Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-12 / 291. szám

2 1985. DECEMBER 12.. CSÜTÖRTÖK Sajtónyilatkozatok Ruszton Mihail Gorbacsov és Mesiadia találkozója Megerősödött ez együttműködés (Folytatás az 1. oldalról.) ' Kádár János, az MSZMP főtitkára és Rudolf Kirch­schläger oszták szövetségi el­nök szerdán délelőtt hosz- szabb négyszemközti megbe­szélést folytatott a burgen­landi Rusztban. Megbeszélé­seik után nyilatkoztak a ma­gyar és az osztrák sajtónak. Kádár János a két ország kapcsolataira vonatkozó kér­désre válaszolva hangoztatta: „A magyar—osztrák kapcso­latok sajátosságának azt tar­tom, hogy realisztikusak és a — kölcsönös érdekeknek meg­felelően — széles körben bon­takoztak ki. Két szomszédos országról van szó, s joggal ál­líthatom, hogy kapcsolataink a különböző társadalmi rend­szerű országok között példás­nak nevezhetők. Ésszerűek, a kölcsönös érdekeket szolgál­ják, és pozitívan befolyásol­ják az emberiség számára fontos nemzetközi folyamato­kat is. Minderre gondolva örömmel vettem Kirchschlä­ger úr meghívását, t annak készséggel tettem eleget, mert úgy gondoltam, hogy találko­zónk további hozzájárulást jelent kapcsolataink kibonta­kozásához. Megbeszélésünkön egybehangzóan úgy értékel­tük, hogy ez a folyamat be­csületes, jó szolgálata a két ország és a két nép ügyének. Személyes okom is volt ar­ra, hogy szívesen tegyek ele­get a meghívásnak, hiszen Kirchschläger elnök urat régen ismerem, és tudom, hogy ma­gas tisztségeiben több mint másfél évtizeden át mint kiil- ügyminisizter, majd szövetségi elnökként is sokat segített a kapcsolatok építésében”. Kádár János kitért arra, hogy természetesen mindkét országban sokat tesznek a na­pi munkában is a két ország kapcsolatainak fejlesztéséért, ezen munkálkodnak a két or­szág kormányai is. Ebben az összefüggésben méltatta Bru­no Kreisky korábbi és Fred Sinowatz jelenlegi osztrák kancellár szerepét, tevékeny­ségét. „Együttműködésünk — mon­dotta ezután — nem konjunk­turális jellegű, nem a széljá­rástól függ, hiszen azt évtize­deken át alapoztuk — azért szilárd és van jövője.” A nemzetközi helyzettel kapcsolatos kérdésre vála­szolva az MSZMP főtitkára rámutatott: megbeszélésükön véleményt cseréltek a nem­zetközi biztonság, az enyhül- tebb, békésebb világ megte­remtéséről, amire — mint mondotta — megvan a lehe­tőség, de automatikusan nem valósul meg. A kis országok nemzetközi politikai szerepéről Kádár Já­nos kijelentette: véleménye szerint nem különíthető el ez a szerep az országok nagysá­ga szerint. Napjainkban a nemzetközi helyzet meglehe­tősen veszélyes szakaszba ju­tott, ezért feltétlenül meg kell gyorsítani az érdemi tárgyalá­sokat, hogy kielégítő megol­dások szülessenek, olyanok, amelyek az emberiség békés életét biztosíthatják. A nagy, a közepes és a kis országok­nak egyaránt megvan a ma­gük felelőssége, és valameny­Javier Pérez de Cuellar, az ENSZ főtitkára megállapítot­ta: 37 évvel azután, hogy a világszervezet elfogadta az emberi jogok chartáját, a vi­lág több országában még min­dig nem valósultak meg az abban foglalt jogok. A főtit­kár külön szólt arról, hogy Dél-Afrikában a lakosság többségének elemi politikai és emberi jogait sem biztosítják, és kegyetlen terrorral fojtják el a jogokért vívott küzdel­met. A világszervezetben kedden ünnepélyesen emlékeztek meg az emberi jogok napjáról, ar­ról, hogy 37 évvel ezelőtt fo­gadta el a közgyűlés az erről szóló alapvető fontosságú do­kumentumot. nydüknek élniük kell a ren­delkezésre álló lehetőségekkel az enyhülés érdekében — han­goztatta. Mi, magyarok így értjük a kis országok, köztük a magunk szerepét és felelős­ségét. Kádár János hozzátette: a gyümölcsöző és rendezett magyar—osztrák kapcsolatok­kal nemcsak a két nép, a két ország érdekeit szolgáljuk. Túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy az európai légkört, a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok közötti kapcsolatok javulását is segítjük — hang­súlyozta az MSZMP főtitkára. A genfi találkozóval kapcso­latban Kádár János emlékez­tetett rá; bár ott sok fontos megoldásra váró vitás kérdés­ben nem született megállapo­dás, maga a találkozó segített a párbeszéd erősítésében, a Szovjetunió és az Egyesült Államok között csakúgy, mint más országok vonatkozásá­ban. Kérdés hangzott el a ma­gyar gazdasági reform hely­zetéről, folytatásáról, kilátá­sairól. Az MSZMP főtitkára emlékeztetett arra, hogy a gazdasági reformok immár évtizedes múlttal rendelkez­nek. Átgondolt és következe­tes törekvéseket fejeznek ki, amelyeknek lényege az, hogy rugalmasabban, jobban aka­runk dolgozni. E munkát kö­vetkezetesen folytatni fogjuk, s mindent megteszünk azért, hogy gazdálkodásunk hatéko­nyabbá váljék. Hozzátette: „o magunk helyzetéből indulunk ki, reformjainkat nem expor­táljuk. Az ésszerű megoldáso­kat keressük, ezt tesszük a jövőben is”. Rudolf Kirchschläger szö­vetségi elnök kijelentette: a magyar—osztrák kapcsolatok sajátossága abban áll, hogy mindkét ország fel tudja hasz­nálni a történelem tanulsá­gait viszonyuk alakításához. „Mindkét fél abból indult ki, hogy bár különböző társadal­mi rendszerben élünk, de ép­pen itt, Európa közepén nagy felelősséget viselünk földré­szünk stabilitásáért. Ezt a po­litikát nyilvánvalóan nem csak a kormányok, hanem a népek is magukénak vallják, mindkét oldalon”. Az MTI tudósítójának kér­désére válaszolva az osztrák államfő elmondotta: Kádár Jánossal folytatott, igen be­ható tárgyalásaikon visszate­kintettek a múltba, és foglal­koztak a jelen kérdéseivel, mindenekelőtt azzal, hogyan látja a két fél az európai- és a világhelyzetet. ★ Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára Rudolf Kirchschlágernék, az Osztrák Köztársaság szövetsé­gi elnökének meghívására Ausztriában tett látogatását befejezve szerdán este visz- szaérkezett Budapestre. Kádár János fogadására a 1985. december 9—11. kö­zött Veress Péter külkereske­delmi miniszter Martin Ban­Washingtonban is megem­lékeztek az emberi jogok nap­járól, de az alkalmat Reagan elnök arra használta fel, hogy újabb támadást intézzen Ku­ba, Nicaragua és néhány más ország ellen. Az elnök azzal vádolta Kubát, hogy „rend­szeresen megsérti az alapvető emberi jogokat” és kijelentet­te: az utóbbi időben „Nica­ragua is erre az útra lépett”. Reagan azt is közölte az év­forduló alkalmából, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatni kívánja a különbö­ző ellenforradalmi erőket. Mint mondotta, „a kommu­nistaellenes harcosok három kontinensen folytatják bátor küzdelmüket” és „az Egyesült Államok nem fordíthat hátat nekik”. Keleti pályaudvaron megje­lent Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Németh Ká­roly, az MSZMP főtitkárhe­lyettese, a Politikai Bizottság tagjai, Kótai Géza, a KB kül­ügyi osztályának vezetője, Várkönyi Péter külügyminisz­ter, Kamara János belügymi­niszter, ® Központi Bizottság tagjai és Vrbán Lajos közleke­dési miniszter. (Folytatás az 2. oldalról.) két a gazdasági és egyéb terü­leteken folytatott együttműkö­dés további fejlesztésében. Érintették o két ország belső fejlődését, valamint a nemzet­közi helyzet néhány lényegbe­vágó kérdését. Aláhúzták an­nak fontosságát, hogy a kis és a közepes nagyságú országok aktívan részt vegyenek a fegy­verkezési hajsza megfékezé­séért, az enyhülés megőrzé­séért tett erőfeszítésekben. A magyar kormányfő elis­meréssel szólt az el nem kö­telezett Jugoszlávia külpoliti­kai tevékenységéről. A JSZSZK elnökségének elnöke méltatta a Magyar Népköztár­saság kiegyensúlyozott, építő jellegű külpolitikáját. A találkozót követően Rado­van Vlajkovics díszebédet adott Lázár György tisztele­tére. A magyar kormány elnöke a déli órákban ellátogatott a Belgrád közelében levő rako- vicai mezőgép- és motorgyár­ba, ahol Filip Grujics vezér- igazgató tájékoztatta a 4800 dolgozót foglalkoztató nagy­üzem munkájáról. Egyebek között elmondotta, hogy ez a vállalat a kragujevaci Zastava művek partnereként közvetve együttműködik a magyar jár­műiparral, a győri Rábával pedig közvetlen kooperációt folytat: kis traktorokhoz mo­torokat szállít. „Mi a magunk részéről készek vagyunk ezt a kooperációt bővíteni” — je­lentette ki a vezérigazgató. Lázár György hangsúlyozta: a jugoszláv vezetőkkel folytatott megbeszéléseinken ismét meg­erősítettem azt a szándékun­kat, hogy kihasználjuk az ösz- szes lehetőséget a gazdasági együttműködés, főként pedig a hosszú távú ipari kooperáció fejlesztésére. Hetényi István pénzügymi­niszter, aki Lázár György kí­séretében tartózkodott Belg- rádban, szerdán délelőtt tár­gyalást folytatott jugoszláv kollégájával, Nedeljko Man- diccsal. A magyar—jugoszláv gazdasági együttműködési bi­zottság két társelnöke meg­vizsgálta, hogy az állami szer­veknek milyen konkrét lépése­ket kell tenniük az 1986—1990­gemann szövetségi gazdasági miniszter meghívására hiva­talos látogatást tett a Német Szövetségi Köztársaságban. Veress Péter megbeszélést folytatott vendéglátójával, va­lamint Otto Schlecht szövet­ségi gazdaságügyi minisztériu­mi államtitkárral. Ennek során megvitatták a két ország gazdasági és kül­kereskedelmi kapcsolatainak aktuális kérdését, és az együtt­működés fejlesztésének lehe­tőségeit. Megállapították, hogy 1985-ben a kétoldalú árucse­re-forgalom dinamikusan fej­lődött, de ennek jövőbeni fenntartása fokozott erőfeszí­téseket és a feltételek továb­bi javítását teszi szükségessé. Veress Péter NSZK-beli tartózkodása során a politikai és üzleti élet több más magas rangú képviselőjével is talál­kozott. A megbeszéléseken je­len volt dr. Horváth István, hazánk bonni nagykövete. Ve­ress Péter elutazott azNSZK- ból. George Shultz Brüsszelben George Shultz amerikai kül­ügyminiszter szerdán London­ból Brüsszelbe érkezett, ahol részt vesz a NATO külügymi­nisztereinek értekezletén. Az Észak-Atlanti Szövetség külügyminisztereinek csütörtö­kön nyíló tanácskozásán vár­hatólag az lesz fő téma, ho­gyan alakul a fegyverzetel­lenőrzés kérdése a genfi csúcs- találkozó után. re szóló áru- és szolgáltatás­csere forgalmi egyezmény si­keres megvalósításáért. Hetényi István találkozott Vlado Klemencsics szövetségi pénzügyminiszterrel is. Véle­ménycserét folytattak a nem­zetközi pénzügyi helyzet vár­ható alakulásáról, és tárgyal­tak a két ország bankjainak a határmenti forgalommal kap­csolatos együttműködéséről. Horn Gyula külügyminiszté- riumi államtitkár, aki Lázár György kíséretének tagjaként tartózkodott Belgrádban, szer­dán délelőtt megbeszélést foly­tatott Budimir Loncsar jugo­szláv külügyminiszter-helyet­tessel. A találkozón időszerű Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke Milka Pla- nincnak, a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsa elnökének meghívására 1985. december 10—11-én hivatalos, baráti látogatást tett Jugoszlá­viában. Lázár Györgyöt fogadta Ra­dovan Vlajkovics, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság Elnökségének elnöke, Vidoje Zsarkovics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Köz­ponti Bizottsága Elnökségének elnöke. A magyar kormányfő találkozott Dusán Cskrebics- csel, a Szerb Szocialista Köz­társaság Elnöksége elnökével. A találkozók szívélyes, baráti légkörben zajlottak le. Lázár György virágot helye­zett el Joszip Broz Tito sír­ján. Lázár György és Milka Pla- ninc áttekintette a kétoldalú kapcsolatok helyzetét és meg­beszélést folytatott a Magyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság széles körű, jószomszédi együttműködésének lehetősé­geiről. Részletesen tájékoztat­ták egymást országaik társa­dalmi és gazdasági fejlődésé­ről, véleménycserét folytattak a nemzetközi helyzet legfon­tosabb kérdéseiről. Megelégedéssel állapították meg, hogy a két ország köl­csönösen hasznos együttmű­ködése és baráti kapcsolatai sikeresen fejlődnek, folyama­tosan gazdagodnak az élet minden területén. Lázár György és Milka Pla- ninc megerősítette, hogy a magyar—jugoszláv baráti kap­csolatok a felségjogok és a te­rületi egység, a függetlenség, az egyenjogúság tiszteletben tartásán és a bel ügyekbe való be nem avatkozás, a kölcsö­nös megbecsülés és a kölcsö­nös előnyök elvein nyugsza­nak, a belső építés saját útjai­nak és a két ország eltérő nemzetközi helyzetének tisz­teletben tartásával. E Kádár János és Joszip Broz Tito ta­lálkozóin elfogadott, és az élet által igazolt elvek képezik az alapját a sokoldalú és kölcsö­nösen előnyös, a Magyar Nép­köztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztár­saság népeinek érdekeit jól szolgáló együttműködés fej­lesztésének. Hangsúlyozták, hogy a Ma­gyar Népköztársaság kapcso­latai a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság ' köz­társaságaival és autonóm tar­tományaival, továbbá a határ­menti területek és városok, a Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára szerdán Moszk­vában fogadta Mohamed Me- szadiát, az Algériai Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) párt politikai. bizottságának tagját, az FLN KB állandó titkárságának vezetőjét, aki pártküldöttség élén tartózko­dik a szovjet fővárosban. nemzetközi kérdésekről esett szó, különös tekintettel a gen­fi csúcstalálkozó utáni hely­zetre. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke és kísérete jugo­szláviai hivatalos baráti láto­gatását befejezve szerdán dél­után hazautazott Belgrádból. A magyar küldöttséget a ju­goszláv főváros topcsideri pá­lyaudvarán Milka Planinc, a Szövetségi Végrehajtó Tanács (kormány) elnöke, Nedeljko Mandics, a Szövetségi Végre­hajtó Tanács tagja, Budimir Loncsar külügyminiszter-he­lyettes és Metodi Szmilenszki külkereskedelmi miniszterhe­lyettes búcsúztatta. helyi társadalmi és politikai szervezetek egyre bővülő együttműködése, és a közvet­len lakossági kapcsolatok a két ország jószomszédi viszo­nyának fontos tényezői. A kormányelnökök aláhúz­ták, hogy a Magyar Népköz- társaságban élő horvát, szerb, és szlovén nemzetiségek, illet­ve a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaságban élő magyar nemzetiség fontos sze­repet tölt be a jószomszédi kapcsolatok fejlesztésében a két ország népei barátságának erősítésében. A két fél külö­nös figyelmet szentel a nem­zetiségek e szerepének és köl­csönösen erősíti azt. A kormányfők megkülön­böztetett figyelmet fordítottak a gazdasági kapcsolatok fej­lesztésére, és megelégedéssel állapították meg, hogy a Ma­gyar Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság között ked­vezően fejlődik a gazdasági, valamint a műszaki-tudomá­nyos együttműködés. Hang­súlyozták, hogy a szakosítás, a kooperáció és a hosszú távú ipari együttműködés elősegíti az árucsereforgalom bővülé­sét, s kedvező tényező a gaz­dasági kapcsolatok további fejlesztésében. Kiemelték, hogy a nehezebbé vált külgazda­sági körülmények között foko­zottabban ki kell használni a szomszédságból adódó lehető­ségeket. Mindkét fél részéről további erőfeszítések szüksé­gesek a harmadik piaci közös fellépés lehetőségeinek fel­tárására. A két kormányfő kedvezően értékelte a Magyar Népköz- társaság és a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársa­ság közötti 1986—1990. idő­szakra szóló áru- és szolgálta­tásforgalmi egyezményt, vala­mint az 1986. évi áru- és szolgáltatáscserére vonatkozó jegyzőkönyvet, amelyek jelen­tősen hozzájárulnak a két or­szág közötti áruforgalom nö­veléséhez. Pozitívan értékelték azokat az erőfeszítéseket, amelyek a két ország széles körű és sok­oldalú határmenti, gazdasági együttműködésének bővítésére irányulnak. A két kormányfő külön hangsúlyozta, hogy a jugoszláv—magyar gazdasági együttműködési bizottság munkája jelentősen hozzájárul a két ország gazdasági együtt­működése ösztönzéséhez és fejlődéséhez. A két fél kifejezte készsé­gét, hogy ösztönzik a határ menti területek gazdasági együttműködését, a kishatár­A találkozón Meszadia át­adta Gorbacsovnak Sadli Bendzsedid, az Algériai De­mokratikus és Népi Köztár­saság elnöke, az FLN főtitká­ra üzenetét. Az elvtársi légkörű beszél­getésen Mihail Gorbacsov és vendége áttekintette a nem­zetközi helyzet és a szovjet— algériai kapcsolatok néhány kérdését. Megállapították, hogy sikeresen fejlődik a Szovjet­unió és Algéria, az SZKP és az FLN baráti együttműködé­se. Korunk legfontosabb kérdé­sednek megítélésében állás­pontjuk megegyezik, vagy na­gyon közel áll egymáshoz. A Szovjetunió és Algéria elítéli az imperializmus agresszív po­litikáját, az űrfegyverkezési hajsza megakadályozásának és a földi fegyverkezési hajsza megszüntetésének híve. Szük­ségesnek tartja az igazságos nemzetközi gazdasági kapcso­latok megteremtését és azt, hogy a regionális konfliktu­sokat a népek törvényes nem­zeti jogainak tiszteletben tar­tásával oldják meg. Mihail Gorbacsov és Mohamed Me­szadia hangsúlyozta azt is, hogy a két fél törekszik a szovjet—algériai együttműkö­dés megerősítésére. forgalmat, az együttműködést a kultúra, a közművelődés, a tájékoztatás, a sport terén, valamint a határ menti váro­sok és községek együttműkö­dését annak tudatában, hogy ezek hozzájárulnak a két ország közeledéséhez egymás­hoz, általános kapcsolatai­nak fejlődéséhez. A két fél támogatta az együttműködés fejlesztését a kultúra, az oktatás, a tudo­mány és a tájékoztatás terü­letén. A felek rámutattak, hogy a kulturális, az oktatá­si és a tudományos együttmű­ködési munkaterv végrehajtá­sa hozzájárul a két ország né­pei és nemzetiségei kulturális értékeinek és vívmányainak minél teljesebb megismerésé­hez. Lázár György és Milka Planinc véleménycserét foly­tatott a nemzetközi helyzet­ről. Kiemelt figyelmet fordí­tottak a béke és biztonság erősítésére a világban, a fegy­verkezési hajsza megfékezé­sére, a leszerelésre, ,a nem­zetközi feszültség enyhítésére, valamint, a nyitott kérdések békés eszközökkel, tárgyalá­sok útján történő megoldá­sára. Kedvezően értékelték Mi­hail Gorbacsov és Ronald Reagan genfi találkozóját. A csúcstalálkozó — minden or­szág érdekében és tevékeny hozzájárulásával — megte­remtheti a feltételeket a vi­lághelyzet kedvező alakulá­sához, a béke és biztonság erősödéséhez, a fegyverkezési verseny megfékezéséhez és a leszereléshez. Véleménycserét folytattak az ENSZ szerepe erősítésének jelentőségéről és a világszer­vezet hozzájárulásáról az idő­szerű nemzetközi problémák, a béke. a biztonság, a gazda­sági fejlődés és az egyenjogú nemzetközi együttműködés kérdéseinek megoldásához. A két kormányfő kifejezte meggyőződését, hogy a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa elnökének a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaságban tett látogatá­sa. a nvílt munkalégkörben, a kölcsönös tisztelet szellemé­ben folytatott megbeszélések hozzájárulnak a magyar—ju­goszláv kapcsolatok és a sok­oldalú jószomszédi együttmű­ködés további fejlődéséhez. Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke hivatalos baráti látogatásra hívta meg a Ma­gyar Népköztársaságba Milka Planincot. a Szövetségi Vég­rehajtó Tanács elnökét, aki a meghívást köszönettel elfogad­ta. A látogatás időpontját ké­sőbb egyeztetik. Ünnepélyes megemlékezés Emberi jogok napja az ENSZ-ben Magyar-NSZK tárgyalások Középpontban a kereskedelem Kedvezően alakuló kapcsolatok Közös közlemény jugoszláviai látogatásáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom