Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-03 / 283. szám
A KNEB megvizsgálta Szigorúbb követelmények A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság legutóbbi ülésén megvitatta az 1986. évi ellenőrzési tervről szóló előterjesztést. A testület megtárgyalta a zöldség-gyümölcs termeléssel cs forgalmazással foglalkozó vizsgálat tapasztalatait is. A KNEB mindkét dokumentumot elfogadta, és megbízta az elnökséget, hogy azokat a kormányszervek elé terjessze. Ezután áttekintették egy korábbi ellenőrzés nyomán született javaslatok végrehajtását. Az 1984 decemberében lezárt vizsgálat több, tőkés relációból származó fogyasztási cikk gyenge minőségét kifogásolta, s intézkedéseket kezdeményezett a behozatal megszigorítására. Négy minisztérium — az Egészségügyi, a Belkereskedelmi és az Ipari Minisztérium — érintett az t ügyben. Az Egészségügyi Minisztérium az élelmiszer-készítmények és az italok behozatalára vonatkozó előírásokat kiterjeszti a fűszerekre és az adalékanyagokra is. Az Ipari Minisztérium illetékesei utasították a Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézetet, hogy szigorítsák meg az import villamossági termékek forgalomba hozatal előtti vizsgálatát, követeljék meg a magyar minőségi előírások betartását. Az intézkedés hatására az 1984. évi 18 százalékról 1985 első félévében 36 százalékra emelkedett a forgalomba hozatalra és az importra alkalmatlannak minősített villamossági cikkek részaránya. A Belkereskedefmi Minisztérium felkérte a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézetet, hogy a forgalomba hozatal előtt értékelje a termékek minőségét, és meghatározta azt a termékkört, amit a hálózati ellenőrzések során ezután rendszeresen figyelni szükséges. A minőség védelméért, s a nem megfelelő minőségű hazai és importtermékek forgalomba hozatalának megakadályozásáért a belkereskedelmi vállalatok vezetőit teszik felelőssé. A Külkereskedelmi Minisztérium felhívta a szak külkereskedelmi vállalatok figyelmét arra, hogy behozatal esetén a külkereskedelmi szerződés kizárólag csak a teljeskörű minőségtanúsítványok birtokában köthető meg. Előkészületek Országgyűlés előtt Hétfőn a Parlamentben tanácskoztak az Országgyűlés tisztségviselői, az állandó bizottságok elnökei, a fővárosi és a megyei képviselőcsoportok vezetői. A megbeszélésen Sarlós István, az Országgyűlés elnöke ismertette a Parlament soron következő, téli ülésszakának előkészítésével kapcsolatos teendőket. A tanácskozáson Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke beszámolt a népgazdaság VII. ötéves tervének törvényjavas latéról, majd Hetényi István pénzügyminiszter szóit a jövő évi költségvetés tervezéséről és a tanácsok 1986—1990. évi pénzügyi tervéről. A KSH Pest Megyei Igazgatóságának jelentése Az első kilenc hónap eredményei Acélcsövek - gázhoz, vízhez A VIZEP vecsésl üzemében a napokban készültek el a íos kilométer hosszúságú acélcső szigetelésével. Az év végéig még mintegy 5 kilométer különböző méretű cső szigetelését fejezik be. Ezeket víz és gáz vezetésére használják majd Barcza Zsolt fiivétele Százharmincáén új helyen dolgoznak Törékeny a váci fénycsőgyártás Ügy tűnik.;'; nincs híján gondokban a Tungsram Rt. váci fénytorrásgyárA ebben az esztendőben sem. Igaz. a sokasodó bajok nem váratlanul érkeztek, hiszen már az év első hónapjaiban is számtalan kedvezőtlen jel mutatott arra, hogy a tervet nein vagy csak rendkívül szerencsés esetben teljesíthetik. Ebben azonban, mert egy gazdaság mégsem lutri, nem nagyon bíztak, sokkal inkább magukban cs a megmozgatható tartalékaikban. Am ahogyan a közmondás tartja, szegény embert még az ág is húzza, a csaknem ezerháromszáz tagú közösség egy részének boldogulása is másképpen alakult, mint várták. A MEGYE FEJLŐDÉSÉNEK FÖBD MUTATÓI Az 1984. I—III. negyedévi százalékában Az ipari termelés (terméksorok alapján) A kivitelező építőipar saját építési szerelési munkáinak értéke (összehasonlító áron) A foglalkoztatottak havi átlagbére: Iparban Építőiparban Állami gazdaságokban, kombinátokban Mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban Kereskedelemben A kiskereskedelem eladási forgalma (összehasonlító áron) 104,4 88,2 108,8 104,9 1X0,8 110,6 106,7 102,0 1985. DECEMBER 3., KEDD Előzmények A gondok gyökerei mélyebben találhatók, ezért egy kicsit korábbról kell kezdenünk az elemzést. Az 1970-es évek elején született meg az a vállalati döntés, hogy a váci üzem a fénycsőigyártás és az ehhez szükséges bü- ragyártás központja lesz. Jól érzékelteti a beruházás nagyságét, hogy a Tungsram Kt. fényforráságazatának ‘fejlesztésére fordított csaknem 4 milliárd forintból 1 milliárd jutott akkor Vac- ra. A gyárban a legkorszerűbb technikát honosították meg. A Vello-rendszerű üveggyár Európában először itt épült fel. A japánokkal kooperációban készített nagy teljesítményű fénycsősort pedig szakmai körökben a világ egyik legfejlettebb gyártósoraként tartották számon. Így tehát minden lehetőség adott volt ahhoz, hogy jelentős értékeket állítsanak elő. Azonban sem a hagyományos, sem a nagy teljesítményű fénycső- gyártó sorokon nem olyan volt a termelés, minf ahogyan az várható lett volna. Ezért 1983-ban a gyári pártbizottsággal közösen a vállalat vezetősége arra a következtetésre jutott, hogy a váci gyár vezetésében gyökeres változtatásokat kell végrehajtani. Felmentették beosztásából az igazgatót, a főmérnököt, annak termelési helyettesét és a főkönyvelőt. A gyár élére vezérigazgatói biztosként Kiss Lászlót, a budapesti fényforrás- és üveggyár igazgatóját nevezték ki. Az akkor kidolgozott rövid távú programban azt jelölték meg feladatnak, hogy a gyártósorok elérjék a technológiai sebességet és termelésük megfeleljen az előírásoknak, a minőség javítása mellett. A változást megelőző hónapokban a dolgozók körében egyfajta bizonytalanság uralkodott. Sokan kiléptek a gyárból, de a különböző intézkedések után megállt az elvándorlás, és javult a termelés is. Veszteség A közelmúltban újabb átszervezésre került sor. Leállítottak két hagyományos fénycsőgyártó sort, az ott dolgozókat pedig más munkahelyekre irányították. — Ez a megoldás ma még ritkaságnak számít. A döntés nagy meglepetést okozott az emberek körében. Mi indokolta az elhatározást? — kérdeztük Pálosi Józsefet, a Tungsram Rt. megbízott vezérigazgatóját. — A nagyvállalat jól felfogott érdeke kívánta így — elemzi a helyzetet Pálosi József. — Akárcsak az elmúlt években, az idén is jelentős, a 100 millió forintot jóval meghaladó veszteségre kell számítanunk Vácott. Változás következett be a piacon is. Csökkent a fénycsövek iránti kereslet, és úgy alakultak az árak is, hogy az előállítási költségeknek csak egy részét fedezik. A két gyártósor leállításával természetesen nem a gyár jövőjéről döntöttünk, hanem az eladatlan készletek és a veszteség további növekedését kívánjuk elkerülni. Szakembereink jelenleg is vizsgálatokat folytatnak, s a tapasztalatok alapján olyan intézkedéseket dolgoz majd ki a vállalat vezetősége, amelyek elviselhetővé teszik a többi gyár számára az évek óta halmozódó váci veszteséget. — Hány embert érintett a jelenlegi átszervezés? — összesen százharmincötöt — tájékoztat Kiss László, a váci gyár igazgatója. — Közülük harmincöt szakmunkás, a többi pedig betanított. Igen körültekintően jártunk el a dolgozók elhelyezését illetően. Három munkahelyet kínáltunk fel mindenkinek az alkatrész- gyártás területén, két műszakban. Akik ezt sem fogadták el — csaknem negyvenen —, azoknak kifizettük a felmondási időre járó munkabért. Gazdaságosan — Mi lesz a leállított gyártósorokkal? — Felújítás után eladjuk a gépsorokat, csökkentve ezzel a veszteséget. — Köztudott, hogy Vácott egy közepes teljesítményű fénycsőgyártó sor telepítésének előkészítését is megkezdték a szakemberek. — Igen — mondja Pálosi József. — Ismert tény az is, hogy a nagyvállalat gépek exportjával is foglalkozik. A közepes teljesítményű gyártósort saját célra — az elavult berendezések kicserélésére — és szocialista országok megrendelésére fejlesztjük ki. A prototípus kipróbálása Vácott lesz. A tervek szerint a gépsort jövőre helyezik üzembe. — A gyári átszervezés óta már hetek teltek el — veszi át a szót Kiss László. — Az indulatok, a viták is elcsitultak. Bár jól előkészítettük, de tudom, hogy nem volt fájdalommentes ez a döntés. A rosszban bizonyára kellemes meglepetés lehetett, hogy az utcára nem tettünk ki senkit. Ezzel a megoldással a gyárunk kicsit fehér hollónak számít a városban. Remélem, a döntés helyességét az elkövetkező hónapok, évek igazolják. A népgazdasági célokat szem előtt tartva döntésünk tökéletesen egybeesik a XIII. párt- kongresszus határozataival és a kormány eddigi intézkedéseivel. Surányi János IPAR I Az ipari szervezetek termelése a kilenc hónap alatt a megelőző évekénél intenzívebben, 4,4 százalékkal nőtt. Ez döntően a minisztériumi ipar tevékenységének az eredménye, a szövetkezeteknél mérsékelt ütemű volt a növekedés, a tanáési iparban pedig csökkenés következett be. A nehézipari ágazatok együttesen 5,2 százalékkal termeltek többet, mint 1934. I— III. negyedévében. Az ágazatok közül a vegyipar termelése emelkedett a leggyorsabban, 8,7 százalékkal, ettől nem sokkal maradt el a gépiparé s-em. Az építőanyagipar termelése viszont nem érte el a tavalyit, a lakásépítkezéseik mérséklődése következtében ugyanis kevesebb cementre, téglára, betomelemre volt szükség. A könnyűipar az átlagosnál lassabban, 1,9, az élelmiszeripar az elmúlt évi csökkenés után az idén 3,4 százalékkal emelte termelését. Az iparban foglalkoztatottak száma az idén mindössze 0,2 százalékkal csökkent. A könnyű- és az egyéb ipar kivételével minden ágazatban többen dolgoztak, mint 1984. első kilenc hónapjában átlagosan. Szektoronként ellentétes, tendenciák figyelhetők meg: az állami szektor 650 fős növekedésével egy időben a szövetkezeteknél dolgozók száma 850-nel csökkent. Az élőmunka termelékenységének emelkedése meghaladta a korábbi évekét: az egy foglalkoztatottra jutó termelés mennyisége 4,6 százalékkal nőtt. A megyei székhelyű vállalatok és szövetkezetek saját termelésből származó értékesítésének volumene 5,7 százalékkal haladta meg a tavalyit. Ezen belül a belföldi értékesítés az előző évi csökkenés után az idén már emelkedett, a külföldre irányuló eladások volumene pedig intenzíven nőtt. ÉPÍTŐIPAR A megyei székhelyű kivitelező építőipari szervezetek a III. negyedév folyamán valamelyest mérsékelték az év eleji lemaradásokat. Ezt elsősorban munkaügyi intézkedések bevezetésével érték el, dé a beruházások élénkülése is hozzájárult a termelés csökkenésiének mérséklődéséhez, így az év első kilenc hónapjában az építési-szerelési munka volumene már csak 14 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinák Az állami kivitelezők építőipari munkáinak mennyisége jelentősen csökkent, termelésnövekedést csak a szak- és szerelőipari tevékenységet végző szervezetek értek el. A szövetkezeti kivitelezők elvégzett munkáinak mennyiség-e megegyezik a tavalyival, amely döntően a kisszövetkezetek egyre bővülő tevékenységének az eredménye. Az építőipari munkák összetételében tovább nőtt a fenntartási-felújítási tevékenység aránya. 1985. I—III. negyedévében már a befejezett termelés több mint négytizedét adta. Mérséklődött viszont a magánmegrendelők részére végzet munkák értéke és aránya. A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma tovább csökkent, átlagot meghaladóan a fizikai munkavállalóknál. A létszámfogyás tel- , jes egészében az állami kivitelezőknél következett be. A termelés alakulásával összhangban az építőipari munka termelékenységének csökkenése is mérséklődött, 1985. I—III. negyedévében 11 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. MEZÖGAZDASÄG A száraz, meleg őszi időjárás kedvezett az őszi beta- ioarítású kultúrák érésének, így az idén az elmúlt évinél előbb takarították be a termést. Befejeződött a napraforgó aratása, a burgonya szedése és a kukorica silózása. Az őszi vetésekkel is jó ütemben haladnak a gazdaságok, elvetették már a búzát, a rozsot és az őszi árpát. A hosszan tartó szárazság nehezítette a talajmunkák végzését, az őszi mélyszántás jelentős részével még nem végeztek a gazdaságok. Az állatállomány csökkenése tovább folytatódott. A megyében 1985. szeptember 30- án a főbb állatfajokból kevesebbet tartottak, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatották száma az állami gazdaságokban 4,1 százalékkal emelkedett, míg a termelőszövetkezetekben tovább folytatódott a muraka- erő-eláramlás, így 16 százalékkal kevesebb volt az ott dolgozók száma, mint az előző év azonos időszakában. BERUHÁZÁS A beruházási tevékenység a III. negyedévben az előző év azonos időszakához képest ugyan felgyorsult, de a kilenc hónap alatt együttesen nem érte el a bázisidőszakét. 1985. I—III. negyedévében a népgazdasági ágak közül csak a közlekedés, posta és távközlés, valamint a vízgazdálkodás használt fel nagyobb ösz- szegeket az előző évinél. A tanácsi beruházásokra 1,2 milliárd Ft-ot fordítottak, 23 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Változatlanul a pénzeszközök 41 százaléka szolgálta a lakosság életkörülményeit javító kommunális fejlesztések megvalósítását. ÉLETKÖRÜLMÉNYEK A megye lakosságának főbb forrásokból származó kész- pénzbevételei az elmúlt évi növekedéssel szemben 3,3 százalékkal visszaestek. A csökkenést döntően a mezőgazda- sági termelőszövetkezetekben foglalkoztatottak számának visszaesése okozta. A mezőgazdaságon kívüli bér- és bérjellegű bevételek ugyanis 5,7 százalékkal emelkedtek. A megyében foglalkoztatottak havi átlagbére a megelőző évinél — a szocialista kereskedelem kivételével — erőteljesebben növekedett. A megye lakosságának takarékbetét-állománya a III. negyedév végén 12,6 milliárd Ft volt. 8,3 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időpontjában. A lakossági megtakarítások ez évben a tavalyinál mérsékeltebben növekedtek. A lakossági hitelek a betéteknél intenzívebben, viszont az elmúlt évinél lassabban, mintegy 17 százalékkal emelkedtek, A megye kiskereskedelmi egységeinek eladási forgalma 26 milliárd Ft volt — fogyasztói áron számolva — 7,9 százalékkal több, mint az elmúlt évben. Figyelembe véve a kiskereskedelmi árváltozásokat, a forgalom 2,0 százalékkal emelkedett. A lakosság folyamatos áruellátását mind a ruházati» mind a vegyes iparcikkek területén továbbra i* hátráltatták tartás, illetve időszakos hiányok.. A tüzelőanyag-ellátás a megyében is változatlanul súlyos feszültségeket okoz, annak ellenére, hogy az év folyamán az elmúlt évinél lényegesen több tüzelőt szállítottak a megyei telepekre. A bolti élelmiszerekből és élvezeti cikkekből az alapellátás folyamatos volt, néhány íűszeríéleség azonban hiányzott az üzletekből. Az idényáras cikkek kínálata az idén folyamatosan javult, annak ellenére, hogy a termékek termelőtől fogyasztóig történő zavartalan eljuttatása továbbra sem megoldott. A piaci felhozatal zöldségfélékből és burgonyából közel 10 százalékkal haladta meg az elmúlt év I—III. negyedévit, gyümölcsfélékből ugyanakkor, több mint 10 százalékkal elmaradt attól. A piacokon és a boltokban az idényáras cikkeket a lakosság az elmúlt kilenc hónap alatt átlagosan 2,6 százalékkal olcsóbban vásárolhatta meg, mint egy évvel korábban. Ezen belül a legnagyobb mértékben, mintegy 20 százalékkal, a burgonya árai csökkentek, de a gyümölcsféléket a tavalyi magas árak után átlagosan további 1,8 százalékkal értékesítették drágábban. A vizsgált időszakban 3467 lakásra adtak ki használatbavételi engedélyt, mindössze 58-eal kevesebbre, mint egy évvel korábban. A lakások 95 százaléka változatlanul magánerőből épült. Az építőanyag-ellátásban a korábbi években tapasztalt feszültségek megszűntek, de jelenleg sem problémamentes például a fehér csempe, a mázas cserép beszerzése,, s választék- hiány ,vóit fenyőfűrészáruból, tetőfedő palából. A megye oktatási intézményeinek hálózata az elmúlt időszak alatt, ha csekély mértékben is, de tovább bővült. Az intézmények iránti igények az óvodáknál továbbra is mérséklődtek, az általános iskoláikban és a középiskolákban viszont változatlanul többen tanulnak, mint a megelőző tanévben. Az 1985/86-os tanév elején az általános iskolai tanulók száma meghaladta a 123 ezer főt. Ez évben az első osztályban mintegy 1200 fővel kevesebben kezdték meg tanulmányaikat, mimt egy évvel korábban, de még mindig 2700 fővel többen, mint az idén végzett nyolcadikosok. A növekvő tanulólétszám ellenére az alsófokú oktatás intézményi ellátottsága nem romlott, mivel az általános iskolai hálózat az idén is — az előző éveknél ugyan kisebb mértékben — tovább bővült. Az osztálytermek száma 72- vel növekedett, ennek eredményeként 12 százalékkal csökkent a váltakozó tanítással oktatott tanulók száma, s ezzel arányuk 26 százalékra mérséklődött. A napközis ellátás területén nem következett be javulás, a napközis tanulók aránya változatlanul 36 százalék. A középfokú iskolahálózat a korábbi évek stagnálásával szemben az idén kismértékben fejlődött. Hatására a szentendrei gimnázium tanulói a tanévet már az új iskolában kezdték meg, s bővítették az érdi és a ráckevei középiskolát is. Az új oktatási évben a megyében átmenetileg valamelyest csökkent a középfokú iskolákba jelentkezettek száma. Tavasz- szal ugyanis a tavalyinál mintegy 500 fővel kevesebb 8. osztályos tanuló fejezte be a tanévet. Ennek Következtében a megye középfokú iskoláiban tanulók száma együttesen csak mérsékelten, 200 fővel emelkedett. így a megye középiskoláiban 11 ezer, szakmunkásképző intézeteiben pedig 9880 tanuló kezdte meg tanulmányait.
