Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-02 / 282. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 282. SZÁM 1985. DECEMBER 2., HÉTFŐ A nyugdíjasok később is kérhették Gázvezeték Kerepestarcsán Jövőre folytatják, s talán Csömörön is lesz Huncutság? Nevezzük Kovács János­nak, akiről az alábbi írás szól, nem szeretném ugyanis, ha valaki haragra gerjedne ellenem a követ­kező sorok miatt. De nyu­godtan kijelenthetem azt is, hogy csak az eset tör­tént meg, a szereplők ki­talált személyek. Ha valaki mégis netalán magára is­merne, az kizárólag a vé­letlen műve lehet. — Elhiszed, hogy huszon­öt forintért adtam tegnap az almát a Fény utcai pia­con? — Ne butáskodj, hiszen neked nincs egyetlen ter­mő gyümölcsfád sem, föl­ded is csak annyi, hogy bukfencet vess bele! — Áz nincs, de van eszem! öt forintért meg­vettem tizenöt mázsát, az almaszüret idején, s tele­raktam vele a pincémet, most pedig minden hét vé­gén viszem a fővárosba. Na, mit szólsz hozzá? Mit lehetne szólni? Di­csérjem az eszét, az ügyes­ségét, kereskedői szellemét, vagy csodáljam ravaszko­dását? Nem teszem. Hosz- szan hallgatok, pedig kér­dezni kellene. — Mit te­gyen, akinek nem volt tőkéje az almaszedés idején, s nincs pincéje a tárolásra, sem autója a szállításra, esetleg a sza­badideje is korlátozott. Persze. Értem. Fizesse meg az almát, s okos fele­barátom huncutságát. F. M. A rádióban Énekel a Cantemus A Kossuth Rádió ma, de­cember 2-án 15.30 óraikor kez­dődő Kóruspódium című mű­sorában a veresegyházi Can­temus kórus énekel, Vadász Ágnes vezénylésével. A kórus az év folyamán Dániában vendégeskedett, és sikerrel mutatkozott be a távoli or­szágban. Rádiószereplésük ed­digi eredményeiknek elisme­rését is jelenti. A Túrái Galgavidéke Áfész csaknem kétszáz nyugdíjasa közül valamivel több mint százan fogadták el a meghí­vást és vettek részt a szövet­kezet vezetői által a zsámbo- ki kisvendéglőben szervezett nyugdíjastalálkozón. Kákái Zoltán párttitkár elmondta, hogy az évenként szervezett esemény egyrészt tisztelgés az elődök előtt, akik közvet­lenül a felszabadulás után, a nehézségeket is vállalva, az ismeretlen úton elindulva hozták létre a szövetkezeti kereskedelem első, ma már szatócsboltnak tűnő üzleteit, másrészt alkalom arra, hogy a mozgalom veteránjai talál­kozzanak a szövetkezet veze­tőivel, és képet kapjanak az Áfész mai életéről. Békési Istvánná országgyű­lési képviselő, a szövetkezet igazgatóságának elnökhelyet­tese üdvözölte a megjelente­ket, kívánt erőt, egészséget, tartalmas éveket, majd tájé­koztatót adott az esztendő eredményeiről, gondjairól, a várható fejlődésről. Ismertet­te a következő ötéves terv célkitűzéseit. A komoly beszélgetést, amelyben részt vett Kókai Zoltán párttitkár. Könczöl ■Mihályné szb-titkár, Borna József főkönyvelő, Balázs Já­nos kereskedelmi főosztályve­zető, vidám tréfálkozás, a ré­gi emlékek idézése követte. -Szomszéd Andrásnénak, Lem­ezinger Ferencnek, Faska Pál­A Dunakanyar Szolgáltató és Vegyesipari Szövetkezet sződliEfeti transzformátorüzeme FELVÉTELRE KERES rlelijroÜTSinihiisl, «■ I «• k í r «in íí v# 8* riV/,< , VÜIiinj'SWTI'tói és lakatost Jelentkezni lehet a műszaki vezetőnél S7ödliG|Pten a Szabadság tér 10. szám alatt. Kerepestarcsa történetírói 1985. november 5-ét valószí­nűleg piros betűkkel jegyzik majd fel. Ezen a napon gyul­ladt meg a tanácsháza udva­rán a jelképes gázláng. Az idén áprilisban megkezdett gázvezetéképítés első öt kilo­méterének elkészültéről Vass- né Nyéki Ilona tanácselnökkel és Almást Sándor műszaki el­lenőrrel — aki egyben terve­ző és lebonyolító is — be­szélgettünk. Egyszerre A történet még 1982 őszén kezdődött, amikor új vezető­ség került a tanács élére. Az első falugyűlésen Almási Sán­dor mint tanácstag érdeklő­dött, mi a véleményük a te­lepülés gázzal való ellátásá­nak lehetőségéről? A tanácsi vezetőknek tetszett az elkép­zelés, a lakosság nem hitt benne, azt mondták, örül­nek, ha 5—10 éven belül meglesz. Ezután a kerepestarcsai és a nagytarcsai tanácselnökkel hármasban leültek tárgyalni, ennek eredményeként mind­két településen egyszerre in­nak és társaiknak volt mit elmondani a maiaknak. Az aszódi rendezőiroda szín­játszói vidám műsorral ked­veskedtek a megjelenteknek, majd a terített asztalokhoz ültek a vendégek éá vendég­látóik. A túrái népi zenekar muzsikája táncra szólította a nyugdíjasokat. Egy pillanatra mintha mindenki megfiatalo­dott volna. Nem csoda, hogy amikor befejeződött az ünne­pi összejövetel, s ki-ki átvette az ajándékát, jogos kívánság­nak tűnt a szívből jött kö­szöntés: Viszontlátásra, jövő­re! ÖVODÁSKORI élményeim közül kiemelkedik az agyag­gyurmával való ismerkedé­sem. Toll nem írhatja le, mi­lyen kellemes érzés kerített hatalmába, amikor összegyö­möszölhettem a puha tapintá­sú masszát. Hát még amikor versenyre keltem fantáziám­mal, és kitartóan formálgat- ta.m a különböző figurákat. Sajnos az elkészült remekmű­veknek csak némelyike állta ki a család jóindulatú kritiká­ját, s mégis, a szememben va­lamennyi alkotásom maga volt a megtestesült tökéletesség. Azután változtak az idők és lassan kikopott életemből ez az időtöltés. Megvallom őszin­tén, talán sohasem jutott vol­na eszembe az agyagozással kapcsolatos élményem, ha nem hoz össze a sors Illés Já­nossal, aki egészen rendhagyó módon, felnőtt korában kez­dett megismerkedni az agyag­formálás művészetével. Mun­kahelyén, az Ikladi Ipari Mű­szergyárban mérőtechnikus­ként dolgozik. Szabad idejé­ben butykosokat, miskakan- csókat, korsókat és más agvagedényeket készít. Egy­szóval, olyan ritka hobbinak hódol, amelynek párja aligha van a Galga mentén. Nemré­giben volt harmadik önálló kiállítása a gyár KTSZ-klub- jáhan, ahol legújabb alkotá­saival ismerkedhettek meg munkatársni. A bemutatott tárgyak színvonala, értéke ar­dult meg a szervezés. A ta­nácstag jött, ment, kilincselt, intézkedett társadalmi mun­kában elkészítette a beruhá­zás tanulmányi és kiviteli terveit, fogyasztói megállapo­dás kötéséről érdeklődött a TIGÁZ-nál. meghatározta a munkálatok ütemét. Az már külön szerencse, hogy foglal­kozásából adódóan ismerte, milyen anyagok tartoznak a hiánycikkek közé, ezeket jó előre beszerezték. A kivitelezőt kereső már­cius 15-i versenytárgyaláson tíznél több társaság indult. A legmagasabb ajánlat 18 millió forint volt. A munkát a víz-, gáz-, csatorna- és központifűtés-szerelő gmk kapta meg. Ök a gázfogadó állomás, valamint hat és fél kilométer vezeték építését nyolcmillióért vállalták. Az április 10-én megtartott falu­gyűlésen már elhitte a lakos­ság, másnap megkezdik a munkát, hiszen a gépek már ott álltak a falu szélén. Kerepestarcsa főútvonala közműellátottság szempontjá­ból igen jól áll. A Kossuth és a Széchenyi utcában van olyan szakasz, ahol csatorna-, víz-, posta- és villanykábel fekszik egymás közelében. A közműsűrűség miatt néhol bi­zony nehéz volt betartani a gázvezeték-építés szabályait. Kiskeresetűek A kivitelező a nehézségek ellenére is nagy tempóban kezdett neki a munkának. Az embereket már előre felké­szítették a kényelmetlen hely­zetre. a nyitott árkokra, el­torlaszolt kapukra. A kerepes- tarcsaiak türelemmel viselték sorsuk jobbra fordulását, egyetlen észrevétel vagy kom- molyabb bejelentés nem érke­zett a tanácshoz. A kivitelező szombat-va­sárnap is dolgozott, és az eredmények láttán a tervhez ra ösztönzött, hogy megismer­kedjem az amatőr művész történetével. — Idestova tíz évvel ezelőtt kutat ástak az udvarunkon. Minél lejjebb mentek a mun­kások, annál sárgább és pu­hább agyagot küldtek fel a vödrükben. Egyszer egy egé­szen különlegesen szép és tiszta agyagrög került a sze­mem elé. Elkezdtem gyúrni, mert megkapott a képlékeny- sége, puhasága. Még alig ér­tem a végére, már felötlött bennem a gondolat, valamit korongozni fogok belőle. — Nagyapám, aki kovács­mester volt, arra tanított, mindent meg lehet csinálni, csak erős akaratra és kitartás­ra van szükség. Erre gondol­tam akkor is, amikor a mák­darálót átalakítottam koron- gozóvá. Reggel, mikor a fele­ségem benyitott a konyhánk­ba, majd elájult, mert a fal mindenütt agyagmasszás volt. Sajnos túlságosan gyorsan hajtottam a korongot, s így lerepült róla az anyag. Végül, az ő segítségével sikerült ti­zenegy. majdnem egyforma kancsófélét korongoznom. — Akkor nem találtam semmiféle korongozással kao- csolatos szakirodalmat, ezért képest megkétszereződött a gázt igénylők száma. Egy kis kitérőt is kellett tenni a munkagépekkel, mert egy rö­vid, útba eső kis utca lakói is kérték utólag a bevezetést. A hozzájárulás mértékét in­gatlanonként és lakásegysé­genként húszezer forintban határozták meg. A takarék- szövetkezet erre az összegre tíz százalék befizetése ellené­ben öt évre háromszázalékos hitelt nyújtott. A nyugdíjasok és a kiskeresetűek később is kérhették a bekötést. Az igénylők száma a nyomvonal mentén 95 százalékos. Jelen­leg a 120 házból már ötven­ötben használják a földgázt. Rózsatövek A gyors haladást természe­tesen annak is köszönhetik, hogy az illetékes hatóságok­kal nagyon jó munkakapcso­lat alakult ki. Támogatták a beruházást, az előírások sze­rinti határidőkön belül ren­delkezésre álltak. A Bánya­műszaki Felügyelőség és a TIGÁZ szakemberei a nyo­máspróbákra és a különböző felülvizsgálatokra soron kívül eljöttek. A lakosságtól társadalmi munkát nem kértek és a jö­vőben sem kérnek, mégis mindenki segített, igyekezett legalább a saját háza előtti részen az árkot betemetni, az utat egyengetni. Sok fát, bok­rot kellett a nyomvonal men­tén kivágni, a kopárság meg­szüntetésére hétszáz rózsatö­vet hozatott a tanács, melye­ket szintén a lakók ültetnek el, gondoznak majd. A tanácselnöknő a sikere­ken felbuzdulva, képviselői minőségében lépéseket tett már azért, hogy Csömörre is bevezessék a gázt. Kerepes- tárcsán pedig — ha csak nem lesz korlátozó intézkedés — folytatják a több évre terve­zett építkezést. B. E. minden munkafolyamatot ma­gamnak kellett kikísérletezni, sőt a munkaeszközeimet is én készítettem el. Arra még rém­álmaimban sem gondoltam, hogy ez hét évig fog tartani. Most már nagyjából mindent tudok, nyugodtan kísérletez­hetek a különböző stílusirány­zatokkal. — A szép, esztétikus alko­tás alapvető feltétele a meg­felelő agyag kiválasztása. Az­előtt mindig máshonnan, mos­tanában a hatvani sóderbá­nyából hozom. Igyekszem a szemre szép, idegen anyagtól mentes agyagot kibányászni. Otthon kevés vízzel összeke­verem és őrlőkövekkel tejsű­rűségűre őrlöm, hogy felol­dódjon. Ezután a folyékony masszát, bronzszitán átfolya­tom, és legalább egy napig ülepítem. Amint leülepedett, a tetejéről leszedem a finomabb részt, s zsákvászonnal bélelt gödörbe öntöm. Néhány nap múlva kiszikkad, s ebből az anyagból lepényeket formá­zok. Ezeket gyúrógéppel át­dolgozom, ^mert így lasz az anyag egvenletes. — Ezután műanyag zsák­ban egy-két hétig érlelem. Mielőtt a korongra raknám, Tisztelet az elődöknek A technikus hobbija Mákdarálóból korongozó Szerelik a csőkazánt Ebben az évben mintegy huszonnyolcmillió forint értékű kü­lönféle vasipari termék készül a péceli Gépipari Kisszövetke­zetben. Jelenleg több más berendezés készítésén kívül egy nagy­méretű úgynevezett csőkazán szerelésén dolgoznak a szövetke­zel szakemberei. Képünkön: a több részből álló kazán összecsa- varozását végzi Tóth József brigádvezetö és Csabai Gábor szerelő a lakatosüzem udvarán Hancsovszki János felvétele A Ganz Árammérőgyárban tartott legutóbbi kommunista műszakról már beszámoltunk olvasóinknak. Akkor nem szolgálhattunk pontos adatok­kal, most már igen. A mun­kára 1455 dolgozó jelentke­zett, 569 egy- és háromfázisú fogyasztásmérőt. valamint négyszáz kapcsolóórát szerel­tek össze és 2345 darabot cso­magoltak be. Több mint öt­ezer normaórát teljesítettek. A műszak árbevétele megha­ladta az egymillió forintot, ennek munkabérét — előző írásunkkal ellentétben — a vállalat balatonalmádi üdü­lőjének felújítására, valamint a bogácsi építésére fordítják. A hét gödöllői műtárgya Ezüst kézmosótál Magyar ötvösmester munkája Versegen, a volt Valkó-kas- tély udvarán a helyi termelő- szövetkezet munkásai gödör- ásás közben találtak rá egy ládára. A ládából — amelyet a munkások a helyi tanácsra vittek be — leletegyüttes ke­rült elő: asztali gyertyatartó, cukortartó, pezsgősvödör és ez a tál, ami ezen a héten látható a művelődési házban, mind a XIX. század közepén készült ezüst ötvösmunkák. A ládában talált újságpapír alapján kiderült, hogy min­den bizonnyal a második vi­lágháború folyamán, a front közeledtével rejthették el. A tulajdonos — feltehetően dr. Valkó Lajos volt horthysta miniszter, illetve családja. Mivel a kastélyt államosítot­tál?, a földben levő értékek is a magyar állam tulajdonába kerültek. Az ezüst kézmosótál magyar ötvösmester munkája, 1835- ben készült (a mesterjegy ol­vashatatlan). A műtárgy az Aszódi Petőfi Múzeum tulaj­dona — a többi ezüsttárggyal együtt. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Régi sikerfilmek, Ez a villa eladó, magyar film, készült 1935-ben, 17 órakor. A betűk titkai. Szókifejtés kézzel-lábbal, láb-, törzs- és kézgyakorlatok I. osztályos kézzel újra átgyúrom. Az így előkészített agyag jobban ido­mul, nem szakad el korongo­zás közben. Amikor forog a korong, pontosan a közepére dobok egy darab agyagot, az elkészült formát dróttal vá­gom le róla és néhány óráig szikkasztom. Ekkor teszem fel a füleket és újabb szárítás után leöntöm egy féhér színű agyaglével, majd belekarco­lom az általam elképzelt min­tákat. — Sokáig gondot okozott a festékek anyaga is. Nemrégi­ben sikerült egy ezzel kapcso­latos könyvet szereznem, így a festékeket is magam készí­tem el. A vasból barna és pi­ros, a rézből zöld, a kobaltból kék, a mangánból pedig a lila szín készül. Festés. után kö­vetkezik a kiégetés. Sokat kínlódtam, míg végül a nyol­cadik kemence úgy működött, ahogy én elképzeltem. A ki­égetés ezer fok körül történik, nagyon körültekintően kell végezni, fontos az edények szakszerű berakása is, nehogy láng érje őket. — HÁROM ÉVE próbálko­zom mázazással és írókázás­sal. Megszerettem a dombor­nyomásos díszítést is. Leg­főbb vágyam már sikerült, de remélem a jövőben lesznek olyan gyerekek is, akiket megtaníthatok erre az ősrégi mesterségre. Kovács I. Csaba napközis gyermekek részére, 13 órakor. Nyugdíjasklub. Mikulás­est. Remsey Jenő életműve, 1920 után született művek, kiállí­tás, megtekinthető 15—19 óráig. A hét gödöllői műtárgya: Ezüst gyertyatartó a XVIII. századból, megtekinthető az előtérben. Gödöllő, könyvtár: Megmérjük a világot!, könyvtári óra 2. osztályosok­nak, vezeti: Bana Éva gyer­mekkönyvtáros, 10 órakor. Kerepestarcsa, pártbizottság: Horváth László és Horváth Lászlóné népi iparművészek kiállítása, megtekinthető 8—16 óráig. Agyő, kedvesem Elmarad Az Agyő, kedvesem című darab holnapra tervezett elő­adása technikai okok miatt elmarad a művelődési házban. A jegyeket a váltás helyén december 5-ig visszaveszik, vagy pedig érvényesek a de­cember 30-án tartandó elő­adásra. mm MözTref A baromfiudvar réme. Szí­nes magyar mesefilm. Csak 4 órakor! A tűz háborúja. Színes ka­nadai kalandfilm. 6 és 8 óra­kor. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) Ganz Árammérőgyár Műszak az üdülőkért

Next

/
Oldalképek
Tartalom