Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-16 / 294. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 294. SZÁM 1985. DECEMBER 16., HÉTFŐ Megfér a búza és a borsó kőzett Rendszergazda a versengésben Klasszikusok Házimuzsika Karácsonyi házimuzsika címmel rendeznek estet a gö­döllői művelődési központ Galga-termében, december 17- én, este 7 órakor. A műsor­ban fellép az Instrumenta historica nevű trió. Gaál Már­ta (csembaló), Bartha Anna (viola da gamba), Lőrincz László (blockflőte), valamint Faragó Laura (ének), Anoni- mus, Bach, Händel, Tele­mann művei, illetőleg magyar archaikus karácsonyi énekek hangzanak el. Belépődíj 20 fo­rint. Csak ma! Csak ma címmel ismét lát­ható-hallható a gödöllői mű­velődési házban Friderikusz Sándor beszélgető showműso- ra. A hétfőn 19 órakor kez­dődő műsor vendégei: Chru- dinák Alajos, a legbátrabb ri­porter, Jászai Jolán, aki 78 évesen lett az ország legfiata­labb színésznője, W. Gazem­ber László, a szociorock sá­mánja, valamint a szolnoki gyermekgyilkosság egyik fő­szereplője. A nap programja Gödöllő, művelődési ház: Temetők, sírjelek, személyes emlékművek,’ fotókiállítás, megnyitó, 18 órakor. Kortárs-filmklub: Elnökkis­asszony, magyar film, készült 1935-ben, 17 órakor. A hét gödöllői műtárgya: Tudományos gyűjtemény 1817-ből, megtekinthető az elő­térben. Gödöllő, Árammérőgyár: Nemezkiállítás, megtekinthe­tő 9—16 óráig. Kerepestarcsa. pártbizottság. Horváth László és Horváth Lászlóné népi iparművészek kiállítása, megtekinthető 8—16 óráig. Mindenütt, lapunkban is ol­vashatunk bandákról, vandá­lokról, embert sértő és gya- lázó, emberi viselkedésnek nem nevezhető tettekről. Ed­dig valahogy ez olyan távoli­nak %ínt számunkra, míg Gleichner Gézáné dr., az ügyészség vezetője egy térben és időben közeli megdöbbentő eseményre hívta fel figyel­münket. Diszkót hallgatni, nézni ment a Kisbagi csárdába no­vember 16-án öt fiatalkorú fiú. Kisegítő iskolába jártak régebben, de ez sem öltözé­kükből, sem más külső jelből nem derült ki. Csendesen kó- lázgattak, beszélgettek az asz­talnál, talán ezért is szúrtak szemet egy másik társaságnak. Meztelenre vetkőztetve A felnőttek hatan voltak, jól érezték magukat. Egy Zsuk gépkocsival érkeztek, az autó ajtaját nyitva hagyták. Egy­szer egyikük észrevette, a ko­csiból elveszett a táskája. Va­laki egy szemüveges gyereket látott az autó körül, a fiúk közül ketten is viseltek szem­üveget. Sorra kihívták őket a csárdából, a srácok természe­tesen tagadták, hogy ők vitték el a táskát, de ez már nem számított. Megkezdődött örök életre emlékezetes kálváriájuk. A férfiak egy közeli tanyára vit­ték, közben ütlegelték majd meztelenre vetkőztették a fiú­kat. Fenyegették, vízzel lo­csolták a szerencsétleneket, egyiküknek hegyes orrú csiz­mával az arcába rúgtak, őt még egy fához kötözve az ud­varon is leöntötték. Két fiatal­korúnak kötelet kötöttek _a nyakára, az egyik kötél végét feldobták, mondván a másik fiúnak: — ez a te külön bün­tetésed, hogy végignézed, amíg a társadat felakasztjuk. A riadt gyerekeket ezután csupaszon egy sötét pincébe zárták, az ajtót pallóval eltor­laszolták. Ez a vallatási mód­szer sem járt eredménnyel, nem voltak hajlandók még most sem beismerni azt, amit nem követték el. Kínzóik le­Szaktanácsadás A Gödöllői Búza-, Borsóter­melési Rendszer ez év január­jától közös vállalat. Fő termé­nye megmaradt a nevében sze­replő két növény — elsősorban az utóbbi —, de ezek mellett foglalkozik őszi és tavaszi ár­pával, olajrepcével, mustár­ral, lucernával és . csaknem öt esztendeje napraforgó ter­meltetésével is. Az idén mé- gyénk 30 ezer hektárnyi nap­raforgó-vetésterületéből 1500 GBBR-érdekeltségű volt. A Pest Magyei Hírlap 1983. október 24-i számában a gö­döllői mellékletben jelzőlám­pával kapcsolatban megjelent válaszunkra tett észrevételük­re az alábbiakat közlöm. A gödöllői jelzőlámpa spe­ciális helyzetéből adódóan HÉV-forgalomtól függő üzem­módban működik. Ez azt je­leményesnek bizonyultak, ket­ten az egyik fiút belógatták a kerekes kútba, majd a lóistál­lóba vitték mindannyiukat, szándékosan idegesítették a lovakat — agyon lesztek ta­posva — mondták. A fenye­getőzésnek ezzel nem volt vége, késsel ijesztgették a fé­lelemtől már se élő, se holt gyerekeket: — elvágom a nyakadat, felvágon a hasadat. Táska a rendőrőrsön Személyi igazolványukat el­kérték, az egyik felnőtt rend­őrnek adta ki magát, ő igazol­tatott. Végezetül még elvették közös pénzüket, kétszázötven forintot, majd elengedték a fiúkat. Búcsúzóul megvendé­gelték őket a csárdában kólá­val. Nekik volt bátorságuk a fenyegetés ellenére elmenni a rendőrségre, feljelentést tenni. Egy közülük nyolc napon túli, kettő azon belüli sérülést szen­vedett. Vajon milyen mérték­kel mérhető a lelki sérülés? A rendőrségen a fiatalko­rúakkal foglalkozó előadó vé­gezte a nyomozást, november 19-ére már öt személyt azo­nosítottak, kettőt előzetes le­tartóztatásba helyeztek sze­mélyi szabadság megsértése és más bűncselekmények gyanú­jával. Az ügy nyomozása még nem fejeződött be, de azért addig is felvetődik néhány kérdés. Hogyan lehetséges az, hogy a csárda személyzete nem em­lékszik a táskát kereső fér­fiakra, de azt sem vették ész­re, hogy a gyerekek fizetés nélkül, egymás után eltávoz­nak? Az elveszett táskában állí­tólag több ezer forint volt. fel­jelentést azonban nem tettek az eset után. A táskát utóbb valaki bedobta az aszódi rendőrőrs udvarára, pénz nem volt benne, csak igazolványok. A legfiatalabb gyanúsított tizennyolc éves, a legidősebb ötvpnhét. Mire gondolhattak a fiúk, amikor a nagyapjuk korú férfi kínozta őket? Biz­tos nem a verssor jutott eskük­be: mikor az ember úgy elal- jasul... — Tulajdonképpen miért kezdtek olajnövényekkel is fog\alkozni? — kérdeztük meg Veres Györgynét, a vállalat ágazatvezetőjét. — Elsősorban a növényolaj­ipar igényelte tőlünk a termel­tetés szervezését, mert egysze­rűbb számára egy közbülső szervet foglalkoztatni — ame­lyik nemcsak az értékesítési részével, hanem a talajvizsgá­lattól a raktározásig minden részfolyamattal hajlandó fog­lalkozni —, mint ha mindezt saját apparátussal próbálná elvégeztetni. Jelentkeztek ma­lenti, hogy az /állomásra ér­kező szerelvények . megfelelő m ód on pr o gr arnmódo sí tá s ra kényszerítik a jelzőlámpát, vagyis a Dózsa György út— Ady Endre út forgalmi irány­nak nem ad szabad jelzésit, ugyanakkor forgalombizton­sági ökokból a HÉV-biztonsá- gi berendezés meghibásodása esetén — például a fényso­rompó sötét — a jelzőlámpa sárgára vált és villog mind­addig. aaníg a BKV a hibát ki nem javítja. Ha nem ez tör­ténne, a zöld jelzésre áthala­dó járművek összeütköznének a HÉV-vel. Sötét fénysorompó ebben a hónapban végzett ellenőrzé­seink során például a követ­kező napokon is előfordult: 1985. november 5-én, 12-én, 14-én. A HÉV által okozott gya­kori üzemkiesést, és okát a BKV illetékeseinek kell meg­szüntetni, melyre felszólítá­sunkat megtettük. Egyúttal kérjük tisztelt Szer­kesztőséget, hogy az esetleges meg h i búsod ás t, ü zsmid esés t, kiegészítve azzal, hogy a fény­sorompó üzemel vagy nem, jelezzék igazgatóságunk felé a 358-750 telefonszámon az elektronikai csoport részére. Balezer János Budapesti Közúti Igazgatóság mb. KÜM. vezető guk a termelőüzemek is, mert ahol már más növény révén kialakult a jó kapcsolat, ott szívesen fordulnak hozzánk szaktanácsért, egyéb kérdések­kel is. Új technológiák — A napraforgó most a leg­kedveltebb szántóföldi növé­nyek egyike, és számtalan ter­melési rendszer vetélkedik egymással a gazdaságok meg­nyeréséért. Érdemes ott rend­szergazdaként belépni a ver­sengésbe, ahol mások már sokkal előnyösebb helyzetet teremtettek maguknak? — Csak konkurensként nem, de segítőtársként igen, mert mi a napraforgó-termel­tetés kérdésével a bácsalmási rendszerhez fordultunk segít­ségért, illetve a gesztorgazda­sághoz. Ők az országnak szük­séges napraforgó-vetőmag 70— 75 százalékát állítják elő. Át­vettünk tőlük minden hasz­nálható technológiát, vetőma­got, növényvédelmet és hozzá­tettük a saját szolgáltatásain­kat, amelyekkel Bácsalmás nem foglalkozik. Ilyen például a gép, illetőleg a gépalkatrész beszerzése, vagy a szervizszol­gáltatások, az ipari értékesítés, valamint a tárolás megszerve­zése. — Hogyan sikerült a rövide­sen véget érő esztendő? — Különösen Pest megyei artnereinkről elmondhatjuk, ogy nagyon kedvező évet zár­tak. Termésátlaguk is ezt bi­zonyítja. mert hektáronként 0,4 tonnával nagyobb hozamot értek el, mint a rendszer ösz- szességében a gazdaságok. Legnagyobb megyei partne­reink a túrái, a bagi, a rác­kevei és a kisnémedi termelő- szövetkezetek voltak. Termé-1 sük nagy része — több mint fele — 46—47 százalék olajat mutat, így jelentős mennyisé­gű felárat is kapnak az idén. Több mint 2 millió forintot tesz ki az az összeg is,, amihez a többlet-vetésterület révén jutnak a gazdaságok. Minden igényt — Mire számítanak jövőre ennyi jó tapasztalat után? — Már kapjuk a megrende­léseket vetőmagra. Elmondha­tom, hogy minden igényt bár­Mozi Szarvacska-manócska. Szí­nes, magyarul beszélő szovjet mesefilm. Csak 4 órakor! Könnyű testi sértés. Magyar film. 6 és 8 órakor. milyen mennyiségben ui tu­dunk elégíteni. A jelek szerint a rendszerünkbe tartozó Pest megyei napraforgó-terület jö­vőre több mint 1000 hektárral növekszik. S. Tarkó Endre A márfírkodók fájdalma Autóbuszon utaztam a minap. Nem vagyok éppen fiatalember, de amikor egy nagymama korú hölgy és hét-nyolc éves unokája az autóbuszra szálltak, kész­ségesen álltam fel, hogy átadjam helyemet a hölgy- ' nek. A nagymama elfogad­ta udvarias gesztusomat, s mindjárt leültette helyemre szépen öltöztetett unokáját, ö pedig inogva kapaszko­dott a karfába. Megdöb­bentem. Szólni szeretterp. volna. tisztázni, kivel szemben gyakoroltam ud­variasságot. Az első útka- nyarban megbillent az autóbusz, a nagymama is megingott, s kézitáskájával meglökte unokája vállát, aki haragos szemekkel fel­nézett, s morcos figyelmez­tetésül csak ennyit mon­dott: — Nem tudsz vi­gyázni, nagyi! A történet, amelynek ré­szese és tanúja voltam, fel­villantotta bennem a már- tírkodó anyák, nagyanyák fájdalmas arcát, akik nem akarják tudni, hogy mártír­kodásuk a csemetéjükben az élősdiséget, a hatalmas­kodást provokálja, ezeket a rossz hajlamokat neveli ki a gyermekben, s ha a min­dennapi önfeláldozással, a látványos lemondásokkal elég kitartóan plántálják bele gyerekeikbe az élös- di önzést, minden esélyük megvan rá, hogy áldozattá váljanak gyermekeikkel együtt. Ismerek édesanyát, aki két kiskorú gyerekkel ma­radt özvegyen. A kisebbik úgy akart élni, mint ami­kor apja havonként letette a meglehetősen telt fizetési borítékot a család asztalá­Megdöbhentő események a tanyán Kútba lógatott gyerek Felakasztással fenyegették őket Válasz cikkünkre A biztonságot szolgálja Nck a kereskedelemben Naponta változó árak M agyarországon hozzávető­legesen négyszázezer nő dolgozik ma a kereskedelem­ben. Ügy tartják: meglehető­sen rossz körülmények között. A baj jószerivel már akkor kezdődik, amikor az új üzlet felépül. Nyitás előtt ugyanis kiderül; kicsi a mozgástér, a raktár. így például az italok egy része ládástul kiszorul az eladótérbe, ahol a vevők kény­telenek kerülgetni, de az el­adók is mérgelődnek miatta. Ám e -tekintetben az öreg üz­letekben sem jobb a helyzet. Évekkel ezelőtt kezdődött a konténerprogram. A kereske­delemszervezők azt vallották: ez a szállítási és raktározási módszer lényegesen megköny- nyíti az eladók munkáját. A cukorral, liszttel, sóval, dará­val, morzsával telt nehéz do­bozt csak be kell tolni az el­adótérbe, s máris vevőközeibe kerül. A konténer azonban nem terjedt el eléggé. Sokféle áru ömlesztve érkezik a bol­tokba, maguk az eladók emel­getik, méricskélik, töltik zacs­kókba. Továbbá, mivel az árak majdnem naponta változnak — hiszen mind több termék lesz szabadáras —, újra és új­ra kell árazni az egyes cikke­ket. Ez a munka többnyire hétvégekre esik; a kereskedő- nők hétvégi otthoni munkáját is nehezíti. Egyáltalán: még soha senki nem számolta ki, hogy az eladók voltaképpen hány kilót emelnek naponta. A kereskedelem gépesítése igen hiányos, sok helyütt már a pénztárgépek is elavultak. Mindenesetre a kereskede­lemben dolgozó nők közül so­kan éppen a nehéz fizikai munkára hivatkozva változtat­nak munkahelyet. A munka­erő-elvándorlás megközelítőleg 40 százalékos. Különösen sok szakképzett kereskedő fordít hátat e pályának, s jó néhá­nyuk másutt, szakképzetlen dolgozóként áll munkába. Az elvándorlás okai között szerepel a kedvezőtlen munka- időbeosztás, a nem mindig ki­elégítő szociális körülmények, és nem utolsósorban az ala­csony jövedelem. Elsődleges — például vegyi — szakmai árta­lom nincs a kereskedelemben, de feltűnően sok az ízületi, az idegi és az érrendszeri megbe­tegedés, ami évtizedek során fejlődik ki. Hogyan igyekeznek mindeze­ken segíteni? A szociális körülményeken a vállalatok általában csak azzal tudnak javítani, hogy közétkeztetést biztosítanak, hogy hévízi beutalójegyeket osztanak szét a dolgozók kö­zött. A létszámhiányt — főként a nagy forgalmat hozó ünne­pek előtt — nyugdíjasok fog­lalkoztatásával próbálják csök­kenteni. A kereskedelemben 4770 fo­rint az átlagjövedelem. Azt tartják, ez nincs arányban az elvégzendő munkával. Az új kereskedelmi beruházások hi­tellel terheltek, ezért a költ­ségek is jócskán megemelked­tek, a jelenlegi 8—10 százalé­kos árrés néha csak a műkö­désre elegendő, haszon alig van belőle. A kereskedők sze­rint a kereskedelmi vállalato­kat jobban kellene támogatni, kivételes pénzügyi szabályo­zókkal is, annak ellenére, hogy már most is élveznek bizonyos kedvezményeket. Sőt, szerin­tük az árrést is tovább kellene növelni. Ezeket az igényeket a kereskedők szakszervezete, a KPVDSZ is támogatja, kielégí­tésüket a továbblépés feltéte­lének tartja. A megoldás nehéz, mivel az a fogyasztói árakat is érinthe­ti. De^ kereskedők, és különö­sen a kereskedőnők helyzetét könnyíteni kellene. H. T. A hét gödöllői műtárgya A Tudományos Gyűjtemény A sajtótörténet ritka doku­mentumát veheti szemügyre a mai olvasó a művelődési ház előterében, a Tudományos Gyűjtemény című folyóirat 1317-es évfolyamának harma­dik könyvét. 1816 augusztusá­ban a Trattner Kiadó együt­tes munkára gyűjtötte egybe Pest-Buda íróit. Csaknem ne­gyedszázad telit el az Uránia megszűnése óta, s Pesten nem sikerült újabb kulturális fo­lyóiratot létesíteni. A Tudományos Gyűjtemény megindítása új korszak nyitá­ra. A mama a követelődző gyerek kezébe adta a meg­apadt fizetést: — Oszd be, fiam! Azóta nincs gond. nincs teljesíthetetlen elvárás, nin­csenek emeletes vágyak, viszont van kiegyensúlyo­zottság, közös gondolkodás, egymás iránti megbecsülés, szülői , szeretet és folytat­hatnám tovább. Sem az anya, sem a gyerekek nem érzik magukat mártírnak, s joggal remélhető, később sem hányják-vetik egymás szemére: érted vagy érte­tek áldoztam fel az egész életemet, s ez a köszönet! Ugye, ismerős a kérdés, a szemrehányás, s ami mö­götte van: a későn felfe­dezett hálátlanság, melynek magját esetleg egy ülőhely átengedésével vagy az anyagi erőnket meghaladó ajándék vásárlásával vetet­tük el. Csak az elvetett mag nem virágot, hanem szúrós kórót hozott. —k —Iy nya volt, hiszen korának leg­jelesebb alkotóit sikerült ösz- szegyűjteni. Jelentős állomás az írói rang emelkedése szem­pontjából is. A kiadó nem­csak arra vállalkozott, hogy saját költségén megjelenteti a folyóiratot, hanem arra is, hogy a szerkesztőnek évi hat­száz, a szerzőknek ívenként négy ezüstforint tiszteletdí­jat fizet. 1817 január végén megjelent az első szám, hogy havonta, a tudás minden ágát felölelve szóljon az olvasóhoz. Az új fo­lyóirat nem közölt szépirodal­mat, annál több statisztikai­topográfiai, népismereti írást, kiadatlan kéziratot, oklevelet hozott nyilvánosságra. Mint­egy negyedszázadon át — 1841-ig — hű tükre volt a kor szellemi mozgásának. A Tudományos Gyűjtemény­nek a művelődési házban e hé­ten látható száma a folyóirat történetének első korszakából származik. E Tudományos Gyűjtemény­ben közölteknek Értekezések, könyvvizsgáltatások, Tudo- mánybóli Jelentések — olvas­hatjuk a másik oldalon. Fejér György szerkesztő programér­tekezése az első három szám­ban jelentXeg. A kultúrát vé­ve nagyítóüveg alá. a gazda­sági, a társadalmi és a politi­kai élet jelenségeit is vizsgálja. Felisorolja azokat a magyar fő­utakat, akik külföldön utaz­gatva találnak kapcsolatot a magyar kultúra és gazdaság számára, itt szprepel Grassal- kovich neve is. Néhány példa a kötet írásai­nak sokszínűségére: A Bala­tonról a tudós pontosságával írt tanulmányt olvashatunk: színes helyszíni tudósítás ad hírt a februári Keszthelyi He­likon ünnepségekről, a Próba Tétel írója arra vállalkozik, hogy a Fehér Vármegyei tu­dósakat lajstromba szedje. A folyóirattal közelebbről is megismerkedni vágyó olvasó kézbe velieti a Tudományos Gyűjteményből készült válo­gatás kötetét, melyet a Ma­gyar Hírmondó sorozatban je­lentetett meg a Magvető Ki­adó. M. I. ISSN 0133—1957 «Gödöllői Hírlap) B. E.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom