Pest Megyei Hírlap, 1985. december (29. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-10 / 289. szám

Nagy pontosságú gépek Több új gép segíti a jobb minőségű termékek előállítását a Kő­bányai Szerszámkészítő és Finommechanikai Szövetkezet gö­döllői telepén. Az egyik ilyen a képünkön látható síkköszörű­gép, amelyen a szerszámlapokat munkálják meg. két-, három- százados tűréssel. Mayer Pál a nemrég beállított gépen meg­munkált darab méretét ellenőrzi Hancsovszki János felvétele Disznóvágás, húsfüstölés Tanácsok fűtési idényben A fűtési idény beindulásá­val szaporodnak a lakástüzek. Annak ellenére, hogy az olaj- fűtés a legdrágábbak egyike, még mindig jelentős számú olajkályhát üzemeltetnek a háztartásokban. Mit kell tud­ni az olajkályhákról? Csak akkor üzemeltessük, ha meggyőződtünk kifogásta­lan műszaki állapotáról. Ha a kályha alatti felfogó tálcában olajcsöpögést, folyást észle­lünk, a kályhát kapcsoljuk ki és hívjunk szakembert. Ne feledjük, üzemelő kályhát olajjal feltölteni tilos! Szám­talanszor előfordult már, hogy a tartály feltöltése közben az olaj a tűztérre fröccsent, ott lángra lobbant. A feltöltést végző személy a hirtelen íel- csapódó lángoktól megijedt, az üzSmanyagkannát kezéből kiejtette, az olaj szétfolyt, meggyulladt, jelentős kárral, égési sérülésekkel járó tűz ke­letkezett. Volt olyan esetünk, ahol a károsult a megdermedt fűtő­olajat egy fém üzemanyag­kannában gáztűzhelyen mele­gítette, majd rövid időre őri­zetlenül hagyta. Visisza térté­kor a, kanna kiöntő nyílásánál már kisebb lángokat látott. Ettől megijedve az edényt a gáztűzhelyről hirtelen le akar­ta venni. Viszont az áttüzese- dett fogantyú a kezét meg­égette. A kannát visszaejtette a tűzhelyre, az felborult, az olaj égve szétfolyt. Végül is egy kulturáltan berendezett hétvégi i'aház vált a lángok martalékává. Kellő figyelmet kell szentel­ni a kémények állapotának is. Ha megfeledkeztünk a ké­mény tisztíttatásáról, a füst­járat beszűkül, a huzat lerom­lik. Ennek az a következmé­nye, hogy az égés tökéletlen lesz, a leadott hőleljesítmény csökken. A huzat leromlása nemcsak a koromlerakódás miatt jöhet létre, hanem pél­dául a falazás, illetve ké­ményfelújítás közben a füst­járatba ejtett tégla miatt is. Ilyen, kéménybe ejtett tégla okozott tüzet nemrégiben egy péceli lakóházban. Közelednek az ünnepek, ejtsünk néhány szót az ezek­kel járó tűzvédelmet érintő veszélyekről. A fenyőfa nagy gyantatartalma miatt igen he­vesen ég. Tehát a gyertyákat, csillagszórókat úgy helyezzük el az ágakon, hogy azok fölött közvetlenül másik ág ne le­gyen. Egy jó tanács: mielőtt meggyújtjuk az ünnepi gyer­tyákat, a fürdőszobában leg­alább egy vödröt engedjünk tele vízzel, ha netán mégis bekövetkezik a baj (ezt ne vegyék ünneprontásnak) gyor­san és hatékonyan lehessen beavatkozni. Sajnos kialakult egy szil­veszteri rossz szokás. Szilvesz­ter éjszakáján a lakótelepi la­kások ablakaiból számlálha- tatlan égő csillagszórót dobá­lunk, ki. Ezek egy része az ott parkoló gépkocsikra hull. Ha közvetlenül tüzet nem is, de a fényezésen apró beégéseket okoznak. Persze az akkor kel­lemetlen igazán, ha másnap a saját kocsinkon látjuk eze­ket a nyomokat. Az ünnepek idején gyako­riak a sertésvágások. Egy-két gondolat a sertés pörzsölésé- röl, illetve a húsfüstölésről: ma már csaknem kizárólag palackos PB-igázt használunk pörzsölésre. A jogszabály elő­írja, hogy nyomáscsökkentő nélkül PB-palackot üzemel­tetni nem szabad. A sertésvágást követi a hús­füstölés, ami szintén tűzveszé­lyes tevékenység. Mik a gyak­ran előforduló problémák? Nem megfelelően kötik fel például a szalonnát, az bele­esik a tűzbe és a zsírtartalom miatt meggyullad, amelytől aztán leég a füstölő, és gya­korta a kapcsolódó mellék- épületek is. Az őrizetlenül ha­gyott füstölő esetében az ad­dig szunnyadó tűz előbb- utóbb lángra lobban, a fölötte elhelyezett húsból zsír csöpög ki és a fentihez hasonló eset alakul ki. Ha van rá lehető­ségünk, építsük a húsfüstölőt különállóan, falazata, födém, illetve tetőszerkezete nem ég­hető anyagú, legyen. Mi a teendő, ha mégis tűz ütne kT* áttfidríúnkbah, hogyan hívjuk a tűzoltókat* Tüzet lehet jelezni telefo­non, segélykérő telefonon. CB- rádión (a CB-segélyszolgála­ton keresztül), rendőrségen, tanácsoknál, vagy akár sze­mélyesen is, ha a körülmé­nyek miatt így célravezetőbb. A tűzjelzésnek minden eset­ben tartalmaznia kell: a tűz helyét, címét, azt, hogy mi ég, mekkora terjedelmű a tűz. van-e életveszély, valamint a jelző személy nevét. Kérjük, fogadják meg taná­csainkat. Elsősorban saját ér­dekük diktálja ezt. Fehér F.ndre tűzoltó alhadnagy Hamupipőke. Amerikai film. 4, 6 és 8 órakor. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XII. ÉVFOLYAM, 289. SZÁM 1985. DECEMBER 10.. KEDD Ttirai Galgavidéke Áfész Gyarapodó szövetkezeti tagság A Túrái Galgavidéke Áfész igazgatósága és felügyelő bi­zottsága Túrán tartotta évi küldöttgyűlését, amelyen be­számoló hangzott el a szövet­kezetnek a VI. ötéves tervcik­lusban végzett munkájáról, s megvitatták a VII. ötéves terv célkitűzéseit is. A küldöttgyű­lés elé terjesztett ismertető sok-sok adata közül a lakossá­got leginkább érintő tényezők­ről beszélgettünk Varga Lász­lóval. az igazgatóság elnökével. — Szövetkezetünk tevékeny­sége — mondta az elnök — a tagság érdekeinek megfelelően nem egyoldalú. Az elmúlt öt esztendőben árubeszerző, vala­mint értékesítő kiskereskedel­mi és vendéglátóipari tevé­kenységgel, zöldség-, gyü­mölcsfelvásárlással, értékesí­téssel, szolgáltatással, helyiipa­ri tevékenységgel foglalkoz­tunk. Fogyasztói igények — Amikor a VI. ötéves terv céljait fogalmaztuk, többek között elhatároztuk az áruellá­tás színvonalának megőrzését, a fogyasztói igényekhez való igazodást, a kereskedelmi munka kulturáltságának növe­lését, a vásárlási körülmények javítását. A szövetkezet egész életének áttekintésére nincs' lehetősé­günk, beszélgetésünk során el­sősorban a bolti kiskereske­delmi forgalomról esett szó. — Kiskereskedelmi forgal-' műnk növekedése a tervezett 34 százalékkal szemben 47 szá­zalék volt. Ennek elsődleges oka az, hogy bővült a válasz­ték, ám ez sok gonddal járt, mert a beszerzési feltételek ne­hezedtek, s ezt csak úgy tudtuk megszüntetni,, hogy közvetle­nül vásároltunk^ a termelők­től, s arra törekedtünk, hogy bolthálózatunkba több csator­nán át érkezzen az áru — mondja az elnök,, aki példák­kal is szolgál. A kenyérellátás javult a ter­melőszövetkezeti sütőüzemek belépésével. Szembetűnő volt a javulás a húsellátásnál, mert több ízben forgalmaztak saját Minden nehézség ellenére a beszerzésből malac- és birka­húst, értékesítettek különböző kisüzemektől vásárolt töltelék­árukat. A Füszért Vállalat hiá­nyosságait úgy pótolták, hogy a vállalat balassagyarmati és monori fiókjától, a Mátra Élel­miszer- és Vegyiárukereskedel mi Vállalattól, de a Skála-Coop raktáraiból is szereztek be árut. Korszerű telepek Másik nagy területe a szö­vetkezeti tevékenységnek a vendéglátás. — A nehezedő gazdasági kö­rülmények között változnak a vásárlói szokások, s ez érez­hető a vendéglátóipar területén — tájékoztat az igazgatóság elnöke. — A tervidőszak első három évében csaknem hatszá­zalékos volt a forgalom növe­kedése. az utolsó két esztendő­ben a négy százalékot sem érte el. örvendetes viszont, hogy a tervidőszakban 48 százalék­kal nőtt az ételforgalom, 39 százalékkal az üdítőitalok fo­gyasztása, és csak 20 százalé­kos volt az alkoholos italok forgalmazásának növekedési üteme. A szövetkezet munkájának jelentős területe a termelte­tés és felvásárlás.-- Helyzetünk nem volt? könnyű ezen a területen — kaptam megjegyzésemre a vá­laszt — bár korszerű felvásár­lótelep több községben is van. A felvásárolt termékek meny- nyiségél csökkentette, hogy te­rületünkön a termelőszövetke­zetek is foglalkoznak felvásár­lással. — Különösen jelentős volt a visszaesés az 1983-as és 84-es esztendőkben. Vizsgáltuk az okokat, s megállapítottuk, hogy amint országosan, úgy terüle­tünkön is felvásárlásban, ér­tékesítésben egyaránt megosz­tott a piac. Fokozódott a ma­gánkereskedők tevékenysége, és a kistermelők is szíveseb­ben értékesítették áruikat a szabadpiacon. 1980-ban 2100, 1985-ben már csak 1100 szer­ződést kötöttünk. Kiválóan működő klub Tizenkét tepsis kemence sokon is, voltak már Pécelen és Hévízgyörkön, Szentendrén és Nyíregyházán. A Galga menti fesztivál alkalmából népviseletbe öltöztetett meny­asszony- és vőlegénybabá.iu- kat vitték Galgamácsára. Az ország minden népművészeti kiállításán szerepel — 'Isa- szeg aláírással — az a drapé­ria, amelyet már közösen hí­meztek. Forczek Ferenc, a nagy­község pártvezetőségi tagja, mint nőfelelős, megbízásból is patronálja a klubot, egyen­geti útjukat. Véleménye sze­rint ezek az idős emberek nagyban hozzájárulnak a község kulturális életének fel­pezsdítéséhez. Csupán az a kívánsága, hogy ezt a tenni- akarást, közösségi szellemet a mai fiatalokra is át lehessen ruházni. Ügy látszik, kevés elfog­laltságot találtak maguknak a klub tagjai, a kézimunka­szakkörön belül tavaly meg­alakították az énekkart is. Saját maguk varrják, hímezik ruhájukat, de nagyon jól is­merik a régi népviseleti szo­kásokat is, tudják, mit kel­lett hordaniuk a fiatalasszo­nyoknak és az időseknek. Is­merik a különbséget a rukáca és a félvállas (mindkettő ing­ujj) között. Az öregek napjára a hely­bélieknek pogácsát sütöttek, a péceli szociális otthon la­kói számára pedig harminc­hat kiló lisztből kalácsot. A sütés nagymestere Kari Vin­cévé, akinek otthon olyan kemencéje van, amibe tizen­két tepsi belefér. Nagy a gya­korlata is. hiszen a lagzikba őt hívják gazdasszonynak. Számára nincs nagyobb öröm annál, mintha ízlik a sültje. Azt mondja, ha szólnának neki, hogy holnap Szadára kell mennie, hát képes lenne egész éjjel sütni — a többiek élénken bólogatnak, ők is fáj­lalják. hogy kevés helyre hív­iák őket. Pedig de szívesen mennének! Kari Vincéné sem tudja az életét elképzelni a nyugdíjas­klub nélkül. Hetvenedik évét töltötte be idén, de még most is népviseletbe öltözik, ha az énekkar műsort ad. A saláta- kapálás. az aratás és a fonó előadásakor ő kínálja a vizet, bort, pogácsát. A klub tag­jaival együtt ünnepelték az ötvenedik házassági évfor­dulójukat Is. Négy gyereké­nek és az unokáknak nagyon tetszett a társak ünnepi fel­lépése. B. E. szövetkezet eredményszintje, jövedelmezőségi mutatója az országos átlag fölött van. Az elmúlt esztendőkben a szövet­kezet vagyona 12 millióval nö­vekedett. Új próbálkozások A beszámoló sok-sok adattal igazolja Varga László szavait. Ebben az adatsprban különö­sen jelentős, hogy az öt esz­tendőben folyamatosan emel­kedett a szövetkezet tagjainak létszáma, s mára megközelítet­te a húszezer főt. Ugyanilyen jelentősége van annak is, hogy az 1980. évi hárommilliós rész­jegyalap a tervidőszak végére minden bizonnyal eléri az 5,6 milliót. Szólhattunk volna új üzle­tekről, új próbálkozásokról, azokról az üzemelési formák­ról, amelyeket a jövedelmező gazdálkodásért vezettek be, de azt tartottuk szükségesnek, hogy arról szóljunk, ami a szö­vetkezet és a tagok, valamint a vásárlók kapcsolatában állan­dóan jelen van. S hogv ezen a területen — minden nehézség ellenére — vannak eredmé­nyek. azt a naponként vásár­lók áruval megrakott kosarai igazolják. Fercsik Mihály Sorszám Barátom dühösen mesé­li a történetet: — Idős, nyolcvanadik életévéhez közeledő anyósomat kellett elvinnem a szakorvosi ren­delőbe. A körzeti orvos ál­tal írt beutalót körülbelül tíz betegtől egyszerre vet­te át az asszisztensnő, s nem sokkal később kezdő­dött a betegek behívása. Számolni kezdtem. Kilen­cediknek kerültünk sorra, pedig harmadiknak ültünk le a folyosó fehér padjára. Mondd, mi dönthette el a sorrendet? Nem tudtam a kérdésre válaszolni. Azt hiszem, vol­tunk valamennyien hason­ló esetek szereplői. Fogor­vosnál, vagy éppen a gyer­mekorvosnál. A rendelők túlzsúfoltak, az orvosok le­terheltek. érvelnek az ille­tékesek. Ez valóban így igaz. Kár lenne vitázni. Barátom sem vitázik, amikor váratlanul megol­dást is javasol. — Egy számozott ruha­tári tömböt kiakasztaná­nak az orvosi rendelő aj­tajára, s a betegek, aho­gyan érkeznek, úgy tépné­nek maguknak egy-egy sor­számot, a nővér pedig nem név szerint, hanem a szá­mok alapján kérné az egyes, a kettes stb. beteget a rendelőbe. Talán megnyugtató len­ne. ha a javaslatot kipró­bálnák, Akik várakoznak, mindig türelmetlenek, s ezért minden mögött, még a véletlen mögött is vala­mi huncutságot, protekciót sejtenek. Minek a betege­ket idegesíteni, minek az alaptalan pletykáknak, vá­daskodásoknak teret ad­ni? — kérdi füstölgő ba­rátom. Lehet, hogy igaza van. ötletének megvalósítása nem igényel különösebb anyagi áldozatot, semmifé­le beruházást. Olcsó, s ta­lán hasznos is. Mindenki­nek. S már régen feltalál­ták. f. ni. Kézilabdázó középiskolások Küzdelmes mérkőzések Gödöllőn, a GEAC-sport- csarnokban volt a középisko­lás kézilabdakupa megyei döntőié. A végiküzdelmekben a lányoknál két csapat, a buda­keszi és a váci gimnázium volt érdekelt, a fiúknál pedig a Fóti Gyermekváros, az aszó­di és a dabasi gimnázium. A lányoknál a finálé óriási küzdelmet és jó mérkőzést ho­zott. A kezdet a budakesziek- nek sikerült jobban, elhúztak. A félidő közepétől lábra ka­pott a váci gárda, kiegyenlí­tett, sőt kétgólos előnnyel zár­ta az első félidőt. A második félidő is úgy indult, ahogy az első, a budakesziek kis fölé­nyével. ami elég volt arra, hogy egyenlítsenek. Ezután fej fej mellett haladt a két csapat. A váciak öt hétméte­res* elügyetlenkedtek, és ez döntött a budakeszi lányok ja­vára. Így az 1985-ös kupa­győztes a budakeszi gimná­zium lánycsapata lett. A fiúk körmérkőzésen dön­tötték el. hogy ki a legjobb. Az első meccset Főt és Aszód vívta. A mérkőzés a fótiak icipici fölényével indult, de hét perc eltelte után ritmust váltott az aszódi csapat és szünetig hatgólos előnyre tett szert. A második félidőben az aszódiak felszabadultan, ötle­tesen játszottak, 26-15-re nyer­ték a mérkőzést. A Fót—Dabas találkozón az első félidőben egyforma siker­rel játszott a két csapat, hol az együk; hol a másik vezetett egy góllal. A mérkőzés sorsa 6-6-os eredménynél fordult meg. A második félidő egy sportszerűtlen jelenettel in­dult, amelynek során a daba- siak elvesztették irányítóju­kat. Ez felpapriikázta őket. és háromgólos előnyüket a mér­kőzés lefújásáig megtartották. A mindent eldöntő mérkőzés, az Aszód—Dabas közötti volt az utolsó. Először úgy tűnt mintha csak egy csapat lett volna a pályán, a dabasiak el­húztak 4-1-re, majd' 7-2-re. Ekkor észbekaptak a Galga- partiak és szünetig szépítettek 8-5-re. A második húsz perc az aszódiak részéről kísérte­tiesen úgy folytatódott, mint az első részben. Kapkodtak, nem védekeztek, készületlenül lövöldözték a labdát. Befejezés előtt öt perccel biztos győztesnek látszott a dabasi csapat, hiszen 15-9-re vezettek már, amikor huszá­ros hajrába kezdtek az aszó­diak. Kapusuk feljavult, a vé­delem jól zárt és újra ötlete­sen támadtok, ahogy első, a Fót elleni találkozójukon tet­ték. A bravúr végül is idő hiá­nya miatt nem sikerült, a végeredmény 15-14 lett. A fiú kupagyőztes pedig a Dabasi Táncsics Mihály Gimnázium gárdája. A kupagyőztest a Pest Me­gyei Kézilabda Szövetség ne­vezi az országos seregszemlé­re. Kívánjuk nekik, hogy ered­ményesen képviseljék megyénk színeit. H. J. Társadalmi gondozók Aktívaértekezlet A társadalmi gondozók ré­szére tartanak aktívaértekez­letet Gödöllőn, a szociális ott­honban ma, kedden. Az idő­sek, ellátásra szorulók ápo­lóinak munkáját értékelik ezen az értekezleten, valamint ju­talomban részesülnek a kol­lektívák, a patronálok okle­velet kapnak. Az Aszód Nagyközségi Közös Tanács V. B. Építőipari Költségvetési Özem felvesz felsőfokú építőipari végzettséget szerzett műszaki vezetőt Fizetés: az 5/1983. (XI. 12.) ME rendelet alapján, megegyezés szerint. Jelentkezni lehet az üzem vezetőjénél, cím: Aszód, Kossuth Lajos u. 59. ISSN 0133-19CT (Gödöllői Hírlap) Még a réges-régi tagok sem emlékeznek arra, mikor ala­kult meg lsaszegen a nyug­díjasklub. Tény az, hogy volt, van és kiválóan működik. Egymás nélkül el sem tudják képzelni a szabadidős progra­mokat. Együtt énekelnek, ké­zimunkáznak, de pár napos kirándulásaikat is közösen te­szik meg. lsaszegen nagyon sok a vas­utas, számuk több százra te­hető. A MÁV-nyugdjasok, akiknek felesége a községi klubnak volt tagja, el-eljáro- gattak a foglalkozásokra, olyan jól érezték magukat, hogy végül teljesen összeol­vadtak. Ez a jó kapcsolat nagyrészt Isaszegi Józsefnek és Szabados Kálmánnak, a vasutas-szakszervezet képvi­selőinek köszönhető, akik a mai napig támogatják, párt­fogolják az öregeket. A kézimunkaszakkört Far­kas Istvánná irányítja. Het­venéves is »elmúlt már, de ta­nulja még most is az új min­tákat, hímzésfajtákat. Annak idején nem röstellt elmenni Gödöllőre egy tanfolyamra. Szívesen szerepelnek kiállítá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom