Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-23 / 300. szám

2 1985. DECEMBER 23., HÉTFŐ Tanácskozott az Országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) DR. BÉRBÁR BÉLA: A jövő számára őrizzük A Pilisi Parkerdőgazdaság főigazgatója (Pest m. 25. vk.) a népgazdaság hetedik ötéves tervéről szóló törvényjavaslat­hoz a környezetvédelem szem­pontjából fűzött néhány gon­dolatot. Mint mondotta, cél­jainkat abból a tényből ki­indulva kell meghatároznunk, hogy a jelenleg befejeződő tervciklusban — a szándékok­kal ellentétben és a számot­tevő javító célzatú erőfeszíté­sek és központi ráfordítások ellenére — a környezet álla­pota tovább romlott. Ebben a helyzetben csak e folyamat le­fékezése lehet a reális célunk. Ennek elérése is az egész tár­sadalom figyelmét, fegyelmét és célszerű magatartását kö­veteli. Ezzel a törvényhozás­ban is számolni kell. — A legnagyobb gondot a veszélyes hulladékok kezelése, a levegő szennyezettségének mérséklése és az ivóvízbázi­sok hatékony védelme okoz­za — mondotta a képviselő, majd így folytatta: — E három problémakör indokoltan kiemelten szerepel a törvénytervezetben is, hi­szen ezeknek kapcsán olyan károk keletkezhetnek, ame­lyeknek helyreállítása — ha egyáltalán lehetséges — a megelőzésre fordítandó összeg sokszorosát emésztheti föl. A környezetvédelem ügyei nagymértékben attól függően dőlnek el, hogy a befogadó közeg, a társadalom tudomá­sul veszi-e azokat és miként vélekedik róluk. Ha azt a célt tűzzük magunk elé, hogy környezetünk emberhez méltó minőségét a jövő számára megőrizzük, akkor látnunk kell, hogy a környezetvédelem nem lehet csak a kormány feladata, a megoldást nem le­het csak a társadalmi szervek­től, kutatóintézetektől várni, hanem a dolgot az egész tár­sadalom ügyévé kell tenni, anélkül, hogy ráhárítanánk az állami feladatokat. Sok tenni­valója van az oktatásnak, a tájékoztatási szerveknek. Rop­pant lényeges, hogy az em­ber tényszerűen, szinte napra­készen kapjon korrekt infor­mációt környezete állapotá­ról. A tennivalók pontosabb meghatározásához elengedhe­tetlen a megfigyelő- és mérő­hálózat korszerűsítése. A ter­mészet kímélése érdekében a beruházásoknál a környezet- védelmi követelményeknek az egyéb hatósági előírásokkal azonos rangot kell kapniuk. Jelentősnek tartotta végeze­tül a képviselő azt is, hogy a környezetvédelmi célt szolgáló beruházások — akár egyedi elbírálás alapján — mentesül­jenek a felhalmozási adó kö­telezettsége alól. A Pest megyei képviselő után Kovács Mátyás (Komá­rom megye 4. vk.) szólt a vi­tához. Mivel több képviselő nem jelentkezett hozzászólásra, Faluvégi Lajos miniszterel­nök-helyettes kapott szót, hogy összefoglalja a kétnapos vitában elhangzottakat. Szavaznak a Pest megyei képviselők térségeik gazdaságfejlesztésére egyetértett azzal, hogy a ta- dolgozunk ki. nácsok költségvetésében a köz­Faluvégi Lajos válaszában oktatás nagyobb figyelmet kapjon. Hangsúlyozta: a taná­csi gazdálkodás új rendjét ál­talános egyetértés fogadta, bár az is elhangzott, hogy néhol még nincsenek meg ehhez a szükséges feltételek. Befejezésül a kormány ne­vében elfogadta a törvénymó­dosító javaslatokat, és kérte a képviselőket, hogy a beter­jesztett tervjavaslatot ezekkel kiegészítve emelje törvényerő­re. Határozathozatal követke­zett. Az országgyűlés — a terv- és költségvetési bizott­ság által előlterjesztett, vala­mint a vitában elhangzott mó­dosításokkal — a népgazdaság VII. ötéves tervéről szóló tör­vényjavaslatot általánosság­ban és részleteiben egyhan­gúlag elfogadta. Ezután a napirend szerint Hetényi István pénzügymi­niszter terjesztette elő az 1986. évi költségvetésről és a taná­csok 1986—90. évi pénzügyi tervéről szóló törvényjavasla­tot. HETÉNYI ISTVÁN: NAGY, DE TELJESÍTHETŐ FELADATOK FAÍUVÉGI LAJOS: NAGYOBB A TÁRSADALOM ÖNISMERETE A kormány nevében a mi­niszterelnök ^helyettes köszö­netét mondott a tartalmas és felelős vitáért, amely kiter­jedt a terv fő céljaira, az egyes ágazatok, térségek feladataira, a végrehajtás eszközeire, a konkrét tennivalókra. Megál­lapította. hogy a törvényja­vaslat a vitáiban egyetértést és támogatást kapott. Az elhang­zott észrevételek, megjegyzé­sek két kérdés körül csopor­tosultak. Az egyik, hogy a tervjavaslat nem tud az em­berek minden igényéinek olyan mértékben megfelelni, ahogy azt elvárják. A másik: vajon minden területen rendelke­zésre állnak-e majd a nagy feladatok megoldásához, a ki­bontakozáshoz szükséges esz­közök. E két figyelemfelhívást In­dokoltnak tartjuk — mondot­ta. Ezek kifejezik a társada­lom növekvő önismeretét, a szélesedő demokratizmust, és a közös ügyekért érzett fele­lősséget is. A következő idő­szak feladatainak megoldása során erősíteni fogjuk a ter­vezés társadalmi érzékenysé­gét és a nagyobb teljesítmé­nyekre késztető eszközöket. A társadalmi várakozásokhoz csák oly módon tudunk job­ban közelíteni, ha az a telje­sítményeken alapul. A továbbiakban a minisz­terei nök-helyettes elmondta: a vitában nagyon jól érzékel­ték, hogy a fő követelmény az ipar versenyképességének ja­vítása. De az az ellentmondás is felszínre került, hogy mi­közben a vállalatok nagyobb mozgásteret kívánnak, és a kormányzat ennek feltételeit szeretné is megteremteni, ad­dig itt is szóba hoztak néhány olyan ágazatot, amelynek a rendbetételéhez sok pénz kell. A vállalati mozgástér bővíté­sét és a bajiba jutottak rend­betételét párhuzamosan kell megoldanunk, s ez igen nehéz feladat lesz. A felszólalók szó­vá tették a foglalkoztatás és a keresetszabályozás ügyét. A kormány is úgy látja, hogy a hatékony foglalkoztatásban még sok tennivaló van, ezért az első negyedévben áttekin­tik az idevágó kérdéseket Faluvégi Lajos válaszéiban részletesen kitért a szénbá­nyászat és a kohászat kérdé­seire. Az energetika ügyeit a terv összefüggés-rends zene megfelél óképp elrendezi. En­nek az a lényege, hogy a VII. ötéves terv végére az energia­termelésben körülbelül 40 szá­zalék lesz a szén, 45 százalék a szénhidrogén és 15 száza­lék az atomerőmüvekben ter­melt energia részaránya. A terv feltételezi, hogy azr ener­giatakarékossági feladatok maradéktalanul megvalósul­nak. Nagy elismeréssel szólta szénbányászok helytállásáról az ország enengia-eliáitásában. Sajnos, a VI. ötéves terv szén- termelési előirányzatait kü­lönféle ökok miaitt így sem si­került teljesíteni, és ennek ta­nulságait a VII. ötéves terv készítése során le kellett von­nunk. A mezőgazdaságról szólva hangsúlyozta, hogy elsőrendű feliadat a hatékonyság növe­lése. Ez az üzemek egy részé­nél már megtörtént. A követ­kező időszakban figyelemmel kísérjük az állattenyésztést se­gítő intézkedéseket, hogy fenn­tartsuk a termelési kedvet — mondotta. Javítani kell a ter­mékek feldolgozottsógi fokát és minőségét Foglalkozunk a kedvezőtlen adottságú szövet­kezetek helyzetének javításá­val is. Ez része annak a prog­ramnak, amelyet az elmaradt Elöljáróban arról szólt a pénzügyminiszter, hogy a VII. ötéves tervjavaslat vitája sok észrevételt nyújtott a pénz­ügyi munikia. a költségvetési politika számára, s ezeket igyekeznék hasznosítani. Ki­emelte: az 1986. évi költség- vetés összeállításakor az iránytű a most elfogadott he­tedik ötéves terv fejlődési irányvonala volt. Kétségtelen azonban, hogy a jövő évi nép­gazdasági terv és az ezzel összhangban kialakított állami költségvetés kidolgozása így sem volt egyszerű feladat. ,_s nagy energiát fordítottunk eközben az időszerű gazdasá­gi folyamataknak a kézben tartására is. — Igen sok kiemelkedő részeredmény ellenére ebben az évben nem minden gazda­sági célunkat értük el. A ter­melés és a nemzeti jövede­lem növekedése elmarad a tervezett ütemtől, a külkeres­kedelmi mérleg aktívuma a szándékoltnál kisebb lesz. Ezért elengedhetetlen, hogy 1986-ra az idei folyamatokban tapasztalt kedvezőtlen vonáso­kat kiküszöböljük, mert ez fel­tétele annak is, hogy a hete­dik ötéves terv megvalósuljon. A jövő évi költségvetés a tervnek arra az elgondolására épül, hogy képesek vagyunk olyan teljesítménynövelésre, amely megalapozza a fogyasz­tás emelkedését, elkerülhetővé teszi a beruházások mérséklé­sét, és tovább szilárdítja a külső és belső gazdasági egyen­súlyt. Az ipari termelés 2—2,5 százalékos, az építőipari ter­melés 1 százalékos, a mező- gazdasági termelés 3—3,5 szá­zalékos növekedésével számo­lunk. Ha a hatékonyság meg­felelően alakul, akikor ezek nyomán a nemzeti jövedelem 2,3—2,7 százalékkal emelke­dik. Mindez fedezetet nyújt a fogyasztás körülbelül 1 száza­lékos emelésére és a külföldi adósságállomány további csök­kentésére. Lehetőséget teremt a reálbérszínvonal megőrzésé­re és a. szociális-kulturális kö­rülmények további javítására. De e magas mérce elérésének kulcsa a termelés nemzetközi versenyképességének javítása és ilyen irányú szerkezeti át­alakulás folytatódása — re­mélhetőleg az eddiginél gyor­sabb ütemben. Ami a jövő évi költségve­tést illeti: a törvényjavaslat szerint a bevételek 9 száza­lékkal, a kiadások 10 száza­lékkal növekednek. Az állami költségvetés hiánya a koráb­binál némileg nagyobb: 23 milliárd forint lesz. Miért vál­laljuk ezt a tendenciát? Azért, mert el kívántuk kerülni a ki­adásoknak egy végletesen re­striktiv előirányzását, másrészt az adók nagyobb arányú eme­lését. Ügy véljük, hogy ezék az előirányzatok elősegítik a társadalmi-gazdasági folyama­tok egészséges dinamizálását. De arról nincs szó, nem lehet szó, hogy egy ilyen hiány tar­tóssá váljék a népgazdaság­ban! Parlamenti jegyzet Ha hiányzik az egészség... Aczél György ég Hámori Csaba a padsorokban Jó ISKOLA VOLT a tele­pülésfejlesztési hozzájárulás­sal kapcsolatos vita a válasz­tók és a megválasztott tanács­tagok, tisztségviselők számára egyaránt — mondotta Falu­végi Lajos vitazárójában. Is­mételten kitért arra is, ami megalapozta ezt a vitát: az intézkedést bevezető szándék­ra. S mi volt ez a szándék? Az, hogy a közösség számára fontos célok megvalósítása érdekében, szélesebb körben legyen lehetőség a vélemé­nyek kifejtésére, az anyagi áldozatvállalásra. Senki sem kívánta ezzel növelni a környe­zetük fejlesztéséért már eddig is sokat tett állampolgárok terheit. Ezt néhány Pest me­gyei község példája is bizo­nyítja. Azt is alátámasztja azonban legalább ugyanannyi példa, hogy a megye lakos­sága készségesen nyúlt ehhez a módszerhez, ha úgy vélte, hogy ez a célravezető. A TÉLI ÜLÉSSZAKON be­szélgettünk erről Movik Lászlónéval, Ácsa Községi Tanácsának elnökével, a me­gye 27. választókerületének országgyűlési képviselőjével. Megvallom, kezdetben akadoz­tak a szavak, nehéz volt el­dönteni, mi is az, ami ebben a térségben a jellemző. Nem a lakosság áldozatvállalásával kapcsolatban. Arra az utóbbi esztendők egyértelmű tapasz­talatai alapján csak jót mond­hatunk. Ám nem ilyen köny- nyű a gondok, a feladatok rangsorolása. Azt mondja az elnökasszony, hogy az idén fejenként 1320 forintot sza­vaztak meg az emberek tele­pülésfejlesztési hozzájárulás­ként, azzal, hogy ezt öt esz­tendő múltával 1800-ra eme­lik. Mi lehet az, amire egy akarattal, önként ekkora ösz- szeget vállal a lakosság? Egyebek közt az általános is­kolai oktatás feszültségeinek enyhítése. Állami feladat? Igen. Ám kétségtelen, hogy egyéni érdek is. össze lehet tehát egyeztetni. A tanácselnök nem mond­ja, de tudjuk: Ácsán és kör­zetében jóformán nem lehet kimutatni váltott műszakos tanítást, legfeljebb elenyésző mértékben. Nos, nem azért, mert nem volna szükség a váltott műszakra, hanem azért, mert helyette — leg­alább olyan egészségtelen — más megoldást választottak: könyvtárban, művelődési ház­ban, napközis teremben taní­tanak — hogy a kicsiknek ne kelljen sötét este hazabandu­kolni a körzetesített iskolá­ból, mondjuk, Csővárra, ön­tevékenyen találtak átmeneti megoldást. De ezt hosszabb távon tartani lehetetlen, bár­ki belátja. Ha már céltámo­gatásra — a fentiek miatt kimutathatatlan — áldatlan helyzetük nem jogosíthatja az acsaiakat, megkísérlik a ma­guk zsebéből pótolni a hiány­zó forintokat. Meg sem kér­dezem a tanácselnököt, med­dig mehet ez így? A választ egy nappal korábban megadta Havasi Ferenc, a párt Köz­ponti Bizottságának titkára, amikor azt mondta, hogy a lakosság, a társadalom türel­mével csak addig számolha­tunk, amíg rajtunk kívül álló tényezők akadályozzák hala­dásunkat. EGYIK budapesti képviselő idézte a kétezer évvel ezelőtt élt görög bölcselő, Herophilus

Next

/
Oldalképek
Tartalom