 4., 6. alatti 90 lakás tulajdonosai nem fizetik be havonta a ren­delet szerinti összegeket. Korántsem gyakorlat A Bárány utca 8/b—10/b la­kói egy forint húsz fillért fi­zetnek négyzetméterenként, többre nem is hajlandók, ál­lítja a közös képviselő. A Né­met Irén utca 8/a alattiak minden alapot együtt kezel­nek, s kerítést építettek, ami­re pedig nem is költhető ez a pénz — állítják a népi ellen­őrök. A következőkben próbáljunk választ adni a kérdésre: mire lesz elég a felújítási pénz? A tetőszigetelések felújítása nagyjából tizenöt esztendőn­ként elodázhatatlan feladat. A legjobb szigetelőanyagok is csak ennyi időre kapnak gyár­tóiktól garanciát. Igen ám, en­nek a költsége viszont jófor­mán egyedül felemésztené a kínkeservesen beszedett forin­tokat. A homlokzatok felújí­tása, a vízhálózat elhasználó­dása kevesebb, ám még min­dig jelentős összegeket igé­nyelne. Sok esetben más a baj: a lakóknak kellene hite­lezni a jogi procedúra nem kevés költségeit, ugyanakkor alig van rá esély, hogy a volt kivitelező szánja-bánja hibáit, és ingyen javítson. Ellenérv mindig akad, ezek között a leggyakoribb a ren­deltetésellenes használat, ami­ben sajnos van valami igazság. Ugyanis például a lapos te­tőknél maradva, azokra nem volna szabad kimenni. Mégis, tetőantennáktól, CB-rádiósok szerelékeitől veszti el szigete­lőképességét a födémrendsze­rek java része. A lakásszövet­kezeti házak ebben a tekintet­Gyógyít a vize Hetente kétszer kádfürdő A Városgazdálkodási Válla­lat a kezelése alatt álló váro­si kád- és gőzfürdőt az ünne­pekre megnyitotta. A strand­fürdő bezárása után minden évben meg szokták nyitni a fürdőt, az idén azonban szén­hiány miatt a megnyitás el­maradt. Sok panasz elhangzá­sa után, csak az ünnepek előtt került sor a megnyitására. Igaz, hogy a fürdő fenntar­tása gondot okoz, mert üzemel­tetése veszteséggel jár, de bár­hogy is álljon a dolog, egy kö­zel harmincezer lakosú város nem lehet közfürdő nélkül, és ez évszázadok óta meg is volt Nagykőrösön. Bár sok korszerű társas és egyéb fürdőszobás ház épült, még soká jutunk el oda, hogy minden házban für­dőszoba legyen. Még akiknek fürdőszobája van, azok közül is többen el­járnak a körösi fürdőbe, te­kintve, hogy a strandon fúrt és a fürdőnek vizet adó ter­málkút vize olyan ásványi gyógyanyagokat tartalmaz, amelyek főleg a mozgásszervi betegségek gyógyítására alkal­masak. Fúrása után az akkori városi orvos gyógyvíznek akar­ta palackoztatni. Az SZTK or­vosai betegeknek most is ad­nak utalványokat a fürdő gyó­gyító használatára. Mindenesetre őszinte elisme­rést érdemel a városi tanács, hogy a fürdő üzemeltetésében segíti a Városgazdálkodási Vállalatot. A fürdőt látogató idős, beteg emberek, de az egészségesek is, akik tisztálko­dás céljából keresik fel, öröm­mel mondják, hogy a fürdő szép, tiszta, a víz kitűnő, a személyzet gondos és udvarias. A fürdő hetenként két nap van nyitva. A kádfürdők mindkét nap használhatók. A közös fürdő pénteken a nőket, szombaton a férfiakat fogadja délelőtt és délután. Kopa László ben jobban állnak, ott köz­ponti antennák működnek. A népi ellenőrök vizsgálata mindazonáltal ráirányította a figyelmet arra a régi rendel­kezésre is, amelyről a pén­zükért aggódó lakástulajdono­sok régóta beszélnek. Arról van szó, hogy lényegében nincs szerv, amely számon kérhet­né az összegek elköltését. A lakógyűlés az a fórum, amely­re ez tartozna, de ahhoz az kell, hogy egyáltalán megtart­sák, márpedig ez korántsem gyakorlat. A népi. ellenőrök sem firtatták ezt, csakis a pénzek követhető sorsával tö­rődhettek. Se pénz, se kapacitás A NEB vizsgálatának ösz- szegzett megállapítása mégis figyelemre méltó. A lakások műszaki állapota megfelel a koruknak, habár sok a nem megfelelő kivitelezésre vissza­vezethető hiba. Legtöbb gon­dot a lapos tetők jelenlegi technológiájának következ­ményei meg a rosszul épí­tett esőcsatornák okozzák. To­vábbra sem mondható el, hogy a lakások tulajdonosai való­ban tulajdonosoknak éreznék magukat, ezt példák sora, a fizetési fegyelem hiánya iga­zolja. A lakásszövetkezet meg­felelően kezeli a hozzá tartozó lakások pénzeit, a nem ide tar­tozó házaknál az elkövetkező felújításokra csak minimális összeg áll rendelkezésre. Mi­vel a rendelkezéseket nem tartják be, a hitelfelvételnek is akadálya lesz. Felelősséggel lehet megálla­pítani azt is, hogy a várható felújításokra nem lesz pénzük a tulajdonosoknak, de azt is, hogy a jelenlegi építőipari ka­pacitás sem készült fel a szük­séges felújítási módozatokra. Ballai Ottó Alig adták át, máris szívesen költöznének... Rengeteg szolgáltatás Először is, a jó hír, Nagy­kőrös utazni vágyóinak: meg­nyílt az Ibusz helyi kirendelt­sége! A minap tartott rövid cere­mónián ott volt dr. Ökrös And­rás területi, Kleininger Pál irodaigazgató, Karikó Sándor- né kirendeltségvezető, Gotzián Lászlóné dr., az MSZMP vá­rosi bizottságának titkára, Tóth Dénes, a városi tanács elnökhelyettese, Lőkös Ferenc, a Városgazdálkodási Vállalat igazgatója. Az Ibusz képviselője arra mutatott rá: régi vágyuk tel­jesült a letelepedéssel, hiszen már régóta készültek erre a lépésre. Most, hogy a Város­gazdálkodási Vállalat kialakí­totta a helyiséget — az ösz- szes költségek nyolcszázezer forintos számlát jelentenek — máris arra gondolnak, jó len­ne mihamarabb még újabb, még tágasabb irodába költöz­ni. Azaz, meg szeretnék talál­ni számításukat. Gotzián Lászlóné dr. öröm­mel mondta, a város utazói nemcsak egyszerű gesztusként értékelik majd az irodát, ha­nem remélhetően megrende­lések sokaságával fognak kel­lemes gondot okozni a munka­társaknak. Tóth Dénes a városi tanács támogatását helyezte kilátás­ba, mert mint mondta, bizo­nyára annak örülne minden­ki, ha a kirendeltség miha­marabb kinőné önmagát. Az utazni vágyót bizonyára az érdekli, mit nyújt, milyen terhet vesz le válláról az uta­zási iroda? Erre válaszolni röviden ne­héz. Az egyszerű útbaigazí­tástól kezdve a komplett szer­vezésig szinte mindent ■ fel­vállalnak, szavaik szerint ér­tékarányos árakon. Ezen ér­demes elgondolkodni, ugyanis az Ibusz állítja, szolgáltatásai, kedvezményei — általában a minőség, a színvonal — min­dig garantált, ami különösen az igényesebb utazók számára lehet fontos szempont, de bi­zonyára a kezdő világjárók­nak is hasonló a véleményük. A programfüzet ajánlatait felsorolni nem feladatúnk, né­hány érdekességet — úgy is, mint várható slágert — meg­említhetünk. A Tátrába immár tíz esz­tendeje változatlan áron, 1600 forintért kínálják a háromna­pos túrát. Belföldre kétszáz üdülési ajánlatot tesznek az érdeklődők elé, s foglalkoznak speciális érdeklődésű emberek hobbijának kielégítésével is. Például horgászokat utaztat­Szűrőlap és jégkrémtető A kocséri Petőfi Termelő­szövetkezet ipartelepén a bú­torokon kívül számos, a me­zőgazdaságban s az élelmi­szeriparban használatos apró cikket, alkatrészeket is gyár­tanak. Felső képünkön Pesti Bélá­nál látjuk, amint a speciális anyagból készült vaskos szö­vettekercsből korongokat da­rabol. Ezeket a permetezőgé­pek szűrőberendezéseibe épí­tik majd be. A Sasad Kertészeti Szövet­kezet is a megrendelők között van. A közismert Leó jégkrém csomagolásához a gazdaság legutóbb 2 millió darab mű­anyag tetőt rendelt a kocsé- ri aktól. Kasza Béláné mélyhúzó gé­péből ezrével sorakoznak- elő a leheletvékony lapocskák. Hogy reklamáció soha ne es­sék, a gépkezelő menet köz­ben is állandóan ellenőrzi ké­szítményei minőségét (alsó ké­pünkön). Varga Irén felvételei nak, vagy a kerékpárosoknak kínálnak remek túrákat. Az egyéni utazókat is szám­talan szolgáltatással segítik. Méltányos áron vízumot sze­reznek, vonatjegyet rendelnek, de szárnyashajóra vagy repü­lőre is lehet majd Nagykőrö­sön befizetni. Szálásfoglalást, diák-, brigád-, klubcsoportok utaztatását szintén vállalják, s rövid időn beiül a helyszíni valutakiszolgálás feltételeit is megteremtik. Az iroda a Deák téri vas­bolt után található. A kínála­tot meg a nagykőrösi utazó­kat tekintve, bizonyára újra — csak egy nagyobb — kiren­deltség megnyitásáról tudósít­hatunk. Addig is, folyamatosan tájé­koztatjuk majd olvasóinkat az Ibusz ajánlatairól. B. O. Mindenki kedvére... Székelygulyás vegyes pör­költtel. Elég csak kimondani, az ember önkéntelenül is csettint egyet nyelvével és só­várogva képzeli maga elé a gőzölgő ételt. Hát bizony, csak néhanapján jut asztalunkra e zamatos finomságból, leg­feljebb hétvégeken, vagy ün­nepnap futja idejéből a ház asszonyának, hogy eleget te­gyen az ínyenc família kí­vánságának. Nos, a konzervgyár ezt a gondot is igyekszik kipipál­ni, az I-es üzem az új év első napjaiban megkezdte e ked­velt készétel gyártását. A gyors kezű lányok, asszonyok naponta 30 ezer félkilós do­bozt töltenek meg belőle. Igaz, a kereskedelem igényeit távolról sem tudják ezzel ki­elégíteni, ráadásul azokra is gondolniuk kell, akik más ételkonzervet is keresnek az üzletek polcain. Ezért rövide­sen töltött és rakott káposzta, szárazbabgulyás váltja fel a fenti ételt, és természetesen vagdalthús meg májkrém ké­szítése is szerepel a közel­jövőben esedékes tennivalók között. Magyar Ambrus üzemvezető hozzátette, tekintettel arra, hogy a raktárban alaposan megfogyatkozott a korábban gyártott ételkonzervkészlet, mindenekelőtt a választék op­timális kialakítására töreked­nek, még akkor is, ha ez ese­tenként a mennyiség hátrá­nyára megy. A borsószezonig bőven van idő pótolni a hiányzó konzerveket, addig ugyanis jórészt csak ezek készítésével foglalkoznak az üzemben. Idén közel 6 ezer tonnát szándékoznak az étel­és húskonzervekből előállí­tani.-ay Piaci jelentés­A hét végén gyenge téli piac volt. A kocsis piacon csak tű­zifát árultak, a szálfa és a tus­kó mázsája 140, a vágott tűzi­fa 170—180 forint volt. A háztáji szemestermény- piacon néhányan árultak. A búza literje 5—5,50, az árpa és a kukorica 6, a kukorica­dara 7, a napraforgómag 10— 12 forint volt. A zöldség- és gyümölcspia­con is kevés volt a felhozatal. Az alma 10—15, a téli körte 28, a héjas dió 40—42, a dió­bél 180, a mák 85, a szárazbab 80—90, a gomba 100, az üveg­házi paradicsom 60, a burgo­nya 5, a fehér káposzta 12, a kel 16, a sárgarépa 12, a gyö­kér 18—20, a vöröshagyma 12, a fokhagyma 100, a savanyú káposzta 18, a karfiol 25, a zeller 30, a feketeretek 16, a cékla 14 forintért kelt. Baromfi is kevés volt a pia­con. A tyúk párját 250—280, két kakast 340—350, a kacsa párját 2Ó0, a lúd párját 500, a tyúktojás darabját 2,50 forin­tért árulták. K. L. Kinizsis és megyei sportülés városunkban Testnevelés tagozat A Nagykőrösi Konzervgyár Kinizsi Sportegyesület a Sportotthonban tartotta utolsó óévi elnökségi ülését. Bodrog- halmi János ügyvezető elnök irányításával három fő témát tárgyaltak a vezetőség tagjai, az érintettek képviselőivel együtt. A testnevelés tagozatos Kos- suth-iskola működése növelte az utánpótlás létszámát és mennyiségét is városunk leg­nagyobb és meghatározó sport- egyesületében. A tapasztala­tok azt mutatják, hogy a ta­gozatos sportoktatás célját alapjában elérte: erősebbek, edzettebbek, jobb fizikumúak az onnan kikerülő lányok és fiúk. A további együttműkö­dést viszont javítani kell, a kölcsönösség alapján. Célkitűzéseit a labdarúgó­szakosztály elérte: a felnőttek az új osztály középmezőnyé­ben vannak az őszi forduló végén. Gondot okoz viszont, hogy a nyár folyamán négyen mennek sorkatonai szolgálat­ra. A pótlásuk érdekében volt nagykőrösi játékosok visszaigazoltatása máris fo­lyamatban van. Ezenkívül fia­tal körösi erőket is bevontak a munkába, akik már tavasz- szal a felnőttekkel együtt fog­nak alapozni. Az egyre job­ban fejlődő cselgáncsotok mű­ködési feltételei ugrásszerűen javultak. A tatami területük új szőnyegrésszel bővült. Az Építőipari Kisszövetkezet, va­lamint a Pest Megyei Szolgál­tató és Csomagoló Vállalat helyi textiltisztító üzemegy­sége anyagilag és alkalmi szállítóeszközökkel is támogat­ja őket. Segédedző beállításá­val már ketten oktatják a kö­rösi fiatalokat. Cselóczki At­tila arany-, további kilenc fő pedig ezüstjelvényes minősí­tést ért el közülük. Személyi­tárgyi feltételeik nőttek, a létszámuk is. Dicséret jár kü­lön a cselgáncsozóknak, mert szülők is segítenek a szakosz­tály vezetésében. ★ Immár hagyomány, hogy a Pest Megyei Testnevelési és Sporthivatal időnként vidéken tartja tanácskozásait. így volt ez a minap is: az érdekel­tek városunkat keresték fel. Megyénk összes sportfelügye­lője, a megyei TSH reszorto- sai és a négy kiemelt sport­egyesület elnöke vett részt a konzervgyár bemutatótermé­ben tartott értekezleten. A nemrég kiemelt Nk. Konzerv­gyári Kinizsi SE-ben folyó munkáról Bodroghalmi János adott tájékoztatót. A jelenle­vők elismeréssel szóltak kü­lönösen az 1984. évtől nap­jainkig tartó körösi sportered­ményekről. Egyéni számítások szerint most az ötödikről a harmadik helyre jött fel a Kinizsi a megyében. Ezt követően Túróczi Béla, a PTSH elnöke értékelte a megye elmúlt időszakbeli sportmunkáját, majd tájékoz­tatót tartott az 1986. évi főbb feladatokról. Ezután a vendé­gek megnézték a konzervgyár életéről szóló kisfilmet, majd Sárdi György konzervgyári dolgozó levetítette az 1984. évi városi tornaünnepélyről készített színes mozgófilmját. Végezetül a sportvezetők meg­nézték a Kinizsi szabadtéri és termi sportlétesítményeit. S. Z. Mozi A nagyteremben Szédülés (Vertigo) Színes, szinkronizált amerikai krimi. Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben Gyertek el a névnapomra. Színes magyar film, fél 6-kor. ISSN "s 1 Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom