Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-23 / 300. szám

SZE: Mii: 12 iillfttl | PEST MEGYEI VIIÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! MA XXIX. ÉVFOLYAM, 300. SZÄM Ára: 1.80 (»ríni 1985. DECEMBER 23., HÉTFŐ A kötelesség mozgtsfgsa őket (7. oldal) Mesra vesgyssnk éefestestwéreh (9. oldal) Bélyegzővel msampsalált (12. oldat) Befejeződött az Országgyűlés téli ülésszaka • ELFOGADTÁK A VII. ÖTÉVES TERVTÖRVÉNYT • PEST MEGYEI KÉPVISELŐ FELSZÓLALÁSA A VITÁBAN • INTERPELLÁCIÓ A RÁCKEVEI-DUMA ÜGYÉBEN Szombaton a népgazdaság VII. ötéves tervéről szóló törvényjavaslat feletti vi­tával folytatta munkáját az Országgyűlés téli ülésszaka. Az ülésteremben foglalt helyet Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Az ülést Sarlós István nyitotta meg. Elsőként Várkonyi Péter külügyminisz­ter emelkedett szólásra. VARKONYI PtTíR: LEGFONTOSABB KÜLSŐ FELTÉTEL A BÉKE Várkonyi Péter külügymi­niszter (Budapest, 14. vk.) elöljáróban arra tekintett visz- sza. miként alakultak az épí­tőmunkák külső feltételei az elmúlt években. Emlékeztetett arra, milyen súlyos veszélyt jelent a világ biztonságára a fegyverkezési hajsza, a köze­pes hatótávolságú amerikai nukleáris fegyverek telepítése Nyugat-Európában, milyen ká­rokat okoznak a nemzetközi kapcsolatokban a szocialista országok ellen indított propa­gandakampányok, a politikai indíttatású különböző gazda­sági és pénzügyi korlátozó lé­pések. — Mindezt tudva nem túl­zás azt állítani — mondotta —, hogy jelentősen megnőtt kontinensünk veszélyeztetett­sége, és nem kis mértékben károsodtak gz államok közöt­ti kapcsolatok. Kézenfekvő, hogy szocialista céljaink meg­valósítása szempontjából a legfontosabb külső feltétel a béke. Ezért az elmúlt idő­szakban — szövetségeseinkkel, a Varsói Szerződés tagállamai­val egyeztetett külpolitikát folytatva — nem mulasztot­tunk el egyetlen lehetőséget sem, hogy fellépjünk a béke megőrzése, a feszültség csök­kentése, a különböző társadal­mi rendszerű országok párbe-. szádénak folytatása, az együtt­működés kialakult rendszeré­nek megőrzése és fejlesztése érdekében, mert meggyőződé­sünk, hogy a világhelyzet, az emberiség sorsának alakulá­sáért minden népnek, minden kormánynak megvan a maga felelőssége. Tettük ezt annak tudatában is, hogy ezek a lé­péseink, ha szerény mérték­ben is. de hozzájárulhatnak olyan feltételek kialakulásá­hoz. amelyek közepette mód nyílik az előrehaladásra a leg­fontosabb nemzetközi problé­mák terén. — Aligha vonhatja bárki is kétségbe, hogy korunkban a világpolitikai helyzet megha­tározó tényezője a szovjet— amerikai viszony alakulása — mondotta a továbbiakban Vár­konyi Péter. — Aggodalom­mal láttuk, hogy a konfronta- ciós politika következtében a két nagyhatalom kapcsolatai mélypontra jutottak. A már amúgy is létező veszélyeket tovább fokozta az amerikai kormányzat által meghirde­tett és stratégiai védelmi kez­deményezésnek elnevezett terv, amely a fegyverkezési ver­seny rendkívül veszélyes új fordulóját nyithatja meg. Meggyőződésünk, hogy a fegy­verkezési hajszának a világ­űrre való kiterjesztése olyan ellenőrizhetetlen folyamatok forrása lenne, amelyek nem­hogy biztonságosabbá tennék ■ a világot, hanem ellenkezőleg: minden eddiginél nagyobb ve­szélybe sodornák az emberisé­get. Kormányunk ezért teljes támogatásáról biztosította és biztosítja továbbra is a Szov­jetuniónak az űrfegyverkezés megakadályozása és a meg­levő nukleáris fegyverzetek radikális csökkentése érdeké­ben tett erőfeszítéseit, nagy horderejű javaslatait. A külügyminiszter utalt ar­ra, hogy a genfi csúcstalálko­zó előkészítő szakaszában ke­rült sor a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületé­nek szófiai ülésére. E találko­zón ismét megmutatkozott az egység a világhelyzet meg­ítélésében és annak a véle­ménynek a megerősítésében, hogy a nemzetközi viszonyok megjavítása új, korunk rea­litásainak megfelelő politikai megközelítést, kölcsönös ön­mérsékletet követel. — Az elmúlt évek kitartó erőfeszítései, a nagyszámú kezdeményezés, azt a szilárd meggyőződést alakították ki bennünk, hogy a Szovjetunió1 részéről., eddig is megvolt és a jövőben is meglesz az együttműködés fejlesztéséhez szükséges, bátran kezdeménye­ző, határozott politikai aka­rat — hangoztatta Várkonyi Péter. A továbbiakban a hazánk­ban rendezett európai kultu­rális fórum jelentőségéről szólt. Mint mondotta: a tíz évvel ezelőtt Helsinkiben meg­fogalmazott célok iránti elkö­telezettségünk jegyében a mad­ridi találkozó felkérésére vál­laltuk az európai kulturális fórum házigazdájának szere­pét. Ebben a megbízatásban mi a Magyar Népköztársaság iránti megbecsülés, hazánk nemzetközi. tevékenysége elis­merésének jelét láttuk. — Átérgztük a rendező or­szág felelősségét, és arra tö­rekedtünk, hogy megfeleljünk a bizalomnak: a lehető leg­jobb körülményeket alakítsuk ki az európai enyhülés továb­bi térnyerése szempontjából is fontos tanácskozás számára. Várkonyi Péter a továbbiak­ban arról szólt: nem hagyjuk figyelmen kívül, hogy válto­zatlanul megoldatlanok a vi­lág különböző részein megle­vő válsággócok, amelyek ká­rosan befolyásolják a nem­zetközi légkört és veszélyez­tetik a világ békéjét. — Ezért a továbbiakban is síkraszállunk a közel-keleti válság átfogó, igazságos, tár­gyalások útján történő, vala­mennyi érdekelt fél jogos igé- "nyeit kielégítő rendezése mel- ' lett. A problémák békés úton, ’ politikai eszközökkel történő megoldását célzó erőfeszítése- ■ két támogatjuk a közép-ame­rikai és a karibi térségben, •síkraszállunk a délkelet-ázsiai béke és jószomszédság viszo­nyainak megteremtése, az Irak 1 és Irán közötti béke helyreál­lítása érdekében. Szolidárisak -vagyunk a függetlenségük ki­vívásáért, illetve megszilárdí­tásáért küzdő népekkel, a dik­tatórikus és fajüldöző rend­szerek ellen harcoló erőkkel. A nemzetközi politika fontos pozitív tényezőjének tartjuk az el nem kötelezett országok mozgalmát. Támogatjuk igaz­ságos törekvéseiket, együtt­működésünk és baráti kapcso­lataink erősítésére törekszünk velük — mondotta végezetül Várkonyi Péter, hangsúlyozva, hogy szövetségeseinkkel együttműködve a lehető leg­kedvezőbb nemzetközi felté­teleket törekszünk biztosítani hazai szocialista építőmun­kánk, az elkövetkező ötéves terv eredményes végrehajtása számára. Ezután Szabó Miklós (Bé­kés megye 5. vk.), Bödőné Rózsa Edit (Csongrád megye 3. vk.), Nagyiványi András (Budapest 19. vk.), Kása An­tal (Báes-Kiskun megye 3. vk.), Katona Sándor (Fejér megye 12. vk.), Lotz Ernő (Borsód-Abaúj-Zemplén me­gye 12. vk.) szólaltak fel a vitában, majd Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke kapott szót. TÉTÉNYI PÁL: Műszaki, kutatási háttér Az Országos Műszáki Fej­lesztési Bizottság elnöke fel­szólalásában a műszaki fej­lesztés felgyorsításának felté­teleivel foglalkozott. Elmon­dotta, hogy a magyar gazda­ság átlagos műszaki színvo­nala közepes, de az átlagon belül nagyok az, eltérések. Az ország élenjáró ipari és me­zőgazdasági vállalatokkal ren­delkezik, amelyek, a kitűnő szakembergárda, a kiváló mű­száki fejlesztés eredményeként állják a versenyt. Az elmúlt 15 évben több mint 2500 mil­liárd forint értékű beruházás készült el. Az új fejlesztések összességében azonban nem hozták meg a kívánt teljesít­ménynövekedést. A magyar gazdaság műszaki színvonala tehát a jelenleginél nagyobb teljesítmények elérését is le­hetővé teszi. A következő öt esztendőben 1200—1250 milliárd forintot ruházhatnák be a vállalatok. Bár ez kevesebb a szükséges­nél, okos szelekcióval. az új technika átvételéhez értők, a bonyolult munkát végzők jobb megbecsülésével az eddiginél lényegesen nagyobb eredmény érhető el. A műszaki fejlesztési politi­ka alapelvei kialakultak — ál­lapította meg a továbbiakban. A megvalósításban kiemelke­dő szerep jut a legfejlettebb technikával bíró vállalatoknak és a korszerű tudományos szintet képviselő kutatóinté­zeteknek. A pénzügyi szabályozó rend­szer — mindehhez kedvezőbb feltételeket teremtve — 1988- tól megszünteti a kötelező vál­lalati műszaki fejlesztési alap­képzést, szabadabb kezet ad­va ezzel a gazdálkodóknak a fejlesztési feltételek biztosítá­sához. Kedvező, hogy az el­múlt években erősödött a vál­Nagy érdeklődés kísérte a törvényjavaslat vitáját 1 álatok és a kutatóintézetek kapcsolata is. Ennek révén számos olyan műszaki fejlesz­tő vállalat kezdte meg műkö­dését, amely az új eredmé­nyek bevezetésével foglalko­zik. Tétényi Pál a továbbiakban arról szólt, hogy a műszaki fejlődésijeit a következő öt év­ben elsőséget kap az elektro­nizálás, a korszerű informati­ka, a számítógépesítés széles körű elterjesztése, valamint a gazdaságos anyag- és energia­felhasználást elősegítő, techno­lógiák bevezetése és a bio­technológia fejlesztése, ered­ményeinek az éle! miszer-gaz­daságban, a gyógyszeriparban való hasznosítása. Ehhez iga­zodik az országos középtávú kutatási-fejlesztési terv is,, amelynek programjai tudomá- . nyos hátteret nyújtanak a gazdaságfejlesztéshez, meg-. alapozva az 1090 utáni idő-, szakot is. A hazai műszaki fejlődés-' ben hosszú távon alapvetően három tényezőnek van meg­határozó szerepe: a magas színvonalú tudományos alap­kutatásoknak, amelyek révén Magyarország bekapcsolódhat a világ tudományos vérkerin­gésébe; a legkorszerűbb anyag­technológiáknak, a legmoder­nebb anyagmegmunkálási és anyagvizsgálati eljárások bir­toklásának; valamint a gépé­szeti technológiáknak, ame­lyeknek két fő iránya a gépi berendezések elektronizálása és a finommechanika állandó korszerűsítésé. Tétényi Pál megállapította: műszaki - fejlődésiünk gyorsí­tásához elengedhetetlen, hogy hazánk erőteljesebben vegyen részt a nemzétközi 'tudornányös és műszáki munkamegosztás­ban. A KGST-országok tudo- mányos-lnűszaki fejlődésének 2000-ig szóló komplex prog­ramja nagy lehetőségét kínál a hatékonyabb együttműkö­déshez. Á közös dokumen­tumban meghatározott öt fő tudományos-műszaki irány a hazád' féjlődáisi .súlypontoknak is. megfelel. . Tétényi Pált követően La­katos László (Győr-Sopron megye 4. vk.), Molnár Ferenc (Szolnok megye 11. vk.),' Tol­lár József (Zala megye 6. vk,j, Fényvesi Henrik (Somogy megye 7. vk.), Simon Péter (Tolná megye 9. vk.), Kovács András (Heves megye 10. vk), Juhász Mihály (Budapest 65. vk.), Szabóné Kakas Irén (Vas megye 8. vk ), Fehér Ti­bor (Veszprém megye 1. vk.) és Berdár Béla (Pest megye 25. vk.) szólt hozzá a VII. öt­éves népgazdasági tervjavas­lat vitájához. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom