Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-23 / 300. szám
2 1985. DECEMBER 23., HÉTFŐ Tanácskozott az Országgyűlés téli ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) DR. BÉRBÁR BÉLA: A jövő számára őrizzük A Pilisi Parkerdőgazdaság főigazgatója (Pest m. 25. vk.) a népgazdaság hetedik ötéves tervéről szóló törvényjavaslathoz a környezetvédelem szempontjából fűzött néhány gondolatot. Mint mondotta, céljainkat abból a tényből kiindulva kell meghatároznunk, hogy a jelenleg befejeződő tervciklusban — a szándékokkal ellentétben és a számottevő javító célzatú erőfeszítések és központi ráfordítások ellenére — a környezet állapota tovább romlott. Ebben a helyzetben csak e folyamat lefékezése lehet a reális célunk. Ennek elérése is az egész társadalom figyelmét, fegyelmét és célszerű magatartását követeli. Ezzel a törvényhozásban is számolni kell. — A legnagyobb gondot a veszélyes hulladékok kezelése, a levegő szennyezettségének mérséklése és az ivóvízbázisok hatékony védelme okozza — mondotta a képviselő, majd így folytatta: — E három problémakör indokoltan kiemelten szerepel a törvénytervezetben is, hiszen ezeknek kapcsán olyan károk keletkezhetnek, amelyeknek helyreállítása — ha egyáltalán lehetséges — a megelőzésre fordítandó összeg sokszorosát emésztheti föl. A környezetvédelem ügyei nagymértékben attól függően dőlnek el, hogy a befogadó közeg, a társadalom tudomásul veszi-e azokat és miként vélekedik róluk. Ha azt a célt tűzzük magunk elé, hogy környezetünk emberhez méltó minőségét a jövő számára megőrizzük, akkor látnunk kell, hogy a környezetvédelem nem lehet csak a kormány feladata, a megoldást nem lehet csak a társadalmi szervektől, kutatóintézetektől várni, hanem a dolgot az egész társadalom ügyévé kell tenni, anélkül, hogy ráhárítanánk az állami feladatokat. Sok tennivalója van az oktatásnak, a tájékoztatási szerveknek. Roppant lényeges, hogy az ember tényszerűen, szinte naprakészen kapjon korrekt információt környezete állapotáról. A tennivalók pontosabb meghatározásához elengedhetetlen a megfigyelő- és mérőhálózat korszerűsítése. A természet kímélése érdekében a beruházásoknál a környezet- védelmi követelményeknek az egyéb hatósági előírásokkal azonos rangot kell kapniuk. Jelentősnek tartotta végezetül a képviselő azt is, hogy a környezetvédelmi célt szolgáló beruházások — akár egyedi elbírálás alapján — mentesüljenek a felhalmozási adó kötelezettsége alól. A Pest megyei képviselő után Kovács Mátyás (Komárom megye 4. vk.) szólt a vitához. Mivel több képviselő nem jelentkezett hozzászólásra, Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes kapott szót, hogy összefoglalja a kétnapos vitában elhangzottakat. Szavaznak a Pest megyei képviselők térségeik gazdaságfejlesztésére egyetértett azzal, hogy a ta- dolgozunk ki. nácsok költségvetésében a közFaluvégi Lajos válaszában oktatás nagyobb figyelmet kapjon. Hangsúlyozta: a tanácsi gazdálkodás új rendjét általános egyetértés fogadta, bár az is elhangzott, hogy néhol még nincsenek meg ehhez a szükséges feltételek. Befejezésül a kormány nevében elfogadta a törvénymódosító javaslatokat, és kérte a képviselőket, hogy a beterjesztett tervjavaslatot ezekkel kiegészítve emelje törvényerőre. Határozathozatal következett. Az országgyűlés — a terv- és költségvetési bizottság által előlterjesztett, valamint a vitában elhangzott módosításokkal — a népgazdaság VII. ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. Ezután a napirend szerint Hetényi István pénzügyminiszter terjesztette elő az 1986. évi költségvetésről és a tanácsok 1986—90. évi pénzügyi tervéről szóló törvényjavaslatot. HETÉNYI ISTVÁN: NAGY, DE TELJESÍTHETŐ FELADATOK FAÍUVÉGI LAJOS: NAGYOBB A TÁRSADALOM ÖNISMERETE A kormány nevében a miniszterelnök ^helyettes köszönetét mondott a tartalmas és felelős vitáért, amely kiterjedt a terv fő céljaira, az egyes ágazatok, térségek feladataira, a végrehajtás eszközeire, a konkrét tennivalókra. Megállapította. hogy a törvényjavaslat a vitáiban egyetértést és támogatást kapott. Az elhangzott észrevételek, megjegyzések két kérdés körül csoportosultak. Az egyik, hogy a tervjavaslat nem tud az emberek minden igényéinek olyan mértékben megfelelni, ahogy azt elvárják. A másik: vajon minden területen rendelkezésre állnak-e majd a nagy feladatok megoldásához, a kibontakozáshoz szükséges eszközök. E két figyelemfelhívást Indokoltnak tartjuk — mondotta. Ezek kifejezik a társadalom növekvő önismeretét, a szélesedő demokratizmust, és a közös ügyekért érzett felelősséget is. A következő időszak feladatainak megoldása során erősíteni fogjuk a tervezés társadalmi érzékenységét és a nagyobb teljesítményekre késztető eszközöket. A társadalmi várakozásokhoz csák oly módon tudunk jobban közelíteni, ha az a teljesítményeken alapul. A továbbiakban a miniszterei nök-helyettes elmondta: a vitában nagyon jól érzékelték, hogy a fő követelmény az ipar versenyképességének javítása. De az az ellentmondás is felszínre került, hogy miközben a vállalatok nagyobb mozgásteret kívánnak, és a kormányzat ennek feltételeit szeretné is megteremteni, addig itt is szóba hoztak néhány olyan ágazatot, amelynek a rendbetételéhez sok pénz kell. A vállalati mozgástér bővítését és a bajiba jutottak rendbetételét párhuzamosan kell megoldanunk, s ez igen nehéz feladat lesz. A felszólalók szóvá tették a foglalkoztatás és a keresetszabályozás ügyét. A kormány is úgy látja, hogy a hatékony foglalkoztatásban még sok tennivaló van, ezért az első negyedévben áttekintik az idevágó kérdéseket Faluvégi Lajos válaszéiban részletesen kitért a szénbányászat és a kohászat kérdéseire. Az energetika ügyeit a terv összefüggés-rends zene megfelél óképp elrendezi. Ennek az a lényege, hogy a VII. ötéves terv végére az energiatermelésben körülbelül 40 százalék lesz a szén, 45 százalék a szénhidrogén és 15 százalék az atomerőmüvekben termelt energia részaránya. A terv feltételezi, hogy azr energiatakarékossági feladatok maradéktalanul megvalósulnak. Nagy elismeréssel szólta szénbányászok helytállásáról az ország enengia-eliáitásában. Sajnos, a VI. ötéves terv szén- termelési előirányzatait különféle ökok miaitt így sem sikerült teljesíteni, és ennek tanulságait a VII. ötéves terv készítése során le kellett vonnunk. A mezőgazdaságról szólva hangsúlyozta, hogy elsőrendű feliadat a hatékonyság növelése. Ez az üzemek egy részénél már megtörtént. A következő időszakban figyelemmel kísérjük az állattenyésztést segítő intézkedéseket, hogy fenntartsuk a termelési kedvet — mondotta. Javítani kell a termékek feldolgozottsógi fokát és minőségét Foglalkozunk a kedvezőtlen adottságú szövetkezetek helyzetének javításával is. Ez része annak a programnak, amelyet az elmaradt Elöljáróban arról szólt a pénzügyminiszter, hogy a VII. ötéves tervjavaslat vitája sok észrevételt nyújtott a pénzügyi munikia. a költségvetési politika számára, s ezeket igyekeznék hasznosítani. Kiemelte: az 1986. évi költség- vetés összeállításakor az iránytű a most elfogadott hetedik ötéves terv fejlődési irányvonala volt. Kétségtelen azonban, hogy a jövő évi népgazdasági terv és az ezzel összhangban kialakított állami költségvetés kidolgozása így sem volt egyszerű feladat. ,_s nagy energiát fordítottunk eközben az időszerű gazdasági folyamataknak a kézben tartására is. — Igen sok kiemelkedő részeredmény ellenére ebben az évben nem minden gazdasági célunkat értük el. A termelés és a nemzeti jövedelem növekedése elmarad a tervezett ütemtől, a külkereskedelmi mérleg aktívuma a szándékoltnál kisebb lesz. Ezért elengedhetetlen, hogy 1986-ra az idei folyamatokban tapasztalt kedvezőtlen vonásokat kiküszöböljük, mert ez feltétele annak is, hogy a hetedik ötéves terv megvalósuljon. A jövő évi költségvetés a tervnek arra az elgondolására épül, hogy képesek vagyunk olyan teljesítménynövelésre, amely megalapozza a fogyasztás emelkedését, elkerülhetővé teszi a beruházások mérséklését, és tovább szilárdítja a külső és belső gazdasági egyensúlyt. Az ipari termelés 2—2,5 százalékos, az építőipari termelés 1 százalékos, a mező- gazdasági termelés 3—3,5 százalékos növekedésével számolunk. Ha a hatékonyság megfelelően alakul, akikor ezek nyomán a nemzeti jövedelem 2,3—2,7 százalékkal emelkedik. Mindez fedezetet nyújt a fogyasztás körülbelül 1 százalékos emelésére és a külföldi adósságállomány további csökkentésére. Lehetőséget teremt a reálbérszínvonal megőrzésére és a. szociális-kulturális körülmények további javítására. De e magas mérce elérésének kulcsa a termelés nemzetközi versenyképességének javítása és ilyen irányú szerkezeti átalakulás folytatódása — remélhetőleg az eddiginél gyorsabb ütemben. Ami a jövő évi költségvetést illeti: a törvényjavaslat szerint a bevételek 9 százalékkal, a kiadások 10 százalékkal növekednek. Az állami költségvetés hiánya a korábbinál némileg nagyobb: 23 milliárd forint lesz. Miért vállaljuk ezt a tendenciát? Azért, mert el kívántuk kerülni a kiadásoknak egy végletesen restriktiv előirányzását, másrészt az adók nagyobb arányú emelését. Ügy véljük, hogy ezék az előirányzatok elősegítik a társadalmi-gazdasági folyamatok egészséges dinamizálását. De arról nincs szó, nem lehet szó, hogy egy ilyen hiány tartóssá váljék a népgazdaságban! Parlamenti jegyzet Ha hiányzik az egészség... Aczél György ég Hámori Csaba a padsorokban Jó ISKOLA VOLT a településfejlesztési hozzájárulással kapcsolatos vita a választók és a megválasztott tanácstagok, tisztségviselők számára egyaránt — mondotta Faluvégi Lajos vitazárójában. Ismételten kitért arra is, ami megalapozta ezt a vitát: az intézkedést bevezető szándékra. S mi volt ez a szándék? Az, hogy a közösség számára fontos célok megvalósítása érdekében, szélesebb körben legyen lehetőség a vélemények kifejtésére, az anyagi áldozatvállalásra. Senki sem kívánta ezzel növelni a környezetük fejlesztéséért már eddig is sokat tett állampolgárok terheit. Ezt néhány Pest megyei község példája is bizonyítja. Azt is alátámasztja azonban legalább ugyanannyi példa, hogy a megye lakossága készségesen nyúlt ehhez a módszerhez, ha úgy vélte, hogy ez a célravezető. A TÉLI ÜLÉSSZAKON beszélgettünk erről Movik Lászlónéval, Ácsa Községi Tanácsának elnökével, a megye 27. választókerületének országgyűlési képviselőjével. Megvallom, kezdetben akadoztak a szavak, nehéz volt eldönteni, mi is az, ami ebben a térségben a jellemző. Nem a lakosság áldozatvállalásával kapcsolatban. Arra az utóbbi esztendők egyértelmű tapasztalatai alapján csak jót mondhatunk. Ám nem ilyen köny- nyű a gondok, a feladatok rangsorolása. Azt mondja az elnökasszony, hogy az idén fejenként 1320 forintot szavaztak meg az emberek településfejlesztési hozzájárulásként, azzal, hogy ezt öt esztendő múltával 1800-ra emelik. Mi lehet az, amire egy akarattal, önként ekkora ösz- szeget vállal a lakosság? Egyebek közt az általános iskolai oktatás feszültségeinek enyhítése. Állami feladat? Igen. Ám kétségtelen, hogy egyéni érdek is. össze lehet tehát egyeztetni. A tanácselnök nem mondja, de tudjuk: Ácsán és körzetében jóformán nem lehet kimutatni váltott műszakos tanítást, legfeljebb elenyésző mértékben. Nos, nem azért, mert nem volna szükség a váltott műszakra, hanem azért, mert helyette — legalább olyan egészségtelen — más megoldást választottak: könyvtárban, művelődési házban, napközis teremben tanítanak — hogy a kicsiknek ne kelljen sötét este hazabandukolni a körzetesített iskolából, mondjuk, Csővárra, öntevékenyen találtak átmeneti megoldást. De ezt hosszabb távon tartani lehetetlen, bárki belátja. Ha már céltámogatásra — a fentiek miatt kimutathatatlan — áldatlan helyzetük nem jogosíthatja az acsaiakat, megkísérlik a maguk zsebéből pótolni a hiányzó forintokat. Meg sem kérdezem a tanácselnököt, meddig mehet ez így? A választ egy nappal korábban megadta Havasi Ferenc, a párt Központi Bizottságának titkára, amikor azt mondta, hogy a lakosság, a társadalom türelmével csak addig számolhatunk, amíg rajtunk kívül álló tényezők akadályozzák haladásunkat. EGYIK budapesti képviselő idézte a kétezer évvel ezelőtt élt görög bölcselő, Herophilus
