Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-11 / 290. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIX. ÉVFOLYAM, 290. SZÁM 1985. DECEMBER 11., SZERDA Sportos találkozó Népszerű a foci, teke, pingpong Sportvezetők és -szervezők találkoztak a minap Cegléden, a városháza nagytermében, hogy a város és környéke testnevelési és sportmozgal­máról, a következő időszak legfontosabb feladatairól vált­sanak szót. A sportaktíva- értekezletet Bállá János, a városi pártbizottság első tit­kára nyitotta meg, majd a helyzetképet felvázoló, vitára szólító beszámolót Fekete An­tal tanácselnök mondta el. SIS iiiü Ahhoz nem fér kétség, hogy a sportélet megélénkülé­sének és színvonalasabbá vá­lásának letéteményesei a kü­lönböző közoktatási intézmé­nyek. El kell érni — hangsú­lyozta a beszámoló —, hogy az általános iskolák 3. osztá­lyaiban már testnevelés spe­ciális kollégiumot végzett ta­nítók, a 4. osztálytól kezdve pedig szaktanárok oktassák a testnevelést, és vezessék az alsó tagozatos tanulók tan­órán kívüli testedzési foglal­kozásait. Tenni kell azért, hogy az ehhez szükséges sze­mélyi és tárgyi feltételek ren­delkezésre álljanak. A nevelési-oktatási intéz­mények tornatermeinek és a sportot szolgáló egyéb helyi­segeinek, létesítményeinek az iskolai testnevelés és a diák­sport céljaira történő jobb kihasználásához szükséges alapvető anyagi eszközöket — beleértve a szombat-vasárna­pi nyitva tartás költségeit is — elő kell teremteni minden tanintézet számára. Igen fon­tos, hogy az ezredfordulóig a városban hiányzó általános iskolai tornatermek és sport- létesítmények felépüljenek. Az újonnan létesülő iskolák­hoz természetszerűen kapcso­lódjanak tornatermek és test­edzésre alkalmas udvarok. Szabadidősportunk három részre bontható. A munkahe­lyi és üzemi sportnak a vá­rosban és környékén igen nagy hagyománya van. A hosszú névsorból érdemes ki­emelni a KÖZGÉP példáját, mert a ceglédi gyáregységben követésre méltó szervezettség­gel és rendszerességgel ren­deznek bajnokságokat, verse­nyeket. Nagy tömegeket megmozga­tó hatása miatt kétségkívül a leginkább jelentős szakterület a különféle városi és körzeti alapfokú bajnokságoké, ver­senyeké, sportnapoké. 1985- ben 16 sportágban rendeztek alapfokú versenyt és bajnok­ságot, 7—8 ezer fő részvételé­vel. Persze ez a szám meg­lehetősen szerény, ha tudjuk, hogy a várost és környékét nagyjából 100 ezren lakják. Sajnos a községekben kevés a helyi rendezvény, Abony és Ceglédbercel kivételével nem­igen találunk rendszeres alap­fokú bajnokságot. Népszerűek a teljesítmény­próbák, a kispályás foci, a teke és az asztalitenisz. A falusi spartakiádmozgalom résztvevőinek számában visz- szaesés tapasztalható, annak ellenére, hogy területünk a megyei összehasonlításban még ma is a legsikeresebb. Sajnálatos tény, hogy a sza­bad szombatok elterjedésével sem nőtt komoly mértékben a sportolni vágyó városiak és községiek száma. A szabadidősport harmadik területe a lakóterületi, baráti csoportok tevékenysége. Ro­konszenves erőfeszítéseiket a továbbiakban is támogatni kell. Érdemes kezdeményezni az önerőre támaszkodó társa­dalmi lakóterületi sportegye­sületek, testedző klubok megalakítását. A tanácsok el­sősorban sportolásra alkalmas területek kijelölésével, helyi­ségek, létesítmények megte­remtésével segíthetik őket. iüs Versenysportunk élvonalát a Ceglédi Vasutas, az Abonyi Tsz és a KÖZGÉP sportkörei képviselik. Az idén ötven- esztendős CVSE, amely a kör­nyékbeli sportmozgalom egyik fő bázisa, a megyei egyesüle­tek közötti pontversenyben az első helyet szerezte meg. Ti­zennégy szakosztálya nyújt le­hetőséget az érdeklődőknek. Kiemelt feladatként kezelik az „A” kategóriás asztalitenisz-, a „B” kategóriás sportakro­batika- és a jelenleg „C” ka­tegóriába sorolt súlyemelő­szakosztály működtetését. A birkózók, az atléták, a vízilabdázók és a labdarúgók a második vonalat alkotják. Az asztalitenisz-gárda dicse­kedhet a legjobb eredmé­nyekkel, a CVSE csapata négy éve az NB I harmadik helyén tanyázik, soraiban ta­lálható a terület egyetlen fel­nőtt válogatott versenyzője, Harczi Zsolt. A vasutasegye­sület utánpótlásában nagy sze­repet játszik a Mészáros Lő­rinc iskola testnevelés tago­zata, valamint a Kossuth Gim­názium testnevelési osztálya. CVSE-s berkekben az aszta­litenisz és az egyre erőtelje­sebbé váló súlyemelés fej­lesztését helyezik előtérbe. Asztaliteniszben hosszabb tá­von szeretnék az „A” kate­góriás minősítést megőrizni, s 1—2 utánpótlás vagy felnőtt korú válogatott nevelésével, s természetesen a csapat jó szereplésével hozzájárulni a honi pingpong nemzetközi hírnevének öregbítéséhez. Súlyemelésben pedig az „A” szint elérése, a kollégium si­keres működtetése, s néhány nemzetközi színvonalú ver­senyző felkészítése a cél. A KÖZGÉP SE erősségei az NB I-es tekézök és a rend­kívül népszerű, NB I/B-ben szereplő kézilabdások. Mind­két szakosztály kivívott po­zícióinak megtartására törek­szik. Abonyban a Tsz SK bir­kózó-szakosztályára kell fel­hívni a figyelmet, amelyben országosan is elismert nevelő­munka folyik, több minősített sportolóval. A községi versenysport ko­Vendégek az idősek napján rántsem kielégítő anyagi fel­tételek mellett zajlik. Albert- irsán a kézilabda, a foci, a sakk, Ceglédbercelen a labda­rúgás, Dánszentmiklóson a labdarúgás és a tollaslabda, Tápiószőlősön, Törteién és Újszilváson pedig a foci te­rületén elérhető körzeti, me­gyei második vonalú szint szerepel a tervekben. A sporttevékenység alap­jául szolgáló létesítmények fejlesztése a következő idő­szakban csakis széles körű társadalmi összefogással való­sítható meg. Az egyesületi, iskolai és lakóhelyi sportolási feltételeket javítani kívánó el­képzelések körül a legfonto­sabbak: a CVSE sporttelepé­nek további korszerűsítése, a klubház átalakítása, tenisz­pályák létesítése, a súlyemelő­csarnok építésének befejezése, az albertirsai strand elkészí­tése, a ceglédi fürdő korsze­rűsítése, Albertirsán, Abony­ban, Törteién és Jászkaraje- nőn új iskolai tornatermek felépítése. ★ A beszámolót hozzászólások sora követte. Ki-ki saját te­rületének gondjait, terveit is­mertette. V. S. TorkeSEékeket keresve Ferenc-napkor a gondos gazdák megkóstolták az új bor ízét. és mérlegeltek, va­jon csúszik-e majd a vendé­gek torkán, ha beköszönt a disznóvágás ideje. A hajnali sivalkodások jelzik, hogy el­érkeztek az egész évben nagy gonddal nevelt röfögök vég­napjai. A kolbász, hurka, sajt töltésére legtöbbször nem ele­gendő a levágott állat bél­rendszere, ezért a boltból vá­sároljuk meg a hiányzó disz­nó-, marha- és műbél méte­reit. Néhány nagy forgalmú bol­tot kerestünk fel, kutatva, mi­lyen bélellátás várható. Kossuth Ferenc utca, 70-es ABC. Kapható vékony sertés- és marhabéi, vastag sertésbél, hurkának való, valamint mű­anyag bél szalámitöltéshez. Egész idényben jó ellátást ígérnek. A 89-es húsbolt a város szí­vében fekszik — mondja Vi­rág Béla boltvezető, ezért nagy tételű megrendeléssel készültünk fel a disznóvágá­sokra. Vékony sertésbélből 48 ezer, vastag sertésbélből 25 eze , vékony marhabéiból 8 ezer méter várja a vásárló­kat. Bőven tartunk műbeleket és disznógyomrot is. — Sokan nem vágnak disz­nót, de házilag készítenek a családnak kolbászt, hurkát, sajtot. Ezeket a vásárlókat ki tudják szolgálni? — Azonnal, tömegesen nem. ám akik előre jelzik a szán­dékukat, azoknak feltétlen jut idejében a kolbászba, hurká­ba, sajtba való áru. A disz­nóvágáshoz elengedhetetlen fűszereket itt helyben megle­het vásárolni. A Körösi úti 47-es húsbolt vezetője, Csernus Károly így tájékoztat: — Bőséges a bélkínálatunk, mennyiségben és minőségben. A hurkakészítéshez viszont nincs mindig elegendő belső­ség. Újdonság náíunk, hogy házi kenyér árusításával is foglalkozunk, sikeresen. Néhány forgalmas helyen néztünk szét, de máshol ugyanilyen jó ellátási lehető­ségekről győződtünk meg, ezért kezdődhet a vágás, ha már itt az ideje. Kiss Sándor öduUJAOé .JJjJJUVbU ) . ... Májas, fóliakabátban Fogom a páros hurkát, be­lehajítom a szatyorba, két hírlap és három okirat közé lapul. A hurka nyert, semmi baja a papíroknak, tiszták, szárazak. Nem mintha ez a májas érdeme lenne, inkább a kabátjáé, ami átlátszó fólia képében szorongatja a sütni- valót. MULTIVAC-ja van a ceg­lédi húsgyárnak. Alkalmi vé­tel volt — magyarázza a szak­ember —, a szemre is tetsze­tős gépezet kis kanyar után került a városba. Hivatása szerint vákuumfóliás csoma­goló berendezés. Nagyjából két hónapja öltözteti a gyár hurkáját, egy sorozattal már találkozhattunk is a boltok­ban, s minden bizonnyal más változatokkal is összeakadunk még, hiszen a MULT1VAC R—70-es pillanatnyilag már 4—5 pakkformát tud készíte­ni. A hurka mellett virslit, szalonnát és 20—30 deka­grammos szeletelt töltelékárut fog fóliába csomagolni. Aligha a haszon reménye sarkallta a gyáriakat, amikor a masina megvásárlására, mű­szakba állítására adták a fe­jüket,, hiszen a mostanság lé­tező leghigiénikusabb csoma­golási módozat legfeljebb 5—10 százalékkal emelheti az egyenruhás húsok árát. Rá­adásul a hurka ára például pontban ugyanannyi maradt fóliaköntösben, mint volt anélkül. Értéke viszont emel­kedett annyiban, hogy köny- nyebb szállítani, tárolni, áru­sítani, és az eltarthatósági ideje is 3—1 nappal kitoló­dott. A vákuumfóliába szorított hurkát a képen látható sza­lagról levéve osztrák szárma­zású árazó-mérő szerkezetre helyezik, ami egyetlen pilla­nat elteltével kidobja az ada­tokkal tömött márkacédulát, rajta a dátummal, a termék egységárával, tömegével, fo­gyasztói árával, s a tárolásra, eltarthatóságra vonatkozó né­hány jelzéssel. Az üzletben te­hát nem kell méricskélni. Újfajta, színvonalas szolgál­tatással állt elő a húsgyár. Meglátjuk, miként vélekednek a vásárlók. Magyar sztriptíz Magyar sztriptíz „Angyal” módra címmel Faragó Vera és Angyal János pódiummű­sorát láthatják az érdeklő­dők december 12-én 19 óra­kor a ceglédi színházterem­ben. Fenyostart A karácsony rohamos kö­zeledését jelzi, hogy már meg­kezdődött a fenyőfa-árusítás a ceglédi piacon. Az idén a vállalatok nem kínálnak örök­zöldet, csak a magánkereske­dők. Ót helyen válogathatunk az ország különböző helyei­ről ideszállított fenyőfák kö­zül. Bőven lesz a tartós fe­ketefenyőből, a lúcfenyőböl. Kapható emellett ezüstfenyő és gyökeres fenyő is. A ke­reskedők azt. ígérik, hogy a tavalyi árral megegyező szin­ten vásárolhatjuk meg a leg­jobban tetsző példányokat. A MÁSODIK gimnazista Feri ül a tornaterem faiánál elhelyezett pádon és nézi, hogy az osztálytársai tornáz­nak. Ülhet, hiszen papírja van róla. Orvosi. Az egészsége érdekében ül. Hogy közben szerte az országban a mozgás- kultúra fejlesztésére agitál­nak? Az más kérdés. Arra más papír utasít. Talán kissé talányos ez a bevezetés, de néhány adat, tény után világosabb le<z az összefüggés, illetve — sajnos — annak hiánya. Tehát: az Egészségügyi Minisztérium és a Művelődési Minisztérium közösen rendelkezik az isko­lások testnevelési órákon való részvételéről. A középiskolá­sok egészségügyi állapotuk szerint négy csoportba kerül­hetnek. Szerencsére a több­ség az elsőbe tartozik: egész­ségesek; a tanterv minden előírása vonatkozik rájuk: a gyakorlatok végrehajtása és a minőség után az osztályzat. A második csoport a laikus számára kissé homályos, ök kétféle megoldás között vá­laszthatnak. Vagy az előírt gyakorlatokat végzik, de tel­jesítménykövetelmények nél­kül, vagy külön csoportban „lötyögnek". Nem szép kifeje­zés, de mit lehet mondani, ha az egészséges osztálytárs idő­re fut, távolságra dob, az ebbe a csoportba tartozó gye­rek pedig lődörög a 45 perc alatt. Mi az ő bajuk? Valami apró nyavalya, s az aggódó szülő rohan az orvoshoz, az pedig javasolja a könnyíteti tornát. Persze — szerencsére — orvosa válogatja, de oly nehéz ellenállni a kezét tör­delő szülőnek: kövér (sovány) a gyerek, hamar elfárad. A rendszeres mozgásigény ki- elégítetlensége miatt később még fáradékonyabb lesz, de úgy tűnik, ezt nem veszik fi­gyelembe. A harmadik csoportba tar­tozók az iskolában speciális gyógypedagógus irányítása mellett végzik a gyakorlato­kat. Ráadásul különböző al­csoportokban. Asztma, gerinc- bántalmak, gyönge szem... Valóban helyes ez a megoldás és éppen a gyerek érdekében. De ez megint csak papíron igaz. Én csupán néhány kö­zépiskolában érdeklődtem, de kissé sajnálkozva néztek rám. „Miből gondolja, hogy a gyógypedagógusok hemzseg­nek, az iskolának pedig erre a megoldásra van helye, ide­je, pénze?” Mafla módon a rendeletből gondoltam. A negyedik csoportba a valóban beteg gyerekek tar­Pénteken délután a pártbi­zottság, a városi tanács, a szakmaközi bizottság, a Vö­röskereszt helyi vezetősége és a Hazafias Népfront ceglédi bizottsága meghívására idős emberek érkeztek vendégség­be a Földváry iskolába. Azok, akik az elmúlt időben szere­pet játszottak a városi köz­életben, illetve sokat tettek a település fejlődéséért, azok, akiknek örökségét a maiak át vették. Az immár másfél évtizedes hagyományra visszatekintő idősek napján Sós János ta­nácselnök-helyettes szólt a Cegléd gyarapodásáért vég­zendő feladatokról, majd Pat­kós Irma érdemes művész Móra Ferenc novelláját, a Ké­véig Kereki címűt mondta el. Végezetül az MN 2598 zene­kar nótákkal, dalokkal szóra­koztatta a közönséget. Apátl-Tóth Sándor felvétel« Báhkedvelűknek A ceglédi művelődési köz­pont bábcsoport indítását ter­vezi. A csoportba olyan pe­dagógusok, népművelők, könyvtárosok és más szakem­berek jelentkezését várják, akik komolyabban érdeklőd­nek a bábjáték szakmai alap­jai iránt, és munkájukban hasznosítani tudják a tanul­takat. A DÉMASZ ceglédi kirendelt­sége, értesíti fogyasztóit, hogy a Cegléd, Nyár utcai Dessewffy utcai transzformátor körzetekben áramszünetet tart hálózati átépí­tés miatt 1985. december 12-én, 7—16 óráig. Az áramszünet az Újvárosi terület Üjvárosrésszel, Mizsei út, Várkonyi István utca és Akácos út által határolt terü­letet érinti. Kérjük fogyasztóink türelmét és megértését. KSN oiw-asoo (Ceglédi Hírlap) toznak. ők külön időben, or­vosi felügyelet mellett végzik a gyakorlataikat. A változa­tosság kedvéért megint csak papíron. Szép-szép a rendelet, de mit ér, ha a feltételek hiányoznak. Orvos, helyiség, külön idő, egyebek. Ez utóbbi­nál az országos helyzet így fest: két helyen megoldották a problémát. Miskolcon négy körzetben orvosi felügyelet mellett történik a diákok mozgásigényének kielégítése, s a fővárosban pedig csak Új­pesten. E két helyen komolyan vet­ték a rendeletet és előírásai­nak megfelelően a feltételeket is biztosították. Ismereteim szerint iskolák és beteg gye­rekek az országban máshol is vannak. Ott mi a helyzet? Valószínűleg a gyógyulás he­lyett további egészségromlás. Ez bátran állítható, hiszen a statisztika is ezt bizonyítja. Dr. öry Imrével, az Egész­ségügyi Minisztérium anya- és ifjúságvédelmi főosztályá­nak helyettes vezetőjével be­szélgettem. A feltételeket ő i: hiányolta, de mint mondta: „a középiskolásoknak csupán 12 százaléka tartozik az utolsó három csoportba”. Csupán ? Ez bizony nézőpont kérdése. Főleg, ha figyelembe vesszük: az általános iskolásoknál még tíz százalék alatt van ez a szám. De. a középiskola be­fejezése után tovább romlik az arány. A katonaköteles fiatalok 16—20 százaléka nem alkal­mas a mundér viselésére. Egészségügyi okok miatt. Sritt csupán a fiúkról van szó. Bár a lányok nem mennek ka­tonának, de náluk sem jobb az arány. Néhány szakember­től hallottam: az ipari tanulók egészségesebbek, mint a kö­zépiskolások. Nos, én ebben nem hiszek. A gyerekek több­sége nem a testnevelési „mi­nősítése” miatt megy ebbe vagy abba az iskolatípusba. * Inkább a szülők, orvosok döntenek a — talán — el­kényeztetett középiskolások hátrányára. Mert hátrány ez a javából. Hol van az elő­írva, hogy egy tanár, mérnök betegesebb legyen? ÉPPEN, MIKOR ezt a cik­ket írom, tanácskozott a Magyar Biológiai Társaság mozgásbiológiai szakosztálya, Az egyetemi és főiskolai hall­gatók sporttal kapcsolatos szemlélete címmel. A rende­letek és feltételek, no meg a kialakult gyakorlat mellett érdemes idézni — és elgon­dolkodni — dr. Fésűs László­nak, a debreceni DOTE ta­nárának egy, az ENSZ alap­okmányában is megtalálható mondatán: „Az ifjúság egész­sége az ország biológiai va­gyona.” Ne herdáljuk el! V. L. Biológiai vagyon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom