Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-23 / 300. szám
SZE: Mii: 12 iillfttl | PEST MEGYEI VIIÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! MA XXIX. ÉVFOLYAM, 300. SZÄM Ára: 1.80 (»ríni 1985. DECEMBER 23., HÉTFŐ A kötelesség mozgtsfgsa őket (7. oldal) Mesra vesgyssnk éefestestwéreh (9. oldal) Bélyegzővel msampsalált (12. oldat) Befejeződött az Országgyűlés téli ülésszaka • ELFOGADTÁK A VII. ÖTÉVES TERVTÖRVÉNYT • PEST MEGYEI KÉPVISELŐ FELSZÓLALÁSA A VITÁBAN • INTERPELLÁCIÓ A RÁCKEVEI-DUMA ÜGYÉBEN Szombaton a népgazdaság VII. ötéves tervéről szóló törvényjavaslat feletti vitával folytatta munkáját az Országgyűlés téli ülésszaka. Az ülésteremben foglalt helyet Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Az ülést Sarlós István nyitotta meg. Elsőként Várkonyi Péter külügyminiszter emelkedett szólásra. VARKONYI PtTíR: LEGFONTOSABB KÜLSŐ FELTÉTEL A BÉKE Várkonyi Péter külügyminiszter (Budapest, 14. vk.) elöljáróban arra tekintett visz- sza. miként alakultak az építőmunkák külső feltételei az elmúlt években. Emlékeztetett arra, milyen súlyos veszélyt jelent a világ biztonságára a fegyverkezési hajsza, a közepes hatótávolságú amerikai nukleáris fegyverek telepítése Nyugat-Európában, milyen károkat okoznak a nemzetközi kapcsolatokban a szocialista országok ellen indított propagandakampányok, a politikai indíttatású különböző gazdasági és pénzügyi korlátozó lépések. — Mindezt tudva nem túlzás azt állítani — mondotta —, hogy jelentősen megnőtt kontinensünk veszélyeztetettsége, és nem kis mértékben károsodtak gz államok közötti kapcsolatok. Kézenfekvő, hogy szocialista céljaink megvalósítása szempontjából a legfontosabb külső feltétel a béke. Ezért az elmúlt időszakban — szövetségeseinkkel, a Varsói Szerződés tagállamaival egyeztetett külpolitikát folytatva — nem mulasztottunk el egyetlen lehetőséget sem, hogy fellépjünk a béke megőrzése, a feszültség csökkentése, a különböző társadalmi rendszerű országok párbe-. szádénak folytatása, az együttműködés kialakult rendszerének megőrzése és fejlesztése érdekében, mert meggyőződésünk, hogy a világhelyzet, az emberiség sorsának alakulásáért minden népnek, minden kormánynak megvan a maga felelőssége. Tettük ezt annak tudatában is, hogy ezek a lépéseink, ha szerény mértékben is. de hozzájárulhatnak olyan feltételek kialakulásához. amelyek közepette mód nyílik az előrehaladásra a legfontosabb nemzetközi problémák terén. — Aligha vonhatja bárki is kétségbe, hogy korunkban a világpolitikai helyzet meghatározó tényezője a szovjet— amerikai viszony alakulása — mondotta a továbbiakban Várkonyi Péter. — Aggodalommal láttuk, hogy a konfronta- ciós politika következtében a két nagyhatalom kapcsolatai mélypontra jutottak. A már amúgy is létező veszélyeket tovább fokozta az amerikai kormányzat által meghirdetett és stratégiai védelmi kezdeményezésnek elnevezett terv, amely a fegyverkezési verseny rendkívül veszélyes új fordulóját nyithatja meg. Meggyőződésünk, hogy a fegyverkezési hajszának a világűrre való kiterjesztése olyan ellenőrizhetetlen folyamatok forrása lenne, amelyek nemhogy biztonságosabbá tennék ■ a világot, hanem ellenkezőleg: minden eddiginél nagyobb veszélybe sodornák az emberiséget. Kormányunk ezért teljes támogatásáról biztosította és biztosítja továbbra is a Szovjetuniónak az űrfegyverkezés megakadályozása és a meglevő nukleáris fegyverzetek radikális csökkentése érdekében tett erőfeszítéseit, nagy horderejű javaslatait. A külügyminiszter utalt arra, hogy a genfi csúcstalálkozó előkészítő szakaszában került sor a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének szófiai ülésére. E találkozón ismét megmutatkozott az egység a világhelyzet megítélésében és annak a véleménynek a megerősítésében, hogy a nemzetközi viszonyok megjavítása új, korunk realitásainak megfelelő politikai megközelítést, kölcsönös önmérsékletet követel. — Az elmúlt évek kitartó erőfeszítései, a nagyszámú kezdeményezés, azt a szilárd meggyőződést alakították ki bennünk, hogy a Szovjetunió1 részéről., eddig is megvolt és a jövőben is meglesz az együttműködés fejlesztéséhez szükséges, bátran kezdeményező, határozott politikai akarat — hangoztatta Várkonyi Péter. A továbbiakban a hazánkban rendezett európai kulturális fórum jelentőségéről szólt. Mint mondotta: a tíz évvel ezelőtt Helsinkiben megfogalmazott célok iránti elkötelezettségünk jegyében a madridi találkozó felkérésére vállaltuk az európai kulturális fórum házigazdájának szerepét. Ebben a megbízatásban mi a Magyar Népköztársaság iránti megbecsülés, hazánk nemzetközi. tevékenysége elismerésének jelét láttuk. — Átérgztük a rendező ország felelősségét, és arra törekedtünk, hogy megfeleljünk a bizalomnak: a lehető legjobb körülményeket alakítsuk ki az európai enyhülés további térnyerése szempontjából is fontos tanácskozás számára. Várkonyi Péter a továbbiakban arról szólt: nem hagyjuk figyelmen kívül, hogy változatlanul megoldatlanok a világ különböző részein meglevő válsággócok, amelyek károsan befolyásolják a nemzetközi légkört és veszélyeztetik a világ békéjét. — Ezért a továbbiakban is síkraszállunk a közel-keleti válság átfogó, igazságos, tárgyalások útján történő, valamennyi érdekelt fél jogos igé- "nyeit kielégítő rendezése mel- ' lett. A problémák békés úton, ’ politikai eszközökkel történő megoldását célzó erőfeszítése- ■ két támogatjuk a közép-amerikai és a karibi térségben, •síkraszállunk a délkelet-ázsiai béke és jószomszédság viszonyainak megteremtése, az Irak 1 és Irán közötti béke helyreállítása érdekében. Szolidárisak -vagyunk a függetlenségük kivívásáért, illetve megszilárdításáért küzdő népekkel, a diktatórikus és fajüldöző rendszerek ellen harcoló erőkkel. A nemzetközi politika fontos pozitív tényezőjének tartjuk az el nem kötelezett országok mozgalmát. Támogatjuk igazságos törekvéseiket, együttműködésünk és baráti kapcsolataink erősítésére törekszünk velük — mondotta végezetül Várkonyi Péter, hangsúlyozva, hogy szövetségeseinkkel együttműködve a lehető legkedvezőbb nemzetközi feltételeket törekszünk biztosítani hazai szocialista építőmunkánk, az elkövetkező ötéves terv eredményes végrehajtása számára. Ezután Szabó Miklós (Békés megye 5. vk.), Bödőné Rózsa Edit (Csongrád megye 3. vk.), Nagyiványi András (Budapest 19. vk.), Kása Antal (Báes-Kiskun megye 3. vk.), Katona Sándor (Fejér megye 12. vk.), Lotz Ernő (Borsód-Abaúj-Zemplén megye 12. vk.) szólaltak fel a vitában, majd Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke kapott szót. TÉTÉNYI PÁL: Műszaki, kutatási háttér Az Országos Műszáki Fejlesztési Bizottság elnöke felszólalásában a műszaki fejlesztés felgyorsításának feltételeivel foglalkozott. Elmondotta, hogy a magyar gazdaság átlagos műszaki színvonala közepes, de az átlagon belül nagyok az, eltérések. Az ország élenjáró ipari és mezőgazdasági vállalatokkal rendelkezik, amelyek, a kitűnő szakembergárda, a kiváló műszáki fejlesztés eredményeként állják a versenyt. Az elmúlt 15 évben több mint 2500 milliárd forint értékű beruházás készült el. Az új fejlesztések összességében azonban nem hozták meg a kívánt teljesítménynövekedést. A magyar gazdaság műszaki színvonala tehát a jelenleginél nagyobb teljesítmények elérését is lehetővé teszi. A következő öt esztendőben 1200—1250 milliárd forintot ruházhatnák be a vállalatok. Bár ez kevesebb a szükségesnél, okos szelekcióval. az új technika átvételéhez értők, a bonyolult munkát végzők jobb megbecsülésével az eddiginél lényegesen nagyobb eredmény érhető el. A műszaki fejlesztési politika alapelvei kialakultak — állapította meg a továbbiakban. A megvalósításban kiemelkedő szerep jut a legfejlettebb technikával bíró vállalatoknak és a korszerű tudományos szintet képviselő kutatóintézeteknek. A pénzügyi szabályozó rendszer — mindehhez kedvezőbb feltételeket teremtve — 1988- tól megszünteti a kötelező vállalati műszaki fejlesztési alapképzést, szabadabb kezet adva ezzel a gazdálkodóknak a fejlesztési feltételek biztosításához. Kedvező, hogy az elmúlt években erősödött a válNagy érdeklődés kísérte a törvényjavaslat vitáját 1 álatok és a kutatóintézetek kapcsolata is. Ennek révén számos olyan műszaki fejlesztő vállalat kezdte meg működését, amely az új eredmények bevezetésével foglalkozik. Tétényi Pál a továbbiakban arról szólt, hogy a műszaki fejlődésijeit a következő öt évben elsőséget kap az elektronizálás, a korszerű informatika, a számítógépesítés széles körű elterjesztése, valamint a gazdaságos anyag- és energiafelhasználást elősegítő, technológiák bevezetése és a biotechnológia fejlesztése, eredményeinek az éle! miszer-gazdaságban, a gyógyszeriparban való hasznosítása. Ehhez igazodik az országos középtávú kutatási-fejlesztési terv is,, amelynek programjai tudomá- . nyos hátteret nyújtanak a gazdaságfejlesztéshez, meg-. alapozva az 1090 utáni idő-, szakot is. A hazai műszaki fejlődés-' ben hosszú távon alapvetően három tényezőnek van meghatározó szerepe: a magas színvonalú tudományos alapkutatásoknak, amelyek révén Magyarország bekapcsolódhat a világ tudományos vérkeringésébe; a legkorszerűbb anyagtechnológiáknak, a legmodernebb anyagmegmunkálási és anyagvizsgálati eljárások birtoklásának; valamint a gépészeti technológiáknak, amelyeknek két fő iránya a gépi berendezések elektronizálása és a finommechanika állandó korszerűsítésé. Tétényi Pál megállapította: műszaki - fejlődésiünk gyorsításához elengedhetetlen, hogy hazánk erőteljesebben vegyen részt a nemzétközi 'tudornányös és műszáki munkamegosztásban. A KGST-országok tudo- mányos-lnűszaki fejlődésének 2000-ig szóló komplex programja nagy lehetőségét kínál a hatékonyabb együttműködéshez. Á közös dokumentumban meghatározott öt fő tudományos-műszaki irány a hazád' féjlődáisi .súlypontoknak is. megfelel. . Tétényi Pált követően Lakatos László (Győr-Sopron megye 4. vk.), Molnár Ferenc (Szolnok megye 11. vk.),' Tollár József (Zala megye 6. vk,j, Fényvesi Henrik (Somogy megye 7. vk.), Simon Péter (Tolná megye 9. vk.), Kovács András (Heves megye 10. vk), Juhász Mihály (Budapest 65. vk.), Szabóné Kakas Irén (Vas megye 8. vk ), Fehér Tibor (Veszprém megye 1. vk.) és Berdár Béla (Pest megye 25. vk.) szólt hozzá a VII. ötéves népgazdasági tervjavaslat vitájához. (Folytatás a 2. oldalon.)