Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-16 / 294. szám

A kakassal egy időben Kecskéscsárda kicsinyei Kedélyesen beszélgetünk a kis kecskéscsárdai lakás felé baktatva. Még csak délután négy óra van, de már köd terpeszkedik a pusztán. A környékbeli kutyák megérzik az idegent, vad ugatásba kez­denek. Előttem Király Márta ne­gyedik osztályos kisdiák lép­ked, mögötte az óvodás Csa­ba meg én — kézen fogva. Ahogy átevickélünk a sárba fektetett alkalmi járdán, fel­tűnik Ferike is, a harmadik testvér. Megbízunk benne így együtt már ismerősek. A Király testvérek: Márta, Ferike és Csabi igen korai vendégeik az iskolában, nap­köziben és óvodában. Amikor ők — a hatom Királyok ■— nagy csizmában útra kelnek, még a nap is szunyókál. — Mikor szálltok buszra, Csabi? — próbálom szóra bír­ni a kisfiút. — Hát reggel — feleli, af­féle nagycsoportos bölcsesség­gel. — öt órakor kdünk, és hatkor már utazunk — veszi á.t a szót öccsétői Márta. Az­tán otthon, a játékoktól ros­kadozó gyerekszobában foly­tatja: — Fél hétkor beérünk Abonyba, reggelit veszek, el­viszem Csabit az oviba, és irány az iskola vagy a nap­közi ... A kislány megáll a „kor­osztályára” jellemző, végtelen számú tagmondatból illeszke­dő összetett mondat alkotásá­ban, de a folytatást magam is tudom. Iskola után három kilométer futás az óvodába, újabb zötykölődés a buszon, aztán fél hat, mire megint megugatja őket a puli. — Ö, van úgy, hogy hétre érnek haza — veti közbe Ki­rály Ferencné, a gyerekek édesanyja. Gőzölgő kávé mel­lett célzok az apróságok ön­állóságára. Királyné szeme felcsillan: — Mi nyolcán voltunk test­vérek — mondja büszkén —, megtanultuk, hogyan kell egymást támogatni, örülök, hogy Mártira így rá lehet bízni mindent. Megered a gyerekek nyel­ve. Szóba kerül iskola, já­ték, szórakozás, no és a tanya. Felmerül az ide pár lépésre levő körzeti iskola kérdése is, végül megegyezünk abban, jobb lehetőségek vannak Abonyban, elsősorban a nap­közi miatt. E formában vető­dik fel a család és a napkö­zi közös felelőssége is. Örömmel veszem tudomásul, ahogyan a szülők dr. Somo­gyi Arpádnéval, a napközis nevelővel való együttműkö­désük lényegét megfogalmaz­zák: — Megbízunk benne. Kell.ennél nagyobb elisme­rés pedagógus számára? Versmorzsoló Távolabbi tervekről fagga­tom a családot: — Lesz-e költözés? Rövid hallgatás után egy­szerre érkezik a válasz fel­nőttől, gyerektől: — Jó lenne az iskolához közel, de itt szeretünk élni. Játszótárs is akad bőven. Hi­szen negyven család él Kecs­késcsárdán. Közeledik a hat óra. Kezdődik az esti mű­szak. Királyné a Ceglédi Ál­lami Tangazdaság tehenésze­tében kilenc óráig dolgozik. Késő este, amikor hazatér, már alszanak a korán kelők. — Muszáj őket ágyba pa­rancsolni, egyébként reggel nyűgösek lesznek — mondja búcsúzóul. Elindulok a gazdaság iro­dái felé. Keresem a Vaksötét­ben a tócsákba dobált téglá­kat. Reménytelen. Bokáig me­rülök a ragadós sárba. Köz­ben próbálom legyűrni ma­gamban a verset. Nem megy. Morzsolom hát, iskolás szigo­rúsággal : „... a tűz sem vi­lágít, / Kezdi hunyorgatni hamvas szempilláit; / A gyer­mek is álmos, — egy már al­szik éppen, / Félrebíílent fej­jel, az anyja ölében.” Rab László Minisztériumi kitüntetések Megkapó, kedves esemény helye volt csütörtökön a Pest Megyei Nyomda ceglédi te­lepe. Háziünnepség keretében búcsúztatták három munka­társukat, akik a megérdemelt nyugdíjazás korhatárához ér­tek. Ott volt Jankó Zoltán, a Pest Megyei Tanács osztály- vezetője és Nagy Sándor, a nyomdavállalat igazgatója is. Telek István műszaki ve­zető méltatta a nyomdaipar­ban eltöltött éveket. Osztri- der György, a ceglédi telep­hely vezetője 1944-ben lett betűszedő és hűséges maradt Gutenberg ősi mesterségéhez. Volt az országban több he­lyen vezető beosztásban — 1974-től a Szabadság téri üzem telepvezetője lett. Hét­szer kapott jutalmat. Tarkó Sándorné nyomdai berakónő­ként kezdett, 1968 óta dolgo­zott mostani munkahelyén Tanult, tanfolyamokat végzett és fontos kalkulációs, szám­viteli beosztást kapott. El­búcsúztak Erdélyi Sándortól is, aki betűszedőként dolgo­zott, egyben — mint szak- szervezeti bizalmi — kép­viselte társainak érdekeit, se­gítette a kulturális, jóléti igé­nyek kielégítését. Mindhárman megkapták az Ipari Minisztérium Kiváló dolgozó kitüntetését és meg- hatottan mondtak köszönetét a kedves ünnepségért. Papp Rezső A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 294. SZÄM 1985. DECEMBER 16., HÉTFŐ Mi a teendőnk? Aminek neveznek bennünket... Ruhát cserélni kevés. Korszerű szemlélettel, tar­talommal és módszerekkel kell megmerítkeznie az if­júsági mozgalomnak napjaink valóságában ahhoz, hogy helyét a mai magyar társadalomban megtalálja, pozí­cióit erősítse és vonzerejéről a fiatalok tábora előtt bizonyságot tegyen. Ezzel a rokonszenves indíttatással és tovább nem odázható felismeréssel bocsátotta útjára nemrég a KISZ Központi Bizottsága Mi a teendőnk? című vitaanyagát, ami a Magyar Ifjúság november 29-i számában látott napvilágot, s ami a jövő esztendei kongresszust előkészítendő nyilvános véleménymondás­ra szólít fel mindenkit, aki bármilyen módon tenni kí­ván az ifjúsági mozgalomért. Vajon miféle gondok hal­mozódtak fel az utóbbi évek során Cegléd és környéke KISZ-életében, mi a teendőnk? — erről kérdeztük Tolna Sándor városi titkárt. — Hogyan jellemezhető a fiatalok értékrendje? — A mostanában tapasztal­ható értékzavar hatásai alól a fiatalok sem tudják kivonni magukat. Bár gyakran han­goztatjuk, hogy a legfőbb ér­ték a közösségért végzett munka, sokan mégsem tartják annak. Ügy vélik, hogy a tár­sadalmi konfliktusokat egyéni módon is meg lehet oldani. Egyéni módon, azaz minél na­gyobb jövedelem megszerzésé­vel. Nem mintha a gyarapo­dást hibának tartanám, csak­hogy vétek lenne ennek a jegyében elhanyagolni a tá- gabb közösséget, amelyben élünk. 'i3M W — A dolgozó KISZ-esek ranglistáján a lakás áll az első helyen. <Még a családot is megelőzve, hisz a fiúk azt mondják, lakás nélkül ugyan mire nősülnénk. Nem róhat- juk senki bűnéül, hogy ma már az önálló lakás iránti igény jóval korábban jelent­kezik, mint néhány évtizede. Mint sok minden mást, azt is az elmúlt 40 esztendő hozta magával. Ha csak szerét ejt­hettük, elmondtuk: a, közös­ségen belül az egyén is talál­ja meg a helyét. Nos, most épp ennek a folyamatnak va­gyunk a szemtanúi. — Más kérdés, hogy van, akinek a számára elérhető a lakás, s van, akinek nem. Ez azonban egyelőre elsősorban a családi helyzettől függ, s nem az elvégzett munka mi­nőségétől. Ezért is igaz, hogy a fiataloknak minden más rétegnél nagyob az érdekük a gazdasági növekedésben, a műszaki fejlődésben. • Bakfisblézerek bársonyból A PEVDI Déli úti új varrodájában megszaporo dott létszámmal, teljes kapacitással dolgoznak a Kossuth Ferenc utcai régi részlegből átköltözött szalagok. A FER-nek női és bakfisblézerek készülnek finom bársonyból, hat színben. Apáti-Xótb Sándor felvétele — A kongresszusi vita­anyag egyik sarkalatos gon­dolata: formáljuk olyanná a mozgalmat, amellyel érdemes közösséget vállalni. Ezt akképp kell értenünk: most nem ér­demes? — Ezt' azért nem monda­nám. Viszont tagadhatatlan, egy tisztább profilú KISZ-re van szükség, mert jelenleg valahogy nem azok vagyunk, aminek hívnak bennünket. Sok alapszervezet viseli ugyan a nevet, de nem találja a tartalmat. Akadnak, akik ép­pen ezért vonakodnak csat­lakozni. De ha a következő idők erőfeszítései nyomán egy világosabb karakter rajzolód­na ki, Játszódna, mi a cél, mit akarunk érte tenni, hogy van önálló véleményünk és nem oldalvizeken evezünk ... Nos, akkor kikerekedhetné egy vonzó program. — Persze, úgy szerelnénk, ha ezt csakis az vállalná, aki nem fanyalog tőle. Mondjuk, van egy alapszervezet, ame­lyikben hatan-nyolcan min­dent megcsinálnak, öten-ha- tan meg semmit. M% W — Ennek az ellentmondás­nak törvényszerűen a felszín­re kell kerülnie, mégpedig úgy, hogy az előbbiek nem vállalnak — teljesen érthe­tően — közösséget az utóbbi­akkal, még ha azok formáli­san az alapszervezet tagjai is. Szóval igaz, hogy a KISZ tömegszervezet, de a tömeg­szervezeti jelleget főleg a program és a cél teremtse meg, s ne a taglétszám. — Az imént azt mondta, legyen véleménye a KISZ- nek. De az csak akkor ér valamit, ha figyelembe is ve­szik. — Nem állítom, hogy csal­hatatlanok vagyunk, azt sem, hogy többet kívánunk, »mint ami föltétlenül megillet ben­nünket. De mindenképp kell a lehetőség, hogy véleményt nyilváníthassunk, s azt fele­lősséggel kezelje minden más szervezet. — Nyilván szűkebb terüle­tükön is vannak a mozgalom­nak kritikus pontjai, ame­lyekkel egy kialakítandó programnak mindenképpen számolnia kell. — A legfontosabb, hogy a KISZ-esek a saját gazdasági egységeikben minél aktívab­ban vállaljanak részt a mun­kából. Fegyelmezetten, a mi­nőségre törekedve. Jól át kell gondolni, hogy ez hosszú tá­von miként kamatozik. És akkor még jöhet hozzá egy kis plusz is: ha megszorul a cég, a fiatalok elsőként je­lentkezzenek. segíteni. — Áz utóbbi időben ezt a területet szinte kizárólag versenyekkel és társadalmi munkával mértük. Helytele­nül, bár a két dolog szorosan összetartozik. Folyton mondo­gattuk, hogy másként kellene, de a mérce mindig megfogha­tatlan maradt. Az ugyanis, hogy a KISZ-tag miként látta el a munkáját. — Tényleg, hogyan lehetne ezt tetten érni? — Nincs egyetlen, minde­nütt alkalmazható mérce, hisz igencsak különbözőek a feltételek. Értékelni tehát csakis maga a kisközösség tud. Ügy, hogy választ ad a kérdésre: a KISZ-tag kielégí­tette-e az alápszervezet tá­masztotta igényeket? — És hogy nyújtott-e némi többletet... — Amire bőségesen van mód. Ha csupán a mostaná ban sűrűn hangoztatott gaz dasági kategóriákat sorolom: a minél jobb nyersanyag­hasznosítás, a munkaidőalap optimális felhasználása, e hulladékhasznosítás, az újítás az ésszerűsítés és a többi. — Ezek nem vadonatúj kí­vánalmak. De az érdekeltség hiányával szokás őket félre söpörni. — Hogyne, az anyagi ér­dekeltség hiányával. Én azon­ban arról beszélek, hogy ne künk politikai érdekeltségünk van abban, hogy mindezek megvalósuljanak. Mert mi egyébre épülhetne a későbbi anyagi érdekeltség? — Elképzelhető, hogy kongresszus frissítő hatással bír majd a mozgalomra? — Remélem, hogy ez mär a város küldöttgyűlésen is érezhető lesz. Varga Sándor Karácsonyra fotóalbum A kortársak galériája Az agg mester egy galamb­bal kokettál. Megejtő és mély- értelmű látvány. Bernáth Aurél az ablakdeszkára kö­nyököl, mutatóujjával int a madárnak. Az kívül gubbaszt a párkányon. Közöttük feszül a vékony üveglap. Egyfajta összetartozást sugall a kép. Ez a felvétel szerepel az Olvasó Nép című folyóirat borítóján. A 24. számot a szerkesztők teljes egészében Tóth István Balázs Béla-díjas fotóművész­nek szentelték. Harminchárom fotográfia sorakozik a lapo­kon. Köztük számos ismerős; Benedek Péter, Patkós Irma, Balázs János, Czóbel Béla, Illyés Gyula, Ördögh Szilvesz­ter, Déry Tibor és még sokan mások. Vannak kiállításokon látott képkockák, meg olya­nok is, amelyek első publiká­cióként kerültek a lapba. írók, festők, szobrászok portréi tá­rulnak elénk. Ök harminchár. man egy évszázadot fognak át. A Kortársaink rovat a fo­tóművészt mutatja be, Tóth István, az évszázad kiváló fotóművészé címmel. A szer­ző Cegléden tanulmányozta a helyszínt, azt a közeget, amely­ben a fotográfus él és alkot. Értékes adalékokkal szolgál közlése Tóth majdani életrajz­írói számára. Végigkíséri a művészi felemelkedés grádi­csain, amíg mesterétől, Haller Frigyes jóindulatú tanácsai­tól eljut a világhírig és a- ha­zai elismerésig. Ugyancsak az elmúlt naipok- ban hallgathattunk beszélge­tést a fotóművésszel a rádió 3. műsorában, amely életútjá­nak epizódjait idézte fel. Mű­vészetének értői és kedvelői hamarosan kézbe vehetik azt a fotóalbumot, amely a kecs­keméti Petőfi Nyomdában ké­szül, s várhatóan karácsonyra kerül a boltokba. T. T. Tanácskozás a CÁT-ban A Szakszervezetek Ceglédi Szakmaközi Bizottsága legkö­zelebbi ülését a Ceglédi Álla­mi Tangazdaságban tartja de­cember 18-án, szerdán. Bor­sos Ferenc igazgató tájékozta­tóját hallgatja meg a gazdál­kodásról, majd Sólymos Gá- borné szb-titkár a szakszerve­zeti tevékenységet ismerteti. Az SZMT-küldöttértekezletről Gál István, a Dél-Pest Megyei Sütőipari Vállalat szb-titkára számol be. Négy csapat előnyben Gyömrő az őszi bajnok Az őszi végeredmény: 1. Gyömrő 2. Dánszentm. 3. Úri 4. Tápiószőlős 5. Maglód 6. Abony 7. Albertirsa 8. Nyáregyháza 9. Ecser 10. Törtei 11. Mende 12. Péteri 13. Ceglédbercel 14. Csévharaszt 2 31-10 20 3 38-12 19 2 28-15 19 3 31-17 18 5 34-18 Ifi 3 22-13 Ifi 5 29-13 13 5 17-18 13 6 24-26 13 7 15-23 12 6 32-32 11 3—10 18^32 6 2 1 11 15-29 5 8 — 6 4 5 3 5 3 6 1 6 — 4 3 13 — 1 12 9-83 1 Több meglepő eredményt hozott a körzeti labdarúgó­bajnokság őszi idényének két utolsó fordulója. Ebben a Nyáregyháza járt az élen: já­tékosai idegenben előbb az Albertirsát győzték le. majd pályaválasztóként az éllovas Gyömrőnél is jobbnak bizo­nyultak. A Dánszent mikló s folytatta remek szereplését Ceglédbercelen, majd az Abony ellen is nyerni tudott, s most már csupán egy pont a hátránya a gyömrőiekkel szemben. Eredmények (zárójelben az ifjúsági találkozóké): Cegléd­bercel—Dánszentmiklós 1-5 (0-4), Albertirsa,—Nyáregyháza 0-1 (0-1), Űri—Ecser 2-0 (2-2). Péteri—Mende 1-3 (0-1). Csévharaszt—Törtei 0-1, Abony —Tápiószőlős 2-1 (2-1), Mag­lód—Gyömrő 1-3 (1-0). A forduló az idegenben pályára lépő csapatok sikerét hozta, hiszen tíz pontot sze­reztek a pályaválasztók négy pontjával szemben. Cegléd­bercel—Maglgd 1-4 (0-3), Dánszentmiklós—Abony 2-1 (0-3), Tápiószőlős—Csévha­raszt 3-2. (Meglepő, hogy a Csévharaszt ilyen jól tartotta magát, hiszen egy pontjukkal nagyon leszakadva, az utoisó helyen áll, s a szezonban több mint nyolcvan gólt kapott. Ugyanakkor a Tápiószőlős még a bajnoki címért is ver­senyben maradt.) Törtei—Pé­teri 2-1 (1-0), Mende—Úri 1- 2 (2-1), Ecser—Albertirsa 2- 1 (2-1), Nyáregyháza— Gyömrő 2-0 (0-4). A veretlenségét leghosszabb ideig megőrző Gyömrő az idény második felében kétszer is kikapott. A Dánszentmiklós feltűnően jó sorozatot ért el, legutóbbi hat találkozóját megnyerte. A másik végletet a Maglód jelentette, ök a hajrára estek vissza. A pa­pírforma alapján az élen álló négy gárda versenyfutása várható tavasszal bajnoki cí­mért, közülük bármelyik nyerhet. Az idény legeredményesebb csapatának a Dánszentmiklós bizonyult 38 találattal, a leg­kevesebb gólt — tízet — pe­dig a Gyömrő kapta. Befejeződött a serdülők őszi pontvadászata is. Az eddig még nem közölt* eredmények: Gyömrő—Maglód 3-0. Dán­szentmiklós—Vecsé.s 3-0, Űri —1Honor 0-5, Üllő—Abony 0-2, Ceglédi VSE—Nagykőrös 3- 0, Pilis—Albertirsa 1-i. Dán­szentmiklós—Pilis 1-1. Vecsés —Gyömrő 0-3. Maglód—Ceg­lédi VSE 0-6, Nagykőrös— Üllő 0-3, Abony—Űri 11-0, Monor—Albertirsa 2-1. U. L. ISSN 0133—SSOO (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom