Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-07 / 287. szám

1985. DECEMBER 7., SZOMBAT 5 Aki dolgozik, az már valamennyire sínen van Indulás a börtönévek után — Jó. hogy jött, mert ezt már el kell mondani valaki­nek! — fogad fizetési cédulá­kat lobogtatva Szántó László- né, a Csepel Autógyár párt­fogói irodájának munkatársa. — Nézze csak. az egyik fiam — így nevezi a gondjaira bí­zott szabadultakat — 3483 fo­rintot kapott két hétre. Eb­ből ezer forint a letiltás, to­vábbi ötszázat levontak nyug­díjra. kifizette a lakbért és maradt ötszáz forintja. Ügy osztottam be. hogy ötven fo­rintot kapott naponta, persze nem tartott ki. Bele kellett nyúlnom a pénztárcámba. Ez nem egyedi példa — mutat egy másik cédulát —, neki csak 375 forintja van a következő fizetésig. Élni kell! — Valamiből élni kell — folytatja Szántó Lászlóné, mi­után kiadta az első mérgét. — Akad. aki csak 3—400 fo­rinttal szabadul, és még egy hónap, mire megkapja az el­ső fizetését. Mások 8—10 ezer forinttal a zsebükben lépnek hi a börtön kapuján, legtöbb­jük megmártóziik az éjszaká­ban, be a.karja pótolni, amit elmulasztott, s nincs egy fi- tyingje sem, mire ideér. Ma­ximum nyolcszáz forint gyors­előleget tudunk adni, a szi- getszen'tmikilósi tanács is ki­szorít időnként egy kis se­gélyt. De hát sem ők, sem a gyári KISZ-, Vöröskereszt­szervezetek, sem a szakszer­vezeti bizottság nincs erre be­rendezkedve. Hiába dolgoznak, túlóráznak a fiúk, mert a leg­többjüknek annyi a kötelezett­sége, hogy nem tudnak meg­állni a maguk lábán. Ez csak az egyik, kétségte­lenül súlyos probléma, amivel a frissen szabadult fiatalem­bereknek meg kell küzdeni. Bár — a Pest Megyei Bírósá­gon megtudtuk — kérelmez­hetik, hogy kisebb részletek­ben. hosszab ideig törleszthes- 6ék a bűncselekmények miatt keletkezett tartozásaikat. De ezt kevesen teszik. Ezen a gondon az 1976-ban, a Cse­pel Autógyárban megalakult pártfogói iroda nem tud se­gíteni. Segít viszont abban, hogy kezet nyújt a megtévedt embereknek, munkát, a fejük fölé fedelet szerez. Először levélben, majd sze­mélyesen veszik fel a kapcso­latot az elítéltekkel, elmond­ják a lehetőségeket, és neve­lői javaslat alapján helyet adnak a munkásszállón. Be­szerzik a hivatalos okmányo­kat, a s-zemélyi igazolványt, a munkakönyvét, amelyet a tanács díjtalanul állít ki. A gyári Vöröskereszt-szervezet használt ruhákkal támogatja őket. Minden gondjukkal, ba­jukkal bekopogtathatnak párt­fogói irodába. Sokan még sze­relmi ügyekben is ott kérnek tanácsot. („Kijönnek és két nap múlva már nősülni akar­nak.") tettem egy vizsgát. Nem szól­hatok egy rossz szót sem a munkatársaimra. Értékmérő — Próbáljuk úgy csinálni, hogy a munka legyen az egyetlen értékmérő — mond­ja Nagy Sándor, az 1-es szá­mú gyár művezetője, üzemi KISZ-titkár. akinek több bör­tönviselt ember dolgozik a ke­ze alatt. — Sok a munka, s már tudjuk, jövőre még több lesz, hát yiegbecsüljük azt, aki rendesen hajt. Ha valaki tud és akar. akkor szépen ke­reshet, bevesszük a gmk-ba is, pedig oda csak a legjob­bak kerülhetnek. így volt a Miklóssal is. Figyeltük egy ideig a munkáját, a magatar­tását, aztán szóltunk neki: gyere, fiú. A gyár, a zárt munkáskö­zösség védelmet nyújt, segíti a beilleszkedést, de ahogy vé­ge a műszaknak, megint véd­telenek. Elsősorban saját ma­gukkal szemben, mert aki cél­talanul lődörög, s nem érez­het maga mögött senkit, az’ nehezen kapaszkodik meg. A munkásszálláson, szórakozó­helyeken is könnyen elcsat­tan egy-egy pofon. Ahogy egyikük mondja: végül is nem a szanatóriumból jöttünk. Ha Szigetszentmiiklóson kirámol­nak egy lakást, vagy nyara­lót, betörnek a közértbe, va­lakit megvernek az utcán, ak­kor az URH először a mun­kásszálló elé kanyarodik. — Az a legnagyobb baj, hogy a munkásszállón, a fa­házban ugyanolyanok kö­zött vagyunk, mint a börtön­ben — mondja Kun Miklós. — Ahelyett, hogy elvegyül­nénk a többiek között, inkább csak magunk vagyunk. Elő­fordulnak viták,, összetűzések, amiket nehéz kikérlüfii.' Ne­kem is volt benne részem, szerencsére nem pofozkodtam, mert nagyot tudok ütni, de a berendezést összetörtem dü­hömben. Mennem kellett, most albérletben lakom, havi 1200-ért. Kun Miklóst azóta csak ka- raitézó Kobrának hívják. Tár­sának, Iváncza Jenőnek nem volt ilyen afférja, igaz, most már jobban vigyáznak arra, hogy megelőzzék a hasonló eseteket. Maguk szerveztek rendfenntartó brigádot, s jó szóval, ha az nem segít, né­ha más eszközökkel csitítják a hőböraőket. — Hát igen, a faiház nem egy nyugalmas hely — erő­síti meg Iváncza Jenő. — Ha valaki rendesen viseli magát, akkor átkerülhet a kőházba, ahol jobbak a körülmények, a társaság. De ez nagyon nehéz. Az utcán is halljuk a meg­I mm .............. IJIJM l—— <• je gyzéseket: na ez is a fa- házban lakik ... ' A munka mellett a család jelentené a másik kapaszko­dót. Erre a támogatásra azon­ban kevesen számíthatnak, mert a börtönévek alatt szin­te mindenki elfordul tőlük. — Olyan helyzetben vagyok, hogy nekem kell segíteni a családot, nem megfordítva — mondja Kun Miklós. — A fe­leségem elhagyott, a három­éves fiamat idős édesanyám neveli. . Rá sem lehet örökké számítani. Azért dolgozom, hogy magamhoz vehessem a srácot: intézetbe, börtönbe so­se kerüljön! Most kezdem ösz- szeszedoii magamat. Maximum egy mozit engedhetek meg. — Amikor kijöttem, a csa^ ládom egy kásmaesikábói állt, de az is hamar feldobta a tal­pát — mondja Iváncza Jenő. — Semmim nem volt, egy szatyorral vágtam neki a vi­lágnak. Először fel kellett öl­töznöm. Azért gürcölök, hogy valamikor legyen egy önálló lakásom. És persze nem va­gyok még olyan öreg, hátha találok valakit.. t • Jó átlag A Csepel Autógyárban je­lenleg 132 olyan, zömében fiatal ember dolgozik, aki a gyár segítségével tette meg az első lépéseket a rendezett élet felé. Hatvan százalékuk ma is ott dolgozik azoknak, akik az elmúlt évben helyezkedtek el. Ez jobb, mint a gyári átlag. Sokan 6—7—8 esztendeje dol­goznak a gyáróriásiban, meg­nősültek, megállapodtak, be­csületes emberré lettek. Nem könnyű megjósolni, hogy a mostaniakkal mi lesz1? Mért nehéz, nagyon nehéz beillesz­kedni. — Mondja, el lehet intézni a dolgot azzal, hogy maguk­nak keresték a bajt? — kér­dezi hitetlenkedve Szántó Lászlóné, s nem vár rá fele­letet. Kövess László Azt mondják, aki munkát kap, az már valamennyire sí­nen van. Ez az első és leg­erősebb szál. ami visszavezet a normális életbe. De nem mindenhol látják őket szíve­Bródy színre lépett Tudatos semmitmondás? sen. — Én is levelezés útján ke­rültem ide — mondja Kun Miklós betanított hegesztő. — Próbálkoztam másutt is, de ahogy belenéztek a munka­könyvembe, megkérdezték: mi ez a három év kiesés ? Már mehettem is máshová szeren­csét próbálni. így jutottaméi a Csepel Autóba, ahol befo­gadtak. Nem titkolom a múl­tamat, a kollégák pedig nem hánytorgatják. Igyekszem tisz­tességesen dolgozni. Az alap­fizetésem 4400 forint, amihez 4—5000-et lehet keresni a gmk-ban. Mert oda is bevet­tek. — Nekem a pártfogóm aján­lotta a gyárait — mondja Iváncza Jenő. — Február óta dolgozom, szintén betanított hegesztőként. Azóta már le­Mióta napvilágot látott az utolsó Fonográf-album, mióta elhangzott a popzene állóvi­zét fölkavaró bejelentés, hogy Szörényi Levente visszavonul a színpadról, viszonylag ke­veset hallottunk a csapatról, s azt is inkább az azóta meg­nyílt Fonográf szabadidőköz­pont ürügyén. A közelmúlt­ban azonban a boltokba ke­rült egy újabb Fonográf-pro­dukció: Bródy János második szólólemeze Ne szólj szám címmel. Az album megjelenését mér­sékelten, de nagyon tudato­san adagolt reklám előzte meg a rádióban, a televízióban. Fogadtatásáról azonban majd csak a forgalmazási adatok vallanak. Bródy János sike­res előadó. Igazi erőssége azonban a szövegírás. Szörényi Levente zenéje mellett az ő verseinek köszönhető, hogy annak ide­jén kialakult egy sajátos ma­gyar popzenei stílus. Utánoz­hatatlan dalszövegei mindig hordoztak valami mögöttes tartalmat, anélkül, hogy több­nek akartak volna látszani, mint amik valójában. E szö­vegírói munka csúcspontja az István, a király librettója. Ha mindezek tudatában, s ebből fakadó várakozással tesszük föl a lemezjátszó ko­rongjára a Ne szólj szám le­mezt, bizony csalódunk. A címadó dal nyitja az albu­mot: „hazudni bűn, de hall­gatni arany” — hangzik föl újra és újra a refrén. S saj­nos a szerző-énekes végig tart­ja magát ehhez. Ha nem is hallgat, de nem is mond sem­mit Egymást követik a ki­csit édeskés, kicsit szentimen­tális lírai dalok álmokról, egy hétig tartó szerelemről vagy arról, hogy az élet nem más. Jubileumi úttörőev Értük, általuk élő mozéalom Az idei mozgalmi évben, pontosabban 1986. június má­sodikén megalakulásának 40 évfordulójához érkezik a Ma­gyar Úttörők Szövetsége. Az a szervezet, amelyben a fel- szabadulást követő generációk sora , szerzett élményeket., s amely ma másfélmillió tagot számlál. Ebből következik, hogy a születésnap méltó kö­szöntése nemcsak a mozgalom, hanem az egész társadalom ügye, is. Ne az Úttörőszövet­ség, a gyerekek ünnepeljék önmagukat, hanem mi, fel­nőtték, teremtsünk olyan kö­rülményekét, hangulatot, amelyben fontosnak érezheti magát ez az ifjú nemzedék. Hagyomány A szövetség a febti gondo­latok jegyében dolgozik a ju­bileumi úttörőévben. Az ün­neplés tartalmát múltunk tisz­telete, jelenünk feladatainak vállalása és jövőnk alakításá­nak szándéka adja. Erősíteni kívánja a gyerekekben: a mozgalom általuk és értük van; mint negyvenéves tör­ténete során, napjainkban és ezután is akkor fejlődhet, gaz­dagodhat, ha tagjai maguké­nak érzik közösségeit, ha meg­győződnek arról, hogy az Űt- törőszövetség a gyerekek moz­galma, általuk működő szer­vezet. A négy évtizedes múlt meg­ismertetése, értékeinek elis­mertetése, jelen- és jövőfor­máló hatásának bizonyítása, fontos tartalma a különböző programoknak. A közösségek egymáshoz való viszonya, kap­csolataik szélesítése — az út­törőcsapatokon belül — egy­más között és társadalmi kör­ramjaikat. feladataikat is. A legfontosabbak egyike a za- márdi úttörőtábor gondjainak megoldása, egyebek között sa­ját konyha, új kerítés építé­se, a faházak külső-belső má­zolása. a szálláshelyek bőví­tése. Ezenkívül is megyeszer- te készülnek a fiatalok a tá­borok karban tartására, fel­újítására, csinosítására. Könyvet adnak ki Pest me­gye úttörötörténetének 40 éve címmel, amelynek előkészíté­se már megkezdődött. E kiad­vánnyal a negyedszázados ju­bileumra megjelent művet szeretnék kiegészíteni, teljes­sé tenni. Tervezik két másik megyei kezdeményezésű ese­mény történetének sajtó alá rendezését is. Az egyik a Tet­tek csillaga néven ismert, Kar­fáihoz kötődő országos rangú alapítványról, a másik az 1948—49-es szabadságharc ta­vaszi hadjáratát idéző, a me­gyében szerveződött Vörössip- kás expedícióról szólna. Emléktábor Ugyancsak a múlt hagyo­mányai átmentésének szán­dékával kívánják meg­rendezni az úttörőtörténeti emléktábort Szentjakabpusz- tán. az 1919-es úttörők első táborhelyén. Továbbra sem kerül le a napirendről egy megyei úttörőtörténeti mú­zeum, vagy emlékszoba létre­hozása. A gyűjtemény anyaga már rendelkezésre áll. jelen­leg a gyömrői úttörőházban őrzik. Pest megye több országos rendezvény házigazdája lesz. Gödöllő az úttörő mezőgazdá­szok országos táborát. Kis- kunlacháza a vízi úttörőket lát­ja vendégül. Cegléden tartják meg a téli úttörő-olimpia or­szágos as ztal i ten is z-d ön tő jé t. Már nem a 40. évfordulóhoz kötődik, de érdemes megemlí­teni, hogy a megyei úttörő­elnökség kapta meg a mosta­nit követő téli úttörő-olimpia országos döntőjének rendezé­si jogát. A nagy eseményre 1987 februárjában, Nagyhideg- kúton kerül sor. Pályázat Pest megye sajátos helyze­te miatt nem rendeznek köz­ponti úttörő-találkozót, de kap­csolódnak a hagyományos gö­döllői juniálishoz. és a Gyer­tek játszani Visegrádra prog­ramjaihoz. A különböző he­lyi rendezvények több gyere­ket tudnak megmozgatni, mint egy nagy megyei találkozó. Ezek támogatására pénzala­pot különítettek el a KISZ Pest Megyei Bizottságának költségvetéséből, amelyet meg­pályázhatnak a területi úttö­rőelnökségek. A jubileumi programok szervezői nemcsak arra ügyel­nek. hogy a kisdobosok és úttörők gazdag, élménydús rendezvényeken vehessenek részt, megismerkedjenek a múlt állomásaival, jelen ko­runk feladataival, hanem gon­dolnak a szövetség felnőtt tagjaira, az úttörővezetők szé­les táborára is. Tavasszal el­ső ízben hívják össze a me­gyei úttörővezetők találkozó­ját. amelyre csaknem kétezer küldöttet várnak. K. L. nyezetükkel — elvezethet a mozgalom jövőjéért, tagjaiért tenni akaró közösségek össze­fogásának kiteljesedéséhez. A játékok, a csapatszemlék, az akciók, a pályázatok és más megmozdulások tükrözik majd ennek a sajátos közösségnek a szokásait, alkotó kedvét, de­mokratizmusát. az együtt cse­lekvő gyerekek, fiatalok és felnőttek erejét és örömét. Országszerte, így Pest me­gyében is programok, akciók sokaságával készülnek a ju­bileum megünneplésére. A megyei úttörőelnökség hívó szavára 45 gazdasági egység, intézmény, szervezet vállalt védnökséget a rendezvények felett. Zömében azok a szer­vezetek, intézmények — kö­zöttük lapunk is —, amelyek már korábban együttműködé­si szerződésiben vállaltak kö­telezettséget arra, hogy támo­gatják az úttörőelnökség kö­zéptávú munkaprogramjának megvalósítását, amely az 1984 és 1987 közötti időszak fel­adatait tartalmazza. Az úttörőcsapatok termé­szetesen részt vesznek a köz­pontilag meghirdetett rendez­vényeken (születésnapi stafé­ta, úttörőhét, vakáció-akció), de megtervezték saját prog­Megtaiálták a helyes arányt Vallják: a kor nem érdem mint egy vállalkozás. Termé­szetesen nem hiányzik a ma­napság oly divatos nosztalgia sem: régi rock and roll rit­musokat idéz a Jerry Lee Le­wis című szám. Valószínű, sőt, majdnem biztos, hogy tudatos ez a semmitmondás. Ha ez igaz, akikor sokkal szomorúbb, mintha egyszerűen egy rosz- szul sikerült lemezről lenne szó. Csalódottságunkat fokozza, hogy Bródy nem bizonyul túl­ságosan eredeti zeneszerző­nek. Ez első szólóalbumából még nem derült ki, most vi­szont annál inkább, mivel bi­zonyos megoldások visszakö­szönnek a korábbi dalokból. Sokkal kevésbé lenne ez fel­tűnő. ha a szövegíró Bródy- tól megszokott verseket hall­hatnánk, ezekért megbocsáta­nánk a kevésbé átütő erejű zenét is. Van azért a lemezen egyet­len dal, ami mindenért kárpó­tol, amiért érdemes az albu­mot megvenni: Ha én rózsa volnék! Kicsit régi ugyan, de az igazi Bródyt idézi. M. N. P. A MÁV Dunakeszi Jármű­javító egyike azoknak az üze­meknek, ahol eredményesen oldják meg a vezetők után­pótlását, sikeresen vonják be a fiatalokat az irányításba. A járműjavító egyenletesen jó eredményeinek egyik megha­tározója, mozgatója az ifjú mérnökök, közgazdászok cso­portja. Az ő munkájukról, tu­datos menedzselésükről be­szélgettünk Varga Lajos igaz­gatóval, aki 44 évesen ugyan­csak a fiatal vezetők táborá­ba tartozik. — Mennyire szükségszerű vagy esetleges, hogy fiatalok kerülnek vezető posztokra? — Úgy is mondhatnánk, hogy az elmúlt években egy korszakváltásnak lehettünk tanúi, részesei. Azok, akik az ötvenes évektől voltak vala­milyen szinten vezetők, ma már nyugdíjasok, vagy hama­rosan elköszönnek az üzem­től. Egyrészt ez az objektív törvényszerűség tette szüksé­gessé a fiatalok széles körű bevonását a vezetésbe. Más­részt a tehetséges, jó] felké­szült. bizonyítani vágyó fia­talok számára is szeretnénk megadná a lehetőséget, hogy vezetőként is kamatoztathas­sák tudásukat, rátermettségü­ket. — Irányítani, szervezni, meghatározni mások munká­ját, döntéseket hozni nem kis feladat. Milyen módszerekkel, milyen szempontok választják ki a legtehetségesebbeket? — Természetes, hogy szá­munkra is adottak, iránymu­tatóak a káder- és személy­zeti munka írott szabályai. Döntő érv, hogy a munká­ban, a termelésben élen jár­janak, s emberi tulajdonságaik is követésre méltóak legye­nek, érzékenyen reagáljanak az újra és kötődjenek az üzemhez. — Mindez hogyan fest a hétköznapokon az üzem éle­tében? — Az elmúlt esztendőkben tizenöt felsőfokú végzettségű munkatársunk került külön­böző új, vezető beosztásokba. Több mint a fele 35 évnél fia­talabb. de a többi vezető is a legjobb alkotó korban van, hiszen átlagéletkoruk 45 év. Ügy vélem, sikerült megtalál­ni a helyes arányt, s ez jól gyümölcsözik a fiatalok segí­tésében, a jó vezetői módsze­rek továbbadásában is. — Az elmondottak számom­ra azt sugallják, hogy a fia­talok és az idősebb vezetők jói egészítik ki egymást. — Valóban így van. Ná­lunk az idősebb vezetők is tudatában vannak annak, hogy a kor az nem érdem. Ennek szellemében dolgoznak, igyekeznek megújulni, s ter­mészetesnek tartják a felnö­vekvő generáció bizonyítási vágyát is. Morális és szakmai szempontból is nagyon sokat jelent, hogy jó szellemű ve­zetői gárdánk van. A nagyobb szakmai gyakorlat, felkészült­ség jól ötvöződik a fiatal mű­szaki értelmiségiek ambíció­jával. a szaktudományok leg­újabb eredményeinek hasz­nosításával. Ma már több olvain fiatal dolgozik vezető­ként az üzemben — azokon kívül, akik máshonnan jöt­tek —, akik a jó kiválasztás eredményeként szakmunkás­ként főiskolán, egvetemen ta­nultaik mint SZET-esek. — Hogy mennyire sikere­sen, azt bizonyítják az üzem kollektívájának az utóbbi években elért eredményei is. Az előrelépés annak is tulaj­doni thatő, hogy megtalálták az ösztönzés helyes arányait? — Erkölcsi elismerés mel­lett mindig fontosnak tartot­tuk az anyagi megbecsülést. De sajnos, az utóbbival nem tudtunk megfelelően élni. Ez fékező hatású, nem tudia úgy ösztönözni az értelmiségieket, mint ahogy munkájuk fon­tossága, az alkotómunka te­rületén elfoglalt helyük szük- ségessé tenné. Az úi szabályo­zó rendszer sem oldia fel ezt a feszültséget, nem biztosít nagyobb lehetőséget az igazán értékteremtő munkát végzők jobb anyagi elismerésére. Hogy még?s értünk el ered­ményeket? Ez annak is tulaj­donítható — mint már utal­tam rá —. hogy jó szellemű vezetők Irányítják a szakmai­lag szvitén felkészült munka­társakat Vetési Imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom