Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-31 / 306. szám

Hiísz éve történt A hatvannegyedik város A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 306. SZÁM 1985. DECEMBER 31., KEDD Népfronttitkárok értekezlete A bizalmat mes[ kell szolgálni íif ét évtizeddel. ezelőtt az esztendő utolsó három hónapjában nagy volt a ké­szülődés Gödöllőn és a járás­ban. Mindenki tudta már, hogy december vágón városi rangot kap a nagyközség. Ok­tóberben megalakult a városi pártbizottság is. A Népköztár­saság Elnöki Tanácsának 29, I960, számú határozata ki­mondta: ...Gödöllő községet járási jogú várossá kell szer­vesni. Gödöllő járási jogú vá­ros Pest megyéhez tartozik. A szervezeti változás végrehaj­tásának határnapja 1965. de­cember 31. A határozat nyilvánosságra kerülése után a lakosság kö­rében mozgalom indult a köz­ség csinosítása, ünnepélyessé tétele érdekében, tyliközben az ünnepi tanácsülésre készül­tünk, örömünkbe bánat és gyász vegyült. Jött a hír, hogy Kurucz Béla, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának titkára hosszú szenvedés után el­hunyt. Aki, ismerte, az tudta, hogy igazi kommunistát, nagylelkű embert veszítet­tünk. Pesten folytak az elő­készületek a temetésre, Gö­döllőn pedig az ország 64. vá­rosának ünnepi tanácsülésére. Elérkezett a nagy nap, a fontosabb útvonalakat íello- bogózták, az Agrártudományi Egyetem nagy előadójába meg­érkeztek a hivatalos szervek képviselői, a tanácstagok és a vendégek. Varga Péternek, a megyei tanács vb-elnökének megnyitó szavaival a városi tanácsülés kezdetét vette. Ez­Megállók a ház előtt, és vé­gigtekintek a valaha Mély út­nak nevezett szakaszon. Nincs már vizesárok, amelyen át év­tizedeken keresztül csapadék- hulláskor hömpölygőit az ár. Lent a laposon, az Ádám ut­cában nagyon sok ember éle­tét keserítette meg a Mély út vad vize. Visszagondolok arra, hányszor mentünk küldött­séggel segítségért, hogy a víz­nek gátat emeljünk, buktató­kat csináljunk. A tanácstagok társaságában szorgalmaztuk a vidék csapadékvizének rende­zését. Végül sikerült tervet, pénzt és munkaerőt, kivitele­zőt kapni. Ma már nincs Mély út, sőt a kiépült szakasznak a névé is megváltozott. Nem kis büszkeséggel áll­tam a közelmúltban Gödöllőn Szekeres József géplakatos kisiparos családi háza előtt. Örömmel mondtam el, hogyan is nézett ki a vidék a múlt­ban, A házsorok, a békés ott­honok, közöttük Szekeresék háza, az udvaron felépített műhelyekkel a megváltozott világ tanúi. Két évvel ezelőtt jártaim a portán, és azóta ösz- szehasonlíthatatlanul nagy változás történt. Talán nem is a műhelyek, hanem azok gépi fölszerelése gazdagodott. Igen, akkor még forgószínpa­dok fémalkatrészeit készítet­ték, most NSZK megrendelés­re műanyag fröccsöntő szer­számokat gyártanak. A mun­kadarabok másfél tonnásak. Emelővel teszik fel a gépre, amelyen megmunkálják. A megrendelő mintadarabot és a szükséges műszaki leírást bo­csátotta rendelkezésre. Mind­ehhez hozzájött egy nyugat- németországi út. Ezek az üz­letkötések megkívánják, hogy az ember tapasztalatokat sze­rezzen. A tárgyalások is igen érdekesek, a németek fel som kelnék az asztaltól, míg dön­tés nem születik. Az üzletkötés után fel kel­lett szerszámozni a műhelyt és megfelelő célgépeket vásá­rolni. Előreláthatólag két évre van megrendelésre kilátás. A munkák határideje és a pon­tosság megkívánja, hogy min­den reggel megbeszéljék a dolgozótársakkal a feladato­kat. Itt nem lehet selejtet gyártani és nem lehet késni, mert akkor drágán kell fizet­ni. Időre jön a kamion, a készterméket felrakják, és már indul is. Ez ideig minden a legnagyobb rendben ment, hozták a nyersanyagot és vit­ték a kész alkatrészeket. A másik műhelyben alumí­niumradiátorok gyártása fo­után Nemes István, az MSZMP városi bizottságának titkára Gödöllő történelmi múltjáról, jövőjéről beszélt. Villogtak a vakuk, berregtek filmfelvevők, díszkivilágítást rendeztek a televízió reflekto­rai. Mikrofonhoz lépett Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kor­mány elnökhelyettese. Üdvö­zölte az új várost, és többek- között árról beszélt, hogy Gö­döllő várossá minősítésének megvannak a feltételei: köz­pontja városias, általános fej­lettsége eléri a járási jogú vá­rosok színvonalát. Mintha a mát jósolta volna meg Fehér Lajos, amikor arról szólott, hogy az Agrártudományi Egyetem új épületeivel, fel­szerelésével a magyar mező- gazdasági felsőfokú szakokta­tás fellegvárává, Európa egyik legkorszerűbb agráregyetemé­vé válik. Felrajzolta a város jövőjét és szívből jövő sza­vakkal kívánt sok sikert a város és a járás dolgozóinak. A zúgó tapsot újabb követ­te, amikor Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára díszes tokban átadta Gyelvai József­nek a várossá nyilvánító ok­iratot. Ezzel megszületett a Magyar 1 Népköztársaság hat­vannegyedik városa. Dr. Ba­rabás Andor elnökletével a városi tanácsülés megválasz­totta a 13 tagú vb-t, továbbá kilenc állandó bizottságot 5—5 taggal. Ezután a tizenöt éve tisztségben levő tanácstagok­nak emlékplakettet adtok át. CSIBA JÓZSEF lyik. Éles szemű, ügyes kezű szakember végzi a hegesztést. Végigsímogatok egy munka­darabot és megjegyzem: —de szép munka. A megrendelő a Karcagi Építőipari Szövetke­zet. E radiátorfajtának nagy sikere van, és ebből is hosszú ideig biztosítva van a munka. Nyújtott műszakban dolgo­zik a 18 tagú kollektíva, min­denki tudja, mi a teendője. A munkafegyelem magától érte­tődik, alkoholfogyasztás kizár, va. Aki nem tud ellenállni, az már kilépőnek számít. Nagyon komoly termelőmunka folyik, ahol keresni lehet, de produ­kálni is kell. Ami az adózást illeti, nincs lelkiismeretfurdalása Szekeres Józsefnek, nincs lemaradása, sőt, minden esetben előnye van. MÓDOMBAN volt a Gal- ga menti lakodalmak forma­ságait közelről megfigyelni. Hat helyen vendégeskedtem, hat alkalommal fogadtam a lakodalmát tartó menyasz- szony vagy vőlegény szülei­nek vőfélyét, amint az ősi rigmus szerint hívott a fiatal pár esküvőjére, s arra kért, a hivatalos szertartás után vegyek részt a táncban, le­gyen részem ételben-italban. Mielőtt arról írnék, amit láttam ezeken az ünnepi ösz- szejöveteleken, egy régi, gyerekkori emlékemről ejtek szót. A hévízgyörki Kovács János és a galgahévízi Kole- sza Rozália tartották esküvő­jüket, s amikor lovas kocsik­kal átmentünk a menyasz- szonyos házhoz, a szekrény tetején felfedeztem egy tor­tát. Nagyon szerettem volna megízlelni, de anyám kemé­nyen elutasította kívánságo­mat: ezt a süteményt majd éjfélkor, amikor a kontyál- domást ünnepük, akkor vág­ják fel és kínálják belőle a rangosabb vendégeket. Innen induljunk a mába. amikor minden meghívott hozza a maga tortáját, s va­csoránál nincs olyan asztal, amelyikre legalább kettőt ne tennének. Napjaink lakodal­mi ételei közül hiányzik a kuglóf, a fondtt kalács. Az utóbbit ugyan megsütik csü­törtökön, hogy legyen mivel kínálni a segítőket: baromfi­tisztítókat, edénymosogatókat, sátordíszítőket. Érdekes változás, hogy az ajándékokat is pénteken este viszik el a meghívottak, s A falugyűléseken újonnan választott népfrontbizottságok tagjainak hatvan százaléka először tölti be társadalmi tisztségét. Közülük sokan még nincsenek tisztában felada­taikkal, lehetőségeikkel. Ezért volt nagy fontosságú a Haza­fias Népfront községi titkárai­nak értekezlete, melyet Gö­döllőn, a HNF városi bizott­ságán tartottak. Kampány helyeit Aufmuth Éva városi titkár röviden ismertette a tervezet formájában már megjelent alapszabályokat, beszélt arról, melyik . funkcióban milyen teendők vannak, miben part­nereik a községek tanácsi és társadalmi vezetésének. Bőven hallhattak a titkárok a köl­csönös információ szükséges­ségéről is. A tájékozódás és táj éko ztatás nélkülöző eteti en ahhoz, hogy megfelelően vé­gezhessék munkájukat. A la­kosság ismeri a tisztségvise­lőket, de hogy elismerjék őket, sok nemszeretem dolgot is meg kell csinálniuk: az ülésekről jegyzőkönyvet vezet­ni, eseménynaptárt készíteni, egyebek között. . Néha szigorúnak is kell lenni. Azt a bizottsági tagot, aki rendszeresen nem jár el az ülésekre, a testület vissza­hívhatja. Hangsúlyozta a vá­rosi titkár, ne kampánysze­rűen dolgozzanak, hanem éves terv alapján. Ennek hasznát veszik a felsőbb szer­vek is, hiszen látogatásaik so­rán ebből tudják meg, mikor és hová érdemes elmenniük. A HNF városi bizottsága azt tervezi, hogy minden köz­séggel évente legalább egy közös programot szervez. A csömöri kertbarátok már vol­tak Gödöllőn, ekkor több ja­vaslat is elhangzott a folya­matos, jó kapcsolat fenntartá­sára. Aufmuth Éva arra is felhívta a figyelmet, erősíteni átadjak a szülőknek, akik illő tisztelettel fogadják. Az ajándék legtöbbször kész­pénz: vásároljon magának az ifjú pár, amire leginkább szüksége van! — mondják. A megajándékozott a borí­tékra gondosan ráírja az ajándékozó nevét, hogy ké­sőbb, amikor számba veszik, ki mit hozott, pontosan tud­ják, kinek mit kell vissza­vinni, ha majd hasonló al­kalomból megtisztelik őket. A vendéget már ezen az estén illik megkínálni. Fiús- levest, toroskáposztát tesznek eléje. A lakodalom napjának új vonása, hogy a kereszt- szülőkért. akik a násznagyi tisztet betöltik, tizenkét-ti- zenöt fős csoport indul ze­nekari kísérettel, ők lesznek, akik segítenek az ajándékot vinni a keresztgyereknek, ami általában tíz-tizenkét féle süteményt jelent. Külön tálcán viszik a leg­rangosabb italokat, Napo­leon konyakot, Vilmos-körtét. Másik tálcára kerülnek a la­zább italok: kü1 önféle vermu­tok, borok, likőrök. Egy tál­cát ötszáz- és ezerforintosok­kal díszítenek, s ezt viszik közvetlenül a keresztszülők előtt. A zeneszóra nincs olyan ház, ahonnan a kíván­csiskodók ne sietnének ki az utcára, megtudni, hány tál­cával visznek a lakodalomba. A házhoz történt megérke­kell az ifjúságpolitikai mun­kát, amire kitűnő alkalmat ad majd a közelgő úttörőjubileum és a KISZ kongresszusa is. Támogatni kell a tanácstá- gok, különösen a fiatalok munkáját, gyakorlati módsze­reket adni nekik, érezzék. nemcsak megválasztották, ha­rtem segítik is őket. Végeze­tül személyes tapasztalatait mondta el az előadó a HNF VIII. kongresszusának nyílt, őszinte hangjáról. A hozzászólásokból kide­rült, értik és átérzik felelős­ségüket, meg akarják szol­gálni a bizalmat a titkárok. Dr. Elekes Mihály Veresegy­házról két dologról beszélt szenvedélyesen. Mint törté­nésznek bántja a szemét, ahogyan a környéken a mű­emlékekkel bánnak. Túrán Ybl Miklós szép épületében Aba Novak Vilmos freskóit a patkányok rágcsálták, Ve­resegyházon a posta építésé­nél a markoló egy I. század­ból származó keleti gót sír oldalát nyírta le, elvitték a homokkal együtt. Olyan cso­dálatos tárgyak voltak ben­ne, amilyenek Magyarorszá­gon nincsenek. Az egyik munkás tizenegyezerért el­adott egy arany amulettet — büntetésül háromszáz forin­tot levontak a részesedéséből. Tiszta ruhában A Felvidékről idetelepült titkár nagyon rossz benyo­másokat szerzett a környék tisztaságáról. Sok országot bejárt rrtár, de ilyen szeme­tes’ helyeket még nem látott. Bármerre megy az ország­úton, Vác, Dunakeszi vagy Budapest felé, mindenütt használhatatlan akkumuláto­rok, kályhamaradványok, pa­pírhalmaz látható, de lerob­bant tévét is találhatunk. Véleménye szerint nem az a megoldás, hogy az iskolás gyerekek tiszta ruhában zés után a zenekar először eljátssza az örömszülők nó­táját. Az örömapa és öröm­anya egy-egy ötszáz forintost ad a zenekar vezetőjének, de olyat is láttam, hogy konya- kosüveg nyakára ezer forin­tot kötöttek, s ezt nyújtották át a prímásnak. Nagy változáson ment át az esküvői ebéd is. Valami­kor gulyást kínáltak. Ponto­san leírom egy mai Galga menti lakodalom déli étekso­rát: tyúkhúsleves, májgombóc­cal. sertéssült burgonyával vagy újabban gombás rizzsel, s különböző savanyúságokkal. Ezt kolbász és hurka követi. Sütemények helyett káposz­tás és túrós rétessel fejező­dik be az ebéd, ami mellé bort. sört és különböző üdí­tőket tesznek az asztalra. Ebéd után kerül sor a menyasszony, illetve a vőle­gény búcsúztatására, ami a vőfély dolga. Búcsúztatja az esküvőre indulót a szüleitől, testvéreitől, rokonaitól, bará­taitól. Akiről éppen szó van, azt a menyasszony megcsó­kolja. Valamikor ilyenkor a zenekar tust húzott, most egyik jó hangú zenész éne­kel. Ha az apáról van szó, akkor ezt a nótát halljuk: — Az én jó apámnál nincs jobb a világon ... Engem zavar ez a hígítás, a hagvománj'oknak és a mű­daloknak a keverése, de a szedjék a szemetet az utcá­kon. Felvetődött az a kérdés is, sokukat nem hívják meg a tanácsülésekre, pedig ez elő van írva. Szűcs László isa- szegi titkár elmondása alap­ján náluk nem így van, mindenkor meghívják az el­nökség valamennyi tagját. A környezetvédelemmel kapcso­latos problémában igazat kell adni a hozzászólónak mondta, nem szeretjük elég­gé a községünket, ha nem tiszteljük a múltat. Juhász Mihályné titkár szerint Mogyoródon is sok gond van a tisztasággal. Új környezet- és természetvédel­mi bizottságot alakítottak, most írtak levelet az erdő­irtás miatt a Rákosvölgye Tsz-nek. TelcsíüSésfejlesztés Kerepesi József Erdőtor- csáról örömmel újságolta, a lakosság háromnegyede meg­szavazta a településfejleszté­si hozzájárulást, csak a víken- desekkel van baj. Ez újabb témát adott az értekezletnek, mindenki a településfejlesz­tésről beszélt. Tájékozottsá­gukat bizonyítja, hogy csak úgy röpködtek a számok. Kartalon a művelődési ott­hon építésére szavazták meg a környéken a legnagyobb összeget, i Váckisújfalun pedig valószínűleg. utolérhetetlen arányban, kilencvennégy szá­zalékban adták beleegyezésü­ket a falu lakói. BÄSKAI ERZSÉBET Állatorvosi ügyelet: Csömö­rön, Erdőkertesen, Gödöllőn, Isaszegien, Kerepestarcsán, Mogyoródon, Nagytarcsán, Pé­búcsúztatás a mai lakodalom­nak is a legmegkapóbb, leg- megrendítőbb jelenete. Vala­hol olvastam, hogy az a bú­csúztató, melynek kezdő strófáját idézem, már a 18. századból fennmaradó kéz­iratos vőfélykönyvekben is szerepelt, s ma is ez hang­zik fel falum esküvői szer­tartásain: Hegedűknek né- muljon zengése / Á sarkan­tyúknak is szűnjék meg pen­gése / Mert búcsúzásomnak most lészen kezdése, / Le­gyünk csendességbe, míg lé­szen végzése! Külön oldalakat kellene ír­ni a lakodalmas menet vál­tozásairól. Napjainkban elöl mennek a lányok, legények, fiatal nősök egy egcsz utcát átölelő karéjban, akiket a ze­nekar követ. A felvonulás négy-öt órát is igénybe vesz. A zenekar a legények kíván­sága szerint többször is leül az úton. s úgy muzsikál. Sokáig lehetne sorolni a változásokat, de már csak egy lényegesről szólnék. Bi­zony, a mi vidékünkön két­szer járják a menyasszony­táncot. Egyszer a menyasz- szony, egyszer a vőlegény házánál, hogy mindenki ad­hasson, aki adni akar. EGY BIZTOS, minden vál­tozás mellett megmaradt az a dicséretes feladata a lako­dalomnak, hogy az ifjú pari átvezesse az emberi élei egyik szakaszából a másikba, hogy elősegítse az új pár boldog jövőjét, s egyúttal összehozza, szórakoztassa a rokonságot, az ünneplő csa­lád barátait. FERCSIK MIHÁLY A tudomány és a termelés Kutatás, fejlesztés \ Magyar Tudományos Akadémia és a Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Miniszté­rium műszaki .bizottsága 1906. január 21—22-én a gödöllői mezőgazdasági tudományos napok keretében kutatási és fejlesztési tanácskozást ren­dez a mezőgazdaság . gépesí­tése tárgykörben. A rendez­vény színhelye a Gödöllői Agrártudományi Egyetem lesz. Az első nap dél előtt jenek kiemelt témái a mezőgazda­sági gépek javítása és kar­bantartása, a szárítás energe­tikai kérdései, a gabona- és kukorica termesztés gépesíté­se. de hallhatunk előadást a mezőgazdasági munkafolya­matok automatizálásáról és a fahulladék hasznosításáról. Az energiatakarékos kukori­cabetakarítási. szárítási és tárolási technológiáról is ezen a napon tartanak ismertetést. Másnap, január 22-én, szer­dán a kertészeti betakarítás és a szarvasmarhatartás . gé­pesítéséről. a vizsgálati mód­szerek fejlesztéséről lesznek szekcióülések, de szó lesz a munkavédelmi szabályozásról és szabványosításról is. Hírverés nélkül Egyesülje December 1 -jen minden hír­verés nélkül egyesült a Skála és a Zöldért. Az ok: tavaly 170 milliós veszteséggel zár­ta az évet a Zöldért, és most az esztendő, első három ne­gyedét is komoly adóssággal fejezték be. A döntés szá­munkra kedvező oldala: az üzleteket 1986 áprilisától új­szerű együttműködési formá­ban átadják a szövetkezeti és magán-zöldségtermelőknek. Ami azt is jelenti, hogy ol­csóbb lehet a zöldségáru és a gyümölcs, hiszen a láncból hiányoznak majd az ügynö­kök. közvetítők, illetve a ne­kik kifizetett és rajtunk, vá­sárlókon behajtott forintok. A Skála célja az is. hogy a butikok kontra S-Modell boltok mintájára az új üzle­tek versenyre hívják a ma- gán-zöldségkcreskedőket. A boltvezetők ugyanis közvetle­nül a termelőtől is beszerez­hetik majd az árut. s érde­kük lesz a Választék és a minőség javítása, mert ennek arányában kapják a bérüket. célén, Szadán, Veresegyházon, Vácegresen, december 31-én, kedden, reggel 8 órától 1986. január 2-án,. csütörtökön reg­gel 8 óráig: dr. Pénzes János, Szada, Mátyás kir. u. ,5/a. Aszódon, Bagón, Dányban, Domonyban, Galgahcvízen, Galgamácsán, Hévízgyörkön, Ikladon, Kartalon, Túrán, Val- kón, Váckisújfalun, Vácszent- lászlón, Versegen, Zsámbokon december 31-én, kedden reg­gel 8 órától 1986. január 2-án, csütörtökön reggel 8 óráig: dr. Szőke Pál. Aszód. Kossuth Lajos utca 80. Telefon: 213. Az ügyeleti napokon vég­zendő exportszállításoknál dr. Pénzes János vehető igénybe. A nap programja December 31-én: Gödöllő, művelődési ház: Szilveszteri varietéműsor, koktélbemutató és kóstoló, tombola, gyorsfotó, jósda, 20 órától. Temetők, sírjelek, személyes emlékművek, fotókiállítás, megtekinthető 15—19 óráig. A hét gödöllői műtárgya: Körösfűi Kriesch Aladár Torockói népviselet, 1305; meg­tekinthető az előtérben. Január 1-én egész, nap zár­va tart a művelődési ház. ÜST MqzTiSj Január 1-én: A hegyi barlang titka. Szí­nes, magyarul beszélő szovjet kalandfilm. Csak 4 órakor! A tenger zamata. Színes, magyarul beszélő olasz film- vígiáték. 6 és 8 órakor. December 31-én nincs elő­adás. ISSN 013"—1957 (Gödöllői Hírlap) Éti is megváltozott a világ Radiátor, fröccsöntő CS. J. Hígított hagyomány Bőkezű örömsziilők • • *" 1 ---­Ügy elet iá.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom