Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-02 / 282. szám
ŐRI man A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVII. ÉVFOLYAM, 282. SZÁM 1985. DECEMBER 2., HÉTFŐ 1 lakosság is egyetért Nemcsak a mának építkeznek Mégsem a Vörös Hadsereg tján, a téesz volt irodaházá- an alakítja ki a községi ta- ács a központi körzeti orvosi endelőt. A megfontolt intéz- edés a község lakosságának sztatlan egyetértésével és he- ^eslésével találkozott. Ott gyanis a korlátozott területi illetőségek csak a mának, a ilennek történő építkezést en- edték volna meg, az egyre ejlődő nagyközség azonban orszerű, hosszú ideig alkalmas egészségügyi intézmény ítrehozását kívánja. Ilyen cél rdekében, amely végered- rényben a saját egészségének regóvását segíti elő, a lakoság nagyobb áldozatvállalásra ; kész, gondolunk itt a társa- almi munka végzésére. öbb idő — Erre különben nagy szük- ég is lesz — jegyzi meg Erdei Gábor, a nagyközségi tanács ählöke —, hiszen a Központi Bizottság közelmúltban tartott üléséről kiadott közlemény leszögezi: „Javítani kell az egészségügyi alapellátást, nagy figyelmet kell fordítani a betegségek megelőzésére, az orvostechnika, a műszerezettség fejlesztésére.” Ez pedig a községben csak akkor lehetséges, akkor valósítható meg, ha ösz- szevonjuk, egy helyre összpontosítjuk az egészségügyet szolgáló rendelőt, intézményeket, ahol a tágas két orvosi rendelőben négy orvos délelőtti és délutáni rendelési időben kezeli, gyógyítja a község négy körzetének betegeit. A jövő év elejétől ugyanis négy körzeti orvosa lesz a községnek, több idő lesz tehát a gyógyító tevékenység mellett a betegségek megelőzésére is. Kényelmesebb körülmények között, hiszen az egészségügyi Kellemetlen sarok A kockáztatás tétje A munkahelyeken sajnos gyakran előfordul, hogy kisebb-nagyobb sérülések érik az embert. Van, aki legyint egyet és tovább dolgozik, a másikat elsősegélyben részesítik. Előfordul azonban, hogy a sérültet kórházba kell szállítani, mert súlyos sérülést szenved. A munkavédelemre még mindig nem fordítanak kellő gondot a munkahelyeken, általában formálisak a baleseti oktatások, s gyakran hiányoznak azokról a legérdekeltebbeík — a dolgozók. Pedig a vonzáskörzet gazdasági egységeiben sem dúskálnak túlságosan a munkaerőben. Egyre több helyről halljuk, hogy apadóban a munkáslétszám, különösen vonatkozik ez a mezőgazdasági szövetkezetek melléküzemágaira. Az is megfigyelhető, hogy egyes személyek szívesen leszázalékoltatják magukat, mert nekik ez előnyökkel jár. Nincs jogunk kétségbe vonni az orvosi felülvizsgáló bizottságok döntését, amelyeket egy-egy dolgozó esetében hoznak. Köztudomású, hogy a leszázaléko- lásoknak több fajtája van. Egyrészt a részleges — csupán néhány évre szóló —, másrészt a végleges, amikor olyan maradandó betegséget állapítanak meg, amellyel már nem dolgozhat tovább az illető. Nem is az utóbbiakkal van baj, hiszen köztudomásúan szigorodtak a leszáza- lékolás feltételei. Inkább az előzőekben említetteket tesszük szóvá. Akadnak ugyanis olyanok, akik többet dolgoznak a leszázalé- kolás ideje alatt, mint előtte, amikor még „aktívak” voltak. Néhány példát is érdemes megemlíteni. Egy vasiparban dolgozó — negyven év alatti — fiatalembert három évi időtartamra leszázalékoltak — ideiglenes jelleggel. Azóta egy kisiparosnál dolgozik éjt nappallá téve. Már reggel hat órakor elkezdi a munkát, sokszor este nyolc, kilenc órakor végeznek. Egy — több szakmával is rendelkező — fiatalember irodában dolgozott a szakközépiskola elvégzése óta. Mivel más szakmája is van, a leszázalékolás után elment szintén egy kisiparoshoz dolgozni, nehéz fizikai munkára. Többször előfordult, hogy rosszul lett az „új munkahelyén”, ennek ellenére tovább vállalta a veszélyt, nagymértékben veszélyeztetve ezzel egészségét. Egy — a szabad ég alatt dolgpjzó — férfit a munkahelyén ért üzemi baleset. Bizony gyógyulása hónapokat vett igénybe, de az orvosok erőfeszítéseit siker koronázta, végül is felépült sérüléséből. A leszá- zal ékolást azonban nem ke. rülhette el, megtiltották neki a nehéz fizikai munkát. Feltételezett gyógyulása után pár héttel már ismét dolgozott, még ezekben a hideg tél eleji napokban sem kíméli magát. Nemcsak a hétköznapokon, hanem szombaton-vasárnap is robotol. A munkahelyén meg arról beszélnek a munkatársak, milyen jól tette, hogy leszázalókoltatta magát. Most kapja a nyugdíjat, s még hozzákeres soksok ezer forintot. Nem tudom, vannak-e betegellenőrei ma is az SZTK-nak. Régebben ugyanis meglehetősen gyakran meglátogatták az elleni őrök a betegállományban levőket, az üzemek is alkalmazták ezt a módszert. Kétségtelenül volt visszatartó ereje ezeknek a látó-, gatásoknak, hiszen'ha nem tartózkodott otthon az illető, máris úszott a táppénz... Azt hiszem, nyitott kapukat döngetünk, amikor leírjuk: érdemes lenne a leszázalékolt személyeket is ellenőrizniük az illetékeseknek. Mert az mégsem bocsánatos dolog, hogy ha valakit munkára alkalmatlannak találnak az orvosok, mégis megszegi a tilalmat, s tovább dolgozik. M emcsak az egészségüket teszik kockára ezzel a cselekedetükkel, de összességében a társadalomnak is ártanak vele. Kinek jó ez? Gér József előírások még a várószobák nagyságát is meghatározzák, alapterületük ötven négyzet- méternél kisebb nem lehet. Gyermekgyógyászat Az egészségházban helyezik majd el a gyermekgyógyászatot. az elkövetkező időben két szakorvos gondozza 15 éves korig a község 2 ezer 500 — 3 ezer gyermekének egészségét. Az elkövetkező évben ugyanis még egy gyermekszakorvos kezdi meg rendelését. Ugyancsak itt kap majd helyet a két fogászati szakrendelés, ide kerül a terhes- és a csecsemőgondozó is. A kiemelkedően mutatós egészségügyi intézmény felépítését a tanácsháza melletti üres telken tervezi a tanács — hangoztatja a tanács elnöke — az elkövetkező tervidőszak alatt. Az építkezés persze több ütemben történik, hiszen a létesítése egybeesik az általános iskola hat tanteremmel való bővítésével, amely maga is némi anyagi gondokkal jár. A végleges összevonás természetesen folyamatosan történik, itt helyezik majd el az éjszakai ügyeletet is. Az első ütem Az egészségügyi alapellátás korszerűsítésének első fázisa azonban már a közeljövőben megkezdődik, mihelyt a személyi és a tárgyi feltételek adottak lesznek. A községben a harmadik orvosi rendelő megszűnik, az Ócsai úti és a Széchenyi úti rendelőkben két-két körzeti orvos megosztva, egész napos rendelési időben végzi még eredményesebben a gyógyító-megelőző munkát. Kiss Sándor Csúszik-e majd a banánhéj? Készülődnek már a kereskedők December jön, készülődnek a gyártók és a kereskedők. A Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál dr. Thanhoffer Imre kereskedelmi igazgató - válaszolt a kérdéseinkre.-» Néhány nappal ezelőtt a ceglédú-Híúsgyár igazgatója — 'égy, az év végi terveikről szóló cikkben — tett említést arról, hogy az önök vállalata virsliből és debreceniből az elmúlt esztendeinek csupán a felét rendelte meg. Elegendő lesz ez? — A PENOMAH ceglédi gyárától valóban a tavalyi mennyiségnek nagyjából ötven százalékát kértük, ez azonban nem azt jelenti, hogy idén kisebb készletekkel várjuk a december ünnepeket. A ceglédi üzemben leadott rendelésünk 5 ezer 900 kilogramm húskészítményről szól, de több mint 6 ezer kilogrammot más gyártóktól szerzünk be. így hát aggodalomra nincs ok. Jó ideje már. hogy több húskészítő céggel tartunk kapcsolatot, s el kell mondanom, hogy a szállítók közötti versengés egyre élesebbé válik. Hogy ki nyer, vagy ki tesz szert előnyre, az döntően a termékek minőségétől függ. Annak elbírálása, hogy egy húsáru jó-e vagy sem, természetesen nem a mi feladatunk, ez pontosan megállapítható abból, hogy a vásárlók kedvelik-e vagy nem. A fogyasztók nézeteit pedig a boltvezetők képviselik, ők adják le a megrendelést, mi csupán összesítjük. Virsliből és páros debreceniből ebben az évben 20 százalékkal többet hozunk forgalomba, mint taValy. Halból 2 ezer 200 kiló jut Ceglédnek, a baromfihúst pedig Kecskemétről és Hermáról hozzuk. — Nem tudom, messze járok-e az igazságtól, ha azt •állítom, hogy a boltok polcain, főleg Télapó-figurákból; már-már nyomasztóan szegényes kínálat látható? — Sajnos jól látja. Idén a gyártók és a nagykereskedelem alkudozásából úgy tűnik, ennyire futotta. Ami most a boltokban kapható, az tükrözi az ipar kínálatát. Elsősorban a választékkal van baj, az árak viszont egyre magasabbak. Ugyanakkor a tapasztalatok szerint a kereslet is némiképp visszafogottabbá vált. Igaz, hogy a tavalyi kifogások hatására idén több kis méretű.csokoládéfigura került a boltokba, ennek ellenére nem merném állítani, hogy jelenlegi készletünkkel a teljes mennyiségi igényt ki tudjuk elégíteni. De azért ha hiányt észlelünk, megpróbáljuk pótolni. — Szerfölött drágák és el- kedvetlenítöen rossz megjelenésnek a mikulásos egység- csomagok, a darabáruval tömött piros zacskók. — Mi is azt szorgalmazzuk inkább, hogy legyen a boltban piros zacskó bőven, s ebbe ki-ki azt vesz és tesz. amit jónak lát. De egyelőre még a közületek igénylik az előre összeállított egységcsomagot. — Kínálnak-e idén fenyőfát? — Már tavaly sem tettük. Korábban az Áfész'-szal együtt szinte egyedüli árusítói voltunk a íenyőnek. Szolid árakkal indultunk, s ezért nemritkán ráfizettünk. Időközben annyi eladóval, főképp magánárussal telt meg a piac, hogy már szinte lehetetlen fölmérni, hogy vajon milyen mennyiséggel kellene nekünk megjelenni. Az is tény, hogy a magánkereskedők nyilván rugalmasabbím tudják beszerezni és szállítani a fát. Ráadásul igen kedvezőtlen helyet kaptunk a ceglédi piactéren, valahol a közepén, ahová már csak ritkán jutottak el a vásárlók. így hát nem foglalkozunk fenyőfával. — Lesz-e elegendő szaloncukor és függelék? — Ezernégyszázhatvan kiló van raktáron, s kerül folyamatosan az üzletekbe. Még mostanában is népszerű a marcipános, a zselés és a különleges típusú, de azt vettük észre, hogy az igények eltolódtak a konzum szaloncukrok irányába. Csakhogy ezekből meg nincs elegendő. Egyébként arra nem vennék mérget, hogy a választék pontosan megfelel a keresletnek, mert most még — néhány héttel ' karácsony előtt — nincs túl nagy keletje a szaloncukornak, Majd az utolsó két napon kezdődik a roham. Függelékből 12 ezer 500 dobozzal van, igaz, évek óta elég sok megmaradt, kiváltképp azokból a fajtákból, amelyek keserű csokoládébői készültek. — Sokakat érdekel, kapunk-e déligyümölásöt. — Nem merek semmit ígérni. Egy biztos: bőséges ellátásra egyáltalán nem számíthatunk. — Italok? — Pezsgőből mennyiségileg és választékban is megfelelő lesz a kínálat. Borokból azonban — az ismert okok miatt — már nem. Talán a főleg alma alapanyagú gyümölcsborok fognak kisegíteni a szorult helyzetből. Ami pedig a sört illeti: dolgozni kezdett a kőbányai gyár martfűi üzeme, így, azt hiszem. nem lehet gond. Üdítőitalból jó az ellátás, kivétel a kóla, és esetleg a citrusfélék. — A végére maradt néhány alapvető cikk. — Paprika, bors. Az ígéretek ellenére a kínálat még elmarad a kereslettől., Hasonló a helyzet a kókuszreszelékkel és a köménymaggal is. Viszont rizsből nagyobb készletet _ tartunk raktáron. V. S. Közlemény Monor Városi Jogú Nagyközségi Közös Tanács V. B. MÜTEF-osztálya értesíti a helyi kistermelőket, hogy folyó évi szarvasmarha-dotációs kérelmeit 1985. december 3-ig jelentse be a szakigazgatási szervnél. Tájékoztatásképpen közli, hogy a december 3-a után beérkezett kérelmekre a dotációt — az év végi pénzügyi zárás miatt — a Gödöllői Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás előreláthatólag csak 1986 februárjában tudja kiutalni. Kulturális program Ecseren, hétfőn 18 órától: filmvetítés". Gombán, a Művelődési Filmszínházban, 18-tól: Jesse James balladája. Gyomron, a művelődési házban 16.30- tól és 18.30-tól filmvetítés: Megbilincseltek. Monoron, a moziban, 18-tól és 20-tól: Nyomás, utána! Pilisen, 9-től 17-ig: bútorkiállítás és -vásár. Sülysápon: 13-tól: ismeretterjesztő előadás Korszerű kozmetikai készítmények felhasználása címmel, 17-től: a nyugdíjasok vegyes kórusának próbája. Elődeink írták Megsárgult újságlapok hírei Hogy áll a pest—monori villamos ügye? Pillanatnyilag úgy, hogy Pesten van, Monoron meg nincs. 1928-ban viszont úgy állt — mint az akkori Pestvidéki Hírek az első oldalon hírül adja —, hogy „Kispest r. t. város közönsége helyi érdekű villamos vasút építésére kért és kapott engedélyt a kereskedelemügyi m. kir. minisztertől. Az új vasutat Budapest Szent István Kórháztól a Gyáli úton, a Füzér utcán, Halomégyházpusztán (Ve- csés Andrássy telepen keresztül) Üllőn át Monorig tervezik. A villamosvasút kiépítésétől a nagyobb élelmiszer-behozatalt és a piaci árak olcsóbbodását remélik. A tanácsülés utasította a műszaki tanácsnokot, hogy az előmunkálati engedély megérkeztével azonnal kezdje meg a lejtszintezési és kitűzési munkálatokat”. •Kit? A cikk befejező mondata pedig ez: „...abban a pillanatban kezdődik Monor fénykora, amikor az első villamosvonat megérkezik Pestről Monorra!” Eleink ezt némileg eltúlozták, ám figyeljük csak az ugyanabban a lapszámban megjelent írás címét, amely így szól: „Mikor lesz már vége a monori Mátyás király utcában a járókelők nyaktörő mutatványainak?” Nos, azóta se lett vége. Pedig már akkor is: „ ... már most méltóztassék elképzelni, hogy mily sokat szenvednek és mily végtelen nagy kínokat szenvednek mindazok, akik Budapestre télen, nyáron, hóban, esőben, éjjeli sötétségben kénytelenek ezen az utcán menni az állomásra! Ha valaki ellenségének nagyon rosszat akar kívánni, így kívánhatja: menjél te végig a monori Mátyás király utcán!” A lap tanúsága szerint volt azért a monoriaknak nevetni- valójuk Is. Szeptember 23-án mutatták be például az „Apolló mozgóban" az Önagysága szédeleg című vidám bűnügyi regényt 8 felvonásban, ezt követte a Huligán (lám, már akkor is ...) slágerburleszk. végül az Apai örömök című két- felvonásos burl eszken kacaghatott a nagyérdemű. A Pestvidéki Hírek 1928. szeptember 9-i számának vezércikke így kezdődik: Kultúr- házat Monornak! Mi utódok már bizakodhatunk, a régi kul- túrházat. épp mostanság újítják fel, hogy végre valóban legyen méltó helyé a nagyközségben a művelődésnek. Akkor azonban még az volt a kérdés — mint például tavalyelőtt is ... —, hogy: „a határozat érteimében kultúrház- zá a mai Vigadó alakíttatnék át megfelelő kibővítésekkel, hói az érdekeit intézmények, egyesületek mind helyet találnának ...” Ugyanez a lapszám közli a monori elöljáróság árverési hirdetményét is, miszerint a község tulajdonát képező Városi Vigadó vendéglőt és szállodát hat évre haszonbérbe adják. Volt aznap egy hátborzongató rendőrségi anyag is: lelőtte vőlegényét egy fiatal lány Pilisen, aztán öngyilkos lett. Ugyanazon az oldalon nyerhetünk bepillantást abba is, min nevettek még eleink 1928-ban. „Nádihegedy.” címmel vicceket is mesél az újság. Egy közülük: „A menázsi kiosztása után egész deputáció megy panaszra a századparancsnokhoz, valami folyadékkal a csajkában. A kapitány megízleli, aztán ráförmed a deputációra: — Mit akartok, ez a legjobb ízű húsleves, amit eddig életemben ettem! — Mi is azt mondtuk — felelte a deputáció —, de a szakács azt vitatja, hogy ez feketekávé ...” Az utolsó, a hirdetési oldal tanulmányozása sem mindennapi élmény. Megtudhatjuk, hogy a Borzsák pincében literenként 65 fillér volt a bor, hogy a Herold áruterjesztő monori lerakatában egyévi részletfizetésre is kaphatók „China ezüst dísztárgyak és olajfestményű képek”, hogy a Kinizsi utcában 180 kéve tiszta zsúp van eladó, mely tetőkötéshez kiválóan alkalmas, A monori hengermalomba 15—17 éves fiút kerestek tanoncnak, koszttal és lakással, valamint, hogy „ma már teljesen felesleges kabátvásárlás miatt Budapestre utazni”, mert Szántó Adolf ruhakészítő üzemében nagy a választék. Lövik János monoriaknak. üllőieknek, Péterieknek, tanyákon lakóknak ajánlotta Hosszúberek—Péteri vasútállomásnál levő vendéglőjét, amely a nyugdíjasok találkozó-, s családok intim szórakozóhelye, minden órában vasúti közlekedés, tiszta, kényelmes helyiség, pormentes kert várta a vendégeket. HHIS „Boldog békeidők”, amikor a nagyközönség arról is értesülhetett, hogy „főszolgabíránk hivatali, fontos ügyeinek sokasága miatt csak a héten kezdte meg szabadságát, de ez időben is serényen munkálkodik járása nem hivatalos, de közhasznú haladást szolgáló ügyeivel, úgy, hogy a tulajdonképpeni pihenőjére a Balaton mellett mindössze néhány hét jut”, s hogy a takarékpénztári elnök tengeri fürdőn van családjával. míg a szolgabíró e héten érkezett vissza négy hétig tartó balatoni üdüléséről. Ezek a hírek olyannyira fontosak, hogy az oldalon már csak utolsónak tördelhették be: A pusztacsévi Huszti uradalom tábori kenyérsütő kemencéiében kenyeret sütöttek a cselédasszonyok. a kemence szájánál volt parazsat a kemence előtt levő mélyedésbe söpörték és nem oltották el, hanem bementek a cselédházba. Kint botorkált egy Hvgiiesz nevű és még egy cseléd 2—3 éves kis gyereke, akik a tüzes parázsra estek, s „csak súlyos égési sebekkel tudtak a földi pokolból kikászálódni . . .” K. Zs. (ISSN 0133—2651 (Monori HíifLap)
