Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-12 / 291. szám

1085. DECEMBER 12., CSÜTÖRTÖK Ne érjen felkészületlenül senkit! Ha megmozdul a föld alattunk írta: dr. Berki Mihály vezérőrnagy, a Polgári Védelem országos törzsparancsnoka A tudományokban elért sikerek kiszélesítették az emberek ismereteit a ter­mészeti jelenségekről. Meg­ismertük és megtanultuk a legtöbb pusztító természeti jelenség elleni védekezés módjait, de a természet elemi erőit nem tudjuk megfékezni. A legveszélyesebb elemi csapások közé tartoznak a földrengések, mivel váratla­nul, felkészületlenül érik az embert. Pillanatok alatt rom­halmazzá válhatnak a virágzó városok. A földrengések a lel­ki megrázkódtatásokon túl sok emberéletet követelnek és nagy anyagi veszteségeket okoznak az érintett lakosság­nak. Majdnem atomcsapás Különösen nehéz helyzetbe kerülhetnek azok, akik nem ismerik a tennivalókat. Az ismeretlenség és a tehetetlen­ség a félelem erősödéséhez, pánikhoz vezet. A földrengés hatásai, az általa okozható ká­rok és a katasztrófát követő munkák megtervezése, végre­hajtása és irányítása nagyjá­ból azonos az atomcsapás ese­tén várható hatásokkal, ká­rokkal és ebből eredően a feladatokkal is. Azonos voná­sok: a váratlanság, a gyors lefolyás és a mentési munkák folyamata. Az eltérés abban jelentkezik, hogy a mentő erők és a kárt szenvedett lakosok nincsenek kitéve a rádióaktív sugárzásnak. A földrengéskor keletkező tüze­ket a gázvezetékek okozzák, kis kiterjedésűek. Természetes, hogy a romtorlaszok is kiseb­bek. A földrengés okozta károk és veszteségek, a lakosság és a vezető szervek kiképzettségi fokától függően nőhetnek vagy csökkenhetnek. A fel­készítésnek ki kell terjednie a megelőzés és a földrengés utáni helyzet felszámolásával kapcsolatos tudnivalók okta­tására, illetve a szükséges rendszabályok foganatosítá­sára. hány másodperc alatt elhagy­ják a lakást. Ha ez nem lehet­séges, rejtőzzenek el az ajtó­nyílásokban, a szilárdabb bú­torok alatt, használják ki a főfalak által képzett sarkokat. Amennyiben számolni kell utórezgésekkel, készítsék elő a saját és családtagjaik ré­szére, a kitelepítéshez (áttele- | pítéshez) szükséges csomagot. Ez mintegy 20 kg lehet és a legszükségesebb személyi tár­gyakat tartalmazza (tisztál­kodó eszközök, orvosság, ta­karó, igazolványok, okmá­nyok, pénz, legalább egynapi élelem, stb.). Legyenek kéznél a kötözéshez, fájdalomcsilla­pításhoz szükséges felszerelé­sek, eszközök és ezek alkal­mazására készüljenek fel. Elérhető közelségben kell tartani a tűzoltáshoz szüksé­ges eszközöket, anyagokat. Amennyiben az épület fő ele­mein — tartófal, födém és tetőszerkezet — rongálódást, repedést észlelnek, tilos a la­kásba visszatérni. Mielőtt az ideiglenes elhelyezés megtör­ténik, a lakásban áramtala- nítsanak, a fűtést szüntessék meg, a gázt zárják el! Ha a hatóságok másképpen nem intézkednek, csak forralt vizet fogyasszanak, a vízveze­tékhálózat esetleges sérülése miatt. Kútvizet csak tisztálko­dáshoz használjanak! Amennyiben a lakásba visz- sza lehet költözni, előtte ala­posan meg kell vizsgálni az épületek főbb szerkezeteit: fa­lakat, pilléreket, oszlopokat, ajtókat, ablakokat, áthidaló­kat, gerendákat, födémeket, tetőket és kéményeket. A re­pedés, süllyedés, ferdülés, aj­tók és ablakok torzulása, tető szétnyílása esetében az épüle­teket szakemberrel külön is meg kell vizsgáltatni. Tilos a részben vagy nagy­mértékben romosodott épület­be beköltözni! Ha időközben hajszálrepedéseket, repedése­ket észlelnek a falakon, ismét meg kell vizsgáltatni az épü­leteket. Ha szükséges: meg­támasztással, ailádúcolássai kell az épületet ideiglenesen megerősíteni. sítését; a sebesültgyűjtő-he- lyek kijelölését; a lakosság vízzel és élelmiszerrel való el­látását. A munkák és a kárfel­számolás sorrendjét, idejét a polgári védelem helyi pa­rancsnoka (tanácselnök) hatá­rozza meg. Komoly, megfeszített helyt­állást követel minden rész­feladat. Ehhez viszont szüksé­ges, hogy a polgári védelmi oktatást ne vegyük könnyel­műen. Az ember ma sokféle veszélynek van kitéve. A fel­készült ember — legyen az vezető vagy egyszerű lakos — könnyebben elviseli a meg­próbáltatásokat, fel tudja ven­ni a harcot az elemi csapás okozta következmények ellen. Speciális fonalakból Speciális francia fonalakból készíti a Váci Kötöttárugyár a szabadidős ruhák gyártásá­hoz szükséges alapanyagot. Az így elkészült kelmét a továb­biakban fest:k, kikészítik, majd ezt követően kerülnek a hazai szabászok asztalára. Ezenkívül jelentős mennyisé­get exportálnak e keresett alapanyagból. Az idén össze­sen egymilliárd 250 millió ér­tékben állítanak elő a külön­böző termékekből a váci gyár­ban. Képünkön Paróczi Jó- zsefné a gyár kötőüzemében. Tettre készen — illúziók nélkül Beszélgetés S. Hegedűs Lászlóval, a HNF Országos Tanácsának alelnökével A népfront VIII. kongresszusára azzal a tudattal ülnek be az ország különböző részeiből érkező küldöttek, hogy e mozga­lom változatlanul a legmegfelelőbb kerete a hazáért cselekvésre kész erők egységé­nek. Az utóbbi hetekben megtartott me­gyei értekezletekről olyan útravalót hoz­nak a tarsolyukban, ami igazolja: e bel­politikai eseményekben gazdag esztendő során nem lanyhult az aktivitás, változat­— Meghatározó mindenek­előtt az, hogy a népfront leg­felsőbb fóruma a XIII. párt- kongresszus után ül össze, a küldöttek annak szellemében fognak munkálkodni. A párt- kongresszus óta helyzetünk sem gazdasági, sem társadal­mi szempontból nem vált könnyebbé, ezt figyelembe vé­ve kell majd a kollektívák, s az egyes emberek számára kézzelfogható feladatokat, kö­vethető irányt adni a nemzeti egység további erősítésére, po­litikai, gazdasági céljaink el­érése érdekében. Az én kor­osztályom 45—50 esztendeje éli értően a történelmet. Tud­juk, hogy máskor is adódtak már e hazában nehéz korsza­kok. A népfront születésének idején — a fasiszta elnyomás és a háborús pusztítások kö­zepette — mérhetetlen társa­dalmi feszültségekkel terhe­sen, a legfontosabb kérdések­ben, egyezségre jutottak a legkülönfélébb erők. Hogyne juthatnánk most megegyezés­re, amikor az a gondunk, hogy eleget tudunk-e tenni mindan­nak, amit közakarattal elhatá­roztunk? Az az idő, amit most élünk, építőmunkánknak nem a legsikeresebb szaka­sza. Ez kétségtelen. Közismert az is. hogy nehézségeink le­küzdésében, a hibák kijavítá­sában a kelleténél lassabban haladunk, ennek hatására fo­kozódnak a társadalmon be­lüli feszültségek. Az igazság­hoz tartozik azonban — s ezt elismerni tartozunk népünk­nek —, hogy eredményeink, vívmányaink döntő többségét megőriztük. A siker titka mindig az volt — s meggyő­ződésem szerint ma is az —, hogy a legfontosabb célokat magában foglaló minimális program megvalósításában egyetértve fogjunk össze. A vitatható problémákat az ésszerűség sorrendjében ve­gyük elő, vitassuk is meg, de ez ne akadályozzon bennün­ket az előrehaladásban. A népfront törekvéseinek lénye­ge továbbra is az, hogy e moz­galomban mindenkinek helyet adjon, aki alapvető kérdések­ben — a szocialista viszonyok lanul kitapintható az érdeklődés a köz­életben, a közhangulat kiegyensúlyozott, a nemzet nagy közössége — ha zökkenők­kel is — halad demokratikus céljaink fe­lé. Miként jellemezhetők a népfrontmoz­galom törekvései, módszerei, feladatai a jelen körülmények között? Erről beszél­gettünk S. Hegedűs Lászlóval, a HNF Or­szágos Tanácsának alelnökével. lió résztvevője, a 50 ezernyi hozzászólója. A megválasztott tisztségviselők, a testületek összetételükben is jól példáz­zák a nemzeti egységet. Ami­re feltétlenül figyelemmel kell lennünk a továbbiakban is: a népfontbizottságokban — mint minden egyéb testület­ben — tekintélyes, közismert emberekre van szükség, párt­tagokra és pártonkívüliekre, akik álláspontjukkal egy-egy városrészt, egy-egy társadal­mi réteget képviselnek, meg­alapozottan. Olyanokkal lehet legjobban együtt dolgozni, akik kiforrott elképzeléseik szerint nem csupán bólinta­nak egy-egy kérdésben, ha­nem érdemben nyilatkoznak meg az adott dolog mellett, vagy ellene. Mindig a köz ér­dekében, de nem feledve, hogy az nem fedheti el végérvé­nyesen az egyéni érdeket. Mint a szóban forgó értekez­leteken is bebizonyosodott, a vitákban érlelődő, alakuló nemzeti egység fogalmának csak akkor van valós értelme, ha a megegyezést cselekede­tek hitelesítik. 0 Hogyan tovább? — A népfront kongresszu­sára elkészültek a legfonto­sabb dokumentumok, A szán­dék világos': a népfront igyek­szik mozgósítani a pártkong­resszus határozatainak vég­rehajtására a lakosságot, le­számolva a maradék illúziók­kal hozzálátni a sorskérdések­nek is nevezhető problémák megoldásához. Meggyőződé­sem, hogy a feltételek ehhez jók és elégségesek. Népünk híve a társadalmi igazságos­ság érvényesítésének és nem túlzás, ha azt mondom, hihe­tetlenül szorgalmas Ünnepek idején is nyüzsög a határ, az emberek kertet művelnek, há­zat építenek. Teremtsünk olyan érdekeltségi rendszert, amely lehetővé teszi, hogy ez a nyüzsgés a hétköznapokon, a munkahelyeken is lételem­mé váljon. A szorgalmas és megbecsült munka a társa­dalom fejlődésének is legbiz­tosabb alapja. Bálint Ibolya fenntartásában, a gazdasági fejlesztésben, a társadalmi igazságosság megőrzésében — egyetért. A párt XIII. kong­resszusának határozatai is erre ösztönöznek, csakúgy, mint korábban, amikor szá­mos — joggal bátornak ne­vezhető — lépést tett a politi­ka a tömegek bevonására a hatalom gyakorlásába, a szo­cialista demokrácia szélesíté­sébe. 0 Űjabb tömegek moz­gósítására mit tart a nép­front célravezető módszer­nek? — A szélesebb körű társa­dalmi összefogás és a szocia­lista demokrácia újabb kere­teinek kialakítása önmagában is további feladatot jelent. Olyan feladatot, amelynek végrehajtását tanulni kell a vezetőknek, s az állampolgá­rok tömegeinek egyaránt. Mit értek ezen? Például azt, hogy meg kell végre tanul­nunk élni saját jogainkkal, s elviselni mások jogait is. Ta­nuljunk meg vitatkozni isi Amikor egy-egy javaslatot tá­mogat a többség, az nem fel­tétlenül azt jelenti, hogy bölcs a javaslattevő. Talán csak annyit, hogy rajta kívül még sokan hasonlóan jó gondola­tot érleltek. A kisebbségben maradók nem szenvednek fel­tétlenül vereséget, nem kény­szerülnek feltétlenül állás­pontjuk feladására, míg an­nak tarthatatlanságáról — türelemmel, okos érvekkel — meg nem győztük őket. A vi­ta nem gyengíti a társadalom egységét. Ennek majd maga a népfrontkongresszus is szá­mos tanújelét adja. Vitákban alakult ki az is, amiben ma egyetértünk. A vélemények elfojtása esetén kellene attól tartanunk, hogy megroppan a nemzeti egység, a társadalmi bizalom. 0 Milyen tapasztalatok szűrhetők le a kongresszust megelőző népfrontértekezle­tekről? — Társadalmunk felnőtt vol­tát tükrözi a mintegy 5 ezer tanácskozás több mint félmil­Parlamenti bizottságok ülésén Az ember fontos tényező A megelőzést szolgálja a polgári védelmi oktatás, amely átfogja a lakosság és a ve­zető szervek minden rétegét, szintjét. Ugyanakkor a meg­előzés érdekében szükséges olyan intézkedéseket hozni, amelyek betartásával, fogana­tosításával növelhetjük a la­kott települések, az üzemek állóképességét a földrengés hatásaival szemben. Mit kell tenni? Földrengéskor fontos, hogy az épületben tartózkodók né­A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség XI. kong­resszusára való felkészülés részeként, szerdán kétnapos országos agitációs és propa­gandakonferencia kezdődött Budapesten, a KISZ Központi Bizottság székházában, A ta­nácskozáson a megyei KISZ- bizottságok vezető propagan­distái, az ifjúsági lapok fő- szerkesztői, valamint a köz­ponti és megyei sajtó ifjúság- politikával foglalkozó munka­társai vesznek részt. Komoly helytállással A földrengés után azonnal meg kell szervezni és kezdeni: a sérültek kimenekítését a ro­mok alól, illetve a romosodott házakból, épületekből; átjárók létesítését a mentő, polgári védelmi és más alakulatok ré­szére; a közművek (víz, gáz, villany) kikapcsolását és a ká­rok továbbterjedésének meg­akadályozását; az életre ve­szélyes épületek lebontását, a megmaradt falrészek megerő­A konferencia első napján Maróthy László, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese a népgazdaság előtt álló feladatokról; Csehák Judit, a Minisztertanács elnökhelyet­tese a szociálpolitika és az állami ifjúságpolitika fejlesz­téséről; Barabás János, az MSZMP KB osztályvezető­helyettese pedig a nemzet­közi helyzet időszerű kérdé­seiről tartott előadást. Az Országgyűlés kereskedel­mi bizottságának tegnap tar­tott ülésén a képviselők meg­vitatták a népgazdaság VII. ötéves tervéről szóló törvény- javaslatot, s a bel-, illetve külkereskedelmi tárca jövő évi költségvetését. A vitában — amelyben felszólalt Mar­jai József, a Minisztertanács elnökhelyettese is — a rész­vevők többször szóba hozták azokat a feltételeket, amelyek hozzásegíthetnek bennünket az elképzelések valóra váltásá­hoz. Érintették a legsürgetőbb feladatokat. Többek közölt Békési Istvánné (Pest m.. 3. vk.) kevesellte az agglomerá­ciós övezet kereskedelmi háló­zatának fejlesztésére fordítha­tó keretet. A Minisztertanács által hozott határozatok vég­rehajtását, annak következe­tesebb ellenőrzését tartotta kí­vánatosnak Polgárdi József (Pest m., 17. vk.), hozzátéve, hogy nem mindig megnyugta­tó a harmónia a gazdaságirá­nyítás és a vállalatok vezetői között, holott a szélesebb kö­rű önállóság lehetősége nem ad jogot a népgazdasági érde­kek mellőzésére. A vita ösz- szefoglalása után a bizottság javaslatokat szedett csokorba, a téli ülésszak alkalmával ter­jeszti az Országgyűlés elé. ★ Az egészségügyi és szociális ágazat VII. ötéves tervi, ezen belül a jövő esztendő szakma- politikai, valamint fejlesztési céljait s a megvalósulás gaz­dasági feltételeit számos kül­ső és belső tényező, illetve korlát határozza meg — amint ezt a tárca az illetékes bizott­ság számára készült előter­jesztésében is leszögezi. Szó­beli kiegészítőjében — még a részletek vázolása előtt — ki­emelte azonban dr. Medve László egészségügyi miniszter, hogy a most befejeződő terv- ciklusban elért eredmények­ben nagy szerepük volt ma­guknak az egészségügyi dol­gozóknak, akik derekasan helytálltak az ismert körül­mények között. Ami a betegek számára kedvezőtlen — zsúfolt intézmények, elavult felszere­lések, munkaerőhiány, és a többi —, az orvosokat, az asz- szisztenseket, ápolószemély­zetet is szorítja. S erről szól­ni kell. annak elismerése mel­lett, hogy az utóbbi öt eszten­dőben azért sikerült megvaló­sítanunk egy sereg olyan be­ruházást, intézkedést, ami előbbrelépést jelentett. Az előrehaladást a lakosság általános egészségi állapota is illusztrálja. Ma kimondhatjuk, hogy a következő esztendők­ben — az eddigiekre építve — képeseik leszünk a felnövekvő nemzedék számára olyan egészségügyi körülményeket teremteni, amelyek lehetővé teszik a halálozások számának jelentős csökkenését a pro­duktív életkorú népesség kö­rében. Szólt a miniszter azok­ról a programokról, amelyek mindenképpen elsőbbséget él­veznek: a szív- és érrendszeri megbetegedések elleni küzde­lemről, a daganatos betegsé­gek kiszűrésének korszerűsíté­séről, s az erőszakos halál­okok megelőzéséről, kiemel­ten kezelve az alkohol- betegek gondozását. A minisz­terhelyettes, dr. Juszt Lajos — aki tájékoztatta a képviselőket a jövő évi egészségügyi költ­ségvetés leglényegesebb ada­tairól — kiemelte: a legszem­betűnőbb változást a hangsú­lyokban fogjuk észlelni. Egy példa: a korábbiaknál többet fordít az ágazat a diagnoszti­zálás korszerűsítésére és a kórházak hotelszárnyainak kulturáltabbá tételére. A kö­vetkező esztendőben a beruhá­zások tekintetében nem sokat tehetünk. Folytatjuk az áthú­zódókat, s igyekszünk befejez­ni, amit csak lehet. Itt szólt egyebek közt a Pest Megyei Tanács Semmelweis Kórházá­nak felújításáról, amely most épp az ötödik ütemnél tart, de a munkát mindenképpen gyorsítani kell. Elmondotta, hogy a jelentősebb felújítások támogatására a Miniszterta­nács hatáskörében előirányzott szakmai program célkeretéből nyílik 100 millió forintos le­hetőség. Ebből jut a többi közt a váci városi kórház-rendelő­intézetben folyó rekonstruk­cióra is. A felszólaló képviselők kö­zött sokan hívták fel a figyel­met a betegségek megelőzésé­nek fontosságára, az egészség- nevelésre, Köztük dr. Juhár János (Pest m. 24. vk.), aki aláhúzta, hogy nem mellékes e munkának a színvonala, hi­szen ettől is függ, jelentkez­nek-e az emberek idejében az orvosnál, képesek-e egészsége­sebb életmódot kialakítani. A felvilágosító munkában föl le­hetne használni az iskolákban meglevő videó-berendezéseket, ám pillanatnyilag nem talál­ható e témában egyetlen ka­zetta sem. Üj, hatékonyabb módszerek kidolgozásához, al­kalmazásához anyagi feltéte­lek szükségesek Vajon meg- lesznek-e? Mint a gazdaság egészében, a tegnap érintett két tárca jövő évi munkájában is ki­emelkedő jelentőségűvé válik az emberi kezdeményezőkész­ség, szorgalom, fegyelem, helytállás, mint fontos érték­teremtő tényező. Enélkü] két­ségessé válhat annak a terv­nek a megvalósítása, amiről az Országgyűlés téli üléssza­kán döntenek majd. B. L A KISZ XI. kongresszusa jegyében Országos konferencia

Next

/
Oldalképek
Tartalom