Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-31 / 306. szám

Boldog új évet íiz új év közeledtével, úgy tűnik, gyorsan peregnek a £ napok, hónapok. Emlékezetünk mélyéből még fel- . felvillannak az óév búcsúztatásának pillanatai, a szil­veszteri éj hangulata, az újév reményt nyújtó jókívánsá­gai. És most leltárt készíthetünk: valóra váltak-e remé­nyeink. terveink, a szülői, gyermeki, baráti jókívánságok, a testületek, közösségek sorsot formáló határozatai, dön­tései? Az év végén — számba véve eredményeinket — úgy summázhatjuk: a város és a vonzáskörzet lakossága ke­ményen, tisztességesen dolgozott, munkája, áldozatvál­lalása biztosította céljaink valóra váltását. Az ipari, me­zőgazdasági üzemek az eddigieknél is több versenyképes, jó minőségű termékkel léptek piacra, Új lakások, orvosi rendelők, üzemcsarnokok, tantermek, kereskedelmi egy­ségek, járdák, gázvezetékek átadásával javultak a lakos­ság élet- és munkakörülményei. Számos országos és he­lyi elismerés jelzi, hogy az üzemek, intézmények dolgo­zói: a munkások, a föld művelői, a pedagógusok, orvo­sok és más területen dolgozó kollektívák nagy hivatás- tudattal, felelősséggel munkálkodtak az év munkás hét­köznapjain. Büszkék vagyunk a kultúra, a zenei élet, a sport-, a tömegszervezetek, -mozgalmak területén elért eredményekre is. Az év során körvonalazódtak társadalmunk, népünk, s benne szűkebb pátriánk holnapi célkitűzései.. feladatai, tennivalói is. Az MSZMP XIII. kongresszusa ehhez konk­rét programot, követhető útmutatást adott. A helyi teen­dők kimunkálása után rajtunk, a dolgozó embereken, a közösségek alkotó erején múlik, hogyan válnak valóra jövő.évi és VII. ötéves tervi céljaink. A városi pártbizottság nevében gratulálunk az elért sikerekhez. Köszönjük az áldozatos munkát, a társadal­mi összefogást, a közéleti aktivitást. Kérjük, a jövőben is nagy felelősséggel, az új módszereiket, eljárásokat, megoldási módokat támogatva és terjesztve végezzék fe- lösségtetjes munkájukat. 11/3 indezek valóra váltásához sok sikert, erőt, egészsé- ^ J get, családi életükben sok boldogságot — békés új esztendőt kívánunk! MSZMP VÄROSI BIZOTTSÁGA Címzetes igazgatóként Nyugállományban Az év utolsó napjaiban bú­csúzott el Győré Sándor cím­zetes igazgató, korábbi' váro­si művelődési osztályvezető az aktív munkától. 198G. ja­nuár elsejétől már nyugdí­jas. A művelődési osztályon a- ceglédi iskolaigazgatók, az osztály dolgozói köszöntötték ez alkalomból. Jelen volt Fe­kete Antal tanácselnök. Nagy István, az MSZMP ceglédi bizottságának politikai mun­katársa, Varga Ferencné, a Pedagógusok Szakszervezete körzeti bizottságának titkára is. Szabó Alfréd osztályveze­tő méltatta Győré Sándor 39 esztendei tevékeny munkás­ságának érdemeit. A közel négy évtized telét az állam- igazgatásban, a művelődés- irányítás legmagasabb váro­si pozíciójában szolgálta be­csülettel. tisztességgel. pél­damutató vezetői és emberi magatartással. Az iskolaigazgatók nevében Varga Sándor köszöntötte egykori vezetőjét. akivel együtt hozták létre 1962-ben a városi művelődési osztályt, s amelynek 1975-ig vezetője volt. Ezt követően a közpon­ti napközi otthon igazgatója­ként dolgozott tovább. 1981- ben címzetes igazgatóként a Földv.áry iskola kollektívájá­ba került. — Nem akarlak én tégedet bántani, Ferikém, mert. .. — Apukám, te nem is tud­nál. Jancsi vagyok. — Ne értsél félre, Jani bá­csi. 1 — Jancsi! Mondtam már, nem!? — Ne kapd má’ föl mind­járt a vizet. Engem hívjál csak Pistának. Nekem ez az egyik otthonom. Itt jobban érzem magam, mert legalább nem bántanak. Iszojc, ameny- riyit bírok, őszt kész. ’ Ünne­pekre hazajöttek a lányomék, nekem kuss volt. Érted? Nem akarták látni a pofámat. Festékes nadrágú, bőrzakós fickó áll az olajkályhánál. Időnként motyog valamit ma­gában, néha kortyol á söré­ből, és olyan jól élálldogál. Ügyet sem vet a két alkalmi piás cimborára. A fali plakát­ról rámosolyog egy kellemes anyu, s ez neki éppen elég a boldogsághoz. If Kéz a kilincsen, ajtó nyí­lik. Bezuhan egy irhabundás fazon. Totálkáros, kép- és hanghibával. Elindul a pult felé. Nem mindig jönnek ösz- sze a lépések, sasszé is van. Nehezen forog a nyelve. Men­tegetőzve szól a csinos kiszol­gáló hölgynek. — Nem va-gyok ré-szeg. Csak üdítőt iszok. — Minek jött... — Nem bírtam a két gye­rekkel. — Pistikém, még nem is ittunk a névnapodra — szól lelkesen az öreg. — Tessék már adni... — Semmit nem adok neki. Menjen szépen haza. Hősünk kibotorkál a 10-es számú ivó­ból és elindul az éjszakába. A Zöldhordó csendesen pis­lákol. Benn fiatal párok, bó­biskoló öregurak. Nincs vala­mi nagy forgalom. Pedig a környéken ez az egyetlen hangulatos kisvendéglő. ízlé­ses berendezés, kellemes ki­szolgálás. Az árakat ki lehet bírni, de nem diákzsebnek valók. Ötven forintért már ehetsz, egy húszasért leöblít­heted a torkod. A csendet és a tányérzörgést orgonamuzsi­ka töri meg. A zene nem za­varó, inkább behízelgő. A tévé és a íényorgona jelzi a modern technikát, a falon lé­vő Petőfi idézetek pedig a ré­gi Zöldhordó barátságos lég­körét. Meleg van, intimitás. Fél kilenc: Kedves presszó. — Záróra! — szól ki egy ar­rogáns hang. Elég egyértelmű. Á Kossuth étteremben húsz- huszonöt pár néz a semmibe. Mást nem nagyon tudnak csi­nálni, mert a bömbólő basszusgitár mindent elnyom. Itt két szót sem tudsz válta­ni partnereddel. Viszont egy magyaros felirat: „Táncköz­ben lekérni tilos!” Felkérni valakit, azt meg egyenesen el sem tudjuk képzelni. Álmos alakok üldögélnek a vasútállomás restijében. Szo­lidan, halkan beszélget az a néhány, mintha a karácsonyi ünnepek fogadkozásai még hatnának, a megjavulás jeleit vélné az ember. Alig pár kor­só sör habzik, két tinédzser sietve hörpöget, mert a me­gafon a vonatjukat mondja be. Az eseménytelenség kékes füstje ül az egykori indóház- ra, kinn halkul a lassan álomba merülő verebek csiri- pelése. Kisebb a füst, mert a forgalom jelenleg sem a res­tiben, sem az étteremben nem az „átlagos”. De hát ebből alakul ki valami közepes ér­ték, most épp az „alatti” ada­tok a jellemzők. Talán a szapora eső is köz­rejátszhat abban, hogy de­cember 27-én, egy nappal az ünnepek után csendes a vá­ros, a szórakozóhelyeken csak néhány öblösebben gesztiku­láló ember ricsajozik, szögle­tes mozdulatú sem túl sok akad. Pihen mindenki, gyűjti az erőt a szilveszteri nagy murira. Nincs Ceglédnek igazi kor­zója, mint ami a tengerparti városokat jellemzi, de van Korzó-ja mégis, nevében és ta­lán forgalmában is. Itt nemigen kabátolnak le az emberek, vi­szont annál többen fordulnak meg. Ügy látszik, kedvelt hely. Általában a sör, a ká­vé kelendő, de a legkevésbé muzulmánok még este is meg­isszák a töményebb italokat. Egészségükre! Csak méretéhez képest van­nak többen a Délibábban, de a hangulat mindenképpen kö­zepes hőfokú. Megtévesztő kürtjei vagy valami efféle zaj az utcán. Irány a hang után, de a for­rás sehol, már-már Hérára gondolunk, talán ő hívogat, mert téhénbőgés hallik a Sza­badság téren. Vannak ilyen dudák is, de a locsogó esőben inkább legyőzzük kíváncsisá­gunkat, és nyitva marad a nagy kérdés, hogy Héra szent állata, avagy egy tréfás szil­veszteri előzenész hangicsált. W Üszik a Szolnoki úti Bolhás, fél tíz van, harminc perc még zárásig. Csizmás ember mossa a kopott kőpadlót. Rajta kí­vül csupán tucatnyi félmezte­len hölgy tartózkodik a hűvös helyiségben. Esküszöm, remek társaság, kár, hogy csak a posztereken bimbóznak. Gold Fassl. Pénzileg, anyagilag, meg hát fáradtak is a népek. Már inni sincs kedvük. Köz­ben a csizmás bevégzi a na­pot. Gold Fassl a falon. Me­hetünk. Áznak az utak, szárazon érünk haza. Péntek van, öt nappal az esztendővég előtt. Az esti Ceglédet megszem­lélték: FEHÉR FERENC, RAB LÁSZLÓ, SURÄNYI DEZSŐ, VARGA SÁNDOR. Januártói júniusig Bábcsoport felnőtteknek A ceglédi Kossuth Művelő­dési Központ felnőtt bábcso­portot szervez. Olyan pedagó­gusok, népművelők, könyvtá­rosok és más szakemberek je­lentkezését várják, akik ko­molyan érdeklődnek a báb- játszás szakmai alapjai iránt, és munkájukban hasznosítani tudják a tanultakat. Időnként neves szakemberek tartanak előadásokat, összesen hat té­makört érintve. Az első fog­lalkozást a Színháztörténeti Intézet fotókiállításával kötik össze. Programba vették a kecskeméti Ciróka bábegyüt­tes meglátogatását is.. A foglalkozások várhatóan januártól júniusig tartanak. Ez idő alatt betanulható egy bábelőadás, amellyel a Nép­művelési Intézet szakemberei előtt vizsgát tehetnek a részt­vevők. A művelődési központ január 10-ig fogadja el a je­lentkezéseket. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 306. SZÁM 1985. DECEMBER 31.. KEDD A napokban ültük a sze­retet ünnepét. Afféle pót­cselekvésként ajándékozás­sal próbáltuk kifejezni ér­zelmeinket piros betűs dá­tumhoz kötve az örömszer­zést. Ajándékokat adtunk és kaptunk. Boltról boltra járva volt alkalmunk tá­jékozódni; mi mennyibe kerül? Amit mi kaptunk másoktól, annak az árát nem illik, firtatni. Aki ad­ja, gondosan eltünteti az árcédulát. Így van ez jól, ha magánörömökről van szó. Csakhogy mintha éle­tünk közösségi fórumaira is átplántáltuk volna ezt a szemérmetességet. Mibe kerül? Ügy tűnik, nem vagyunk eléggé tisztában az árfolya­mokkal, Azt már kezdjük ugyan megtanulni, mennyibe kerül az utcánkban lefekte­tett gázvezeték, a házunk előtt épülő út, csatorna, át­eresz. Számon tartjuk a pos­tán feladott forintokat, a két kezünk munkáját, de fogal­munk sincs arról, hogy mi az árfolyama egy utcai padnak, szeméttar tón ak, facsemetének. Ki tudná megmondani, milyen mélyen kell a zsebbe nyúlni valamely köztéri szobor fel­állításakor? Mit kóstál a fu­var, ha valahol lapályt töl­tünk fel. mennyibe kerül egy parányi park létrehozása? Kapásból tudjuk a krumpli, a kardigán, a tüzelő, a laká­sok árát, de ki adna megkö­zelítően pontos választ arra, hogy mennyit költöttünk ed­dig a Széchenyi útra, valame­lyik , iskola felújítására, mek­kora költséget takarított meg a közterületen végzett társa­dalmi munka ? Bizony nem ár­tana ismerni az árcédulákat, mert ezeket a dolgokat nem ajándékként kapjuk. Tisztá­ban kell lennünk az értékük­kel Részben azért, hogy jó­zanul lássuk napjaink árfo­lyamait, részben azért, hogy értékük ■ szerint óvjuk, becsül­jük, amihez nagy nehezen hozzájutottunk. Csak így tudjuk pontosan megítélni azokat az erőfeszí­téseket is, amelyeket a város vezető testületé az üzemek­kel, vállalatokkal, intézmé­nyekkel karöltve kifejt a vá­rosiasodás érdekében. A városi tanács szerződé­sekben fekteti le, kivel, mi­Hetente kétszer karate "A? ■>■>0^ » . v: iil * *■ * % fg§8 j v. & A városi tornacsarnokban hetente két alkalommal tartják ed­zésüket az egyre népszerűbb sportág, a karate művelői. Száz­hatvan gyerek és felnőtt, köztük több lány végzi a fegyelmet, kitartást, keménységet igénylő gyakorlatokat Apáti-Tóth Sándor felvétele lyen területen kíván együtt­működni a lakóhely értékei- nak gyarapításában. A minap tanácsülésen adott számot az elmúlt évek e téren elért eredményeiről. Ott hangzott el, hogy a közcélokra felaján­lott pénzek zöme befutott, és a partnerek többsége eleget tett vállait kötelezettségeinek. Így leírva tálán túl egyszerű­nek tűnik mindez, holott a gyakorlatban a kivitelezés több céggel összehangolt, váll­vetve végzett munkáját kíván­ja meg. A közmunka hatékonysága attól függ. milyen mértékben sikerül tervet, anyagot, em­bert és gépet a szükséges pil­lanatban együvé verbuválni. A városházán ezzel főhivatá- s ú t á r s a dal mim unka - szerve­ző foglalkozik, ám még így sem sikerül teljes mértékben megteremteni az elvárható ütemességet. Többször a befe­jezési határidő is eltolódott. Az esetek többségében olyan célokhoz vették igénybe a társadalmi segítséget, ame­lyek megoldására állami cé­gek vállalkoztak, de ily mó­don próbálták gyorsítani a fel­új ítást, beruházást. Ezért a fővállalkozók felelőssége is — mutatott rá ‘a tanács — a tár­sadalmi munkások értelmes, hatékony foglalkoztatása. Ha ez nem így volt, az önzetlen segítők körében csökkent a lendület, a lelkesedés, fásult­ság és közöny lépett fel. Ez pedig inkább gátja, mint se­gítője a célok gyors és színvo­nalas megvalósításának, A hatodik ötéves tervre Cegléd 97 millió forint társa­dalmi munkát tervezett és vár­hatóan 135 milliót teljesít. A városi tanács 45 céggel kötött gazdasági együttműködési megállapodást. Ezek az egy-, ségek együttesen 31,8 millió forint pénzbeli felajánlást tet­tek, s ebből novemberig 22,3 millió forint folyt be. Várha­tóan ez a summa még 2 mil­lió forinttal kiegészül. A fenn­maradó több mint 7 millió forintot a szerződő felek gaz­dasági nehézségeik miatt nem tudták átutalni. Szobrok A sokszínű tevékenységből említést érdemel a Kossuth Művelődési Központ felújítá­sának folytatására 51 gazda­sági egységgel kötött megál­lapodás, melynek pénzbeli ér­téke 1985-ben 5,1, 1986-ra 4,8 millió forint. A teljesség igé­nye nélkül említjük a hon­védség segítségét a Malom té­ri iskolaépítésnél, az ÉVIG 400 ezer forint értékű közre­működését a Táncsics iskola tantermeinek padlócseréjénél. A Mészáros iskola bővítését 14 vállalat végezte. A műve­lődési központ színháztermén 30 munkahely dolgozott. ■ Azt sem árt tudnunk, hogy a Gubody-szobor felállításá­ban közreműködők 200 ezer forint kifizetésétől, kímélték meg a várost. A Perczel Mór­szobor elhelyezésénél ez a megtakarítás 30,0 ezer forint volt. A tornacsarnok elé .he­lyezett Olympia című tér- plaisztik* a KÖZGÉP 200 ezer forintnyi értékteremtő hozzá­járulásával jött létre. Arról még a közvetlen kör­nyékbeliek sem értesültek, hogy a G—1-es csapadékvíz­elvezető csatorna létreh ozása során a KEV1ÉP 600 ezer fo­rinttal kisebb összeget szám­lázott a valódi értéknél. A parkosításra 13 millió forin­tot áldoztak a vállalatok öt év alatt. '■ Az egészségügy és az oktatási intézmények terén jól bevált formái működnek a ■sági tség n yú j ta snak, a me! y ek a működési feltételek javítá­sában. az állagmegóvásban egyaránt jelentkeznek. A szü­lői munkaközösségek nyújtot­ta támogatás például évi fél­millió forintot tesz ki. A jövőben is ezen az úton keLl haladni, csak a'tanács és az üzenjék 'kapcsolatát még tartalmasabbá, a megvalósu­lás szakaszában gördüléke­nyebbé téve. Elismerés A városi tanács elismerését fejezte ki mindazoknak, akiik reszt vettek a lakóhely érté­keinek gyarapításában Elha­tározták a, hetedik ötéves terv idejére hasonló megállapodá­sok kötését. Bizony nem ártana, ha az árcédulákat nemcsak a kira­katokból, napi vásárlásainkból ismernénk. Többet és alapo­sabban kellene tudnunk köz­hasznú forintjaink forrásairól, létesítjnény^íilf., mpgyplóstoá- sámak -költségéiről Altkor ta­lán többre becsülnénk őket. Jobban vigyáznánk rájuk, s a rontópálokat is előbb-utóbb lefülelhetnénk. TAMASI TAMÁS Jói kihasználják Februárban nyit a terem Albertirsán befejeződött a központi iskola bővítése. Megtörtént a három tanter­met és á tornatermet magá­ba foglaló új épületszárny műszaki átadása. A kivitele­ző ceglédi Lenin Tsz építői szép és jó munkát végeztek. Várhatóan február 1-én ve­hetik birtokukba a diákok a termeket. Hétvégeken és es­ténként a sportkör tagjai tarthatnak edzéseket, illetve a lakosokat is szívesen látják egy kis mozgásra, testedzés­re. A minőségi és a tömeg­sport fejlődését épp úgy szol­gálhatja az új létesímény, mint az iskolai testnevelés céljait. Malacgyász Csak én lehetek ilyen szerencsétlen! Most kell rájönnöm, a végén, hogy mire megy ki a játék! Egész évben etetnek, tö­mik belém a jobbnál jobb falatokat és most itt va­gyok. Megnézhetem ma­gara. De megérdemlem! Kellett nekem mindig fé­nyesre nyalni a vályút! Ennél bizony sokkal egész­ségesebben is élhettem volna. De már késő! Itt állok az ólajtóban teljesen ki­hízva, és kiszolgáltatva az örökké éhes embereknek. Íme: sorsom beteljesedik! Esetem szolgáljon örök ta­nulságul: így jár minden­ki, aki szilveszteri ma­lac ... volt, .. R. L. ISSN 0133—2800 (Ceglédi Hírlap) Mindennek ára van Értéke szerint óvjuk, becsüljük Milliókat áldoztak a városért Záróra! Ázás este, esztendővég előtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom