Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-28 / 303. szám
A PEST MEGYEI KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI TANÁCS TÁJÉKOZTATÓJA 11 KöMen: Jussán járj, tovább érsz! HA SÍKOS, NYÁLKÁS AZ ÚT A képen látható baleset Angliában volt, tanulságai azonban nálunk is hatnak. A ködben síkos úton egy autóbusz megcsúszott és a túl rövid követési távolságot tartó kocsisorok — mindkét irányból —, sorra egymásba ütköztek. Tizenöten meghaltak és harmincötén súlyos sérüléseket szenvedtek. Több tucat autó ment tönkre pillognátok alatt, volt amelyik kigyulladt és - porrá égett. Volt tehát dolguk a helyszínre érkező mentőknek és tűzoltóknak. Az út nemcsak a ködös Albionban síkos, ha ködös az idő, Magyarországon és szükebb pátriánkban, Pest megyében is. A levegő túízott páratartalma — a köd —, lecsapódik az utak felületén és nyálkássá, síkossá teszik az egyébként jó minőségű útburkolatokat. Ilyenkor egy hirtelen kormánymozdulat is végzetes lehet, hiszen az első kerekek sem tudnak kellően tapadni az úthoz és a kocsi —, a fizika szabályai szerint —, igyekszik mindig egyenesen továbbhaladni. Mi a teendő? Előbb lassítani és így kanyarodni laza, puha mozdulattal elmozdítani a kormányt és nagyon figyelni, mi történik, hogyan reagál a kocsi, s ha kell korrigálni. A legjobb azonban megelőzni a megcsúszást, s ez csak a sebesség csökkentésével lehet biztosítani. Ezt is apróbb, lágy mozdulatokkal lehet biztonságosan megtenni. S nemcsak a fékpedállal kell óvatoskodni, a gázt is csak elővigyázatosan szabad adni. A szqkgsgps fékgzés a jß megoldás, ilyenkor még, ha megcsúszik a kerék, akkor is — a sok apró fékezés hatására — sikerülhet idejében megállni. A motorfék is hatásos lehet, ha nem túl nagy sebességkülönbséget akarunk elérni vele. Előfordulhat, hogy drasztikus visszakapcsolásnál is kifarol a kocsi, vagy a motorkerékpár. • Ilyenkor igazán érvényes a közmondás: lassan járj, tovább érsz! Külföldön jól ismertek és népszerűek is az autósok körében az úgynevezett mestervezető képző iskolák. Ezekben elsajátíthatják a tanulók —, akik egyébként jogosítvánnyal rendelkező, gyakorló gépkocsivezetők vagy motorkerékpárosok — a különleges viszonyok között szükséges vezetési ismereteket. Magyarországon egyelőre nincsenek ilyenek, bár a szakemberek is tudnak a külföldi példákról. Létezik azonban égy pálya Budapesten, a III. kerületben, a Bécsi úton, — a Szuper Kupa versenyeinek színhelyén —, ahol a csúszós pályán követendő vezetési stílust gyakorolhatják, akik szükségét érzik. A baleseti híreket böngészve többeknek szüksége lenne erre. A szem teljesítőképességéről LÁTÁS ÉS ÉLETKOK A gépjármű volánjánál kortól független alapfeltétel a jó látóképesség. Ennek korlátozott volta összeegyeztethetetlen a vezetéssel, mivel közvetett veszélyt jelent a közlekedésben, Látáskorlátozottság alatt a centrális látás- élesség csökkentését, a megengedhető töréshiba átlépését, a látótér erősebb beszűkülését és a fényérzékelcsi zavarokat értjük. Normális esetben az emberi szem rcfrakciója (fénytörő értéke) a növekedés befejeztével váltó-, zatlan marad. Csak rövidlátó fiataloknál lehet ennek növekedésével számolni. A korlátozott messzelátóság kompenzációs képességének csökkenése következtében, az élet folyamán nő a kívánt szemüvegerősség, de alig változik a refrakció. A látáserősség kortól függő csökkenését statisztikai vizsgálatok bizonyítják. Ha a 20 éves kori látásélességet 100 százaléknak vesszük, akkor 40 éves korra csak 90 százalékkal, 60 éves korban 74 százalékkal és 80 éves korban 47 százalékkal számolhatunk. Ennek oka egyrészt a törési közeg fiziológiai megváltozásában, másrészt a retina látósejtjeinek változásában, illetve funkciója megszűnésében keresendő. Az élet folyamán nagyon sok külső és belső hatás éri a szemet, legyen az sérülés vagy szembetegség, és mindez negatívan hat a látáserősségre. Vannak tipikus, a szem öregedésével összefüggő elváltozások, amelyek abban különböznek egymástól, hogy fiziológiai, kortól függő elfajulásról vagy magasabb életkorban jelentkező szembetegségről van-e szó. Bár mindkettő kapcsolódik a másikhoz, mégis alapvető különbség van köztük. A fiziológiai öregedés a szem különböző funkcióiban jelentkezik. Különösen észrevehető ez a szem alkalmazkodóképességének törvény- szerű csökkenésében, ami azt jelenti, hogy a látóképesség a fénytörőértékek megváltozása miatt az éles közellátást már nem teszi lehetővé. Egy fiatal ember éleslátási tartománya — normális refrakció esetén —, a végtelentől 8 cm-es közelségig terjed. 30 éves korban ez a mező már 15 cm-re, 40 éves korban pedig 30 cm-es olvasási távolságra tolódik ki. A kor előrehaladtával ez a távolság csak nő. A retina funkciócsökkenése is bizonyítható, ugyanis a fényérzékenység 60-70 éves korban fele a 20-30 éves korban mért értéknek. Különösen sötétedés, gyengébb megvilágítás esetén tapasztalható az idősebbek fényérzékelési alkalmazkodóképességének csökkenése. Ez a csökkenés mindenek előtt az átállási sebességre vonatkozik, valamint a szembejövő forgalom okozta vakítás esetén tapasztalható. Amennyiben a meghatározott fényerősségkontrasz- tú tárgyak elvakítás után a vezető számára nem maradnak felismerhetők illetve rövid időn belül nem válnak ismét láthatóvá (azaz a vakítási érzékenységnek nevezett fényérzékelés minősége romlik), akkor a sötétedés utáni vezetési alkalmatlanság esetével állunk szemben. Ezek szerint a csökkent fényérzékelő képességű idősebb embereknek csak nappali vezetésre szóló jogosítványt kellene kapniuk. A sötétedéskor jelentkező látáserősség- és vakítási érzékenységcsökkenés mégsem jelenti azt, hogy minden 60 éven felüli ember már képtelen lenne a ki- terjedtebb látásra, ugyanis itt csak a szem teljesítőképességének fiziológiai csökkentéséről van szó, viszont a látószög kortól függő beszűkülésé nem jelentős. Ennek ellenére idősebb korban a látásfunkcióknak különös figyelmet kell szentelni. A magas vér*- nyomás, a cukorbaj, a vesebetegségek mind okozhatnak látóerőcsökkenést, befolyásolhatják a fényérzékelést, a látómező nagyságát és a színlátást. Ilyenkor a szemorvosnak kell felvilágosítást adnia a vezetői alkalmasságra vonatkozólag. Egészségeseknél egyébként a normállátás kritikus határa a 40-50 éves életkorra esik és rövidlátással jelentkezik. Ebben az időpontban meg kell vizsgáltatni gépjárművezetői alkalmasság szempontjából a szemet. A következő kritikus időpont a 60. életév, itt a fényérzékelő képesség fiziológiai csökkenése jelentkezik. A 65. év után minden második évben tanácsos a szemorvosi vizsgálatot elvégeztetni még akkor is, ha a előírások ezt nem kívánják meg. (folytatás a 12. oldalon)
