Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-16 / 294. szám
A kakassal egy időben Kecskéscsárda kicsinyei Kedélyesen beszélgetünk a kis kecskéscsárdai lakás felé baktatva. Még csak délután négy óra van, de már köd terpeszkedik a pusztán. A környékbeli kutyák megérzik az idegent, vad ugatásba kezdenek. Előttem Király Márta negyedik osztályos kisdiák lépked, mögötte az óvodás Csaba meg én — kézen fogva. Ahogy átevickélünk a sárba fektetett alkalmi járdán, feltűnik Ferike is, a harmadik testvér. Megbízunk benne így együtt már ismerősek. A Király testvérek: Márta, Ferike és Csabi igen korai vendégeik az iskolában, napköziben és óvodában. Amikor ők — a hatom Királyok ■— nagy csizmában útra kelnek, még a nap is szunyókál. — Mikor szálltok buszra, Csabi? — próbálom szóra bírni a kisfiút. — Hát reggel — feleli, afféle nagycsoportos bölcsességgel. — öt órakor kdünk, és hatkor már utazunk — veszi á.t a szót öccsétői Márta. Aztán otthon, a játékoktól roskadozó gyerekszobában folytatja: — Fél hétkor beérünk Abonyba, reggelit veszek, elviszem Csabit az oviba, és irány az iskola vagy a napközi ... A kislány megáll a „korosztályára” jellemző, végtelen számú tagmondatból illeszkedő összetett mondat alkotásában, de a folytatást magam is tudom. Iskola után három kilométer futás az óvodába, újabb zötykölődés a buszon, aztán fél hat, mire megint megugatja őket a puli. — Ö, van úgy, hogy hétre érnek haza — veti közbe Király Ferencné, a gyerekek édesanyja. Gőzölgő kávé mellett célzok az apróságok önállóságára. Királyné szeme felcsillan: — Mi nyolcán voltunk testvérek — mondja büszkén —, megtanultuk, hogyan kell egymást támogatni, örülök, hogy Mártira így rá lehet bízni mindent. Megered a gyerekek nyelve. Szóba kerül iskola, játék, szórakozás, no és a tanya. Felmerül az ide pár lépésre levő körzeti iskola kérdése is, végül megegyezünk abban, jobb lehetőségek vannak Abonyban, elsősorban a napközi miatt. E formában vetődik fel a család és a napközi közös felelőssége is. Örömmel veszem tudomásul, ahogyan a szülők dr. Somogyi Arpádnéval, a napközis nevelővel való együttműködésük lényegét megfogalmazzák: — Megbízunk benne. Kell.ennél nagyobb elismerés pedagógus számára? Versmorzsoló Távolabbi tervekről faggatom a családot: — Lesz-e költözés? Rövid hallgatás után egyszerre érkezik a válasz felnőttől, gyerektől: — Jó lenne az iskolához közel, de itt szeretünk élni. Játszótárs is akad bőven. Hiszen negyven család él Kecskéscsárdán. Közeledik a hat óra. Kezdődik az esti műszak. Királyné a Ceglédi Állami Tangazdaság tehenészetében kilenc óráig dolgozik. Késő este, amikor hazatér, már alszanak a korán kelők. — Muszáj őket ágyba parancsolni, egyébként reggel nyűgösek lesznek — mondja búcsúzóul. Elindulok a gazdaság irodái felé. Keresem a Vaksötétben a tócsákba dobált téglákat. Reménytelen. Bokáig merülök a ragadós sárba. Közben próbálom legyűrni magamban a verset. Nem megy. Morzsolom hát, iskolás szigorúsággal : „... a tűz sem világít, / Kezdi hunyorgatni hamvas szempilláit; / A gyermek is álmos, — egy már alszik éppen, / Félrebíílent fejjel, az anyja ölében.” Rab László Minisztériumi kitüntetések Megkapó, kedves esemény helye volt csütörtökön a Pest Megyei Nyomda ceglédi telepe. Háziünnepség keretében búcsúztatták három munkatársukat, akik a megérdemelt nyugdíjazás korhatárához értek. Ott volt Jankó Zoltán, a Pest Megyei Tanács osztály- vezetője és Nagy Sándor, a nyomdavállalat igazgatója is. Telek István műszaki vezető méltatta a nyomdaiparban eltöltött éveket. Osztri- der György, a ceglédi telephely vezetője 1944-ben lett betűszedő és hűséges maradt Gutenberg ősi mesterségéhez. Volt az országban több helyen vezető beosztásban — 1974-től a Szabadság téri üzem telepvezetője lett. Hétszer kapott jutalmat. Tarkó Sándorné nyomdai berakónőként kezdett, 1968 óta dolgozott mostani munkahelyén Tanult, tanfolyamokat végzett és fontos kalkulációs, számviteli beosztást kapott. Elbúcsúztak Erdélyi Sándortól is, aki betűszedőként dolgozott, egyben — mint szak- szervezeti bizalmi — képviselte társainak érdekeit, segítette a kulturális, jóléti igények kielégítését. Mindhárman megkapták az Ipari Minisztérium Kiváló dolgozó kitüntetését és meg- hatottan mondtak köszönetét a kedves ünnepségért. Papp Rezső A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 294. SZÄM 1985. DECEMBER 16., HÉTFŐ Mi a teendőnk? Aminek neveznek bennünket... Ruhát cserélni kevés. Korszerű szemlélettel, tartalommal és módszerekkel kell megmerítkeznie az ifjúsági mozgalomnak napjaink valóságában ahhoz, hogy helyét a mai magyar társadalomban megtalálja, pozícióit erősítse és vonzerejéről a fiatalok tábora előtt bizonyságot tegyen. Ezzel a rokonszenves indíttatással és tovább nem odázható felismeréssel bocsátotta útjára nemrég a KISZ Központi Bizottsága Mi a teendőnk? című vitaanyagát, ami a Magyar Ifjúság november 29-i számában látott napvilágot, s ami a jövő esztendei kongresszust előkészítendő nyilvános véleménymondásra szólít fel mindenkit, aki bármilyen módon tenni kíván az ifjúsági mozgalomért. Vajon miféle gondok halmozódtak fel az utóbbi évek során Cegléd és környéke KISZ-életében, mi a teendőnk? — erről kérdeztük Tolna Sándor városi titkárt. — Hogyan jellemezhető a fiatalok értékrendje? — A mostanában tapasztalható értékzavar hatásai alól a fiatalok sem tudják kivonni magukat. Bár gyakran hangoztatjuk, hogy a legfőbb érték a közösségért végzett munka, sokan mégsem tartják annak. Ügy vélik, hogy a társadalmi konfliktusokat egyéni módon is meg lehet oldani. Egyéni módon, azaz minél nagyobb jövedelem megszerzésével. Nem mintha a gyarapodást hibának tartanám, csakhogy vétek lenne ennek a jegyében elhanyagolni a tá- gabb közösséget, amelyben élünk. 'i3M W — A dolgozó KISZ-esek ranglistáján a lakás áll az első helyen. <Még a családot is megelőzve, hisz a fiúk azt mondják, lakás nélkül ugyan mire nősülnénk. Nem róhat- juk senki bűnéül, hogy ma már az önálló lakás iránti igény jóval korábban jelentkezik, mint néhány évtizede. Mint sok minden mást, azt is az elmúlt 40 esztendő hozta magával. Ha csak szerét ejthettük, elmondtuk: a, közösségen belül az egyén is találja meg a helyét. Nos, most épp ennek a folyamatnak vagyunk a szemtanúi. — Más kérdés, hogy van, akinek a számára elérhető a lakás, s van, akinek nem. Ez azonban egyelőre elsősorban a családi helyzettől függ, s nem az elvégzett munka minőségétől. Ezért is igaz, hogy a fiataloknak minden más rétegnél nagyob az érdekük a gazdasági növekedésben, a műszaki fejlődésben. • Bakfisblézerek bársonyból A PEVDI Déli úti új varrodájában megszaporo dott létszámmal, teljes kapacitással dolgoznak a Kossuth Ferenc utcai régi részlegből átköltözött szalagok. A FER-nek női és bakfisblézerek készülnek finom bársonyból, hat színben. Apáti-Xótb Sándor felvétele — A kongresszusi vitaanyag egyik sarkalatos gondolata: formáljuk olyanná a mozgalmat, amellyel érdemes közösséget vállalni. Ezt akképp kell értenünk: most nem érdemes? — Ezt' azért nem mondanám. Viszont tagadhatatlan, egy tisztább profilú KISZ-re van szükség, mert jelenleg valahogy nem azok vagyunk, aminek hívnak bennünket. Sok alapszervezet viseli ugyan a nevet, de nem találja a tartalmat. Akadnak, akik éppen ezért vonakodnak csatlakozni. De ha a következő idők erőfeszítései nyomán egy világosabb karakter rajzolódna ki, Játszódna, mi a cél, mit akarunk érte tenni, hogy van önálló véleményünk és nem oldalvizeken evezünk ... Nos, akkor kikerekedhetné egy vonzó program. — Persze, úgy szerelnénk, ha ezt csakis az vállalná, aki nem fanyalog tőle. Mondjuk, van egy alapszervezet, amelyikben hatan-nyolcan mindent megcsinálnak, öten-ha- tan meg semmit. M% W — Ennek az ellentmondásnak törvényszerűen a felszínre kell kerülnie, mégpedig úgy, hogy az előbbiek nem vállalnak — teljesen érthetően — közösséget az utóbbiakkal, még ha azok formálisan az alapszervezet tagjai is. Szóval igaz, hogy a KISZ tömegszervezet, de a tömegszervezeti jelleget főleg a program és a cél teremtse meg, s ne a taglétszám. — Az imént azt mondta, legyen véleménye a KISZ- nek. De az csak akkor ér valamit, ha figyelembe is veszik. — Nem állítom, hogy csalhatatlanok vagyunk, azt sem, hogy többet kívánunk, »mint ami föltétlenül megillet bennünket. De mindenképp kell a lehetőség, hogy véleményt nyilváníthassunk, s azt felelősséggel kezelje minden más szervezet. — Nyilván szűkebb területükön is vannak a mozgalomnak kritikus pontjai, amelyekkel egy kialakítandó programnak mindenképpen számolnia kell. — A legfontosabb, hogy a KISZ-esek a saját gazdasági egységeikben minél aktívabban vállaljanak részt a munkából. Fegyelmezetten, a minőségre törekedve. Jól át kell gondolni, hogy ez hosszú távon miként kamatozik. És akkor még jöhet hozzá egy kis plusz is: ha megszorul a cég, a fiatalok elsőként jelentkezzenek. segíteni. — Áz utóbbi időben ezt a területet szinte kizárólag versenyekkel és társadalmi munkával mértük. Helytelenül, bár a két dolog szorosan összetartozik. Folyton mondogattuk, hogy másként kellene, de a mérce mindig megfoghatatlan maradt. Az ugyanis, hogy a KISZ-tag miként látta el a munkáját. — Tényleg, hogyan lehetne ezt tetten érni? — Nincs egyetlen, mindenütt alkalmazható mérce, hisz igencsak különbözőek a feltételek. Értékelni tehát csakis maga a kisközösség tud. Ügy, hogy választ ad a kérdésre: a KISZ-tag kielégítette-e az alápszervezet támasztotta igényeket? — És hogy nyújtott-e némi többletet... — Amire bőségesen van mód. Ha csupán a mostaná ban sűrűn hangoztatott gaz dasági kategóriákat sorolom: a minél jobb nyersanyaghasznosítás, a munkaidőalap optimális felhasználása, e hulladékhasznosítás, az újítás az ésszerűsítés és a többi. — Ezek nem vadonatúj kívánalmak. De az érdekeltség hiányával szokás őket félre söpörni. — Hogyne, az anyagi érdekeltség hiányával. Én azonban arról beszélek, hogy ne künk politikai érdekeltségünk van abban, hogy mindezek megvalósuljanak. Mert mi egyébre épülhetne a későbbi anyagi érdekeltség? — Elképzelhető, hogy kongresszus frissítő hatással bír majd a mozgalomra? — Remélem, hogy ez mär a város küldöttgyűlésen is érezhető lesz. Varga Sándor Karácsonyra fotóalbum A kortársak galériája Az agg mester egy galambbal kokettál. Megejtő és mély- értelmű látvány. Bernáth Aurél az ablakdeszkára könyököl, mutatóujjával int a madárnak. Az kívül gubbaszt a párkányon. Közöttük feszül a vékony üveglap. Egyfajta összetartozást sugall a kép. Ez a felvétel szerepel az Olvasó Nép című folyóirat borítóján. A 24. számot a szerkesztők teljes egészében Tóth István Balázs Béla-díjas fotóművésznek szentelték. Harminchárom fotográfia sorakozik a lapokon. Köztük számos ismerős; Benedek Péter, Patkós Irma, Balázs János, Czóbel Béla, Illyés Gyula, Ördögh Szilveszter, Déry Tibor és még sokan mások. Vannak kiállításokon látott képkockák, meg olyanok is, amelyek első publikációként kerültek a lapba. írók, festők, szobrászok portréi tárulnak elénk. Ök harminchár. man egy évszázadot fognak át. A Kortársaink rovat a fotóművészt mutatja be, Tóth István, az évszázad kiváló fotóművészé címmel. A szerző Cegléden tanulmányozta a helyszínt, azt a közeget, amelyben a fotográfus él és alkot. Értékes adalékokkal szolgál közlése Tóth majdani életrajzírói számára. Végigkíséri a művészi felemelkedés grádicsain, amíg mesterétől, Haller Frigyes jóindulatú tanácsaitól eljut a világhírig és a- hazai elismerésig. Ugyancsak az elmúlt naipok- ban hallgathattunk beszélgetést a fotóművésszel a rádió 3. műsorában, amely életútjának epizódjait idézte fel. Művészetének értői és kedvelői hamarosan kézbe vehetik azt a fotóalbumot, amely a kecskeméti Petőfi Nyomdában készül, s várhatóan karácsonyra kerül a boltokba. T. T. Tanácskozás a CÁT-ban A Szakszervezetek Ceglédi Szakmaközi Bizottsága legközelebbi ülését a Ceglédi Állami Tangazdaságban tartja december 18-án, szerdán. Borsos Ferenc igazgató tájékoztatóját hallgatja meg a gazdálkodásról, majd Sólymos Gá- borné szb-titkár a szakszervezeti tevékenységet ismerteti. Az SZMT-küldöttértekezletről Gál István, a Dél-Pest Megyei Sütőipari Vállalat szb-titkára számol be. Négy csapat előnyben Gyömrő az őszi bajnok Az őszi végeredmény: 1. Gyömrő 2. Dánszentm. 3. Úri 4. Tápiószőlős 5. Maglód 6. Abony 7. Albertirsa 8. Nyáregyháza 9. Ecser 10. Törtei 11. Mende 12. Péteri 13. Ceglédbercel 14. Csévharaszt 2 31-10 20 3 38-12 19 2 28-15 19 3 31-17 18 5 34-18 Ifi 3 22-13 Ifi 5 29-13 13 5 17-18 13 6 24-26 13 7 15-23 12 6 32-32 11 3—10 18^32 6 2 1 11 15-29 5 8 — 6 4 5 3 5 3 6 1 6 — 4 3 13 — 1 12 9-83 1 Több meglepő eredményt hozott a körzeti labdarúgóbajnokság őszi idényének két utolsó fordulója. Ebben a Nyáregyháza járt az élen: játékosai idegenben előbb az Albertirsát győzték le. majd pályaválasztóként az éllovas Gyömrőnél is jobbnak bizonyultak. A Dánszent mikló s folytatta remek szereplését Ceglédbercelen, majd az Abony ellen is nyerni tudott, s most már csupán egy pont a hátránya a gyömrőiekkel szemben. Eredmények (zárójelben az ifjúsági találkozóké): Ceglédbercel—Dánszentmiklós 1-5 (0-4), Albertirsa,—Nyáregyháza 0-1 (0-1), Űri—Ecser 2-0 (2-2). Péteri—Mende 1-3 (0-1). Csévharaszt—Törtei 0-1, Abony —Tápiószőlős 2-1 (2-1), Maglód—Gyömrő 1-3 (1-0). A forduló az idegenben pályára lépő csapatok sikerét hozta, hiszen tíz pontot szereztek a pályaválasztók négy pontjával szemben. Ceglédbercel—Maglgd 1-4 (0-3), Dánszentmiklós—Abony 2-1 (0-3), Tápiószőlős—Csévharaszt 3-2. (Meglepő, hogy a Csévharaszt ilyen jól tartotta magát, hiszen egy pontjukkal nagyon leszakadva, az utoisó helyen áll, s a szezonban több mint nyolcvan gólt kapott. Ugyanakkor a Tápiószőlős még a bajnoki címért is versenyben maradt.) Törtei—Péteri 2-1 (1-0), Mende—Úri 1- 2 (2-1), Ecser—Albertirsa 2- 1 (2-1), Nyáregyháza— Gyömrő 2-0 (0-4). A veretlenségét leghosszabb ideig megőrző Gyömrő az idény második felében kétszer is kikapott. A Dánszentmiklós feltűnően jó sorozatot ért el, legutóbbi hat találkozóját megnyerte. A másik végletet a Maglód jelentette, ök a hajrára estek vissza. A papírforma alapján az élen álló négy gárda versenyfutása várható tavasszal bajnoki címért, közülük bármelyik nyerhet. Az idény legeredményesebb csapatának a Dánszentmiklós bizonyult 38 találattal, a legkevesebb gólt — tízet — pedig a Gyömrő kapta. Befejeződött a serdülők őszi pontvadászata is. Az eddig még nem közölt* eredmények: Gyömrő—Maglód 3-0. Dánszentmiklós—Vecsé.s 3-0, Űri —1Honor 0-5, Üllő—Abony 0-2, Ceglédi VSE—Nagykőrös 3- 0, Pilis—Albertirsa 1-i. Dánszentmiklós—Pilis 1-1. Vecsés —Gyömrő 0-3. Maglód—Ceglédi VSE 0-6, Nagykőrös— Üllő 0-3, Abony—Űri 11-0, Monor—Albertirsa 2-1. U. L. ISSN 0133—SSOO (Ceglédi Hírlap)
